Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkaerő-piaci aktív és passzív eszközök a hazai foglalkoztatási jogban Kiselőadások alapján Borbély-Pecze Tibor Bors.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkaerő-piaci aktív és passzív eszközök a hazai foglalkoztatási jogban Kiselőadások alapján Borbély-Pecze Tibor Bors."— Előadás másolata:

1 Munkaerő-piaci aktív és passzív eszközök a hazai foglalkoztatási jogban Kiselőadások alapján Borbély-Pecze Tibor Bors

2 Frey (2007) in Munkaerő-piaci tükör MTA KTI Passzív eszközök alakulása

3 Ki tekinthető álláskeresőnek, és mi illeti meg? Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik. Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerő-piaci szolgáltatást, munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadja és önállóan is aktívan keres munkát. Az álláskereső a kirendeltséggel álláskeresési megállapodást köthet, amelyben meghatározzák az együttműködés konkrét formáit, és azon szolgáltatások körét, amely növelheti az elhelyezkedés esélyét. A megállapodásban rögzítésre kerülnek többek között a keresett munkahely főbb jellemzői, a munkahely keresés formái, valamint az, hogy szükség van e az elhelyezkedéshez munkaerő-piaci szolgáltatás igénybevételére. Munkaerő-piaci szolgáltatás lehet például információ nyújtása, pszichológiai -, pálya -, álláskeresési -, munka tanácsadás. Az álláskereső, amennyiben a jogszabály által előírt feltételek megvannak, jogosult lehet álláskeresési ellátásra –álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, vállalkozói járadékra, munkaerő-piaci képzés, humánszolgáltatás igénybevételére. Az álláskereső elhelyezkedése esetén a munkáltató támogatást kaphat a foglalkoztatáshoz. Az álláskeresési ellátás igénylése esetén kötelező álláskeresési megállapodást kötni. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, az álláskeresési ellátásokról és a humánszolgáltatásokról külön tájékoztatók állnak rendelkezésre.

4 ÁKJ I.

5 ÁKS

6 Vállalkozói járadék január 1-jétől az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot köteles fizetni. A vállalkozói járadék összege A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem összegének alapulvételével kell kiszámítani. Ennek során az álláskeresővé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a járadék összegét az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos minimálbér alapján kell kiszámítani. A vállalkozói járadék összege a fent meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka. A járadék havi összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj – a vállalkozói járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos – legkisebb összegének 90 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével

7 A vállalkozói járadék folyósításának időtartama A vállalkozói járadék folyósításának időtartamát azon időtartam alapján kell meghatározni, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy évben egyéni vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és ez idő alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (ezt legkorábban január 1-jétől tudta teljesíteni). A folyósítási idő kiszámítása során öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap; kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezését követő naptári nap.

8 RSZS évi III. tv. (Szoc. tv.) 37/B § 37/C. § (2) bek. Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult. de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének

9 2009. április 1.-től RÁT Akik nem részesülnek rendszeres szociális segélyben, azok rendelkezésre állási támogatást vagy közfoglalkoztatásban munkalehetőséget kaphatnak. A 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel rendelkezők pedig csak akkor kapnak szociális ellátást, ha tanulnak A tanulmányi idő alatt az érintettek rendelkezésre állási támogatást kapnak, ennek összege az öregségi nyugdíjminimummal megegyező lesz. A rendelkezésre állási támogatás 80 százalékát a központi költségvetés biztosítja. Ugyanezt az összeget kapja kompenzációként az összes olyan érintett, akinek bár megvan az alapfokú végzettsége, mégsem tudnak neki közmunka-ehetőséget s így munkabért biztosítani évi III. tv. (Szoc. tv.) 37.§ A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege ,-Ft/hó

10 Mi mennyi 2009-ben? Öregségi nyugdíj legkisebb összege 352/2007.(XII. 23.) Korm. rend ,-Ft 7. §[168/1997. (X. 6.) Korm. rend. [1] A táblázat a nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat a január 5.-én hatályos jogszabályok alapján tartalmazza! [1]

11 Aktív eszközök

12 Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokról A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak a személynek nyújtható: akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását – munkaviszonyon kívüli tevékenységgel - egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként (társas vállalkozás indításával vagy már működő vállalkozáshoz csatlakozással), a személyei jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A vállalkozás indítását elősegítő támogatás formái: a) 3 millió Ft-ig terjedő kamatmentes tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő vissza nem térítendő támogatás,

13 képzési támogatás A munkaerő-piaci képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel a munkanélküli vagy a munkaviszonyban álló, de munkanélküliséggel veszélyeztetett rétegek képzésével növelhető az elhelyezkedési esély, illetve a munkahely megtartása.A támogatás célja:Az álláskeresők vagy a munkaviszonyban állók elhelyezkedési esélyének javítása, illetve a munkahely megtartásának elősegítése. Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, aki álláskereső, 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi–gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül (abban az esetben támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 20 órát, és a gyermekgondozási segélyben részesülő személy képzése a gyermek egy éves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat), rehabilitációs járadékban részesül, közhasznú munkavégzésben vesz részt és a képzésben való részvételt vállalja, munkanélküliséggel fenyegetett munkaviszonyban álló, rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rokkantsági járadékban részesülő személy - beleértve a teljesen munkaképtelen minősítéssel rendelkezőt is -, ha szakmai alkalmassági vizsgálat igazolja, hogy a képzést követően a foglalkozás gyakorlására munkaviszony vagy egyéni vállalkozás keretében alkalmas. A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben történő megtérítése adható támogatásként. Képzésben résztvevő álláskeresők támogatásának módjai: Képzési támogatásként a regisztrált álláskeresőnek: keresetpótló juttatás, és képzési költség adható.

14 Közhasznú munkavégzés támogatása Támogatás állapítható meg azon munkaadók részére, akik: a) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat, vagy az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében, b) a munkaügyi központ által kiközvetített álláskereső foglalkoztatását vállalják munkaviszony keretében, úgy, hogy c) a közhasznú foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát – a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai létszámhoz képest – bővítik, és d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesülnek, e) továbbá megfelelnek annak a követelménynek, hogy a támogatással érintett azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósítását megelőző 3 hónapban a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetve felmentéssel nem szüntették meg, és f) vállalják, hogy a munkaviszonynak az előző pont szerinti megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt nem kerül sor. A támogatás mértéke: A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 %-áig terjedő mértékben vissza nem térítendő támogatás nyújtható a Munkaerőpiaci Alap decentralizált foglalkoztatási alaprészéből az alábbiak szerint: a) az álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetén a támogatás a közhasznú munkavégzés közvetlen költségeinek 70%-áig terjedhet. b) a támogatás iránti kérelem benyújtásakor 45. életévét betöltött álláskereső foglalkoztatásának vállalása esetében a támogatás a közhasznú munkavégzés közvetlen költségeinek 90%-áig terjedhet. c) amennyiben a közhasznú munkavégzésben történő részvételt cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdekképviseleti szervezet szervezi, vagy szervezésében közreműködik a támogatás a közhasznú foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek 90 %-áig terjedhet A támogatás időtartama: Az a) pontban meghatározott álláskereső esetében legfeljebb egy év, A b) pontban meghatározott 45. életévét betöltött álláskereső esetében legfeljebb másfél év, az 50. életévét betöltött álláskereső esetében két év, ha a közhasznú foglalkoztatásra egészségügyi-szociális, művelődési, közoktatási, környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor, A c) pontban meghatározott közhasznú foglalkoztatás esetében legfeljebb két év.


Letölteni ppt "Munkaerő-piaci aktív és passzív eszközök a hazai foglalkoztatási jogban Kiselőadások alapján Borbély-Pecze Tibor Bors."

Hasonló előadás


Google Hirdetések