Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA tartalma:elemei: KATONAI FELADATOK a katonai stratégia megvalósításának rendje alaprendeltetési;

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA tartalma:elemei: KATONAI FELADATOK a katonai stratégia megvalósításának rendje alaprendeltetési;"— Előadás másolata:

1

2 1 A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA tartalma:elemei: KATONAI FELADATOK a katonai stratégia megvalósításának rendje alaprendeltetési; belbiztonsági; környezetbiztonsági; egyéb feladatok a katonai bizton- ság megvalósítá- sának módja feladatok; képességek; körülmények NEMZETI KATONAI STRATÉGIA a nemzeti bizton- ság megvalósítá- sának módja biztonsági környezet; stratégiai elvek; megvalósítási eljárás NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA a nemzeti célkitűzések biztonságot érintő területei külső biztonság; belső biztonság; szociális biztonság; gazdasági biztonság; környezeti biztonság NEMZETI BIZTONSÁGI CÉLKITŰZÉSEK az alapvető nemzeti érdekek politikai célok; társadalmi célok; gazdasági célok; környezeti célok; katonai célok NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK

3 2 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Közigazgatás Védelmi igazgatás Honvédelmi igazgatás Katonai igazgatás Katasztrófavédelmi igazgatás iparbiztonságitűzvédelmi polgári védelmi A védelem komplex rendszere A védelmi feladatok átfogó megközelítése Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

4 3 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Védelmi igazgatás:  a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer,  amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység;  magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést,  továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1.§ n) A védelmi igazgatás fogalma: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

5 4 A VÉDELMI IGAZGATÁS FUNKCIÓI az állami (kormányzati-központi, területi, helyi) irányítás-vezetés folyamatosságának és fenn- tartásának biztosítása az adott védelmi feladatra rendelt szervezet működési feltételeinek biztosítása, támogatása a lakosság, az anyagi javak védelme a nemzetgazdaság erőforrásainak mobilizálása, a gazdaság védelme vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

6 5 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport A védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közi- gazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § b) A honvédelmi igazgatás fogalma: Hvt. 1. § (3): A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

7 6 A HONVÉDELMI IGAZGATÁS FUNKCIÓI az ország honvédelmi felkészítésének biztosítása A Magyar Honvédség rendkívüli jogrendben való működése feltételeinek biztosítása, támogatása a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggő ágazati feladatok végzése a védelmi felkészítés és országmozgósítás honvédelmi feladatainak koordinálása a védelmi igazgatási rendszer honvédelmi feladatainak irányítása, koordinálása a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésével összefüggő nemzeti honvédelmi feladatok biztosítása KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

8 7 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Klasszikus igazgatási terület Sajátos igazgatási terület, tárgya elsődlegesen (de nem kizárólagosan) a honvédelmet érintő kötelezettségek szabályozása Állampolgárokra, az állami és nem állami szervek teljes körére kiterjedő szabályozást érintő terület Az igazgatási jogosítványok össztársadalmi érdekű tevékenység szabályozását biztosítják Elsődleges jogforrás jellegű, a szubszidiaritás elvének érvényesülése A honvédelmi igazgatás Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

9 8 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport KÜLSŐ IGAZGATÁS a honvédelmi ágaza- ton kívüli szervekre, szervezetekre, személyekre terjed ki ALANYAI: az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, állampolgárok TÁRGYA: a honvédelmi felkészítést és a honvédelem megvalósí- tását biztosító jogok és köte- lezettségek érvényesítése A honvédelmi igazgatás BELSŐ IGAZGATÁS a honvédségre és igazgatási szerveire terjed ki

10 9 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Katonai igazgatás:  a közigazgatás része,  közigazgatási szervek (állami, önkormányzati, katonai) jogilag szabályozott tevékenysége,  amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében  törvény alapján létrehozott jogalanyok és a természetes személyek honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére,  valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul évi CLXXVII. törvény 1.§ e) A katonai igazgatás fogalma: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

11 10 A KATONAI IGAZGATÁS FUNKCIÓI a Magyar Honvédség tartalékos komponense (önkéntes tartalékosok, kiképzett tartalékosok, potenciális hadköte- lesek) nyilvántartásával, katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekrõl, a meghagyásra kijelölt munkakörökrõl békében, és a hadkötelezettség bevezetését követõen a meghagyásban részesült hadkötelesekrõl a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködõ szervek részére szükséges gaz- dasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete, ellenõrzése az önkéntes tartalékos állomány behívásának elõkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges, törvény- ben meghatározott nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történõ kapcsolattartás,az önkéntes tartalékos állomány behívása a Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának, hadköteles nyilvántartásának, központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának kezelése, a hadkötelezettség bevezetését követõen a hadköteles nyilvántartás átadása a sorozó központoknak illetékességi területük szerinti bontásban a behívhatósági korhatárt elért tartalékos állomány adatainak átadása a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének a háborús veszteség-nyilvántartás és tájékoztatás nemzetközi egyezmények szerinti végrehajtása a Magyar Honvédség személyi állománya részére a szolgálati-, a kormánytisztviselõi-, a közalkalmazotti-, a nyug- díjas-, a hadkötelezettség bevezetését követõen a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazolójeggyel és az augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó egyéb igazoló iratokkal történõ ellátása. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

12 11 A HONVÉDELMI IGAZGATÁS HELYE ÉS SZEREPE A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERÉBEN KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

13 12 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport KATONAI VÁLSÁGHELYZET- KEZELÉSI ALRENDSZER - Honvédelem - NATO műveletek POLGÁRI VÁLSÁGHELYZET- KEZELÉSI ALRENDSZER - Katasztrófavédelem - Katasztrófavédelem - Belbiztonság - Belbiztonság - Polgári védelem - Polgári védelem VÉDELMI IGAZGATÁSI RENDSZER NEMZETGAZDASÁGI ALRENDSZER HM NGM BM A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE

14 13 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

15 14 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELEM CÉLJA „az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával” A HONVÉDELEM ALAPELVEI „a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások teljesítésével támogatják” „az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt abban” Idegen hatalom fegyveres támadása ellen Magyaror- szág függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése. Az államszervezet - ezen belül a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek - továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése. A honvédelemre való felkészülésben, a honvédelmi feladatok végrehajtásában a honvédséget KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

16 15 A HONVÉDELMI RENDSZER Az állam- és közigazgatás működtetése A honvédség, a rendvédelmi szervek alkalma- zása, tevékeny- ségük feltétele- inek biztosítása Az állampolgá- rok létfeltételei- nek, élet- és vagyonbiztonsá- gának, a közja- vak védelme (polgári oltalmazás) A nemzet- gazdaság mozgósítása Hozzájárulás a Szövetség és az EU kollektív védelméhez funkciói A védelemre felkészült és működőké- pes ÁLLAM- SZERVEZET A védelmi szükséglete- ket kielégí- teni képes GAZDASÁG A katonai vé- delmet ellát- ni képes FEGYVERES ERŐ A lakosság védelmét szolgáló POLGÁRI VÉDELMI szervek A védelmi igényeket tudatosan elfogadó társadalom A Magyar Honvédség demokratikus polgári irányítása és ellenőrzése Az Észak-at- lanti Szerző- désből faka- dó jogok és kötelezettsé- gek egysége elemei KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

17 16 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport A HONVÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE A HONVÉDELEM HELYI IGAZGATÁSÁNAK SZINTJE Centrális irányítású területi szervek MH HKNYP területi szervei Megyei (Fővárosi ) Védelmi Bizottság Megyei szint polgármester ( jegyző) Települési szint Helyi védelmi bizottságok:  fővárosi körzetekben (23)  járásokban (175) HONVÉDELMI TANÁCS ILLETÉKES MINISZTER ORSZÁGGYŰLÉS KORMÁNY KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A HONVÉDELEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSÁNAK SZINTJE Centrális irányítású területi szervek MH HKNYP helyi szervei Helyi Védelmi Bizottság Járási szint Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

