Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 1 / 45 Információrendszer-architektúrák 5/b Az architektúra-fogalom Eszközrendszerek: IT, ICT A kötegelt rendszerek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 1 / 45 Információrendszer-architektúrák 5/b Az architektúra-fogalom Eszközrendszerek: IT, ICT A kötegelt rendszerek."— Előadás másolata:

1 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 1 / 45 Információrendszer-architektúrák 5/b Az architektúra-fogalom Eszközrendszerek: IT, ICT A kötegelt rendszerek megoldásai Kliens /szerver megoldások, Real Time Intranet (Kiszervezés), ASP Vállalati portálok, e-megoldások Trendek: újfajta architektúrák elemei

2 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 2 / 45 Milyen architektúra – milyen üzleti igény?

3 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 3 / 45 Tipikus architektúrák 2. Kliens-szerver rendszerek C/S Vállalati igény: kommunikációs és dokumentumcsere, online kapcsolat központi számítógéppel, alkalmazásokkal, adatbázissal szükségünk van egy vezérlő gépre: az üzenetforgalom irányítása, a központi szolgáltatások megvalósítása (adatok, szoftverek, biztonsági és egyéb alkalmazások): kiszolgáló (szerver) a szolgáltatásokat igénybevevőket (és eszközeiket) ügyfél(gépek)nek (klienseknek) nevezzük. a belső hálózat kiépítése technikailag egyszerű, a hálózat- menedzselő szoftverek rendelkezésre állnak, s az architektúra teljesítménye (kliensek kiépítése, a szerverek (!) kapacitásai) rugalmasan változtathatók

4 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 4 / 45 A KLIENS jellemzői: a hardver egyéni, munkahelyi: egy PC, munkaállomás a felhasználói interfész grafikus, barátságos, szakmai kisebb, helyi feldolgozásra alkalmas az alkalmazás minimális része fut helyben például: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, Internet A SZERVER jellemzői nagy kapacitások (tárolás, sebesség, nyomtatás) széles szoftverválaszték az alkalmazások kérésre indulnak, főleg itt futnak adatbázis- funkciók: kiszolgálás kommunikációs központ funkcióinak ellátása

5 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 5 / 45 Feladat-megosztás adatkezelés alkalmazás távoli osztotttávoli osztott prezentáció feldolgozás adatkezelés alkalmazás prezentáció alkalmazás adatkezelés

6 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 6 / 45 C/S megoldások Többrétegű architektúrák A bonyolult vállalati architektúrák célszerű biztonságosan szétválasztani az egyes feladatokat, s így azok „rétegesen” egymásra építve külön-külön tervezhetőek, üzemeltethetőek. „Egyrétegűnek” tekinthető például a Windows-ba épített kalkulátor meghívása. A kétrétegű architektúra (2-tier) esetén különválasztjuk a szerveren futó üzleti megoldásokat (például adatkezelést) és ettől elkülönített hardver-szoftver rendszerek végzik az alkalmazói-felhasználói szint kiszolgálását (prezentációs réteg): A háromrétegű felépítés (3-tier) még nagyobb biztonságot ad: adatbázis-kezelési réteg (például egy SQL-server), efölött elkülönülve az alkalmazási réteg (például egy számviteli szoftver), s legfelül egy felhasználói réteg (felület, akár egy web-portál), amit az ügyintéző/ügyfél kezel.

7 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 7 / 45 Példa: 2-rétegű architektúra 2-rétegű architektúra: szerver-farm és back-end adatbázisok

8 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 8 / 45 Példa: 3-rétegű architektúra C/S rendszerben HA mindezeket távolról, szolgál- tató nyújtja: ASP archi- tektúra Client tier Application tier Data mgmt tier IntranetExtranet

9 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 9 / 45 J2EE Platform: egy multi-tier system Tier/réteg: logikai, vagy funkcionális részrendszer. elválasztva a megjelenítést, az üzleti logikát és az adatbázis-kezelést. Az előnyök: · A felhasználói felület megvalósítása és az üzleti logika elválhat · Az üzleti logika kevés, vagy akár egyetlen gépre koncentrálható! · A rendszer így könnyen skálázható, „gyengén csatolt”, több rétegben menedzselhető (loose coupling) Minden réteg „felelőssége” önálló, jól definiált. A rétegek feladatai akár megoszthatók más, elkülönült rendszerekre. A Java Platform, Enterprise Edition, Java EE egy szerveroldali Java programozási platform. Az 1.4 verzióig Java 2 Platform, Enterprise Edition, J2EE; A következő verzió neve már csak Java EE 5. Az Enterprise Edition abban különbözik a Standard Edition-től, hogy több programkönyvtárat (API-t) tartalmaz és az alkalmazásszerveren futó moduláris szoftverkomponensek segítségével támogatja hibatűrő, többrétegű, elosztott alkalmazások készítését. Applet: Java-segédprogram, amit egy J-alkalmazás (webböngésző, vagy applet-viewer) tölt be és futtat Servlet: egy olyan Java objektum, amely HTTP kérést dolgoz fel és HTTP (XML) választ generál.

10 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 10 / 45 J2 Enterprise Edition (Java EE 5) A kliensréteg egy böngésző, Java vagy más alkalmazás, Applet, WAP telefon, stb. Ez a réteg a web-szervernek küld kéréseket, ami vagy statikus taartalmat ad vissza (ha megtalálja sajátmagán), vagy továbbküldi a kérést az alkalmazás-szervernek, hogy az szolgáltasson statikus, vagy dinamikus (futtatott) tartalmat. A megjelenítési réteg becsomagolja a prezentálandó anyagot a kliens számára. Egy servlet, vagy JSP fogadja a felhasználói kérést, intézi a logont, hozzáfér az üzleti alkalmazáshoz, összerakja a választ és eljuttatja a klienshez. Az üzleti réteg megadja az üzleti alkalmazás-választ: ez az üzleti logika, eljárás, az üzleti adat. Minden üzleti információ itt található (2-tier rendszerekben csak egy Front-end és egy Back-end réteg van). Így egyetlen üzleti réteg (centralizált logika!) ki tud szolgálni többféle klienst (böngésző, WAP, más alkalmazások). Az integrációs réteg felelős a külső kommunikációért (adatbázisok, ERP-k, üzeneteközvetítő rendszerek, etc. ) Komponensei API-k: JDBC, azaz Java Database Connectivity RMI, azaz Remote Method Invocation API; JMS, azaz Java Message Service web service-ek, XML API J2EE Connector Architecture (JCA) és különböző middleware – csatoló megoldások. Az erőforrás-réteg (DAta Tier, EIS Tier) egy külső erőforrást nyújt (adatbázis,ERP, mainframe, etc.)

11 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 11 / 45 Példa: 3-tier IA

12 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 12 / 45 Példa: Web-áruház, ePayment fizetési rendszerrel

13 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 13 / 45 Extrém kialakítások Vékonykliens-megoldások Ha a kliens-oldali informatikai szolgáltatás igen egyszerű (pl. egyetlen szoftver), csökkenthető a kliens-gép IT teljesítménye. csökkentik a belső memóriát (az alkalmazás a szerver-oldalon fut), minimalizálják az adatbeviteli eszközt (pl. vonalkód-olvasó), elhagyják a merevlemezt és a nyomtatót. Akár 50%-os IT megtakarítás alá lehet menni ún. ultravékony-kliensekkel Feladat: keressünk példát ilyen rendszerre; eset, architektúra!

14 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 14 / 45 Böngésző Böngésző Böngésző Böngésző Böngésző ADATBÁZIS OPERÁCIÓS RENDSZER TRANZAKCIÓS SZERVER ALKALMAZÁS - SZERVER Kataló gus szerver WEB SZERVER Kollabo rációs szerver Média szerver Hírde tési szerver Ügyfél regiszt rációs szerver Keres- kedelmi szerver Perszo nali zációs szerver Ultrathin client: a Web-es felhasználó KERESŐ Forrás: NetGenesis Corporation és Target Marketing [2000], “E-Metrics: Business Metrics for the New Economy”

15 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 15 / 45 Egy gazdag-kliens megoldás 1- és 2-rétegű architektúra A helyi „gazdag-kliens” gépen Internet nélkül is használható egy helyi adatbázis; ha szükség van a távoli adatbázisra, akkor azonos szoftverrel kilépünk az internetes-elérésű adatok lekérdezésére.

16 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 16 / 45 Az informatika egy vonulata abban az irányban halad, hogy a felhasználó számára nem „átadjuk” az alkalmazást (hogy azt saját eszközrendszerén üzemeltesse), hanem szolgáltatást nyújtunk, felhasználva a hálózatos technológiákat. Ez a speciális kiszervezési megoldás olyanok számára is elérhetővé teszi a korszerű informatikai megoldást, akik a szokásosan szükséges hardver-szoftver architektúra beszerzését és biztonságos üzemeltetését eddig nem tudták megoldani. Az alapvető innovatív gondolat az ASP megoldás felkínálása a megcélzott speciális végfelhasználói környezetre. Ez az informatikai rendszer a hálózati technológiák által lehetővé tett egyfajta „informatikai közmű” megvalósításának gondolatán alapszik, amikor a felhasználó lényegében teljes körű („bérleti”) szolgáltatást kap anélkül, hogy törődnie kellene a helyszíni infrastruktúrával, a programrendszerek futtatási környezetével, a biztonsággal, és így tovább. https://www.hostlogic.hu/_new/asp.htm https://www.szolgáltató.hu/ASP/alkalmazasszolgaltatas.htm stb.https://www.szolgáltató.hu/ASP/alkalmazasszolgaltatas.htm Zeus Tipikus architektúrák 3.: ASP

17 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 17 / 45 Távoli szolgáltatás (ASP) a felhasználónak szüksége van informatikai szolgáltatásokra, de képtelen követni az ICT fejlődés változásait, nincs pénze megújítani a szoftvereket, sőt, szakemberei sincsenek Az ASP: megbízható (24/7) informatikai szolgáltató, szélessávú hálózati kapcsolat bárhonnan (!) Átveszi az ICT architektúra üzemeltetését (sw, licenszek, vírus,..) Megteremti egy meghatározott alkalmazás (pl. CRM) biztonságos környezetét Gyors, korszerű megjelenést biztosít Az ASP, mint költségkímélő, biztonságos architektúra

18 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 18 / 45 Kórházi rendszer ASP

19 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 19 / 45 Az ASP típusai

20 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 20 / 45 A valósidejű kliens-kiszolgálás Real Time Processing Vannak architektúrák, amikor a szolgáltatás reakcióideje kritikus, esetenként mindenek-felett álló: banki terminál, kőolajfinomító, fegyver, stb. Ekkor a konkurrens folyamatokat felülbírálva biztosítani kell a tranzakció azonnali lefutását. Az operáció rendszeren és speciális szoftveren kívül sokszor igen speciális eszközök (szenzorok, adatcsatornák, tartalék kapacitások) beépítése szükséges ahhoz, hogy az input folyamat, a feldolgozás és z output (kár vezérlés szinten) igen gyorsan végbemenjen. Példa: Ügyfél kivesz pénzt, egyenlege lemerül, 2 perc múlva nekikezd a kártyával vásárolgatni. Vagy: kártya-lopások.

21 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 21 / 45 Architektúra 4.: Az Intranet és a vállalat Vállalati Intranet a cég alkalmazottai egy LAN végberendezései előtt ülnek, elektronikus dokumentumokat menedzselnek, az Interneten dolgoznak kézenfekvő a belső üzenetközvetítésre, dokumentumcserére felhasználni a TCP/IP protokollt, a web-technikát Az Intranet olyan belső információs rendszer, amelynek informatikai architektúrája az ERP miatt kiépített lokális hálózat, alapszoftvere a böngésző, az információs adattárak, dokumentumok ezen keresztül kereshetők, tanulmányozhatók, azaz lényegében egy „belső portál”. Bevezetése gyors, minimális költségű, igen rövid megtérülési idővel. A szolgáltatások a vállalati tudás-menedzsment rendszer kiépülését segítik.

22 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 22 / 45 A definíció Nagygép - terminálokkal - középgép - C/ S - Intranet... Az Intranet “védőgátakkal”, “tűzfallal” védett belső vállalati hálózaton futó IR, amelynek hálózati protokollja a TCP/IP (Intranet), alkalmazói csatolója az internetes böngésző (browser) s a belső hálózatról ki lehet jutni az Internetre. Az alkalmazások száma évente %-kal nő. Példa: MÁV, BME, Nokia, Ford...

23 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 23 / 45 Az előnyök, a terjedés oka: Azonnal indítható, ha van hálózat Egyszerűen kezelhető felülettel dolgozik Teljesen platform-független (kliens és szerver is) Az internetes (pl. kereső, megjelenítő) funkciókat teljesen integrálni lehet a szokásos (pl.irodai) szoftverekbe És: dinamizálja a szervezeti tudás-megosztást, a tudás szocializációját! Problémák: teljeskörű hozzáférés gondjai? más információs munkakultúra?

24 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 24 / 45 Online DEMODEMO

25 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 25 / 45

26 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 26 / 45

27 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 27 / 45 Az Intranet architektúra menedzselése 1 Standardok, amiket fel lehet használni Technikai — hardver, szoftver és IT standardok Design — céges arculati előírások követése Adatmenedzsment — hozzáférés, megbízhatóság, konzisztencia és biztonsági irányvonalak szabályozása és betartatása Adathozzáférés —felhasználók által hozzáférhető adatok támogatása: tervezés, elfogadtatás, Feladat- és felelősségi körök — olyan irányelvek felvázolása, melyek csökkentik a felhasználók és a rendszergazdák többletmunkáját Intranet menedzsment modell (Simons, 1995)

28 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 28 / 45 Források kiosztása Például: beszerzések jóváhagyása — webes eszközök beszerzési folyamatainak előírása Priorizálás — pl. erőforrás allokáció (emberek, gépkapacitások, helyiségek, akármi), fejlesztések megrendelése stb. Eszköz és munkaerő kapacitás — megfelelő erőforrások biztosítása: megkeresés, kommunikáció Pénzügyi ellenőrzés — pénzügyi források tervezése, finomítás és visszacsatolás lehetősége Audit — tesztelési rendszerek kialakítása Az Intranet architektúra menedzselése 2

29 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 29 / 45 Alkalmazás-fejlesztés Tevékenységi körök — világos fejlesztési specifikációk a belső és a külső fejlesztő partnerek számára Szervezeti koordináció — a fejlesztési fázisok szervezeten belüli megosztása Rendszerintegráció — külső és belső fejlesztések technológiai kompatibilitása Tréning és oktatás — Web alapú technológiák oktatása a végfelhasználók számára, bármilyen más eLearning Konzultáció — folyamatos technológiai támogatás, rendelkezésre állás Fejlesztés — Webes alkalmazások tervezése és fejlesztése Dokumentáció — alkalmazások fejlesztői dokumentációja, felhasználói kézikönyv elkészítése Üzemeltetés — folyamatos működtetés és felügyelet Az Intranet architektúra menedzselése 3

30 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 30 / 45 Amitől jó lesz az Intranet A felhasználókkal meg kell értetni az Intranet alapvető célját és feladatát - (legyen dokumentum: "Intranet célok") A felhasználóknak olyan típusú szabadságot kell adni, melynek keretén belül elfogadják a korlátokat, de a kezdeményezési hajlandóságuk nem csorbul - (dokumentum: "Intranet előírások") A túlzott standardizálás ne növelje sem a technológiai sem a tartalmi korlátokat. Inkább a tartalmat kell egységesíteni és nem az eszközöket, melyekkel a tartalmakat előállítják – (dokumentum: "Intranet standardok„ - hogyan írjunk, mit írjunk) A több szabadság nem jelenti az ellenőrzés feladását, de azt igen, hogy mi marad kontroll alatt. A felhasználók legyenek felelősek a tartalomért és a megvalósításért, figyelembe véve az előző három pontban leírtakat - (dokumentum: "Intranet Ellenőrzési Rendszer") Kisebb kontrollal nagyobb felelősséget adunk a felhasználók kezébe. Célszerű anyagi vagy egyéb formában a tartalmi hozzájárulást támogatni. Az ellenőrzött működtetési területek biztosítsák a hatékony eszköz- felhasználást és az adatok integritását biztosítsák, védjék meg az adatokat és az eszközöket a lopástól, vagy az adatvesztéstől. A "laissez-faire" (hagyd, hogy elkészüljön) ellenőrzési folyamat biztosítja a felhasználók horizontális és vertikális ismereteinek áramlását.

31 Vizsgáljuk meg: Intranet CBA Megtakarítások ingyen kliens-szoftver minimális user - training meglévő hardver, hálózat olcsó/ingyen szerver-szoftver egyszerű menedzselés, építés egyes alkalmazások kihasználása többszörösére nő, „többen látják” nyílttá válik az IR, távmunkások és akár külsők számára megnyithatóak szegmensek csökken a dokumentációs költség csökken a kommunikációs költség csökken a betanítási költség/idő a tájékozottság kreativitásra ösztönöz Ráfordítások: milyen időszakra? 3 év? Web-kliens és szerver-sw új rendszer, vagy korábbi upgrade hálózat kiépítése, komplettírozás, elemek cseréje (mindenkit el kell érni!) tervezés, projektvezetés tartalom tervezése, strukturálás, konvertálás, alkalmazásfejlesztés installálás, hibajavítás, teszt user training, bemutatók egyéb konzultációk FOLYAMATOS: tartalom- karbantartás, user training, új sw verziók és installálásuk, konzultáció, stb. Mindez „növeli a bizalmat” az IT/IR/TM iránt, „siker”-alkalmazás

32 Néhány gyakorlati eset Cadence Design Systems, Inc., kereskedelmi osztálya –3000 alkalmazott, 550 mUSD forgalom, számítástechnikai szegmens –hw, hálózat: 6%; fejlesztés+konzultáció 16%; sw 4%; képzés 4%; tartalom:70% –haszon a salesmen felkészítés leegyszerűsítéséből: 2,5 millió USD –haszon a fax, telefon, posta költségeken: 26 eUSD –haszon a kereskedői hírlevél megszünjtetéséből 20 eUSD –egyetlen adatbázis a tucatnyi helyett: 24 eUSD –Nyereségességi mutató: 1766%; megtérülés 0,15 év! Booz, Allen & Hamilton, vezetési - műszaki consulting cég –6500 alkalmazott, 1.2 mrd USD forgalom, projektek és általános tájékozódás –hw, hálózat: 38% !; fejlesztés+konzult: 49%!; sw: 4%; képzés 6%; tart: 3%!!! –haszon a belső információk elérésében: 7 mUSD –haszon a fax, posta, telefon költségekben: 130 eFt –nyereségességi mutató: 1389%; megtérülési idő 1,19 év Silicon Graphics, inc., IT gyártó, 10,000 alkalmazott, 3 mrdUSD –hw 14%; sw fejlesztés 71%; oktatás 7%, új IT/TM csapat: 8% –időmegtakarítás 1,5 mUSD; korrekt árszabások haszna 5,6 mUSD, megtakarítás járulékos beszerzéseken 810 eUSD, nyomtatás: 50 eUSD –nyereség 1427%; megtérülés 0,18 év...

33 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 33 / 45 Később: Vállalati web-portál Ha már Intranetünk van, miért ne tennénk ezt kívülről is hozzáférhetővé? Utazó munkatársak, külső telephelyek menedzserei Olyan kommunikációs felület, amelyen partnereink, szállítóink és saját munkatársaink más és más hozzáférési jogokkal dolgozhatnak.

34 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 34 / 45

35 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 35 / 45 Miért alakul át az ERP, a LAN, az Intranet – portállá? MIÉRT? Az ERP-k használata még mindig bonyolult, sok képzés szükséges hozzá, mert a rendszereket az adatokból kiindulva fejlesztették, nem sokat törődtek a felhasználókkal. Az infómunkások tömegét foglalkoztató cégek számára igen fontos dolgozóik hatékonysága, hiszen ez a legdrágább „erőforrás”. Így fontos, hogy könnyedén kezeljék a különböző rendszerekben tárolt adatokat. Az update is a felhasználók feladata, nem mindegy, mennyi időt és milyen eszközöket használnak fel ehhez. A jól megépített portál esetében a felhasználó azt érzi, hogy szörfözik a hálón. Nem kell semmit megtanulnia az információ-kinyeréshez akár a legbonyolultabb ERP-ből, akár az irodától távolról is. A portálok kétirányú kommunikációja az információk gyűjtését – portálba való töltését – és folyamatos frissülését eredményezi (CMS). Ez azt is jelenti, hogy egy portál dokumentumtára, csoportmunka szoftverrel egy valódi „munkahelyként” funkcionál. Ez esetben a projektek a dokumentumok keletkezésétől, azok megvitatásán át, az anyagok lezárásáig a portálon történnek. Integrált portálokról beszélünk, melyek egy rendszereként működnek, szabad az átjárás az intranet, az internet és az extranet között. A fejlesztések kompatibilisek mindhárom felületen, a megjelenítendő alkalmazás/információ bármely felületen megjelenhet, különböző jogosultsági beállításokkal. A dobozos termékként kapható portálok „beépített” szolgáltatásokat tartalmaznak: dokumentumtár, naptár, fórum, hírlevél, képgaléria, regisztráció és adminisztratív kényelmi funkciók, mint a jogosultságkezelés vagy a Single Sign-On (SSO).

36 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 36 / 45 A vállalati portál és a CMS szoftverek IDC előrejelzés: a vállalati portál szoftver piac robosztus növekedést mutat, 1.4 milliárd dolláros forgalmi előrejelzéssel 2008-ra. A vállalati portál technológia lényege a felhasználó- központúság: a munkatársak egy pontból juthatnak hozzá az összes szükséges információhoz és alkalmazáshoz, amire szükségük lehet munkájukhoz. Mindezt olyan felületen, mely nem ismeretlen a számukra. A portálon úgy keresnek, mint a Google-ban, vagy a Yahoon, más megoldásoknak is kényelmeseknek kell lenniük. A dokumentumtárak grafikai kialakítása a fájlszerverekére hasonlít, így ezt a környezetet is ismerik a felhasználók. A bonyolult vállalatirányítási ERP rendszerek webes megjelenítése immáron a vállalati portálok dolga. A CMS csak egy technikai suite megoldás – a portál az egy információs rendszer, amelynek modelljét meg kell tervezni! AWEX

37 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 37 / 45 Megtérülhet-e a vállalat portál beruházása? A várható haszonelemek PUHA: a jól megfogalmazott üzleti célokkal való egyezés, jobb info-ellátottság, több ügyfél jobb kiszolgálása a nyilvános részen, SCM lehetőség, automatikus CRM adatgyűjtés, biztonságos adatbázis-hozzáférés távolról, KEMÉNY: dokumentum-keresés lecsökkenése, munkaidő/értekezlet/utazás/képzés megtakarítások kiszámítása, HR költségek csökkentése, új belépők beillesztése, egyszerű projekt-menedzsment, egyszerű anyagbeszerzés, stb. A költségek csökkentése: a bevezetés rövid időtartama, a szoftverre, hardverre, tanácsadásra, továbbképzésre és munkaerőre szánt összeg optimalizálása Nucleus Research: felmérés a Plumtree, az IBM, az SAP ügyfeleinél a portálbevezetés három éves költségeiről és azok megtérüléséről. Egyes cégeknél a meglévő rendszerek felhasználása a nulláról indult, a szoftver esetében a legnagyobb költség egy induló, globális vállalati licenszcsomag volt 1,25 millió dollárért, a hardver befektetések aránya átlagosan százezer dollár körül mozgott. A tanácsadás költsége 31 ezertől 338 ezer dollárig terjedt, a munkaerőköltség cégenként változóan ezer dollár, a háttértámogatás 42 ezer és 394 ezer dollár között mozgott. A továbbképzésre minimális erőforrást szántak mindhárom cégnél, amely átlagosan tól 82 ezer dollárig terjedt. A Nucleus felmérte az egy felhasználóra eső bevezetési költségeket is, amelyek három évre és dollár között mozogtak. Mindezeket figyelembe véve a bevezetések a Plumtree-nél 85 százalékos, az IBM-nél 80 százalékos, az SAP-nél 42 százalékos megtérülési arányt mutattak. Hazai: keressünk portál-engine megoldásokat, integrált (ERP, Intranet, Internet, adatbázisok, stb.) fejlesztéseket!

38 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 38 / 45 Példa: A legjobb e-kormányzati portálok Szabványos, egységes sablonhasználat, konzisztens navigáció W3C szabványok alkalmazása, akadálymentesítés, hozzáférhetőség Frissítések dátumozása, közlése Külön társadalmi csoportoknak, köröknek szóló oldalak Szolgáltatáslista kategorizálva, linkekkel Legnépszerűbb szolgáltatások listázása Érdekesség, esztétika Interaktív megoldások Ausztrália - Kormány Svédország - Kormány Svájc - Hadügyminisztérium Belgium - Kormány Malajzia - Kormány USA – Small Business Administration Csehország - Kormány Mexikó - Kormány Forrás: Brown University felmérése, 2007 Forrás: Gottdank Tibor, MTA SZTAKI

39 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 39 / 45 Új megoldás: SOA szolgáltatás-orientált architektúra A vállalatok tele vannak mindenféle informatikai rendszerekkel. Egyre nehezebb a belső kommunikáció, sok köztes rendszert kell létrehozni, az architektúra alrendszerei nem, vagy csak igen körülményesen végzik az adatcserét. A SOA a rendszer-építési filozófia középpontjába a felhasználói igényt, a „szolgáltatást” helyezi. Felhasználja a már kész, értékes, működő rendszer- elemeket, összeköti, integrálja azokat.

40 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 40 / 45 A SOA fogalma „A Service Oriented Architecture (SOA) egy integrált szoftver infrastruktúra és tervezési megközelítés, amely eszközként használja fel a web technológia szabványokat üzleti funkcionalitás és megosztott szolgáltatások megvalósítására.” (Török Tamás, 2006.) A SOA alapja: a service-kben (szolgáltatásokban) történő gondolkodás a service-k határai minden esetben meghatározhatóak az egyes service-k képesek önállóan működni az összekapcsolhatóságuk pedig csupán a programozóktól és az üzleti folyamatoktól függ

41 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 41 / 45 SOA: A SOA olyan architektúra-fejlesztési koncepció, amelyben autonóm megoldások elosztott szolgáltatásként hozzáférhetőek, a funkcionális összetevők (composites) többszörösen felhasználhatóak, minden elem tulajdonosa, eredete ismert, s a legfontosabb probléma az alkalmazási határokon átnyúló biztonságos, ellenőrzött hozzáférés. A SOA a leggyakrabban alkalmazott architektúra-építés a brick&mortar cégek Web- irányú fejlesztéséhez. A kulcsszó: re-use, az újra-hasznosíthatóság. Régen: ha egy kódrészletet „átvettél”, felhasználtad, az minimum copy, maximum lopás volt - át kellett alakítanod saját fejlesztési környezetedhez. Ma: az elosztott rendszerben „kinyúlsz” egy alkalmazáshoz, felhasználod a funkcionális szolgáltatást – nem a „kódot veszed át”! Ha azt módosítják, továbbfejlesztik – a jobbat kapjuk, azt használjuk. A Gartner szerint a mai fejlesztések 60%-a Web-irányú, s ezek 80%-a SOA filozófiával, „funkcionális blokkokból” építi fel alulról-felfelé a rendszereket. Nem „könnyű”, csak „könnyebb” a rendszerépítés! A dolog nem vadonatúj: Dijkstra 1965-ben már írt a Pascal moduljainak „folyamat- alapú programtervezésben” való felhasználásáról…

42 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 42 / 45 A SOA koncepciója Szolgáltatásorientált architektúra: a programok a hálózati szolgáltatásokat szabványosított módon érik el; több, különböző szolgáltatásból összeépített alkalmazások valósulnak meg; Szolgáltatás ügyfél Szolgáltatás sín Szolgáltatás interfészek és implementációk Konfigurálás és szabályok Irányítás és jelentés- készítés A (belső/távoli) üzenetkezelés megteremti az összhangot a szolgáltatások és az események között. A hagyományos – az üzenetek sorba állítására épülő – köztes szoftvereket kiváltja az ESB (Enterprise Service Bus, eseményvezérelt üzenetközvetítés), interoperábilitást támogató technológiája. Forrás: Gottdank Tibor, MTA SZTAKI

43 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 43 / 45 Mit értünk „szolgáltatás-integráción”? Szolgáltatásszabvány: szabványos adathalmaz, mely hálózaton keresztül lett közzétéve; programmal dolgozható fel, adatszolgáltatása szabványosított. Mire jó? A különböző programnyelveken írt és különböző platformokon futó alkalmazások hálózatokon keresztüli adatcseréjére. Szabványai

44 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 44 / 45 SOA = Web 2.0 – vagy micsoda? Jim Koernel, IBM régióbeli szoftverüzletág- vezetője: „…egy új tudományág van születőben, mégpedig a szolgáltatásoké... a szolgáltatástudomány a jövőben háttérbe szorítja a számítástechnikai tudományt... A korszerű szemléletmód az üzleti tevékenységből, igényekből levezetett folyamatok alapján megtervezett rendszert követeli meg. ” Az IBM SOA-nyomulása nem véletlen, ugyanis az ide sorolható szoftverek (web-alapú osztott alkalmazások, köztesrétegek, például WebSphere, Rational, Tivoli családok) valamint szolgáltatások potenciális értékét globálisan 168 milliárd dollárra becsülik. Ennek lényegesen nagyobb része nem is szoftver, vagyis a SOA stílusú informatika nagy része ma már nem a technológiáról szól, hanem az üzleti és informatikai elemzésről, tervezésről. Példa: bank gyorsan akar CRM-et csinálni meglévő rendszereihez, kereskedő testre szabott árazást vezetne be a Weben, stb. Az IBM által kínált SOA kurzusok a Second Life-ban is elérhetőek... Mások a Twitteren kommunikálnak…

45 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 45 / 45 PÉLDÁK: Libero - Library Management Hazai: az ESZA Kht és a Mobilitás Kht gyors összeépítése, EU-s pályázatkezelés integrálása

46 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 46 / 45 ASP, SaaS, SOA, Cloud-Computing What businesses need: Interactive problem solving, not merely information access. Cost reduction through economies of scale involving ICT as a public utility. Flexibility in the deployment of new technologies. Scalability in case of unexpectedly growing demand using server farms. Availability secured by load balancing. Maintainability, knowing that maintenance cost can customarily exceed 75% of the total software development life-cycle cost. Top 10 Strategic Technologies for 2009 by Gartner 2008 Virtualization. Cloud Computing. Servers — Beyond Blades. Web-Oriented Architectures. Enterprise Mashups. Specialized Systems. Social Software and Social Networking. Unified Communications. Business Intelligence. Green IT.

47 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 47 / 45 Egy fogalomkör: „Social Networking, Social Software” S&S, Software as a Service: „szolgáltatás on demand”, programozás nélkül, távolról, igény szerint, költségtakarékosan Cloud: “If you need software, it’s not cloud computing. If you need hardware, it’s not cloud computing. So basically all of the activity you want to do should take place on a remote server or elsewhere and all you should need is an internet connection…” References: [Biró 2003] Biró,M. ACC participation in FP5 and opportunities in FP6. Software & Service Technologies Newsletter of DG Information Society of the European Commission Issue no.2 April p.8. accessed on 24/06/ accessed on 24/06/2009 [Ellison 2008] rant (The Wall Street Journal Business Technology Blog [09/25/2008]) accessed on 10/03/2009.http://blogs.wsj.com:80/biztech/2008/09/25/larry-ellisons-brilliant-anti-cloud-computing- rant [Gartner 2008] (Gartner 2008 Press Releases) accessed on 24/06/2009.http://www.gartner.com/it/page.jsp?id= [The Economist 2008] (The Economist Oct 23rd 2008) accessed on 24/06/2009.http://www.economist.com/specialreports/displayStory.cfm?story_id= [What is Cloud Computing 2008] (Web 2.0 Expo 2008 San Francisco ) accessed on 24/06/2009.http://www.youtube.com/watch?v=6PNuQHUiV3Q

48 Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 48 / 45 No, nézzük: Fővárosi Vízművek Menedzselési problémák: Szervezeti problémák: ICT architektúra problémák: Válaszok:


Letölteni ppt "Info architektúrák I. Dobay Péter, PTE KTK 1 / 45 Információrendszer-architektúrák 5/b Az architektúra-fogalom Eszközrendszerek: IT, ICT A kötegelt rendszerek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések