Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KONTROLLING © - 5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KONTROLLING © - 5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –"— Előadás másolata:

1 KONTROLLING © - 5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –

2 © Gazdasági elemző módszerek Témakörök:  A gyorsdiagnózis 7 mutatója  Vagyoni helyzet elemzése a mérleg vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz viszonyítva) vizsgálatát jelenti.  Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow kimutatással, míg a  Jövedelmi helyzet elemzése az eredmény és a költségek alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat jelenti. Ajánlott irodalom:  Adorján-Lukács-Róth-Veit(2003): Számvitel és elemzés II/B. (A beszámoló elemzése), MKVKOK, Budapest

3 © A gazdasági elemzések csoportosítása 1. Időpont szerint A vezetői döntéseket előkészítő, tervadatokkal, tervszámokkal végrehajtott ún. prospektív elemzések (előzetes vizsgálatok) azt a célt szolgálják, hogy megalapozott intézkedéseket hozhasson a vezetés. A végrehajtás szakaszában végzett operatív elemzés célja az optimális végrehajtás biztosítása. Az időszak végi (revíziós jellegű, visszatekintő, retrospektív) elemzés a feladatok végrehajtását követően, utólag elvégzett áttekintés, értékelés, mely a múlt hibáinak és erényeinek tisztázásával a következő év(ek) reális tervezését segíti elő.

4 © A gazdasági elemzések csoportosítása 2. Az elemzési eljárás szerint Abszolút különbözet számításakor két időszak értékadatainak különbségét, relatív különbözet számításkor két időszak adatainak százalékos változását vizsgáljuk. Mutatószámok segítségével tömörített formában egyetlen adattal érzékeltetünk tényeket, összefüggéseket, folyamatokat. Kifejezhetők együtthatós és százalékos formában is. Az összehasonlítandó időszakok lehetnek tárgy, bázis, terv vagy átlagadatok és ezekre képezhetünk:  intenzitási viszonyszámokat, amikor egymással összefüggő, de különböző fajtájú, esetleg eltérő mértékegységű adatokat viszonyítunk egymáshoz;  területi összehasonlító viszonyszámokat, amikor két, hasonló tevékenységet végző vál1alkozás (esetleg azonos méretű, területileg elhatárolt egység) adatait viszonyítjuk egymáshoz, vagy egy adott társaságot az ágazati átlaghoz.

5 © A gazdasági elemzések csoportosítása 3. Az elemzés terjedelme szerint Globális az elemzés, ha a vállalkozás egészét átfogóan vizsgáljuk. Ha csak egy-egy meghatározott témával, területtel, egyes mérlegtételek alakulásával, esetleg csak egy- egy szervezeti egység gazdálkodásával foglalkozunk, akkor részleges elemzésről beszélünk.

6 © A gazdasági elemzések csoportosítása 4. Az elemzési eljárás szerint Gazdaságossági számítások, kalkulációk készíthetők  a döntést megelőző szakaszban (előkalkuláció),  a végrehajtási fázisban (közbenső kalkuláció) és  a folyamat végén (utókalkuláció). A hatótényezőkre bontás elvén alapuló elemzési eljárások alkalmazásának feltétele, hogy a vizsgált jelenség szorzatként, vagy szorzatok összegeként felírható, előállítható legyen. A szemléltető ábrák, diagramok (oszlop, kör, vonal), grafikonok segítségével az előbb felsorolt eljárások eredményeit, illetve az ok-okozati összefüggéseket, tendenciákat mutathatjuk be látványosan, képszerűen.

7 © A gazdasági elemzések csoportosítása 5. A termelési folyamat, tevékenység állapota, helyzete szerint statikus (egy időpontra vonatkozó, állapotot kifejező) vagy dinamikus (a fejlődést, a változást is elemző) vizsgálat.

8 © A gazdasági elemzések csoportosítása 6. Az elemzés módszere szerint deduktív (az egészből haladva a részek felé) vagy induktív (részelemekből kiindulva eljutni az egészhez) módszerről, amelyek segítségével feltárhatjuk az ok- okozati összefüggéseket.

9 © A gazdasági elemzések csoportosítása 7. Az elemzés tartalma szerint Vagyoni helyzet elemzése a mérleg  vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és  horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz viszonyítva) vizsgálatát jelenti. Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow kimutatással, míg a Jövedelmi helyzet elemzése az eredmény és a költségek alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat jelenti.

10 © - A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA -

11 © A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA 1.Likviditási gyorsráta 2.Stabilitási mutató 3.Eladósodottsági mutató 4.Tőkebefektetés hatékonysága (ROI) mutató 5.Jövedelmezőség mutató 6.Tőkeforgás mutató 7.Gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutató Cégegészség mutatók

12 © „CÉGEGÉSZSÉG” MUTATÓK MÉRLEG A) BEFEKTETETT ESZK Ö Z Ö K I.Immateri á lis javak II.T á rgyi eszk ö z ö k III.Befektetett p é nz ü gyi eszk ö z ö k B) FORG Ó ESZK Ö Z Ö K I.K é szletek II.K ö vetel é sek III. É rt é kpap í rok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHAT Á ROL Á S ESZK Ö Z Ö K Ö SSZESEN D) SAJ Á T TŐKE I.Jegyzett tőke II.Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartal é k IV.Eredm é nytartal é k V.Lek ö t ö tt tartal é k VI. É rt é kel é si tartal é k VII.Mérleg szerinti eredmény E) C É LTARTAL É K F) K Ö TELEZETTS É GEK I.H á trasorolt k ö telezetts é gek II.Hossz ú lej á rat ú k ö telezetts é gek III.R ö vid lej á rat ú k ö telezetts é gek G) PASSZIV IDŐBELI ELHAT Á ROL Á S FORR Á SOK Ö SSZESEN LIKVIDITÁSI SORREND EGY VÁLLALKOZÁS EGÉSZSÉGES, HA 1.FIZETŐKÉPES (AZAZ LIKVIDITÁSI MUTATÓI MEGFELELŐEK) 2.STABIL (AZAZ STABILITÁSI MUTATÓI JÓK) 3.NINCS ELADÓSODVA (AZAZ ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓI KEDVEZŐEK)

13 © Cégegészség mutatók 1.LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA (QUICK RATIO) MUTATÓ 2.STABILITÁSI MUTATÓ 3.ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓ FORGÓESZKÖZÖK - KÉSZLETEK QR = RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK - KÉSZLETEK QR = RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KÖVETELÉSEK + ÉRTÉKPAPÍROK + PÉNZESZKÖZÖK QR = RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KÖVETELÉSEK + ÉRTÉKPAPÍROK + PÉNZESZKÖZÖK QR = RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK SAJÁT TŐKE + TARTÓS IDEGEN FORRÁSOK STABILITÁSI MUTATÓ = BEFEKTETETT ESZKÖZÖK + STRATÉGIAI KÉSZLETEK SAJÁT TŐKE + TARTÓS IDEGEN FORRÁSOK STABILITÁSI MUTATÓ = BEFEKTETETT ESZKÖZÖK + STRATÉGIAI KÉSZLETEK IDEGEN TARTÓS FORRÁS ELADÓSODOTTSÁG = MÉRTÉKE SAJÁT TŐKE +IDEGEN TARTÓS FORRÁS IDEGEN TARTÓS FORRÁS ELADÓSODOTTSÁG = MÉRTÉKE SAJÁT TŐKE +IDEGEN TARTÓS FORRÁS

