Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogi személyek és büntetőjog. Jogi személy lényege Fikciós elméletek Realitás elméletek Corporations have neither bodies to be punished, nor souls to.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogi személyek és büntetőjog. Jogi személy lényege Fikciós elméletek Realitás elméletek Corporations have neither bodies to be punished, nor souls to."— Előadás másolata:

1 Jogi személyek és büntetőjog

2 Jogi személy lényege Fikciós elméletek Realitás elméletek Corporations have neither bodies to be punished, nor souls to be condemned; they therefore do as they like.Corporations Edward Thurlow, 1st Baron Thurlow "Did you ever expect a corporation to have a conscience, when it has no soul to be damned, and no body to be kicked?"

3 Jogi személy és bűncselekmény Jogi személy ellen Jogi személy felhasználásával Jogi személy keretében

4 Nem megfelelő súlyú szankció (jogi személy kifizeti) Vagyonhoz jut Több személy összeadódó cselekménye és bűnössége Eljárási ok Behajtás (1914. évi XIV.)

5 Azonosítási elmélet (inentification) –vezető tisztviselő vs. Alkalmazott faktuális –ügykörében –cég javára –ellenintézkedések?

6 Helyettesítő felelősség (vicarious, betudás) –Ügykörében, de lehet kötelességszegő –cég javára Pinto ügy –Ellenintézkedések? Kollektív tudat – szervezeti hiba –Összeadódás (aggregation)

7 Mely bűncselekmény –Minden vs. Felsorolás –Szándékos - gondatlan

8 Mely jogi személy –Jogi személy vs. jogalany –Közjogi jogi személy –„Állami vállalat” –Állam?

9 Kell-e az egyén… –bűnössége –büntethetősége –elleni azonos büntetőeljárás

10 Hasonló szankciók –pénzbírság –eltiltás Specifikus szankciók –Megszüntetés Felelősségi igény szankció általi meghatározottsága

11 Korlátok: Egyéni felelősség Bűnösség Kétszeres értékelés tilalma

12 –1. § (1) E törvény alkalmazásában 1. jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságokat is, –(2)3 E törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alaptörvényben felsorolt intézményekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, illetőleg jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot ellátó szervekkel, valamint nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetekkel szemben.3

13 –2.2 előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.2

14 –2. §4 (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy4 –a) vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, –b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetőleg a felügyelő bizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. –.

15 –(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

16 –A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések –3. § (1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja: –a) a jogi személy megszüntetése, –b) a jogi személy tevékenységének korlátozása, –c) pénzbírság. –(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag önállóan alkalmazható, a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések önállóan és egymás mellett alkalmazhatók

17 (2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, illetve ha vele szemben a büntetőeljárást a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt felfüggesztették.

18 6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint. (2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással állapítható meg. (3)9 Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.9

19 7. § (1) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárás során intézkedés alkalmazásának lehet helye, az intézkedés alkalmazásáról a terhelt ellen indított büntetőeljárásban kell határozni. (2) Ha a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (3)11 Ha büntetőeljárás azért nem indult, vagy a büntetőeljárást azért szüntették meg, mert az elkövető meghalt, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, illetve vele szemben a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt a büntetőeljárást felfüggesztették, a jogi személlyel szemben a büntetőeljárást e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni.11


Letölteni ppt "Jogi személyek és büntetőjog. Jogi személy lényege Fikciós elméletek Realitás elméletek Corporations have neither bodies to be punished, nor souls to."

Hasonló előadás


Google Hirdetések