18 17 A HONVÉDELEM RENDSZERE ÉS AZ AZT MEGHATÁROZÓ JOGI ALAPOK KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

19 18 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Codex Hammurabbi: "A katonakötelezettségek két formájából... a népfelkelés tagjait az összes szabadok közül királyi mozgósító tisztek, az egyes területek helytartóinak felügyelete alatt vessék sor alá.„ Az ókori Kína: Szun Ce a Kr. e. IV. század, elemzi a háború megvívásának törvényszerűségeit, a had-viselés katonai és polgári oldalát – bemutatva az ország honvédelmi (a szerző megfogalmazásában "katonai") felkészítésének, a hadsereg működését biztosító gazdasági feltételek, a lakosság kötelezettségeinek helyét és szerepét a hadviselésben Kantilja a Kr. e. III-IV. századi India:: "Tisztában voltak a hátország szerepével, szükségesnek tartották, hogy a lakosság el tudja tartani magát és a hadsereget, s hogy szorgalmas, elégedett és hű legyen." Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

20 19 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Alkotmányos alapú törvényi szabályozás (1949-től napjainkig) Királyi rendeleti szabályozás (korai és késői középkor) I. István decretumai. "Szent Imre herczegnek írott intelmei" II. Endre király decretuma. "Az Aranybulla" Zsigmond király évi I. decretuma Albert király évi decretuma V. László király évi decretuma I. Mátyás király évi decretuma II. Ulászló király 1492., 1498., és évi decretumai II. Lajos király évi tolnai, évi bácsi, évi budai és évi rákosi decretumai I. Lipót király évi decretuma I. Ferenc király évi és évi decretumai III. Károly király évi decretuma Törvényi szabályozás ( ) évi III. tc. a független magyar felelős minis-terium alakításáról évi XXII. tc. a nemzeti őrseregről évi XL. tc. a véderőről évi XLI. tc. a honvédségről évi XLII. tc. a népfelkelésről évi XX. tc. a hadsereg és a honvédség szükségletének fedezéséről mozgósítás esetében évi V. tc. a honvédségről évi XXX. tc. a véderőről évi LXIII. tc. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről évi II. tc. a honvédelemről évi I. törvény a Magyar Köztársaságról évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi IV. törvény a honvédelemről évi I. törvény a honvédelemről évi XXXI., évi XL. és XXIX., évi CVII., évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról évi CX. törvény a honvédelemről évi XXXIV. törvény a rendőrségről évi XXXVII. törvény a polgári védelemről évi XXXII. törvény a határőrizetről és a határőrségről CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról Magyarország Alaptörvénye CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

21 20 A HONVÉDELMI IGAZGATÁS SZABÁLYOZÁSA A honvédelmi igazgatás rendszere jogi szabályozásának és működésének történeti áttekintése A királyi rendeleti szabályozás időszaka (államalapítástól 1848-ig) A törvényi alapú szabályozás időszaka ( ) Az alkotmányos alapú szabályozás időszaka (1949-től napjainkig) A mindenkori állami f ő hatalom kiemelt szabályozási jogát és feladatát képezte Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

22 21 A HONVÉDELMI IGAZGATÁS JOGI KÖRNYEZETE ÉS A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

23 22 Magyarország biztonság- és védelempolitikai alapelvei A biztonság átfogó értelmezése A kétpólusú világrendszerhez képest összetettebb kockázatok és veszélyforrások Új típusú és növekvő biztonsági kockázatok Magyarország biztonságpolitikájának céljai A célok elérésének módjai A biztonság elérése szövetségi keretekben A biztonság nem katonai területei A biztonság katonai tényezői 94/1998. (XII. 27.) OGY határozat 1./ Az új OGY határozat szükségességének indokai 2./ Az új OGY határozat tartalmi területei: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

24 23 Magyarország biztonság- és védelempolitikai alapelvei A biztonság átfogó értelmezése  Hagyományos tényezőkön (politikai, katonai) túl magába foglalja a szélesebb értelmű biztonság területeit (gazd-i, pénzügyi, emberi jogi-kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, nemzetközi jogi) A kétpólusú világrendszerhez képest összetettebb kockázatok és veszélyforrások  Minimális a világméretű konfliktus veszélye, helyette új típusú és növekvő biztonsági kockázatok (eltérő társadalmi fejlődés miatti, pénzügyi-gazdasági, társadalmi válságok, etnikai és vallási feszültségek, terrorizmus, szervezett bűnözés, illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, tömeges migráció, környezeti ártalmak)  Magyarország biztonságára elsősorban az euro-atlanti régió biztonsága bés a régióban végbemenő társadalmi-gazdasági-politikai változások hatnak, de nem függetleníthető a globális változásoktól sem  Az új típusú és a hagyományos kihívások egyidejűleg, egymást erősítve jelennek meg Magyarország biztonságpolitikájának céljai  Függetlenség, szuverenitás, területi épség szavatolása  Jogállamiság, demokratikus intézmények és piacgazdaság érvényesülése, belső stabilitás  Állampolgári, emberi, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülése  Élet-, vagyon- és szociális biztonság érvényesülése  Hozzájárulás az Észak-atlanti Szerződésben foglaltak megvalósulásához, szövetségesek biztonságához  Nemzetközi béke fenntartása, euro-atlanti térség, Európa, a régió stabilitása 94/1998. (XII. 27.) OGY határozat: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

25 24 Magyarország biztonság- és védelempolitikai alapelvei A célok elérésének módjai  Biztonságpolitikai célok érvényesítése elsősorban a külpolitika, gazdaságpolitika, védelempolitika útján  Biztonság két alappillérre épül: nemzeti önerő, valamint euro-atlanti integráció és nemzetközi együttműködés  Nemzetközi együttműködés csak hatékony nemzeti szerepvállalással érhető el  Európai biztonsági és védelmi identitás fejlesztésével  EU-s tagsággal, ezáltal az EU közös kül- és biztonságpolitikájában való részvétellel A biztonság elérése szövetségi keretekben  Kollektív védelemre épülő NATO szövetségi tagság  Transzatlanti együttműködéssel  ENSZ, EBESZ regionális együttműködés A biztonság nem katonai területei  Jószomszédi együttműködés, gazdasági, kulturális emberi jogi kapcsolatok  Fejlett piacgazdaságra épülő társadalmi fejlődés  Két- és többoldalú keretekben igazságügyi, belügyi, vám- és pénzügyi, környezet- és katasztrófavédelmi együttműködés A biztonság katonai tényezői  Továbbra is szükség van a megbízható védelmet jelentő és a Szövetség biztonságához hozzájáruló fegyveres erőre  A honvédelem az állampolgárok közös felelősségvállalására épülő nemzeti ügy  A honvédelem rendszerének elemei  A fegyveres erő feladatai  A haderőszervezet és felszerelés Szövetséggel egyeztetett kialakítása 94/1998. (XII. 27.) OGY határozat Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

26 /2012. (II. 21.) Korm. határozat: Magyarország biztonságpolitikai környezete Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban A Magyarországot érintő biztonsági fenyegetések, kihívások és azok kezelése A Nemzeti Biztonsági Stratégia végrehajtásának eszközrendszere Nemzeti Biztonsági Stratégia Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

27 /2012. (II. 21.) Korm. határozat: MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖRNYEZETE  Átfogó biztonság  Katonai szegmens új hangsúlyai  Globalizáció és új hatalmi központok  Hagyományos támadás veszélye elenyésző  Nem kizárt a katonai erő elsődlegessége regionális konfliktusban  A biztonság nem a határainknál kezdődik  Konfliktus-megelőzés és kezelés átfogó megközelítéssel  Összkormányzati felelősség, megközelítés, részvétel  A globális pénzügyi-gazdasági válság biztonsági kihívást jelent Nemzeti Biztonsági Stratégia Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

28 /2012. (II. 21.) Korm. határozat: MAGYARORSZÁG HELYE ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉRDEKEI A VILÁGBAN  Vitás kérdések: ENSZ Alapokmány, nemzetközi jog, békés eszközökkel  Alapvető értékek: béke, biztonság, szuverenitás, területi épség, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok  Alapvető biztonsági érdekek: szuverenitás, területi épség, alkotmányos rend, stabilitás, gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődés, emberi jogok, szabadságjogok érvényesülése  ENSZ, EBESZ, NATO, EU  Magyarország biztonságának sarokköve a kollektív védelem  Határon túli magyarság  Földrajzi sebezhetőség, gazdasági nyitottság hatásai Nemzeti Biztonsági Stratégia Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

29 28 A MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ BIZTONSÁGI FENYEGETÉSEK, KIHÍVÁSOK ÉS AZOK KEZELÉSE  Magyarország biztonsági helyzete szilárd  Fenyegetések, kockázatok azonosak a szövetségi rendszerünkével  Nemzeti feladatoknál kiindulópont a NATO szerződésben, NATO Stratégiai Koncep- cióban, Lisszaboni Szerződésben, Európai Biztonsági Stratégiában foglaltak  Hagyományos konfliktusok lehetősége fenn áll  Regionális konfliktusok, TÖPFE elterjedése, terrorizmus  Kíberbiztonság, energiabiztonság, környezeti biztonság, szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, illegális migráció, szélsőséges csoportok Nemzeti Biztonsági Stratégia 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

30 29 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: A NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK ESZKÖZ- RENDSZERE  Szilárd gazdasági alapok  Szilárd társadalmi alapok  Aktív külpolitikai tevékenység  Fenyegetések összkormányzati kezelése  A Magyar Honvédség a szuverenitás alapvető intézménye, a külpolitika megvalósí- tásának egyik meghatározó eszköze  Nemzetközi válságkezelésben katonai komponens mellé civil is  Civil-katonai együttműködés nemzetközi válságkezelésben  Hírszerzés, elhárítás szerepe  Belső biztonság fenntartása, rendvédelem, információszerzés  Komplex megelőzési és válságkezelő rendszer Nemzeti Biztonsági Stratégia Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

31 30 Nemzeti Katonai Stratégia Bevezető és alapvetések Működési és biztonsági környezet A Magyar Honvédség várható alkalmazásának jellemzői Az ehhez szükséges erőforrások A Magyar Honvédség feladatai Képességfejlesztési és végrehajtási irányelvek 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat: KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

32 31 BEVEZETŐ ÉS ALAPVETÉSEK  A Nemzeti Katonai Stratégia célja, hogy Magyarország Alaptörvényével, a védelmi szféra tevékenységét meghatározó jogszabályokkal, a NATO Stratégiai Koncepciójával, valamint az Európai Biztonsági Stratégiával összhangban, továbbá a Nemzeti Biztonsági Stratégiában lefektetett elvek alapján kijelölje azokat a stratégiai szintű célkitűzéseket, irányokat, eszközöket és forrásokat, amelyek révén a Magyar Honvédség teljesítheti küldetését.  A Stratégia közép- és hosszú távú iránymutatást nyújt a Magyar Honvédség számára, meghatározva az ország védelmében és érdekeinek érvényesítésében betöltött szerepét. Ennek érdekében kijelöli a haderő alkalmazásának és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait, meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek révén a Magyar Honvédség korszerű, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderővé válik.  A globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú és méretű változások kiszámíthatatlanságot okoznak. Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban. Mindez továbbra is szükségessé teszi a hiteles katonai erő fenntartását.  Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és biztonság megőrzése iránt. A válságok megelőzését és a konfliktusok kezelését szolgáló nemzetközi mechanizmusok erősítése alapvető fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából is, ezért tevékeny szerepet kíván betölteni a nemzetközi biztonsági felépítmény részét képező globális és regionális szervezetekben.  A biztonság összetett és elemei szorosan összefüggnek egymással, ezért a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, önmagában értelmezni. A biztonsági kihívások kezelése túlnyúlik az egyes szakminisztériumok hatáskörén, ezért összehangolt kormányzati együttműködést kíván meg. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

33 32 MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KÖRNYEZET  A biztonság nem katonai vetületeinek egyre inkább megnő a fontossága, ez ugyanakkor nem jár együtt a katonai tényezők szerepének csökkenésével.  Magyarország biztonsági környezetét egyszerre jellemzik térségünk és benne az ország stabilitását erősítő és gyengítő folyamatok. A Magyarország közvetlen környezetében megfigyelhető tendenciák a stabilitás irányába mutatnak, ugyanakkor a korábban válságok sújtotta területek biztonsági helyzete továbbra is törékeny. A globális folyamatok hosszú távon nehezen kiszámítható biztonsági környezetet valószínűsítenek, ami a legrosszabb esetben akár megállíthatja vagy vissza is fordíthatja a térségünkben jelenleg tapasztalható pozitív irányú változásokat. Az új típusú, globális méretekben jelentkező kihívások szerepe várhatóan jelentősen felértékelődik közép- és hosszú távon.  A Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző mértékű, és a jelenlegi folyamatok középtávon is ezt valószínűsítik. Egy nem hagyományos eszközökkel végrehajtott, céljait tekintve korlátozott támadás valószínűsége is igen alacsony, ugyanakkor teljes mértékben nem zárható ki.  Egyre súlyosabb problémát jelent az energiabiztonság kérdése. Növekszik az import-függő fogyasztók száma és a szállítási útvonalak sebezhetősége. Régiónkra különösen is jellemző az energiaforrások beszerzésének nem megfelelő diverzifikáltsága. A globális éghajlat- és környezetváltozás, a környezetszennyezés, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, az egészséges ivóvízhez jutás és a világban egyre súlyosabb formában jelentkező élelmezési gondok várhatóan a konfliktusok fő forrásai, illetve erősítő tényezői lesznek. Számolni kell azzal, hogy növekedhet a természeti és ipari katasztrófák száma és súlyossága. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

34 33 A MAGYAR HONVÉDSÉG VÁRHATÓ ALKALMAZÁSÁNAK JELLEMZŐI  A haderő bevetésére a lehetséges alkalmazás teljes spektrumában sor kerülhet az alacsony intenzitású műveletektől kezdve a magas intenzitású műveletekig. Annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség napjainkban alacsony intenzitású nemzetközi műveletekben vesz részt, középtávon képesnek kell lennie a magas intenzitású műveletek végrehajtására is. A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól jelentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok keze-lése során a hálózatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együttműködés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges.  Egyre többször válhat szükségessé a nemzetközi közösség humanitárius célú beavatkozása és segítségnyújtása katonai erő alkalmazásával. A válságok kizárólag katonai erővel nem kezelhetőek, kezelésük összetett civil és katonai erőfeszítést, együttműködést igényel, különös tekintettel az azonos műveleti területen működő katonai és polgári szakemberek egymásra utaltságára. A katonai és a civil erőfeszítések nem választhatóak el élesen egymástól. A műveleti területen nem csupán állami, hanem számos nem állami szereplő is meghatározó módon van jelen.  A nem fegyverrel elkövetett, halálos áldozatot közvetlenül nem követelő, de hatalmas anyagi károkat és káoszt előidézni képes újfajta, aszimmetrikus kihívások miatt bővült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. A károkozás mértékétől függően egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékű lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsősorban a kiber hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektől. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

35 34 A SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK  Magyarország Kormánya határozatban kötelezte el magát arra, hogy a HM költségvetése a 2013–2015-ös költség-vetési évekre vonatkozóan legalább a évi tervezett költségvetési támogatásának nominálértékén kerül biztosításra, a 2016-os költségvetési évtől kezdődően pedig a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékpontos növelésével a támogatási főösszeg 2022-re – az európai NATO tagállamok átlagát közelítve – eléri a GDP 1,39%-át.  A Stratégiában foglaltak és különösen egy fenntartható haderő kialakítására irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében szükséges, hogy a védelmi költségvetésben már középtávon megvalósuljon a személyi juttatások, a működési és a fejlesztési kiadások %-os aránya.  A Magyar Honvédség működése szempontjából az anyagi erőforrásokon túlmenően, kritikus jelentőséggel bír, hogy milyen humán erőforrás áll a rendelkezésére. A sajátos közszolgálatot teljesítő, felkészült, motivált és elkötelezett katona a Magyar Honvédség legnagyobb értéke. Megtartását, megfelelő utánpótlását a tárca humánstratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a humán alrendszerek tervszerű működtetése biztosítja.  Korunk összetett katonai kihívásaira csak olyan haderő képes sikeres választ adni, amelynek állománya magas színvonalú képzésben és kiképzésben részesült, megfelelő fizikai és pszichikai állóképességgel rendelkezik, képes nemzetközi környezetben történő magas színvonalú munkavégzésre, valamint feladatai végrehajtását illetően motivált és elkötelezett. Ehhez a feladatok sikeres végrehajtására felkészítő, a kor követelményeinek megfelelő – közép- és felsőfokú – képzésekre, tanfolyamokra, kiképzések-re, gyakorlatokra, valamint a vezetők kiválasztása érdekében megfelelő kiválasztási rendszerre van szükség. Az átalakuló, vezetői képesség központú tisztképzésnek és az ehhez igazodó altisztképzésnek meg kell teremteniük a közszolgálati pályák közötti át- járhatóság feltételeit. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

36 35 A MAGYAR HONVÉDSÉG FELADATAI  A Magyar Honvédség alapfeladata – önállóan vagy szövetségi keretek között – Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. Ehhez szükség van a Magyarországot közvetlenül és közvetve érintő katonai fenyegetések érzékelésére, a megfelelő visszatartó képesség kialakítására, és szükség esetén a katonai fenyegetések kivédésére.  Alapfeladatának ellátásával összefüggésben fontos feladat a szövetséges országok erői részére történő befogadó nemzeti támogatás megszervezése és biztosítása. A Magyar Honvédség további fontos feladata a polgári légi járművek fegyverként történő alkalmazásának megakadályozása.  Magyarország ENSZ-, NATO-, EU-, valamint az EBESZ tagságával járó felelőssége a szövetségesi és egyéb nemzetközi kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, válságkezelési, humanitárius, valamint bizalom- és biztonságerősítő feladatok – teljesítése, amelyben döntő szerep hárul a Magyar Honvédségre. A nemzet-közi kötelezettségek teljesítése hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság – és ezáltal Magyarország biztonságának – erősítéséhez, és egyben növeli az ország nemzetközi tekintélyét.  A Magyar Honvédség közreműködik a természeti és ipari katasztrófák elhárításában, következményeinek felszámolásában, a humanitárius vészhelyzetek kezelésében, valamint szükség esetén részt vesz a polgári hatóságok támogatásában. Ellát tűzszerészeti, valamint egyéb katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokat, továbbá biztosítja egyes kijelölt kritikus infrastruktúra létesítmények őrzését és védelmét. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

37 36 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport A KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVEK  A Magyar Honvédségnek olyan képességalapú haderővé kell válnia, mely hatékonyan képes együttműködni a szövetségesekkel, és amelynek szervezetében megtalálható az országvédelmi tervben rögzített valamennyi hadrendi elem és képesség legalább alapképesség szinten.  A biztonsági környezet esetleges romlásával, szövetségi tagságunk figyelembevételével, képesnek kell lenni az ország fegyveres védelméhez szükséges alapképességeknek a nemzetgazdaságból biztosított források igénybevételével történő fejlesztésére. A Magyar Honvédség képességfejlesztését a tárca Védelmi Tervező Rendszerének keretében, a NATO tervezési ciklusának és az EU képességfejlesztési folyamatának figyelembevételével kell tervezni és megvalósítani.  A kihívások sikeres kezelése érdekében a haderő legfontosabb tulajdonságainak a gyorsreagálásnak, a rugalmasságnak, a túlélőképességnek és az interoperabilitásnak kell lennie. Mind a kollektív védelmi kötelezettségek, mind pedig a nemzetközi műveleti szerepvállalások sikeres végrehajtása érdekében erősíteni kell a Magyar Honvédség alkalmazhatósági – telepíthetőségi és fenntarthatósági – képességeit a műveletek teljes spektrumában.  A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a műveletek teljes spektrumában törté-nő részvételre. Ennek részeként tudnia kell együttműködni és kapcsolatot tartani a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint a helyi hatóságokkal és lakossággal. Rendelkeznie kell a műveleti területen folyó kiképzési és mentorálási feladatok végzéséhez szükséges képességekkel.  A Magyar Honvédség egyik célja a hálózatalapú hadviselés feltételeinek megteremtése. Ennek részeként erősíteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmét, amihez koncepcionálisan megalapozott rendszabályok kidolgozása, modern eszközök beszerzése, valamint az állomány megfelelő felkészítése és kiképzése szükséges. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

38 37 JOGSZABÁLYOK KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

39 38 m e g h a t á r o z z á k Magyarország Alaptörvénye 2010 a honvédelmi kötelezett- ségek rendszerét; a rendkívüli helyzeteket (különleges jogrendet) és bevezetésük rendjét; a Honvédelmi Tanács megalakításának és műkö- désének alapelveit. a honvédelem irányításá- nak alapelveit 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Hon- védségről, valamiint a különleges jog- rendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörét; a honvédelemben közreműködő szervezeteket, azok feladatait; a minisztériumok és kormány- hivatalok honvédelmi tevékeny- ségének területeit; a területi és helyi védelmi igaz- gatás hatásköreit; a honvédelmi felkészítés fela- datait, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális műkö- désének feltételeit évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről a honvédelem alapjait, a Magyar Honvédség irányításának elveit; a honvédelemben résztvevő szervezeteket, azok feladatait; a Magyar Honvédség feladatait; a Magyar Honvédségre vonatko- zó részletes szabályokat; a honvédelmi kötelezettségek rendszerét; a rendkívüli időszakokban alkal- mazható különleges intézkedé- seket, és a HT-re vonatkozó sza- bályokat. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

40 39 ÁLTALÁNOS HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG ”Minden magyar állampolgár köte- les a haza védel- mére”. (XXXI. cikk) Alkotmányos alapelv ”Rendkívüli állapot idején és az Ország- gyűlés döntése ese- tén megelőző védel- mi helyzetben a ma- gyarországi lakó- hellyel rendelkező, nagykorú magyar ál- lampolgárságú fér- fiak katonai szolgá- latot teljesítenek”. Alkotmányos alapelv ”A magyarországi la- kóhellyel rendelke- ző, nagykorú magyar állampolgárok szá- mára rendkívüli álla- pot idejére honvé- delmi munkakötele- zettség, bármely idő- szakban polgári vé- delmi kötelezettség írható elő ”. Alkotmányos alapelv ”A honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében minden- ki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető”. Alkotmányos alapelv Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

41 40 VAGYONI SZOLGÁLTATÁS SZEMÉLYES SZOLGÁLAT Polgári védelmi kötelezettség Had- kötelezettség Honvédelmi munka- kötelezettség Anyagi szolgáltatási kötelezettség Gazdasági szolgáltatási kötelezettség (18-65 év) minden időszak ( év) RÁ, MVH (18-65/55 év) RÁ Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Magyarország területén lakóhellyel rendelkező magyar férfi állampolgár Bejelenté- si Megjelené- si Adatszolgál- tatási Szolgála- ti Fegyver nél- küli katonai Fegyveres katonai Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy (állampolgárságtól függetlenül), Magyarországon működő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet  szolgáltatás teljesítése, igénybevételének tűrése  tevékenységtől való tartózkodás  szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészület  szolgáltatás igénybevétele tervezéséhez szükséges adatközlés Ha a honvédelem érdeke, a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfor- dítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:  a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat,  az ország kormányzati és közig-i rendszerének zavartalan működését,  a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működő- képesség helyreállítását,  a fegyveres összeütközések polgári védelmi feladatainak ellátását,  az időszakos egészségügyi feladatok ellátását,  a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK RENDSZERE KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

42 41 A rendvédelmi szervek, amelyek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön: a) ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat, b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét, c) támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában, d) részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában, e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában, f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában. A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevő szervek: a) a központi államigazgatási szervek, b) a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek, c) a bírósági és az ügyészi szervezet, d) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek, e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények, f) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség, g) a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei, h) a Magyar Nemzeti Bank, i) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá j) továbbá minden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles. A honvédelemben közreműködő szervek KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

43 42 A honvédelemben közreműködő szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön:  felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére,  folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,  gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,  ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat,  közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában,  teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,  közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések végrehajtásában. A társadalmi szervezetek, egyházak és karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a védelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a honvédelmi feladatok ellátásában. A honvédelemben közreműködő szervek KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

44 43 A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI ÉS IGAZGATÁSI RENDSZERE Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

45 44 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

46 45 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelveit 94/1998. (XII. 27.) OGY hat. A Magyar Honvédség részletes bontású létszámát, főbb haditechnikai eszközeit A biztonság és védelempoli- tikai alapelvekben előírt fela- datok végrehajtásának főbb irányait és azok feltételeit Rendkívüli állapot idején bevezeti a hadkötelezettséget, megelőző védelmi helyzetben dönt a hadkötelezettség bevezetéséről Biztosítja a Magyar Honvéd- ség működéséhez és fej- lesztéséhez szükséges anyagi forrásokat (az éves költségvetés keretében)

47 46 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

48 47 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét Kinevezi a Honvéd Vezérkar főnökét Köztársasági elnöki lobogót, csapatzászlót adományoz a katonai szervezeteknek Gyakorolja a tábornokokkal kap- csolatos egyes személy- ügyi jogköröket Tájékoztatást kérhet az MH működésével kapcsolatos kérdésekben Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

49 48 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

50 49 A KORMÁNY Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából:  meghatározza a honvédelemi miniszter honvédelmi-ágazati irányítási és az MH irányításával, vezetésével kapcsolatos fea-it,  az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló határozati javaslatot,  összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat,  meghatározza a nemzetgazdaság honv-i célú felkészítésének követelményeit, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapa- citását, az infrastruktúra honv-i célú felkészítésének, fejlesztésének, védelmének állami feladatait dönt a gazdaságmozgós-ról  meghatározza, összehangolja a miniszterek és – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait,  gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről,  gondoskodik Magyarország honv-i igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal, a Kormány békétől el- térő és a HT működése feltételeinek info-kommunikációs támogatásáról, az ezzel összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról, gondoskodik a NATO Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét,  meghatározza a fegyveres összeütközések idõszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait  a köz- és a felsõoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról.  a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról,  a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményekről,  az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá  a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.

51 50 A honvédelmi miniszter  Felelős:  felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért  a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, azok végrehajtásának irányításáért.  gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alap- törvény, vagy törvény nem utal más szerv/személy hatáskörébe.  Ellátja:  a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.  Összhangolja:  a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

52 51 A miniszter  meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét  biztosítja a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve  a haditechnikai eszközök és anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásá- ban, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, beszerzésében, javí- tásában, felújításában, rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében  a légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában  a katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenn- tartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításában meghatározott feladatokat  a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a hon- védelmi feladatok végrehajtásának költségeit A miniszter a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

53 52 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

54 53 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Megyei (fővárosi) Védelmi Bizottság elnöke a megyei (fővárosi) kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott Megyei (fővárosi) Védelmi Bizottság elnöke a megyei (fővárosi) kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott Megyei (fővárosi) Védelmi Iroda Állandó meghívottak: OMSZ képviselője BM vagy OKF képviselője HM képviselője Az együttműködésre kijelölt katonai szervezet képviselője AVH megyei kirendeltség-vezető NAV területi vezetője BV (megyei) intézet parancsnok BÁH területi vezetője Katonai igazgatási szerv képviselője Megyei Közgyűlés elnöke (főpolgármester) Megyei jogú város polgármestere Megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány MVB tagjai MVB munkacsoportjai Egészségügyi államigazgatási szerv képviselője Titkársági Munkacsoport Elemei: törzs; szakértői csoport; információs központ; tájékoztatási csoport; ügyeleti szolgálat; ellátó csoport. Katasztrófa-elhárítási Munkacsoport Elemei: szakmai munkacsoport; védekezési munkacsoport; operatív törzs; nukleáris értékelő csoport; katasztrófa-elhárítási mun- kacsoport. Mozgósítási Munkacsoport Elemei: igazgatási munkacsoport; szakértői munkacsoport; Gazdaságmozgósítási és Lakosság-ellátási Munkacsoport honvédelmi elnökhelyettes (HM Védelmi Hivatal vezetője vagy képviselője) honvédelmi elnökhelyettes (HM Védelmi Hivatal vezetője vagy képviselője) katasztrófavédelmi elnökhelyettes (megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató) katasztrófavédelmi elnökhelyettes (megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató) Katonai igazgatás területi szervének vezetője vagy képv. Vízügyi igazgatási szerv képviselője Megyei Védelmi Bizottság titkára A Megyei Védelmi Bizottság struktúrája Megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgató

55 54 A Megyei Védelmi Bizottság Irányítja a helyi védelmi bizottságokat Ellátja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában jelentkező polgári védelmi feladatokat Irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét Kijelöli a Honvédség és a rend- védelmi szervek, valamint a hon- védelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges in- gatlanokat és erről a polgármes- tert értesíti, Irányítja a rendkívüli intéz- kedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását, Megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket. A megyei védelmi bizottság a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely ille- tékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédel- mi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat. A Kormány a honvédelmi miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását. h) Megállapítja honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelmi felkészítés követel- ményeit és feladatait, összehan- golja azok végrehajtását A honvédelmi felkészítés felada- tainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet le a polgár- mesterek, valamint a honvéde- lemben közreműködő szervek bevonásával Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

56 55 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A megyei védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét a honvédelemi miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős belügyminiszter előzetes hozzájárulásával maga állapítja meg. A megyei védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve (Megyei Kormányhivatal) részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani. A megyei védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének (megyei Kormányhivatal) közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a Megyei Kormányhivatal kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság elnöke  felel a megyei (fõvárosi) szintű honvédelmi feladatok összehangolásáért,  gondoskodik a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság munkaszervezetének működési feltételeirõl,  gondoskodik a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság info-kommunikációs rendszere és egyéb, katasztrófavédelmi célú elektronikus hírközlési kommunikációs rendszere működõképessé- gének folyamatos biztosításáról. A MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

57 56 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A megyei védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében:  irányítja a helyi védelmi bizottságokat,  irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,  ellátja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat,  egyedi határozattal megállapítja a honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelmi felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,  kijelöli a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat és erről az illetékes polgármestert értesíti,  megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,  biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,  a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével. A MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság egyedi határozatában határozza meg:  a honvédelemben közreműködõk kiértesítésének, riasztásának, készenléte fokozásának, valamint az infor- mációk továbbításának követelményeit,  a polgármesteri hivatal köztisztviselõibõl és település lakóiból álló munkacsoport szervezetét és működését, a munkacsoport által kezelendõ iratokat,  a polgármesterek, jegyzõk és a munkacsoport tagjai honvédelmi felkészítésének követelményeit,  a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit,  a polgármesterek, a jegyzõk és a honvédelemben közremûködõ szervek vezetõi tartózkodási helye bejelentésének és nyilvántartásának rendjét,  az igénybevételre kijelölt technikai eszközök és ingóságok mozgásának korlátozására, az ingatlanok és szolgáltatások átadásának elõkészítésére vonatkozó követelményeket,  a polgári veszélyhelyzeti tervezés területi szintű feladatai koordinálásának szabályait. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

58 57 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkárát – a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság elnökének, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelõs belügyminiszter elõzetes egyetértésével – a honvédelmi miniszter nevezi ki a HM Védelmi Hivatal, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkárává csak a legalább fõtiszti állománycsoportba tartozó személy nevezhetõ ki. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság honvédelmi feladatai tekintetében a honvédelmi miniszter a HM Védelmi Hivatal útján felü- gyeletet gyakorol a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság felett. A honvédelmi miniszter e jogkörében megsemmisíti a megyei (fõvá- rosi) védelmi bizottság jogszabály sértõ döntését, szükség esetén új eljárásra utasítja a megyei (fõvárosi)védelmi bizottságot. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság munkaszervezete a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkársága, amely a fõvárosi és a megyei kormányhivatal törzshivatalában, a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság elnökének közvetlen alárendeltségében működõ önálló osztály jogállású szervezet. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkársága a HM Védelmi Hivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és a fõvárosi és megyei kormányhivatal által foglalkoztatott személyekbõl áll. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkárságát a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkára vezeti. A MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG A honvédelmi miniszter a Kormány által meghatározott rendben és a Kormány által kijelölt szerveknél ellenõrzi a honvédelmi feladatok végrehajtását. Az ellenõrzést a HM Védelmi Hivatal fõigazgatója által kijelölt bizottság végzi a központi államigazgatási szervek bevonásával. Ennek keretében vizsgálja és értékeli:  a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított szervezeti és működési rendet,  a honvédelmi felkészítés intézkedési terveit,  a nemzetgazdaság erõforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését,  a döntések jogszerűségét,  a vezetési feltételek meglétét,  a honvédelmi felkészülés terén végzett idõszaki munkát,  a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság felkészültségét, a gyakorlatok és felkészítések végrehajtását,  a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság gazdálkodásának jogszerűségét és célszerűségét,  a támogató info-kommunikációs rendszer alkalmazását. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

59 58 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A Helyi Védelmi Bizottság struktúrája Elnök: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának vezetője MVB titkárság Honvédelmi elnök h. (a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona) Katasztrófavédelmi elnök h. (a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy) Szavazati joggal: a kormányhivatal vezetője az elnökhelyettesek a rendvédelmi szervek HVB területe szerint illetékes vezetői a központi ÁIG szervek területi szervének vezetője megyei, fővárosi kormányhivatal képviselője különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője Eseti meghívottak: Szükség esetén meghívott szervezetek vezetői TagokMeghívottak KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport

60 59 A Helyi Védelmi Bizottság Közreműködik a járás területén működõ szervek honvédelmi feladatainak irányításában Összehangolja a járásra háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését Közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában Béke, rendkívüli állapot, szük- ségállapot, megelőzõ védelmi helyzet és váratlan támadás idején szervezi és összehangolja a la- kosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat. A helyi védelmi bizottság a megyei védelmi bizottság irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely a járás területén irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását. h) Irányítja a járás honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését Irányítja és összehangolja a Hon- védség hadkiegészítésével ösz- szefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

61 60 Helyi Védelmi Bizottságok Nem igénybevételi hatóság – feladatköre a nyilvántartás, adatszolgáltatás, koordinálás, együttműködés irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását, közreműködik a illetékességi területén működő szervek honvédelmi feladatainak irányításában, összehangolja a illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését, irányítja az illetékességi területe honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését, közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában, béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás idején szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

62 61 A polgármester közremûködik a gazdaságfel- készítés és -mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában összehangolja a honvédelem- ben közremûködõ települési szervek tevékenységét biztosítja a honvédelmi kötele- zettségekkel összefüggő hatósági, vagy más közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését. A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását h) szervezi és irányítja a Honvéd- ség hadkiegészítésével kapcso- latos közigazgatási feladatokra való felkészülést, végrehajtást részt vesz a település honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer mûködtetésében béke, rendkívüli állapot, szük- ségállapot, megelõzõ védelmi helyzet, valamint váratlan táma- dás idején irányítja a hatáskö- rébe utalt, a fegyveres össze- ütközések idõszakában végre- hajtandó polgári védelmi fela- datok ellátását, és az azokra történõ felkészülést irányítja a rendkívüli intézkedésekbõl eredõ feladatok végrehajtását A polgármester a védelmi igazgatá- si feladatait fõvárosi kerületben, járásban a jegyzõ vagy a körjegyzõ és a polgármesteri hivatal közremûködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidõ-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden köztisztviselõje, közalkalmazottja, munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhetõ. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

63 62 A honvédelem irányítása rendkívüli állapot idején KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

64 63 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja (1) Az Országgyûlés a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; (2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. (4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg. Alaptörvény 48. cikk A Honvédelmi Tanács hatásköre (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvényben meghatározott feladatain túl a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, b) a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket, c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról, d) feloszlatja az Alaptörvénnyel vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen mûködõ képviselő-testületet, e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét, f) közkegyelmet gyakorol. (2)Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács ellátja és gyakorolja az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi feladat- és hatáskört, ha azokat az Országgyűlés – akadályoztatása miatt – nem tudja ellátni vagy gyakorolni. Hvt. 30. § A honvédelem irányítása rendkívüli állapot idején

65 64 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Irányítja: a Magyar Honvédség és az ország fegy- veres védelmében résztvevő szervek védelmi tevékenységét; a védelmi igazgatás működését; az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését; a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét; a lakosság támadó fegyverek hatása elleni védelmét és a következmények felszámolását. Az előzőeken túl a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van. Hatáskörében: meghatározza a kormányzás szervezetét és annak rendjét; a békeszerződés kivételével megköti a nem- zetközi szerződéseket; gondoskodik a szövetségi kötelezettségek ellátásáról; engedélyezi a Magyar Honvédségnek az államhatár átlépését; meghatározza a közigazgatás területszerve- zésének rendkívül rendszerét; közkegyelmet gyakorol. A Honvédelmi Tanács döntéseit rendelet formájában hozza meg, amelyet a köz- társasági elnök és a miniszterelnök ír alá. A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként gyakorolja.

66 65 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG alkotmányos kontroll gyakorlása a HT döntései felett a HT létrehozása, egyes jog- és hatáskörök átruházása ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ORSZÁGGYŰLÉS HONVÉDELMI TANÁCS Elnöke: KE tagjai: ME miniszterek OGY elnöke OGY frakcióvezetők tanácskozási joggal: HVKF Honvédelmi Tanács hivatalok Honvédelmi Tanács titkárságok más országos hatás- körű szervek minisztériumok centrális irányítású szervek Honvédelmi Tanács munkacsoportok Kormányzati és kormányzati alárendeltségű szervek Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

67 66 A HONVÉDELMI IGAZGATÁS ÉS A KÜLÖNLEGES JOGREND KAPCSOLATA KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

68 67 1./ A KÖZIGAZGATÁS FUNKCIÓI VISZONYLATÁBAN  Társadalomirányítási (közhatalmi) funkciók - szabályozás (jogalkotás) - jogalkalmazás  Társadalomszervezési (igazgatási) funkciók - közszolgáltatások - intézményirányítás - gazdálkodás stb. A KÜLÖNLEGES JOGREND ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA  Védelmi funkciók - külső védelem (szuverenitás, függetlenség) - belső védelem (rendvédelem, közbiztonság) - katasztrófavédelem (környezeti biztonság)  Gazdasági funkciók - állami működés biztosítása - pénzügyi allokáció  Közszolgáltatási funkciók stb. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

69 68 2./ A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE VISZONYLATÁBAN  BÉKE- (NORMÁL) IDŐSZAKI KÖZIGAZGATÁS - államigazgatási feladatokat ellátó szervezetek - önkormányzati feladatokat ellátó szervezetek  MINŐSÍTETT IDŐSZAKI KÖZIGAZGATÁS - hierarchizált, centrális irányítás - jog- és hatásköri átrendeződés - közigazgatás-szervezeti átalakulás A KÜLÖNLEGES JOGREND ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

70 69 I. A KÜLÖNLEGES JOGREND SZÜKSÉGESSÉGE, ALAPTÖRVÉNYI KÖRNYEZETE A KÜLÖNLEGES JOGREND célja alkalmazhatósága alkalmazói köre A KÜLÖNLEGES JOGREND TÖRTÉNELMI ÖSSZEFÜGGÉSEI nemzetközi viszonylatban hazai, nemzeti viszonylatban alkotmányos viszonylatban Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

71 70 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja II. A KÜLÖNLEGES JOGREND SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE 1./ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE Alaptörvény Sarkalatos törvények  évi CXIII. törvény a honvédelemről, a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről  évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról  évi …... törvény a gazdasági biztonságról Kormányrendeletek  290/2011. (XII. 22) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető egyes intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletről  234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról Önálló cím, cikk

72 71  a különleges jogrend (minősített időszakok) fogalmát és tartalmát; Az Alaptörvény szabályozza:  a különleges jogrend (minősített időszakok) kihirdetésének vagy elrendelésének hatásköreit;  a különleges jogrendben (minősített időszakokban) alkalmazható rendkívüli intézkedések alapjait (alapvető jogok korlátozása/felfüggesztése, rendkívüli jogrend szabályozása) Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

73 72 A minősített időszakok közös jellemzője, hogy az állam életét, rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát belső vagy külső eredetű társadalmi, illetve természeti, technikai jellegű erőhatás megjelenése veszélyezteti és ennek elhárítására, illetve bekövetkezése esetén következményeinek felszámolására – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – a különleges jogrend eszközei vehetők igénybe. A különleges jogrenden alapuló hatalom gyakorlása az állam általános, normál időszaki működésétől való időleges és részleges eltérést jelent, ami a kormányzati és egyéb államigazgatási – egyes minősített időszakokban részben az önkormányzatokon alapuló centrális irányítású – szervek szervezeti felépítésének, működésének és hatáskörének átrendeződésével, az állampolgári jogok részleges korlátozásával, a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással jár. A KÜLÖNLEGES JOGREND TARTALMA

74 73 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport ALAPVETŐ JOGOK ► az élethez és emberi méltósághoz való jog; ► személyes szabadság és biztonság joga; ► személyes szabadságtól való megfosztás csak törvény alapján, törvényi eljárás szerint; ► szabad vélemény-nyilvánítás joga; ► közérdekű adat megismerésének és terjesz- tésének joga; ► szabad mozgás és tartózkodási hely megvá- lasztásának joga; ► szabad gyülekezés joga; ► külföldiek kiutasítása csak törvény alapján hozott határozattal; ► jó hírnévhez, személyes adatok védelméhez, magánlakás sérthetetlenségéhez való jog; ► a gondolat, lelkiismeret, vallás szabadságá- nak joga; ► emberi jogképesség joga; ► bíróság előtti egyenlőség joga; ► pártatlan és nyilvános bírói eljárás igénybe- vételének joga; ► jogorvoslat joga; ► bűncselekmény gyanúja esetén fogva tartás csak bírói határozattal; ► kártérítés joga törvénytelen fogva tartás esetén; ► az ártatlanság vélelmének joga; ► kínzás, embertelen megalázó elbánás tilalma; ► védelem joga a bírósági eljárásban; ► az elkövetés idején a magyar jog szerint bűncselekménynek nem minősített cselekmény büntethetőségének tilalma; ► menedéknyújtás joga; ► törvény által nem tiltott célú szervezetalakítás és ahhoz való csatlakozás joga; ► férfiak és nők egyenjogúságához való jog; ► család védelmének joga; ► anyanyelv szabad használatának joga; ► állampolgárságtól való önkényes megfosztás és magyar állampolgár kiutasításának tilalma; ► választás és választhatóság joga; ► megkülönböztetés (faj, szín stb.) tilalma; ► munkához és foglalkozás szabad megválasz- tásához való jog; ► szociális biztonsághoz való jog; ► testi és lelki szabadsághoz való jog; ► sajtószabadság joga; ► tudományos és művészeti élet, tanítás szabad- ságának joga; ALAPVETŐ JOGOK, AMELYEK A KÜLÖNLEGES JOGREND IDŐSZAKÁBAN SEM FÜGGESZTHETŐK FEL ► az élethez és emberi méltósághoz való jog; ► személyes szabadság és biztonság joga; ► személyes szabadságtól való megfosztás csak törvény alapján és törvényi eljárás szerint; ► kínzás, embertelen megalázó elbánás tilalma; ► bűncselekmény gyanúja esetén fogva tartás csak bírói határozattal; ► kártérítés joga törvénytelen fogva tartás esetén; ► az elkövetés idején a magyar jog szerint bűncselekménynek nem minősített cselekmény büntethetőségének tilalma; ► védelem joga a bírósági eljárásban; ► az ártatlanság vélelmének joga; ► férfiak és nők egyenjogúságához való jog, ► család védelmének joga; ► anyanyelv szabad használatának joga; ► állampolgárságtól való önkényes megfosztás és magyar állampolgár kiutasításának tilalma; ► szociális biztonsághoz való jog; Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

75 74 Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport „A Kormány az élet és vagyonbiztonsá- got veszélyeztető elemi csapás, vagy ipari szerencsétlen- ség esetén, valamint ezek következmé- nyeinek az elhárítása érdekében veszély- helyzetet hirdet ki és rendkívüli intézke- déseket vezethet be.„ Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1). VESZÉLYHELYZET "E jogkörében az Ország- gyűlés a törvényes rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos meg- szerzésére irányuló fegy- veres cselekmények, to- vábbá az élet- és vagyon- biztonságot tömeges mé- retekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegy- verkezve elkövetett sú- lyos erőszakos cselek- mények esetén szükség- állapotot hirdet ki.„ Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1). b) SZÜKSÉGÁLLAPOT „Az Országgyűlés hadiállapot vagy ide- gen hatalom fegyve- res támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Taná- csot hoz létre." Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) a). RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT „A Kormány külső fegy- veres csoportoknak Ma- gyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárí- tására, Magyarország te- rületének a honi és szö- vetséges légvédelmi és repülő készültségi erői- vel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köz- társasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot, vagy a rendkívüli állapot kihir- detésére vonatkozó dön- tésig a támadással ará- nyos és arra felkészített erőkkel azonnal intéz- kedni köteles." Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (1). VÁRATLAN TÁMADÁS MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET „ E jogkörében az Or- szággyűlés külső fegy- veres támadás veszé- lye esetén, vagy szö- vetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre ki- hideti (meghosszab- bítja) a megelőző vé- delmi helyzetet és fel- hatalmazza a Kor- mányt a rendkívüli in- tézkedések megtételé- re." Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1). A különleges jogrend egyes időszakainak Alaptörvény szerinti fogalma

76 75 KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport A különleges jogrend (minősített időszakok) kihirdetésének, elrendelésének hatáskörei  RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT  MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET  VÁRATLAN TÁMADÁS  VESZÉLYHELYZET  SZÜKSÉGÁLLAPOT Országgyűlés Kormány Kormány Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

77 76 Rendkívüli állapot Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) a). Az Országgyűlés "hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre". A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK n Az Országgyűlés - döntésének meghozatalában való - akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a miniszterelnök alkotmányjogi nyilatkozata alapján a köztársasági elnök hirdeti ki a rendkívüli állapotot és hozza létre a Honvédelmi Tanácsot, amely gyakorolja: az Országgyűlés által átruházott jogokat, a köztársasági elnök teljes jogkörét, a Kormány teljes jogkörét. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

78 77 A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK Rendkívüli állapot Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) a). A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszter- elnök, a miniszterek, és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke. Az Országgyűlés "hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre". KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

79 78 A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK Rendkívüli állapot Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) a). A Honvédelmi Tanács gyakorolja a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait. A Honvédelmi Tanács dönt a)a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról; b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról; c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

80 79 Sz ü ks é g á llapot Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) b) A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK Az Országgyűlés "az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki". Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök rendeleti úton vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések 30 napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az OGY – akadályoztatása esetén az OGY HRB – meghosszabbítja. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

81 80 Sz ü ks é g á llapot Magyarország Alaptörvénye 48. cikk (1) b) A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A szükségállapot idején a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség felhasználásáról. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

82 81 Veszélyhelyzet Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1). A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK A Kormány "az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint ezek következ- ményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be". A Kormány az Alaptörvény fenti cikke szerint, továbbá a katasztrófavédelemről szóló évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, továbbá az Alaptörvény 53. cikk (1) pontjában megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékű intézkedéseket - az Országgyűlés és a köztársasági elnök haladéktalan tájékoztatása mellett - rendeleti úton vezeti be. A Kormány az Alaptörvény fenti cikke szerint, továbbá a katasztrófavédelemről szóló évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, továbbá az Alaptörvény 53. cikk (1) pontjában megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékű intézkedéseket - az Országgyűlés és a köztársasági elnök haladéktalan tájékoztatása mellett - rendeleti úton vezeti be. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

83 82 Váratlan támadás Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (1). A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK Az Alapörvény felhatalmazása alapján „A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot, vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles." KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

84 83 A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a KE által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles. Váratlan támadás Magyarország Alaptörvénye 52. cikk (1). A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK A kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

85 84 Megelőző védelmi helyzet Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1). A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK Az Alapt ö rv é ny felhatalmaz á sa alapj á n "E jogk ö r é ben az Orsz á ggyűl é s k ü lső fegyveres t á mad á s vesz é lye eset é n, vagy sz ö vets é gi k ö telezetts é g teljes í t é se é rdek é ben meghat á rozott időre kihirdeti (meghosszabb í tja) a megelőző v é delmi helyzetet é s felhatalmazza a Korm á nyt a sz ü ks é ges int é zked é sek megt é tel é re." A Kormány az Alaptörvény fenti cikke szerint, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a rendkívüli jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, továbbá az Alaptörvény 51. cikk (1) pontjában megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékű intézkedéseket - az Országgyűlés és a köztársasági elnök haladéktalan tájékoztatása mellett - rendeleti úton vezeti be. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

86 85 Megelőző védelmi helyzet Magyarország Alaptörvénye 51. cikk (1). A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK A Korm á ny – rendeletben – a megelőző v é delmi helyzet kihirdet é s é nek kezdem é nyez é s é t k ö vetően a k ö zigazgat á s, a Magyar Honv é ds é g é s a rendv é delmi szervek műk ö d é s é t é rintő t ö rv é nyektől elt é rő int é zked é seket vezethet be, amelyről a k ö zt á rsas á gi eln ö k ö t é s az OGY é rintett á lland ó bizotts á gait t á j é koztatja. Az í gy bevezetett int é zked é sek hat á lya az OGY v é delmi helyzet kihirdet é s é re val ó d ö nt é sig, de legfeljebb 60 napig tart. A Korm á ny a megelőző v é delmi helyzet idej é n rendeletet alkothat, amellyel egyes t ö rv é nyek alkalmaz á s á t felf ü ggesztheti, t ö rv é nyi rendelkez é sektől elt é rhet, valamint egy é b rendk í v ü li int é zked é seket hozhat. A Korm á ny rendelete a megelőző v é delmi helyzet megszűn é s é vel hat á ly á t veszti. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

87 86 ÖSSZEGEZVE KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezető a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

88 87 A minősített időszak kihirdetésének (kinyil- vánításának) joga A rendkívüli intézke- dések (rendeleti) beveze- tésének joga Hatályos törvények al- kalmazása felfüggesz- tésének joga Hatályos törvényektől való eltérő szabályozás joga Alapvető jogok gyakorlása fel- függesztésének joga A fegyveres erő alkal- mazásáról, igénybevé- teléről szóló döntés joga VÁRATLAN TÁMADÁS Alaptörvény 52. cikk Felfüggeszthető vagy korlátozható Alaptörvény 52. cikk (3) Nincs kihirdetési kötelezettség Kormány Alaptörvény 52. cikk (3) Kormány Alaptörvény 52. cikk (3) Kormány Alaptörvény 52. cikk (3) Kormány Alaptörvény 52. cikk (3) RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Alaptörvény 49. cikk Felfüggeszthető vagy korlátozható Alaptörvény 49. cikk (4) Országgyűlés Alaptörvény 48. cikk (1) Honvédelmi Tanács Alaptörvény 49. cikk (4) Honvédelmi Tanács Alaptörvény 49. cikk (4) Honvédelmi Tanács Alaptörvény 49. cikk (4) Honvédelmi Tanács Alaptörvény 49. cikk (3) SZÜKSÉG- ÁLLAPOT Alaptörvény 50. cikk Felfüggeszthető vagy korlátozható Alaptv. 50. cikk (3) Országgyűlés Alaptv. 48. cikk (1) b) Köztársasági elnök Alaptv. 50. cikk (3) Köztársasági elnök Alaptv. 50. cikk (3)) Köztársasági elnök Alaptv. 50. cikk (3) OGY / közt. elnök Alaptv. 50. cikk (1) VESZÉLY- HELYZET Alaptörvény 53. cikk Kormány Alaptörvény 53. cik (1) Kormány Alaptörvény 53. cikk (2) Felfüggeszthető vagy korlátozható Alaptörvény I. cikk (3) Kormány Alaptörvény 53. cikk (2) Kormány Alaptörvény 53. cikk (2) Honvédelmi miniszter, HVKF Hvt. 36. § h) A különleges jogrend normál időszaki szabályoktól való eltérés, illetve a kihirdetés (kinyilvánítás) joga szerinti összehasonlítása MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET Alaptörvény 51. cikk) Felfüggeszthető vagy korlátozható Alaptörvény 51. cikk (4) Országgyűlés Alaptörvény 51. cikk (1) OGY felhatalmazása alapján a Kormány Alaptörvény 51. cikk (1) Kormány Alaptörvény 51. cikk (4) Kormány Alaptörvény 51. cikk (4) Kormány Alaptörvény 51. cikk (3)

89 88 Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! Kérdések? KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZET HADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉK Honvédelmi Igazgatási Szakcsoport


Letölteni ppt "1 A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA tartalma:elemei: KATONAI FELADATOK a katonai stratégia megvalósításának rendje alaprendeltetési;"

Hasonló előadás


Google Hirdetések