Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II."— Előadás másolata:

1 Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II. félévében a Közigazgatási Büntetőjog tárgyból való felkészüléshez. A vizsgán a évi II. törvény további rendelkezései is kérdezhetők. Hollán Miklós egyetemi docens, NKE-RTK

2 I. diasor

3 Módszertan - áttekintés Módszertan: jogpolitikai és dogmatikai megközelítés Tagolás: I. Elméleti alapvetés illetve III. Jogforrási kérdések III. Felelősség IV. Szankciórendszer V. Záró gondolat - összegzés

4 Módszertan - áttekintés Papp László javaslatai az 1968-as Sztv. módosítására (Papp 1987) 1999-es Sztv. értékelése (Papp 1999) Érvényesülésük (vagy annak hiánya) az 1968-as Sztv. módosításaiban az 1999-es Sztv.- ben (annak módosításaiban) az új, 2012-es Sztv.- ben

5 I. Alapvetés: De/rekriminalizáció Az 1970-es évek dekriminalizációja (tovább) közelítette a szabálysértési jogot a büntetőjoghoz: a különös részben új vagy kibővült hatókörű szabálysértési tényállások: –korábbi bűncselekmények „leadása”, illetve –az értékhatárok módosítása az általános rész „büntetőjogias” jogintézményekkel gazdagodik, –a felelősségtan: jogos védelem, végszükség, illetve –szankciórendszer : elzárásra átváltoztatás, önálló elzárás (Papp 1987: 231., 233. o.)

6 I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Az 1978-as dekriminalizáció: csökkentette a bíróságok és növelte a szabálysértési hatóságok munkaterhét (233. o.), hiszen –„a bíróság lehetőleg ne foglalkozzék jelentéktelen ügyekkel … a felelősségre vonás természetesen nem mellőzhető ezek miatt sem” (az évi Btk. Indokolása) –„az enyhébb esetek elbírálása szabálysértési hatáskörbe került” (Papp 1987: 232. o.) javította a bűnügyi statisztikát (Papp László 1987: 231. o.).

7 I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Vö évi Sztv. dekriminalizációja: alapvetően (jelentős) értékhatár eltolást jelent, –Úgy tűnik nincs tényállás leadás, de annak megfontolása is kizárt volt a évi Btk. végleges szövege nélkül! az érintett tulajdon elleni szabálysértésnél az elzárás lehetősége következtében nincs munkateher csökkenés (átrendezés) a bíróságoknál, illetve a rendőrségnél (vö. előkészítő eljárás) –Az elzárás lehetőségének kiterjesztésére [23. § (1) bek. d) pont] tekintettel egyébként összességében munkateher növekedés is lehet a bíróságokon javítani fogja a bűnügyi statisztikát (ezt az indokolása is kimondja!)

8 I. Alapvetés: De/rekriminalizáció Ha a dekriminalizáció oka a cselekménytípus veszélyességének csökkenése (legalábbis a jogalkotó értékelése szerint), akkor az nem vonja maga után feltétlenül a szabálysértési szankciórendszer szigorítását. Ha a dekriminalizáció oka pusztán az eljárás egyszerűsítés (a bírósági tehercsökkentés) vagy statisztika javítás, akkor annak következménye (szinte szükségszerűen) az addigi szabálysértési szankciórendszer szigorítása (lásd IV. pont)

9 I. Alapvetés : De/rekriminalizáció „A rekriminalizáció nem volt jellemzője jogalkotásunknak” (Papp 1987: 232. o.), de kivétel pl. –a közveszélyes munkakerülés (1984), illetve –a gazdasági vesztegetés (1987). „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése […] de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.),

10 I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Így is lett, a jóslat bevált: –Állatkínzás (2004) –A szexuális szolgáltatás igénybe vevő 18. éven aluli (2007) –„Életveszélyes” fenyegetés (2007), –Az értékegybefoglalás (2009) –Gyermek rábírása koldulásra (2009) –Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel (2010) –Elzárt területre jogosulatlanul belépés stb. (2011)

11 II. A jogforrási rendszer Az évi „szabálysértési kódex (Sztv. + R.) létrehozásánál jogalkotó helyesen azt az elvet követte, hogy a […] legsúlyosabb – büntetőjogi összefüggést mutató – szabálysértési tényállásokat […] a legmagasabb szintű jogszabály, törvény határozza meg. Az Sztv. rendelkezései állandóbban, s emellett garanciális szempontok is szólnak a törvényi szabályozás mellett.” Az R. különös részi tényállásai az előbbinél kisebb súlyú szabálysértéseket határozzák meg, mobilisabbá, s módosításuk – mivel minisztertanácsi rendeletről van szó – egyszerűbb” (Papp 1987: o.).

12 II. A jogforrási rendszer „Az évi Sztv.-ben „mindaz megtalálható, ami az elmúlt harminc évben bevált. Ilyen például a jogi szabályozás szintje […] a nem alapvető fontosságú szabályokat - az egyes szabálysértések döntő többségét - kormányrendelt tartalmazza, s végül - partikuláris területi hatállyal - az önkormányzatok rendezhetik a saját életviszonyaikat […]” (Papp 1999: 17. o.). Az évi Sztv.. nem érvényesíti a jogtárgy szerinti csoportosítást XIV. fejezet: Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések, de ezen belül is tematikus párok, nem pedig jogtárgy alapú csoportok –Magánlaksértés 139. § - Önkényes beköltözés 139/A. § –Távoltartó határozat szabályainak megszegése 139/B. § - Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése 139/C. §

13 II. A jogforrási rendszer Ágazati szemlélet maradványai az évi R.-ben –pl. munkaügyi szabálysértések [1999. évi Sztv. VI. Fejezet]. Azonos jogi tárgy elleni szabálysértések elkülönült szabályozása –Vö. Rendzavarás évi 142. § (2) bek. b) pont és és Sportrendezvény rendjének megbontása évi R. 10/A. § A Sztv.-ban van enyhébb szabálysértés, mint az R.-ben –Vö. becsületsértés [Sztv § (1) bek. „ötvenezer”], illetve közerkölcs megsértése [R. 1. § (3) bek. „százezer”] Nem elzárással büntetendő szabálysértések az Sztv.- ben –pl. vallásgyakorlás jogának megsértése [150. § (1) bek.]

14 II. A jogforrási rendszer Kbtk. szabályozásában komoly szerepet játszott a közigazgatás, különösen a törvényhatóságok szabálysértést statuáló hatalmának korlátozása (vö §, illetve Máthé 1980: 807. o.) „A szabálysértést konstituáló tanácsrendeltekről sincs jelenleg egységes nyilvántartás, és ezeket az állampolgároknak aligha van módjuk megismerni” (Papp 1987: 235. o.) Ilyen nyilvántartás nem jött lére 1999-ben sem, az önkormányzati jogalkotás felett egyedüli érdemi kontroll lényegében az AB maradt.

15 II. A jogforrási rendszer A jogforrásilag három szintű szabályozást lényegében „másfél” szintűvé teszi a évi Sztv., hiszen –cselekménytípust csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé [1. § (1) bek.], –a közlekedési szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét [11. (3) bek.]. –Az önkormányzatok május 31-ig [?] kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. [254. § (2) bek.]

16 II. A jogforrási rendszer Ez egy huszárvágással megoldotta a Sztv. + R. elkülönüléséből eredő fenti problémákat, hiszen –a tényállások szabályozása kizárólagosan törvényi szinten történik, –a közlekedési szabálysértések kötelező szankciója pedig a törvényi maximummal azonos vagy alacsonyabb lehet, –az önkormányzati rendelet, mint jogforrás megszűnik, Sőt Papp László korábbi javaslatával bizonyos mértékben összhangban van az elzárásos szabálysértések jogforrási kiemelése is (2012. évi Sztv.-ben XXIII. Fejezet) –Vö „… szabálysértést követ el” [pl §], illetve „E törvény XXIII. Fejezetében foglalt szabálysértések miatt szabálysértési elzárás büntetés kiszabásának is helye van” [179. § ]

17 II. A jogforrási rendszer Álláspontom szerint az R. megszüntetése és betagolása az Sztv.-be helyes (sőt már 1999-ben is indokolt lett volna). Különösképpen üdvözlendő újítás az önkormányzatok szabálysértési jogalkotási hatáskörének eltörlése is. Az elzárásos szabálysértések külön kezelése azonban jogtechnikailag és koncepcionálisan indokolatlan: kb. ugyanannyi karakter lenne „a szabálysértést követ el”, mint az „elzárással büntetendő”. a külön fejezet a kódex rendszerével sincs összhangban, mivel elzárás más szabálysértés esetén is kiszabható (vö évi Sztv. 23. § (1) bek. d) pont. Az anyagi jog különös részét nem szankció, hanem jogtárgy szerint kell tagolni.

18 III. A szabálysértési felelősség „A szabálysértési kódexnek de lege ferenda tartalmaznia kell a szabálysértés fogalmát” Javaslata: Cselekmény, azaz tevés vagy mulasztás Társadalomra veszélyes (kisebb mértékben mint a bűncselekmény) Felróható (szándékos vagy gondatlan) és életkor és beszámítási képesség 251. o. Jogellenes (tényállásszerű és a szabálysértést konstituáló jogszabály által büntetendő ) (Papp 1987: 244. o.)

19 III. A szabálysértési felelősség „Végre definiált a szabálysértés fogalma!”, a büntetőjoghoz való viszonyítást „megoldja a Preambulum” (Papp 1999: 17. o.), illetve a a szubjektív elem (a bűnösség) az 5. §- ból következik (29. o.) évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Preambulum „ jogsértő magatartások[…], melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.” évi Sztv. 5. § Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

20 III. A szabálysértési felelősség évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és b) e törvényben meghatározott esetekben vagy ismételt elkövetés esetén a törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően rendeli el. [???] A b) pont nem értelmezhető.

21 III. A szabálysértési felelősség évi Sztv. Preambulum „A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények ” Aggályok? szabályt nem lehet veszélyeztetni, a kockázat = veszélyesség, a kriminális az hazánkban a Btk. (vö. „Kriminalstrafrecht” vs. „Verwaltungsstrafrecht”).

22 III. A szabálysértési felelősség A felbujtó és a segítő felelőssége évi I. törvény 13. § A szabálysértés elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír, úgyszintén az is, aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Önálló szabályozású kódex, nincs utalás Részben eltérő terminológia használata Tekintettel a „de facto” társtettességre, az Sztv-ben szükség lenne annak utalásszerű definíciójára (Papp 1987: 253. o.)

23 III. A szabálysértési felelősség évi Sztv. 6. § A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). 31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság […] fogalmát. „Az Sztv.. 6. §-ában foglalt definíció egyfelől hiányos, másfelől felesleges. Hiányos, mert nem tartalmazza a tettességet, felesleges, mert a felbujtás és a bűnsegély tekintetében csupán megismételni annak Btk.-beli fogalmát és jogkövetkezményét” (Papp 1999: 43. o.)

24 III. A szabálysértési felelősség évi Sztv. 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is évi Sztv. 29. § (1) A […] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd […] fogalmára [… ] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell. A 2. § (2) már nem felesleges, de hiányos: a társtettesség továbbra sem szerepel. Lopásnál a több elkövető által elvitt érték egybefoglalásához (vö. „mindenki az egészért felel” vö. Papp 1999: 44. o.), álláspontom szerint is törvényi rendelkezés (és utaló definíció) kell.

25 IV. Szankciórendszer „Az 1955-től napjainkig tartó szabálysértési kodifikáció tendenciáját tekintve – különösen az utóbbi tíz évben – a szabálysértési jogterület megizmosodásának irányába mutat.” (Papp László 1987: 230. o.) „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára […] a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.).

26 IV. Szankciórendszer Ezt követően érdekes módon a szabálysértési szankciórendszer bizonyos „elerőtlenedése” jellemző, így pl. az önálló elzárás eltörlése (1990) Az önálló elzárás eltörlése garanciális (lényegében eljárási) megfontolásokból eredt (Papp 1999: 18.) Vö évi XXII. törvény indokolása 6. §-hoz A szabálysértés, mint a társadalomra csekély fokban veszélyes jogsértő magatartás, és az egyes szabálysértési cselekményekért kiszabható elzárás büntetés súlya egymással nem áll arányban. […] Az állampolgári szabadságjogok alkotmányos védelmével összeegyeztethetetlen, hogy államigazgatási hatóság független bírói kontroll nélkül a személyes szabadságot súlyosan korlátozó joghátrány alkalmazásáról döntsön.

27 IV. Szankciórendszer A 2000-es éveket szankciórendszer addig soha nem látott mértékű szigorodása jellemezte (az 1987-es jóslat beigazolódott): az önálló elzárás bevezetése és hatókörének kibővítése (1999, hatályos 2000) az elzárással büntetendő cselekmények számának drasztikus növelése (2010) az elzárás megjelenése amúgy pénzbírsággal büntetendő cselekmények ismételt elkövetése esetén (2012. évi Sztv.)

28 IV. Szankciórendszer A szabálysértési szankciórendszer szigorítása elérheti a quasi rekriminalizáció szintjét: „Az elzárással büntetendő szabálysértés „akkor mitől szabálysértés és nem bűncselekmény?” (Papp 1999: 18. o.) A szabálysértési szankciórendszer (akár dekriminalizációból eredő) szigorodása azonban ma már a „garanciális következmények” miatt nem jelent mindig bírósági tehercsökkentést, –sőt egyes esetekben csak bonyolít (vö évi Sztv §), vagy –nem egyszerűsít [vö évi Sztv § (1) bek.].

29 V. Záró gondolat - összegzés „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése vagy a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o. – Kiemelés tőlem). Kizáró vagy megengedő a vagylagosság (OR vagy XOR)? Ha a szabálysértési szankciórendszer szigorítása quasi rekriminalizáció szintjét eléri, és a szigorított szabálysértési jog bizonyos határon túl nem alkalmas a bíróságok tehermentesítésére (az eljárás egyszerűsítésére), akkor az elterelés mellett (a rekriminalizáció ellen) az egyetlen érvnek: a „statisztika” marad.

30 Közigazgatási Büntetőjog Corvinus Egyetem 2012/2013. tanév

31 II. diasor

32 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. 11. § (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.

33 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok 4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. 2. § (5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. (6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.

34 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok 3. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni. (2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.

35 1.2. A szabálysértési felelősség A szabálysértés fogalma 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

36 1.2. A szabálysértési felelősség 1. § (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és b) amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli

37 1.2. A szabálysértési felelősség 2. § (4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

38 1.2. A szabálysértésért való felelősség 2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. 29. § (1) A szándékosság és a gondatlanság […] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

39 1.2. A szabálysértésért való felelősség 2. § (3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. 29. § (1) A [..] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd, […] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

40 1.2. A szabálysértésért való felelősség 2. § (7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. 29. § (1) A […] a büntethetőséget kizáró okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

41 1.2. A szabálysértésért való felelősség 2. § (8) A Rendőrségről szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést.

42 1.2. A szabálysértésért való felelősség 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. 6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

43 1.2. A szabálysértésért való felelősség 6. § (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. (3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség nem teljesül.

44 1.2. A szabálysértésért való felelősség 6. § (4) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik.

45 1.2. A szabálysértésért való felelősség (5) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

46 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás, b) a pénzbírság, c) a közérdekű munka. (2) A büntetések önállóan és […] egymás mellett is kiszabhatók. (3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.

47 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.

48 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 10. § Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy, b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

49 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. (3) Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. § a) és b) pontjában meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.

50 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 11. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint. (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.

51 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) a kitiltás, d) a figyelmeztetés. (2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók.

52 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 16. § (1) Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.

53 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 16. § (2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé. (3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat. (4) A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

54 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 18. § (1) El kell kobozni azt a dolgot: a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre, d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, e) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.

55 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 18. § (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene,

56 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 18. § (2) Az elkobzás […] akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre. 18. § (5) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes. 18. § (4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.

57 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 19. § (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható –bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint –bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből. (2) A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről. (3) A[…] kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év.

58 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől.

59 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 21. § (3) Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más intézkedést is alkalmazhat. (4) Ha e törvény a szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság – szabálysértési elzárás kivételével – az e törvényben meghatározottak szerint bármely büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat. Amennyiben az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében ez szükséges, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendelet megalkotásával gondoskodik arról, hogy a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és személyek az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során értékelendő szempontokat azonos módon vegyék figyelembe.

60 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 21. § (1) A büntetést és az intézkedést – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.

61 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 21. § (2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását.

62 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 21. § (2) […] Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését. (5) A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás, pénzbírság és közérdekű munka alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt a szabálysértési hatóság határozatának vagy a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.

63 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények A közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése KRESZ 48. § (7) bekezdés forint A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni. A gépkocsi és a mopedautó üléseihez - a vezető ülését kivéve - gyermekbiztonsági rendszer szerelhető be. Az első üléshez - a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban - a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.

64 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 22. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével emelkedik. (2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelkedik. 1 Elzárásos + 1 pénzbírságos?

65 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 22. § (3) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét.

66 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények (4) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél.

67 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények 23. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt szabály az irányadó, b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki, c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki, d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértési ügyben hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.

68 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények (2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki, b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül, c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták.

69 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények (4) Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni; b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni, de az nem haladhatja meg a százötvenezer forintot. (5) A […] (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.

70 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények (3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell. (5) A (3) […] bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.

71 2.1. Eljárás: Alapvetés Ket. 13. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki: a) a szabálysértési eljárásra, Be § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja. 37. § Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás.

72 2.2. Alapelvek 21. A hivatalból való eljárás 31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni. 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe 32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (2) A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. (3) A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő. 23. Az önvádra kötelezés tilalma 33. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

73 2.2. Alapelvek 24. A védekezés joga 34. § (1) Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog. (2) A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon védekezhessen. 25. A jogorvoslati jogosultság 35. § A szabálysértési hatóság, valamint a bíróság határozata és intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. Az eljárás alá vont személy a jogorvoslati jogáról írásban lemondhat. 26. A nyelvhasználat joga 36. § (1) A szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány. (2) A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy kisebbségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.

74 2.3. Eljárási hatály 30. § A szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – április 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő szabálysértési eljárásokat és azok végrehajtását a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény alapján kell lefolytatni, illetve végrehajtani.


Letölteni ppt "Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések