Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costing) Forrás: R.S. Kaplan - R.Cooper: Költség & Hatás, Integrált költségszámítási rendszerek: az eredményes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costing) Forrás: R.S. Kaplan - R.Cooper: Költség & Hatás, Integrált költségszámítási rendszerek: az eredményes."— Előadás másolata:

1 Tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costing) Forrás: R.S. Kaplan - R.Cooper: Költség & Hatás, Integrált költségszámítási rendszerek: az eredményes vállalati működés alapjai és Kiss Anita: Tevékenység alapú költségszámítás előadása - DE

2 A hagyományos rendszer előnyei Egyszerű és olcsó módon felelnek meg a pénzügyi beszámolás követelményeinek.

3 Hagyományos költségszámítási rendszerek hiányosságai Nem képesek releváns információt nyújtani a működés fejlesztésének eredményeiről és a szervezeti folyamatokról, termékekhez és vevőkhöz kapcsolódó költségekről

4 A hagyományos rendszer hibái Olyan önkényes vetítési alapokat használ, mint a közvetlen munkaórák száma vagy a létszám. Akkor is hibázik, amikor a költségközpontokban összegyűjtött költségeket az egyes központokon áthaladt termékekre osztják fel. A termelő költségközpontok költségeinek termékekre való felosztásához olyan költségokozókat használnak, mint a közvetlen munkaráfordítás dollárban, a feldolgozott anyag mennyisége.

5 Hibák Számos szolgáltatórészleg költsége nem osztható fel a termelőrészlegek között közvetlen ráterheléssel vagy olyan költségokozó tényezők segítségével, amelyek tükröznék az ok-okozati kapcsolatot a szolgáltató- és a termelőrészleg között. A korábbiakban a költségellenőrzési és felelőségi célok miatt ezeket a látszólag egyszerű költségeket nem kellett felosztani a termelési központokra.

6 Az ABC – rendszerek újfajta megközelítése 1. Milyen tevékenységeket végeznek a szervezet erőforrásainak felhasználásával? 2. Mennyibe kerül a tevékenységek és az üzleti folyamatok végrehajtása? 3. Miért kell a szervezetnek tevékenységeket és üzleti folyamatokat végeznie? 4. Az egyes tevékenységekből mennyit szükséges ellátni a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak előállításához és vevői igényeinek kielégítéséhez?

7 Az ABC, mint gazdasági térkép Az ABC modell a szervezet költségeiről és jövedelmezőségéről készített, a szervezeti tevékenységeken alapuló gazdasági térkép Feltárja a tevékenységek és üzleti folyamatok tényleges és előre jelzett költségeit A vállalat tudni fogja az egyes termékeihez, szolgáltatásaihoz vevőihez és egységeihez kapcsolódó költségeit és nyereségét.

8 Az ABC-rendszerek alapjai A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek kiterjesztik a hagyományos rendszereket azáltal, hogy az erőforrások költségeit a termékek változatosságával és összetettségével kapcsolják össze, nem csupán az előállított fizikai mennyiségekkel.

9 ABC A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek olyan mechanizmust kínálnak, amelyek segítségével oksági kapcsolat hozható létre a költségek között, amelyeket a hagyományos költségelszámolási rendszerben általános vagy kapcsolódó költségként kezeltek.

10 ABC A tevékenység alapú költségszámítást azért fejlesztették ki, hogy a közvetett és támogató tevékenységek erőforrásainak költségeit a korábbinál hatékonyabban oszthassák fel a tevékenységek, az üzleti folyamatok, a termékek, a szolgáltatások és a vevők között. Az ABC-rendszer felismeri, hogy számos szervezeti erőforrás nem a termékek fizikai legyártásához szükséges, hanem a támogató-tevékenységek széles skálájához, amelyek lehetővé teszik, hogy a vevők különféle csoportjai számára sokféle terméket és szolgáltatást állítsanak elő.

11 ABC A tevékenység alapú költségszámítási rendszerek kiterjesztik a költségek összegyűjtésére használt „termelési- költségközpontok” fogalmát. Ahelyett, hogy csupán a felelőségi központok elhelyezkedésére vagy a szervezetére koncentrálnánk, az ABC rendszerben a hangsúly a szervezeti erőforrásokkal megvalósított tevékenységeken van. Az ABC célja valamennyi olyan tevékenység mérése és beárazása, amelyet a termelés támogatásához, a termékek kiszállításához és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokhoz használnak fel.

12 Az ABC-rendszer kiépítése Első pillantásra hasonlónak tűnik a hagyományoshoz. Négy egymást követő lépésben alakítják ki a rendszert.

13 Első lépcső: a tevékenységkatalógus kialakítása Első kérdés: Nem az hogyan osszuk fel a költségeket, hanem az, hogy miért költ pénzt a szervezet. Először a közvetett és járulékos erőforrásokkal végzett tevékenységeket határozzák meg.

14 Második lépcső: Mennyit költ a szervezet az egyes tevékenységekre? Az erőforrások költségeit erőforrás alapú költségokozók használatával átvezeti a tevékenységekre. Az erőforrás alapú költségokozók összekapcsolják a kiadásokat és költségeket az elvégzett tevékenységekkel. Az erőforrások képviselik a modellben a költségalapot. Azok tartoznak tehát egy erőforrás alá amelyek hasonló funkciót töltenek be.

15 Harmadik lépcső: A szervezet termékeinek, szolgáltatásainak és vevőinek azonosítása Miért végez a szervezet tevékenységeket: Azért, hogy termékeket tervezzen, gyártson és juttasson el a fogyasztókhoz.

16 Negyedik lépcső: Olyan költségokozók kiválasztása ami a tevékenység költségeket a szervezet termékeihez, szolgáltatásaihoz és vevőihez köti A tevékenységek és költségviselők összekapcsolása tevékenység alapú költségokozókkal történik. Egy tevékenység alapú költségokozó egy tevékenység outputjához társított mennyiségi mérőszám. –Tranzakciós költségokozó –Időtartam típusú költségokozó –Intenzitás típusú költségokozó

17 A tranzakciós költségokozó tényező A tranzakciós költségokozó tényező azt mutatja meg, hányszor hajtották végre az adott tevékenységet. A tranzakciós tényezőket akkor használhatjuk, ha minden output lényegében azonos mértékben igényli a tevékenységet.

18 Az időtartam alapú költségokozó tényező Az időtartam alapú költségokozó tényezők az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges időt mutatják. Az időtartam-tényezőket akkor használjuk, ha a különböző outputok által igényelt tevékenység mennyisége jelentősen eltérő.

19 Az intenzitástényező Az intenzitástényezők közvetlenül az egyes alkalmak során a tevékenység által felhasznált erőforrásokat terhelik tovább. Gyakran az egyes termékekre vagy ügyfelekre fordított erőforrások és idő rögzítése helyett az intenzitástényező megközelítést súlyozott indexszel szimulálják.

20 Tevékenység alapú költségszámítás: megéri az árát? Az ABC-rendszerek sok becslést tartalmaznak. A rendszer például használhat egy tranzakciós költségokozót, hogy közelítőleg megállapítsa egy adott tevékenységben az egyes alkalmakkor felhasznált erőforrásokat.

21 ABC: A pontosság és a költség közötti átváltás Egy relatíve egyszerű ABC-rendszer amiben mondjuk csak tevékenység van, és ami jó becsléseket, illetve sok tranzakciós és kevés intenzitás típusú költségokozót használ becslései 5-10 %-kal térnek el a ténylegestől. A hagyományos költségszámítású rendszer gyakorlatilag soha nem találja el, annyira torzítja a költségeket.


Letölteni ppt "Tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costing) Forrás: R.S. Kaplan - R.Cooper: Költség & Hatás, Integrált költségszámítási rendszerek: az eredményes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések