Összeállította: Kárpáti Tibor

Az előadások a következő témára: "Összeállította: Kárpáti Tibor"— Előadás másolata:

1 Összeállította: Kárpáti Tibor
Economic Value Added Kaplan-Atkinson: Advanced Management Accounting Copeland-Coller-Murrin: Vállalatértékelés Esa Mäkeläinen: Economic Value Added as a management tool Roztocki-Needy: An Integrated ABC and EVA system as an engineering management tool for manufacturers Összeállította: Kárpáti Tibor

2 RI - EVA A reziduális jövedelem (RI) egyik széleskörben alkalmazott típusa az EVA (Economic Value Added). 1982-ben jelent meg a Stern Stewart tanácsadó cég fejlesztéseként, de igen nagy népszerűségre a 90-es években tett szert. Mivel alapeleme a tulajdonosok alternatívköltségének figyelembe vétele, összhangban van a „részvényesi érték maximalizálás” koncepcióval. Értékalapú teljesítménymérő, értéke megmutatja a létrehozott illetve megsemmisített részvényesi értéket a vizsgált időszakban. A hagyományos teljesítménymutatóknál jobban korrelál a részvényárakkal.

3 EVA - alapvető feltételezések
A menedzserek kötelessége az értékteremtés a befektetők számára. A befektetők azért fektetnek be a vállalatba, mert megfelelő hozamot akarnak realizálni. Van egy minimum szintje a nyereségességnek, amit a befektetők elvárnak, ezt tőkeköltségnek hívják. Részvényesek esetén a tőkeköltség a kockázat adott szintje melletti átlagos részvényhozam a tőzsdén, ezt ők könnyen el képesek érni hosszútávú, diverzifikált részvénypiaci befektetésekkel. Így a tőkeköltségnél kevesebb hozam létrehozása (hosszú távon) nem elfogadható. A befektetők kivonhatják tőkéjüket a vállalatból, mert vannak más alternatíváik.

4 Economic Value Added (EVA)
A hagyományos profit-mérőszámokhoz (EBIT, EBITDA, adózott eredmény) hasonlít abban az értelemben, hogy abszolút értékben (nem %-ban) méri a profit, hozam mértékét. EBIT (operating profit): A magyar számvitel ÜTE kategóriájának felel meg, ha nem vesszük figyelembe az egyéb bevételeket és ráfordításokat. A befektetőket tájékoztatja arról, hogy mennyi profitot képes a vállalat az alapvető üzleti tevékenységéből kitermelni. EBITDA: amortizációval növelt EBIT, a működési tevékenységből származó cash flow-t próbálja közelíteni.

5 Economic Value Added (EVA)
Előnye a hagyományos mérőszámokkal szemben, hogy a vállalatnak csak a reziduális nyereségességét vizsgálja. Azaz figyelembe veszi az adósságok direkt költségét és a tulajdonosok saját tőkéjének indirekt költségét is.

6 Economic Value Added (EVA)
Használata igen elterjedt: Egyrészt számos cég használja ezt a teljesítménymérő mutatószámot a részvényeseinek teremtett érték meghatározásához. Másrészt a vezetők jutalmazását, díjazását is gyakran hozzákötik a létrehozott érték nagyságához. Harmadrészt a befektetési társaságok is felhasználják ezt a mutatót a részvényportfóliójuk összeállításánál.

7 EVA meghatározás Az EVA két szemszögből is vizsgálható:
számviteli szemszögből, pénzügyi, vállalatértékelési szemszögből. A kettő közötti különbségtétel alapja, hogy a számviteli megközelítésnél éves szinten, a pénzügyi megközelítésnél pedig az élettartam alatt realizálódó hozzáadott értéket vizsgálják. Ez utóbbinak külön neve van, mégpedig MVA (Market Value Added).

8 EVA – számviteli perspektíva
Számviteli megközelítésnél az EVA egyenlő az adózott működési profitnak (NOPAT) és a felhasznált tőke súlyozott átlagköltégének különbségével. EVA = NOPAT - Tőkeköltség Tőkeköltség = WACC × Lekötött tőke NOPAT: A vállalat által termelt profit abban az esetben, ha működé- séhez nem vett volna fel hiteleket. Értéke egyenlő az adóval csökkentett működési nyereséggel (EBIT). WACC: Súlyozott átlagos tőkeköltség. Lekötött tőke: A mérleg forrásoldalának a kamatmentes tételekkel csökkentett állománya az időszak elején.

