Gazdaságpolitikáról mindenkinek. Infláció.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitikáról mindenkinek. Infláció."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitikáról mindenkinek. Infláció.

2 Gyakorlatban ez fogalom nem olyan egyszerű
Az infláció fogalma Fogalom: Az inflációnak a pénz értékvesztését nevezzük. Pénzünk„elinflálódik” , ha ugyanannyi pénzért egyre kevesebb árut tudunk vásárolni. Fordítva meghatározva: Inflációról beszélünk, ha a jószágok pénzben kifejezett ára egyre növekszik. Gyakorlatban ez fogalom nem olyan egyszerű Meg kell határozni, milyen áruról vagy jószágról van szó. Milyen súllyal szerepeljenek a termékcsoportokban az egyes termékek

3 AZ infláció fogalma Az infláció monetáris jelenség
Nem befolyásolja a reáljövedelmet Reáljövedelem: A jövedelem az érte vásárolható termékeken mérve, más szóval a jövedelem vásárlóértéke.

4 Az infláció mérése Az infláció mérőszámaként különféle árindexek szolgálnak Fogyasztói árindex: Olyan termékcsoportnak az árindexe, ahol a lakosság egészének fogyasztása szerepel súlyrendszerként. A pénzjövedelem reálértéknek változásáról tájékoztat. Probléma: Átlagtól való eltérés Pénzjövedelem reálértéke nem azonos összes fogyasztás reálértékével (életszínvonallal).

5 Az infláció mérése Életszínvonalat meghatározó szolgáltatások:
Vásárolható javak Nem vásárolható javak –nem mutatkoznak meg a vásárolt fogyasztásban Nem korlátosak (pl. levegő) Közjavak (pl. rendőri szolgáltatás, közvilágítás) Sok olyan termék és szolgáltatás van, amiért a múltban nem kellett fizetni, ellenben most kell. (Pl. Parkolás) Meg kell oldani az átmeneteket! Megoldás: Összevontabb jószágcsoportok

6 Az infláció mérése Mérési problémák: - Újonnan megjelenő jószágok
- Eltűnő jószágok Az inflációs statisztika célja az, hogy az egységnyi pénzért vásárolható jólétet mutassa, akkor a gyors termékváltás ezt a mutatót torzítja.

7 Rövid távú áringadozás és azok kiszűrése
Maginflációs statisztikák: -Infláció hosszú távú elemeinek figyelésére szolgálnak. -Szélsőségesen ingadozó árú termékek (pl.: zöldségárak) kiszűrésére, elterjedt árindexek. Az áringadozás az adott jószágra jellemző piaci típustól függ. Piaci típusok. --aukciós vagy árkövetõ --differenciált vagy ármeghatározó -További finomitás: regurált árú jószágok kiszűrése Nem fenntartható információ: -Gazdaság politikához kötődik. -Fenntarthatónak nevezzük azt az inflációt, amelyrõl elhihetõ, hogy a gazdaságpolitika fenn tudja tartani.

8 Az infláció költségei Az infláció sok kárt, költséget okoz.
A költségek kétféle típusát szokták megkülönböztetni: -mindenképpen az infláció velejárója -megnehezíti az árinformációk feldolgozását, gyakran változnak az árak -az embereket a szükségesnél nagyobb kényelmetlenségre, fáradságra, költségbe kényszeríti annak érdekében, hogy minél kevesebb pénzt tartsanak -váratlanságból származó költség -->bizonytalanság--> pl.: kevesebb hitel felvétel Sok olyan megállapodás vagy szabály van, amely nem változtatható az infláció függvényében Pl.: adórendszer

9 Az infláció költségei A magas infláció általában azzal jár, hogy az infláció üteme is jobban szóródik. Ezért a magas infláció megnöveli a vállalkozások és általában a vagyonnal való gazdálkodás kockázatát. Tehát az inflációnak költségei és kockázatai -->csökken a vállalkozói hajlandóság -->akadályozzák az erõforrások optimális allokációját Magas infláció --> alacsonyabb ütemő gazdasági fejlőség Alacsony infláció --> magasabb ütemű gazdasái fejlődés

10 Pénzmennyiség és árszínvonal
Az infláció oka  Pénzmennyiség és árszínvonal Nevezõ: a gazdaság teljesítménye határozza meg: -a termelési tényezõk (munka, tõke, természeti adottságok) és azok termelékenysége.

11 Az infláció oka Számláló: A mai világban közvetlenül a pénzpolitikától
függ, vagyis attól, hogy a kormány vagy annak intézménye a központi (nemzeti) bank mennyi pénzt bocsát ki : -Pénzkibocsájtást az állam bankja, a központi bank hajtja végre. - hitelt folyósít, amelynek nincs betéti fedezete. -nyeresége képzõdik -A nyereséget a központi bank befizeti az államháztartás kincstárába -speciális adóbevétel - pénzállomány adója (seigniorage)

12 Az infláció oka ez a nyereség az államháztartás bevételének 0.2–0,6 százalékát teszi ki (inflációmentes gazdasági növekedés esetén) Az inflációt a modern korban a pénzpolitika hozza létre, az infláció gazdaságpolitikai kérdés.

13 Reálszféra és monetáris szféra
A gazdaságot fogalmilag két részre osszuk, az ún. Reálgazdaságra és a monetáris gazdaságra Reálgazdaság : -termelés szintje - a termékek egymáshoz viszonyított ára – azúgynevezett relatív árak – - a reáljövedelmek -a reálkamatláb monetáris szféra: -Ettől függ a pénz mennyisége -az árszint - a jövedelem szintje - a kamatláb

14 Reálszféra és monetáris szféra
hosszú távon a monetáris és reálszféra egymástól független az inflációt hosszú távon a monetáris politika határozza meg. rövid távon ez a függetlenség nem áll fenn. Az infláció nem egyszerûen a pénzpolitika „terméke”, hanem a gazdaságot érõ külsõ hatásoknak és a gazdaságpolitika egészének kölcsönhatása Pénzjövedelem != Reáljövedelem Az infláció nem feltétlen jelenti a reáljövedelem csökkenését

15 AZ infláció előnyei Az infláció rejtett adó
Az infláció rejtett adó A pénzkibocsátás adóbevételt helyettesít Infáció legfőbb okai : -Háború -állami intézmények szervezettsége felbomlik -költségvetési deficit

16 Az infláció „előnyei” A monetáris politika befolyásolja a reáljövedelmet az inflációt meghatározó alapösszefüggés cask hosszabb távon érvényesül A termelés szintje hosszabb távon nem befolyásolható a pénz mennyiségével Rövid távon azonban a monetáris politikával manipulálni lehet a termelés és ezáltal a reáljövedelem szintjét az árak csak lassan reagálnak a kereslet változására A kereslet növelésével létrejövõ termelésélénkítés mindig csak ideiglenes lehet Az a nyereség, ami az infláció felélesztésével létrejött, elvész akkor, amikor az inflációt meg kell szüntetnünk

17 Rövid és hosszú táv; a jegybank függetlensége
A monetáris politikának ez a rövid távú hatásossága visszaélésre csábít Ezzel a gazdaság hosszú távú – árstabilitási – érdekeit feláldozzuk a GDP-növekedés rövid távú és csak a jövõbeli GDP kárára megvalósítható ösztönzése érdekében A pénzteremtés adóhelyettesítõ hatása hasonló visszaélésre adhat módot Szükség van egy független szervezetre : JEGYBANK A jegybank független a mindenkori politikai kurzustól. az infláció nem rendelhetõ a jegybank egyedüli felelõssége alá

18 A várakozás viselkedés szerepe
A pénzmennyiség csak akkor hat a termelésre (reáljövedelemre), ha meglepetésszerûen változik minden, az infláció rovására végrehajtott gazdaságélénkítés a jövõ rovására történik Az inflációs várakozást befolyásoló tényezők: -a körülmények várható változása -a pénzpolitika erre való várható reakciója  Az, hogy a pénzpolitika hogy reagál az eseményekre, az a politika elveitõl, illetve az elvek alapján folytatott gyakorlattól függ.  ha a piac ismeri ezeket a reakciókat és várja azokat, akkor a reakció elveszíti azt a hatását, amit a politika eredetileg el szeretett volna érni  A reáljövedelem növeléséhez, a politika eredeti céljának eléréséhez a politikának nem elég a korábbinál nagyobb inflációt gerjesztenie, hanem annál is nagyobbra van szükség, mint amit a piac vár.

19 Dezinflációs politika
Infláció csökkenésének folyamatát nevezzük dezinflációnak Dezinflációs politikának az inflációs várakozások csökkentésére irányuló politikát nevezzük. Az infláció csökkentése vagy kialakulásának megakadályozása általában politikai cél, pénzpolitikai eszközök használatával. A 'meglepetést' okozó pénzpolitikának van reálhatása (pl.: termelési veszteségek), tehát fontos, hogy a piac résztvevőit 'meglepetés' nélkül győzzük meg arról, hogy a politika beavatkozása sikeresen csökkenteni fogja az inflációt. Így elkerüljük a termelési veszteségeket.

20 Dezinflációs politika
Módszerek: Kereslet 'meglepetésszerű' csökkentése: az eladókat kudarcok révén meggyőzzük, hogy áraik túl magasak, ezért árcsökkentést kell betervezniük ('meglepetés' miatt nem célszerű') Piac szereplőinek fokozatos 'tanítása': egyéb eszközöket használ a piac szereplőinek fokozatos arra való ráébresztésére, hogy a kereslet és így az infláció is csökkenni fog (minél sikeresebb ez a módszer, annál kisebb a termelési veszteség).

21 A kereslet csökkentése – Költségvetési politikával
A kereslet csökkentésének egyik módszere a költségvetési politika alkalmazása A kereslet csökkentésének dezinflációs hatása: a megtermelt árut nehezebb lesz eladni a piacon, ami árcsökkenést eredményez, azonban a költségvetés egyenlege nem azonos a kibocsátott pénz mennyiségével. Ha a mérleg javulására a jegybank nem reagál pénzkibocsátás-csökkentéssel, akkor az infláció nem változik.

22 A kereslet csökkentése – Költségvetési politikával
Ha javul az egyenleg: a) ||kamatcsökkenés → ösztönzően hat a beruházásokra és fogyasztásra → magánszféra keresete a kiesett állami kereslet helyébe lép → megszűnik a fiskális politika hatása|| vagy b) ||jegybank állampapírokat ad el (pénzt 'szív' be a piacról → dezinflációs hatás) → kamatláb eredeti szintje megmarad → magánszféra kereslete nem változik|| Fontos, hogy a keresletcsökkenésen alapuló dezinflációs politika a váratlanságon alapszik, az olyan változások, melyekre a piac számít, legfeljebb strukturális változásokat okoznak. pl.: előre ismert adónövelés nem okozza a kereslet visszaesését, mert az emberek előre alkalmazkodnak hozzá

23 Kereslet csökkentése – Monetáris restrikció
A kereslet csökkentésének másik módszere a monetáris politika alkalmazása, azaz a pénzmennyiség befolyásolásának politikája. A pénzmennyiség befolyásolhatja az árszintet, változtatásával dezinflációt érhetünk el. A módszer problémája, hogy csak hosszútávon működik. A monetáris politika közvetetten, értékpapír/devizapiacon keresztül befolyásolja a pénzmennyiséget, értékpapír vétellel/eladással. E műveletek hatása attól is függ azonban, hogy a piac hogy reagál rájuk. Pénzmennyiség csökkenést csak akkor érnek el, ha a várakozások jó indulatúan hatnak rájuk.

24 Kereslet csökkentése – Monetáris restrikció
jóindulatú értelmezés szerint a piac a kamatemelést dezinflációsnak tekinti, ha az alkalmazkodás azonnali, elég a pénzcsökkentési szándék híre is ahhoz, hogy az árak és a pénzkereslet csökkenjen rosszindulatú értelmezés szerint a piac úgy gondolhatja, hogy a kamatemelés az infláció várható növekedésének jele, ezért növeli az árakat, hiteleket vesz fel, a dezinflációs kísérlet az ellenkezőjébe torkollik A tényleges folyamat általában e kettő eset közé esik.

25 Keresleti politika, egyensúlyi arányok, hitelesség
Magyarországon több éves tapasztalat alapján a gazdaságpolitikának olyan híre lett, hogy a feszültségeket szereti inflációval oldani, ezért nálunk a kereslet csökkentése növelheti az inflációs várakozásokat. ↓ Előfordulhat, hogy az elért hatást kiegyenlíti, vagy meghaladja az inflációs várakozásnövekedés, ezzel fordított hatást, nagyobb inflációt érünk el, mint amilyen a kiindulóhelyzetben volt.

26 Strukturális aránytalanságok az árarányokban és a keresletben:
||reálkamatláb növekedése nem párosul a fiskális kiadások megszorításával és a várakozásokat befolyásoló egyéb tényezők kedvezőtlenek → csökken a beruházási kereslet, felértékelődik a hazai valuta (szolgáltató szektorra lassan hat) → a gazdaságnak maradnak olyan szegmensei, melyeket a kereslet visszafogása nem érint közvetlenül → az export költségei nem csökkenek azonos ütemben a bevételeivel → folyó fizetési mérleg romlik → az ország külső adóssága nő → a piac úgy gondolhatja, hogy a kormány nem fogja következetesen végigvinni a dezinflációs politikát → az inflációs várakozás növekszik → ellentét a gazdaságpolitika és a piac várakozásai között → az ellentét kimenetele attól függ, hogy a kormánynak mennyire sikerül meggyőznie a piacot eltökéltségéről az infláció leszorításával kapcsolatban → sikertelen meggyőzés esetén a dezinfláció egyáltalán nem valósul meg/ha hosszú 'harc' után sikerül a meggyőzés, akkor a dezinfláció megvalósul, azonban kérdéses, hogy az áldozat megéri-e egyáltalán||

27 Friedman – Phelps -féle várakozások
||nincs szerepe a piac meggyőzésének → dezinfláció költsége múltbeli adatok alapján számítható → a kibocsátási veszteség akkora lesz mint a kibocsátási nyereség amit az infláció hozott → nincs kockázat → el kell dönteni, hogy a nyereséget érdemes e feláldozni az árstabilitás helyreállításához|| (bonyolultabb várakozási hipotéziseknél a dezinfláció azonban nem származtatható múltbeli adatokból)

28 Várakozások közvetlen befolyásolása
Ideális esetben a dezinfláció költség nélkül megvalósulhat: ||a kormány megadja az infláció csökkentési tervet, ha ezt mindenki feltétel nélkül elhiszi és elfogadja, a dezinfláció fájdalommentesen, költségek nélkül megvalósul (ehhez persze szükséges a politika abszolút hitelessége)||

29 Egyensúlyi és történeti feltételek
-A hitelesség történelmileg alakul ki, a piac a gazdaságpolitika tettei alapján ítéli meg -A dezinflációs politika ebből a szempontból rossz induló pozícióban van. -A hitelesség feltétele, hogy az eredetileg kialakult infláció okait megszüntessük. Okai a különböző arányok megbomlása, pl.: -bérek és profitok arányának megbomlása -valuta árfolyam és a hazai árszint arányának megbomlása -belsõ és külsõ adósság állomány arányainak megbomlása

30 Egy dezinflációs cél akkor lehet hiteles, ha nem a beteljesülõ várakozás az egyetlen szál, amely a megvalósulását biztosítani tudja. - Ha a politika el tudja hitetni, hogy bármilyen költséget vállalni tud, hogy megvalósuljon a célja, akkor hiteles lesz. - ha a politika „tartaléka” nagy akkor könnyen elhihetõ, hogy hajlandó ezekbõl feláldozni valamit a dezinfláció érdekében. Ellenkezõ esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerül. - Ezen feltételek teljesülése esetén lehet elkezdeni a politika jó hírnevének fokozatos kialakítását.

31 Horgonyok: költségvetési politika, árfolyam és jövedelempolitika.
A, - Az infláció horgonyainak nevezzük azokat a nominális értékeket, amelyek meghirdetésével nagyfokú eltökéltségét demonstrálja. - Ezek iránymutatóul szolgálhatnak a piacnak, meggyõzve a résztvevõket arról, hogy ha saját áraikat nem ezekhez igazítják, akkor tévesen áraznak. B, Nagy eltökéltséget jelent - Ha a költségvetés az adott inflációs céllal összhangban tervezi meg kiadásait - egy csúszó leértékelési ütem elõre deklarálása C, A legfontosabb horgony a bér. - A munkabér közgazdasági tartalma azonos az árral, hiszen az a munka ára. - Az árakat a bér mintegy kétharmad részben meghatározza.

32 Horgonyok: költségvetési politika, árfolyam és jövedelempolitika
D, Nagy szerepe lehet a költségmentes dezinflációban a központi bérmegállapodásoknak. - Ez csak olyan országokban lehetséges ahol nagy szerepe van a szakszervezeteknek a bérmegállapodásokban. - Valamint ahol a szakszervezetek központosítottak.(Pl. Franciaország) -A franciaországi infláció leszorításában az 1980-as években nagy fontosságot tulajdonítottak a kormány jövedelempolitikájának E, A horgonyok alkalmazásának van egy kockázata: - Ha az egyensúlyi és történeti feltételek hiányoznak, vagy ha éppen a keresleti politika nem támogatja õket, akkor a hitelesség nem javul, hanem romlik.

33 A stratégiaválasztás szempontjai:
A, A dezinflációs politika kulcsa tehát a piac meggyõzése a dezinflációs politika sikerérõl. Ez kétféle stratégia mentén lehetséges: - Az egyik, Orthodoxnak nevezett stratégia - Lényege, hogy meggyõzzük a piacot arról, hogy készek vagyunk a kereslet minden áron való csökkentésére. - A másik stratégia közvetlenül a várakozásokat veszi célba. - Lényege, hogy az inflációs várakozásokat nemcsak a többletkereslet hozhatja létre, hanem a piac várakozási viselkedése önmagában is. B, Az, hogy melyik stratégia a jobb függ: - A társadalom tűrőképességétől - A kockázatvállalás árától - A gazdaságpolitika hitelességétől. C, A várakozásokat közvetlenül célzó stratégia kudarca nem jár költséggel, azonban hatásossága is csekélyebb. Orthodox stratégia esetén ezzel szemben a „megfutamodás” nemcsak hitelességveszteséggel jár, hanem kibocsátás veszteséggel is, kockázatosabb mint a várakozásokra építő stratégia.

34 Árfolyam, infláció és termelékenység
A, - Hosszú távon a piaci verseny kikényszeríti, hogy az árak a költségekkel legyenek arányosak, valamint valuta árát is a piacnak ez a tulajdonsága határozza meg. - A valuta árát a külfölddel versenyzõ ágazatok költségei határozzák meg. B, - A valuta árfolyama több tényezõ szorzatából adódik: - a külföldi és a belföldi általános infláció aránya. - a külfölddel versenyzõ szektorok relatív inflációja az általános inflációhoz képest.

35 Néhány általános gazdaságpolitikai tanulság
A fenntartható inflációról még egyszer Az infláció csökkentése költséges Minél kevésbé tudjuk meggyőzni az embereket a csökkenés bekövetkezéséről annál nagyobbak lesznek ezek a költségek Kétféle inflációt különböztethetünk meg, a fenntarthatatlan és a fenntartható inflációt. Fenntarthatatlan Valójában nincsen, csupán a nagy költségéggel fenntartható rátát nevezzük így. Akkor nevezzük így az infláció egy adott ütemét, ha az emberek annyira nem hisznek a fennmaradásában, hogy a gazdaságpolitika nem vállalja a meggyőzésük költségeit.

36 A fenntartható inflációról még egyszer
Mikor nem hisznek az emberek egy inflációs ütem fennmaradásában? Ha az inflációt rövid távú tényezők tartják alacsonyan, melyek megszűnését a gazdaságpolitika nem képes ellensúlyozni Makroökonómia aránytalanságok. Pl.: az árak szerkezeti aránytalansága A 90-es évek közepén, hatósági árként alacsonyan tartották az energia és a valuta árát. Ennek következtében az energia a fogyasztói árban közvetve és közvetlenül 20%-s a valuta az import és a külfölddel versenyző termékeken keresztül %-os súllyal szerepelt. Ezek az árak a statisztikailag mért inflációt alacsonyan tartották, azonban egyes árak hatósági korlátozása nem fékezi a gazdaság többi szektorában az árakat. >> Áraránytalanságok>> Megszüntetésük indokolttá vált.

37 A fenntartható inflációról még egyszer
A megszűntetésnek két lehetséges módja létezik. ◦ Egyrészt keresletcsökkentő politikával, a piac azonban nem ad hitelt a gazdaságpolitika utólagos, elmulasztott keresletkorlátozó intézkedéseire ◦ Másrészt a regulált árak korrigálásával (= statisztikai infláció növelése) <árregulációval, mint egyedüli módszerrel való visszaszorulását a fenntarthatatlan helyzetek közé soroljuk. A fenntarthatatlan inflációs ráta fogalma újabb értelmezési lehetőséget ad a hosszú és rövid távú inflációnak.>> Ha egy infláció csökkenés fenntarthatatlan akkor rövidtávúnak nevezhető. Ami egy új maginfláció-fogalom értelmezésére ad lehetőséget. (maginfláció: az olyan inflációt nevezzük maginflációnak, ahol nem alakul ki áraránytalanság.

38 A fenntartható inflációról még egyszer
évi sikereket felmutató dezinfláció nem volt fenntartható, mivel a valuta és az energia aránytalanul alacsony volt. Ezek korrekciója 1995-ben újra megnövelte az inflációt. Az ,,egyes infláció”-nak nevezett árak a teljes fogyasztói árhoz képest ben jóval kevésbé csökkentek, vagyis az inflációs mag csökkenése kevésbé volt látványos, mint az infláció csökkenése. (A csökkenés csak a gazdaságpolitika hitelességének növekedésével indult meg)

39 A monetáris politika függetlenségéről még egyszer
A dezinfláció költségein keresztül az infláció elválaszthatatlan a gazdaság egyéb teljesítménymutatóitól. A gazdaság teljesítménye függ: az állampolgároktól (mint piaci szereplők) a kormány lépéseitől a jegybank lépéseitől. Piac: nem hiszi el a gyors dezinflációt. Jegybank: - fokozatos meggyőzés - évről-évre növeli politikáját, szavának hitelét >>lassú árstabilitás alacsony dezinflációs költségek Kormány: - ha a kormány szerint az államháztartás nagyobb deficitet is megengedhet magának Jegybank: - lehetőségei korlátozottak -milyen termelési veszteség árán ragaszkodhat a dezinfláció céljához >Nyitott gazdaságban az államháztartás egyenlege és az infláció közti kapocs nem a többletkiadások hatása jelenti, hanem a külső eladósodás >> az eladósodás miatt a hitelezők elvesztik bizalmukat a valuta leértékelődik. Az infláció a valuta leértékelődése után következik be.

40 Az infláció függ a kibocsátott pénz mennyiségétől Tiltsuk meg a jegybanknak, hogy a változatlan árszint biztosításához szükségesnél több pénzt bocsásson ki. Az inflációs várakozásokat figyelmen kívül hagyó monetáris megszorítás, nagy termelési áldozatokkal jár. Az infláció nem csupán a jegybank magatartásától, hanem a gazdaságpolitika egészétől függ.

41 A csúszó árfolyamrendszer, mint a vállalt korrekciók határa
A Magyar Nemzeti Bank politikája: >A dezinfláció fenntartani kívánt ütemének és a valuta árfolyamának meghatározott leértékelési ütemével való deklarálása. >Stabil támaszt nyújtani a minimális költségű dezinfláció végrehajtásához. Monetáris intervenció, mely hatással van a kamatlábra. ◦Ha valutát vesz, növeli a kamatlábat. ◦Ha valutát ad el, akkor csökkenti. Azonban a kamatlábat nem a jegybank, hanem a forintkötvény iránti kereslet határozza meg. A befektetők értékelik az ország helyzetét, a kockázattól függ, hogy a magas, vagy alacsony-e a kamatláb. > A kamatpolitika nagyobb „önállósodása”vagyis a piaci megítélés lényeges jegybanki „felülbírálata” olyan mértékû nemzetközi pénzmozgásokat gerjesztene, amelyek a valuta árfolyamsávjának feladását kényszerítenék ki. Ez pedig megsértené a fokozatos, fájdalommentes dezinfláció elvét. > A piac helyzetmegítélése gyakran nagyon hektikus. Napról, napra változhat egy ország meígtélése, azonban soha sem független az ország specifikus gazdasági helyzetétõl.

42 A gazdaság általános egészsége és a várakozások
Ha a nemzetközi piac megítélése gazdasági következményeiben elviselhetetlen magasságokba kényszeríti a külföldi valuta árfolyamát vagy a kamatlábakat, akkor az infláció felélesztése politikailag szükséges >A jegybanknak nincsen korlátlan lehetősége, hogy a piac inflációs várakozásaival dacoljon. >A külföldi befektető, ha a forint értékét veszélyben látja kivonja pénzét, így a forint valóban veszít értékéből. > Az inflációs várakozásokat a gazdaság egészének helyzete határozza meg, vagyis mindazok a tényezõk, amelyek egy jövõbeli inflációs veszélyt sejtetnek. > A gazdaság egészségét meghatározó belső tényezők: Relatív árak belső árak belső adósságállomány külső adósságállomány gazdasági növekedési potencia

43 A gazdaság általános egészsége és a várakozások
> A gazdaság egészségét meghatározó külső tényezők: a világpiac hektikus ingadozásai befektetői szeszélyek cserearány változás globális termékpiaci, vagy exportpiacunkat érintő eseméyek Kisebb betegség esetén az infláció nincs veszélyben, az adott rendszerben szinte automatikus korrekciós folyamatok indulnak el: emelkedhetnek a kamatok, romlik a valuta árfolyama a sávon belül. Nagyobb betegség esetén azonban az infláció elkerülhetetlen.

44 A prudens gazdaságpolitika fogalma és követelménye
A 70-es évek végén 80-as évek elején sok fejlődő ország kölcsönt vett fel fejlődésük gyorsításának finanszírozására. >A kalkulációjuk ugyan az akkori helyzetre optimálisak voltak, azonban a nemzetközi kamatlábak növekedtek. Így a vártnál lassabb fejlődésük során fokozatosan eladósodtak. >Ez hitelt nyújtó és felvevő félnek súlyos veszteségeket okozott. >Sok gyorsan fejlődő országban a makrogazdasági politika ma sem kellően óvatos a külső eladósodás problémájával kapcsolatban. >A 90-es években újabb válsághullám következett be mely Magyarországot is érintette. > Magyarországon is elõfordul, hogy az eladósodottság optimális mértékét arról az oldalról próbálják megközelíteni, hogy vajon „mennyit hajlandó meghitelezni a külföld”. Ez nagyon hibás megközelítés. A külföld sokat hajlandó meghitelezni, de nem tudjuk, hogy idõben meddig, és mennyiért, és nem tudjuk biztosan, hogy a hitel felhasználása tényleg olyan profitábilis lesz-e, mint gondoljuk. >> Nem tervezhetünk várható értékkel, mert a kedvezõtlen kimenetel sokkal nagyobb veszteséggel jár, mint a kedvezõ eset nyeresége

45 A prudens gazdaságpolitika fogalma és követelménye
> „Nyugodtan növelhetjük eladósodásunkat, mert az ország hitelképes, és elegendõ külföldi tõke áll rendelkezésre.” >> Ez a következtetés hibás, mert az eladósodás optimális mértékét nem a külföld hitelezési hajlandósága határozza meg, hanem az a kockázat, amellyel a hitelre támaszkodás jár. Ugyanis sokkal többet veszítünk, ha hitelbõl terjeszkedünk, mintha saját forrásból tennénk. >Az egyes piaci hitelek sorsa – visszafizethetõsége – a gazdaság egészének egészségi állapotától függ. Ha a gazdaság egészének egészsége leromlik, az ország valutája leértékelõdik, és a felvett külföldi hitelek értéke visszafizethetetlenül nagy lesz.

46 A prudens gazdaságpolitika fogalma és követelménye
>A külföldi hitelt felvevõ vállalkozónak sok elkerülhetetlen bizonytalansággal kell számolnia. Ha ezt makrogazdasági kockázatokkal tetézzük, akkor az lényegesen visszafogja a vállalkozási kedvet, és csökkenti a gazdasági növekedést. >A makrogazdasági politikának kell, hogy legyen egy eladósodási politikája, vagyis készen kell lennie arra, hogy ha a magánszektor magatartása a túlzott eladósodás felé halad, akkor azt saját megtakarításaival korrigálja A külsõ eladósodás mértéke egyik fontos mutatója a gazdaság általános egészségének. Változása a piac bizalmának egyik meghatározója, a piac bizalomvesztése pedig szükségszerûen az infláció vagy recesszió gazdaságpolitikai dilemmáját hozza létre. A dilemmát a piac is ismeri, ezért megnõnek inflációs várakozásai.

47 A jelenlegi Magyarországi infláció története:
Az es inflációs robbanás összefüggése a múltunkkal: A, Az adott évi infláció sohasem magyarázható, az adott évi eseményekkel, és az akkori monetáris politika szándékaival. (pl. Termelés növelése, ill. csökkentése.) a, 1946-os hiperinfláció (általában 50%-nál nagyobb infláció) Érdekesség: -Nehéz megindokolni, hogy ez meglepetés infláció volt-e, esetleg a monetáris politika hatása, (utólag mérhetetlen adatok hiányoznak, pl. Az inflációs várakozás.) -legnagyobb eddig mért infláció -Magyarország – havi billió százalék <ez az 50%-os hiperinflációs határt teljesen kielégíti> -„a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte” (korabeli riport) -1 kg kenyér ára 1945 augusztusában: 6 pengő 1946 júniusában: 5 850 000 000 pengő (Forrás: b, 1950-es évi inflációk -„Magyarországon a politika pedig száműzte az infláció fogalmát, mint olyan jelenségét, amely szocialista viszonyok között értelmezhetetlen.” (Forrás: Erdős Gyula: Árszínvonal, árfolyam, infláció oldal) c, as évi árreform – a hazai árakat közelíti a világpiacihoz, árrendszer kétszintűségének visszaállítása, rugalmasságának növelése d, as kétszintű árrendszer bevezetése, az akkori struktúrális árváltozások külömbségének az árak emelésével való kiegyenlítése. -az adókulcsok számának növelése (átlátható költségkalkuláció, kétszintű árrendszer) -teljeskörű átárazás szükséges, Infláció

48 A jelenlegi Magyarországi infláció története:
Orthodox kísérlet A, Nem volt még akkoriban hatásos dezinflációs politika. -külső piaci struktúra megváltozása -ártámogatások felszámolása -a változás aránytalanságokat hozott létre a hozzáadott érték megoszlásában a munkabér javára, cöskkentve a gazdaság versenyképességét - a gazdaság egyszerre élénkítette a belföldi keresletet, és csökkentette az export versenyképességét (reál-felértékelő árfolyampolitika) -ez rövid távon leszorította ugyan az inflációt, de növelte az inflációs várakozásokat B, Dezinflációs politika kedvezőtlen fordulatai: 1. kiszámíthatatlan gazdaság-fejlődés 2. gyorsan növekvő külső és belső deficit 3. termelési visszaesés folytatódott, mindenfajta eltökéltség látszatát felrúgva C, Az infláció csökkenésének elmaradása nem az akkori gazdaságpolitika hibája volt. -a bizonytalanság inflációs várakozásokat gerjesztett -hiba: ellentmondásos stratégiával mégis megpróbáltuk csökkenteni az inflációt -mai szemmel figyelembe kell vennünk: - a külföldi befektetők hitelezési hajlandóságát, - a külföldi hitelezésekből történő befektetések kockázatosságát

49 A jelenlegi Magyarországi infláció története:
III re kiderült, hogy az infláció csökkenésének a mértéke nem tartható -piac bizalma folyamatosan csökkent -struktúrális átalakulás lelassult -1994 nyarától a valuta kényszerű leértékelődése meghaladta az inflációét -külföldi bizalmatlanság -> a mexikói válság miatt tőkekivonás Magyarországról IV. A, 1995-re visszajutott az infláció oda ahonnan indult -a tapasztalatok reménytelenné tették egy újabb Ortodox kampány lehetőségeit (5 éve tartó életszínvonal csökkenés, elégedetlenség = egy ilyen kísérlet mindenképpen súlyos árat vonna maga után, függetlenül sikerességétől) A, Stabilizáció feladatai: -helyrehozni a relatív arányok torzulását, ami az inkonzisztens (ellentmondásos) dezinflációs kísérlet következménye képpen létrejött -makrostruktúrális (szabad szemmel is látható szerkezet, nemzetgazdasági szinten) romlások átalakítása, a gazdaság növekedését helyreállítani -államháztartás adósságok és -külföldi adósságok helyreállítása -nem csökkentette a keresletet, csak annak szerkezetét változtatta meg az export javára, a fogyasztás és államháztartás kárára - az infláció csökkentése csak a relatív piaci -árak, és –kereslet arányának helyreállítása után kerülhetett napirendre

50 A jelenlegi Magyarországi infláció története:
B, a gazdaságpolitikai hitelesség elnyerésének lépései - -a gazdaságpolitikai vállalások teljesítése a, csúszó leértékelés ütemének tartása b, államháztartás pénzügyi fegyelmének biztosítása c, előzetes inflációs számítások nagy pontosságú megközelítése -az infláció nem becsülhető pontosan, a modell eléggé leegyszerűsített -a külső és belső adósságok folyamatosan csökkentek -kialakult növekedési politika egyre nagyobb mozgásteret adott a keresleti politikának (politika erőteljesen felléphet a kereslet szabályozásában) - Magyarországon a csökkenés üteme 1995 óta évente 4,7 % (2002 előtti adat) - MNB: a 2009-es évi infláció mértéke 4,5 %, 2010-ben 4,1 % (Forrás:

51 A jelenlegi Magyarországi infláció története:
V. A gazdasági egészség új normái és az inflációs politika: A, Az 1998-as oroszországi válság -egy válságsorozat utolsó eleme -a válság 1997-ben indult Mexikóból, és végigfutott Kelet-Ázsián is -nyomot hagyott a világpiacon: megváltozott a pénzügyi kockázatok megítélése (bizalom egy ország felé, eladósodás) -kamatprémium fogalma: „A kamatprémium vagy kockázati prémium az a kamatfelár, amit az értékpapír kibocsátójának fizetni kell azért, mert papírját a piac kockázatosabbnak tartja, mint másokét.” (Simon András : A Gazdaságpolitikáról mindenkinek - Infláció) -1995 utáni tartós piaci bizalom gyengült, és nem tért vissza a korábbi szintre B, A dezinfláció fenntartása elég nehéz prudenciális (jelentése: előre tervezett) folyamat - ennek az előre tervezésnek a fenntartásában a nemzetközi gazdaság segítséget nyújt (nem anyagi forma, hanem a kockázatosság megítélésében – ez része az Európai Közösség feltételeinek), ezzel Magyar nemzeti érdekeket szolgál.