Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Víz és talajvíz védelem (2006.03.30.) Dittrich Ernő okl. építőmérnök, egyetemi adjunktus PTE-PMMFK Környezetmérnöki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Víz és talajvíz védelem (2006.03.30.) Dittrich Ernő okl. építőmérnök, egyetemi adjunktus PTE-PMMFK Környezetmérnöki."— Előadás másolata:

1 Víz és talajvíz védelem ( ) Dittrich Ernő okl. építőmérnök, egyetemi adjunktus PTE-PMMFK Környezetmérnöki Tanszék

2 1. Magyarország víz-gazdálkodása: 1.1. Vizeink felosztása: -Felszíni vizek  folyó vizek:  álló vizek: - nagy tavaink - kisebb tavaink - tározók - holtágak - bányatavak -Felszín alatti vizek  talajvizek  rétegvizek  karsztvizek  termálvizek

3 3 1.2.Víz-gazdálkodás Vízkészlet gazdálkodás vizeink mennyiségi jellemzőinek vizsgálata - térbeli és időbeli eloszlásának számba vétele - kapcsolódó célok és feladatok meghatározása Vízminőség-védelem vízminőségi jellemzők térbeli és időbeli vizsgálata - elemzése - kapcsolódó célok és feladatok meghatározása

4 4 1.3.Hazánk vízkészlet-gazdálkodása: Felszíni vizeink:

5 5 Az éves párolgás adatok időbeli alakulása: Az országba befolyó és elfolyó vízmennyiségek időbeli alakulása:

6 6 Álló vizeink: Balaton: 600 km 2 felületű, 2 milliárd m 3 víztömeg, 235 km partvonal Főbb hasznosítások: - vízgyűjtőn folytatott ipari és mezőgazdasági tevékenység - ország legjelentősebb üdülő helye - ökológiai értékek védelme Velencei-tó: 25 km 2 felületű, 21 millió m 3 víztömeg, 28,5 km partvonal -fontos madár rezervátum, fontos ökológiai élőhely -közkedvelt üdülőhely

7 7 Fertő-tó: 309 km 2 területű, 413 millió m3 víztömeg -mindkét oldalon nemzeti parkok -üdülés-rekreáció Egyéb állóvizeink összes felülete: 80 km 2 Holtágaink: 180 db 5 ha-nál nagyobb területű -rekreáció -árvíz és belvíz védelem -komoly ökológiai potenciál -halászat

8 8 Tározóink: Rendszerint fő stratégiai céllal épülnek (vízellátás, öntözés, árvíz- csökkentés, kis-vízhozam szabályozás, vész-tározás, energia termelés) Másodlagosak az ökológiai és rekreációs célok. Bányatavak: általában nagy mélységű tavak, javarészt gazdasági, tulajdonjogi és műszaki rendezetlenség jellemzi őket

9 Felszín alatti vizeink Felszín alatti vízkivételek: -ivó vízigény 90%-a felszín alatti vízbázisokból oldható meg. -Kiépített vízkivételi kapacitás: 4,5 millió m 3 /nap -Jelenlegi vízkivételi kapacitás: 3,0 millió m 3 /nap -Vízfogyasztás alakulása

10 10 Felszín alatti vízkivételek megoszlásának alakulása:

11 11 Felszín alatti vízkészleteink területi eloszlása:

12 12 Parti szűrésű vizeink: Redelkezésre álló becsült vízkészlet: 3,6 millió m 3 /év A jelenlegi vízkivétel ennek kb. 1/3-a

13 13 Talajvizeink: Becsült öntöző és egyéb vízkivételi kapacitás: 3 millió m 3 /nap Szintje folyamatosan csökken! Különösen a Duna- Tisza közén, és az ország NY-i részén! Rétegvizek: Vízkivétel 1,9 millió m 3 /napról 1,5 millió m 3 /napra csökkent. Vízszint és nyomáscsökkenés leállt!?? Karsztvizek: Becsült vízkivételi kapacitás 1,1 millió m3/nap. Jelenlegi kivétel 0,95 millió m3/nap. A drasztikus vízszintcsökkenés meggállt!

14 14 Hévizeink: Jelentős mennyiségben rendelkezésre áll, azonban utánpótlódása lassú - körültekintően kell megoldani a hasznosítást! Hasznosítási igények: -gyógyászat -rekreáció -hőhasznosítás

15 VÍZMINŐSÉG VÉDELEM Felszíni vizeink minősége: Felszíni vizeink terhelésének időbeli alakulása

16 16 Felszíni vizeink: - 5% “megfelelő” minőségű - 90% “megfelelő” minőségűvé tehető elfogadható mértékű ráfordítással Folyó vizeink: Folyóvizeink minősége alapvetően a felsőbb szakaszok országainak intézkedéseitől függ. Hazánkban általában tovább romlik a vízminőség! Dráva és Rába kiemelt fontossága!

17 17 Folyóvizeink minőségének időbeni alakulása: További feladatok!

18 18 Állóvizeink minősége: Magas fokú eutrofizáció! Balaton: -vízminőség javulás a 80-as évek közepétől -vízhiány-ökológiai viszonyok-vízminőség? -további intézkedések Velencei-tó: -alapvető vízhiány és előrehaladott eutrofizációs szint -vízminőségi következmények -további intézkedések

19 19 Fertő-tó: -Legsűrgősebb intézkedés a teljes körű csatornázottság elérése a vízgyűjtőn! -Nemzeti parkok vízminőség védelmi szerepe Holtágaink: -Az ökológiai értékek eddigi teljes mértékű elhanyagoltsága -Környezet és vízvédelem teljes hiánya -Hasznosítási célok és ökológiai értékek összehangolása!!!!!!

20 20 Tározóink: Vízminőséget a fő stratégiai cél határozza meg! Mesterséges ökológiai rendszerek jelentősége! Bányatavaink: Eredeti vízminőségük kifogástalan! Tulajdoni és jogi viszonyok rendezése! Hasznosítási célok és vízminőségi értékek összhangba hozása - infrastruiktúra kialakítása!

21 21 Felszín alatti vizeink minősége Talajvizek: teljes talajvízkészletünk nagymértkben szennyezett Rétegvizek: egyes rétegízeink is már sérültek Parti-szűrésű vízbázisok: fokozott érzékenység! Karsztvizeink: bányaművelés és rekultiváció Feladatok: vízbázis-védelem, felborult vízháztratási viszonyok helyreállítása (pl. Duna-Tisza köze)

22 22 Vízenergia-termelés és vízvédelem viszonya  Megújuló energia  Új életterek  Környezeti károk az építés során  Alvizi életterekre gyakorolt ökológiai hatások

23 23 EU-vízkeretirányelve (2000/60/EC (X.23.)) Irányelv főbb elvi céljai: -Keretet adjon az Úniós tagországok vízvédelmi tevékenységének -A vízkészletek további minőségromlásának megakadályozása - javulás elősegítése -Vízi-környezet terhelés csökkentésésnek elősegítése

24 24 Jelentőssége: -Nemzetközi vízgyűjtők kijelölése - vízgyűjtőben gondolkodás Környezeti célok: Felszíni vizek: 15 éven belül el kell érni a felszíni vizek “jó állapotát”! Felszín alatti vizek: - vízminőség javítás - helyreállítás - kitermelés és utánpótlódás egyensúlyának (vízháztartás) helyreállítása

25 25 A felszíni víz jó állapota:  “ egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. (2000/60/EC (X.23.) ”

26 26 A vízkeretirányelv bevezetésének főbb lépései a 2329/2001 Korm. r. melléklete alapján:  Jogharmonizáció (2003)  Kompetens hatóság kijelölése (2002)  Tipológia kijelölése  Víztestek kijelölése és besorolása  Védett területek nyílvántartási rendszere (2004)  Referencia állapot, referencia tereületek és indikátor paraméterek megh.  A felszíni és felszín alatti víztesetek jellemzése  Terhelések és hatások elemzése (2004)  Monitoring tervezése és beindítása (2006)  Környezeti célkitűzések meghatásozása  Interkalibráció  Vízgazdálkodási tervek készítése (2009) és megvalósítása (2012)  Az eredményes GIS megjelenítése  Jelentési kötelezettség az EU-nak  Felszíni vizek jó állapotának elérése (2015)

27 27 Hazai szabályozás (főbb rendeletek): Keret-szabályozás: évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Felszíni vízek védelme: - 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről -203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védel mének egyes szabályairól

28 /2001. (X.26.) Kor. rendelet a csatornabírságról - 7/2002. (III.1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól

29 29 Felszín alatti vizek védelme: -123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről - 33/2000 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES FELADATOKRÓL - területek érzékenységi besorolása - bejelentési kötelezettséggel járó tevékenységek listája - kockázatos anyagok jegyzéke - bejelentés módjának rögzítése

30 30 -10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről (kizárólag veszélyes anyagok határértékei) -8002/2000. (K. Ért. 6.) KöM Tájékoztató a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel előírt adatlap közzétételéről -49/2001. (II.28.) KöM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről -50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

31 31 Újabb hazai víz és felszín alatti víz védelmi rendeletek:  208/2003.(XII.10.) Korm. r. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 30/2001.(IV.3.) Korm. rendelet módosításáról  271/2003.(XII.24.) Korm. r. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet módosításáról  évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

32 32  27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásárólszempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról  219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelméről  367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról  368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

33 33 Az élővízi határértékek módosulása az elmúlt 4 évben:  3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról  9/2002. (III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól  28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

34 34 Ajánlott szakirodalom:  Katona Emil (szerk): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. AQUA Kiadó, Budapest  Kardos Mária (szerk):Kézikönyv a vízgazdálkodás környezeti tervezéséhez és szabályozásához. I- IV. kötetek. KGI, Budapest  Somlyódy László (szerk): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA, Budapest, 2002  h (jogszabályok és EU vízkeretirányelv)  Hazai reneletek: vagy Comlex. CD- jogtár

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Víz és talajvíz védelem (2006.03.30.) Dittrich Ernő okl. építőmérnök, egyetemi adjunktus PTE-PMMFK Környezetmérnöki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések