5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –

Az előadások a következő témára: "5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –"— Előadás másolata:

1 5. TÉMAKÖR: A FOLYAMATOS MÉRÉS ÉS ELEMZÉS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE –

2 Gazdasági elemző módszerek
Témakörök: A gyorsdiagnózis 7 mutatója Vagyoni helyzet elemzése a mérleg vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz viszonyítva) vizsgálatát jelenti. Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow kimutatással, míg a Jövedelmi helyzet elemzése az eredmény és a költségek alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat jelenti. Ajánlott irodalom: Adorján-Lukács-Róth-Veit(2003): Számvitel és elemzés II/B. (A beszámoló elemzése), MKVKOK, Budapest

3 A gazdasági elemzések csoportosítása 1. Időpont szerint
A vezetői döntéseket előkészítő, tervadatokkal, tervszámokkal végrehajtott ún. prospektív elemzések (előzetes vizsgálatok) azt a célt szolgálják, hogy megalapozott intézkedéseket hozhasson a vezetés. A végrehajtás szakaszában végzett operatív elemzés célja az optimális végrehajtás biztosítása. Az időszak végi (revíziós jellegű, visszatekintő, retrospektív) elemzés a feladatok végrehajtását követően, utólag elvégzett áttekintés, értékelés, mely a múlt hibáinak és erényeinek tisztázásával a következő év(ek) reális tervezését segíti elő.

4 A gazdasági elemzések csoportosítása 2. Az elemzési eljárás szerint
Abszolút különbözet számításakor két időszak értékadatainak különbségét, relatív különbözet számításkor két időszak adatainak százalékos változását vizsgáljuk. Mutatószámok segítségével tömörített formában egyetlen adattal érzékeltetünk tényeket, összefüggéseket, folyamatokat. Kifejezhetők együtthatós és százalékos formában is. Az összehasonlítandó időszakok lehetnek tárgy, bázis, terv vagy átlagadatok és ezekre képezhetünk: intenzitási viszonyszámokat, amikor egymással összefüggő, de különböző fajtájú, esetleg eltérő mértékegységű adatokat viszonyítunk egymáshoz; területi összehasonlító viszonyszámokat, amikor két, hasonló tevékenységet végző vál1alkozás (esetleg azonos méretű, területileg elhatárolt egység) adatait viszonyítjuk egymáshoz, vagy egy adott társaságot az ágazati átlaghoz.

5 A gazdasági elemzések csoportosítása 3. Az elemzés terjedelme szerint
Globális az elemzés, ha a vállalkozás egészét átfogóan vizsgáljuk. Ha csak egy-egy meghatározott témával, területtel, egyes mérlegtételek alakulásával, esetleg csak egy-egy szervezeti egység gazdálkodásával foglalkozunk, akkor részleges elemzésről beszélünk.

6 A gazdasági elemzések csoportosítása 4. Az elemzési eljárás szerint
Gazdaságossági számítások, kalkulációk készíthetők a döntést megelőző szakaszban (előkalkuláció), a végrehajtási fázisban (közbenső kalkuláció) és a folyamat végén (utókalkuláció). A hatótényezőkre bontás elvén alapuló elemzési eljárások alkalmazásának feltétele, hogy a vizsgált jelenség szorzatként, vagy szorzatok összegeként felírható, előállítható legyen. A szemléltető ábrák, diagramok (oszlop, kör, vonal), grafikonok segítségével az előbb felsorolt eljárások eredményeit, illetve az ok-okozati összefüggéseket, tendenciákat mutathatjuk be látványosan, képszerűen.

7 A gazdasági elemzések csoportosítása 5
A gazdasági elemzések csoportosítása 5. A termelési folyamat, tevékenység állapota, helyzete szerint statikus (egy időpontra vonatkozó, állapotot kifejező) vagy dinamikus (a fejlődést, a változást is elemző) vizsgálat.

8 A gazdasági elemzések csoportosítása 6. Az elemzés módszere szerint
deduktív (az egészből haladva a részek felé) vagy induktív (részelemekből kiindulva eljutni az egészhez) módszerről, amelyek segítségével feltárhatjuk az ok-okozati összefüggéseket.

9 A gazdasági elemzések csoportosítása 7. Az elemzés tartalma szerint
Vagyoni helyzet elemzése a mérleg vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz viszonyítva) vizsgálatát jelenti. Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow kimutatással, míg a Jövedelmi helyzet elemzése az eredmény és a költségek alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat jelenti.

10 - A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA -

11 A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA
Likviditási gyorsráta Stabilitási mutató Eladósodottsági mutató Tőkebefektetés hatékonysága (ROI) mutató Jövedelmezőség mutató Tőkeforgás mutató Gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutató Cégegészség mutatók

12 „CÉGEGÉSZSÉG” MUTATÓK
MÉRLEG A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS FORRÁSOK ÖSSZESEN LIKVIDITÁSI SORREND EGY VÁLLALKOZÁS EGÉSZSÉGES, HA FIZETŐKÉPES (AZAZ LIKVIDITÁSI MUTATÓI MEGFELELŐEK) STABIL (AZAZ STABILITÁSI MUTATÓI JÓK) NINCS ELADÓSODVA (AZAZ ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓI KEDVEZŐEK)

13 Cégegészség mutatók LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA (QUICK RATIO) MUTATÓ
STABILITÁSI MUTATÓ ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓ FORGÓESZKÖZÖK - KÉSZLETEK QR = RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK KÖVETELÉSEK + ÉRTÉKPAPÍROK + PÉNZESZKÖZÖK QR = RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK SAJÁT TŐKE + TARTÓS IDEGEN FORRÁSOK STABILITÁSI MUTATÓ = BEFEKTETETT ESZKÖZÖK + STRATÉGIAI KÉSZLETEK IDEGEN TARTÓS FORRÁS ELADÓSODOTTSÁG = MÉRTÉKE SAJÁT TŐKE +IDEGEN TARTÓS FORRÁS

14 4. MŰKÖDÉSI TŐKE HATÉKONYSÁGÁT VIZSGÁLÓ MUTATÓK
ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY (EBIT)[1] MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT = TŐKE HOZAMA (ROI) MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: EBIT = Earning Before Interest and Tax, azaz a Kamat és adófizetés előtti eredmény MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY + AMORTIZÁCIÓ TŐKE AMORTIZÁCIÓVAL = NÖVELT HOZAMA MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: EBITDA =Earnings before deduction of interest, tax, depreciation and amortisation, azaz a kamatfizetés és adózás, és értékcsökkenés levonása előtti eredmény MŰKÖDÉSBE BEFEKTETETT ADÓZOTT ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY 1] TŐKE ADÓZOTT HOZAMA = (ROIC) MŰKÖDÉSBE LEKÖTÖTT TŐKE ÁTLAGOS ÉRTÉKE ahol a számláló: NOPLAT =Net Operating Profit Less Adjusted Taxes , azaz a Korrigált adóval csökkentett működési profit

15 A MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ RÉSZMUTATÓI
ÜZLETI EREDMÉNY 4. ROI = = ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS ÜZLETI EREDMÉNY 5. JÖVEDELMEZŐSÉG = MUTATÓ ÁRBEVÉTEL ÁRBEVÉTEL 6. TŐKEFORGÁS = ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS *

16 7. EVA MUTATÓ A GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK VIZSGÁLATA:
BKE Vezetoképzo Intézet Budapest Könyves Kálmán krt 7. EVA MUTATÓ A GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK VIZSGÁLATA: ECONOMIC VALUE ADDED (EVA) = ADÓZÁS UTÁNI ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY - TŐKE ÖSSZKÖLTSÉGE = ROIC-WACC CSAK AKKOR LEHET MEGTUDNI, HOGY EGY VÁLLALATI MŰVELET VALÓBAN TERMEL -E ÉRTÉKET, HA A TELJES FELHASZNÁLT TŐKE LEKÖTÖTT ESZKÖZÖK (TELEK, GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FORGÓESZKÖZÖK, STB. KUTATÁSRA FEJLESZTÉSRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSÉRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK (HASZNOS ÉLETTARTAM: 5 ÉV) IGAZI KÖLTSÉGÉT MEGÁLLAPÍTJUK HITELBEN KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = FIZETETT KAMAT TULAJDONOSOKTÓL KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = ÁRFOLYAMNYERESÉG ÉS OSZTALÉK ILLETVE AZ ELMARADT HASZON MIATTI VESZTESÉG HA AZ EVA > 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉKTERMELŐ HA AZ EVA < 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉK (ÉS VAGYON) ROMBOLÓ, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY A PÉNZÜGYI EREDMÉNY, AZ ÁRBEVÉTEL, VAGY A BEFEKTETÉS HOZAMA NÖVEKEDETT-E? dr. Laáb Ágnes 136

17 - PÉLDA A GYORSDIAGNÓZISRA -

18 MOSTOHA KFT ADATAI A BESZÁMOLÓBAN (MFT)
Árbevétel: ,0 millió forint Adózott üzemi (üzleti) eredmény: ,0 –1,0=5,0 millió forint ESZKÖZÖK 2001 2002 Befektetett eszközök 100 103 Immateriális javak 10 8 Tárgyi eszközök 90 95 Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök 180 210 Készletek 120 140 Követelések 40 60 Értékpapírok Pénzeszközök 20 Aktív időbeli elhatárolás 5 7 ÖSSZES ESZKÖZ 285 320

19 MOSTOHA KFT ADATAI A BESZÁMOLÓBAN (MFT)
FORRÁSOK 2001 2002 Saját tőke 20 22 Jegyzett tőke 90 Eredménytartalék -60 -70 Mérleg szerinti eredmény -10 2 Céltartalékok 3 Hosszúlejáratú kötelezettség Rövidlejáratú kötelezettség 240 278 Passzív időbeli elhatárolások ÖSSZES FORRÁS 285 320

20 MENNYIRE EGÉSZSÉGES A VÁLLALKOZÁS?
MUTATÓ MEGNEVEZÉSE 2001 2002 ÉRTÉKELÉS 1.LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA 0,25 0,2518  AZ 1:1 ARÁNYNÁL JÓVAL ALACSONYABB ÉRTÉK, SÚLYOS EGYENSÚLYI ZAVAROKRA UTAL. 2.STABILITÁSI MUTATÓ 0,1818 0,1728 ITT SEM ÉRVÉNYESÜL, HOGY A TARTÓS ESZKÖZÖKET A CÉG TARTÓS FORRÁSSAL FINANSZÍROZNÁ. 3.ELADÓSODOTTSÁG 50:50 47,53:52,47  A SAJÁT TŐKE RÉSZARÁNYA NAGYOBB, MINT A TARTÓS IDEGEN FORRÁSÉ, TEHÁT EZ A MUTATÓ ELFOGADHATÓ

21 MENNYIRE VERSENYKÉPES A VÁLLALKOZÁS?
MUTATÓ MEGNEVEZÉSE 2001 2002 ÉRTÉKELÉS NYERESÉGHÁNYAD -8,47%  1,52% A NEGATÍV ÉRTÉK VESZTESÉGET JELEZ, DE AZ 1,52% POZITÍV ÉRTÉK IS IGEN ALACSONY JÖVEDELMEZŐSÉGRE UTAL, ÉS MESSZE ELMARAD A 20% KÖRÜLI, VERSENSYKÉPES TEVÉKENYSÉGRE UTALÓ ÉRTÉKTŐL.

22 MENNYIRE HATÉKONY A VÁLLALKOZÁS?
MUTATÓ MEGNEVEZÉSE 2002 ÉRTÉKELÉS 5.TŐKEFORGÁS HATÉKONYSÁGA 3,22  A VÁLLALKOZÁSBAN A SAJÁT ÉS A TARTÓS IDEGEN TŐKE IGEN GYORSAN, EGY ÉV ALATT TÖBB, MINT HÁROMSZOR MEGFORDUL. 6.JÖVEDELME-ZŐSÉG 3,79%  AZ ÜZLETI EREDMÉNY SZINTŰ JÖVEDELMEZŐSÉG ELÉGGÉ ALACSONY. 4. ROIC 12,2% A BEFEKTETETT TŐKE HATÉKONYSÁGA A MAGAS TŐKEFORGÁS KÖVETKEZTÉBEN ELÉG JÓNAK MONDHATÓ!

23 MÓDOSÍTOTT ROIC MUTATÓ
A TISZTITÁS NÉLKÜLI ROIC 12,2% VOLT!!!

24 ÖSSZTŐKÉN BELÜLI MEGOSZLÁS
Eladósodottság 2001 50:50 2002 52,38:47,53

25 A TULAJDONOSI TŐKE KÖLTSÉGE
CAPM MODELL* LEVEZETÉSE r = rf + ß x (rm-rf) ahol rf = Kockázatmentes kamatláb (a hosszú lejáratú államkötvények hozama) rm = Átlagos tőzsdei megtérülés rm-rf = Részvényesek kockázati prémiuma ß = az adott részvénybefektetés árfolyamváltozásának a piac átlagos kockázatához - árfolyamváltozásához - viszonyított aránya MOSTOHA KFT ESETÉBEN: Kockázatmentes kamatláb rf = 6,3% Átlagos tőzsdei megtérülés rm = 12,3% Részvényesek kockázati prémiuma: rm- rf = 6% ß = 1,5 r = 6,3% + 1,5x(12,3-6,3%) = 6,3% + 9% = 15,3% * CAPITAL ASSET PRICING MODELL = TŐKEPIACI ÁRFOLYAM MODELL

26 AZ IDEGEN TŐKE KÖLTSÉGE
959/20000 = 4,8%

27 SÚLYOZOTT ÁTLAGOS TŐKEKÖLTSÉG (WACC)
Részvénytőke költsége * Részvénytőke részaránya 15,3% * 0,5238 = 8,01% + Hiteltőke költsége * Hiteltőke részarány = 4,8% * 0,4753 = 2,28% Részvénytőke költsége 8,01 % + Hiteltőke költsége 2,28 % = WACC ,29 %

28 GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK
A) A BESZÁMOLÓ EREDETI ADATAIBÓL SZÁMÍTVA: EVA = ROIC - WACC 1,91 = 12,2% ,29% B) A BESZÁMOLÓ „TISZTÍTÁSA” UTÁN: EVA = ROIC - WACC 97,27 = 107,56% ,29% NO COMMENT…

29 ÚTRAVALÓ… A BESZÁMOLÓBÓL SZÁMOS MUTATÓ KÉPEZHETŐ, AMELYEK KÖZÜL KIEMELTÜK AZ ÚN. CÉG EGÉSZSÉGÉT MÉRŐ, A JÖVEDELMEZŐSÉGI ÉS A HATÉKONYSÁGI MUTATÓKAT. A CÉGEGÉSZSÉG ROMLÁSÁT KIFEJEZŐ MUTATÓK CSAK A „LÁZREAKCIÓT”, AZAZ A BETEGSÉG TÜNETÉT MUTATJÁK, DE A BETEGSÉG ORVOSLÁSÁT NEM LEHET E MUTATÓK JAVÍTÁSÁVAL MEGOLDANI. A MUTATÓSZÁMOK JÓSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE RELATÍV: ATTÓL FÜGG… NEM AZ A FONTOS TEHÁT, HOGY MUTATÓINK MEGFELELJENEK VALAMILYEN STANDARD ELVÁRÁSNAK, HANEM AZ, HOGY KÉPESEK LEGYÜNK A MUTATÓSZÁMOK „MÖGÉ” NÉZVE MINÉL JOBBAN A VALÓSÁGOT MEGRAGADNI

30 - A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE -

31 VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE
Célja: vagyon szerkezetének és változásának bemutatása, minősítése, a változásokat előidéző okok feltárása Módszerei: megoszlási, dinamikus, intenzitási viszonyszámok, időbeli és térbeli összehasonlítással Módszerei Vertikális horizontális Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

32 VERTIKÁLIS ELEMZÉS: eszközszerkezet elemzése
Eszközök elemzése: vagyonstruktúra terjedelem (abszolút és relatív eltérések) időbeli, térbeli összehasonlítás (tartós-e a változás, előnyös-e, milyen teendők vannak a struktúra változásához, mi a követendő cél stb.) Eszköz (fő)csoportok aránya, szerkezete befektetett eszközök/forgóeszközök aktív időbeli elhatárolások kezelése tárgyi eszközök leírtsága (ÉCS/Bruttó értéke) tárgyi eszközök használhatósága (Nettó/Bruttó) beruházások fedezete (tárgyévi écs. leírás/üzembe helyezett beruházás) megújítási mutató: üzembe helyezett tárgyi eszköz/Bruttó érték vásárolt készlet/saját termelésű készletek aránya stb. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

33 VERTIKÁLIS ELEMZÉS: forrás szerkezet elemzése
Források elemzése: tőkestruktúra tőkeerősség: Saját tőke/Mérlegfőösszeg eladósodottság: Saját tőke/Hosszú lejáratú kötelezettség Hosszú lejáratú kötelezettség/Saját tőke Saját tőke/(Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség) Hosszú lejáratú kötelezettség/(Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség) tőkefeszültség mutató: Saját tőke/Idegen források vagy Idegen források/Saját tőke Saját tőke/ Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke Esedékességi aránymutató Rövid lejáratú kötelezettség/Összes kötelezettség Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

34 HORIZONTÁLIS ELEMZÉS: eszközök forrásfedezettsége, eszközök forrásigényessége
finanszírozás hosszú távú: befektetett eszközök fedezete Saját tőke/Befektetett eszközök (Saját tőke+Hosszú lejáratú kötelezettség)/Befektetett eszközök Működésbiztonsági mutató = (Saját tőke+Hátrasorolt kötelezettségek+Hosszúlejáratú kötelezettségek)/Befektetett eszközök rövid távú: likviditás (lásd külön) tőkemultiplikátor (eszközigényesség): Eszközök/Saját tőke vevők/szállítók Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

35 Nettó forgótőke MÉRLEG SAJÁT TŐKE BEFEKTETETT ESZKÖZÖK MŰKÖDŐ TŐKE
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG FORGÓ- TŐKE FORGÓ- ESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

36 – LIKVIDITÁSI MÉRLEGEK, JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG ELEMZÉSE –

37 STATIKUS LIKVIDITÁSI MÉRLEG
mérleg strukturális átrendezése Mobilitási sorrend: eszközöket mennyi idő alatt lehet pénzzé tenni Esedékességi sorrend: tartozásokat mennyi idő múlva kell kifizetni. Alapváltozat: 4 fokozatú statikus likviditási mérleg (a múlt adataiból következtetünk a jövőre, fokozatok kötöttek, besorolás nagyvonalú, esetenként szubjektív) A besorolást a vagyonrész jellege (gazdálkodói szándék) a számviteli elszámolási technika és a gazdálkodás befolyásolja Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

38 FELÉPÍTÉSE ESZKÖZÖK FORRÁSOK I. Likvid eszközök pénzeszközök
egyes értékpapírok II. Mobil eszközök követelések értékpapírok III. Mobilizálható eszközök készletek IV. Immobil eszközök befektetett eszközök I. Lejárt tartozások (azonnal esedékes tartozások) II. Rövid időn belül esedékes tartozások III. Éven túl esedékes tartozások IV. Vissza nem fizetendő források saját tőke Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

39 TÖBBFOKOZATÚ STATIKUS LIKVIDITÁSI MÉRLEG
II. és a III. fokozat továbbtagolása: adott eszközfajta (átlagosan) mennyi idő alatt válik pénzzé, illetve adott tartozás mikor válik esedékessé. Ennek vázlata: Szállító  anyag  befejezetlen termelés  késztermék  vevő  pénz Szállító  áru  vevők  pénz Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

40 6 fokozatú statikus likviditási mérleg
lehetséges felépítése: Likvid eszközök 0-15 napon belül likvid eszközök 15-30 napon belül likvid eszközök 30-60 napon belül likvid eszközök napon belül likvid eszközök 120 napon túl likvid eszközök Például, ha a követelések átlagos forgási ideje 21 nap, akkor a II. és III. fokozatba kerül besorolásra II. fokozatba 15*1 napi átlagos befolyás, III. fokozatba 6*1 napi átlagos befolyás, a késztermék csak a harmadikba kerülhet. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

41 Az idő szerepe az elemzésekben
Forgási idő: adott eszközfajta adott állománya mennyi idő alatt fut át az újratermelési folyamat adott szakaszán. Számítása: eszközállomány/1 napi mozgás 1 napi mozgás = időszak teljes mozgása/időszak napjainak száma Például: vevők/1 napi várható befolyás ahol 1 napi befolyás = adott időszakban befolyt összes követelés/időszak napjainak száma késztermék/1 napi várható értékesítés ahol 1 napi értékesítés = adott időszaki összes értékesítés/időszak napjainak száma anyag/1 napi várható felhasználás ahol 1 napi felhasználás = …. Likviditási futamidő: adott eszközfajta adott állománya mennyi idő alatt válik pénzzé (átfutva az újratermelési folyamat minden szakaszát). → halmozott forgási idők Például: késztermék futamideje = vevők forgási idő + késztermék forgási idő Esedékességi idő: adott kötelezettség adott állományát mikor (hány nap múlva) kell kifizetni tételesen ismert szállítók/1 napi átlagos kiegyenlítés Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

42 JÖVEDELMEZŐSÉG ÉS GAZDASÁGOSSÁG
Jövedelmezőség: a gazdálkodók működésének eredményességét fejezi ki (abszolút kategória), lényege: eredményelemzés eredményre ható tényezők eredményhányadok eredmény hatása a működésre Gazdaságosság (hatékonyság, termelékenység): a gazdálkodók erőforrásainak hozamtermelő képességét fejezi ki (relatív kategória) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

43 Jövedelmezőség és gazdaságosság számításánál figyelembe kell venni:
számláló és nevező eltérő időintervalluma (időpont, időszak) számláló és nevező eltérő tartalma (pl. vevők és árbevétel) számláló és nevező közötti ok-okozati összefüggés Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

44 Jövedelmezőségi mutató általános képlete: eredmény/vetítési alap
Üzleti tevékenység eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Fedezeti összeg EBIT1 (Adózás és kamatfizetés előtti eredmény) NOPLAT2 (≈adózott eredmény + fizetett kamat, vagy EBIT – fizetendő adó) 1 EBIT = Earning Before Interest and Tax 2 NOPLAT = Net Operating Profit less Adjusted Taxes Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

45 Vetítési alap Árbevétel Árbevétel kiegészítve a többi bevétellel
Saját tőke Jegyzett tőke Befektetett tőke Befektetett eszközök Összes eszköz Forgóeszközök Bérköltség Létszám Stb. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

46 FONTOSABB JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK
Eredményhányad AEE/NÁB, AE/NÁB fedezeti hányad tőkearányos adózott eredmény: ROE[1] = AE/ST eszközarányos eredmény: ROA[2] = AEE vagy AE/Eszközök vagy Befektetett eszközök vagy működő tőke befektetett tőke hozama: ROIC[3] = NOPLAT/Működésbe fektetett tőke Ahol a nevező = ST + kamatköteles kötelezettségek kamatfedezet: EBIT (+ Amortizáció)/Kamat [1] ROE = Return on Equity [2] ROA = Return on Assets [3] ROIC = Return of Invested Capital Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

47 GAZDASÁGOSSÁGI MUTATÓK
Rugalmasság 1 %-os erőforrás változás hány %-os változást idéz elő a hozamban 1 %-os hozamnövekedéshez hány %-os erőforrás változás szükséges Forgási sebesség Számítható fordulatokban (árbevétel/erőforrás) Napokban (időszak napjai/fordulatok) Hatékonyság Erőforrás felhasználás: Hozam/Erőforrás vagy Erőforrás igényesség: Erőforrás/Hozam Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

48 Hozamkategóriák: Árbevétel Termelési érték 1. BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
+ Értékesítés nettó árbevétele ± Aktivált saját teljesítés értéke - Eladott áruk beszerzési értéke - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 2. ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK + Bruttó termelési érték - Anyagköltségek - Igénybe vett szolgáltatások értéke - Egyéb szolgáltatások értéke 3. NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK + Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenési leírás 4. HOZZÁADOTT ÉRTÉK + Személyi jellegû ráfordítások + Értékcsökkenési leírás + Adózás előtti eredmény

49 Erőforrás kategóriák:
Termelési költség Létszám (termelékenység) Bérköltség Eszközök értéke Eszközfajta értéke Készletek Saját tőke stb. Költségszint = termelési költségek/bruttó termelési érték Költséghányadok = költségnemek/bruttó termelési érték Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

50 NÉHÁNY TOVÁBBI MUTATÓ adósságszolgálat fedezete = (MSZE+Écs. leírás+Kamat)/Törlesztőrészlet osztalékkifizetési ráta = JO/AE újrabefektetési ráta = 1 – osztalékkifizetési ráta részvények értékelése piaci érték/könyv szerinti érték P(rice)/E(arnings) mutató = részvényárfolyam/1 részvényre jutó nyereség (EPS = Earnins per Share) Osztalékhozam = 1 részvényre jutó osztalék/részvényárfolyam Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

51 – TÉNYEZŐKRE BONTÁS –

52 TÉNYEZŐKRE BONTÁS Lényege (előfeltétele): vizsgált jelenséget a befolyásoló tényezők szorzatával lehet magyarázni Módszerei (egyebek mellett): Láncmódszer Abszolút különbözetek módszere Relatív különbözetek módszere Legyen az elemzendő mutató: Y. Y1 – Y0 = ΔY Tegyük fel, hogy Y = a∙b∙c, tehát ΔY = (a1 ∙ b1 ∙ c1) - (a0 ∙ b0 ∙ c0) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

53 Felhasználható Jövedelmezőség, hatékonyság Fedezeti összeg Költségek
Kapacitáskihasználás Termelékenység Stb. elemzésénél Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

54 LÁNCMÓDSZER A befolyásoló tényezők közül minden lépésben csak egy tényezőt változtatunk meg, de amit egyszer már megváltoztattunk, azt a későbbiekben már a megváltoztatott értéken vesszük figyelembe. ’a’ tényező hatása = Y1Δa = a1 ∙ b0 ∙ c0 ’b’ tényező hatása = Y1Δb = a1 ∙ b1 ∙ c0 ’c’ tényező hatása = Y1Δc = a1 ∙ b1 ∙ c1 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

55 ABSZOLÚT KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE
’a’ tényező hatása = (a1 – a0) ∙ b0 ∙ c0 ’b’ tényező hatása = a1∙ (b1 – b0) ∙ c0 ’c’ tényező hatása = a1 ∙ b1 ∙ (c1 – c0) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

56 RELATÍV KÜLÖNBÖZETEK MÓDSZERE
∙ Y0 a0 ’a’ tényező százalékos hatása ‘b’ tényező százalékos hatása ‘c’ tényező százalékos hatása a1 b1 – a1 ∙ Y0 a0 b0 a0 a1 b1 c1 – a1 b1 ∙ Y0 a0 b0 c0 a0 b0 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

57 PÉLDÁUL NETTÓ ÁRBEVÉTEL ∙ ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE ADÓZOTT EREDMÉNY ∙
Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

58 PÉLDA Bázis év Tárgy év Adótott eredmény 1.000 1.500
Sajtát tőke Nettó árbevétel Eszközök Bázis Tárgy Változás (%) Eredményhányad 0,05 0,075 + 0,025 150 Forgási sebesség 2 1,6 - 0,4 80 Eszközigényesség 2,083 + 0,083 104,15 ROE 0,2 0,25 +0,05 125 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

59 Láncmódszer és abszolút különbözetek
Bázis Eredményhányad hatása Forgási sebesség hatása Eszközigényesség hatása Tárgy AE/NÁB 0,05 0,075 NÁB/E 2 1,6 E/ST 2,083 ROE 0,2 0,3 0,24 0,25 +0,1 -0,06 +0,01 +0,05 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

60 Százalékos különbözetek
1,5*0,2 = +0,3 [(1,5*0,8)-1,5]*0,2 = - 0,06 [(1,5*0,8*1,0415)-(1,5*0,8)]*0,2 = + 0,01 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

61 ELTÉRÉS FELBONTÁS ALKALMAZÁSA A KÖLTSÉGELEMZÉSBEN
Az időszak összes költségét írjuk fel az alábbi szorzat formájában:  q ∙ f ∙ p ahol „q” a volumen (pl. db), „f” a fajlagos költség (pl. óra/db), „p” a költségtarifa (egységár, pl. Ft/óra) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

62 A láncmódszer alkalmazása
Volumenváltozás hatása:  (q1 – q0) ∙f0 ∙ p0 Fajlagos változás hatása:  q1∙ (f1 – f0) ∙p0 Tarifa változás hatása:  q1 ∙ f1∙ (p1 – p0) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

63 Volumenhatás szétbontása a láncmódszer alapján
Bázis időszaki költség = kh0 ∙ ( q0 ∙ a0) tiszta volumenhatás kh0 ∙  (q1 ∙ q0) ∙ a0 összetétel változás hatása (kh10 – kh0) ∙ ( q1 ∙ a0) vagy: volumenhatás – tiszta volumenhatás ahol „kh0” a bázis költséghányad = ( q0 ∙ f0 ∙ p0)/(q0 ∙ a0) „kh10” fiktív költséghányad = ( q1 ∙ f0 ∙ p0)/(q1 ∙ a0) „a” az eladási ár Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

64 PÉLDA az anyagköltség elemzésére
Megnevezés Bázis időszak Tárgyidőszak „A” termék „B” termék Termelés=eladás (db) 400 800 1000 Fajlagos felhasználás (kg/db) 25 30 22 Egységár (Ft/kg) 600 300 625 350 Anyagköltség (Ft) Összes anyagköltség (Ft) Eltérés (Ft) Eladási ár (Ft/db) 32.000 24.000 30.000 25.000 Árbevétel (Ft) Árbevétel összesen Árbevétel bázisárakon xxxxxxxxx Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

65 Az eltérés összetevői (1000 Ft-ban)
„A” termék „B” termék Összesen Volumenváltozás hatása ( ) ∙ 25 ∙ 600 = 0 ( ) ∙ 30 ∙ 300 = +1800 +1.800 Fajlagos változás hatása 400 ∙ (22-25) ∙ 600 = - 720 1000 ∙ (30-30) ∙ 300 -720 Tarifaváltozás 400 ∙ 22 ∙ ( ) = + 220 1000 ∙ 30 ∙ ( ) = +1.720 - 500 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

66 VOLUMENHATÁS Volumenhatás (+1.800) szétbontása
kh0 = / = 0,4125 kh10 = / = 0, Tiszta volumenhatás = 0,4125 ∙ ( ) = Összetétel hatás = 0, ,4125) ∙ = - 180 vagy = - 180 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

67 ÁRBEVÉTEL VÁLTOZÁS MAGYARÁZATA
Volumenhatás (q1 ∙ a0) - (q0 ∙ a0) = Ebből „A” termék hatása * (400/400) – = 0 „B” termék hatása * (1.000/800) – = Árhatás (q1 ∙ a1) - (q1 ∙ a0) = „A” termék hatása 400*( ) = „B” termék hatása 1000*( ) = Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

68 EREDMÉNYVÁLTOZÁS ELEMZÉSE
Feladat: AEE1 – AEE0 különbség elemzése Megoldás: EK is ad egyfajta választ, de közvetlenül nem olvasható ki minden tényező hatása Probléma: a kétféle EK nem azonos tartalommal készül. A részletes elemzés a forgalmi szemléletűből kiindulva tehető meg. Eredményre ható tényezők: Fedezeti összeg árbevétel árváltozás volumenváltozás tiszta volumenhatás összetétel változás értékesítés közvetlen költsége értékesítés közvetett költsége EB/ER egyenlege Pénzügyi műveletek eredménye Rendkívüli műveletek eredménye Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

69 Fedezeti összeg változására ható tényezők számszerűsítése
Megnevezés Bázisidőszak Tárgyidőszak Változás Árbevétel (Á) q0p0 q1p1 q1p1 - q0p0 Ért. közvetlen költsége (K) q0ö0 q1ö1 q1ö1 - q0ö0 Fedezeti összeg (F) q0p0 - q0ö0 q1p1 - q1ö1 F1 - F0 Fedezeti hányad (f) 37,1429 % f0 40,4762 % f1 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

70 Mi okozta a 80.000 Ft-os növekedést?
mennyiségi változás (tiszta) volumenhatás összetétel hatás értékadatok változása árhatás önköltséghatás Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

71 Megnevezés Bázisidőszak Tárgyidőszak bázis szinten Változás Á 700.000
q0p0 q1p0 q1p1 q1p1 - q0p0 Hatások1 Mennyiségi hatás Hatások2 Árhatás K q0ö0 q1ö0 q1ö1 q1ö1 - q0ö0 Mennyiségi hatás Önköltség hatás F q0p0 - q0ö0 q1p0 - q1ö0 q1p1 - q1ö1 F1 - F0 f 37,1429 % f0 37,8190 % f10 40,4762 % f1  Hatások1 Mennyiségi hatás  Hatások2 Értékhatás ( ) Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

72 Mennyiségi hatás (66.000) felbontása a fedezeti összegre gyakorolt hatás szerint:
Induljunk ki az alábbi összefüggésből: F0 = q0 p0 f0 és alkalmazzuk a láncmódszert tiszta volumenhatás = {(q1 – q0) p0}∙f0 = ( )∙0, = Ami nem más, mint f0 ∙ Iq0 összetételhatás = (f10 – f0)∙ q1 p0 = (0, ,371429)∙ = 5.828 Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

73 Értékhatás (14.000) felbontása a fedezeti összegre gyakorolt hatás szerint:
árváltozás hatása = q1 p1 – q1 p0 = = önköltségváltozás hatása = q1 ö0 - q1 ö1 = = Összefoglalva: tiszta volumenhatás összetételhatás árhatás önköltséghatás együttesen Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

74 A stratégiai célok közötti összefüggések
A kapcsolatok lehetséges fajtái: Laza, nehezen megragadható Tanulási és fejlődési cél: piaci információszerzés, piaci kapcsolatok javítása; Folyamati cél: az eladás hatékonyságának javítása Ha több információ áll rendelkezésre a piac többi szereplőjéről, az segíthet az értékesítés hatékonyabbá tételében. Áttételes, de kimutatható Folyamati cél: gyorsabb kiszállítás; Vevői cél: a kulcsvevők megtartása A vevők számára fontos, hogy a termék minél hamarabb a rendelkezésükre álljon, ezért annak csökkentése vevőink elégedettségét jelentősen növeli. Nagyon szoros, függvényszerű Vevői cél: piaci részesedés növelése; Pénzügyi cél: a forgalomnövelése Nagyobb piaci részesedés elérése több árbevételt eredményez. Mutatószámok típusai az irányításban betöltött szerepük szerint Eredménymutató Az a mutató, amely egyértelműen mutatja a kitűzött cél elérését. A mutató célértékének elérése egyben a cél elérését jelenti. Teljesítményokozó Teljesítményokozó az a mutató, amelynek javulása közelebb visz a cél eléréséhez. A teljesítménymutató azt a teljesítményt definiálja, amely lényegesen hozzájárul a cél megvalósításához. Egy adott szinten/dimenzióban teljesítményokozó egy alsóbb szinten már eredménymutató is lehet.

75 DU PONT MUTATÓRENDSZER
Return on Investment (ROI) Üzleti eredmény a lekötött tõke % - ban Üzleti eredmény Lekötött tõke Nettó értékesítés Változó költsége k Az értékesítés érdekében felmerült marketing költségek Adminisztratív (irányítási) költségek Bruttó értékesítés Közvetlen anyagköltség Közvetlen bér Árbevétel csökkentõk (diszkontok) Gyári általános költség Fedezeti összeg Fix költségek Tárgyi eszközök és immateriális javak nettó értéke Készletek, követelések, pénzeszközök Rövidlejáratú kötelezettségek (szállítók)

76 A teljesítménymutatók, mutatószámok, (Key Performance Indicator-ok, KPI-ok) meghatározása.

77 MI A SZERVEZET TELJESÍTMÉNYE?
KÍVÁNATOS OUTPUT ELÉRÉSE EREDMÉNYESSÉG (PL. PIACI RÉSZESEDÉS) FELHASZNÁLT ERŐFORRÁSOK OUTPUTHOZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA  HATÉKONYSÁG (PL. ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG)

78 A teljesítmény mozgatórugói

79 A MUTATÓSZÁMOK RENDELTETÉSE
A MUTATÓSZÁMOK AZ IRÁNYÍTÁS ESZKÖZEI FELHÍVJÁK A FIGYELMET A GAZDÁLKODÁS NEURALGIKUS PONTJAIRA, TÖMÖRÍTIK AZ INFORMÁCIÓT, A TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEVETHETŐSÉGÉT CÉLOZZÁK EGYSÉGEK, IDŐSZAKOK ÉS IPARÁGAK KÖZÖTT. A MUTATÓSZÁM-RENDSZEREK A MUTATÓK KÖZÖTT LÉVŐ MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK MENTÉN KOMPLEX RENDSZERT ALKOTNAK, KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓKKAL TESZIK TELJESSÉ A KÉPET, ANÉLKÜL, HOGY AZ INTEGRÁLTSÁGOT VESZÉLYEZTETNÉK, IPARÁG SPECIFIKUSAN KÉPEZIK LE AZ ALAPVETŐ ÜZLETI TÉNYEZŐKET ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEIT.

80 Teljesítménymutatók Céljuk: A küldetés legyen:
A célkitűzések megvalósításának mérése, Valamint a megvalósítás ellenőrzése. Megmutatja, hogy mennyire sikerült kielégíteni az igényeket, illetve elvárásokat. A küldetés legyen: világos, mindenki által érthető, egy adott egységre vonatkozó (specifikus), és egy végeredményben megfogalmazott A küldetés sikerét garantáló „kulcstényezők” meghatározása Amelyekre az érintett egységnek (felelősnek) befolyása van Például: szállítási határidő, beszerzési ár az alapanyag minősége, stb. Azon tényezők, amelyeknek feltétlenül meg kell felelniük az ügyfél elvárásainak (ami alapján az egységet kívülről megítélik)

81 A teljesítménymutatók meghatározása
a felelősségi központ (az adott felelős) küldetésének meghatározása „biztosítani ügyfeleink számára egy bizonyos minőségű szolgáltatást, a lehető legalacsonyabb költségek mellett”. A küldetés sikerét garantáló „kulcstényezők” meghatározása Azon tényezők, amelyeknek feltétlenül meg kell felelniük az ügyfél elvárásainak (ami alapján az egységet kívülről megítélik), és Amelyekre az érintett egységnek (felelősnek) befolyása van. A „kulcs-tényezők” követését, mérést lehetővé tévő paraméterek keresése: Hogyan követhető nyomon a kulcs-tényezők megvalósítsa az elvárt szinthez képest (hogyan biztosítható a vélkitűzések kontrollja)? Példa: költség mennyiségi adatokkal a hatékonyságot, vagy a hiányzási aránnyal a szociális klímát. A teljesítmény mutató megszerkesztése A kulcs-tényezők kiszámítási módjának meghatározása. Egy paraméter többféle módon is számszerűsíthető Példa: a készletérték mérésének lehetséges módjai: forgási sebesség, átlagos készletszint, a következő hónap tervezett felhasználásának arányában.

82 A vezetési mutatók meghatározása és ellenőrzés alá vonása
A felelősségi központok küldetésének meghatározása A kulcsényezők azonosítása A kritikus tevékenységek, eszközök, források azonosítása Azon tevékenységek, eszközök, illetve források, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az elvárt teljesítményszintet meg lehessen valósítani Csak a valóban kritikus tevékenységeket, eszközöket, forrásokat vonjuk ellenőrzés alá Ezen tevékenységek, eszközök, források kulcstényezőinek meghatározása Ezen tényezők kontrollját lehetővé tévő paraméterek keresése A vezetési mutatók meghatározása

83 A teljesítménymérés feladata
Visszacsatolást adni a szakembereknek Információkat nyújtani a döntések támogatásához Nyomon követni a stratégiai célok teljesülését Biztosítani az integrációt Vertikálisan, azaz megteremteni a hierarchia egyes szintjei közötti kapcsolatot Horizontálisan, azaz megteremtve a lehetőséget a vállalati folyamatok nyomon követésére Elősegíteni a kölcsönhatások, az ok-okozati viszonyok megértését

84 A MUTATÓSZÁMOK ALKALMAZÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ IDŐBEN

85 HOGYAN MÉRHETŐ A CÉLOK TELJESÜLÉSE?
Természetes mértékegységben (hibák száma) Pénzértékben (bevétel – kiadás) Egyéb mennyiségi mutatókkal (lefedettség) E MUTATÓK KÜLÖN-KÜLÖN ÉRTÉKELHETŐK, ÁM RÉSZIN RÖVID TÁVRA VONATKOZNAK, RÉSZINT NEM KÉPESEK JÓL VISSZATÜKRÖZNI A STRATÉGIAI CÉLOK TELJESÜLÉSÉT! Pénzügyi mutatókkal (likviditás, jövedelmezőség, hatékonyság) Minőségi mércékkel (elégedettségi index)

86 Szempontrendszer a mutatószámok kiválasztásához
Minimális követelmények: konzisztencia a céllal, befolyásolhatóság, ösztönzésre való alkalmasság. További figyelembeveendő szempontok: Mérjük? Gazdaságosan mérhető? Ad lehetőséget az összehasonlításra? Egyszerűen értelmezhető? Manipulálható?

87 Az elvárások meghatározása
Kihívó, de racionális elvárásokat kell megfogalmazni. Az elvárásokat a stratégiai időtáv végére kell meghatározni. Ugrásszerű javulást kell célul kitűzni - elő kell segíteni a szervezeti változást. Az összes nézőpont céljaira összehangoltan kell elvárásokat megfogalmazni. Az elvárásokat azonos keretfeltételek mellett kell kialakítani.

88 MÉG MINDIG JELLEMZŐ A PÉNZÜGYI NÉZŐPONT DOMINANCIÁJA
VILÁGOS ÉS EGYÉRTELMŰ CÉLOK KONZISZTENS FELELŐSSÉGI RENDSZER (NEM CSAK A HIERARCHIA CSÚCSÁN) ÉRTHETŐ ÉS AZ ÉRTÉKELENDŐK ÁLTAL ELFOGADOTT TELJESÍTMÉNYMÉRCÉK MEGFELELŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER

89 Kereskedelmi árrés Fogalma: a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok első és legfontosabb jelzőlámpája. Számukra ez az első lépést jelenti a változó költségek árrése (VKÁ) felé. Értékét általában százalékos konstansként adják meg. Időbeli fejlődése, változása több tényezőtől függ: Az áraktól Az értékesített áruk fogyasztási szokásaitól Az értékesített áruk beszerzési árától A termékek jellemzőitől

90 Egy időszak termelése Fogalma: a termelő és szolgáltató (és nem kereskedelmi tevékenységet végző) vállalatokat érinti. Javak előállítását jelenti a vállalat számára, legyen az: Eladott áru, azaz forgalom Raktárba szállított vagy onnan kivett jószág Tárgyi eszköz Vigyázzunk itt azonban a kapcsolódó információk különböző jellegére! A forgalom nettó eladási áron A raktárra vett, illetve a tárgyi eszköz termelési költségen kerül meghatározásra Lehetővé teszi az üzleti tevékenység figyelemmel követését, ugyanakkor információt nyújt a vállalat raktárra vételi illetve kiadási politikáját is.

91 Bruttó árrés (gross margin)
Fogalma: ez az ipari vállalatok egyik létfontosságú mutatója, a termelés által felhasznált alapanyagok beszerzésének súéyát mutatja meg, így elsődlegesen teremlékenységi mutató Meghatározása: + termelés - az időszak beszerzése (alapanyagok és egyéb) ± alapanyag raktár = bruttó árrés Vigyázat! A bruttó árrés megváltozásának számos oka lehet: az eladási ár az anyagár a felhasznált alapanyagok mennyisége a kínálat összetétele (a termék-mix) A készletszint megváltozása (a termelt mennyiséghez képest)

92 A (megtermelt) hozzáadott érték
Fogalma: a vállalat gazdasági súlyának mutatója: értéke a vállalat által létrehozott érték, amelyet úgy kapunk, hogy a termeléstől elkülönítünk minden külső beszerzésből fedezett köztes fogyasztást. A hozzáadott érték két termelési faktor a munka és a tőke kombinációjaként adódik. A hozzáadott érték kihat: a személyi költségekre (a munka megfizetése) A bruttó termelési többlet nagyságára (a tőke „megfizetésére”)

93 Bruttó termelési többlet (BIT)
Fogalma: a működés során elért vállalati vagyon, amelyet a befektetett tőke megtérüléseként kell kezelnünk. A vállalat fejlődését és a tőke megújulását szolgáló forrás, amelyet a személyi költségek és a kötelező járulékok megfizetését követően kapunk. Más megközelítéssel: az értékesítés eredménye, egyenlőre a pénzügyi eredmény az adók és a rendkívüli ráfordítások nélkül. (Pénzügyi elemzéseknél érdemes végigkövetni mind a BTT időbeni fejlődését, mind a személyi költségek alakulását eközben.

94 A PÉNZÜGYI MUTATÓK AJÁNLOTT CSOPORTOSÍTÁSA
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p34..

95 PÉNZÜGYI MUTATÓK AZ ÉRDEKCSOPORTOK IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN
(shareholder) (stakeholder) Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p35..

96 A MUTATÓSZÁMOK LEGÁLTALÁNOSABB CSOPORTOSÍTÁSA
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p35..

97 A LIKVIDITÁS MÉRŐSZÁMAI
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p36..

98 A LIKVIDITÁS MÉRŐSZÁMAI

99 A FORGÁSI SEBESSÉG MÉRŐSZÁMAI
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p37..

100 A FORGÁSI SEBESSÉG MÉRŐSZÁMAI

101 A CÉGJÖVEDELMEZŐSÉG MÉRŐSZÁMAI
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p38..

102 JÖVEDELMEZŐSÉGI MUTATÓK
ROE =

103 LEGGYAKORIBB JÖVEDELMEZÉSEK MUTATÓK
= Átlagos eszközállomány Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Eszközarányos eredmény (ROA – Return on assets) = Árbevétel Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Árbevétel-arányos eredmény (ROS – Return on sales) = ELÁBÉ Árbevétel - ELÁBÉ Bruttó haszonkulcs

104 LEGGYAKORIBB HATÉKONYSÁGI MUTATÓK
= Időszaki átlagos készletérték Időszaki árbevétel Készletek forgási sebessége = Árbevétel Operatív Cash Flow Cash Flow-termelő képesség = Dolgozók átlagos létszáma Árbevétel 1 dolgozóra jutó árbevétel

105 AZ ELADÓSODOTTSÁG MÉRŐSZÁMAI
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p40..

106 LEGGYAKORIBB ADÓSSÁGI ÉS HITELKÉPESSÉGI (tőkeáttételi) MUTATÓK
= Eszközök összesen Saját tőke Tőkeellátottság = Források összesen Kötelezettségek Eladósodottság aránya = Hosszú lej. köt. + kamatok EBITDA Adósság visszafizető képesség

107 AZ ELADÓSODOTTSÁG MÉRŐSZÁMAI

108 FEDEZETTSÉGI MUTATÓK

109 CÉGEK PIACI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÉRŐSZÁMAI
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p41..

110 CÉGEK PIACI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÉRŐSZÁMAI

111 ÉRTÉKTEREMTŐ TÉNYEZŐK (VALUE DRIVEREK)
Az ún. indikátorpiramisok esetében egy-egy mutatószám már a vállalatok méretétől független arányszámok képében jelennek meg. A piramis csúcsán a vállalati teljesítményt legjobban kifejező ráta áll, amelyet szintenként követnek azok a mutatószámok, amelyek változása a kulcsmutató értékét határozza meg. A piramis csúcsán lehet például az Economic Value Added (EVA-) mutató, amelynek alakulását az értékteremtő tényezők (például az értékesítés növekedése, adómérték, tőkeköltség stb.) befolyásolják. Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p47.

112 A TELJESÍTMÉNYINDIKÁTOROK PIRAMISA
Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p47.

113 A HAGYOMÁNYOS TELJESÍTMÉNYMUTATÓK FELÉPÍTÉSI SÉMÁJA
A mutató neve Az eredmény típusa A mutató vetítési alapja Bruttó eredményhányad Üzemi/üzleti eredmény Árbevétel Nettó eredményhányad Adózott eredmény ROI[1] Átlagos nettó eszközök[2] ROE[3] Könyv szerinti átlagos saját tőke ROA[4] Adózott eredmény[5] Átlagos eszközök EPS[6] Tőrzsrészvények átlagos száma [1] ROI (return on investment) = befektetések hozama. [2] Nettó eszközök: összes eszköz = immateriális javak – rövid lejáratú kötelezettségek. [3] ROE (return on equity) = sajáttőke-arányos eredmény. [4] ROA (return on assets) = eszközarányos eredmény. [5] Több forrásban kamatfizetés előtti eredményváltozat is található. [6] EPS (earnings per share) = egy törzsrészvényre jutó nyereség. Forrás: Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós (2005): Értékalapú stratégiák (A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje) Akadémiai kiadó, Budapest , p47.

114 JÖVEDELMEZÉSEK MUTATÓK
= Átlagos eszközállomány Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Eszközarányos eredmény (ROA – Return on assets) = Árbevétel Eredmény (EBIT, adózott, stb.) Árbevétel-arányos eredmény (ROS – Return on sales) = ELÁBÉ Árbevétel - ELÁBÉ Bruttó haszonkulcs

115 ANGOL NYELVŰ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE
Angol rövidítés Angol elnevezés Magyar elnevezés CAPM Capital Asset Pricing Model Tőkepiaci árfolyamok modellje CFROI Cash flow Return on Investment Befektetések készpénzalapú megtérülése D Debt Hitelállomány DCF Discounted Cash flow Diszkontált cash flow vagy pénzáram E Equity Saját tőke EPS Earning per Share Egy törzsrészvényre jutó nyereség EVA Economic Value Added Gazdasági profit FCF Free Cash flow Szabad cash flow FCFE Free Cash flow to Equity Tulajdonosok rendelkezésére álló szabad cash flow FCFF Free Cash flow to Firm Forrásbiztosítók rendelkezésére álló szabad cash flow MVA Market Value Added Hozzáadott piaci érték NOPLAT Net Operating Profit less adjusted Taxes Adózott működési eredmény

116 ANGOL NYELVŰ KIFEJEZÉSEK JELENTÉSE
Angol rövidítés Angol elnevezés Magyar elnevezés NPV Net Present Value Nettó jelenérték P/E Price/Earnings (EPS) Részvényár/törzsrészvényre jutó nyereség r Rate of return Tőkeköltség, elvárt hozam, kamat REVA Refined Economic Value Added Módosított EVA ROA Return on Assets Eszközarányos nyereség ROE Return on Equity Sajáttőke-arányos nyereség ROI Return on Investment Befektetések hozama ROIC Return on Invested Capital Befektetett tőke hozama SVA Shareholder Value Added Hozzáadott részvényesi érték t Time period Időszak, év TSR Total Shareholder Return Teljes részvényesi megtérülés VBM Value Based Management Értékalapú vállalatvezetés WACC Weighted Average Cost of Capital Súlyozott átlagos tőkeköltség

117 A téma feldolgozása az alábbi szakkönyvek alapján készült
Adorján-Lukács-Róth-Veit(2003): Számvitel és elemzés II/B. (A beszámoló elemzése), MKVKOK, Budapest Becker Pál – Turner Anna – Varsányi Judit – Virág Miklós: Értékalapú stratégiák - A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje - Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005