14 © 4. MŰKÖDÉSI TŐKE HATÉKONYSÁGÁT VIZSGÁLÓ MUTATÓK ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY (EBIT)[1][1] MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT = TŐKE HOZAMA (ROI) MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: EBIT = Earning Before Interest and Tax, azaz a Kamat és adófizetés előtti eredmény ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY (EBIT)[1][1] MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT = TŐKE HOZAMA (ROI) MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: EBIT = Earning Before Interest and Tax, azaz a Kamat és adófizetés előtti eredmény MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETTÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY + AMORTIZÁCIÓ TŐKE AMORTIZÁCIÓVAL = NÖVELT HOZAMA MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: EBITDA =Earnings before deduction of interest, tax, depreciation and amortisation, azaz a kamatfizetés és adózás, és értékcsökkenés levonása előtti eredmény MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETTÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY + AMORTIZÁCIÓ TŐKE AMORTIZÁCIÓVAL = NÖVELT HOZAMA MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: EBITDA =Earnings before deduction of interest, tax, depreciation and amortisation, azaz a kamatfizetés és adózás, és értékcsökkenés levonása előtti eredmény MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT ADÓZOTT ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY 1]1] TŐKE ADÓZOTT HOZAMA = (ROIC)MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: NOPLAT =Net Operating Profit Less Adjusted Taxes, azaz a Korrigált adóval csökkentett működési profit MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT ADÓZOTT ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY 1]1] TŐKE ADÓZOTT HOZAMA = (ROIC)MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: NOPLAT =Net Operating Profit Less Adjusted Taxes, azaz a Korrigált adóval csökkentett működési profit

15 © A MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ RÉSZMUTATÓI ÜZLETI EREDMÉNY 4. ROI = = ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS ÜZLETI EREDMÉNY 5. JÖVEDELMEZŐSÉG = MUTATÓ ÁRBEVÉTEL ÁRBEVÉTEL 6. TŐKEFORGÁS = ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS *

16 © 7. EVA MUTATÓ A GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK VIZSGÁLATA: ECONOMIC VALUE ADDED (EVA) = ADÓZÁS UTÁNI ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY - TŐKE ÖSSZKÖLTSÉGE = ROIC-WACC CSAK AKKOR LEHET MEGTUDNI, HOGY EGY VÁLLALATI MŰVELET VALÓBAN TERMEL -E ÉRTÉKET, HA  A TELJES FELHASZNÁLT TŐKE LEKÖTÖTT ESZKÖZÖK (TELEK, GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FORGÓESZKÖZÖK, STB. KUTATÁSRA FEJLESZTÉSRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSÉRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK (HASZNOS ÉLETTARTAM: 5 ÉV)  IGAZI KÖLTSÉGÉT MEGÁLLAPÍTJUK HITELBEN KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = FIZETETT KAMAT TULAJDONOSOKTÓL KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = ÁRFOLYAMNYERESÉG ÉS OSZTALÉK ILLETVE AZ ELMARADT HASZON MIATTI VESZTESÉG HA AZ EVA > 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉKTERMELŐ HA AZ EVA < 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉK (ÉS VAGYON) ROMBOLÓ, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY A PÉNZÜGYI EREDMÉNY, AZ ÁRBEVÉTEL, VAGY A BEFEKTETÉS HOZAMA NÖVEKEDETT-E?

17 © - PÉLDA A GYORSDIAGNÓZISRA -

18 © Árbevétel: 132,0 millió forint Adózott üzemi (üzleti) eredmény: 6,0 –1,0=5,0 millió forint ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak108 Tárgyi eszközök9095 Befektetett pénzügyi eszközök00 Forgóeszközök Készletek Követelések4060 Értékpapírok00 Pénzeszközök2010 Aktív időbeli elhatárolás57 ÖSSZES ESZKÖZ MOSTOHA KFT ADATAI A BESZÁMOLÓBAN (MFT)

19 © FORRÁSOK Saját tőke2022 Jegyzett tőke90 Eredménytartalék Mérleg szerinti eredmény-102 Céltartalékok30 Hosszúlejáratú kötelezettség20 Rövidlejáratú kötelezettség Passzív időbeli elhatárolások20 ÖSSZES FORRÁS285320

20 © MENNYIRE EGÉSZSÉGES A VÁLLALKOZÁS? MUTATÓ MEGNEVEZÉSE ÉRTÉKELÉS 1.LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA 0,25 0,2518  AZ 1:1 ARÁNYNÁL JÓVAL ALACSONYABB ÉRTÉK, SÚLYOS EGYENSÚLYI ZAVAROKRA UTAL. 2.STABILITÁSI MUTATÓ 0,1818 0,1728  ITT SEM ÉRVÉNYESÜL, HOGY A TARTÓS ESZKÖZÖKET A CÉG TARTÓS FORRÁSSAL FINANSZÍROZNÁ. 3.ELADÓSODOTTSÁG50:50 47,53:52,47  A SAJÁT TŐKE RÉSZARÁNYA NAGYOBB, MINT A TARTÓS IDEGEN FORRÁSÉ, TEHÁT EZ A MUTATÓ ELFOGADHATÓ

21 © MENNYIRE VERSENYKÉPES A VÁLLALKOZÁS? MUTATÓ MEGNEVEZÉSE ÉRTÉKELÉS NYERESÉGHÁNYAD -8,47%  1,52%  A NEGATÍV ÉRTÉK VESZTESÉGET JELEZ, DE AZ 1,52% POZITÍV ÉRTÉK IS IGEN ALACSONY JÖVEDELMEZŐSÉGRE UTAL, ÉS MESSZE ELMARAD A 20% KÖRÜLI, VERSENSYKÉPES TEVÉKENYSÉGRE UTALÓ ÉRTÉKTŐL.

22 © MENNYIRE HATÉKONY A VÁLLALKOZÁS? MUTATÓ MEGNEVEZÉSE 2002ÉRTÉKELÉS 5.TŐKEFORGÁS HATÉKONYSÁGA 3,22  A VÁLLALKOZÁSBAN A SAJÁT ÉS A TARTÓS IDEGEN TŐKE IGEN GYORSAN, EGY ÉV ALATT TÖBB, MINT HÁROMSZOR MEGFORDUL. 6.JÖVEDELME- ZŐSÉG 3,79%  AZ ÜZLETI EREDMÉNY SZINTŰ JÖVEDELMEZŐSÉG ELÉGGÉ ALACSONY. 4. ROIC 12,2%  A BEFEKTETETT TŐKE HATÉKONYSÁGA A MAGAS TŐKEFORGÁS KÖVETKEZTÉBEN ELÉG JÓNAK MONDHATÓ!

