Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 1 / 37 3. beszélgetés: IM alapfogalmak Az információ értéke és haszna 3.1. Az információ, mint áru 3.2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 1 / 37 3. beszélgetés: IM alapfogalmak Az információ értéke és haszna 3.1. Az információ, mint áru 3.2."— Előadás másolata:

1 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 1 / beszélgetés: IM alapfogalmak Az információ értéke és haszna 3.1. Az információ, mint áru 3.2. Az IM munka helye, szerepe a vállalatnál 3.3. Információs vagyon, erőforrás, termék és szolgáltatás Vállalati információ-menedzsment

2 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 2 / 37 Információs információs információ technika szolgáltatások „Értékeld, majd „Értékelheted értéke nem szerezd meg” a vásárlás után” becsülhető Azonnali Adott idő alatt nincs határidő, ellenőrizhetőség értékelhető „nyílt végű” PÉLDÁK - PC hardverIC szolgáltatás konferencia kész szoftverinforendszer diploma 3.1. Az információ, mint „áru” FelkutathatóMegtapasztalhatóRejtett javakjavakjavak MTI Info-brokering

3 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 3 / 37 Az információ, mint érték  HASZNÁLATI ÉRTÉK kezelési kézikönyv a használathoz, dolgok átalakításának, megőrizhetőségének értéke  CSEREÉRTÉK: ár, vagy „mit ér neked?”  OPCIÓS ÉRTÉK: bármikor eldöntheted, hogy használod-e, vagy sem  BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉK: újjáépítés-helyreállítás költsége - archívum, könyvtár, stb.  REJTETT ÉRTÉK: nem értékelhető, (most alulértékelt), de a körülmények változásával értékes lehet (politika!)  FEDÉSI ÉRTÉK: értékes, mert más nem tudja  INTEGRATÍV ÉRTÉK: a tudáshalmaz teljességéhez szükséges, ezért értékes - mérlegben kinnlevőségek Cronin - Davenport, 1991

4 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 4 / 37 Az áru előállítói, menedzselői A szellemi tartalom előállítói Szerzők, illusztrátorok, multimédia-alkotó teamek A szellemi tartalom felülvizsgálói, a minőségi követelményekre és közlésre való alkalmasság megítélésére tekintettel Szerkesztő,lektor, recenzor Kiadó – meghatározza a termékimázst, közvetít a tartalom előállítója és forgalmazója között Kiadó, nyomda, adatbázis-előállító Forgalmazó – eljuttatja az információt a Könyvtárellátók, kiskeresk, potenciális felhasználóhoz, webhelyek, online szolgáltatók elvégzi a reklámtevékenységet CD-ROM, DVD forgalmazók Archiválók – archív példányokat tárolnak a későbbi visszakereshetőség céljára Könyvtárak, magángyűjtők Újraelosztók –az információt levéltárak, stb. mások számára is hozzáférhetővé teszik Könyvtárak, oktatási intézmények, másolatok készítői, információs tanácsadók, info-brókerek Felhasználók Testületek, szervezetek és egyéni felhasználók

5 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 5 / 37 Egy példa, 2007 februárjából: Istvan Lichner Istvan Lichner írta: Tiszteletem! Szeretnék felajánlani önnek db. magyarországi címet db. magyarországi céges címet Segédprogramokat. Amennyiben érdekli ajánlatom, keressen ben. (A címek ellenőrzött, működő ek.) Üdvözlettel: Lichner István Xerox DocuShare

6 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 6 / 37 a/ El kell választani a stratégiai információt az operatívaktól b/ El kell választani a vezetési információk kezelésének technológiáját (számítástechnika, MIS-szervezés) azok tartalmának kezelésétől c/ Fel kell ismerni azt, hogy az információ egyrészt hasznot hoz, értéke van, másrészt (sajnos) explicit költségei vannak d/ Világosan el kell választani egymástól a belső és külső információs erőforrásokat. IRODÁK - KÖNYVELŐK - TERMELÉS - KUTATÁS - ÁLLAMI SZFÉRA - SZÁMÍTÓGÉPES VÉGFELHASZNÁLÓK - ALKALMAZÓK - FEJLESZTŐK - KOMMUNIKÁCIÓS FELHASZNÁLÓK Az információ, mint vállalati erőforrás

7 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 7 / 37 Az IM szerepe: kívülről Az üzlet: változás. Kezelése: (stratégiai) tervezés A rendszerre ezért a piac, a versenytársak szemével kell nézni: 1. Hol vagyunk? Mit csinálunk most? Milyen eredményeink vannak? info gyűjtés, tárolás 2. Mi történik körülöttünk? Miben áll a változás? Tudom és értem: elemzés 3. Hogyan lehetne itt sikert elérni? Hová akarunk eljutni? Döntéstámogatásról, modellezésről, szakértői rendszerek, optimalizálás, szcenáriók 4. Hogyan segítheti az inforendszer munkatársainkat? Nem: "Milyen új technikát szerezzünk be?" Igazolt igények, lehetőségek, szelektív szolgáltatások. 5. Mire lehetne a rendszereket használni - kifelé?

8 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 8 / 37 „Opportunity modellek”: milyen lehetősége van az IT/IS-nek? 1/ Porter „value chain model” 2/ Wiseman strategic model (1985) The strategic opportunities proposed by most authors are: - Systems that affect the added value process of an organization. - Systems that allow to produce, or deliver information based products. - Systems that allow to share information with customers and suppliers better - Systems that improve decision making

9 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 9 / 37 A külső értéknövelési lánc és az információk Szállítók szállítói Saját szállítóink Mi magunk Forgalmazóink Forgalmazóink kiskereskedői Versenytársaink Érték- és keresleti információk Költség- és kínálati információk M. Porter: Hozzáadott érték – Költség = Profit; A LÁNC MINDEN ELEMÉBEN Megkeressük: mit tesznek az ICT rendszerek a láncszemekben és közben? Vázoljuk fel a rendszert egy épületfa-gyártóra!

10 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 10 / 37 A belső értéknövelési lánc és az információrendszer M. Porter: „elsődleges” és „támogató” tevékenységek Támogató infrastruktúra: jog, számvitel, pénzügy, stb. EEM: személyzeti munka, juttatások, felvétel-elbocsátás, tervezés Termék- és technológia-fejlesztés: tervezés, folyamattervezés, piaci tesztelés, K+F innovációk, stb. Beszerzés (procurement): szállítói kapcsolatok, finanszírozás, alvállalkozók, kiszervezés, folyamatos ellátó tevékenységek, stb. Belső logisztika Minőség-ell. Átvétel. Raktár. Termelés Gyártás. Minőség. Karbantartás. Minőség-ell. Külső logisztika Csomagolás. Kiszerelés. Megrendelések. Kiszállítás. Számlázás. Megkeressük: mit tesznek az ICT rendszerek a láncszemekben és közben? Értékesítés, marketing Vevőkapcsolat. Megrendelés. Reklám. Ért. Elemzés. Piackutatás. Szolgáltatások, Szerviz Jótállás. Karbantartás. Oktatás. Korszerűsítés (upgrade). Profit

11 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 11 / 37 Az IM szerepe:belülről Területek, jelleg, intenzitás: Porter és Millar 1985 (az IT/IS érzékenységi modellje, stratégiai jelentőség „pozicionálása”) magasolajfinomító bankok az értéktermelő gyógyszeripar folyamat autógyártás repülőtársaságok információ építőipar oktatás -intenzitása alacsonycementgyártás újságok, média alacsonymagas A termék / szolgáltatás információtartalma Példa: American Airlines „first mover” SABRE: 30 mUSD Azaz: Mennyit érdemes ebbe „beletenni” – a mi helyzetünkben?

12 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 12 / 37 Érték: Informatikailag átlátszó és opálos rendszerek kialakítása ÁTLÁTSZÓ„OPÁLOS” elsődlegesnyitottságzártság jellemző másodlagosszabványokhelyi szokások jellemzőkegyenlő hozzáféréselitizmus nyilvánosságelfedés feltételektiszta struktúra zavaros struktúra kevés szabály kiterjedt szabályok néhány média mindenféle média hatásokkiszámíthatósághomály hatékony együttműködés zavaros, iszapos tudástranszfer: magas alacsony széleskörű hasznosításszűk hasznosítás

13 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 13 / 37 GDP és tudástőke  Mandel (Business Week: Unmasking the U.S: Economy) érdekes találós kérdést tesz fel: mi történik az amerikai GDP-vel, ha egy vállalat elbocsátja egyik kiváló, hosszú távú fejlesztési programokkal foglalkozó kutatómérnökét, aki, mivel éhes, beáll segédmunkásnak egy építkezésre.  Nos, az elbocsátás nincs hatással a hivatalosan kimutatott nemzeti outputra, hiszen abba a kutatás-fejlesztési és egyéb nem tárgyiasult ("intangible") beruházások nem tartoznak bele. Ha a termelés közben nem csökkent, a termelékenység nőni fog, hiszen a vállalatnál ugyanannyi terméket kevesebb emberrel állítanak elő. A malteros-legénynek állt kutató pedig növeli a GDP-t, mivel a házépítés abban fontos tétel. Az elbocsátás és a pályamódosítás tehát javítja a mutatókat: nő a GDP, nő a termelékenység.  Mandelnek más érdekes példái is vannak ban Bugsy Siegel megnyitotta a Flamingó kaszinót Las Vegas-ban. Ezt az USA statisztikai rendszere beruházásként könyvelte el a GDP-ben. Az ATT nagyjából ugyanebben az időben alapította meg a Bell Laboratóriumot, azt a kutatóhelyet, ahol a tranzisztort is feltalálták. A Bell nem került bele abba a GDP-be, aminek a mérési rendszerét a később Nobel-díjjal is jutalmazott Simon Kuznets dolgozta ki.Bugsy SiegelFlamingó ATT Bell LaboratóriumotSimon Kuznets

14 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 14 / 37 Termékek, szolgáltatások fejlesztése, új piac: innovációs hatás Az informatikai beruházások, a rendszerek várható gazdasági hatásai Üzleti folyamatok fejlesztése; ICT támogatása: hatásosság IT eszköz-fejlesztés: hatékonyság Internet-banking; elektronikus vásárlás eComm; ügyfélszolgálat kialakítása, stb Az üzleti folyamatok az új eszközökkel kényelmesebb, gyorsabb és hatékonyabb lesz A vállalkozások a 90-es évek elején átlagosan az árbevételük 4-5%-át fordították ICT kiadásokra, 2000-ben már 8-9% a globális mutató (Porgányi 2003). Racionálisabb lesz a folyamat, újdonságot ad a vállalatban, versenyerő a piacon

15 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 15 / A vállalati információ-menedzsment céljai Az információs menedzsment célja: a szervezet információs erőforrásainak kezelése, s az információfeldolgozó folyamatok kellő hatékonyságának biztosítása. Első említések: Forest W.Horton, Cornelius F.Burk, „Library Info Mgmt” Amivel foglalkoznia kell:az “értéklánc” támogatása, azaz - a vállalati adattárak szervezése, tartalma, elhelyezése, védelme - az információs rendszer kiterjedése, állapota, igények és szolgáltatások összhangja - a hardver-szoftver rendszerek használatának hatékonysága - az előbbiekben felsorolt "fogyasztók", a végfelhasználók ellátásának biztosítása. Egyszerűbben: “Right information, in the right place, in the right format, with right costing and at the right time”

16 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 16 / 37 A célt szolgáló IRM funkciók IT jellegű szolgáltatások: installálás, betanítás, üzemeltetés, hw/sw/ow hibajavítás, termék-kiválasztás, rész-fejlesztése, eseti - óvatos javaslattétel... majd: tanácsadás, fejlesztési tervek, eszközmenedzseri szerep ISz erősítése: adatfeldolgozási tevékenység kommunikációs rendszerek biztonsági rendszerek IRM megjelenése: felsőszintű tanácsadás, döntéshozatal, IRM tervezés, önálló projektek indítása, beépülés CIO-szint megjelenése: nélkülözhetetlenné válik az ISz tevékenység és elfogadottá, kezdeményezővé az IRM

17 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 17 / 37 Az IRM menedzser felelősségi köre informatikai tervek összehangolása vállalati tervekkel: általános és speciális területeken; folyamatosan: információ- menedzselés ISz összehangolása vállalati tevékenységeken belül, hw/sw szinten, szolgál- tatá- sokban vállalati egyedi K+F kiszolgálása részvétel döntésekben az ISz erő- forrá- sokról “mindenki IT tanácsadója” szerep

18 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 18 / 37 IM munkakörök: lehetőségek o Adatfeldolgozó o Adatelemző o Adatbázis-szervező o Adatbányász o Tudásmérnök o Vizualizációs szakember o Információ-bróker, szabadúszó könyvtáros,… o Tanácsadó o Tartalom-menedzselő, Web-publisher o …….. Átlagos keresetek…

19 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 19 / 37 „Fizetéses információszolgáltatás”: az információ-bróker céljai; árképzése o túlélés közép- és hosszú távon, o évenkénti profit, o meghatározott beruházási megtérülési (ROI) szint elérése, o a piaci részesedés meghatározása vagy növelése, o a szervezet szilárd helyzetéhez szükséges készpénzforgalom és likviditás, o a status quo fenntartása néhány kulcsindikátor tekintetében (piaci részesedés, profit), o a kiváló termékminőség látszatának megteremtése és fenntartása Kérdések: Ingyen info? Közcélú/közhasznú info? Irene WormellÜzlet

20 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 20 / 37 A CIO és szerepe: új vezetők  Ha kizárólagos tudás és hatalom: “információs cár”, információs elit Gordon Bock 1986  Ha túl jó vagy (sokoldalú, és vezető, stb.): fluktuáció!  Ki tudja, mit kell nekem csinálnom? Én tudom?  Amit el lehet várni: - informatikai stratégiát, IM vonások megjelenítését - akcióterveket ebből, projekt-menedzselés tervezése - hatékony beilleszkedést a felsővezetésbe “CIOR” - IT/IR staff managementet, IT management koncepciót - IT, IR piac-ismeretet, kapcsolatrendszert - de nem: legjobb programozó, projekt művezetése (bukás kockázata!), “mindenkinek jó” puha vezető  Coopers &Lybrand: 400 vezetőből 59% „CIO” - de csak 27% van a CEO alatt közvetlenül???!!! A többi: CFO alatt!  „A csevegés olcsó, az IT nem” - mi a feladatom?  Informatikus CIO vagyok, vagy tudásmenedzselő CMO?

21 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 21 / 37 CKO: a fő „tudás-menedzser” A tudás-menedzselés nem „csapható hozzá” más tevékenységekhez (pl.CIO, CEO – vagy csoportok): 1) Lehet-e mindenki „tudás-orientált”? Elég ez? Példa: egy vasipari üzemben a portás? A vállalati kultúra szerepe? 2) Lehet még: Képzett információs szakértők, könyvtárosok, technikailag képzett,sokoldalú munkatársa, „tudás- integrátorok”. Azonosításuk? 3) Tudás-projektek vezetői: egyaránt vannak projekt-vezetői, szakmai és TM ismereteik, készségeik. Kellő alázat?? 4) Felsővezető: CKO, CKM, CLO, aki hirdeti, népszerűsíti a TM jelentőségét; tervezi és menedzseli a TM-infra- struktúra elemeit; külső kapcsolatokat menedzsel; tervezi a belső tudás-kodifikálást; irányítja a fenti kategóriák embereit; stratégiát készít; felsővezetői kapcsolatot ad; auditál. KM Toolkit BizTech UCSFToolkitBizTechUCSF KnowledgeStorm Marco Polo

22 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 22 / 37 IM tevékenységi körök rendszerszintű ISZ folyamatos IT-ISz telekommunikáció IT / IM tanácsadás vállalati terv Az IRM funkciói összehangolt IT/IM tervezés integrált szolgáltatások (IT) változás-menedzselés vállalati küldetés szolgálata új alkalmazások kiválasztása IM akciók, vizsgálatok ISZ kiválasztása, tervezése IT jellegű HRM IRM terv gondozása termelékenység- növelési projektek fejlesztési programok minőségbiztosítási projektek vezetői “reporting” funkciók támogatása Jackson, 1992

23 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 23 / 37 IR szervezet vs. “érettség”: kinek, mire van szüksége? IM IM IM IT IT alapú érzékeny elviselő semleges érintetlen CIO, IRM bank áruházak szervezetbiztosító légitárs.esetleges nincsnincs IM szervezet, média kutatás szokásos: nincsnincs más vezetés írott sajtó oktatás ipar más csoport, lehet szükségesagrárium, nincs nincs mellék- funkciók könyvtár közigazg. delegált IT veszélyes ideiglenes szokásos ideigl. nincs szakértő ITigenrendszeres kényszer projektekpl. EDI eseti eseti

24 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 24 / 37 Vállalkozások típusa és IT/IM informatikai fejlesztő szervezetek: élenjáró IT eszközpark és rendszerek, minden területen élenjáró IRM az innovációs területen esetleges IRM a többi területen üzemszerű IT alkalmazók: biztonságos EAF rendszerek integrált alkalmazási rendszerek outsourcing megoldások esetleges IRM projektek eseti IT - felhasználók: tűzoltás-jellegű, egyedi megbízások tervezett, kísérleti projektek: prototípus - módszerek

25 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 25 / Vagyon, erőforrás, termék Vagyon: a felhalmozott érték, tőketudás, licensz felhalmozási költségoktatás, K+F átalakítási költségelemzés, forma védelmi költségőrzés, megfizetés értéktermelő képesség, megfelelő kihasználássalúj termék új szolgáltatás hatékony szervezet

26 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 26 / 37 A vagyon kategorizálása

27 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 27 / 37 Adat, információ, tudás, döntés x x x x x x x mérték, mennyiség tények, jelenségek ADAT ÚJDONSÁG, HíR INFORMÁCIÓ ELŐZETES ISMERETEK TUDÁS VEZETŐI KÖRNYEZET DÖNTÉS CSELEKVÉS AZ érték-növelési folyamat az információ-menedzsmentben

28 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 28 / 37 Cél: erőforrás-gazdálkodás Erőforrás: újra és újra meg kell vásárolni MTI, napilap,tőzsde fenn kell tartani könyvtár,irattár “nyersanyagként” kell hasznosítani olvasás, elemzés Hagyományos erőforrások: munkaerő HRM tőke, készpénz pénzügyi mgmt anyag, energia anyaggazdálkodás, energia-gazdálkodás, szolgáltatás-mgmt környezet környezetgazdálkodás

29 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 29 / 37 Az információs termék Termék: információs erőforrások felhasználásával készülő olyan dokumentum, amely belső-külső információs igényt elégít ki, s így üzleti célra hasznosítható. A termékek szokásos jellemzői: hagyományosak és újak beszélhetünk terméktervezésről minőség és hasznosulás összefüggésben van a “gyártás” nehezen automatizálható: emberi munka igénye! könnyen sokszorosíthatóak a hatásosság nem függ a “méretektől”, de függ a tartalomtól

30 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 30 / 37 Egy példa: használjuk a fogalmakat!  Az USA már 1975-ben 2,4 milliárd dollár értékben exportált számítógépeket és távközlési berendezéseket.  Ezzel együtt nyilván exportáltak amerikai számviteli- ügyviteli eljárásokat (szoftvert – és ma?)  A rendszerek nagy része politikai-katonai területeken került alkalmazásra  US TV-programok, filmek, oktatás révén újabb „kulturális tőke” került mozgósításra: a külföldön tanuló diákok 40%-a Amerikába megy, 11% Franciaországba – és amikor hazatérnek?  A szükséges adatbázisok (know-what és know-why) és karbantartásuk (know-how és know-who) nagy része amerikai kézben van

31 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 31 / 37 Ha szűken értelmezzük az ICT projekt hatékonyságát – hibás menedzsment:  Csak pénzügyi mutatókat vizsgálunk  A projektet minden más fejlesztési folyamattól elkülönítve vizsgáljuk  Nem foglalkozunk a humánpolitikai és szervezeti változásokkal, hatásokkal  Mindenki másképpen értelmezi (a saját részlegében) a forgatókönyveket, a célokat, az eredményeket  Nincs tényleges módszertani eljárás az elvárt előnyök monitorozására és nyomkövetésére

32 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 32 / 37 Egyszerű „mérleg”: A valódi költségek jó része becsülhető: legyen pl. egy bank Hardver vagyonelemek központilag menedzselt elemek, ált. 5-10% elosztott eszközpark, sokszor jóval meghaladják az előzőt hálózati eszközök (sokszor több forrásból) elosztott távközlési eszközök, helyi hálózatok összesen ………. Rendszerek, egyéb berendezések Szoftverek Alkalmazási rendszerek, ált % (növekvő) Egyebek, pótlások, upgrade (ált. az ár 30%-a évente!) összesen ……….. Adatvagyon kapcsolódó bérei, feldolgozási munka értéke, adat-érték, adatbiztonság

33 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 33 / 37 Mérés: mit, hogyan? A funkcionális vállalati területeken:  Anyag-gazdálkodás: költségek, minőség, időütemezés  Gyártás: költségek, minőség, folyamatban lévő munkák aránya  Értékesítés: árbevétel, vevő-elégedettség  Marketing: piaci részesedés, piacméretek  EAF/IR: költségek? funkcionalitás-megfelelés? információ-minőség? vevő-igény-megfelelés? Vezetői-igény-megfelelés?

34 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 34 / 37 Költségek, hatékonyság, szervezés Az ok: "Information, as a competitive advantage" Porter - Millar, 1985 Lehetséges versenyelőnyök előre-vetítése: közvetlen kapcsolat a vevőkkel világméretű elérhetőség, terjeszkedés a vállalati ISz fejlesztése és ennek hatásai re-engineering a informatika mentén a menedzserek információs támogatása CA képzési programok új termékek, szolgáltatások gyors válaszadás, QR rendszerek

35 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 35 / 37 Érzékelhető, közvetlen előnyök a) Közvetlen költségmegtakarítások (papír, nyomda,telefon, létszám, helyiség, vezetői idő, értekezletek, staff átirányítása más munkára, stb.) b) Minőségjavulás (személyes kiszolgálással növel értékesítés, vevőkapcsolat hibaarányának csökkenése, web-es értékesítés, pluszmunkák csökkenése, stb). c) Költségnövekedés elkerülhetősége (előregedett, sok karbantartást, szervizt igénylő architektúra többe kerül! Gyártói támogatások megszűnése pluszköltség! Régi rendszer szakértői kihalnak, vagy drágává válnak!) d) Bevétel-növekedés (újfajta szolgáltatással több vevő, új piaccal több bevétel, újfajta kiszállítás és/vagy megrendeléssel többlet értékesítés, új stílussal nagyobb piaci részesedés elérése) e) „Benn maradtunk a buliban” – Staying in business! (HA nem lépjük meg, mindenki átmegy hozzájuk –é online banking, kártyák, webes értékesítés, online rendelés és vásárlás, robotok, rugalmas gyártórendszerek, MRP II JIT rendszer, CAD/CAM, stb.)

36 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 36 / 37 Közvetett, vélelmezhető előnyök (Brynjolfsson & Hitt, 2000: ezek vannak többen!) a) Kommunikációs fejlődés (staff és szállítók, vevők, beruházók) b) Személyzet erkölcsi fejlődése (büszkeség a fejlődés láttán, cég-loyalitás növekedése, elvándorlás (ICT!) megállítása) c) Vevő-elégedettség növekedése (a minőséggel nő a márkahűség, a visszatérők száma és költése, nő a bizalom, csökkennek az értékesítési költségek és más ráfordítások) d) Cég hírneve, elismertsége (Média: megcsinálták! Elsőként! Szuper! Vevők: emmán döfi!) e) Vevőkapcsolat (közelebb az igényekhez – adatbázis-marketing-; perszonalizáció, 24/7/365 üzemmód, több információ, stb.) f) Értéklánc jobb menedzselése (rövidebb láncban megnövelt felelősség, motivált résztvevők, csökkenő költségek) g) Rugalmasság (gyors-reagálású QR rendszerek; rugalmas SCM; rugalmas gyártás, sokcsatornás értékesítés, sokcsatornás fizetés, a rohanó piaci igényre gyors reakciók lehetősége) h) Szervezeti tanulás (Az ICT érettségi lépcsőn egy újabb projekttel/rendszerrel feljebb kerülünk, a staff új lehetőségeket kezd kihasználni, kreatív ötletek várhatók, innovativitás!) i) Differenciált számítások lehetősége (talán jobban látjuk majd az ICT szerepét az új rendszer üzembeállításával, elkülöníthetőbbé válnak a költségszámítások, hatékonyság-elemzések)

37 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 37 / 37 A problémák, a kétségek  365 vezető megkérdezésével: 1995-ben az amerikai cégek 59 milliárd dollárral lépték túl a tervezett ICT projektek költségeit; további 81 milliárdot költöttek olyan szoftverfejlesztésekre, amelyek leálltak, kudarcra vezettek (Johnson, 1995; CHAOS Reports)CHAOS

38 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 38 / 37 Kérdések 1989, október 17, San Francisco: szinte minden könyvtári és számítógépes adatállomány elpusztul a földrengésben és a tűzben. Mit érhettek az ezekre kötött biztosítások? Az Ön cégénél mit biztosítanak? Fogjon egy HVG-t, rendezze a szereplő cégeket az előbbi érettségi kategóriákba! Tekintsen egy 10 fős szoftverfejlesztő céget, elemezze a vagyonelemeket, a tudástőke mozgását, a cégértéket! Becsülje meg: hány kisvállalkozónak “telik” informatikusra? Vizsgálja meg nagyobb szervezet (AIr France, FedEx, stb.) IT/IM szervezetét! Kik csinálják, mit csinálnak? Keressen informatikai felsővezetőket ! Kik ők, mit csinálnak? Mi az eredeti szakmájuk? Életútjuk? Fizetésük? Mióta?

39 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 39 / 37 A gyakorlati munkákról  Nézzünk meg különböző TCO / ROI kalkulátorokat és hasznosítsuk a tartalmat:  Álljunk neki saját ötletből kidolgozni egy mini- projekt gazdasági hátterét!

40 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 40 / 37 Az IT/IM szervezet helye, szerepe  FedEx: „The Airline of the Internet” FedEx is piloting the next phase of the Digital Revolution. It's a very big idea. It's called logistics.  The University of Memphis  Rockwell Automatics  Dallas Fort Worth Airport  Keressen Ön is!

41 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 41 / 37 The Three Mile Island Case The accident at the Three Mile Island Unit 2 (TMI-2) nuclear power plant in Pennsylvania on March 28, 1979 was one of the most serious in the history of the U.S. nuclear industry. It not only brought to light the hazards associated with nuclear power, but also forced the industry to take a closer look at the operating procedures used at the time. What makes the TMI-2 accident such an interesting case study is the series of events which led up to the partial meltdown of the reactor core. It was a combination of human error, insufficient training, bad operating procedures and unforeseen equipment failure that culminated in a nuclear accident that could have easily been prevented. 1/ Could an IS stand against a case like that? 2/ Which elements of human intelligence had had to be improved before? 3/ Could human beings manage information flows of a nuclear plant damage action (quantity of data, speed of input, time for analysis, etc.)?

42 Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 42 / 37 Egy kis kávészünet


Letölteni ppt "Információ-menedzsment/ Dobay 3. előadás 2010 ősz 1 / 37 3. beszélgetés: IM alapfogalmak Az információ értéke és haszna 3.1. Az információ, mint áru 3.2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések