Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számviteli alapismeretek 2012/2013. tanév II. félév I. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számviteli alapismeretek 2012/2013. tanév II. félév I. előadás."— Előadás másolata:

1 Számviteli alapismeretek 2012/2013. tanév II. félév I. előadás

2 A számvitel fogalma A számvitel olyan nyilvántartási (információs) rendszer, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során bekövetkezett gazdasági események előre meghatározott rendszerben történő megfigyelését, mérését, folyamatos feljegyzését, ellenőrzését és elemzését végzi és azokról való beszámolási kötelezettségét teljesíti. Területei: Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel

3 A számvitel szabályozása Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) Számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek A hazai számviteli szabályozást meghatározzák: –a nemzetközi számviteli standardok, –az uniós számviteli irányelvek.

4 A számvitel törvény hatálya Gazdálkodók: –Vállalkozások –Államháztartás szervezetei –MNB –Egyéb szervezetek –az általuk, vagy természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény

5 A számviteli szabályozás tárgya Beszámolási kötelezettség Könyvvezetési kötelezettség Nyilvánosságra hozatal Könyvvizsgálat

6 Az államháztartási számvitel eltérő szabályozásának indokai Az államháztartás szervezetei: alaptevékenységként közfeladatokat látnak el, alaptevékenységüket nem haszonszerzési céllal folytatják, közpénzekkel gazdálkodnak, vagyonuk rendeltetése a közérdek szolgálata, működésük, gazdálkodásuk éves költségvetés (vagy költségvetési keret) alapján történik. Az eltérő szabályozás kormányrendeletben valósul meg. 249/2000 (XII.24.) Korm.rendelet (számviteli kormányrendelet)

7 A számviteli törvény és a számviteli kormányrendelet kapcsolata a számviteli törvény rendelkezéseinek egy részét az államháztartás szervezetei eltérés nélkül kötelesek alkalmazni, a számviteli törvény előírásainak másik csoportját az államháztartás szervezetei a számviteli kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kötelesek alkalmazni, végül a számviteli törvény egyes rendelkezéseit a kormányrendelet értelmében az államháztartás szervezetei egyáltalán nem alkalmazhatják.

8 A számviteli alapelvek Vállalkozás (tevékenység) folytatásának elve Tartalmi alapelvek Valódiság,teljesség, óvatosság, összemérés Kiegészítő alapelvek Bruttó elszámolás, lényegesség, tartalom elsődlegessége a formával szemben, költség- haszon összevetésének elve, időbeli elhatárolás elve, egyedi értékelés elve Formai alapelvek Világosság, következetesség, folyamatosság

9 Számviteli politika A számviteli politika a számviteli rendre vonatkozóan kialakított belső szabályozás az államháztartás szervezete szintjén. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok: –eszközök és források értékelési szabályzata –eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata –pénzkezelési szabályzat –önköltség-számítási szabályzat A számviteli politika elkészítéséért, jóváhagyásáért és végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős.

10 A beszámolási kötelezettség célja, tartalma Célja: egy adott időszak gazdálkodásnak összefoglaló értékelése, bemutatása. Féléves költségvetési beszámoló –fordulónap: június 30. –Információtartalom: költségvetés időarányos teljesítése –Elemei: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése Éves költségvetési beszámoló –fordulónap: december 31. –Információtartalom: a költségvetés teljesítése, vagyon nagysága, alakulása –Elemei: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradványkimutatások, kiegészítő melléklet.

11 Eszközök és források fogalma, könyvviteli mérleg A mérlegben szereplő eszközök a vagyon megjelenési formái. A mérlegben bemutatott források a vagyont eredete, származása oldaláról jelenítik meg. A könyvviteli mérleg olyan kimutatás, amely adott időpontra, pénzértékben és összevontan tartalmazza az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, rendelkezésére álló, használatára bocsátott, kezelésébe adott anyagi és nem anyagi javakat összetétel (eszközök) és eredet (források) szerint.

12 Az eszközök csoportosítása A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

13 A befektetett eszközök Immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, immateriális javakra adott előlegek, immateriális javak értékhelyesbítése. Tárgyi eszközök: ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Befektetett pénzügyi eszközök: tartós (éven túli) részesedések, értékpapírok, éven túli lejáratra adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése.

14 A forgóeszközök Készletek: vásárolt készletek (anyagok, áruk), saját előállítású készletek (befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, növendék- hízó és egyéb állatok). Követelések: vevők, adósok, rövid lejáratú kölcsönök, egyéb követelések. Értékpapírok: hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések. Pénzeszközök: készpénz (pénztár), költségvetési bankszámlák, elszámolási számlák, idegen pénzeszközök. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások: költségvetési függő, kiegyenlítő és átfutó pénzügyi elszámolások, költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások

15 A források csoportosítása SAJÁT FORRÁSOK D) SAJÁT TŐKE 1. Tartós tőke 2. Tőkeváltozások 3. Értékelési tartalék E) TARTALÉKOK I. Költségvetési tartalékok II. Vállalkozási tartalékok IDEGEN FORRÁSOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

16 A saját tőke Tartós tőke: jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrása. Tőkeváltozások: az eszközök finanszírozására szolgáló január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket. Fontosabb növekedési jogcímek: befektetett eszközök beruházásainak, felújításainak állományba vétele, eszközök térítésmentes átvétele, leltári többlete, követelés keletkezése, kötelezettség csökkenése Fontosabb csökkenési jogcímek: eszközök értékesítése miatti állománycsökkenés, leltárhiány, selejtezés, térítésmentes átadás, értékcsökkenések, értékvesztések elszámolása, követelésállomány csökkenése, kötelezettség keletkezése Értékelési tartalék: az eszközök körében kimutatott értékhelyesbítéseknek megfelelő forrás.

17 A tartalékok Költségvetési tartalékok: kincstári körön kívül: költségvetési tartalékok elszámolása, költségvetési pénzmaradvány, kincstári körben: kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás, előirányzatmaradvány Vállalkozási tartalékok: vállalkozási tartalékok elszámolása, vállalkozási tevékenység maradványa.

18 A kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek: éven túli lejáratú fizetési kötelezettségek (fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, fejlesztési célú kötvénykibocsátás, egyéb tartós kötelezettség). Rövid lejáratú kötelezettségek: éven belüli lejáratú fizetési kötelezettségek: működési célú hitel, kölcsön, szállítókkal szembeni tartozás. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások: költségvetési függő, kiegyenlítő és átfutó pénzügyi elszámolások, költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások.

19 A mérlegben szereplő tételek értékelése Értékelés: az anyagi és nem anyagi javak, illetve azok forrásainak pénzértékben történő kifejezése. Bekerülési érték: az eszköz beszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezésig felmerült és az eszközökhöz egyedileg hozzárendelhető tételek együttes összege. Korrekciós lehetőségek: –Értékcsökkenés (immateriális javak, tárgyi eszközök körében) –Értékvesztés (befektetett pénzügyi eszközök, beruházásra adott előlegek, készletek, követelések körében) –Értékhelyesbítés (befektetett eszközök körében).

20 Értékcsökkenés Az immateriális javak, tárgyi eszközök körében az üzembe helyezést követően elszámolandó, a fizikai kopást és az avulást kifejező érték. Fajtái: –Terv szerinti értékcsökkenés –Terven felüli értékcsökkenés

21 Terv szerinti értékcsökkenés Az államháztartásban jogszabályban meghatározott kulcsok szerint számolható el évente a tárgyi eszközök, immateriális javak bekerülési értékének meghatározott hányada. Elszámolásának gyakorisága: negyedévente, a tényleges használatnak megfelelően. A jogszabályi amortizációs kulcsoktól „lefelé” el lehet térni, „felfelé” tilos. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenésének mértékét a számviteli politikában kell meghatározni (tenyészidő, tartási körülmények szerint). Egyes esetekben nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, illetve nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.

22 Terven felüli értékcsökkenés Piaci értékváltozás miatti terven felüli értékcsökkenés –az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke Egyéb terven felüli értékcsökkenés –az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, –a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető, –a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

23 Mérlegérték, bruttó érték Az eszközöket a mérlegben nettó értéken kell szerepeltetni. Nettó érték = könyv szerinti érték = bekerülési érték csökkentve a terv szerinti, terven felüli értékcsökkenésekkel, értékvesztésekkel, növelve a terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírásával. Bruttó érték (állományi érték): az immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értéke, módosítva az abban bekövetkezett növekedésekkel: –az elvégzett beruházások (pl. bővítések, átalakítások, stb.). –felújítások.

24 Mérlegösszefüggések Az eszközök és a források összértéke megegyezik. A könyvviteli mérleg (belső) részösszefüggése: Pénzeszközök (hosszú lejáratú bankbetétek is, de idegen pénzeszközöket ide nem értve) + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások = Tartalékok - költségvetési passzív pénzügyi elszámolások

25 A mérleg alátámasztása: leltár Leltározás: az a tevékenység, amelynek során az eszközök és a források mennyiségét adott időpontban a tényleges állapotnak megfelelően méréssel, számbavétellel pontosan megállapítjuk. Leltár: az a kimutatás, amelyben a leltározás alapján az eszközöket és forrásokat részletesen mennyiségben és pénzértékben egy adott időpontra vonatkozóan felsoroljuk. A leltározás folyamata: –Az eszközök és a kötelezettségek számbavétele: tételes felvétellel, egyeztetéssel. –Az eszközök, kötelezettségek értékének megállapítása. Szabályozása: leltározási és leltárkészítési szabályzat (a számviteli politika részeként).

26 Gazdasági műveletek Gazdasági művelet: a gazdasági tevékenység során előforduló minden olyan cselekmény, esemény, amelynek hatására az eszközökben, a forrásokban vagy mindkettőben pénzértékben kifejezhető változás következik be. A gazdasági műveletek típusai: a vagyon összetételében változást eredményező gazdasági műveletek, a vagyon összetételét és nagyságát befolyásoló gazdasági műveletek, a vagyon összetételét, nagyságát és a költségvetési év végén képződő maradványt is befolyásoló gazdasági események.

27 Számviteli bizonylatok Számviteli bizonylat: minden olyan okmány, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A gazdasági műveletekről készült elsődleges feljegyzés. Bizonylati elv: minden gazdasági műveletről bizonylatot kell kiállítani, könyvelni csak bizonylat alapján lehet. A számviteli bizonylatok típusai: –tartalmuk szerint: egyszerű, összetett. –keletkezésük szerint: külső, belső (ezen belül: szigorú számadású)

28 Könyvvitel Könyvvitel (könyvvezetés): az a tevékenység, amelynek során a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Alapvető formái: –egyszeres könyvvitel, –kettős könyvvitel, –módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitel. A módosított teljesítés szemléletű könyvvitel jellemzői: –pénzforgalmi gazdasági műveletek folyamatos feljegyzése, –egyéb gazdasági műveletek feljegyzése negyedévenként, –a költségvetési előirányzatok feljegyzése közgazdasági tartalom (jogcímek) és funkcionális osztályozás (tevékenységek) szerint.

29 Könyvelési tétel fogalma, tartalma Fogalma: a gazdasági műveletek, illetve az azok hatására történő változások feljegyzése, a gazdasági műveletre vonatkozó feljegyzés. Tartalmi elemei: –könyvelés kelte, –gazdasági művelet keletkezésének időpontja, megnevezése, –a számlakijelölés (kontírozás) = melyik számla Tartozik, illetve –melyik számla Követel oldalára kell a könyvelési tételt feljegyezni.(A számlakijelölésnél sorrendben először a Tartozik számlát jelöljük meg.), –a könyvelendő összeg.

30 Könyvviteli számla Fogalma: olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenést okozó gazdasági művelet hatásokat rögzítjük. Tartozik forgalom: a Tartozik oldalon könyvelt tételek értéke. Követel forgalom: a Követel oldalon könyvelt tételek értéke. Egyenleg: a könyvviteli számla két oldalának különbsége: Tartozik egyenleg: Tartozik forgalom > Követel forgalom Követel egyenleg: Követel forgalom > Tartozik forgalom Nulla = nincs egyenleg: a két oldal forgalma azonos értékű

31 Idősoros elszámolás, számlasoros elszámolás Idősoros elszámolás: –a gazdasági események időrendi sorrendben történő feljegyzése, –eszköze: könyvviteli napló, –a naplóban a gazdasági műveletek (események) könyvelési tételeinek minden eleme megjelenik, kronologikus rendben. Számlasoros elszámolás: –a gazdasági események könyvviteli (főkönyvi) számlánként, tartalmi hovatartozás szerinti rögzítése, – eszközei: főkönyvi számlák.

32 Szintetikus és analitikus elszámolás Azt a könyvviteli nyilvántartást, amely a gazdálkodó szerv összes eszközeiről és azok forrásairól főkönyvi számlánként összevont értékadatokat szolgáltat, szintetikus elszámolásnak nevezzük. (Másképpen: főkönyvi nyilvántartás.) Analitikus elszámolás alatt azt a könyvelési nyilvántartást értjük, amely meghatározott szintetikus számlák összevont értékadatairól részletes információt szolgáltat, mind pénzértékben, mind természetes mértékegységben. (Másképpen: részletező nyilvántartás.)

33 Könyvviteli zárlat, főkönyvi kivonat A könyvviteli zárlat az a könyvviteli tevékenység, amelynek során meghatározott időszakonként az egyeztetési, helyesbítési, illetve kiegészítő feladatokat elvégezzük, a könyvviteli számlákat lezárjuk (és időszaktól függően a beszámolót is összeállítjuk). A könyvviteli zárlat részeként főkönyvi kivonatot készítenek, amelynek tartalmazza: –a könyvviteli (főkönyvi) számlák nyitó egyenlegeit (kivéve a teljesítési számlákat), –a könyvviteli (főkönyvi) számlák forgalmát, –a könyvviteli (főkönyvi) számlák záró egyenlegeit.


Letölteni ppt "Számviteli alapismeretek 2012/2013. tanév II. félév I. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések