Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetmenedzsment rendszerek Környezeti hatások értékelésének módszerei: Indikátorok PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment rendszerek Környezeti hatások értékelésének módszerei: Indikátorok PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment rendszerek Környezeti hatások értékelésének módszerei: Indikátorok PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2 Indikátorok Indikátorok csoportosítása Indikátorok szerepe, jelentősége Fenntarthatósági indikátorok Fenntarthatóság összetett indikátorai Dobrisi jelentés Környezeti probléma megközelítése indikátorokkal ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

3 Indikátorok Az adatokból képzett mutatókat indikátoroknak nevezzük, mert indikálnak, jeleznek egy adott állapotot, tulajdonságot és lehetővé teszik az adat értelmezését és összehasonlítását. Az indikátorok segítségével az adathiány is bizonyos mértékben kezelhetővé válik, Amikor a környezet valamely vizsgálandó eleméről vagy környezeti hatótényezőről nincsenek közvetlen adataink, közvetett úton kell megoldanunk a jellemzést.

4 INDIKÁTOROK A nem számszerűsíthető indikátorok létezése vagy nem felmerülése illetve számossága az értékelhető (pl. a bűz erőssége). A számszerűsíthető indikátorok esetében az indikátorok mérhetőek, azonban a mérőszámokhoz különböző mértékegységek tartoznak. Ebben az esetben a rangsorolási módszerek adhatnak segítséget.

5 A számszerűsíthető indikátorok esetében kidolgozható rendszer tetszőleges időszakok környezeti teljesítményéhez konkrét mérőszám rendelhető; több időszak környezeti teljesítménye ezen mérőszámok alapján összehasonlítható; tervezett termékösszetételek környezeti teljesítményre gyakorolt hatása számítható; tervezett fejlesztések környezeti teljesítményre gyakorolt hatása számítható, és összehasonlítható.

6 Az indikátorok, aszerint, hogy mi módon képezzük őket A közvetlen indikátorok a rendelkezésre álló adatokból képzett egyszerű mutatók, Pl. az ariditási index, a népesség vándorlási különbözete, a területhasználat százalékaránya. A közvetett indikátorok valamely jellemző adottság révén adnak információt egy terület vagy környezeti elem állapotáról, P l. a bioindikátorok, az egyes növényfajok (ecetfa, kanadai aranyvessző) terjedése, valamely vízfolyásban bizonyos halfajok jelenléte vagy eltűnése. Az aggregált indikátorok az értékelés szempontjából releváns részindikátorokból képezhetők, Pl.: az élőhely természetességi foka, amely több tényező függvénye, továbbá az ökológiai láblenyomat, amely egy adott népességcsoport által a létezéshez felhasznált, különböző funkciójú térségek - mezőgazdasági, erdő, energiatermelési, lakóterület - összessége.

7 Az indikátor által adott információ jellege alapján A környezetállapotot ás állapotváltozást jelző indikátorok, pl.: veszélyben lévő növény és állatfajok populációjának a változása, bizonyos csökkenést jelző fajok elterjedése, egyes szennyezésre érzékeny fajok eltűnése, az erdők egészségi állapotának mutatói, felszínborítási arányok és azok átalakulása, a természetközeli élőhelyek arányának változása stb. A környezetterhelő hatás tényeit, a stresszorokat bemutató indikátorok, pl.: a kibocsátásokat és azok változását mutató információk, a keletkezett hulladékok mennyiségében és összetételében stb.

8 Az indikátor által adott információ jellege alapján (folytatás1) A terhelést, kiváltó okokat mutató indikátorok, az emberi tevékenység jellemzői pl.: a gazdaság ágazatairól és a termelékenység volumenéről tájékoztató mutatók, a felhasznált energiamennyiség és –féleség, az idegenforgalom, a mozgósítás mutatói stb. A válaszindikátorok azt mutatják meg, hogy némely környezetállapotra vagy változást okozó hatásokra hogyan reagálnak az emberek. pl.: milyen intézkedések születnek a kibocsátásra, a környezetterhelések minimalizálására, vagy egy-egy környezetkárosodás milyen folyamatokat indít el.

9 Az indikátor által adott információ jellege alapján (folytatás2) A teljesítményindikátorok jelzik, hogy egyes intézkedések mennyire eredményesek, tehát a válaszok hatásfokát hivatottak feltárni. pl. a környezetterhelési díj bevezetésének eredményességi indikátora lehet a gumiabroncs-újrafelhasználás mértékének a változása, vagy egy élőhely helyreállításának a sikerességét mérhetjük a visszatelepülő itt honos állat- és növényfajok számával, illetve a korábban ott élőkhöz viszonyított százalékos arányával. A fenntarthatósági indikátorok arra a kérdésre hivatottak feleletet adni, hogy, mennyiben összeférhető a társadalmi-gazdasági fejlődés fenntarthatósága a természeti erőforrás-használattal.

10 A biodiverzitás-indikátorok három fő csoportja (Noss szerint) –Kompozíciós - fajösszetétel, fajdiverzitás. –Szerkezeti - talajszerkezetre, vegetációstruktúrára jellemző változók. –Funkcionális - produktivitás, az anyagforgalom valamely jellemzőjét leíró változó.

11 Az indikátorok jelentősége összefoglalóan Relatív kevés statisztikai adatból, megfigyelés alapján képesek megragadni a környezetállapotot, így kiküszöbölhető az idő és költésigényes vizsgálatok alkalmazása. Különböző területegységek - települések, régiók és országok - közötti összehasonlítást tesznek lehetővé és megítélhető egy konkrét térség állapota a globális környezettel összevetve. Időbeli trendek levezetése válik lehetővé az egymásra következő állapotindikátorok összehasonlításával. Tervek, konkrét intézkedések, például környezeti programok és megvalósításuk sikerének mérésére alkalmasak és más társadalmi, gazdasági vagy környezeti állapotváltozás kölcsönhatásának nyomon követését szolgálják.

12 Az ideális indikátor jellemzői –egyértelmű taxonómiai státusz –jól ismert biológiai és életmenet-tulajdonságok –jól ismert környezeti tűrőképesség –jól ismert válaszok a környezet változásaira –széles elterjedtség –korlátozott mozgékonyság –kis genetikai és ökológiai variabilitás –a populációs trendek legyenek jól észrevehetők –specialista –könnyen megtalálható és mérhető legyen –jelenítsen meg más (politikai, társadalmi, gazdasági) értékeket.

13 Az alkalmazott indikátorok és szerepük A 80-as években az egész kontinensen nagyon megnőtt a hozzáférhető adatok mennyisége, még távolról sem álltak, és ma sem állnak rendelkezésre használható összehasonlítható információk teljes európai lefedettségben. A környezeti indikátorok kifejlesztése: kiút ebből a problémából. Az értékelés témaköreinek megfelelően alapvetően 3 indikátortípust különítettek el: –Az állapotindikátorok a jelentés első témaköreit lefedő mutatók, melyek a környezeti elemek és területi alrendszerek jellemzőit és változásuk trendjeit tárják fel. –A terhelési indikátorok, melyek a környezetveszélyeztető tényezők mennyiségi és minőségi vonatkozásairól adnak tájékoztatást. –A hatásindikátorok, melyek a terhelések okait mutatják meg.

14 Az alkalmazott indikátorok és szerepük (folytatás1) –A válaszindikátorok egy bizonyos környezetállapot vagy hatás esetén a társadalmi válaszokat mutatják, hogy milyen intézkedésekkel reagál az ember a környezetváltozásra, állapotromlásra. –A teljesítmény-indikátorok azt jelzik, hogy milyen eredményesek az intézkedések, tehát a válaszok hatásfokát hivatottak feltárni. –A fenntarthatósági indikátorok pedig a társadalmi- gazdasági fejlődés és a fenntartható természeti erőforrás-használat kompatibilitását mérik

15 Környezeti indikátorok Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása - a környezetterhelés mértékét jól jel­ző indikátor, amelynél az abszolút érték és a változás mértéke együttesen ad használható információt. A légszennyezettség csökkentésére fordított költségek - a mutató a fejlett orszá­gok magas és a „szegények" alacsony levegőtisztaság- védelmi kiadásait jelzi, ami azonban nincs arányban a fenntarthatósággal, hiszen nem mutatja, hogy milyen a légszennyezettség mértéke. Ehhez hasonlóan torz képet adhatnak önmagukban a hulladékkezelési, szennyvíztisztítási költségek mutatói, anélkül, hogy a keletkező hulladék egy főre jutó mennyiségét és annak változását vizsgálnánk. A földhasználat változása - nagyon jól alkalmazható indikátor- együttes, amely komplex módon, szemléletesen mutatja az egyes emberi tevékenységek eredmé­nyeként létrejött felszínborítás- típusokat, a természetes, az átalakított és a mes­terséges improduktív felszínek arányának változását.

16 Gazdasági indikátorok Az egy főre eső GDP – a gazdaság teljesítményét méri egy országban, országrészben vagy kontinensen, azonban nem tájékoztat arról, hogy mennyire felel meg a környezeti feltételeknek az elért gazdasági eredmény és arról sem, hogy milyen társadalmi helyzetben – munkanélküliség vagy ingázás mellett – jön létre. Az egy főre jutó energiafogyasztás – a környezethasználat egyik fontos jellemzője, az hogy kapcsolódik a gazdaság minden egyes ágazatához, a termeléshez és a fogyasztáshoz is. Mind emellett fontos vizsgálnunk azt is, hogy megújuló vagy nem megújuló energiát használunk –e. A külföldi befektetések mutatója fordítottan arányos a fenntarthatósággal. A külföldi tőke nem a helyi társadalom és a környezet érdekeit tartja szem előtt, és nem segíti elő az adott régió hosszú távú fejlődését sem, csupán csak az olcsó természeti és emberi erőforrásokat használja ki.

17 Társadalmi indikátorok A migrációs ráta – az adott területről ki és bevándorlók számának különbsége jeli, hogy a népességszám változása miatt hol nő, hol pedig csökken a környezetterhelés. A szüléskor várható élettartam – az egyik legelterjedtebb indikátor, amely jól mutatja a fenntarthatóság vonatkozásait, hiszen akkor lehet hosszú az élettartam, ha megfelelőek a gazdasági, társadalmi feltételek és jó a környezetminőség is. A munkanélküliségi ráta – az aktív népességhez viszonyítottan tükrözi a munkanélküliek arányát. Az indikátor megfelelő volna de, a statisztikai adatok torzítanak rajta, mert nem a valóban dolgozókat tartják számon, és nem tartalmazzák a munkavállalókat és az otthon, háztartásokban tevékenykedőket.

18 A fenntarthatóság összetett indikátorai Ezek a mutatók figyelembe veszik a gazdasági teljesítménynek a környezeti hatásait és ezek értékét. Ezek - más néven - a jóléti mutatók.

19 A fenntarthatóság összetett indikátorai (folytatás1)  A NEW ( Net Economic Welfare ) - a nettó gazdasági jólét – a GNP- ből, azaz a bruttó nemzeti termékből, az időegység alatt termelt és előállított termékek és szolgáltatások összegéből levezethető mutató. A GNP adatait a nettó gazdasági jólét számításánál egyrészt hozzáveszik a háziasszonyok munkájának és a saját háztartásban a „csináld magad” keretében végezett tevékenységek, továbbá a szabadidő értékével, de csökkentik a környezetszennyezéssel és az urbanizáció hátrányaival, összefüggő kiadásokkal, így kapunk reális képet a valós gazdasági teljesítményről.

20 A fenntarthatóság összetett indikátorai (folytatás2)  ISEW ( Index of Sustainable Economic Welfare ) – a fenntartható gazdasági jólét indexe – olyan átfogó gazdasági jólétmutató, amely tartalmazza az átlagos fogyasztást, figyelembe véve az elosztási egyenlőtlenségeket és a természeti környezetben okozott kár költségeit. Kiszámítása azonban meglehetősen bonyolult és számos nehézségbe ütközik az adatok hiánya miatt.

21 A fenntarthatóság összetett indikátorai (folytatás3)  Az ökológiai lábnyom – annak az adott területnek a nagyságát méri, amelyet az emberiség, egy nemzet, illetve bizonyos társadalmi csoportok a Föld felszínéből saját létfenntartásukhoz elfoglalnak, illetve amelyre közvetlen hatásokat gyakorolnak. Ezek azok a területek, ahonnan az emberi léthez szükséges erőforrások származnak, és amely a hulladékok elhelyezésére, megsemmi- sítésére szolgál. Ezek a területek sokkalta nagyobbak, mint azok, amelyben ténylegesen zajlik.

22 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyomot több összetevőből számíthatjuk ki. Ezek a következők lehetnek:  az energiagazdaság által felhasznált tér. Közvetetten számítják, annak a területnek feleltetik meg, amely szükséges ahhoz, hogy a fosszilis energiahordozók elégetéséből a légtérbe juttatott CO2-t elnyelje.  a lakóhely, a települések burkolt és beépített felszínei számára igénybevett terület.  a mezőgazdasági termesztőfelület, ahonnan az élelmiszer származik,  az erdőgazdálkodás faanyagnyerésre használt tere. Az ökológiai lábnyom nem teljes pontossággal mutatja azt a teret, amelyre egy társadalmi csoport, nemzet vagy régió lakosságának hatása kiterjed. A környezet barát technológiákat alkalmazó és az környezet állapot tekintetében jó helyzetű fejlett országok ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb, mint a fejlődőké.

23 Ökológiai lábnyom (folytatás1)  Nincs benne az ásványkincsek, ércek bányászatának területe, a településen kívül a közlekedés számára igénybevett tér és az iparterületeken sem. Átfedés lehet viszont az erdők és a kibocsátott CO2-t elnyelő terület között, ugyanakkor az erdő nem pusztán fatermelésre szolgál.  Inkább alábecsüli az ember által elfoglalt és hasznosított teret.  Érzékelteti a fogyasztási szokásokat és természethasználati arányokat.  Kiszámítható országonként és az emberiség egészére vonatkozóan.  Ökológiai hiány: a ténylegesen rendelkezésre álló, ökológiailag produktív terület és az ökológiai lábnyom különbsége.  A környezetbarát technológiákat alkalmazó és környezetállapot tekintetében jó helyzetű fejlett országok ökológiai lábnyoma sokkalta nagyobb, mint a fejlődőké.

24 Ország neveLakosság Öko- lábnyom hektár/fő Kanada 30 millió7,7 Egyesült Államok268 millió12,2 Brazília167 millió3,1 Franciaország58,4 millió4,1 Nagy Britannia58,5 millió5,2 Dél-Afrikai Köztársaság43,3 millió3,2 India970 millió0,8 Kína1m. 250 millió4,3 Japán125,7 millió4,3 Ausztrália18,5 millió9 Magyarország10,2 millió5

25 Ökológiai lábnyom (kép)

26 Függőségi index A függőségi index azt mutatja, hogy mennyiben támaszkodik a helyi erőforrásokra egy térség gazdasági és társadalmi léte, illetve mennyiben függ a külső anyag- és energia-behozataltól. A „helyi” értelmezése történhet közigazgatási határok szerint vagy táji alapon. A közigazgatási terülte pontos határokat jelöl ki, de ekkor nem a természeti rendszereket vesszük figyelembe.

27 Függőségi index összetevői a helyi vízkészletekkel való gazdálkodásra és vízellátásra vonatkozó mutatók, a mezőgazdasági termelésbe vont, hasznosított termőföld egy főre jutó aránya a nem hasznosítotthoz (erdő, védett területek, ahol gazdálkodás nem folyik) képest, a helyi közösséghez tartozó összes foglalkoztatott megoszlása foglalkoztatási hely szerint, az önkormányzat költségvetésének megoszlása a helyből származó és a külső bevételek vonatkozásában, az önkormányzati és privát részesedés aránya a közművekben.

28 A környezetértékelés 1.Az értékelés szempontrendszerének és döntő tényezőinek felállítása a terv típusának és léptékének függvényében. 2.A rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, az információforrások felderítése. 3.Az adatok információtartalmának megállapítása, az adathiányok feltárása. 4.Pótlólagos felmérések végzése az adathiányok pótlására. 5.A tervezési terület leíró jellegű bemutatása. 6.Az értékelési indikátorok képzése. 7.Az értékelés.

29 Hazai adatgyűjtés, kutatás eredményei, lehetőségei A környezeti indikátorok rendszerének a következő monitoring feladatokat kell támogatnia A környezeti hatásosság mérése A környezetpolitikák hatékonysága a szennyezés egészének csökkentéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához, valamint a természeti erőforrások használatához kapcsolódik. A környezeti hatásosságra vonatkozó mutatók és jövőképek a környezetminőség abszolút mérőszámait foglalják magukba, azaz a környezeti hatásosságot a levegőtisztaság- védelemnek, víz- és hulladékgazdálkodásnak, természetvédelemnek és a természeti erőforrás gazdálkodásnak eredményeivel mérhetjük.

30 Hazai adatgyűjtés, kutatás eredményei, lehetőségei (folytatás1) Az ágazati integráció mérése: Mérése során olyan mutató-csoportokat és jövőképeket kell képezni, amelyek azt mérik, hogy az ország mennyire képes a környezeti megfontolásokat a gazdasági és ágazati döntéshozatalban figyelembe venni, a fejlődés nem fenntartható módjait elkerülni, és a vonatkozó környezeti célkitűzéseket eredményesen elérni. A nemzetközi megfelelőség mérése: A nemzetközi együttműködés hatékonysága, ennek során a környezetpolitikai teljesítményt a kétoldalú, regionális és sokoldalú kötelezettségek teljesítés alapján mérhetjük.

31 A Dobrisi jelentés Az Európai Unió környezetpolitikájának megalapozására az 1990-es évek első felében dolgoztatta ki a kontinens környezetállapotát és változásának fő trendjeit, valamint a legfontosabb környezeti problémákat bemutató dokumentumot, az úgynevezett Dobrisi jelentést. Ebben, az 1995-ben kiadott dokumentumban, Európa környezetállapotának első átfogó bemutatása történt meg. Készítését az Európai Környezeti Ügynökség (European Environmental Agency) koordinálta. –A jelentés a földrajzi értelemben vett Európára terjed ki, –célja a környezeti stratégiák, programok számára szolgáltasson információt. Meg kellet mutatnia, hogy melyek azok a területek, a környezet mely elemére illetve az azokra gyakorolt hatásokat érintően, melyeknél beavatkozásra van szükség.

32 A Dobrisi jelentés Az értékelés szempontrendszere A jelentés a környezetváltozásokat és a változások okait kívánta leírni. Alapgondolata: az emberi beavatkozás olyan mértékben változtatta meg környezetét, „hogy ha létezett valamely természetes egyensúly a Föld és a Homo sapiens között, akkor az régen megtörött”. Probléma-megközelítésében két alapvető szempontot tartott szem előtt: –az integrált látásmódot, az egész kontinensre, Kelet-és Nyugat-Európára egyaránt kiterjedően, –Európa globális helyének és szerepének értelmezését.

33 A Dobrisi jelentés Az értékelés szempontrendszere A széleskörű megközelítés miatt szembesülni kellett azzal a korláttal, hogy pán-európai szinten az adatok nagyon hiányosak és hozzáférhetőségük is nehézségekbe ütközik, valamint összehasonlíthatóságuk is kérdéses. Nagyon lényeges eleme volt a munkának a bizonytalanságok kezelése, az adatok interpretációja, összevethetővé tétele. Az információk kiválasztásánál és az értékelésénél első lépésben azt tisztázták, hogy miről adjon számot a jelentés, mit mutasson be, illetve értékeljen. (az értékelés szempontrendszerének kiválasztása)

34 A Dobrisi jelentés Az értékelés szempontrendszere A témák négy fő csoportja a.) Információk a környezeti elemek és alrendszerek állapotáról és változásuk trendjeiről: –a környezeti elemekről: levegő, szárazföldek vizei, tengerek, talajok, természet állapotáról; –a jól körülhatárolható területi egységekről: a tájakról és a települési környezetről; b.) Információk a környezetterhelést okozó tényezőkről a természetváltozás összefüggésében: –a népesség, termelés és fogyasztás, a természeti erőforrások hasznosítása, az emissziók, a hulladék, a zaj- és a sugárterhelés fő trendjeit, a kemikáliák és a GMO-t, és a természeti és technológiai kockázatokat érintően.

35 A Dobrisi jelentés Az értékelés szempontrendszere A témák négy fő csoportja (folytatás 1) c.) Információk a terhelés forrásairól, az emberi tevékenységről: –az energia-gazdálkodás, az ipar, a szállítás, a közlekedés, a mezőgazdaság, az erdészet, a hal- és vízgazdálkodás, a turizmus, a rekreáció és a háztartások hatásaira kiterjedően. d.) A környezeti problémák leírása. A 40 megállapított környezetveszélyeztetésből és károsodásból 12-t emelt ki és tárgyalt részleteiben a jelentés. Ezek a következők: –klímaváltozás, sztratoszférikus ózonritkulás, a biodiverzitás csökkenése, katasztrófák-balesetek, savasodás, az édesvízi erőforrásokkal való gazdálkodás, erdőpusztulás, tengermelléki zónák terhelése, hulladéktermelés és –gazdálkodás, városi stressz, kémiai kockázatok.

36 Környezeti probléma megközelítés indikátorokkal A környezeti problémák túlnyomó része egyszerre több környezeti elemben jelentkeznek, a kiváltó okok esetenként több ágazatra vezethetők vissza, a hatások és következmények pedig nagyobb térségre terjednek ki és esetenként időben késleltetve jelentkeznek. Környezeti probléma: egy adott környezetállapot tényleges vagy várható kedvezőtlen alakulása, valamint azokból adódó káros következmények meghatározása Okok és hatótényezők: olyan gazdasági-társadalmi hatások, emberi tevékenységek, vagy környezeti feltételek, amelyek a környezeti elemek és ökológiai rendszerek, valamint az emberi egészség károsodását előidézik, vagy előidézhetik

37 Környezeti probléma megközelítés indikátorokkal (folytatás1) Környezeti állapot: a környezeti elemeknek helyhez és időhöz rendelhető, mérhető vagy számítható, fizikai mennyiséggel rendelkező jellemzői Cél: egyrészt a környezet állapotának olyan megváltoztatása, ami a problémát csökkenti vagy megszünteti („célállapot”), másrészt az okok és hatótényezők változásának azt a mértékét, ami a probléma csökkenését, vagy megszüntetését eredményezi („cél”) Válaszintézkedés (megoldások, feladatok): az okok és hatótényezők olyan irányú megváltoztatása, amely az adott cél elérését szolgálja a leghatékonyabb programok és intézkedések által. A válaszintézkedések hatásai egyértelműen kimutathatók a környezet állapotában.

38 Környezeti probléma megoldása A Balaton vizének trofitása (alga termő képessége) a vízbe kerülő növényi tápanyagok következtében jelentős mértékű. A Balaton esetében a nitrogén és foszforterhelés forrásai közül kiemelt jelentőségű a csapadék által a mezőgazdasági területekről és a belterületekről bemosódott talaj. A Balatonra és vízgyűjtőterületére kiterjedő szennyvíztisztítási program megoldásként, a tisztított szennyvizek más vízgyűjtőbe való elvezetését, a Kis- Balaton tározó üzembe helyezését és a vízfolyások torkolatába épített szűrőrendszerek telepítését javasolja a tavat érő szennyezőanyag terhelések csökkentésére.

39

40 ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Az indikátorok index számok. Többféle információt kaphatunk segítségükkel, ami alapján csoportosíthatók az indikátorok. Az indikátorok legjelentősebb típusába tartoznak a fenntarthatósági indikátorok.

41 ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Csoportosítsa az indikátorokat az általuk nyújtott információk szerint! Ismertesse az indikátorok szerepét, jelentőségét! Ismertesse a fenntarthatósági indikátorokat (összetetteket is)! Sorolja fel a környezetértékelés lépéseit! Ismertesse a Dobrisi jelentés tartalmát!

42 ELŐADÁS Felhasznált forrásai Dr. Bulla Miklós: (2004) Környezetközpontú Irányítási Rendszerek áttekintése – KÉZIKÖNYV. Budapest. Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen.

43 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Tisztább termelés. Életciklus – elemzés


Letölteni ppt "Környezetmenedzsment rendszerek Környezeti hatások értékelésének módszerei: Indikátorok PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések