Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Jójárt Eszter 2013. március 14..  Első Rész: A kötelmek közös szabályai  Második Rész: A szerződés általános szabályai  Harmadik Rész: Egyes szerződések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Jójárt Eszter 2013. március 14..  Első Rész: A kötelmek közös szabályai  Második Rész: A szerződés általános szabályai  Harmadik Rész: Egyes szerződések."— Előadás másolata:

1 dr. Jójárt Eszter március 14.

2  Első Rész: A kötelmek közös szabályai  Második Rész: A szerződés általános szabályai  Harmadik Rész: Egyes szerződések  Negyedik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott kárért  Ötödik Rész: Az értékpapír  Hatodik Rész: Egyéb kötelemkeletkeztető tények

3  I. Fejezet:A kötelem [fsz.:diszpozitív - 6:1. § (3)]  II. Fejezet: A jognyilatkozat [fsz.:Schriftform, de könnyítésként: Textform is, ha az alkalmas… - 6:7. § (2)-(3); kötelmi jogi jognyil. szab. megfelelő alkalmazása a nem kötelmiekre – 6:10. §]  III. Fejezet: A képviselet [látszaton alapuló képviselet kodifikálása – 6:18. § (2); érdekellentét joghatásának új szabályozása: abszolút tilalom helyett megtámadási jog – 6:13. §]  IV. Fejezet: Az elévülés [elévülés megszakítása– 6:25. §] +Címek tart.: többalanyú kötelmek, a kötelem telj.-e

4  Fsz.: részleges érvénytelenség  Az érvénytelenség fogalma, önállóan is érvényesíthető alapvető jogkövetkezménye: a joghatás kiváltására való alkalmatlanság – ex officio v. önálló kérelem – szerz. telj.: alaptalan, ez határidő nélküli.  További vagylagos jogkövetkezmények, ha volt vagyonmozgás, akkor vagylagosan kérhető jogkövetkezmények (bíró ker. kér.-től eltérhet, kiv… ):  Bírósági érvényessé nyilvánítás (ex tunc); [ alt.: érvényessé válás a felek akaratából: lehet ex nunc is];

5  Eredeti állapot helyreállítása [gyökeres változás!; csak kölcsönösen, csak természetben; eredeti értékegyensúly bizt., rei vindicatio];  Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése (szubszidiárius jogköv., másik fél felelőssége számításba jön)  Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén:  Hasznok, kamatok kiegyenlítése a jogalap nélküli birtoklás, ill. gazdagodás szabályai szerint,  Kárigények – deliktuális felelősség szabályai szerint (kimentés esetén: csak negatív interesse)  Harmadik jóhiszemű személy kárigénye (felróh.!)

6  Sui generis, újonnan kodifikált jogintézmény ≠ engedményezések + tartozásátvállalások összességével!  Háromoldalú szerződés; alanyai: a szerződési pozícióját átruházó, szerződésből kilépő fél, a szerződésbe belépő fél és a szerződésben maradó fél  Szerződési pozíció: a szerződés adott alanyának jogai+kötelezettségei  Engedményezés és tartozásátvállalás szabályai mögöttesen alkalmazandóak  Beszámítás kizártsága  Eredeti biztosítékok megszűnése

7  Talán a Kötelmi jogi Könyv legnagyobb hatású változása lesz.  Lényege: a jogalkotó elszakítja egymástól a szerződésszegésért való felelősség és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait.  Oka: a két élethelyzet közötti különbségek (van-e a jövőben bekövetkezhető kár szempontjából releváns kapcsolat a károkozó és a károsult között?, mi várható el egyik, ill. másik esetben a potenciális károkozótól?)  Hatása: kontraktuális felelősség szigorúbb lesz, mint a deliktuális, ám a megtérítendő kár behatároltabbá, limitáltabbá válik.  Párhuzamos igényérvényesítés törvényi kizárása.

8

9

10  Közvetítői szerződés,  Bizalmi vagyonkezelés,  Forgalmazási szerződés,  Franchise (jogbérlet),  Faktoring,  Pénzügyi lízing.

11  Új szerződéstípus: megbízási típusú, tulajdoni alapú (célja/hatása kicsit az alapítványhoz hasonlít, de nem hoz létre önálló jogalanyt)  Felek:  Vagyonrendelő  Vagyonkezelő  Kedvezményezett (lehet részben maga a vagyonrendelő is)  Közvetett tárgy: a kezelt vagyon (vagyonelkülönítés, nyilvántartás, védettség)  Közvetlen tárgy: a kezelendő vagyon tárgyai tulajdonjoga átruházása a vagyonkezelőre - vagyonkezelés (gondossági köt., rendelkezési jog szerződésben meghatározottak szerint)

12  Az új Ptk. csak általános szabályozást ad az értékpapírra, dematerializált értékpapírra.  Tpt. továbbra is releváns marad  A hatályos Ptk.-tól eltérően az új Ptk. az értékpapír normatív definícióját adja (nem minősítés, hanem tartalmi ismérvek).  Az új Ptk. Megoldásának hátránya: a jogbizonytalanság. De! egyedi minősítés lehetősége megmarad a kül. jsz. számára.  A normatív definíció kedvező hatásai:  nem szükséges jogszabályi minősítés az értékpapírsághoz,  kedvez a feleknek, a piacnak  rugalmas.

13


Letölteni ppt "Dr. Jójárt Eszter 2013. március 14..  Első Rész: A kötelmek közös szabályai  Második Rész: A szerződés általános szabályai  Harmadik Rész: Egyes szerződések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések