Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja „Az esélyegyenlőség érvényesülése a KIOP-os pályázatokban” MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja „Az esélyegyenlőség érvényesülése a KIOP-os pályázatokban” MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztály."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja „Az esélyegyenlőség érvényesülése a KIOP-os pályázatokban” MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztály Miskolc

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 CÉLOK, FELADATOK, MÓDSZEREK A kutatás célja: –Az esélyegyenlőség érvényesülésének mérése és erősítése a KIOP-os pályázatokban. A kutatás feladatai: –A KIOP nyertes pályázatainak esélyegyenlőségi szempontú elemzése. –Jó példák kiválasztása, példajellegük sajátosságainak megfogalmazása. –Javaslatok megfogalmazása a pályázati rendszer esetleges módosításával kapcsolatban. A kutatás módszertana: – Kvantitatív elemzés - KIOP 106 db nyertes pályázatából az esélyegyenlőség célcsoportjai szerint jogcímenként az elméletileg lehetséges orientációk vizsgálata az európai uniós és hazai esélyegyenlőségi célok és prioritások megjelenésének kimutatása az esélyegyenlőségi szempontok pályázati dokumentációkba való beépítése módjának elemzése – Kvalitatív elemzés - három mintaprojekt vizsgálata Építési-bontási hulladékfeldolgozó üzem telepítése a Bodrogkeresztúri Regionális települési Szilárdhulladék Lerakóba (Tokaj Város Önkormányzata) (roma orientáció) A Budapest Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vízének kitermelése és tisztítása (Budapesti Vegyiművek Rt.) (nő orientáció) Budapest-Érd kötöttpályás elővárosi tömegközlekedés fejlesztése, II/B projekt: Érdliget megállóhely rekonstrukciója (Magyar Államvasutak Rt.) (fogyatékos orientáció)

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 A VONATKOZTATÁSI RENDSZER Az esélyegyenlőség fő problématerületei Emberi jogok csorbulása Döntéshozásból való kizárás, vagy alulreprezentáltság Gazdasági függőség – munkaerőpiacon, vállalkozásokban való részvétel korlátozottsága Tudáshoz és az információkhoz való hozzájutás nehézsége Egészséghez való jog csorbulása Erőforrások feletti rendelkezés hiánya vagy korlátozása (szabadidő, térhasználat, eszközhasználat)

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 1. SZERVEZETEK VIZSGÁLATA AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL Esélyegyenlőségi tervvel való rendelkezés Munkakörnyezet –gyermeknevelés segítése –a projektben részt vevők felkészítése az esélyegyenlőség érvényesítésére –esélyegyenlőséggel foglalkozó munkatárs, esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzésben résztvevők –rugalmas munkaidő, részmunkaidő, távmunka lehetősége –garanciák a diszkrimináció ellenességre –alkalmaznak-e, illetve vállalják-e a pályázatban a törvényi kedvezménnyel élve hátrányos helyzetű – pályakezdő, gyes-ről visszatérő nő, 50 év feletti stb. – munkavállalók alkalmazását? Szervezeti felépítés –az érintett célcsoportok reprezentációja a szervezet munkavállalói, vezetői között és vezető testületeiben Lehetséges értékelés: a)esélyegyenlőségi minimumfeltételeknek sem megfelelő szervezet b)esélyegyenlőségi minimumfeltételnek megfelelő szervezet c)esélyegyenlőségre érzékeny szervezet NINCS ADAT

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 2. ESÉLYEGYENLŐSÉGI ORIENTÁCIÓ JOGCÍMEK SZERINTI VIZSGÁLATA Lehetséges értékelés: a)Semleges (neutrális) ismérve: Általános intézkedés, mely egy esélyegyenlőségi célhoz sem járul hozzá b)az esélyegyenlőség megvalósítására orientált ismérve: Általános intézkedés, ami azonban mindenképpen hozzájárul az esélyegyenlőség megvalósításához. c)pozitív ismérve: Az intézkedés kimondottan egy vagy több esélyegyenlőségi célcsoport tagjai esélyeinek javítását szolgálja.

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 ESÉLYEGYENLŐSÉGI ORIENTÁCIÓ JOGCÍMEK SZERINT A vízminőség javítása ( 5 projekt, 21 település) - a területi különbségek mérséklése, a költséges víztisztító berendezéseket vagy palackozott vizeket megvásárolni nem tudó szegényebb családok és a mozgásukban akadályoztatott fogyatékkal élők számára valamelyest nagyobb előnyöket jelent, számukra csökkenti a társadalmi kirekesztés veszélyét. A szennyvízkezelés korszerű megoldása (5 projekt 5 település) - A csatornázás és tisztítás a növekvő vízfelhasználással rendelkező, ugyanakkor a szennyvízszippantás súlyosbodó terheit egyre kevésbé vállalni képes sok gyermekes alsó és alsóközép-osztálybeli családok terheit csökkenti, ill. ad lehetőséget a nők háztartásban végzett munkáját könnyítő háztartási gépek környezeti kockázatokat és kiadásokat csökkentő működtetésére. Maga az építkezés lehetőséget ad az alacsony iskolai végzettségű, roma férfiak foglalkoztatására. Az állati hulladékok elhelyezése és kezelése (11 projekt ) – a dögkutak, állati hulladéktelepek rendezése az átlagosnál erőteljesebben érintik a hozzájuk fizikailag legközelebb, jellemzően roma telepeken lakó családokat. Ugyanakkor befolyásolja a területen működő állattartó vállalkozások versenyképességét is és ezen keresztül az ott, ill. magában a hulladék-feldolgozó telepeken dolgozó, jelentős mértékben roma alkalmazottak megélhetését is. Az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása és kezelése Szeged régiójában - az egészségügyben rendkívül magas arányban alkalmazott nő dolgozókat kiemelten érinti.

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 ESÉLYEGYENLŐSÉGI ORIENTÁCIÓ JOGCÍMEK SZERINT Az építési bontási hulladék elhelyezése és kezelése ( 5 projekt 4 megyeszékhely és 2 kisebb település). A bontási hulladék elhelyezése az adott városrészben lakók számára egyformán előnyös. Ezt az előnyt valamelyest jobban tudják értékelni a gyermekes nők, amennyiben a hulladék helyén játszótér, zöldterület létesül, valamint a fogyatékkal élők, amennyiben közlekedésük zavartalanabbá válik. A hulladékok kezelése, az újrahasznosítás elindítása pedig az alacsony iskolai végzettségű roma férfiak és megfelelő technológia estében a fogyatékkal élők rehabilitációjában új lehetőségeket teremt. A lakóházak azbesztmentesítésére Tatabánya, Győr, Budapest XXII. kerület (Budafok - Tétény) lakótelepein kerül sor. A program összességében több, mint 20 ezer lakót, kb. 5 ezer alsó és alsó-középosztálybeli családot érint. Az így elháruló egészségügyi veszély különösen a lakásokban vélhetően legtöbb időt eltöltő gyermekek és nők egészséges életre való esélyeit érinti kedvezően.

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 ESÉLYEGYENLŐSÉGI ORIENTÁCIÓ JOGCÍMEK SZERINT A környezeti kármentesítést szolgáló 5 projekt erősen szennyezett területekhez kapcsolódik, az eredmény – a további lakossági felhasználásról információnk nem lévén - az egyes lakossági csoportokat egyformán érinti. A területen dolgozók összetétele alapján azonban az egyes projektek a különböző esélyegyenlőségi célcsoportokra eltérő hatást gyakorolhatnak. A kármentesítéssel járó munkálatokban lehetőség van nagyobb számban roma férfiak alkalmazására. A természetvédelmet NATURA 2000 terület vásárlásával, természetes élőhelyek rekonstrukciójával, szabadvezetékek kiváltásával kiterjesztő 12 projekt egy kivételével valamely nemzeti parkhoz kapcsolódik. A NATURA területek karbantartása, védelme, a tájgazdálkodási program megvalósítása lehetőséget ad alacsony iskolai végzettségű, roma munkaerő alkalmazására. A kiegészítő projektelemek, mint pl. az erdei iskolák létrehozása, fejlesztése során a roma és a fogyatékkal élő gyermekek kiemelt célcsoportonként is megjelenhetnek. A levegő és zajvédelem terén 3 projekt keretében 100 helyszínen történik, főként mérésre, tervezésre irányuló előrelépés. Az eredmények az érintett helyszínen élőket egységesen érintik. Az energiahatékonyság növelését célzó 16 projekt elsősorban a nagyvárosokban, kisebb részben kisvárosokban valósulnak meg.

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 ESÉLYEGYENLŐSÉGI ORIENTÁCIÓ JOGCÍMEK SZERINT 6 projekt a városi távfűtő- és villamosenergetikai rendszerek felújításával, átállításával közvetlenül hat a lakossági csoportokra. A hőveszteség csökkentése, a hőközpontok korszerűsítése várhatóan hozzájárulnak a szolgáltatási díjak csökkenéséhez, ill. kisebb mértékű emelkedéséhez, ami különösen a hátrányos helyzetű lakossági csoportok számára jelenthet könnyebbséget, esélyeik növekedését. További 8 esetben a közintézmények és közszolgáltatások energetikai rendszerének korszerűsítésére irányulnak a projektek. Ezen szolgáltatásokat az egyes társadalmi csoportok nem egyformán veszik igénybe. A közvilágítás és a tömegközlekedés feltételeinek javítása az ezen szolgáltatásokat nagyobb mértékben igénybe vevő nőket a férfiaknál erősebben érinti. A hivatali épületek fűtéskorszerűsítése szintén kedvezően hat az ott dolgozó, többségében nő alkalmazottra. A kórházak fűtéskorszerűsítésének szintén lehetnek ilyen jellegű, a nőknek kedvező esélyegyenlőségi kihatásai. Az alternatív energiaforrások bevonását 13 településen 18 alternatív (3 bio- + 3 geo- + 1 víz szél-) energiatermelő egység segíti elő. Az előállított energiához való hozzáférésben esélyegyenlőségi szempontból különbségeket egyelőre nem feltételezhetünk, foglalkoztatási szempontból is legfeljebb a biomasszát hasznosító energiatermelés jelent az alacsony iskolai végzettségűek számára esélyt, valamint a szélerőműveket létesítő, fenntartó társaságokban nők vagy fogyatékkal élők alkalmazására adódik lehetőség. A főúthálózat felújítása, műszaki fejlesztése 17 projektben 9 főútvonalat érint. A legtöbb beruházás a 4-es út mentén valósul meg. A projektek 5/6-od részben Kelet-Magyarország közlekedési helyzetének javítását célozzák. Ezáltal már eleve szolgálják a területi különbségek csökkentését, az ebben az országrészben élők esélyeinek javítását.

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 ESÉLYEGYENLŐSÉGI ORIENTÁCIÓ JOGCÍMEK SZERINT A projektek közel fele az egyes szakaszok magasabb tengelyterhelésre való megerősítését vagy burkolatának javításához, míg több mint fele pedig városokat elkerülő útszakaszok építésével a közlekedés biztonságának növeléséhez és az elérési idő csökkenéséhez járul hozzá. Mindkét eredmény javítja a regionális versenyképességet. Emellett az elkerülő útszakaszok a személygépkocsival nem rendelkező, ezért a városok főútvonalain nagyobb arányban gyalog, ill. kerékpárral, kerekes székkel közlekedő fogyatékkal élők, nők, romák biztonságát is növeli. (Székely, Berkesz, Nyírbogdány) Az elővárosi közlekedés és intermodális csomópontok fejlesztése közül a Budapest-Érd vasúti összeköttetést javító közlekedésen belül két esetben vasúti megállóhelyek, peronok korszerűsítésére és egy esetben vasúti átjárók különszintű kialakítására kerül sor. Ezáltal a tömegközlekedésben nagyobb arányban részt vevő romák és nők közlekedési feltételeit, ezen keresztül a városokban lévő oktatási intézményekbe, munkahelyekre való bejutását könnyíti meg a közlekedés fejlesztése. A közlekedés rendszerének a fogyatékkal élők speciális igényeinek megfelelő kialakítása esetén javulnak a fogyatékkal élők esélyei is. Az intermodális csomópont kialakítása során a kiszolgáló létesítmények akadálymentes megépítése lehetőséget ad a fogyatékkal élők alkalmazására.

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 Az esélyegyenlőségi célcsoportok megjelenése a KIOP pályázatokban

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Az esélyegyenlőségi orientációk elméleti megítélése és a pályázatokban való megjelöltségének eltérései A pályázatokban megjelölt esélyegyenlőségi célcsoportok A szakmai besorolás szerinti esélyegyenlőségi célcsoportok Egyik sem Csak roma Csak nő Csak fogya tékos Rom a-nő Rom a- fogya tékos Nő- fogya tékos Mind háro m Ninc s adat Végöss zeg Egyik sem Csak roma Csak nő Csak fogyatékos00112 Roma-nő Roma-fogyatékos Nő-fogyatékos Mindhárom Végösszeg

13 MTA Regionális Kutatások Központja AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG FŐ TERÜLETEI MEGJELENÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az európai uniós és hazai esélyegyenlőségi politika prioritásai –foglalkoztatás –gazdasági részvétel –képzés, információkhoz való hozzáférés –szociális biztonság és egészségügy –lakhatás –közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Lehetséges értékelés: a)Az esélyegyenlőség egyik prioritása sem jelenik meg hangsúlyosan. b)Az esélyegyenlőség valamelyik prioritása közepes erősséggel megjelenik. c)Az esélyegyenlőség valamelyik prioritása fő célként jelenik meg. Az Európai Uniós irányelvek és a hazai Esélyegyenlőségi Törvény ismerete, ezeknek való megfelelés a pályázatokban jellemzően sehogyan sem jelenik meg. Az esélyegyenlőségre vonatkozó EU-s irányelvek a pályázatok 2/3-ában, a magyar törvények és programok a pályázatok 1/4-ében jelennek meg explicit, de sokkal inkább implicit formában. Tételes hivatkozásokkal az esélyegyenlőségi alapdokumentumokra nem találkozhatunk, de azt több helyen is deklarálják, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint fognak eljárni.

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK MEGJELENÉSE Az esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó munkaerő foglalkoztatására, a munkaerő-piaci helyzetének javítására nyílik lehetőség a roma célcsoport ot tekintve a jelentős építési, ill. földmunkákkal járó ivóvíz, szennyvíz beruházások, környezeti kármentesítések, bontási hulladék feldolgozása, útépítések és -felújítások, a tájrehabilitáció során. Az alternatív energia-beruházások közül a szélerőművek működtetése nők vagy fogyatékosok alkalmazási lehetőségeit is bővítheti. Az esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozók foglalkoztatása a lehetőség szintjén szinte minden projekthez társítható. A romákra vonatkozóan 30, a nőkre vonatkozóan 16, a fogyatékosakra vonatkozóan 10 pályázatban jelzik, hogy tudatosan törekszenek a foglalkoztatási lehetőségeket kihasználni. Vagy közvetlenül vállalják a foglalkoztatást (25-en), vagy a közbeszerzési kiírásban szerepeltetik azt követelményként (10-en). A legóvatosabbak (21-en) csak a diszkriminációmentességre tettek ígéretet.

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK MEGJELENÉSE Az esélyegyenlőségi célcsoportok gazdasági részvételének növelésére, vállalkozóvá válására vagy vállalkozásaik megerősítésére a fenti területeken végzett alvállalkozói munkákon keresztül, vagy valamely kapcsolódó ágazatban, pl. az állati hulladék lerakók esetén az állattartásban adódhat lehetőség a roma vállalkozók számára, amire egy esetben utalás is történik. Az esélyegyenlőségi csoportok képzése, információkhoz való hozzájutásuk elősegítése a KIOP-os pályázatokban a természetvédelem részeként indított erdei iskolai programokban (romák, fogyatékkal élők), valamint a MÁV beruházásához kapcsolódó információs akadálymentesítésben érhető tetten. Ezekben a projektekben az esélyegyenlőséget növelő hatásokra közvetlen utalás is található.

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLETEK MEGJELENÉSE A esélyegyenlőségi csoportok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésére a legtöbb KIOP-os pályázatban utalnak. Az egészséges környezet, az ivóvíz biztosítása, a közlekedés feltételeinek javítása nyomán csökkentett egészségügyi kockázat, ill. balesetveszély, esetenként könnyebb megfizethetőség, ugyan az adott területen élő minden lakosra vonatkoznak, de olyan területeken hoznak előrelépést, melyek használatában egyes esélyegyenlőségi célcsoportok intenzívebben vesznek részt, így életfeltételeik másoknál jobban javulnak, csökken a társadalmi kirekesztés veszélye.

17 MTA Regionális Kutatások Központja AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJAI TELJESÜLÉSÉNEK VIZSGÁLATA Az esélyegyenlőség szempontjai teljesülésének értékelése az előkészítés és megvalósítás során – Eleget tesz-e a törvényből adódó akadálymentesítési kötelezettségnek? – A célcsoportok bevonása a projektbe. – A célcsoportok tájékoztatása a projektről. – A projekt jellegétől függő szempontok. Lehetséges értékelés: a)a projekt végrehajtása során közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy a célcsoportokra vonatkozó egyenlő bánásmódra negatív hatás keletkezhet, b)a projekt az esélyegyenlőség céljaihoz várhatóan hozzájárul valamely prioritás terén, de a projektkoncepció az esélyegyenlőségre vonatkozóan gyengeségeket és hiányosságokat tartalmaz, c)a projekt az esélyegyenlőség céljaihoz várhatóan hozzájárul valamely prioritás terén.

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 AKADÁLYMENTESÍTÉS Az akadálymentesítés a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiemelt formája. A projekt megvalósítása során létrehozott akadálymentes épületekről, vagy korábbi épületek felújítás során megvalósuló akadálymentesítéséről összesen 12 pályázatban történik említés. Ezek között az állati hulladéklerakó telepek épületéről (Mezőkövesd, Sellye), energiafelhasználás racionalizálást célzó épület-felújítások (Baja, Budapest III. kerület, Sopron), környezetbarát energiatermelés (Kisigmánd), építési-bontási hulladék feldolgozó (Tokaj- Bodrogkeresztúr), két út (442. és 44., ), a Győr-Gönyü intermodális központ és a MÁV Budapest-Érd elővárosi közlekedést fejlesztő három projektje során valósulnak meg.

19 MTA Regionális Kutatások Központja 19 CÉLCSOPORTOK BEVONÁSA, PR Az esélyegyenlőségi csoportok közösségi életben, döntéshozásban való részvételének javítása közvetlenül az esélyegyenlőségi csoportok menedzsmentbe való bevonásán és az érintett csoportokkal való egyeztetésekben jelenik meg. A nők menedzsmentbe való bevonása az esélyegyenlőségi hivatkozások egyik kedvelt formája. Összesen 17 pályázatban jelzik, hogy ügyelnek erre a szempontra, ill. konkrétan X nőt bevonnak a menedzsmentbe. (Nem minden esetben jelenti ez egyben a döntéshozásban való részvételt.) A romák menedzsmentben való jelenlétére egyetlen egy projektben sem, a fogyatékkal élőkére egy esetben lehet következtetni. A projektek PR stratégiájára, abban az esélyegyenlőségi célcsoportok helyére csak 4 projekt esetében történt közvetlen utalás. Emellett még 3-4 esetben írtak általában a lakossági fórumok jelentőségéről.

20 MTA Regionális Kutatások Központja AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTOK BEÉPÍTÉSE A PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓBA A helyzetértékelésben a 106 KIOP pályázat közül 5 pályázatban tartották fontosnak az esélyegyenlőségi kérdésekre történő utalást. Ezek mindegyike a pályázók szerint a roma célcsoportra vonatkozóan tartalmaz esélynövelő lehetőségeket és a helyzetértékelésben írnak a megvalósulás helyén a romák jellemző helyzetéről. A megállapítások summásak, közhiedelmeken és kevésbé adatokon, felmérési eredményeken alapszanak. A helyzetértékelésben a nők vagy a fogyatékkal élők jellemző, a projekt megvalósulása vagy további működtetése során előtérbe kerülhető szükségleteiről, érdekeiről egy pályázat sem foglalkozott. A célkitűzések között az esélyegyenlőségi célok 12 esetben jelennek meg. Ezek is jobbára csak sablonosan. Csupán 3 esetben érzékelhető közepesen erősen a projekt jellegének megfelelő, egyedi esélyegyenlőségi vonatkozás hangsúlyozása. A megvalósításhoz alkalmazott módszerek, technológiák bemutatásánál jellemzően az akadálymentesítéssel kapcsolatos feladatok (12 projekt) és a roma munkaerő alkalmazásának említése (7 projekt) fordul elő. A szervezeti háttér bemutatásában a pályázók az esélyegyenlőségi célcsoporttagok, jellemzően nők menedzsmentbe bevonását említik. Kevesebb esetben, mint azt az esélyegyenlőségi fejezetben teszik (4 eset szemben a 17-tel). A későbbi működtetés munkaerő- és egyéb hátterének megteremtéséről, azon belül az esélyegyenlőségi csoportok helyéről általában kevés szó esik a pályázatokban, mint ahogyan a döntéshozási mechanizmus is rejtve marad. A költségvetésben – nem lévén pozitív, csak orientált az esélyegyenlőség szempontjából – egyáltalán nem jelennek meg célcsoportok szerint bontott tételek. Az indikátorok között a pályázók egyetlen esetben emeltek ki esélyegyenlőségi indikátorokat (akadálymentes közlekedéshez kacsolódó műszaki paraméterek).

21 MTA Regionális Kutatások Központja 21 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI ROVAT KITÖLTÉSE Az esélyegyenlőségi rovat kitöltése a projekt egyszerű esélyegyenlőségi hatáselemzésével egyezik meg. Általában jellemző, hogy esélyegyenlőségi vonatkozások csakis itt kerülnek megfogalmazásra. Ezek a célok, hatások, módszerek azonban „lógnak a levegőben”, mivel sem korábban sem később nem esik szó róluk, nincs meg az előzmény a helyzetértékelésben, elsikkadnak a célok között és főként hiányoznak az indikátorok közül. Rosszabb esetben a hivatkozott esélyegyenlőségi elem eléréséhez szükséges fejlesztések nem szerepelnek a projekt tevékenységei között. A célzott esélyegyenlőségi kérdésekre sem adott mindenki választ. Részint, mert a 2004-ben beadott pályázatok egy részénél még nem kitöltendő rovatként szerepeltetik az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését, részint mert többen úgy gondolták, hogy ez rájuk nem vonatkozik. Az esélyegyenlőségi rovatra való korlátozódás és az indikátor rendszer kidolgozatlansága miatt sem az esélyegyenlőségi kérdések kifejtésének logikai következetessége, sem az indikátorok aggregálhatósága nem vizsgálható. Az esélyegyenlőségi kérdés megválaszolásához, ezen keresztül az esélyegyenlőségi szempontok beépítéséhez használt információs bázis szegényes, kontrollálhatatlan, tények helyett csak általános megállapításokon nyugszik.

22 MTA Regionális Kutatások Központja A PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁSAINAK BECSLÉSE (1) A foglalkoztatás bővítésének mértékéről annyit tudunk, hogy miközben 56 projektben szerepel valamely esélyegyenlőségi célcsoporthoz tartozók foglalkoztatásával kapcsolatos megjegyzés, csak 25 esetben adták meg, hogy konkrétan hány főt foglalkoztatnak a beruházás megvalósítása alatt vagy majd a működtetés során. Ezek alapján összesen fő roma, 30 nő, 20 fogyatékos számára jöhetnek létre új munkahelyek. Új vállalkozások indítására nincs konkrét utalás, maximum 1-2-ről lehet szó az építési, bontási és az állati hulladékok kezelése során. Képzési elemeket a program nem tartalmaz. Az elindított erdei iskolákban és bemutatóhelyeken évente roma és fogyatékkal élő gyermek tud megfordulni. Lakáshelyzete az azbesztmentesítés, a korszerűsített távfűtés, az építési, bontási hulladéktól megszabadulók, összesen mintegy 20 ezer főnek, kb 2%-os arányban romáknak, 50%-ban nőknek, 3%-ban fogyatékkal élőknek javulhat.

23 MTA Regionális Kutatások Központja A PROGRAM ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁSAINAK BECSLÉSE (2) Az egészégi kockázat és balesetveszély csökkentése a főúthálózat korszerűsítésén, elkerülő utak építésén és a már említett azbesztmentesítésen, valamint az ipartelepek környezeti kármentesítésén, a hulladékok kezelésén keresztül összességében legalább félmillió embert, leginkább nőket érint. A KIOP esélyegyenlőségi hatásai közül éppen a nagy létszám miatt – becsléseink szerint - a leghangsúlyosabb intézkedésnek bizonyult. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása a KIOP pályázatok szintén hangsúlyos hatása. Becsléseink alapján mintegy 45 ezer roma, 450 ezer nő, 50 ezer fogyatékkal élő, többségében hátrányos helyzetű régiókban lakók életminősége javulhat a megvalósuló ivóvíz, szennyvíz, hulladékkezelési, természetvédelmi, zajvédelmi, energetikai, úthálózat és közlekedésfejlesztési projektek által. A döntéshozásba nem feltétlenül, de a menedzsmentbe bevont fő nő 17 helyen javítja a társadalmi nemek szerinti aránytalanságokat. Esélyegyenlőségi veszélyhelyzetre utaló jeleket nem tapasztaltunk, de a projektek a vélhetően megvalósulónál lényegesen több lehetőséget kínáltak volna az esélyegyenlőség pozitív befolyásolására.

24 MTA Regionális Kutatások Központja Esélyegyenlőségi jó példa bemutatása Építési-bontási hulladékfeldolgozó üzem telepítése a Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakóba (Tokaj Város Önkormányzata) A projekt céljai A zempléni térség komplex hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése keretében a projekt célja az építési bontási hulladékok kezelése, erre szolgáló feldolgozó üzem létesítése. Ezáltal az illegális lerakók megszűnésére lehet számítani a turisztikai szempontból frekventált térségben. A feldolgozásra kerülő anyagokat út-, gát- és közműépítéseknél lehet majd hasznosítani, illetve télen a közútkezeléshez lehet szóróanyagokat biztosítani. A projekt jó példát szolgáltat a környezettudatos gondolkodásmód elterjesztésére, a környezet védelmére és jelentősen hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Az esélyegyenlőségi szempontok megjelenése a projekt tevékenységeiben A megvalósuló hulladékgazdálkodási beruházás elősegíti a térség hátrányos helyzetű társadalmi rétegeinek – közöttük is a roma származásúak - foglalkoztatását, illetve a megindult roma programban részt vevők továbbfoglalkoztatását. A szervezet bemutatása A közösen pályázó Tokaj és Bodrogkeresztúr is többségében (75 ill. 80%-ban) nőket foglalkoztat. Bodrogkeresztúron a dolgozói állomány 10%-a 50 év feletti. 1-2 fő roma foglalkozatásán kívül új munkakör betöltésénél törekednek pályakezdőket, illetve munkanélkülieket alkalmazni.

25 MTA Regionális Kutatások Központja 25 Esélyegyenlőségi jó példa bemutatása Tokajban éves szinten átlagosan 20 fő romát foglalkoztatnak, míg a fogyatékkal élő alkalmazottak száma 19 fő. Új munkaerő alkalmazásánál minden esetben először a regisztrált munkanélküliek köréből próbálnak kiválasztani dolgozót. Részt vesznek közmunka pályázatokban is. Ebben az évben olyan pályázatban vettek részt, ahol 25 év alatti nőt, 45 év feletti nőt, valamint roma származású munkavállalókat alkalmaztak ben indult a „Nők a nőkért” PHARE pályázat a Tokaj Mikrorégióért Alapítvány gesztorságával a Nők re-integrációja témában, melynek keretében 40 nő vett rész a képzésben (ebből 10 tokaji lakos), s az önkormányzat 6 fő továbbfoglalkoztatását vállalta fel. Tokaj az újonnan épített középületeinek akadálymentesítését megoldotta. Bodrogkeresztúr 5 középületének akadálymentesítését megoldotta. A zempléni önkormányzatok és a MENTO Környezetkultúra Kft. által alapított közszolgáltató üzem – amely várhatóan a megvalósuló hulladék feldolgozó üzemeltetését is fogja végezni - személyi állományának 40 %-a hátrányos helyzetű társadalmi rétegből, illetve roma közösségből került ki. Ezt az arányt a tervezett üzem személyzetének összeállításánál is be kívánják tartani. (Észak-Magyarországon elsőként a Zemplénben valósult meg roma program, amely a taktaközi romák foglalkoztatását végzi a környezetvédelem és településtisztaság területén. A projekt május 1-el indult, mely programban a foglalkoztatást és továbbfoglalkoztatást, mint partner a MENTO Kft. végzi, továbbá a projekt lebonyolításában Tokaj Város is partnerként vesz részt.)

26 MTA Regionális Kutatások Központja 26 Esélyegyenlőségi jó példa bemutatása Várható eredmények és hatások A feldolgozó tevékenység eredményeként az üzemtulajdonos önkormányzatok bevételei növekednek. Az önkormányzatok, továbbá az érintett hatóságok kötelezően meghozandó rendeletei és ellenőrző tevékenysége folytán az illegális lerakók száma jelentősen csökkenhet, s ezáltal növekedhet a térség idegenforgalmi vonzereje. A bodrogkeresztúri regionális hulladéklerakó kapacitása nem merül ki a tervezettnél korábban azáltal, hogy építésből származó törmeléket is odaszállítanak. Ezzel a hulladékkezelési közszolgáltatok díja csökkenthető lesz. A térség hátrányos helyzetű lakosságának foglalkozatási helyzete javul, mivel lehetővé válik tartósan munkanélküliek, illetve hátrányos helyzetűek foglalkoztatása a kapacitáskihasználtságtól függően elsősorban roma származású munkavállalókat részesítve előnyben. Emellett lehetőség nyílik a már folyamatban lévő roma programban részt vevő munkavállalók továbbfoglalkozatására. Esélyegyenlőségi összefoglaló Hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású munkavállalók foglalkoztatása az építési bontási hulladék feldolgozó üzem 8-20 főre tervezett állományában. A dolgozók legalább 40%-a roma származású, illetve hátrányos környezetből kikerülő lesz. Az esélyegyenlőségi szempontok megjelenése a pályázati dokumentációban Az esélyegyenlőség szempontjai az esélyegyenlőségi fejezeten kívül a projekt részletes bemutatásában és a tágabb eredmények és hatások bemutatásánál jelennek meg.

27 MTA Regionális Kutatások Központja Tapasztalatok összegzése között megvalósított KIOP pályázatok – a program jellegéből adódóan – az esélyegyenlőségi célcsoportok szempontjából többségében neutrálisak vagy orientáltak. Az esélyegyenlőség javítására adódó lehetőségek felismerése lényegesen elmarad az elméletileg lehetségestől. A régiók eltérő adottságai pályázataik esélyegyenlőségi orientációjában is megnyilvánulnak. Az esélyegyenlőségi orientációja az önkormányzatok részvétele nélkül megvalósuló projekteknek kisebb. Az esélyegyenlőség tématerületei (foglalkoztatás, vállalkozás, képzés és információkhoz való hozzáférés, egészségi kockázat csökkenése, lakhatási feltételek javulása, szolgáltatásokhoz való hozzáférés, döntéshozásba való bevonás) célcsoportonként eltérő arányokban jelennek meg.

28 MTA Regionális Kutatások Központja 28 Tapasztalatok összegzése A pályázatok szerkezetében az esélyegyenlőségi vonatkozások – néhány kivételtől eltekintve - csakis az esélyegyenlőségi rovatban kerülnek megfogalmazásra. Az Európai Uniós irányelvek és a hazai Esélyegyenlőségi Törvény ismerete, ezeknek való megfelelés a pályázatokban jellemzően sehogyan sem jelenik meg. Esélyegyenlőségi szempontból jó pályázat azoktól várható, akik már egyébként is előbbre haladtak az esélyegyenlőségi problémák felismerésében és mindennapi működésükbe való beépítésben.

29 MTA Regionális Kutatások Központja Javaslatok Szükségesnek látszik: Az esélyegyenlőség környezetvédelmi és infrastrukturális témájú fejlesztési projektekbe való következetesebb beépítése. Az esélyegyenlőség javítására a környezetvédelmi és infrastrukturális témájú fejlesztési projektekben adódó lehetőségek még hatékonyabb kiaknázása.

30 MTA Regionális Kutatások Központja 30 Javaslatok Az esélyegyenlőségi kérdéseket a pályázók ne csak szükséges rossznak tartsák, hanem valóban keressék a célcsoportok helyzetét projektjük megvalósításán keresztül javító lehetséges megoldásokat. Keressék a lehetőséget, de ne akarjanak mindenáron esélyegyenlőségi vonatkozásokat belemagyarázni a projektbe. Még hatékonyabban kell felhívni a figyelmet az egyes speciális területeken az esélyegyenlőség javítására adódó lehetőségekre és azok értelmezésére. A figyelemfelhívás történhet az esélyegyenlőségi útmutatóban vagy mellékletében jó példák, ötletek közlésével, az általános tájékoztatóhoz mellékelt brosúrával, esélyegyenlőségi konzultációk biztosításával.

31 MTA Regionális Kutatások Központja 31 Javaslatok Az esélyegyenlőségi kérdések ne csak a speciálisan ilyen nevű fejezetben jelenjenek meg, hanem következetesen vonuljanak végig a pályázat egész szerkezetén: –A helyzetértékelésben jelenjenek meg a projekthez a beruházás és a működtetés időszakában kapcsolható esélyegyenlőségi célcsoportok jellemzői, a projekt témájához kötődő problémái, szükségletei. –A célok meghatározásánál történjen hivatkozás az odavágó esélyegyenlőségi célokra, prioritásokra, az azokat meghatározó dokumentumokra. –A megvalósítás leírásakor történjen pontos utalás a foglakoztatásba való bevonásra, a célcsoportok vállalkozásainak megerősítésére, esetleges képzésére. –A szervezeti háttér bemutatása tartalmazza a szervezet általános esélyegyenlőségi megfelelőségét, a célcsoportok döntésekbe való bevonásának módját, menetét, a pályázónál a gender mainstreaming megvalósulását. –A költségvetésben jelenjen meg, hogy a ráfordítások milyen mértékben fordítódnak az egyes esélyegyenlőségi csoportok helyzetének javítására. –Az indikátorok között szerepeljenek az esélyegyenlőség terén történő elmozdulásokat jelző mérőszámok. –Az esélyegyenlőségi fejezet foglalja össze az előző megállapításokat és mutassa be a projekt várható esélyegyenlőségi hatásait.

32 MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja „Az esélyegyenlőség érvényesülése a KIOP-os pályázatokban” MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések