Kornai János Született: január 21, Budapest Tudományos akadémiák

Az előadások a következő témára: "Kornai János Született: január 21, Budapest Tudományos akadémiák"— Előadás másolata:

1 Kornai János – Bürokratikus és Piaci koordináció Nyirati Péter Varró Szilárd

2 Kornai János Született: 1928. január 21, Budapest Tudományos akadémiák
Tudományos díjak 14 egyetem díszdoktora

3 Bürokratikus koordináció
Vertikális kapcsolat (alá - fölérendeltség) A kapcsolat tartós, intézményesült, kölcsönösen elismert. Utasítás elfogadását jogi kényszer biztosítja. Tranzakciók nem feltétlenül monetarizáltak.

4 Piaci koordináció Horizontális kapcsolat, egyenrangú felek.
Haszonszerzési szándék. szabad árak szerint megy végbe Okvetlenül monetarizált.

5 Etikai koordináció Horizontális (mellérendeltségi)
Lehet kölcsönös vagy egyoldalú altruista A tranzakciók rendszerint nem monetarizáltak (kivétel: pl. pénzbeli ajándék)

6 Agresszív koordináció
Vertikális kapcsolat A késztetés: a fölérendelt által alkalmazott önkényes erőszak a kívánt transzformációk illetve tranzakciók kikényszerítésére A tranzakciók lehetnek akár monetarizáltak, akár nem

7 Osztályzás Polányi-féle integrációs sémák tágítása
Redisztribúció ~ bürokratikus koordináció Reciprocitás ~ etikai koordináció

8 A bürokrácia szívóssága

9 A bürokrácia szívóssága
Magyar Parkinson-törvény Irreverzibilis folyamat?

10 További témák Bürokrácia jellemzői
A bürokrácia „önkiteljesítési hajlama” (intenzív növekedés) A bürokrácia kiterjesztése (extenzív növekedés) Bürokratikus koordináció létrejöttének okai Hiány a piaci koordinációban „Bűvös kör” Érdekeltek a bürokrácia felszámolása ellen Három nézet koordinációs formákról Sem bürokrácia, sem piac? A bürokrácia teljes felszámolása A piac és bürokrácia harmonikus együttélése

11 1. A bürokrácia jellemzői
Működése: A társadalmi mikrofolyamat áramlásába szabályok hálóját feszíti. „Önkiteljesítési hajlam”, intenzív növekedés Az általános szabályozást újra ás újra egyre konkrétabb, részletesebb szabályokkal egészíti ki „Amit szabad, azt muszáj… ”

12 2. A bürokrácia jellemzői
A bürokrácia kiterjesztése korábban kevésbé szabályozott területekre, extenzív növekedés Miközben szerepét az egyik területen visszaszorítják , aközben tevékenységének súlypontja áthelyeződik más területre. Példa: 1968: a termelési szabályozásból kiiktatták az utasításos mechanizmust Vállalatok jövedelmének szabályozása. Sok állami szerv formál jogot arra, hogy elvegyen vagy adjon. Végső soron, hogy aktívan belenyúljon a nyereségek alakulásába. áttétel

13 A bürokratikus koordináció létrejöttének körülményei
Hiány a piaci koordinációban Ha a piaci koordináció nem tudja ellátni funkcióját, akkor két út lehetséges. „Bűvös kör”, adminisztratív kiutalás A kiutalási rendszer, jegyrendszer túligényléshez vezet A kereslet parttalanná válik Állandósul a hiány Ebben a tartós hiányban elkerülhetetlen az adminisztratív kiutalási rendszer Agresszív Bürokratikus

14 Érdekeltek a bürokrácia felszámolásával szemben
A területet kézben tartó apparátus(hatalom, presztízs ) Akiket kedvezően érint a redisztribúciós rendszer Kedvezményezett vállalatok Akik arra számítanak, hogy kedvezményezettek lesznek Vannak akik bizonyos területeken a decentralizációt támogatják , de a maguk hatalmi szférájában a pozíciók megőrzése a fontos. Minden bürokratikus pozíciónak van, a saját hatalmi szférájába tartozó, támogató gazdasági vezetője. Ez a bürokrácia visszaszorításáért folyó küzdelem paradoxonja

15 Sem bürokrácia, sem piac?
Mi marad? Agresszív koordináció? Etikai koordináció! (3. mechanizmus) Preindusztriális , primitív társadalmak Egyszerűbb a tevékenységek koordinálása Nagy szerep jut a megszokásnak, a hagyománynak, a társadalom erkölcsileg sokkal homogénebb Ezért a társadalom hosszú időn át kevéssé mozdult, stacioner volt A technikai fejlődés, a differenciáltabb munkamegosztás, a gyors társadalmi átalakulás, az erkölcsi felfogásbeli mély különbségek kizárják a 3. mechanizmus domináns szerepét.

16 Etikai koordináció Az etikai koordináció előbb-utóbb elüzletiesedéshez vagy elbürokratizálódáshoz vezet. Az etikai koordináció szerepe: Kombinációkon belül Valamely fő mechanizmus kiegészítőjeként szerencsés esetben elősegítheti, hogy a bürokrácia vagy piac tisztességes legyen Olyan folyamatoknál, amelyekben nem játszhat szerepet az első kettő koordinációs mechanizmus Pl.: párválasztás

17 A bürokrácia teljes felszámolása?
A piac erényei: Érzékeny információs rendszer Ösztönzés (jutalmaz és büntet) Vevőnek nagy a befolyása Amiben a piac kudarcot vall Externalitások: Tevékenységek káros hatása ,amit a piac nem számol költségként, Tevékenységek hasznos hatása, amit a piac nem számol bevételként. Tranzakciós költségek Igazságos jövedelem elosztás Minél nagyobb a társadalmi igény a redisztribúcióra, annál nagyobb a bürokratikus mechanizmus szerepe. A bürokrácia nem irtható ki teljesen, mert gyökere a társadalmi lét.

18 A piac és a bürokrácia harmonikus együttélése?
„Államilag szabályozott piac” „Tervszerűen korlátozott piac”

19 A piac és a bürokrácia harmonikus együttélése?
Problémák: A hivatal szimulálja a piacot A bürokratikus piackorlátozás örvénye Minél gyakoribb, gépiesebb a beavatkozás, annál rosszabbul működik a piac. Ezért a hatóság még inkább úgy látja, hogy be kell avatkoznia. Konklúzió: Bizonyos területeken célszerű teljesen szétválasztani őket, ez általában jól meghatározható. Ha mindkettőt kell alkalmazni, akkor is az egyiknek kell lennie a mérvadónak, a másik inkább csak korrekciókat, kiegészítéseket lásson el.

20 Források Bara Zoltán, Szabó Katalin : Összehasonlító közgazdaságtan; Budapest: Aula, 2007. Gazdag László: Közgazdaságtan alapjai; Budapest ; Pécs : Dialóg Campus, cop o. Dr. Orsody Géza: Koordináció, piac, marketing; Pécs : JPTE Közgazdaságtudományi Kar, o. Kornai János: Régi és új ellentmondások; Bp. : Magvető, o. Kornai János: Bürokratikus és piaci koordináció, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983. Kornai János : A tulajdonformák és a koordinációs mechanizmusok affinitása Valóság, 33. évf. 1. sz. 1─15.o. Gedeon Péter: Piac és demokrácia; Budapest : Aula K., o. Kapitalizmus felülnézetből a piacok és a természet logikája; Budapest : Aula Kiadó, o. Szamuely László, Csaba László: Rendszerváltozás a közgazdaságtanban ─ közgazdaságtan a rendszerváltozásban letöltve:

21 Köszönjük a figyelmet!