23 © MÓDOSÍTOTT ROIC MUTATÓ A TISZTITÁS NÉLKÜLI ROIC 12,2% VOLT!!!

24 © Eladósodottság : ,38:47,53 ÖSSZTŐKÉN BELÜLI MEGOSZLÁS

25 © A TULAJDONOSI TŐKE KÖLTSÉGE CAPM MODELL* LEVEZETÉSE r = rf + ß x (rm-rf) ahol rf = Kockázatmentes kamatláb (a hosszú lejáratú államkötvények hozama) rm = Átlagos tőzsdei megtérülés rm-rf = Részvényesek kockázati prémiuma ß = az adott részvénybefektetés árfolyamváltozásának a piac átlagos kockázatához - árfolyamváltozásához - viszonyított aránya MOSTOHA KFT ESETÉBEN: Kockázatmentes kamatláb rf = 6,3% Átlagos tőzsdei megtérülés rm = 12,3% Részvényesek kockázati prémiuma: rm- rf = 6% ß = 1,5 r = 6,3% + 1,5x(12,3- 6,3%) = 6,3% + 9% = 15,3% * CAPITAL ASSET PRICING MODELL = TŐKEPIACI ÁRFOLYAM MODELL

26 © AZ IDEGEN TŐKE KÖLTSÉGE 959/20000 = 4,8%

27 © SÚLYOZOTT ÁTLAGOS TŐKEKÖLTSÉG (WACC) Részvénytőke költsége * Részvénytőke részaránya 15,3%*0,5238=8,01% + Hiteltőke költsége * Hiteltőke részarány = 4,8%*0,4753=2,28% Részvénytőke költsége 8,01 % + Hiteltőke költsége 2,28 % = WACC 10,29 %

28 © GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK A) A BESZÁMOLÓ EREDETI ADATAIBÓL SZÁMÍTVA: EVA = ROIC-WACC 1,91 =12,2% - 10,29% B) A BESZÁMOLÓ „TISZTÍTÁSA” UTÁN: EVA = ROIC-WACC 97,27 =107,56% - 10,29% NO COMMENT…

29 © ÚTRAVALÓ… A BESZÁMOLÓBÓL SZÁMOS MUTATÓ KÉPEZHETŐ, AMELYEK KÖZÜL KIEMELTÜK AZ ÚN. CÉG EGÉSZSÉGÉT MÉRŐ, A JÖVEDELMEZŐSÉGI ÉS A HATÉKONYSÁGI MUTATÓKAT. A CÉGEGÉSZSÉG ROMLÁSÁT KIFEJEZŐ MUTATÓK CSAK A „LÁZREAKCIÓT”, AZAZ A BETEGSÉG TÜNETÉT MUTATJÁK, DE A BETEGSÉG ORVOSLÁSÁT NEM LEHET E MUTATÓK JAVÍTÁSÁVAL MEGOLDANI. A MUTATÓSZÁMOK JÓSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE RELATÍV: ATTÓL FÜGG… NEM AZ A FONTOS TEHÁT, HOGY MUTATÓINK MEGFELELJENEK VALAMILYEN STANDARD ELVÁRÁSNAK, HANEM AZ, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK A MUTATÓSZÁMOK „MÖGÉ” NÉZVE MINÉL JOBBAN A VALÓSÁGOT MEGRAGADNI

30 © - A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE -

31 © VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE Célja: vagyon szerkezetének és változásának bemutatása, minősítése, a változásokat előidéző okok feltárása Módszerei: megoszlási, dinamikus, intenzitási viszonyszámok, időbeli és térbeli összehasonlítással Módszerei  Vertikális  horizontális Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

32 © VERTIKÁLIS ELEMZÉS: eszközszerkezet elemzése Eszközök elemzése: vagyonstruktúra terjedelem (abszolút és relatív eltérések) időbeli, térbeli összehasonlítás (tartós-e a változás, előnyös-e, milyen teendők vannak a struktúra változásához, mi a követendő cél stb.) Eszköz (fő)csoportok aránya, szerkezete befektetett eszközök/forgóeszközök aktív időbeli elhatárolások kezelése tárgyi eszközök leírtsága (ÉCS/Bruttó értéke) tárgyi eszközök használhatósága (Nettó/Bruttó) beruházások fedezete (tárgyévi écs. leírás/üzembe helyezett beruházás) megújítási mutató: üzembe helyezett tárgyi eszköz/Bruttó érték vásárolt készlet/saját termelésű készletek aránya stb. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

33 © VERTIKÁLIS ELEMZÉS: forrás szerkezet elemzése Források elemzése: tőkestruktúra tőkeerősség: Saját tőke/Mérlegfőösszeg eladósodottság:  Saját tőke/Hosszú lejáratú kötelezettség  Hosszú lejáratú kötelezettség/Saját tőke  Saját tőke/(Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség)  Hosszú lejáratú kötelezettség/(Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség) tőkefeszültség mutató:  Saját tőke/Idegen források vagy  Idegen források/Saját tőke Saját tőke/ Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke Esedékességi aránymutató  Rövid lejáratú kötelezettség/Összes kötelezettség Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

34 © HORIZONTÁLIS ELEMZÉS: eszközök forrásfedezettsége, eszközök forrásigényessége finanszírozás  hosszú távú: befektetett eszközök fedezete Saját tőke/Befektetett eszközök (Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség)/Befektetett eszközök Működésbiztonsági mutató = (Saját tőke+Hátrasorolt kötelezettségek+Hosszúlejáratú kötelezettségek)/Befektetett eszközök  rövid távú: likviditás (lásd külön) tőkemultiplikátor (eszközigényesség): Eszközök/Saját tőke vevők/szállítók Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

35 © Nettó forgótőke MÉRLEG BEFEKTETETT ESZKÖZÖK FORGÓ- ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG FORGÓ- TŐKE MŰKÖDŐ TŐKE Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

36 © – LIKVIDITÁSI MÉRLEGEK, JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG ELEMZÉSE –

37 © STATIKUS LIKVIDITÁSI MÉRLEG mérleg strukturális átrendezése  Mobilitási sorrend: eszközöket mennyi idő alatt lehet pénzzé tenni  Esedékességi sorrend: tartozásokat mennyi idő múlva kell kifizetni. Alapváltozat: 4 fokozatú statikus likviditási mérleg (a múlt adataiból következtetünk a jövőre, fokozatok kötöttek, besorolás nagyvonalú, esetenként szubjektív) A besorolást a vagyonrész jellege (gazdálkodói szándék) a számviteli elszámolási technika és a gazdálkodás befolyásolja Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

38 © FELÉPÍTÉSE ESZKÖZÖKFORRÁSOK I. Likvid eszközök  pénzeszközök  egyes értékpapírok II. Mobil eszközök  követelések  értékpapírok III. Mobilizálható eszközök  készletek IV. Immobil eszközök  befektetett eszközök I. Lejárt tartozások (azonnal esedékes tartozások) II. Rövid időn belül esedékes tartozások III. Éven túl esedékes tartozások IV. Vissza nem fizetendő források  saját tőke Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

39 © TÖBBFOKOZATÚ STATIKUS LIKVIDITÁSI MÉRLEG II. és a III. fokozat továbbtagolása: adott eszközfajta (átlagosan) mennyi idő alatt válik pénzzé, illetve adott tartozás mikor válik esedékessé. Ennek vázlata:  Szállító  anyag  befejezetlen termelés  késztermék  vevő  pénz  Szállító  áru  vevők  pénz Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

40 © 6 fokozatú statikus likviditási mérleg lehetséges felépítése:  Likvid eszközök  0-15 napon belül likvid eszközök  napon belül likvid eszközök  napon belül likvid eszközök  napon belül likvid eszközök  120 napon túl likvid eszközök Például, ha a követelések átlagos forgási ideje 21 nap, akkor a II. és III. fokozatba kerül besorolásra  II. fokozatba 15*1 napi átlagos befolyás,  III. fokozatba 6*1 napi átlagos befolyás,  a késztermék csak a harmadikba kerülhet. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

41 © Az idő szerepe az elemzésekben Forgási idő: adott eszközfajta adott állománya mennyi idő alatt fut át az újratermelési folyamat adott szakaszán.  Számítása: eszközállomány/1 napi mozgás  1 napi mozgás = időszak teljes mozgása/időszak napjainak száma  Például: vevők/1 napi várható befolyás –ahol 1 napi befolyás = adott időszakban befolyt összes követelés/időszak napjainak száma késztermék/1 napi várható értékesítés –ahol 1 napi értékesítés = adott időszaki összes értékesítés/időszak napjainak száma anyag/1 napi várható felhasználás –ahol 1 napi felhasználás = …. Likviditási futamidő: adott eszközfajta adott állománya mennyi idő alatt válik pénzzé (átfutva az újratermelési folyamat minden szakaszát). → halmozott forgási idők  Például: késztermék futamideje = vevők forgási idő + késztermék forgási idő Esedékességi idő: adott kötelezettség adott állományát mikor (hány nap múlva) kell kifizetni  tételesen ismert  szállítók/1 napi átlagos kiegyenlítés Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

42 © JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG Jövedelmezőség: a gazdálkodók működésének eredményességét fejezi ki (abszolút kategória),  lényege: eredményelemzés eredményre ható tényezők eredményhányadok eredmény hatása a működésre Gazdaságosság (hatékonyság, termelékenység): a gazdálkodók erőforrásainak hozamtermelő képességét fejezi ki (relatív kategória) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

43 © Jövedelmezőség és gazdaságosság számításánál figyelembe kell venni:  számláló és nevező eltérő időintervalluma (időpont, időszak)  számláló és nevező eltérő tartalma (pl. vevők és árbevétel)  számláló és nevező közötti ok-okozati összefüggés Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

44 © Jövedelmezőségi mutató általános képlete: eredmény/vetítési alap Eredmény  Üzleti tevékenység eredménye  Szokásos vállalkozási eredmény  Adózás előtti eredmény  Adózott eredmény  Mérleg szerinti eredmény  Fedezeti összeg  EBIT 1 (Adózás és kamatfizetés előtti eredmény) 1  NOPLAT 2 (≈adózott eredmény + fizetett kamat, vagy EBIT – fizetendő adó) 2 1 EBIT = Earning Before Interest and Tax 1 2 NOPLAT = Net Operating Profit less Adjusted Taxes 2 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

45 © Vetítési alap  Árbevétel  Árbevétel kiegészítve a többi bevétellel  Saját tőke  Jegyzett tőke  Befektetett tőke  Befektetett eszközök  Összes eszköz  Forgóeszközök  Bérköltség  Létszám  Stb. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

46 © FONTOSABB JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK Eredményhányad  AEE/NÁB, AE/NÁB fedezeti hányad tőkearányos adózott eredmény: ROE[1] = AE/ST[1] eszközarányos eredmény: ROA[2] = AEE vagy AE/Eszközök vagy Befektetett eszközök vagy működő tőke[2] befektetett tőke hozama: ROIC[3] = NOPLAT/Működésbe fektetett tőke[3]  Ahol a nevező = ST + kamatköteles kötelezettségek kamatfedezet: EBIT (+ Amortizáció)/Kamat [1] ROE = Return on Equity[1] [2] ROA = Return on Assets[2] [3] ROIC = Return of Invested Capital[3] Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

47 © GAZDASÁGOSSÁGI MUTATÓK Rugalmasság  1 %-os erőforrás változás hány %-os változást idéz elő a hozamban  1 %-os hozamnövekedéshez hány %-os erőforrás változás szükséges Forgási sebesség  Számítható fordulatokban (árbevétel/erőforrás)  Napokban (időszak napjai/fordulatok) Hatékonyság  Erőforrás felhasználás: Hozam/Erőforrás vagy  Erőforrás igényesség: Erőforrás/Hozam Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

48 © Hozamkategóriák: Árbevétel Termelési érték 1. BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK + Értékesítés nettó árbevétele ± Aktivált saját teljesítés értéke - Eladott áruk beszerzési értéke - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2. ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK + Bruttó termelési érték - Anyagköltségek - Igénybe vett szolgáltatások értéke - Egyéb szolgáltatások értéke 3. NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK + Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás 4. HOZZÁADOTT ÉRTÉK + Személyi jellegû ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Adózás előtti eredmény

49 © Erőforrás kategóriák: Termelési költség Létszám (termelékenység) Bérköltség Eszközök értéke Eszközfajta értéke Készletek Saját tőke stb.  Költségszint = termelési költségek/bruttó termelési érték  Költséghányadok = költségnemek/bruttó termelési érték Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

50 © NÉHÁNY TOVÁBBI MUTATÓ adósságszolgálat fedezete = (MSZE+Écs. leírás+Kamat)/Törlesztőrészlet osztalékkifizetési ráta = JO/AE újrabefektetési ráta = 1 – osztalékkifizetési ráta részvények értékelése  piaci érték/könyv szerinti érték  P(rice)/E(arnings) mutató = részvényárfolyam/1 részvényre jutó nyereség (EPS = Earnins per Share)  Osztalékhozam = 1 részvényre jutó osztalék/részvényárfolyam Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

51 © – TÉNYEZŐKRE BONTÁS –

52 © TÉNYEZŐKRE BONTÁS Lényege (előfeltétele): vizsgált jelenséget a befolyásoló tényezők szorzatával lehet magyarázni Módszerei (egyebek mellett):  Láncmódszer  Abszolút különbözetek módszere  Relatív különbözetek módszere Legyen az elemzendő mutató: Y. Y 1 – Y 0 = ΔY Tegyük fel, hogy Y = a∙b∙c, tehát ΔY = (a 1 ∙ b 1 ∙ c 1 ) - (a 0 ∙ b 0 ∙ c 0 ) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

53 © Felhasználható Jövedelmezőség, hatékonyság Fedezeti összeg Költségek Kapacitáskihasználás Termelékenység Stb. elemzésénél Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

54 © LÁNCMÓDSZER A befolyásoló tényezők közül minden lépésben csak egy tényezőt változtatunk meg, de amit egyszer már megváltoztattunk, azt a későbbiekben már a megváltoztatott értéken vesszük figyelembe. ’a’ tényező hatása= Y 1 Δa = a 1 ∙ b 0 ∙ c 0 ’b’ tényező hatása = Y 1 Δb = a 1 ∙ b 1 ∙ c 0 ’c’ tényező hatása = Y 1 Δc = a 1 ∙ b 1 ∙ c 1 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

55 © ABSZOLÚT KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE ’a’ tényező hatása = (a 1 – a 0 ) ∙ b 0 ∙ c 0 ’b’ tényező hatása = a 1 ∙ (b 1 – b 0 ) ∙ c 0 ’c’ tényező hatása = a 1 ∙ b 1 ∙ (c 1 – c 0 ) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

56 © RELATÍV KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE ’a’ tényező százalékos hatása ‘b’ tényező százalékos hatása ‘c’ tényező százalékos hatása a1a1 ∙ Y 0 a0a0 a 1 b 1 – a1a1 ∙ Y 0 a 0 b 0 a0a0 a 1 b 1 c 1 – a 1 b 1 ∙ Y 0 a 0 b 0 c 0 a 0 b 0 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

57 © PÉLDÁUL ADÓZOTT EREDMÉNY ∙ NETTÓ ÁRBEVÉTEL SAJÁT TŐKENETTÓ ÁRBEVÉTEL SAJÁT TŐKE NETTÓ ÁRBEVÉTEL ∙ ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

58 © PÉLDA BázisTárgyVáltozás (%) Eredményhányad0,050,075+ 0, Forgási sebesség21,6- 0,480 Eszközigényesség22,083+ 0,083104,15 ROE0,20,25+0,05125 Bázis évTárgy év Adótott eredmény Sajtát tőke Nettó árbevétel Eszközök Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

59 © Láncmódszer és abszolút különbözetek Bázis Eredményhányad hatása Forgási sebesség hatása Eszközigényesség hatása Tárgy AE/NÁB0,050,075 NÁB/E221,6 E/ST2222,083 ROE0,20,30,240,25 +0,1 -0,06 +0,01 +0,05 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

60 © Százalékos különbözetek 1,5*0,2 = +0,3 [(1,5*0,8)-1,5]*0,2 = - 0,06 [(1,5*0,8*1,0415)-(1,5*0,8)]*0,2 = + 0,01 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

61 © ELTÉRÉS FELBONTÁS ALKALMAZÁSA A KÖLTSÉGELEMZÉSBEN Az időszak összes költségét írjuk fel az alábbi szorzat formájában:  q ∙ f ∙ p ahol  „q” a volumen (pl. db),  „f” a fajlagos költség (pl. óra/db),  „p” a költségtarifa (egységár, pl. Ft/óra) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

62 © A láncmódszer alkalmazása Volumenváltozás hatása:   (q 1 – q 0 ) ∙f 0 ∙ p 0 Fajlagos változás hatása:   q 1 ∙ (f 1 – f 0 ) ∙p 0 Tarifa változás hatása:   q 1 ∙ f 1 ∙ (p 1 – p 0 ) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

63 © Volumenhatás szétbontása a láncmódszer alapján Bázis időszaki költség = kh 0 ∙ (  q 0 ∙ a 0 ) tiszta volumenhatás  kh 0 ∙  (q 1 ∙ q 0 ) ∙ a 0 összetétel változás hatása  (kh 10 – kh 0 ) ∙ (  q 1 ∙ a 0 ) vagy: volumenhatás – tiszta volumenhatás ahol  „kh 0 ” a bázis költséghányad = (  q 0 ∙ f 0 ∙ p 0 )/(  q 0 ∙ a 0 )  „kh10” fiktív költséghányad = (  q 1 ∙ f 0 ∙ p 0 )/(  q 1 ∙ a 0 )  „a” az eladási ár Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

64 © PÉLDA az anyagköltség elemzésére Megnevezés Bázis időszakTárgyidőszak „A” termék„B” termék„A” termék„B” termék Termelés=eladás (db) Fajlagos felhasználás (kg/db) Egységár (Ft/kg) Anyagköltség (Ft) Összes anyagköltség (Ft) Eltérés (Ft) Eladási ár (Ft/db) Árbevétel (Ft) Árbevétel összesen Árbevétel bázisárakonxxxxxxxxx Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

65 © Az eltérés összetevői (1000 Ft-ban) „A” termék„B” termékÖsszesen Volumenváltozás hatása ( ) ∙ 25 ∙ 600 = 0 ( ) ∙ 30 ∙ 300 = Fajlagos változás hatása 400 ∙ (22-25) ∙ 600 = ∙ (30-30) ∙ 300 = Tarifaváltozás hatása 400 ∙ 22 ∙ ( ) = ∙ 30 ∙ ( ) = Összesen Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

66 © VOLUMENHATÁS Volumenhatás (+1.800) szétbontása  kh 0 = / = 0,4125  kh 10 = / = 0, Tiszta volumenhatás = 0,4125 ∙ ( ) = Összetétel hatás = 0, ,4125) ∙ = vagy = Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

67 © ÁRBEVÉTEL VÁLTOZÁS MAGYARÁZATA Volumenhatás  (  q 1 ∙ a 0 ) - (  q 0 ∙ a 0 ) =  Ebből „A” termék hatása * (400/400) – = 0 „B” termék hatása * (1.000/800) – = Árhatás  (  q 1 ∙ a 1 ) - (  q 1 ∙ a 0 ) =  Ebből „A” termék hatása 400*( ) = „B” termék hatása 1000*( ) = Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

68 © EREDMÉNYVÁLTOZÁS ELEMZÉSE Feladat: AEE 1 – AEE 0 különbség elemzése Megoldás: EK is ad egyfajta választ, de közvetlenül nem olvasható ki minden tényező hatása Probléma: a kétféle EK nem azonos tartalommal készül. A részletes elemzés a forgalmi szemléletűből kiindulva tehető meg. Eredményre ható tényezők:  Fedezeti összeg árbevétel –árváltozás –volumenváltozás –tiszta volumenhatás –összetétel változás értékesítés közvetlen költsége  értékesítés közvetett költsége  EB/ER egyenlege  Pénzügyi műveletek eredménye  Rendkívüli műveletek eredménye Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

69 © Fedezeti összeg változására ható tényezők számszerűsítése MegnevezésBázisidőszakTárgyidőszakVáltozás Árbevétel (Á)  q 0 p  q 1 p  q 1 p 1 -  q 0 p 0 Ért. közvetlen költsége (K)  q 0 ö  q 1 ö  q 1 ö 1 -  q 0 ö 0 Fedezeti összeg (F)  q 0 p 0 -  q 0 ö  q 1 p 1 -  q 1 ö F 1 - F 0 Fedezeti hányad (f) 37,1429 % f 0 40,4762 % f 1 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

70 © mennyiségi változás  (tiszta) volumenhatás  összetétel hatás értékadatok változása  árhatás  önköltséghatás Mi okozta a Ft-os növekedést? Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

71 © MegnevezésBázisidőszak Tárgyidőszak bázis szinten TárgyidőszakVáltozás Á  q 0 p  q 1 p  q 1 p  q 1 p 1 -  q 0 p 0 Hatások 1 Mennyiségi hatás Hatások 2 Árhatás K  q 0 ö  q 1 ö  q 1 ö  q 1 ö 1 -  q 0 ö 0 Hatások 1 Mennyiségi hatás Hatások 2 Önköltség hatás F  q 0 p 0 -  q 0 ö  q 1 p 0 -  q 1 ö  q 1 p 1 -  q 1 ö F 1 - F 0 f 37,1429 % f 0 37,8190 % f ,4762 % f 1  Hatások 1 Mennyiségi hatás  Hatások 2 Értékhatás ( ) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

72 © Induljunk ki az alábbi összefüggésből:  F 0 =  q 0 p 0 f 0 és alkalmazzuk a láncmódszert tiszta volumenhatás = {  (q 1 – q 0 ) p 0 }∙f 0 = ( )∙0, =  Ami nem más, mint f 0 ∙ Iq 0 összetételhatás = (f 10 – f 0 )∙  q 1 p 0 = (0, ,371429)∙ = Mennyiségi hatás (66.000) felbontása a fedezeti összegre gyakorolt hatás szerint: Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

73 © Értékhatás (14.000) felbontása a fedezeti összegre gyakorolt hatás szerint: árváltozás hatása =  q 1 p 1 –  q 1 p 0 = = önköltségváltozás hatása =  q 1 ö 0 -  q 1 ö 1 = = Összefoglalva:  tiszta volumenhatás  összetételhatás  árhatás  önköltséghatás  együttesen Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

74 © A stratégiai célok közötti összefüggések A kapcsolatok lehetséges fajtái:  Laza, nehezen megragadható Tanulási és fejlődési cél: piaci információszerzés, piaci kapcsolatok javítása; Folyamati cél: az eladás hatékonyságának javítása Ha több információ áll rendelkezésre a piac többi szereplőjéről, az segíthet az értékesítés hatékonyabbá tételében.  Áttételes, de kimutatható Folyamati cél: gyorsabb kiszállítás; Vevői cél: a kulcsvevők megtartása A vevők számára fontos, hogy a termék minél hamarabb a rendelkezésükre álljon, ezért annak csökkentése vevőink elégedettségét jelentősen növeli.  Nagyon szoros, függvényszerű Vevői cél: piaci részesedés növelése; Pénzügyi cél: a forgalomnövelése Nagyobb piaci részesedés elérése több árbevételt eredményez. Mutatószámok típusai az irányításban betöltött szerepük szerint  Eredménymutató Az a mutató, amely egyértelműen mutatja a kitűzött cél elérését. A mutató célértékének elérése egyben a cél elérését jelenti.  Teljesítményokozó Teljesítményokozó az a mutató, amelynek javulása közelebb visz a cél eléréséhez. A teljesítménymutató azt a teljesítményt definiálja, amely lényegesen hozzájárul a cél megvalósításához. Egy adott szinten/dimenzióban teljesítményokozó egy alsóbb szinten már eredménymutató is lehet.

75 © Return on Investment (ROI) Üzleti eredmény a lekötött tõke %-ban Üzleti eredmény Lekötött tõke Nettó értékesítés Változó költségek Az értékesítés érdekében felmerült marketing költségek Adminisztratív (irányítási) költségek Bruttó értékesítés Közvetlen anyagköltség Közvetlen bér Árbevétel-csökkentõk (diszkontok) Gyári általános költség Fedezeti összeg Fix költségek Tárgyi eszközök és immateriális javak nettó értéke Készletek, követelések, pénzeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek (szállítók) DU PONT MUTATÓRENDSZER

76 © A teljesítménymutatók, mutatószámok, (Key Performance Indicator-ok, KPI-ok) meghatározása.

77 © MI A SZERVEZET TELJESÍTMÉNYE? KÍVÁNATOS OUTPUT ELÉRÉSE  EREDMÉNYESSÉG (PL. PIACI RÉSZESEDÉS) FELHASZNÁLT ERŐFORRÁSOK OUTPUTHOZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA  HATÉKONYSÁG (PL. ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG)

78 © A teljesítmény mozgatórugói

79 © A MUTATÓSZÁMOK RENDELTETÉSE A MUTATÓSZÁMOK AZ IRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI  FELHÍVJÁK A FIGYELMET A GAZDÁLKODÁS NEURALGIKUS PONTJAIRA,  TÖMÖRÍTIK AZ INFORMÁCIÓT,  A TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEVETHETŐSÉGÉT CÉLOZZÁK EGYSÉGEK, IDŐSZAKOK ÉS IPARÁGAK KÖZÖTT. A MUTATÓSZÁM-RENDSZEREK  A MUTATÓK KÖZÖTT LÉVŐ MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK MENTÉN KOMPLEX RENDSZERT ALKOTNAK,  KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓKKAL TESZIK TELJESSÉ A KÉPET, ANÉLKÜL, HOGY AZ INTEGRÁLTSÁGOT VESZÉLYEZTETNÉK,  IPARÁG SPECIFIKUSAN KÉPEZIK LE AZ ALAPVETŐ ÜZLETI TÉNYEZŐKET ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEIT.

80 © Teljesítménymutatók Céljuk:  A célkitűzések megvalósításának mérése,  Valamint a megvalósítás ellenőrzése.  Megmutatja, hogy mennyire sikerült kielégíteni az igényeket, illetve elvárásokat. A küldetés legyen:  világos,  mindenki által érthető,  egy adott egységre vonatkozó (specifikus),  és egy végeredményben megfogalmazott A küldetés sikerét garantáló „kulcstényezők” meghatározása  Amelyekre az érintett egységnek (felelősnek) befolyása van Például: szállítási határidő, beszerzési ár az alapanyag minősége, stb.  Azon tényezők, amelyeknek feltétlenül meg kell felelniük az ügyfél elvárásainak (ami alapján az egységet kívülről megítélik)

81 © A teljesítménymutatók meghatározása 1.a felelősségi központ (az adott felelős) küldetésének meghatározása 1. „biztosítani ügyfeleink számára egy bizonyos minőségű szolgáltatást, a lehető legalacsonyabb költségek mellett”. 2.A küldetés sikerét garantáló „kulcstényezők” meghatározása 1. Azon tényezők, amelyeknek feltétlenül meg kell felelniük az ügyfél elvárásainak (ami alapján az egységet kívülről megítélik), és 2. Amelyekre az érintett egységnek (felelősnek) befolyása van. 3.A „kulcs-tényezők” követését, mérést lehetővé tévő paraméterek keresése: Hogyan követhető nyomon a kulcs-tényezők megvalósítsa az elvárt szinthez képest (hogyan biztosítható a vélkitűzések kontrollja)? Példa: költség mennyiségi adatokkal a hatékonyságot, vagy a hiányzási aránnyal a szociális klímát. 4.A teljesítmény mutató megszerkesztése A kulcs-tényezők kiszámítási módjának meghatározása. Egy paraméter többféle módon is számszerűsíthető Példa: a készletérték mérésének lehetséges módjai: forgási sebesség, átlagos készletszint, a következő hónap tervezett felhasználásának arányában.

82 © A vezetési mutatók meghatározása és ellenőrzés alá vonása 1.A felelősségi központok küldetésének meghatározása 2.A kulcsényezők azonosítása 3.A kritikus tevékenységek, eszközök, források azonosítása  Azon tevékenységek, eszközök, illetve források, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az elvárt teljesítményszintet meg lehessen valósítani  Csak a valóban kritikus tevékenységeket, eszközöket, forrásokat vonjuk ellenőrzés alá 4.Ezen tevékenységek, eszközök, források kulcstényezőinek meghatározása 5.Ezen tényezők kontrollját lehetővé tévő paraméterek keresése 6.A vezetési mutatók meghatározása

83 © A teljesítménymérés feladata Visszacsatolást adni a szakembereknek Információkat nyújtani a döntések támogatásához Nyomon követni a stratégiai célok teljesülését Biztosítani az integrációt  Vertikálisan, azaz megteremteni a hierarchia egyes szintjei közötti kapcsolatot  Horizontálisan, azaz megteremtve a lehetőséget a vállalati folyamatok nyomon követésére Elősegíteni a kölcsönhatások, az ok-okozati viszonyok megértését

84 © A MUTATÓSZÁMOK ALKALMAZÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ IDŐBEN

85 © HOGYAN MÉRHETŐ A CÉLOK TELJESÜLÉSE? E MUTATÓK KÜLÖN-KÜLÖN ÉRTÉKELHETŐK, ÁM  RÉSZIN RÖVID TÁVRA VONATKOZNAK,  RÉSZINT NEM KÉPESEK JÓL VISSZATÜKRÖZNI A STRATÉGIAI CÉLOK TELJESÜLÉSÉT! Pénzértékben (bevétel – kiadás) Pénzügyi mutatókkal (likviditás, jövedelmezőség, hatékonyság) Egyéb mennyiségi mutatókkal (lefedettség) Természetes mértékegységben (hibák száma) Minőségi mércékkel (elégedettségi index)

86 © Szempontrendszer a mutatószámok kiválasztásához Minimális követelmények:  konzisztencia a céllal,  befolyásolhatóság,  ösztönzésre való alkalmasság. További figyelembeveendő szempontok:  Mérjük?  Gazdaságosan mérhető?  Ad lehetőséget az összehasonlításra?  Egyszerűen értelmezhető?  Manipulálható?

87 © Az elvárások meghatározása Kihívó, de racionális elvárásokat kell megfogalmazni.  Az elvárásokat a stratégiai időtáv végére kell meghatározni.  Ugrásszerű javulást kell célul kitűzni - elő kell segíteni a szervezeti változást.  Az összes nézőpont céljaira összehangoltan kell elvárásokat  megfogalmazni.  Az elvárásokat azonos keretfeltételek mellett kell kialakítani.

88 © MÉG MINDIG JELLEMZŐ A PÉNZÜGYI NÉZŐPONT DOMINANCIÁJA VILÁGOS ÉS EGYÉRTELMŰ CÉLOK KONZISZTENS FELELŐSSÉGI RENDSZER (NEM CSAK A HIERARCHIA CSÚCSÁN) ÉRTHETŐ ÉS AZ ÉRTÉKELENDŐK ÁLTAL ELFOGADOTT TELJESÍTMÉNYMÉRCÉK MEGFELELŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER

89 © Kereskedelmi árrés Fogalma: a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok első és legfontosabb jelzőlámpája.  Számukra ez az első lépést jelenti a változó költségek árrése (VKÁ) felé.  Értékét általában százalékos konstansként adják meg. Időbeli fejlődése, változása több tényezőtől függ:  Az áraktól  Az értékesített áruk fogyasztási szokásaitól  Az értékesített áruk beszerzési árától  A termékek jellemzőitől

90 © Egy időszak termelése Fogalma: a termelő és szolgáltató (és nem kereskedelmi tevékenységet végző) vállalatokat érinti. Javak előállítását jelenti a vállalat számára, legyen az:  Eladott áru, azaz forgalom  Raktárba szállított vagy onnan kivett jószág  Tárgyi eszköz Vigyázzunk itt azonban a kapcsolódó információk különböző jellegére! A forgalom nettó eladási áron A raktárra vett, illetve a tárgyi eszköz termelési költségen kerül meghatározásra Lehetővé teszi az üzleti tevékenység figyelemmel követését, ugyanakkor információt nyújt a vállalat raktárra vételi illetve kiadási politikáját is.

91 © Bruttó árrés (gross margin) Fogalma: ez az ipari vállalatok egyik létfontosságú mutatója, a termelés által felhasznált alapanyagok beszerzésének súéyát mutatja meg, így elsődlegesen teremlékenységi mutató Meghatározása: + termelés - az időszak beszerzése (alapanyagok és egyéb) ± alapanyag raktár = bruttó árrés Vigyázat! A bruttó árrés megváltozásának számos oka lehet:  az eladási ár  az anyagár  a felhasznált alapanyagok mennyisége  a kínálat összetétele (a termék-mix)  A készletszint megváltozása (a termelt mennyiséghez képest)

92 © A (megtermelt) hozzáadott érték Fogalma: a vállalat gazdasági súlyának mutatója: értéke a vállalat által létrehozott érték, amelyet úgy kapunk, hogy a termeléstől elkülönítünk minden külső beszerzésből fedezett köztes fogyasztást. A hozzáadott érték két termelési faktor a munka és a tőke kombinációjaként adódik. A hozzáadott érték kihat:  a személyi költségekre (a munka megfizetése)  A bruttó termelési többlet nagyságára (a tőke „megfizetésére”)

93 © Bruttó termelési többlet (BIT) Fogalma: a működés során elért vállalati vagyon, amelyet a befektetett tőke megtérüléseként kell kezelnünk. A vállalat fejlődését és a tőke megújulását szolgáló forrás, amelyet a személyi költségek és a kötelező járulékok megfizetését követően kapunk. Más megközelítéssel: az értékesítés eredménye, egyenlőre a pénzügyi eredmény az adók és a rendkívüli ráfordítások nélkül. (Pénzügyi elemzéseknél érdemes végigkövetni mind a BTT időbeni fejlődését, mind a személyi költségek alakulását eközben.

94 © A PÉNZÜGYI MUTATÓK AJÁNLOTT CSOPORTOSÍTÁSA Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p34..

95 © PÉNZÜGYI MUTATÓK AZ ÉRDEKCSOPORTOK IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p35.. (shareholder) (stakeholder)

96 © A MUTATÓSZÁMOK LEGÁLTALÁNOSABB CSOPORTOSÍTÁSA Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p35..

97 © A LIKVIDITÁS MÉRŐSZÁMAI Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p36..

98 © A LIKVIDITÁS MÉRŐSZÁMAI

99 © A FORGÁSI SEBESSÉG MÉRŐSZÁMAI Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p37..

100 © A FORGÁSI SEBESSÉG MÉRŐSZÁMAI

101 © A CÉGJÖVEDELMEZŐSÉG MÉRŐSZÁMAI Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p38..

102 © JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK ROE =

103 © LEGGYAKORIBB JÖVEDELMEZÉSEK MUTATÓK = Átlagos eszközállomány Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Eszközarányos eredmény (ROA – Return on assets) = Árbevétel Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Árbevétel-arányos eredmény (ROS – Return on sales) = ELÁBÉ Árbevétel - ELÁBÉ Bruttó haszonkulcs

104 © LEGGYAKORIBB HATÉKONYSÁGI MUTATÓK = Dolgozók átlagos létszáma Árbevétel 1 dolgozóra jutó árbevétel = Időszaki átlagos készletérték Időszaki árbevétel Készletek forgási sebessége = Árbevétel Operatív Cash Flow Cash Flow-termelő képesség

105 © AZ ELADÓSODOTTSÁG MÉRŐSZÁMAI Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p40..

106 © LEGGYAKORIBB ADÓSSÁGI ÉS HITELKÉPESSÉGI (tőkeáttételi) MUTATÓK = Eszközök összesen Saját tőke Tőkeellátottság = Források összesen Kötelezettségek Eladósodottság aránya = Hosszú lej. köt. + kamatok EBITDA Adósság visszafizető képesség

107 © AZ ELADÓSODOTTSÁG MÉRŐSZÁMAI

108 © FEDEZETTSÉGI MUTATÓK

109 © CÉGEK PIACI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÉRŐSZÁMAI Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p41..

110 © CÉGEK PIACI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÉRŐSZÁMAI

111 © ÉRTÉKTEREMTŐ TÉNYEZŐK (VALUE DRIVEREK) Az ún. indikátorpiramisok esetében egy-egy mutatószám már a vállalatok méretétől független arányszámok képében jelennek meg. A piramis csúcsán a vállalati teljesítményt legjobban kifejező ráta áll, amelyet szintenként követnek azok a mutatószámok, amelyek változása a kulcsmutató értékét határozza meg. A piramis csúcsán lehet például az Economic Value Added (EVA-) mutató, amelynek alakulását az értékteremtő tényezők (például az értékesítés növekedése, adómérték, tőkeköltség stb.) befolyásolják. Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p47.

112 © A TELJESÍTMÉNYINDIKÁTOROK PIRAMISA Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p47.

113 © A HAGYOMÁNYOS TELJESÍTMÉNYMUTATÓK FELÉPÍTÉSI SÉMÁJA A mutató neve Az eredm é ny t í pusaA mutató vet í t é si alapja Bruttó eredm é nyh á nyad Ü zemi/ ü zleti eredm é ny Á rbev é tel Nettó eredm é nyh á nyadAd ó zott eredm é ny Á rbev é tel ROI [1] [1] Ad ó zott eredm é ny Á tlagos nett ó eszközök [2] [2] ROE [3] [3] Ad ó zott eredm é nyK ö nyv szerinti á tlagos saj á t tőke ROA [4] [4] Ad ó zott eredm é ny [5] [5] Á tlagos eszközök EPS [6] [6] Ad ó zott eredm é nyTőrzsr é szv é nyek á tlagos sz á ma [1] [1] ROI (return on investment) = befektetések hozama. [2] [2] Nettó eszközök: összes eszköz = immateriális javak – rövid lejáratú kötelezettségek. [3] [3] ROE (return on equity) = sajáttőke-arányos eredmény. [4] [4] ROA (return on assets) = eszközarányos eredmény. [5] [5] Több forrásban kamatfizetés előtti eredményváltozat is található. [6] [6] EPS (earnings per share) = egy törzsrészvényre jutó nyereség. Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest, p47.

114 © JÖVEDELMEZÉSEK MUTATÓK = Átlagos eszközállomány Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Eszközarányos eredmény (ROA – Return on assets) = Árbevétel Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Árbevétel-arányos eredmény (ROS – Return on sales) = ELÁBÉ Árbevétel - ELÁBÉ Bruttó haszonkulcs

115 © ANGOL NYELVŰ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE Angol rövidítés Angol elnevezésMagyar elnevezés CAPMCapital Asset Pricing ModelTőkepiaci árfolyamok modellje CFROI Cash flow Return on Investment Befektetések készpénzalapú megtérülése DDebtHitelállomány DCFDiscounted Cash flowDiszkontált cash flow vagy pénzáram EEquitySaját tőke EPSEarning per ShareEgy törzsrészvényre jutó nyereség EVAEconomic Value AddedGazdasági profit FCFFree Cash flowSzabad cash flow FCFEFree Cash flow to Equity Tulajdonosok rendelkezésére álló szabad cash flow FCFFFree Cash flow to Firm Forrásbiztosítók rendelkezésére álló szabad cash flow MVAMarket Value AddedHozzáadott piaci érték NOPLAT Net Operating Profit less adjusted Taxes Adózott működési eredmény

116 © ANGOL NYELVŰ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE Angol rövidítés Angol elnevezésMagyar elnevezés NPVNet Present ValueNettó jelenérték P/EPrice/Earnings (EPS) Részvényár/törzsrészvényre jutó nyereség rRate of returnTőkeköltség, elvárt hozam, kamat REVA Refined Economic Value Added Módosított EVA ROAReturn on AssetsEszközarányos nyereség ROEReturn on EquitySajáttőke-arányos nyereség ROIReturn on InvestmentBefektetések hozama ROICReturn on Invested CapitalBefektetett tőke hozama SVAShareholder Value AddedHozzáadott részvényesi érték tTime periodIdőszak, év TSRTotal Shareholder ReturnTeljes részvényesi megtérülés VBMValue Based ManagementÉrtékalapú vállalatvezetés WACC Weighted Average Cost of Capital Súlyozott átlagos tőkeköltség

117 © A téma feldolgozása az alábbi szakkönyvek alapján készült Adorján-Lukács-Róth-Veit(2003): Számvitel és elemzés II/B. (A beszámoló elemzése), MKVKOK, Budapest Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós: Értékalapú stratégiák - A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje - Akadémiai Kiadó, Budapest, Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005


Letölteni ppt "KONTROLLING © - 5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –"

Hasonló előadás


Google Hirdetések