Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaság Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaság Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet."— Előadás másolata:

1 Gazdaság Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet

2 A közgazdaságtan és a gazdaságszociológia viszonya A közgazdaságtan neoklasszikus irányzata abból indul ki, hogy az egyén vagy a gazdasági egység, minden gazdasági döntésnél racionálisan jár el, tehát minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb eredményt kíván elérni. A szociológia társadalmicselekvés-elméletei viszont éppen azt emelik ki, hogy a döntéseknél a rövid távú profitmaximalizáláson kívül más motívumok is szerepet játszanak.

3 Adam Smith A szabad verseny a társadalom egésze és minden egyes tagja számára optimális végeredményhez vezet el. Vizsgálta azt is, hogy milyen intézmények szükségesek ahhoz, hogy a piac ilyen eredményekhez vezessen vagyis, hogy az egyén önérdeke és a társadalom egészének érdeke egybeessen.

4 Marx A gazdaság és a társadalom fejlődését a termelő erők és a termelési viszonyok, vagyis a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte. A termelési viszonyok változnak, így a társadalmi intézmények között a gazdaság működése is alapvetően megváltozik

5 Max Weber A termelési viszonyok területén a bürokrácia, a tudati viszonyok területén a racionalizálódás állt kutatásai középpontjában. Schumpetert Konjunktúraciklusok és a gazdaság fejlődésének elmélete Kapitalizmus jövője a vállalkozói osztály szemszögéből

6 Polányi Károly A gazdaság nem a társadalomtól függetlenül, hanem a társadalomba beágyazottan működik. Parsons és Smelser A gazdaság mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság, politika, kultúra és személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik.

7 North (1990) A neoklasszikus feltevések a gazdálkodó ember viselkedéséről hasznosak a piaci viselkedés elméleti modelljeinek a felállításához, de távol állnak az emberek valóságos viselkedésétől. Okok: - információhiány -Tranzakciós költségek Az intézmények formális és informális szabályokból állnak, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők vislkedését.

8 Coleman (1990); Elster (1995) Racionális választás elmélet A társadalmi jelenségek, ezen belül a gazdálkodás magyarázatában a közgazdaságtanhoz hasonló eszközöket, elsősorban az egyén racionális döntéseinek feltevését használja.

9 Informális gazdaság Azok a többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenységek tartoznak ide, amelyek nem jelennek meg a nemzetijövedelem-számításokban, de növelik a társadalom jólétét Második gazdaság: (1980) A jövedelem kiegészítés céljából végzett legális melléktevékenységek ( háztáji és kisegítő gazdálkodás, magánlakás építés, kisipari tevékenység). A rendszerváltás után ez a fogalom már nem alkalmazható.

10 Szürke gazdaság: Azok a gazdasági tevékenységek, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de az SZJA alól való kibújás miatt nem is teljesen legálisak. A nemzeti jövedelemből többnyire kimaradnak. Értéket termel, a társadalom tagjainak jólétét növeli. Fekete gazdaság: A jólétet nem növelő, kifejezetten illegális, bűnözés jellegű haszonszerző tevékenységek.

11 Szervezet, bűnözés, demokrácia Gazdasági szociológiák: -Munkaszociológia -Ipari és agrárszociológia -Üzemszociológia -Háztartás – szociológia Szervezetszociológia Szervezet: az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja, amelyet a konkrét cél megvalósítására hoznak létre. A szervezetnek struktúrája van, feladatokat felosztják egymás között. Hierarchikus viszonyok alakulnak ki. Van formális és informális szervezet: a tagok közötti kapcsolatokat nem formálisan szabályozzák, hanem íratlan szabályok.

12 Intézmény: Az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese, amelyek előírják, milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. Bürokrácia: Olyan szervezet, amelyben az ügyintézés meghatározott szabályok szerint történik.

13 Módszerek A gazdasági szervezetek, mechanizmusok szociológiai vizsgálatára: - Survay típusú adatfelvétel - Esettanulmány -Deduktív módszerek, matematikai modellek (játékelméleti modellek) A második gazdaság vizsgálatára: -Családi - jövedelem vizsgálatok, időmérleg vizsgálatok;rétegződésvizsgálat Alkalmazott gazdasági „mikro-szociológiák” vizsgálatára -Mélyinterjú -Megfigyelési módszerek (részt vevő megfigyelőként) Gazdasági változásokkal kapcsolatos vélemények

14 A gazdasági élet szereplőinek motivációi Homo oeconomicus: Teljes mértékben individualista, csak a saját hasznát keresi, senki mással nem törődik. Homo sociologicus: Közösségi embert, hiszen az egyetlen célja az, hogy megfeleljen a közösség normáinak.

15 Smith modelljének alapja a „homo oeconomicus”. Azonban erősen hangsúlyozta az erkölcsi törvények fontosságát a gazdaság és a társadalom helyes működéséhez. Dahrendorf fejtette ki legrészletesebben a „homo sociologicus” modell alapfeltevéseit. Max Weber mindkét embertípust figyelembe vette. Szerinte az ember viselkedésében cél és érték- racionális viselkedés jelenik meg. Ma két ellentétes irányzat látható: egyes társadalomtudósok megpróbálják a homo oeconomicus modell alapján magyarázni a nem gazdasági viselkedést is. Mások a gazdasági viselkedésben is kimutatják a nem racionális motívumok érvényesülését. Simon: korlátozott racionalitás elmélete: a gazdasági döntéseknél a racionalitás nem érvényesül teljes mértékben, csak bizonyos korlátok között. Ezeket a társadalmi feltételek határozzák meg. Mások az ízlések vagy preferenciák problémakörét kezdték át vizsgálni.

16 Sen háromféle indítékot különböztet meg az emberek viselkedésében: az önzést, a szimpátiát (altruizmus, mikor az egyén haszon függvényében a saját hasznán kívül azon embertársai is szerepelnek, akik iránt szimpátiát érez) és az elkötelezettséget. Lindenberg (1990) „homo socio-oeconomicus” emberkép: Az egyén racionálisan választ bizonyos döntésalternatíva-tartományon belül, de ennek a tartománynak a határait az adott társadalomban elfogadott és az egyén által követni kívánt normák és értékek határozzák meg.

17 Gazdasági mechanizmusok: reciprocitás; redisztribúció, piac A gazdasági aktor motivációinak elméleti kérdéseivel párhuzamosan merül fel, hogy milyen mechanizmusok alapján működik az adott gazdaság. Polányi Károly három ilyen mechanizmust különböztet meg: a kölcsönös adományok, ajándékok, a termékek központi begyűjtése, elosztása és piaca. Néhányan az anyagi ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtás, a tág értelemben vett informális gazdaság jelentőségét emelik ki a modern társadalmakban a jólét megteremtésében. Zampf (1984) szerint bizonyos területeken a piac, más területeken a jóléti állam mondott csődöt, nem képes a társadalom tagjainak szükségletét kielégíteni. Emiatt egyrészt a család és háztartás, másrészt a kis informális csoportok szerepe nőtt meg.

18 Vita a szocialista gazdaságról A vita a két vh. Közti korszakban, közvetlenül a szovjet forradalom után fejlődött ki. Mises (1935): központi tervezés esetén lehetetlen a racionális gazdálkodás Lange ( ): elképzelhető olyan központi terv, amely a szűkös erőforrásokat racionálisan osztja el a különböző javak és szolgáltatások előállítása között. Schumpeter (1975): a kapitalizmus gazdasági szempontból sikeres, a szocializmus is működőképes. A kapitalizmus önmaga társadalmi bázisát ássa alá, ezért megszűnik, a szocializmus a demokráciát ássa alá, ezért meglassítja a társadalmi fejlődést.

19 Hayek (1944): a központosított tervgazdálkodás gazdaságilag működésképtelen, és szükségképpen elvezet a diktatúrához. Nove (1990): megvalósítható lenne egy működőképes szocialista gazdaság, vegyes tulajdoni formákkal és demokratikus politikai rendszerrel. Kornai János (1980, 1993): a szocialista tervgazdálkodásban szükségképpen hiány van a lakosság által megvásárolható áruk piacán, a munkaerőben és a beruházásokra felhasználható tőkében. később azt is állította, hogy a központi tervgazdálkodásról nem lehet áttérni a racionálisabb gazdálkodás lehetővé tevő piaci gazdálkodásra, amíg a termelőeszközök állami tulajdonban vannak.

20 A „menedzserek forradalma” Rt. Multinacionális vállalatok Burcham (1962) A menedzserek számára nem a vállalat nyereségének maximalizálása a cél, hanem a vállalat növelése, hatalmának, gazdasági befolyásolásának növelése. A kapitalizmus mechanizmusa alapvetően megváltozott.

21 Bürokratikus szervezetek Max Weber szerint a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. A szervezetek méretei nőnek, egyre inkább bürokratikusan irányítják. Egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben.

22 A bürokrácia meghatározása a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik egyértelmű uralmi hierarchia van, pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel pontos szabályok szerint történik az előrelépés az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek a bürokraták teljes munkaidős állásban és fizetésért dolgoznak a bürokraták ügyintézésében a kapcsolatok személytelenek. A bürokratikus ügyintézést meg kell különböztetni a feudális monarchiák ügyintézésétől.

23 A bürokrácia hátrányai Weber szerint A növekedésre törekszik a bürokrácia: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye Mindenki addig emelkedik a bürokráciában, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. Ennek az előrelépési rendszer az oka. Eredeti célja, hogy maga a működés válik céllá A bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia A bürokratikus szervezetek merevekké válnak. A gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól, annak kiterjedésétől várja a megoldást.

24 A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai (Hirsch-1976) Pozicionális jószág Kommercializálódás Gazdasági fejlődés- saját haszon maximalizálása

25 Nemzetközi tendenciák Tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzat Taylor a századfordulón kidolgozta a tudományos munkaszervezés módszerét: ember és gép kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy a munkás minden mozdulatát tudományosan kell megtervezni, ne legyen folyamatos munkaelem, mozdulat. Ennek eredményeképpen a lehető legtöbb területen a szalagszerű termelést alkalmazták. A munka termelékenységét lényegesen növelték. Mayo: a munka termelékenysége nem annyira a tárgyi feltételektől függ, mint inkább attól, hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen. A teljesítményemelkedések oka az lehet, hogy a munkások úgy érzik, hogy odafigyelnek rájuk, a kívánságaikra, így erősödött a csoportöntudatuk. Mayo javasolta „tanácsadók” alkalmazását, akikkel a munkások szükség szerint megbeszélhetik a problémáikat.

26 Gépesítés és automatizálás Friedmann (1956): A munkának nem csak az a szerepe, hogy jövedelmet ad, hanem értelmes is ad az ember életének, örömet szerez. A gépesítés a munkának ezt a funkcióját szünteti meg. A munkás nem látja a munkája értelmét úgy, mint a parasztgazda vagy a kisiparos. Ezért az ipari munkás elidegenedése fokozódik. A gépesítés és az automatizálás felvetette a tömeges munkanélküliség lehetőségét. Ugyanezt jelentheti a mikroelektronika a szellemi munka területén.

27 Autonóm csoportok és a munkás- önigazgatás Autonóm munkacsoport: a feladatot nem egyes munkások kapják, hanem a teljes munkacsoport, annak tagjai saját elgondolások alapján osztják szét és szervezik meg a munkát. Így csökkent a munkások elégedetlensége, emellett nőtt a munka termelékenysége. Munkásönkormányzatok: a vállalati tanácsoknak munkás tagjai is vannak. NDK-beli vizsgálatok szerint ez a vezetési és döntési újítás sehol nem csökkentette a vállalatok teljesítményét és a döntéshozatalra való képességet, hosszú távon javultak ezek. Lengyelországban azonban azt állapították meg, hogy az elképzeléseket nem sikerült megvalósítani.

28 Munkaerőpiac A piac szegmentált, ami azt jelenti, hogy külön munkaerőpiaca van a nőknek és a férfiaknak. Némelyik országban külön piaca van a teljes munkaidős foglalkoztatást kínáló nagyvállalatoknak és a részmunkaidős munkát kínáló vállalatoknak. Olyan formában is megnyilvánul, hogy elkülönül a hazai és a külföldi munkaerő iránti kereslet. Vannak magasabb bérekkel foglalkoztatott munkások, akiknek biztos a helyzete, ugyanakkor vannak alacsonyabb bérű munkások is. Elbocsátás esetén ebből a második csoportból van az elbocsátás, ugyanakkor felvétel esetén is erről a piacról történik a munkaerő felvétel.

29 Munkanélküliség A második világháború alatt és után kevésbé foglalkoztak a munkanélküliséggel. A keynes-i gazdaságpolitika és a beveridge-i szociálpolitika látszólag megoldotta a kérdést. A fejlett országokban a 70-es évekig alacsony volt a munkanélküliség. A 80-as években a fejlett országokban ismét megnőtt a munkanélküliségi ráta. A keynes-i gazdaságpolitika már nem tudott megfelelő foglalkoztatást nyújtani. A segélyezés nagy terhet jelentett az állami költségvetésnek. A szakképzetlen munkások, az alacsony iskolai végzettségűek körében nagyobb a munkanélküliség. Egyes országokban magas a fiatal felnőttek körében is. A tartós munkanélküliség azzal is járhat, hogy az érintettek ki is szakadhatnak a társadalomból és reményvesztetté válnak.

30 Informális gazdaság De Soto: informális gazdaság sokkal hatékonyabb, mint a hivatalos gazdaság. Sokkal közelebb áll az igazi piacgazdasághoz, mint a hivatalos gazdaság, mert utóbbiban az állam folyamatosan beleavatkozik. Gershuny: a fejlett országokban egyre drágábbakká válnak bizonyos szolgáltatás. Kialakul a szolgáltatási társadalom mellett egy önmagát kiszolgáló társadalom. A fejlett országokban a háztartások jelentős mennyiségű munkát végeznek saját szükségleteik kielégítésére. Nem jelentéktelen a háztartások egymás közötti segítségnyújtása sem.

31 Magyarországi helyzet Üzem és munkaszociológiai vizsgálatok A sztálini korszakban nagy hangsúlyt kapott a munkások lelkesedése, a szocializmus iránti elkötelezettség. Ettől a munkateljesítmények növekedését várták. Széles körben alkalmaztak kényszereszközöket, fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonást. A lelkesítő propaganda nem volt képes a munka termelékenységét a kívánt szintre emelni után a kényszer helyére az anyagi ösztönzés lépett. A béreknek arányosnak kellett volna lenni a munkateljesítménnyel. Jellemzők voltak a feszes munkanormák. Ezeket évről évre emelték. A munkások nagy része ezt átlátva teljesítményét egyes időszakokban visszafogta. Fontos szerepet játszottak a munkások informális csoportjai is ezekben a törekvésekben.

32 Héthy és Makó: az alsóvezetők kiválasztása nagyrészt nem teljesítményük alapján történt, hanem politikai megbízhatóságuk alapján. Burawoy és Lukács János: a magyar munkások legalább olyan intenzitással dolgoztak az üzemekben, mint az amerikaiak. Az amerikai munkást fenyegette a munkanélküliség, a magyart nem. A magyar munkás munkahelyének biztonságával bérének bizonytalansága állt szemben. Stark: Amerikában meghatározott előléptetési rendszer érvényesült, míg Magyarországon ilyent nem találtak. Magyarországon a munkavállalók a külső munkaerőpiacon nincsenek erős versenynek kitéve, mert munkaerőhiány van, viszont vállalaton belül kénytelenek állandóan alkudni bérük és munkafeltételeik javítása érdekében.

33 A vállalatok és a kormány közti alku Kornai János: „puha költségvetési korlát” A vállalati vezetés fő célja nem a nyereség maximalizálása hatékony gazdálkodással, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció.

34 A második gazdaság A második gazdaság először a mezőgazdaságban alakult ki. A községekben élők háztartásának túlnyomó többségében volt ilyen gazdaság. A 70-es évek végétől kezdett elterjedni az ipar és a szolgáltatások területén. A második gazdaságból származó jövedelmeket nehéz pontosan mérni. Ezek 67-ig lassan csökkentek, majd a 80-as években ismét nőttek. Tardos Róbert: 80-as években: a család helyzetének romlására az a válasz, hogy megpróbálnak többletmunkát vállalni. A 80-as évek romlásánál sok család tényleg így tett. 80-as évek közepéig a második gazdaság a jövedelemegyenlőtlenségek csökkenéséhez járult hosszá. 87-től a magasabb jövedelmű családok nagyobb arányban részesültek a második gazdaságból származó jövedelmekből, mint a szegényebbek.

35 Vállalati gazdasági munkaközösségek A kormányzat engedélyezte a 80-as évek első felében, hogy a súlyosbodó gazdasági válságban ezek segítik majd a vállalatok alkalmazkodását a piaci viszonyokhoz, emellett kiegészítő jövedelemhez juttatják a munkavállalók egy részt. Stark szerint bevezetésének célja, hogy a magas szakképzettségű munkásoknak, akiknek nem volt módjuk a második gazdaságba bekapcsolódni, lehetőséget adjon többletjövedelem szerzésére. A munkafeladatok meghatározása és a kifizetés alku tárgya volt. Fokozta a munkásságon belüli differenciálódást. Egyrészt a kulcsmunkások, másrészt az informális csoportokon belül jó pozícióban levő munkások vettek részt. Léteztek autonóm munkacsoportok. Megegyezés született az elvégzendő munkáról, a tagok egymás között osztották fel a feladatokat, a munkamegosztás rugalmas volt, nem volt főnök. Sok műszaki újítás is született. A rendszerváltás előtti utolsó években megindult a magánvállalkozási formák szaporodása is.

36 Privatizáció Stark: a privatizáció eredményeképpen létrejövő tulajdoni struktúrát vizsgálta: nem tisztán magántulajdonban lévő vállalatok jönnek létre, hanem olyan keverék tulajdoni formák, amelyekben az állami és a magántulajdon egyaránt szerepet játszik. Így nehéz elkülöníteni az állami és a magánkézben levő vállalatokat egymástól.

37 Az új gazdasági elit és a magánvállalkozók Szelényi Iván: a második gazdaságban azok a legsikeresebbek, akiknek a családja a mezőgazdaság kollektivizálása legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett. Munkanélküliség Az tekinthető munkanélkülinek aki a megelőző hónapban egyáltalán nem végzett kereső tevékenységet, aktívan keresett munkát és készen áll arra, hogy azonnal munkába lépjen.

38 Háztartások alkalmazkodása a gazdasági nehézségekhez 1995 év végi Háztartási Panel felvétel szerint a háztartások 25%-a havonta, 10%-a kéthavonta, 24%-a ritkábban, 41%-a soha nem került pénzzavarba hó végén. Az ilyen háztartások 15%-a tudta korábbi megtakarításait felhasználni, 37% a rokonoktól, szomszédoktól kapott segítséget, 42% a kiadásait csökkentette.


Letölteni ppt "Gazdaság Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések