Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Konferencia az új büntető törvénykönyvről Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013. január 10. dr. Kara Ákos főosztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Konferencia az új büntető törvénykönyvről Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013. január 10. dr. Kara Ákos főosztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium."— Előadás másolata:

1 Konferencia az új büntető törvénykönyvről Nemzeti Közszolgálati Egyetem január 10. dr. Kara Ákos főosztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály

2 Leglényegesebb változások  a minősített adat és a nemzeti adatvagyon elleni bűncselekmények,  az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,  a korrupciós bűncselekmények,  a hivatali és a hivatalos személy elleni bűncselekmények,  a közbizalom elleni bűncselekmények, valamint  a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények területén.

3 A fejezet alá a következő bűncselekmények tartoznak:  Minősített adattal visszaélés,  A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény

4 Legfontosabb változások:  az egyszerűsítés jegyében a különböző minősítésű adatokra vonatkozó, de ugyanolyan elkövetési magatartással elkövethető több önálló törvényi tényállás egy tényállásba kerül  a büntetési tételek lényegében változatlanok maradnak  a jogosulatlan külföldi személy részére történő hozzáférhetővé tétel mint minősítő körülmény megszűnik  a büntetőeljárás megindítására továbbra is csak az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése esetén kerülhet sor

5 A fejezet alá a következő bűncselekmények tartoznak:  Hamis vád,  Hatóság félrevezetése,  Hamis tanúzás,  Hamis tanúzásra felhívás,  Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása,  Kényszerítés hatósági eljárásban,  Hatósági eljárás megzavarása,  Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés,  Mentő körülmény elhallgatása,  Bűnpártolás,  Fogolyszökés,  Fogolyzendülés,  Ügyvédi visszaélés,  Zugírászat,  Zártörés,  A bírósági végrehajtás akadályozása,  Nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény

6 Legfontosabb változások:  A hamis vád esetében büntetendő lesz, ha közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vonatkozásában követik el.  A hatóság félrevezetésének tényállása kiegészül a szabálysértési, a fegyelmi, valamint a közigazgatási hatósági eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentés eseteivel is.  A hatósági eljárás akadályozása megnevezésű bűncselekmény alcíme – az elkövetési magatartás jobban kifejezve – kényszerítés hatósági eljárásbanra változik.  A mentő körülmény elhallgatásának alapesete kiegészül azzal az esettel, amikor az elhallgatott tény közlése nem a terhelt felmentését, hanem az ellene folyatott büntetőeljárás megszüntetését eredményezheti. Új minősített eset, ha a mentő körülmény elhallgatása életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményre vonatkozik. A bűncselekmény elkövethető lesz szabálysértési, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, fegyelmi vétség miatt indult eljárások vonatkozásában.

7  A fogolyszökés az új Btk. szerint megvalósulhat elzárás büntetés esetén is, továbbá az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető lesz, ha magát önként feladja.  Új intézkedésként bevezetésre kerül az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele. Amennyiben a hozzáférhetetlenné tételt büntetőeljárás során kényszerintézkedésként rendelték el, annak biztosítására szükséges kiterjeszteni a zártörés alkalmazhatóságát. A jogalkalmazói gyakorlat szerint ugyanígy indokolt a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés kényszerintézkedés megsértését is szankcionálni.  Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés miatt büntetendő lesz a bírósági tanácsülésen elhangzott – nyilvánosságra nem hozható – tények, adatok felfedése, a tanácsülésről készült jegyzőkönyv és mellékleteinek (különvélemény) tényeinek, adatainak felfedése is.  Új bűncselekmény a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása. Az a tanú lesz büntetendő, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja.

8 A fejezet alá az alábbi bűncselekmények tartoznak:  vesztegetés,  vesztegetés elfogadása,  hivatali vesztegetés,  hivatali vesztegetés elfogadása,  vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban,  vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban,  vesztegetés feljelentésének elmulasztása,  befolyás vásárlása,  befolyással üzérkedés.

9 Legfontosabb változások:  A közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények szerkezetileg egyszerűsítve egy fejezetbe korrupciós bűncselekmények fejezetcím alá kerülnek.  Az aktív gazdasági vesztegetés tényállásban a „költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület dolgozója, illetve tagja” kifejezés helyett, az adott szervezet „részére vagy érdekében tevékenységet végző személy” kifejezés szerepel ezzel kifejezve, hogy irreleváns van-e a jogszabályi előírásoknak megfelelő tagsági, vagy munkaviszony, a hangsúly a kifejtett tevékenység és a gazdálkodó szervezet közötti viszonyon van.  A „költségvetési szerv” és az „egyesület” fogalma nem szerepel a tényállásban, mivel a Ptk § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet fogalma alatt azt is érteni kell.  Az önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatos elkövetés büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés változik. A minősített eset nem ismétli meg az elkövetési magatartásokat, hanem visszautal az alapeset szerinti elkövetési magatartásokra.  A hatályos Btk § (2) bekezdése a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület önálló intézkedésre jogosult dolgozója esetében a jogtalan előny ígéretét, vagy adását csak akkor rendeli büntetni, ha az közvetlenül történik. A „reá tekintettel másnak” fordulat elmaradása dogmatikai szempontból nem indokolható, és nem felel meg a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek sem. Az új tényállás ezt a hiányosságot is korrigálja.

10  A fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy általi elkövetés, mint minősített eset megszűnik, ha ez a körülmény megállapítható, az a büntetés kiszabása körében értékelhető.  Új minősített eset lesz, ha a gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.  A nemzetközi viszonylatban elkövetett vesztegetés büntetendőségét az eddigi önálló tényállás helyett az adott hazai tekintetben szabályozó tényállásban elhelyezett utaló szabály biztosítja.  A passzív gazdasági vesztegetés a „vesztegetés elfogadása” alcím alatt található meg az új Btk.-ban.  Mivel a gazdálkodó szervezet, egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett passzív gazdasági vesztegetés valójában a passzív gazdasági vesztegetés minősített esete, így az nem önálló szakaszban, hanem minősített esetként kerül szabályozásra.  Az előny elfogadójával való egyetértés akkor lesz büntetendő, ha az előnyt a harmadik személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyre tekintettel adják vagy ígérik és ez utóbbi személy ezzel ért egyet.  Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja (GRECO) ajánlására a külföldön magánszektorban elkövetett passzív vesztegetés is büntetendő lesz  A hatályos szöveghez képest a hivatali vesztegetés elkövetési magatartás kiegészül a befolyásolásra törekvéssel.

11  A hivatali vesztegetés elfogadásánál is az előny elfogadójával való egyetértés csak akkor büntetendő, ha az előnyt a harmadik személynek, a hivatalos személyre tekintettel adják vagy ígérik és a hivatalos személy ezzel ért egyet. Az a hivatalos személy, aki munkatársáról tudja, hogy előnyt fogadott el, és ezzel egyetért, azaz nem tesz feljelentést a hatóságnál, az nem a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettéért lesz felelősségre vonható, hanem a vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt felel.  A vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban tényállása kiegészül az előny ígéretének elfogadásával, valamint az elkövetőre tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával való egyetértéssel.  A vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban büntetési tétele az aktív alakzaténál egy fokozattal súlyosabb, azaz egy évtől öt évig tartó szabadságvesztés lesz.

12 A fejezet alá a következő bűncselekmények tartoznak:  Bántalmazás hivatalos eljárásban,  Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában,  Kényszervallatás,  Jogellenes fogvatartás,  Hivatali visszaélés,  Közfeladati helyzettel visszaélés,  Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés,  Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése

13 Legfontosabb változások:  A tényállások büntetési tétele a hivatalos személy elleni bűncselekmények büntetési tételéhez igazodik. Így a hatályos Btk. szabályozásához képest szigorodik a bántalmazás hivatalos eljárásban (eddig három évig, az új Btk. szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, emellett minősítő körülmény lesz a csoportos elkövetés) bűncselekmény büntetési tétele.  A bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában tényállása új bűncselekményként kerül megfogalmazásra.  A közfeladati helyzettel visszaélést, mint új tényállást indokolja az a társadalmi igény, hogy nemcsak a hivatalos személyek, hanem a közfeladatot ellátó személyek is a munkakörükben rájuk ruházott feladatukat rendeltetésszerűen gyakorolják.  A bántalmazás hivatalos eljárásban, bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában és a kényszervallatás tényállásban újdonságként jelenik meg a csoportos elkövetés büntetni rendeltsége. A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége biztosított abban az esetben, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.  A jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés bűncselekménye kapcsán új tényállásként fogalmazza meg azt a cselekményt, amikor a hivatalos személy valótlan tényállítása alapján bíró vagy igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtést, illetve titkos adatszerzést az arra jogosult elrendeli vagy engedélyezi.  Az új Btk. új bűncselekményként pönalizálja a jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat elvégzését.

14 A fejezet alá a következő bűncselekmények tartoznak:  Hivatalos személy elleni erőszak  Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak  Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak  Nemzetközileg védett személy elleni erőszak

15 Legfontosabb változások:  A sértettek bizonyos csoportja esetében súlyosabban büntetendő minősített eset megszűnik. Ehelyett a teljes tényállás büntetési tételeinek a szigorítása biztosítja bármely jogszerűen eljáró hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi védelmét.  Az alapeset büntetési tétele három évről egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik.  A minősített eseteknél a büntetési tétel csoportos, fegyveres, vagy felfegyverkezve történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig tartó szabadságvesztésre, a csoport vezetője, szervezője vonatkozásában öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre emelkedik.  A fegyveres elkövetés az új Btk.-ban azonosan minősül a felfegyverkezve történő elkövetéssel.

16 A fejezet alá a következő bűncselekmények tartoznak:  Közokirat-hamisítás,  Biztonsági okmány hamisítása,  Hamis magánokirat felhasználása,  Okirattal visszaélés,  Egyedi azonosító jellel visszaélés,  Termőföld jogellenes megszerzése

17 Legfontosabb változások:  Az okirattal visszaélés elkövetési magatartásai körében külön nevesíti a jogosult elől való elvétel esetét.  Egy alkalommal, egy személytől, egy vagy több okirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvétele egységes értékelést kap, azaz egy alkalommal egy személytől több ilyen elkövetési tárgy elvétele törvényi egységet alkot és egy rendbeli bűncselekményt valósít meg ezzel.  A lopás törvényi tényállása esetében ha az értékkel bíró dolog eltulajdonítása mellett, a lopással egyidejűleg „egy vagy több” okiratot is elvesznek az a lopás minősített esete lesz, illetve a szabálysértési értékre elkövetett lopást bűncselekménnyé minősíti fel.  Büntetendő lesz a „közokirat-orgazdaság”, azaz a saját vagy mások közokiratával való kereskedés (átadás, átvétel). A tényállás csak a jogtalan haszonszerzési céllal történő elkövetést bünteti, azt az esetet nem, ha a közokirat jogosultja megegyezik a birtokossal bizonyos összegű találási díjban. A bűncselekmény szubszidiárius, csak akkor büntetendő, ha más bűncselekmény (tipikusan csalás) nem valósul meg.  A hamis statisztikai adatszolgáltatás a továbbiakban nem lesz bűncselekmény.  Új bűncselekmények: biztonsági okmány hamisítása, termőföld jogellenes megszerzése a törvényi rendelkezések színlelt szerződésekkel (ún. zsebszerződésekkel) való kijátszásának megakadályozása érdekében.

18 A fejezet alá a következő bűncselekmények tartoznak:  A választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény  Egyesülési joggal visszaélés  Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése  Embercsempészés  Jogellenes tartózkodás elősegítése  Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés  Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása  Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása  Védett kulturális javakkal visszaélés  Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése,  Tiltott szerencsejáték szervezése  Járványügyi szabályszegés  Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése  A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése

19 Legfontosabb változások:  A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekménynek minősül az is, ha valaki az aláírásért, ajánlásért anyagi juttatást fogad el, illetve aki szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el.  Választási bűncselekményként büntethető lesz, aki a nemzetiségi önkormányzat választáson úgy jelölteti magát (valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz), hogy korábban (tíz éven belül) másik nemzetiségi önkormányzat képviselője volt.  A veszélyes eb mellett bármely veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése büntetendővé válik.  Új bűncselekmények:  A családi kapcsolatok létesítésével visszaélés, ez a tényállás az illegális migráció elleni hatékonyabb fellépést szolgálja.

20  A géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése (362. §). összhangban Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a testi és lelki egészséghez való „jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, (…) segíti elő.”A tényállás kerettényállás, az azt kitöltő két jogszabály a géntechnológiai tevékenységről szóló évi XXVII. törvény, valamint a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló évi LII. törvény.  A műemlék megrongálását és a kulturális javak megrongálását – az elkövetési magatartások azonosságára figyelemmel – az új Btk. egy tényállásban szabályozza.  A tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése, valamint a rendszeres szervezéshez történő helyiség biztosítása a hatályoshoz képest szigorúbban, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.  Az új Btk. dekriminalizálja a következő bűncselekményeket, azok büntetőjogi fenyegetettsége ugyanis nem indokolt:  földmérési jel megrongálása,  határjelrongálás,  sajtórendészeti vétség,  beutazási és tartózkodási tilalom megsértése.

21


Letölteni ppt "Konferencia az új büntető törvénykönyvről Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013. január 10. dr. Kara Ákos főosztályvezető Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések