Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 Új fejezeti rend kialakítása, amely pontosan követi a védett érdekeket, a jogi tárgyakat.  Alapvető változás, hogy a fejezetek sorrendje a személyeket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " Új fejezeti rend kialakítása, amely pontosan követi a védett érdekeket, a jogi tárgyakat.  Alapvető változás, hogy a fejezetek sorrendje a személyeket."— Előadás másolata:

1

2  Új fejezeti rend kialakítása, amely pontosan követi a védett érdekeket, a jogi tárgyakat.  Alapvető változás, hogy a fejezetek sorrendje a személyeket sértő bűncselekmények kodifikálásával kezdődik és nem az állam elleni bűncselekményekkel. Ez a besorolási szempont szoros kapcsolatban áll a nemzetközileg védett emberi jogokkal.  Az azonos jogtárgyat sértő, illetve azonos jellegű, típusú bűncselekmények kerülnek egy fejezetbe (profiltisztítás).

3 AZ ÉVI IV. TÖRVÉNYA ÉVI C. TÖRVÉNY XVII. fejezet – A gazdasági bűncselekmények ( §) I. cím – Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények II. cím – A pénz- és bélyeghamisítás III. cím – A pénzügyi bűncselekmények XXXIX. Fejezet – A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények ( §) XL. Fejezet – A költségvetést károsító bűncselekmények ( §) XLI. Fejezet – Pénzmosás ( §) XLII. Fejezet – A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények ( §) XLIII. Fejezet – A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények ( §)

4 AZ ÉVI IV. TÖRVÉNYA ÉVI C. TÖRVÉNY XVIII. fejezet – A vagyon elleni bűncselekmények ( §) XXXVI. Fejezet – A vagyon elleni erőszakos bűn- cselekmények ( §) XXXVII. Fejezet – A vagyon elleni bűncselekmények ( §) XXXVIII. Fejezet – A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények ( §)

5  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Rablás 365. §  Kifosztás 366. §  Zsarolás 367. §  Önbíráskodás 368. §  Értelmező rendelkezések 369. § A különös visszaesés szempontjából hasonló jelleg megállapítása.

6  Változások: A minősítő körülmények átrendezése, két bekezdésben kerülnek megállapításra. Ezek egyrészt az elkövetés módja vagy az elkövetési érték (jelentős értéktől) szerint kerülhetnek megállapításra, illetve ezek kombinációja képezi pl. jelentős értékre fegyveresen követik el a cselekményt. Másrészt a hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy fokozott védelmét biztosítják. Maximum 5-15 év.  Érték, kár, vagyoni hátrány[ 459. § (6) bek.]: kisebb Ft, nagyobb Ft, jelentős Ft, különösen nagy Ft, különösen jelentős Ft felett.

7  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Lopás 370. §, Rongálás 371. §, Sikkasztás 372. §,  Csalás 373. §, Gazdasági csalás 374. §, Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (készpénz- helyettesítő eszközre is) 375. §  Hűtlen kezelés 376. §, Hanyag kezelés 377. §  Jogtalan elsajátítás 378. §  Orgazdaság 379. §  Jármű önkényes elvétele 380. §  Uzsora-bűncselekmény 381. §  Magánindítvány  Értelmező rendelkezések 369. §

8  Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.  A gyakorlatban több ízben fordult elő az, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Természetes személy megtévesztésének hiányában a csalás ezen esetekben nem volt megállapítható.  A cselekmény minősítése az okozott vagyoni hátrány mértéke szerint alakul, további minősítő körülmény az elkövetés módja szerint: bűnszövetség és az üzletszerűség.

9  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Bitorlás 384. §  Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 385. §  Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása 386. §  Jogkezelési adat meghamisítása 387. §  Iparjogvédelmi jogok megsértése 388. §

10  Elhagyásra kerül a haszonszerzési célzat, mint alaptényállási elem. Lényegét tekintve a szerzői jogok megsértése mindig vagyoni hátrányt jelent a jogosult oldalán, s a cselekmény minősülése szempontjából a vagyoni hátrány meghatározása szükségszerű.  Az új tényállás törvényi egységet hoz létre, az elkövetőnek az egy vagy több jogosult szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait sértő cselekményei egységet alkotnak, melynek révén az egyes sértetteknek okozott vagyoni hátrányok összeadódnak, és ezen érték alapján lesz minősítve a cselekmény.  A bűncselekmény megvalósulása elkövetési értékhez, a Ft-os értékhatár maghaladásához kötődik.

11  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Pénzhamisítás 389. §  Pénzhamisítás elősegítése 390. §  bélyeghamisítás 391. §  Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz meghamisítása 392. §  Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés 393. §  Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése 394. §

12  A pénzhamisítás elkövetési tárgya a pénz és a pénzzel azonos büntetőjogi megítélés alá eső értékpapír (értelmező rendelkezés).  Az elkövetési magatartások az utánzás, a meghamisítás, a megszerzés, a behozatal és a kivitel, illetve az ország területén történő átvitel, valamint a forgalomba hozatal.  Az Európai Tanács 2000/383/ IB számú kerethatározata 6. cikkében a büntetőjogi fenyegetettség mértéke legalább nyolc évi szabadságvesztés. A privilegizált eset megszüntetése (váltópénzre, illetve a kisebb, vagy azt el nem érő értékű pénzre elkövetés).

13  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 395. §  Költségvetési csalás 396. §  A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 397. §  Jövedékkel visszaélés elősegítése 398. §

14  A január 1-je óta hatályos új tényállás egységesítette az eddigi széttagolt bűncselekményi értékhatárokat, illetve az összes, a költségvetést sértő bűncselekményt egy cím alá vonta össze, és egységes, differenciált szankciórendszert vezetett be.  A költségvetési csalás alanya általános, azt bárki elkövetheti, akit költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhel, és ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve aki e magatartást költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja, feltéve, ha ezzel költségvetésnek - akár eshetőleges szándékkal - vagyoni hátrányt okoz.  A vezetői felelősséget kiterjesztette a nemzeti költségvetésre vonatkozóan is.

15  A tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele vagy a valós tény elhallgatása a tipikus elkövetési magatartás. A megfogalmazás kellően absztrakt.  A pénzeszközök több költségvetésből megosztottan is származhatnak. A költségvetési csalás tényállásának ”(…) és ezzel egy vagy több költségvetésnek (…)” kitétele a minősítési problémákat oly módon oldotta meg, hogy törvényi egységet teremtett a máskülönben automatikus halmazatot képező bűncselekmények között.  Bűncselekményi értékhatár maradt Ft, a minősülés az okozott vagyoni hátrány mértékéhez igazodik, további minősítő körülmények a bűnszövetség és az üzletszerűség.  Korlátlan enyhítéshez vezet az okozott vagyoni hátrány megtérítése, de csak a vádirat benyújtásáig. Kivéve a bűnszövetségben és az üzletszerűen történő elkövetést.

16  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Pénzmosás §  Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 401. §  Értelmező rendelkezések 402. §

17  A pénzmosás elkövetési magatartásainál a büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése mint célzat, differenciáltan a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit szorosan követve jelenik meg, és egyben teljesíti a Moneyval IV. körös ország-értékelésében a pénzmosás Btk.-beli tényállásával kapcsolatban erre vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokat, miszerint kell, hogy jelenjen a tényállásban, hogy az alapbűncselekményből származó dolog átalakítása vagy átruházása abból a célból történik, hogy segítse az alapbűncselekmény elkövetőjét a tettéhez fűződő jogkövetkezmények elkerülésében.  Új minősítő körülmény a szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként történő elkövetés.

18  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  A számvitel rendjének megsértése 403. §  Csődbűncselekmény 404. §  Feljelentés elmulasztása a felszámolási elj.-ban 404/A. §  Tartozás fedezetének elvonása 405. §  Engedély nélküli nemzetközi ker. tevékenység 406. §  Saját tőke csorbítása 407. §  Jogosulatlan pénzügyi tevékenység 408. §  Gazdasági adatszolgáltatási köt. elmulasztása 409. §  Bennfentes kereskedelem 410. §  Tőkebefektetési csalás 411. §  Piramisjáték szervezése 412. §  Gazdasági titok megsértése 413. §

19  Fenntartja a bűncselekmény négy alapeseti fordulatát: a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekményt [lásd az (1) bekezdést], a fizetésképtelenséget előidéző csődbűncselekményt [lásd a (2) bekezdés a) pontját], a fizetésképtelen helyzetben elkövetett csődbűncselekményt [lásd a (2) bekezdés b) pontját], valamint a hitelező jogtalan előnyben részesítésével elkövetett csődbűncselekményt [lásd a (4) bekezdést].Külön bekezdésben, ha a gazdálkodó szervezet vagyona felett rendelkezni jogosult személy a Csődtv. 57. § (1) bekezdésében írt sorrend megsértésével valamely hitelezőt előnyben részesít.  Új minősítet esetek: stratégiailag kiemelt jelentőségű gazd. szervezetre, a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.

20  Visszatérő jogalkalmazói problémát eredményezett az, hogy a Csődtv. 34. § (1) bekezdése alapján a felszámolás elrendelését követően megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai, de ez nem érinti azt, hogy a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezésre –a korábbi tulajdonosnak, cégképviselőnek is lehet effektíve lehetősége. Erre tekintettel a tényálláshoz fűzött értelmező rendelkezés – a büntethetőségi feltétel körét kibővítve – speciális alanyként nevesíti azt is, aki a vagyonnal jogszerűen már nem rendelkezhet (tulajdonos, cégképviselő), de erre lehetősége van.  A hatályos rendelkezésekhez képest kiegészül az objektív büntethetőségi feltételek köret a Ctv. VIII/A. Fejezetében szabályozott kényszertörlési eljárással, valamint a kényszer- végelszámolással. A Csődtv. hatálya kibővül az egyesületekkel és az alapítványokkal.

21  A fejezethez tartozó bűncselekmények:  Rossz minőségű termék forg. hozatala 415. §  Megfelelőség hamis tanúsítása 416. §  Fogyasztók megtévesztése 417. §  Üzleti titok megsértése 418. §  Versenytárs utánzása 419. §  Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban 420. §  Értelmező rendelkezések 421. §

22  Új alapesetként a jövőben büntetendő lesz annak a cselekménye is, aki szervezett termékbemutatón különleges árkedvezmény vagy árelőny meglétéről, vagy nyerési esélyről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Az utóbbi időkben elszaporodtak azok a zártkörűen szervezett termékbemutatók, amelyek a koruk, hiszékenységük vagy más okból különösen kiszolgáltatott fogyasztói rétegeket céloznak meg, és tisztességtelen eszközökkel előnytelen vásárlásokra veszik rá őket. A cselekmény előrehozott védelmet biztosít a csaláshoz képest, amikor a megtévesztő magatartás mellett a tényállás- szerűséghez nem követeli meg eredmény bekövetkeztét.  Új minősített eset: súlyosabban minősül, ha a fogyasztót az árunak az egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatását, veszélyességét, vagy biztonságosságát illetően tévesztik meg.


Letölteni ppt " Új fejezeti rend kialakítása, amely pontosan követi a védett érdekeket, a jogi tárgyakat.  Alapvető változás, hogy a fejezetek sorrendje a személyeket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések