Társadalmi és gazdasági rendszerek

Az előadások a következő témára: "Társadalmi és gazdasági rendszerek"— Előadás másolata:

1 Társadalmi és gazdasági rendszerek

2 Piaci gazdaság:piacok önszabályozó rendszerét jelenti, vagyis olyan gazdaságot, ahol a piaci árak és csakis a piaci árak szabályoznak.  önszabályozó, ( az egész gazdasági életet megszervezi, külső segítség vagy beavatkozás nélkül).

3 társadalom – gazdaság = 
Egyetlen társadalom sem állhatna fenn, egy percig sem, ha nem rendelkezne valamilyenfajta gazdasággal. Azonban, a mi korunkat megelőzően nem létezett olyan gazdaság, melyet akárcsak elvben is piacok szabályoztak volna. Korábban a csere útján szerzett nyereség és profit, soha nem játszott fontos szerepet, a gazdaságban. A piac szerepe mellékes volt a gazdasági életben.

4  Adam Smith: társadalmi munkamegosztás a piacok létezésétől függ
 Adam Smith: társadalmi munkamegosztás a piacok létezésétől függ. Egyetlen közösség életében sem volt megfigyelhető ez a hajlam, Adam Smith kora előtt.  Herbert Spencer: a munkamegosztás elvét egyenlővé tette a közvetlen és a közvetett termékcserével. Adam Smith elképzelései a gazdasági pszichológiáról tévesek voltak, ugyanis a munkamegosztás a földrajzi helyzet és az egyéni adottság tényeiben rejlő különbségekben van. Korunk előtt nem ismertek olyan gazdaságot, amelyet, akárcsak részben is piacok irányítottak és szabályoztak volna.

5 Piacok és a gazdasági rendszerek története
Primitív emberek hajlanak a hasznot hozó elfoglaltságokra és pszichológiájuk nem kapitalista, hanem kommunisztikus.  kapitalista=tőke a meghatározó  kommunisztikus = tőke nem meghatározó A gazdaságtörténészek  cserekereskedelem és az árucsere, a primitív gazdaságokat pedig az előtörténetbe száműzték. Adam Smith követői úgy tekintettek az ősi emberre , mint cserére és kereskedelemre, hajlamos lényre, de nem foglalkoztatta őket a korai, civilizálatlan ember, mert tudták, hogy nem hódolt a cserekereskedelemnek.

6 Gazdaságilag középkori Európa = ókori Perzsia, India, Kína
ÉS! évvel előtti egyiptomi Új Birodalom magasabb szintű volt. Max Webber volt az első, aki tiltakozott az ellen, hogy a primitív gazdaságot félretegyék, mondván, hogy érdektelen a civilizált társadalmak mechanizmusainak és motívumainak megértése szempontjából. A gazdaság általában beleszövődik az ember társadalmi viszonyaiba,úgy cselekszik, hogy társadalmi helyzetét, társadalmi jogait óvja meg. Az anyagi javakat annyiban értékeli amennyiben ezt a célt szolgálják

7 Magyarázzuk ezt egy törzsi társadalmon keresztül:
Az egyén gazdasági érdekei ritkán elsődlegesek.Hosszú távon minden társadalmi kötelezettség kölcsönös és ezek teljesítése szolgálja a legjobban az egyén érdekeit. Közösségi munka szokása magas minőségi és mennyiségi követelmény. Hiányzik:  Nyereség motívuma  Díjazásért végzett munka  Legkisebb erőfeszítés elve  Önálló és elkülönült intézmény, ami gazdasági motívumokon alapul.

8 De akkor mi biztosítja a rendet a termelésben és elosztásban
De akkor mi biztosítja a rendet a termelésben és elosztásban? (Példa: nyugat-melanéziai Trobriand-szigetek lakói) Reciprocitás: mint elv azt jelenti, hogy a társadalomban elfogadottak az olyan ajándékozásból és viszontajándékozásból álló tranzakciók, amelyek a piacin kívül történnek, az adás és viszontszolgáltatás között időeltolódás van, a csere egyenértékűségéről nem készülnek számítások ezek következtében kizárt a gazdasági nyereség. Tehát a reciprocitás elve a termelést és a családfenntartás biztosítását is elősegíti. Redisztribució: Gazdaságilag ez a munkamegosztás a külkereskedelem a közcélú adózás a védelmi szabályok fenálló rendszerének lényegének része. A reciprocitás és a redisztribúció csak azért képesek biztosítani a gazdasági rendszerek működését, mert ezek a társadalmak a centricitás és a szimmetria struktúráinak segítségével lehetővé teszik ezt.

9  A szimmetria intézményes struktúrája megkönnyíti a reciprocitást.
A törzsi osztályozásokban található dualitás lehetővé teszi az egyéni viszonyok párba rendezését, megkönnyíti a javak és, szolgáltatások személyek közötti áramlását.  A dualitás eredetéről keveset tudunk, de a Trobriand- szigetek minden part menti falujának megvan a maga szárazföldi falu párja és így zökkenőmentesen megszervezhetőek a cserék. A kereskedelmükben szintén minden személynek megvan a maga társa egy másik szigeten így a reciprocitás személyessé válik.  A centricitás intézményes struktúrája, a javak és szolgáltatások begyűjtése, tárolása és újraelosztása számára teremt lehetőséget, azaz a redisztribúcióra. A gazdasági rendszer tulajdonképpen a társadalmi szervezet puszta függvénye.

10 A Trobriand- szigetek egy nagyjából kör alakú szigetcsoporthoz tartoznak.
Lakosai szabályos időközönként nagy expedícióra indulnak, hogy bizonyos tárgyakat vigyenek az óramutató járásával megegyező irányba más távoli szigeteken élő embereknek, más expediciók pedig az ellenkező irányba indulnak és más értékes tárgyakat visznek magukkal. Itt nem a cserére való hajlam, hanem a társadalmi viselkedésben meglévő reciprocitás uralkodik.  a mai adást holnapi kapás követi. Ha van egy közvetítő, ő kapja és ő osztja el újra a készleteket, különösen, ha raktározni kell azokat  redisztribúció.

11 Minden nagyméretű naturálgazdaság a redisztribúció elvének segítségével működött. Pl: egyiptomi Új Birodalo, régi Kínában, az Inkák birodalmában, az indiai birodalmakban és Babilóniában is. Az elv a feudális körülmények között is érvényben maradt. (Az afrikai társadalmakban a felsőrétegnek számító pásztorok általában valamilyen állatot ajándékoztak a földművelőknek, akik cserébe földművességi termékeket adtak ajándék fejében.munkamegosztás). A redisztribúció gyakorlatilag minden rendszernek a részét képezi, legyen az egy kis törzs vagy egy feudalista állam.

12 Az önellátás, háztartás elve:
Csak a mezőgazdaság előre haladottabb állapotában alakult ki és akkor sem a nyereségvágy miatt, csupán azért, hogy a csoporttagok szükségleteit kielégítse. A háztartás elve épp oly hatékony, mint az előbbi két elv és a kereskedelem valamint a piacok iránti szükséglete sem nagyobb, mint azok esetében. Arisztotelész: a nyereségért történő termelést a használatra történő termeléssel állítja szembe és azt mondja, hogy amíg a terméket saját szükségleteik miatt is előállítanák és csak a felesleget viszik a piacra addig, az nem sérti a háztartás elvét, egészen addig, amíg a piacra vitt terméket egyébként is megtermelnék a létfenntartásra dolgozó gazdaságban. Amíg Nyugat-Európában végett nem ért a feudalizmus, addig minden általunk ismert gazdaságban a reciprocitás, a redisztribúció, a háztartás elve vagy ezek valamilyen kombinációja érvényesült.

13 Ezeket az elemeket egy társadalmi szervezet segítségével intézményesítették, a javak szabályszerű termelését és elosztását az általános viselkedési elvek határozták meg és az egyéni motívumok igen változatosan alakították azt. A nyereség nem tartozott e motívumok közé. Az egyén:  a szokás, a törvény, a vallás a mágia együttes hatására tartotta be azokat a viselkedési szabályokat, melyek biztosították a gazdasági rendszerben való tevékenykedésé. A középkor végéig a piacok nem játszottak lényeges szerepet a gazdasági rendszerben, majd a XVI. századtól kezdve a piacok száma és jelentősége megnövekedett, a merkantilista kormányok fő gondjává vált a piacok szabályozása. Ám még ekkor sem lehetett látni a piacok közelgő egyeduralmát az emberi társadalom felett, mivel maga az eszméje hiányzott az önszabályozó piacnak.

14 Kapcsolódó irodalmak:
Simai Mihály: Közeledik-e a két világ egymáshoz? Bartke István: Területi irányítási feladatok, rendszerek, módszerek Polányi Károly: A nagy átalakulás Adam Smith: Nemzetek Gazdasága Angelusz Róbert: A piacgazdaság társadalmi megítélése Dániel Tamás: A piac a gazdaságirányítás szolgálatában

15 Isachsen Arnejon: Ismerjük meg a piacgazdaságot
Pethő György: A piacgazdaság alap tényezői Gazdaság és Társadalom (folyóirat) Belyó Pál: A rejtett gazdaság vállalkozások és a lakosság körben Adamecz Anna: Gazdasági- társadalmi előrejelzések Angelusz Róbert: A piacgazdaság megjelenítése Robert L. Heilborner: Közgazdaságról érthetően Kornai János: A gazdasági rendszerek elméleteiről

16 Kurtán Lajos: Piacgazdaságtan
Richard H. Day: The dynamics of market economics Michael Callon: The laws of market Berend Iván Tibor: Gazdasági növekedés Émile Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról

17 Köszönjük a figyelmet 