9 EVA – számviteli perspektíva
Más formában is felírható a képlet: EVA = (ROIC - WACC) × Lekötött tőke Adópajzs ROIC = NOPAT / Lekötött tőke WACC = Saját tőke költsége(%)×(Saját tőke/Lekötött tőke) + Adósság költsége(%)×(Adósság/Lekötött tőke)(1-adókulcs)

10 EVA – pénzügyi perspektíva
Pénzügyi szemszögből (vállalatértékelés) az EVA úgy definiálható, ahogy az a vállalat piaci, befektetői oldalról vizsgált értékteremtéséhez (Market Value Added) kapcsolódik. Innen nézve az MVA egyenlő a vállalat jövőbeni EVA értékeinek a nettó jelenértékével. Az MVA nem más, mint a vállalat belső értéke, ennyivel ér többet a vállalat, mint a saját tőkéjének és az adósságainak értéke. MVA = a várt jövőbeli EVA-k NPV-je MVA = Vállalatérték - Összes tőke

11 Economic Value Added (EVA)
EVA kalkuláció a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szereplő adatokból történik, azonban ezeket az értékeket sok esetben módosítani kell a pontosság érdekében. 164 helyen lehet módosítást végrehajtani

12 EVA - Példa Az IP-STAR Kft. adatai a következőek:
Éveleji mérlegfőösszege 800 m HUF, ebből saját tőke 320 m HUF, szállítói tartozások 200 m HUF. A saját tőke CAPM modellel számított hozamelvárása 13%, a kamatköteles adósságok költsége 8%. Az év végi eredménykimutatásban az értékesítés nettó árbevétele 2 Mrd HUF, közvetlen költségei 1,3 Mrd HUF és közvetett költségei 0,6 Mrd HUF. A társasági adókulcs 40%.

13 EVA - Példa Lekötött tőke: 800 - 200 = 600 m HUF
NOPLAT: [2 – (1,3 + 0,6)] × 0,6 = 60 m HUF ROIC: 60 / 600 = 0,1 WACC: 0,13 × (320 / 600) + 0,08 × (280 / 600) (1-0,4) = 0,092 EVA: (0,1 – 0,092) × 600 = 4,8 m HUF

14 A ROI alapú ellenőrzés veszélyei
A ROI eredetileg arra szolgált, hogy kiegészítse a vezetők megérzéseit és gondolkodásmódját, akik egyébként teljesen tisztában voltak a divíziók technológiai és versenypiaci körülményeivel. A II. Világháború utáni időszakban azonban a vállalatok erőteljesen diverzifikálni kezdték teljesítményüket, különösen más iparágba tartozó vállalatok felvásárlásával.

15 A ROI alapú ellenőrzés veszélyei
A tevékenységek kiszélesedésével a felsővezetőknek gyakran csak minimális iparág-specifikus ismerete és tapasztalata volt, így a központ a vezetők elé kitűzött célként küldte le a ROI-t a divíziókhoz. Mivel a vezetőkjövedelmezősége és előléptetése a ROI-mutatók teljesítésétől függött, ezeket a középvezetőket erős ösztönzés érte, hogy adataikat ennek megfelelően korrigálják.

16 A ROI befolyásolásának lehetősége
A divizió három egymást követő negyedévének adatai alapján első látásra úgy tűnik, hogy a működés töké-letes, a ROI szépen növekszik minden negyedévben. Ha azonban a ROI-t tényezőire bontjuk, az erős árbevételarányos eredménynövekedés az eszköz- forgás visszaesésével párosult.

17 A ROI befolyásolásának lehetősége
A nyereség növekedésének és az eszközforgás csökke-nésének okait vizsgálva a központi vezetés felfedezte, hogy a divízióvezető jelentősen növelte a termelést a 2. és a 3. negyedévben, miközben a többlettermelés késztermékkészletként halmozódott fel. A jóval magasabb termelési szint lehetővé tette, hogy az időszaki (fix jellegű) költségek nagy részét konzerválják a készletben, miközben a ténylegesen eladott termékek egységköltsége csökkent, magasabb árbevételarányos nyereséget eredményezve.

18 A ROI és EVA torzításai A következőekben háromféle torzítást fogunk megvizsgálni, amely az EVA (Economic Value Added) és a ROI automatikus használatával előfordulhat. Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése Az árszínvonal változásai Az értékcsökkenési módszer

19 Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése
Bizonyos kiadások (pl. az immateriális javak) tekintetében megítélés kérdése, hogy a kiadásokat ráfordításként annak az időszak terhére számolják-e el amelyikben felmerültek, vagy tőkésítik és amortizálják az alatt az időszak alatt, amíg a kiadások hasznos hatása várhatóan tart. A számviteli elszámolás a legtöbb immateriális jószágot érintő kiadás tőkésítését nem támogatja, de a belső teljesítményértékelésnek nem kell a külső beszámolás szabályaihoz igazodnia.

20 Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése
Stabil időszakban, amikor hozzávetőleg évente ugyanannyi immateriális jószág keletkezik, ez a kérdés nem érinti a nettó eredményt, mivel a korábbi és jelen időszaki költségek össze-gének az amortizációja meg fog egyezni az időszaki kiadásokkal. Amennyiben azonban –növekvő vállalat esetén- a várható jövőbeni hozamokkal rendelkező kiadásokat nem tőkésítjük, a ráfordításokkal büntetjük a kezdeti stabil pálya elérése előtti időszak eredményét, miközben túlértékeljük a későbbi stabil pálya ROI és EVA mutatóját, mivel az immateriális célú befektetések ekkor nem jelentkeznek a befektetett tőkében.

21 Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése
Tételezzünk fel egy divíziót öt azonos, de különböző korú eszközzel. Valamennyi eszköz 30000$ bekerülési értékű és évi 10000$ nettó pénzáramot generál öt éven keresztül. A divízió stabil pályára ért: minden évben „kidobnak” egy eszközt és vásárolnak helyette egy másikat. Feltételezzük, hogy minden bejövő befektetés és pénzáram az év utolsó napján történik. A divízió lineáris értékcsökkenési módszert használ. A tőkeköltség 15%.

22 Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése
Öt eszközzel, amelyek mindegyike évi 6000 dollár értékcsökkenési költséget okoz, a teljes értékcsökkenési költség dollár évente. Az eszközállomány nettó értéke dollár. Az amortizációt levonva az évi dollár pénzáramlásból dollár nettó eredményt kapunk. Ebből következően a ROI = 22,2%.

23 Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése
Divíziónk kutatásba kezd, a kutatás 3000$-ba kerül, viszont évi 1000$ pénzáramlást generál a következő öt évben. Az első táblázatban a kiadás ráfordításként, a másodikban pedig tőkésítve kerül elszámolásra.

24 Ráfordítások elszámolása vagy tőkésítése

25 Az árszínvonal változásai
Inflációs időszakokban mind a ROI, mind az EVA mutatók értéke túlbecsült lesz. Az alapvető torzítás abból származik, hogy a bevételeket és a pénzáramokat az adott évi pénzáramban mérjük, miközben a befektetések értékét és az értékcsökkenést a hajdani beszerzési érték alapján határozzuk meg. Így jelentősen alulbecsüljük a befektetés értékét miközben túlbecsüljük a nettó eredményt.

26 Az árszínvonal változásai
Mind a ROI mind az EVA-mutató jóval magasabb lesz, mintha az inflációs időszak nem következett volna be. Viszont a mutatók jelentős mértékben romlanak, amikor az inflációs ciklus megszakad, az eszközök folyamatosan cserélődnek újabbra a magasabb áron, de további áremeléseket a késztermékpiacon már nem lehet elfogadtatni.

27 Az árszínvonal változásai
Az inflációs torzítás hatása jól látható a korábbi öteszközös divízión, ahol az eredeti ROI: 22,2% volt. Tegyük fel, hogy az eszközök ára évi 10%-kal nő, nettó pénzáramlása pedig 6%-kal. Négy év múlva a divízió nettó pénzáramlása: 50000×(1,06)4=63124$

28 Az árszínvonal változásai
* $×(1+4/5+3/5+2/5+1/5)=131769$ ** 8784,6×5 Ha az inflációs időszak hirtelen befejeződne, a divízió pedig tartaná akkori aktuális működési pénzáramlásának szintjét, és kicserélné régebbi eszközeit – évente egyet – az aktuális árakon (43923$) végül is felismerné, hogy pénzáramlása nem volt képes lépést tartani az inflációval. A nettó eredmény csökkent, a gazdasági hozzáadott érték negatív és a 14,6%-os ROI jóval alacsonyabb a korábbi értékeknél.

29 Az értékcsökkenési módszer
A pénzügyi számvitel értékcsökkenési módszereinek használata visszás ösztönzőket teremt a vezetői ROI számítás szintjén. A vezetők tudják növelni ROI mutatójukat beruházások elhalasztásával és teljesen vagy majdnem leírt eszközök üzemeltetésével, ami a következő példán keresztül látható. A kiinduló adatok megegyeznek a korábbi példák kiinduló adataival.

30 Az értékcsökkenési módszer

31 A hatékony vezetői számvitel előfeltétele, hogy a pénzügyi vezetők megértsék az általuk készített jelentésekben szereplő számok mögötti feltételezéseket. Nem szabad olyan mechanikus számításokat végezniük, amelyek eredménye a pénzügyi számvitel feltételezéseit és korlátait nem ismerő vezetőknek torz és félrevezető képet mutathat.

32 Az ABC és az EVA összekapcsolása
Az EVA alkalmazásának kiterjesztését jelenti, ha nem üzleti egységek vagy a vállalat egészének szintjén, hanem a tevékenységek, termékek, vevők szintjén hozunk döntéseket. Ez úgy valósítható meg, hogy a ráfordításokhoz hasonlóan az eszközöket is a tevékenységekhez rendeljük.

33 Az ABC és az EVA összekapcsolása

34 Az ABC és az EVA összekapcsolása
A kimutatás egy enyhén nyereséges egységet mutat be, (9%-os működési árrés). A nettó eszközértékre eső 12%-os tőkeköltség levonása után kiderül, hogy az üzleti egység mégis értéket rombolt. A vállalat vezetésének tipikus reakciója, hogy utasítja az üzleti egység vezetését az árrés emelésére vagy az eszközintenzitás növelésére: az értékesítési és irányítási költségek árbevételarányos csökkentése, az ár emelése, vagy a termeléstámogatás költségeinek csökkentése, a készlet és a követelés állományának csökkentése.

35 Az ABC és az EVA összekapcsolása

36 Az ABC és az EVA összekapcsolása
Az ABC alapú kimutatás jelzi, hogy az 1. termékvonallal nincsen probléma. Ez a termékvonal jól bejáratott, hatékony termelési eljárásokkal és olyan vevőkkel, akikkel nagy múltú, tartós kapcsolata van. Bármely áremelési vagy költség csökkentési kísérlet súlyosan veszélyezteti ezt a nagyon vonzó szegmenst. A problémák a 2. termékvonalból erednek. Ezt a termékvonalat azért fejlesztették ki, hogy új piacokra lépjenek be. Ez egy nagyon összetett termékcsalád sokféle változattal és rövid termelési sorozatokkal, a jelenlegi vevők kiszolgálásának és új vevők élérések komoly értékesítési és marketingkiadásai vannak.

37 Az ABC és az EVA összekapcsolása
Az alkalmazott eszközök ABC elemzése feltárja, hogy az 1. termékvonalnak csak 0,7 dollár eszközre van szüksége 1 dollár értékesítéshez, amíg a 2. termékvonalnak 1,05 dollárra. Ennek megfelően jelentős a különbség az EVA tőkelekötési díjában.

38 Az ABC és az EVA összekapcsolása
Sok eszköz tevékenységhez rendelése egyértelmű. Készleteket közvetlenül egyes termékekhez lehet kötni. Specializált termelő berendezéseket termékek szűk köréhez lehet kapcsolni. Általános eszközök esetén az eszköz hozzárendelésének meghatározója az a költségokozó lehet, ami alapján a berendezések működési ráfordításait felosztottuk a termékek között. Nem kell minden eszközt a termékekhez rendelni. Jelentős mozgástér egyéni mérlegelésre. a vevőspecifikus eszköz példája a követelésállomány, készletállomány, speciális immateriális javak és tárgyi eszközök.

39 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
Az IP-STAR Ltd. mérlege és ereménykimutatása.

40 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A vállalatnál azonosított tevékenységek:

41 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A tevékenységek költségeinek meghatározása:

42 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A befektetett tőkének és költségének kiszámítása: CC: tőkeköltség (cost of capital) C: tőke (capital) CCR: a minimálisan elvárt megtérülés rájája (capital cost rate), ami a példában 10%

43 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A tevékenységek eszközfelhasználása:

44 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A tevékenységekhez szükséges tőke költsége:

45 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A tevékenységek teljes költsége:

46 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
Az egyes termékek által biztosított nyereség az ABC módszer alkalmazásával (a tevékenységek költségeinek termékekre való felosztása adottság a példában):

47 Példa – Az ABC és az EVA összekapcsolása
A termékek által biztosított gazdasági profit (shareholder value) az ABC és az EVA módszer együttes alkalmazásával:

48 A pénzügyi mutatók korlátai
A decentralizát egységekben a csupán pénzügyi teljesítménymutatókra épülő teljesítménymérés meghaladottá válik a következő problémák miatt. Egy összetett bizonytalan környezetben lehetetlen, hogy az egy szempontra alapozó teljesítménymutató tökéletes összhangot teremtsen a decentralizált egység céljai és az általános vállalati célok között. A legtöbb teljesíménymutató belső teljesítményen alapul, és nincs tekintettel a külső lehetőségekre. A tipikus teljesítménymutatók a rövid távú működési eredményekre összpontosítanak, és a nehezebben mérhető hosszabb távú hatásokat figyelmen kívül hagyják.

49 Megoldás Ehelyett inkább egy széles körű, pénzügyi és nem pénzügyi mutatókból álló rendszert érdemes kialakítani, ahol az összes mutató a vállalat célkitűzéseihez és stratégiájához kapcsolható, és a szervezeti egység teljesítményének értékelésére és elősegítésére szolgál.