Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az igazgatás társadalmi rendeltetése Bánhegyi Gabriella forrás: Magyar közigazgatási jog.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az igazgatás társadalmi rendeltetése Bánhegyi Gabriella forrás: Magyar közigazgatási jog."— Előadás másolata:

1 Az igazgatás társadalmi rendeltetése Bánhegyi Gabriella forrás: Magyar közigazgatási jog

2 Az igazgatás fogalma n Az emberi közösségek valamilyen cél érdekében tevékenykednek n Az együttműködés oka az így elérhető eredménytöbblet. n A cél eléréséhez kifejtett közvetlen „főtevékenységen” kívül szükség van kiegészítő (irányító, igazgatási) tevékenységre is.

3 Miért kell igazgatni? n Hogy a különböző tevékenységek között, valamint az elérendő cél és a tevékenységek között megteremtsük az összhangot.

4 Az igazgatás tudományos igényű meghatározása n Az igazgatás az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja a közös cél eléréséhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját.

5 FONTOS! n Csak emberek közötti tevékenység összehangolás esetén beszélhetünk igazgatásról! n Saját munkánk összehangolása sohasem minősül igazgatásnak.

6 Cél és koordináció: az igazgatás két fontos eleme n Célkitűzés: minden igazgatási tevékenységben szerepet kap. Enélkül az igazgatás értelmetlen. n Koordináció: összekapcsolja a célkitűzést és a „főtevékenységet”. Feladata a célkitűzés és a munkamegosztás közötti ellentmondás kiküszöbölése.

7 Szervezés és igazgatás viszonya n A szervezés tágabb értelemben azonos az igazgatással ( azaz valamilyen cél eléréséhez feltételeket biztosít és gondoskodik a megvalósulásról). n A szervezés szűkebb értelemben az igazgatás része (azaz a döntések végrehajtásának megszervezését jelenti).

8 Az igazgatás alanya és tárgya n Alany: aki igazgat. n Tárgy: akit igazgatnak. n Mindkettő csak emberek csoportja lehet, azaz mindkettő szervezet. n Elvileg alany és tárgy egybeeshet (azért ez ritkán fordul elő).

9 Az igazgatás alanya n Modern társadalmakban már erősen differenciálódtak az alanyok. n Horizontálisan három irányító szervezeti rendszer alakult ki: pártok, állami szervek, társadalmi szervek. n Három munkaszervezeti rendszer: államigazgatás, magánigazgatás, társadalmi önigazgatás.

10 A közigazgatás tárgya n Az egész államilag szervezett társadalom. n Speciális jellemző: az állami szervek hatásköre a szervezeti élet szinte minden formájára kiterjed. Így a magánigazgatás és társadalmi önigazgatás alatt álló szervezetek is tárgyai lehetnek az állami szervek igazgatási tevékenységének.

11 Az igazgatás tartalma n Tervezés, szervezés, parancsolás, koordinálás, ellenőrzés (Fayol,1984) n Tervezés, szervezés, személyzeti tevékenység, irányítás, koordinálás, tájékozódás, pénzügyek (Urwick, 1937) n Lényeg: tartalmilag két rész = egy tervező-előkészítő szakasz és egy kivitelező szakasz.

12 Az igazgatás előkészítő és kivitelező szakasza

13

14 A ciklus egyes elemei Alapvető elem. A ciklus a cél jellege alapján lehet egyszeri lefutású és ismétlődő. A döntéseket megalapozó információk információs csatornákon keresztül kerülnek a személyzethez. A bejött információ alapján a lehetséges döntéseket állapítják meg és vizsgálják kivitelezhetőségüket. Az információ-feldolgozás nem különíthető el élesen a tervezési szakasztól.

15 Az információ és rendszerezése Előre meghatározott szempontok szerint összegyűjtött és rögzített (rendszerezett) információk együttese. Lényeges tulajdonsága az áttekinthetőség, hogy a gyors és megalapozott döntések meghozatalát lehetővé tegye. Jóléti állam működésének alapfeltétele.

16 Információ és közigazgatás

17 Ellentétes érdekek az információ kezelésében n Az információk cselekvést szabályozó, magatartást formáló hatásúak. n Közérdekű információkhoz való hozzájutás n Ellenőrzés a személyes információk felett n Közérdekű adatok nyilvánossága n Személyes adatok védelme (ezekre még visszatérünk)

18 Elvek az információ kezelésében n n Minden ami személyes, az titkos, feltárása az érintett rendelkezése alá tartozik. n n Ami nem személyes, az közügy - következésképpen nyilvános. n n A közérdekű adatok nyilvánossága azt jelenti, hogy az állampolgároknak jogukban áll a hivatalos szervek tevékenységéről tudomást szerezni.

19 Elvek az információ kezelésében A személyes adatok védelme az állampolgár személyiségi jogai védelmét jelenti, amelynek értelmében korlátot állítanak az államigazgatás és az illetéktelen személyek azon törekvése elé, hogy az egyénről - általa ellenőrizhetetlen módon - adatokat szerezzenek be és használjanak fel.

20 Elvek az információ kezelésében n A két elvnek nem biztos, hogy feltétlenül érvényesülnie kell minden esetben (nemzetbiztonsági ügyek, büntetőügyek, stb.)

21 Az elvekhez kapcsolódó alkotmányos jogok n Jog a tájékoztatáshoz: n Jog a tájékoztatáshoz: a hivatalos információk bárki számára szabadon hozzáférhetőek, azokat ki kell szolgáltatni; n Jog a magánélet védelméhez n Jog a magánélet védelméhez: mindenkinek joga van arra, hogy lakását, munkáját, vállalkozását, magán és családi életét és az ezzel kapcsolatos információkat - a személyes autonómia keretei között - tiszteletben tartsák.

22 Az információval kapcsolatos törvényi szabályozás területei n Személyiség védelme, magánszféra sérthetetlensége. n Információszabadság n Adatvédelem

23 Az információk rögzítése és tárolása n n Az információkezelés és az információs jogok szempontjából különös figyelmet érdemelnek a közigazgatási nyilvántartások, minthogy az adatok viszonylag széles választékát nagy tömegben, többé-kevésbé koncentrált szervezeti rendszerben tárolják

24 Az információk rögzítése és tárolása n n Az államigazgatás, mint sajátos igazgatás működése sem képzelhető el információk nélkül. A tervezés, döntés egyre nagyobb mértékben az információk megbízhatóságától függ. n n Az államigazgatás az országos információrendszeren belül sajátos alrendszert épít ki.

25 Az államigazgatási információrendszer sajátosságai n Az információk egy része bizalmas természetű (államtitok, szolgálati titok). n n a közigazgatásnak a gyors döntések meghozatala érdekében szükséges információkat gyorsan kell megkapnia. n n Jóval nagyobb mennyiségű adatot használ az államigazgatás, mint bármely más információ rendszer. n n az államigazgatás részére bizonyos információk szolgáltatása kötelező.

26 A nyilvántartások csoportosítása n Jogi hatás szerint: –konstitutív hatályú: (pl. ingatlannyilvántartás) –konstitutív hatályú: Amennyiben a bejegyzéshez jogi következmény fűződik, akkor a nyilvántartást konstitutív (értsd: jog keletkeztető) hatályú (pl. ingatlannyilvántartás) –deklaratív hatályú: (pl. anyakönyv) –deklaratív hatályú: Ha a nyilvántartás – tehát adatrögzítés – tényéhez nem fűződik jogkeletkezető hatás. (pl. anyakönyv)

27 Nyilvántartások csoportosítása n Nyilvántartás tárgya szerint: –személyek nyilvántartása –dolgok nyilvántartása –szellemi javak nyilvántartása –jogszabályok nyilvántartása n Vezető szerv jellege alapján: –állami (közigazgatási, vegyes, bírósági) –nem állami

28 Nyilvántartások csoportosítása n Hitelesség, bizonyító erő alapján: –közhitelű: –közhitelű:annak kell a bejegyzés hitelességét, vagy tartalmi helyességét megcáfolni, aki azt nem fogadja el. (anyakönyv, ingatlan-nyilvántartás) –nem közhitelű: a –nem közhitelű: a vitássá tett adatnak a tartalmi helyességét és a bejegyzés hitelességét kell igazolni, mégpedig annak, aki az adatra jogot alapoz.

29 Nyilvántartások csoportosítása n Hatósági és nem hatósági n Módszer szerint: –lajstromos: magas biztonság, kronológia, nehéz adatkezelés (pl. anyakönyv) –kartotékos alacsony biztonság, jó csoportosíthatóság (pl. népesség-nyilvántartás helyi szinten). –számítógépes (nagyon gyors csoportosítás, igen alacsony adatbiztonsági szint).

30 Nyilvántartások csoportosítása n A leggyakrabban alkalmazott megkülönböztetés a nyilvántartás tárgya szerint történik. n A dologi és személyi nyilvántartás közti különbség viszonylagos, a kettő összekapcsolható. n A különböző nyilvántartások közötti kapcsolatteremtés valamilyen azonosító jel alkalmazásával történik. (adatvédelem!)

31 Nyilvántartásokkal szemben támasztott követelmények n célszerűség, célhoz kötöttség n törvényesség n pontosság, valósághűség n objektumközeliség n párhuzamos adatkezelés elkerülése n rugalmasság n teljes körűség n gépesíthetőség

32 Nyilvántartások funkciója n áttekintés n adatbázis a döntéshozatalhoz n tényleges jogi helyzet rögzítése n statisztikai felhasználás

33 A ciklus egyes elemei Az igazgatási ciklus központi eleme. Az előkészítő szakasz a döntés meghozatalát szolgálja, a kivitelezési szakasz annak végrehajtását. Lényege a tervezés során feltárt lehetőségek egyikének kiválasztása. A döntést az igazgatási szervezet vezetője hozza és a felelősséget is ő vállalja érte. A döntésből utasítás lesz, közölni kell az érdekeltekkel. Biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételeket. Lényege a munkamegosztás.

34 A ciklus egyes elemei A munkamegosztás szükségszerű velejárója. Az igazgatási ciklus zárszakasza, amely egyben új ciklus kiindulópontja lehet. Szerepe még a végrehajtás információkkal való ellátása.

35 A közigazgatás társadalmi rendeltetése n Szerepe alapvetően megegyezik az igazgatáséval: döntés-előkészítés és végrehajtás. n Ez a legnagyobb szakigazgatási rendszer. n Politikai hatalomnak van alárendelve, annak céljait, feladatait valósítja meg. n Relatív autonómiával rendelkezik.

36 A közigazgatás n A társadalom igazgatását közhatalommal végzi. n Ellát más igazgatási feladatokat is: közszolgáltatást biztosít, szervezeteket igazgat, állami gazdálkodó tevékenységet végez. n Közhatalmi keretek között közvetett igazgatást, közszolgáltatások biztosításával közvetlen igazgatást lát el.

37 A közigazgatás n A jogállamiság keretei között működik - tevékenységét a jog szabályozza. n A jogrendszer elkülönült ága a közigazgatási jog szabályozza. n Az állam által biztosítandó közszolgáltatások megvalósítására rendelt szervezet és tevékenység.

38 A közigazgatás n Állami feladatokat hajt végre. n Az állami funkciókat elsősorban az Alkotmány, valamint törvények határozzák meg. n Közigazgatási jellegű döntések születhetnek parlamenti, államfői keretek között is.

39 A közigazgatás rendeltetése n Állami döntések előkészítése n Jogalkotás n Jogalkalmazás n Törvényességi felügyelet n Szervezetirányítás n Gazdálkodó tevékenység

40 A közigazgatás tevékenységét meghatározó állami funkciók n Klasszikus funkciók: –honvédelem –külügyek –közbiztonság, közrend megóvása –jogrend védelme n Gazdasági funkció n Szociális funkció

41 A közigazgatás helye a társadalomban n Az állami funkciók szaporodásával nőtt a közigazgatási feladatok,ezzel együtt a közigazgatásban dolgozók száma. n Egyre jobban elkülönülő szférává vált a közigazgatás. n A közigazgatás jelen van a szervezett keretek között folyó emberi tevékenységek szinte minden szintjén. n Különösen a szociális szférában viszont a közigazgatás szerepének csökkenése figyelhető meg napjainkban. n Cél a közigazgatás és a társadalom szorosabb kapcsolatának megteremtése.


Letölteni ppt "Az igazgatás társadalmi rendeltetése Bánhegyi Gabriella forrás: Magyar közigazgatási jog."

Hasonló előadás


Google Hirdetések