Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A helyi önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata A helyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A helyi önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata A helyi."— Előadás másolata:

1 A helyi önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai március 31. Előadó: Dr. Csonka Ernő Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Helyettes Államtitkár, Államtitkári Kabinetfőnök Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

2 I. A helyi önkormányzatok társulásai

3 A társulás elvi megalapozása 1., Szabad társulás elve /Alaptörvény 32. cikk/ - Helyi önkormányzatok közötti szabad társulás - Magyarország: déli típusú önkormányzati rendszer /3194 önkormányzat/ társulás kiemelt szerepe a feladatellátásban 2., Törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását /Alaptörvény 34. cikk/ - Kötelező társulás kérdése- anyagi ösztönzés /például többcélú kistérségi társulások/ - törvény elrendeli - önkormányzati autonómia sérül-e? 3., Önkormányzati együttműködési formák - együttműködés non-profit, civil szférával - együttműködés más önkormányzattal - egyedi együttműködés, külön szervezet nélkül - formalizált együttműködés - határon átnyúló együttműködés /Európai Területi Társulás/ 3

4 A társulások jogi keretei - Alaptörvény - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény / Új Ötv. – január 1-től hatályos/ a helyi önkormányzatok társulásai /IV. fejezet/ - Új Ötv január 1-től hatályon kívül helyezi a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló törvényt a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt - Önkormányzati Charta 10. cikk /1997. évi XV. törvény/ - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény /2006/EK Rendelet 4

5 A helyi önkormányzati társulások jogi alapvetései 1., A társulás a képviselő-testület szerve önkormányzati feladatellátást biztosít feladatellátás a társuláson keresztül valósul meg 2., A társulás önkormányzati döntést hozhat a képviselő-testület felhatalmazása alapján 3., A képviselő-testület hatáskörét társulásra ruházhatja tovább nem ruházható utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, visszavonhatja 4., A képviselő-testület át nem ruházható hatásköre társulás alapítás társulás megszüntetés 5., Új Önkormányzati törvény általános szabályai törvény eltérhet megállapodás eltérhet Ötv. rendelkezései szerint 5

6 A helyi önkormányzatok társulásai az új Ötv-ben A szabályozás elemei 1., Megállapodás - a képviselő-testületek megállapodása szükséges 2., Feladat - önkormányzati feladat - hatáskör ellátása - államigazgatási feladat és hatáskör ellátása /polgármester és jegyző/ 3., Cél - hatékony - célszerű feladatellátás 4., Jogi személy - vagyona lehet - szerződést köthet 6

7 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályai Írásbeli megállapodás: a polgármester írja alá A képviselő-testület minősített döntése- jóváhagyás - módosítás - megszüntetés Csatlakozás: év első napja Kiválás: év utolsó napja 6 hónappal korábban kell dönteni kiválás esetén a vagyont ki kell adni (5 évre elhalasztható) Társulás- saját vagyona lehet - gazdálkodó szervezetet alapíthat Működési költség biztosítása lakosságszám alapján /főszabály/ Vitás kérdés - lehet egyeztető bizottsági kikötés - törvényszék dönt 7

8 A helyi önkormányzati társulás szervezete és működése Társulási tanács - döntéshozó szerv - képviselő-testület által delegált tagok alkotják - szavazatarány: megállapodásban rögzítik /ha nem, 1 szavazat elve/ - Tanács határozatot hoz - döntéshozatali eljárási megállapodás Elnök - kötelező - Tanács tagjai közül Alelnök - lehetőség - Tanács tagjai közül Bizottság - lehetőség - önkormányzati bizottságra vonatkozó szabályok alkalmazandók Munkaszervezet – társulás székhelyének polgármesteri hivatala Jegyző – tanács ülésén tanácskozási joggal vesz részt 8

9 Sajátos társulási formák 1., Közös önkormányzati hivatal – kötelező forma - járáson belüli községek fő lakosságszám január 1. után 60 nappal 2., Társult képviselő-testület - adott település ügyében önállóan dönt a képviselő-testület - határozat, nem megállapodás - kétféle mód - képviselő-testület együtt - lakosságszám-arányosan küldenek képviselőt a testületbe 9

10 3, Európai Területi Társulás (ETT) Új lehetőség a határon átnyúló együttműködések erősítésére Az ETT, mint jogi eszköz létrehozásának indoka és célja: A területi együttműködés a közötti kohéziós politika 3. célkitűzése lett A területi együttműködések feltételeit azonban a tagállamok önmagukban nem képesek hatékonyan kidolgozni,ezért közösségi szintű intézkedés kellett: európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK Rendelet A területi együttműködések hatékony megvalósítását, a források lehívását segíti a létrehozott jogi eszköz, az EGTC, magyar nevén Európai Területi Társulás (ETT) Az együttműködések nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog hatálya alatt köttetnek (az első közösségi szintű jogi eszköz) Korábban az együttműködések legfőbb jogi akadálya a szabályozás hiánya, valamint az eltérő tagállami szabályozás volt Ezért cél, hogy a helyi, nemzeti szereplők határon átnyúló (területi) együttműködéseihez szabályozott keret, jogi személyiség és jogképesség legyen biztosítva A területi együttműködés mindhárom formája megvalósítható (határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés) Magyarországon az átültetést a évi XCIX. törvény valósította meg 10

11 Az Európai Területi Társulás sajátosságai Jogi háttér:  1082/2006/EK Rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról  évi XCIV. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról  16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól Tagság (legalább két tagállam jogalanyainak részvételével):  Helyi és regionális szereplők (pl. önkormányzatok)  Állam  Közbeszerzési irányelv hatálya alá tartozó közjogi személyek + fentiek társulásai  3. államok jogalanyai is részt vehetnek Hozzáadott érték a határon átnyúló együttműködések korábbi formáival szemben:  Jogi személyiség, teljes jogképesség, azaz:  Az ETT több tagállam résztvevőinek autonóm testülete, saját költségvetéssel, saját szervezettel (önálló munkáltatói jogosultsággal) saját szerződő képességgel.  UGYANAKKOR: Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatívát kínál  A határon átnyúló programokban az EGTC önállóan pályázhat, így nem érvényesül a „vezető partner elv”  Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) biztosítják a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét  A szervezett keretek, jogi személyiség hatékonyabb forráslehívást és egyenlő érdekérvényesítést tesz lehetővé  Magyar önkormányzatok részvételével létrejött ETT-k felelőssége korlátolt. 11

12 Az Európai Területi Társulás sajátosságai II. legalább két tagállam jogalanyai (önkormányzatok, megyék, állam, ezek társulásai stb.) hozhatják létre nem uniós tagállam jogalanya is részt vehet garancia: az uniós jog hatálya (elsődlegesen alkalmazandó) alatt jön létre, nem nemzetközi jog szerint Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára): Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Vertikális alkalmazás: Programmenedzsment Projektmenedzsment Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések Saját költségvetésű projektek Lehetséges együttműködési területek: Turizmus, kultúra, oktatás, egészségügy, infrastruktúra, sport, környezetvédelem, stb. 12

13 Európai Területi Társulás (ETT) létrehozása feltétel: az együttműködő partnerek között szoros együttműködés fennállása meghatározni az elérni kívánt közös célt ETT (EGTC) feladatainak, hatáskörének meghatározása a lehetséges tagok körének meghatározása döntés a székhelyről (meghatározza az alkalmazandó jogot, ezért különösen figyelemmel kell lenni a tagállami ETT (EGTC) szabályozásra) Alapszabály, egyezmény tervezet elkészítése (jogi segítség ajánlott) Kötelező és lehetséges szervekről döntés Alakuló ülés Jóváhagyási kérelmek benyújtása tagállamonként Nyilvántartásba vétel a székhely szerinti tagállamban Az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés 13

14 ETT létrehozása II. Az ETT-k nyilvántartásba vétele két lépcsős eljárás eredménye: I. JÓVÁHAGYÁS A magyar jóváhagyó hatóság a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter. A kérelem elbírálása közigazgatási hatósági eljárás keretében, 30 napos határidővel zajlik. A kiadott jóváhagyásokról a KIM interneten elérhető nyilvántartást vezet. II. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELI ELJÁRÁS A jóváhagyással rendelkező ETT-ket a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartása. A nyilvántartásba vett ETT-kről a Törvényszék nyilvántartást vezet 14

15 ETT-k Magyarországon Abaúj Abaújban ETT Arrabona ETT Banat-Triplex Confinium ETT Ister-Granum ETT Novohrad-Nógrád ETT Rába-Duna-Vág ETT Ung-Tisza-Túr-Sajó ETT Bodrogközi ETT Pons Danubii ETT Karszt Bódva ETT Jóváhagyást kapott ETT-k: Békés Arad ETT Európa Kapu ETT Európai Közös Jövő ETT Gömör-Tornai ETT Pannon ETT Pro Comitatus Zathmariensis ETT Nyilvántartásba vett ETT-k: 15

16 16

17 III. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete

18 A törvényességi felügyelet elmélete - Európai elmélet állam egységének elve segítő felügyelet elve 18 - Helyi Önkormányzatok Európai Chartája önkormányzatok feletti törvényességi, célszerűségi felügyelet - Nemzetközi tendenciák decentralizáció állami beavatkozás szűkül előzetes felügyelet visszaszorulóban - Nemzetközi felügyeleti eszközök szakmai segítségnyújtás, törvényességi észrevétel jóváhagyás – engedélyezés (Ausztria) önkormányzati döntés pótlása (Franciaország – prefektus) választott tisztségviselő felfüggesztése (Franciaország, Belgium) önkormányzati testület feloszlatása (Portugáliában nincs január 1-jén költségvetés) állami megbízott beállítása (adósságrendezés)

19 A magyar törvényességi ellenőrzési rendszer - liberális szabályozás, kevés állami eszköz a beavatkozásra -gyenge eszközrendszer -utólagos ellenőrzési jogkör Információkérés, szakmai segítségnyújtás Törvényességi felhívás Alkotmánybírósági, bírósági eljárás kezdeményezése Állami számvevőszéki vizsgálat kezdeményezése Közbeszerzési Döntőbizottságnál eljárás kezdeményezése Polgármester ellen fegyelmi eljárás kezdeményezése Képviselő-testület összehívása Tisztségviselő felelősségének kezdeményezése 19 Jogosítványok:

20 A törvényességi ellenőrzés problematikája  a jegyzőkönyvet nem küldték időben (átlagosan 34. napos késedelem)  az eljárásban nem voltak határidők (pl. törvényességi felhívás teljesítése)  a törvénysértő döntés hatályos maradt (a határozat felfüggesztését lehetett kérni)  ÁSZ ütemtervébe nem fért bele az ellenőrzés  mulasztásos törvénysértéseket nem lehetett kezelni 20

21 A törvényességi felügyelet kialakítása Alaptörvény törvényességi felügyelet a Kormányhivatal útján ( ) rendelet haladéktalan megküldése jogalkotási kötelezettség elmulasztása képviselő-testület feloszlatása sarkalatos törvény 21 Alapkérdés: előzetes vagy utólagos felügyelet? utólagos felügyelet előzetes felügyelet előzetes felügyelet jóváhagyással

22 A törvényességi felügyelet rendszere Célja képviselő-testület, bizottság, részönkormányzat, polgármester, főpolgármester, 22 megyei közgyűlés elnöke, jegyző működése jogszerűségének biztosítása Vizsgálja szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét; törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését. Nem terjed ki: amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. Eljárás rendeletet haladéktalanul, jegyzőkönyvet 15 napon belül megküldi mérlegelési jogkör elsődleges a törvényességi felhívás, legalább 30 napos határidővel

23 A törvényességi felügyelet eszközei törvényességi felhívással élhet; kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint a Törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését; kezdeményezheti a Kormánynál, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát; kezdeményezheti a törvényszéknél az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését; javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását; kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben; törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra az e törvényben meghatározott esetekben. 23 A kormányhivatal:

24 Egyes eszközök jellemzői I ) A törvényességi felhívás- elsődleges eszköz - írásban, 30 napos határidő 2.) Információkérés- köteles eleget tenni - javaslat lehet működésre, szervezetre, döntéshozatalra 3.) Testület összehívása- törvényességi kérdések tárgyalása indokolt - közvetlen összehívási jog 4.) Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése - KIM Kormány Alkotmánybíróság 5.) Önkormányzati rendelet jogszabályba ütközése - Kormányhivatal Kúria 6.) Jogalkotási kötelezettség /törvényen alapuló/ elmulasztása - Kormányhivatal Kúria

25 Egyes eszközök jellemzői II. 7.) Törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség pótlása 25 - Kúria rendeli el - kormánymegbízott alkotja a rendeletet - nem módosítható 8.) Határozat felülvizsgálat - törvényszék - határozat végrehajtásának felfüggesztése 9.) Feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása - törvényszék - feladat ellátására kötelezhet - új Pp. szabály 10.) Felügyeleti bírság esetei: ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; ha a törvényszék megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást.

26 IV. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata

27 Elvi alapvetés Helyi önkormányzatok az állami szervek rendszerében helyi önkormányzat a végrehajtó hatalom része (gyenge autonómia) helyi önkormányzat önálló hatalmi ág - autonómia hangsúlyos - gyenge felügyelet ellenőrzés elméleti álláspontok Helyi önkormányzatok a közigazgatás rendszerében Osztott közigazgatás államigazgatás önkormányzati közigazgatás államigazgatási szervek autonóm, államigazgatási szervek rendvédelmi szervek helyi önkormányzatok államigazgatás önkormányzati igazgatás egységes közigazgatás egységes szervezetben Kapcsolódási pontok - jogalkotás - jogalkalmazás - finanszírozás - törvényességi felügyelet 27

28 Irányítás – felügyelet – ellenőrzés /a hierarchikus közigazgatás alapfogalmai/ Irányítás- meghatározó befolyás, alá- és fölérendeltséget feltételez - szervezeten kívüli viszony - helyi önkormányzat esetén államigazgatási hatáskör tekintetében Felügyelet - ellenőrzés és valamilyen jogi eszköz alkalmazása /például szankció/ - jogi kategória civil szervek, autonóm szervek felett hierarchikus viszonyban tevékenység hatósági felügyelete Ellenőrzés - információszerzés - javaslattétel - helyi önkormányzatok esetén Kormányhivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Állami Számvevőszék 28

29 Országgyűlés 1, Felhatalmazás rendelet alkotására - törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok - törvényi felhatalmazás alapján 2, Helyi önkormányzatok jogállásának szabályozása- feladat és hatáskör - kötelező feladatok - kötelező szervei - gazdálkodás szabályai 3, Helyi önkormányzati képviselők- jogállása - megválasztásának szabályai 4, Államigazgatási feladat- és hatáskör megállapítása polgármester részére - kivételes - törvény vagy törvény alapján kormányrendelet 5, Alaptörvény ellenesen működő képviselő-testület feloszlatása - kormány indítványozza - Alkotmánybíróság véleményez 6, Döntés állam területi tagozódásáról - megyék: összevonása, szétválasztása, elnevezés, székhely - fővárosi kerületek kialakítása 29

30 A köztársasági elnök 1, Dönt a városi cím adományozásáról, város elnevezéséről 2, Dönt község alapításáról, egyesítésről, elnevezéséről 3, Köztársasági biztos kinevezése január 1-től kormánymegbízott - képviselő-testület feloszlatása esetén polgármester hatásköreit ellátja képviselő-testület átruházható hatáskörében dönt halaszthatatlan esetben 4, Helyi önkormányzati képviselő-választások kitűzése 30

31 A kormány 1, Államigazgatási hatáskört állapít meg polgármester, jegyző, ügyintéző részére 2, Törvényességi felügyelet biztosítása kormányhivatal útján 3, Önkormányzati rendelet Alkotmánybírósági felülvizsgálatának indítványozása - kezdeményezheti a rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát - önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközik – Kormányhivatal KIM kormány indítványoz 4, Indítványozza alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatását - Kormányhivatal KIM Alkotmánybíróság véleménye Kormány indítványoz Országgyűlés dönt 5, Államigazgatási feladatok- irányítása - végrehajtási feltételekről gondoskodik 6, Dönt államigazgatási szerv és önkormányzat közötti vitában - ha nincs más eljárás 7, Konzultáció országos önkormányzati érdekszövetséggel /ÖNEF/ 8, Előzetes hozzájárulás kölcsönfelvételhez, kötelezettségvállaláshoz 31

32 Miniszterek 1, Belügyminiszter - helyi önkormányzatot érintő jogszabályok tervezetének előkészítésében közreműködik - közreműködik kormányzati hozzájárulás megállapításáról /kötelezettségvállalás, kölcsönfelvétel/ - koordinálja a fejlesztési pályázatokat - önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében közreműködik - Magyar Államkincstár helyszíni vizsgálatát rendelheti el - közös önkormányzati hivatal létrehozásának jóváhagyása /nemzetiségi kedvezmény/ 2, Közigazgatási és igazságügyi miniszter - törvényességi felügyelet irányítása - kormánynál kezdeményezi a képviselő-testület feloszlatását - előkészíti a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket /pl. várossá nyilvánítás/ 3, Miniszterek - államigazgatási feladatok szakmai irányítása - fenntartott intézmények működésének szabályozása, ellenőrzése - pénzügyi támogatás nyújtása költségvetési törvény alapján 32

33 A fővárosi, megyei kormányhivatal /törvényességi felügyelet eszközeinek alkalmazása/ 1, Törvényességi felhívás- jogszabálysértés esetén - 30 napos határidő - köteles az érintett megvizsgálni és írásban válaszolni 2, Kezdeményezi önkormányzati rendelet bírósági felülvizsgálatát- jogszabálysértő rendelet - Kúria 3, Jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén- megállapítást kezdeményez - rendelet megalkotása 4, Kezdeményezi Alaptörvény ellenes rendelet Alkotmánybírósági felülvizsgálatát 5, Információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet- köteles eleget tenni - felügyeleti bírságot szabhat ki 6, Javaslattétel- önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására - érintett köteles megtárgyalni, dönteni 7, Képviselő-testület összehívása- kezdeményezi a polgármesternél - összehívja ha nem tesz eleget a polgármester 33

34 8, Önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése - törvényszéknél - határozat felfüggeszthető 9, Helyi önkormányzat mulasztása - nem hoz határozatot - feladatot nem lát el - Kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás megállapítását és kötelezést (törvényszék) - mulasztást kormányhivatal pótolhatja az önkormányzat költségére 10, Törvényességi felügyeleti bírság - jegyzőkönyv megküldését elmulasztja - információkérésnek nem tesz eleget - mulasztást nem pótolja - fegyelmi eljárást nem folytatják le időben 34

35 Ügyészség és Bíróság 1. Ügyészi felhívás - ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok- egyedi döntést - intézkedés törvényességét - 1 éven belül a felügyeleti szervhez fordul végrehajtás felfüggesztése - ha a felhívás eredménytelen bírósághoz fordul 2. Bíróság - önkormányzati határozatot felülvizsgálja (Polgári perrendtartás) - önkormányzati határozatot kormányhivatal indítványára felülvizsgálja (végrehajtást felfüggeszthet) - önkormányzati rendelet felülvizsgálata - jogszabályba ütközés esetén (megsemmisít) - kormányhivatal kezdeményezi - jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapítja, elrendeli a képviselő-testület általi rendeletalkotást Kúria 35

36 Az Alkotmánybíróság 1, Rendelet felülvizsgálata - egyedi normakontroll (bírói kezdeményezés) - alkotmányjogi panasz alapján (Alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmaztak) - utólagos normakontroll (kormány, képviselők negyede, alapvető jogok biztosa) Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata 2, Elvi véleménynyilvánítás képviselő-testület feloszlatása eljárásban 3, Döntés hatásköri vita esetén - megjelöli az eljárásra jogosult szervet - állami szervek egymás közti - önkormányzati és állami szervek közti hatásköri vitát dönt el 36

37 V. A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai 37

38 A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai Alapvetés Jogszabályi háttér Alaptörvény a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (Nemzeti vagyon tv.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Új Ötv.) az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (új Áht.) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. Törvény (Stabilitási tv.) 38

39 I. A vagyon Nemzeti vagyon: Magyarország Alaptörvénye értelmében az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Nemzeti vagyon körébe tartozik: valamennyi az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő dolgok, az előző pontba nem tartozó, de az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, a fentieket megillető: pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság → vagyoni értékű jog, Magyarország feletti légtér, kibocsátási egység, légiközlekedési kibocsátási egység, és az ún. kiotói egység az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak) saját gyűjteményű kulturális javak, régészeti lelet, nemzeti adatvagyon 39

40 A helyi önkormányzat vagyona:  az önkormányzat tulajdona önkormányzati feladatok és célok ellátására  önkormányzatot illető vagyoni értékű jogok A helyi önkormányzat vagyona: ↙ ↘ Törzsvagyon Üzleti vagyon Törzsvagyon: a nemzeti vagyon külön része, a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, hatáskör gyakorlására. 1.) Forgalomképtelen vagyon – (nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem osztható fel) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősülő vagyon (pl. helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon (melyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében ennek nyilvánít, valamint ami a Nemzeti vagyon tv. 2. sz. mellékletében ekként szerepel: pl.: Magyar Villamosművek Zrt., Magyar Posta Zrt.) 2.) Korlátozottan forgalomképes vagyon amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete ekként határoz meg. 40

41 Vagyongazdálkodási terv: A helyi önkormányzat átlátható, költségtakarékos működtetése érdekében közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. vállalkozási tevékenység → kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti gazdálkodó szervezetben való részvétel → felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. II. Gazdálkodás Saját bevételek: 1. helyi adók (pl. iparűzési adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó) 2. saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj 3. átvett pénzeszközök (feladataik ellátáshoz az önkormányzatok pénzeszközöket vehetnek át → gazdasági társaságoktól, magánszemélyektől, alapítványoktól) 4. külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj (egyes környezetvédelmi bírság, műemlékvédelmi bírság) 5. az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei 41

42 A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből kerülnek finanszírozásra: → kötelező feladatai, valamint → önként vállalt feladatai (a kötelező feladatai ellátását ezek nem veszélyeztethetik!) Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az önkormányzat költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza a rendeletben működési hiány nem tervezhető! Feladat ellátás feltételei megteremtésének alapjai: saját bevételek más gazdálkodó szervezetektől átvett bevételek központi költségvetési támogatás Veszteséges gazdálkodás következményei: → teljes egészében a helyi önkormányzatot terheli → kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel Adósságot keletkeztető ügylet megkötése Kormány előzetes hozzájárulásával! 42

43 Felelősség:  gazdálkodás biztonságáért → képviselő-testület  gazdálkodás szabályszerűségéért → polgármester Feladatfinanszírozás: Kötelező – törvényben meghatározott – feladatok ellátása → Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja. Önként vállat feladatok - melyeket az Állam prioritásként kezel - az Állam támogatást biztosíthat. Kiegészítő támogatás → csak kivételesen adható, a működőképesség megőrzése érdekében Gazdasági program, fejlesztési terv: A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzíti; Felelős → helyi önkormányzat. 43

44 III. Költségvetési gazdálkodás folyamata Helyi önkormányzat költségvetése → költségvetési rendeletében meghatározva  költségvetési rendelet előkészítése → költségvetési koncepció (jegyző)  költségvetési rendelettervezet (benyújtása a központi költségvetési tv. kihirdetését követő 45. napig)  költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul→ mérlegek, kimutatások IV. Belső ellenőrzés Önkormányzat részére nyújtható támogatások: → európai uniós támogatások → ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások A támogatások felhasználását ellenőrizheti:  Európai Számvevőszék  Európai Bizottság illetékes szervezetei  kormányzati ellenőrzési szerv  a fejezetek ellenőrzési szervezetei  a Magyar Államkincstár  az ellenőrzési hatóság  Uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői 44

45 Jegyző szerepe: belső kontrollrendszert működtet → források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása → a belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is Éves ellenőrzési terv : → a képviselő-testület előző év december 31-ig hagyja jóvá Pénzügyi Bizottság: véleményezi az éves költségvetési javaslatot figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait vizsgálatainak megállapításait közli a képviselő-testülettel → Állami Számvevőszékhez fordulás lehetősége 45

46 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 46


Letölteni ppt "A helyi önkormányzatok társulásai A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata A helyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések