Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HELIKOPTER REPÜLÉS – 2011. KBSZ SZAKMAI NAPOK - REPÜLÉS Budapest, 2011. március 29. Papp István balesetvizsgáló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HELIKOPTER REPÜLÉS – 2011. KBSZ SZAKMAI NAPOK - REPÜLÉS Budapest, 2011. március 29. Papp István balesetvizsgáló."— Előadás másolata:

1 1 HELIKOPTER REPÜLÉS – KBSZ SZAKMAI NAPOK - REPÜLÉS Budapest, március 29. Papp István balesetvizsgáló

2 2 Magyarországon 16 polgári helikopter típus és variánsai vannak lajstromban, a következő összetételben: kg alatti összes 142 db kg feletti összes 4 db (MI-8, KA-32) -Érvényes légialkalmassággal 95 db -Lejárt légialkalmassági 51 db HELIKOPTEREK Összesen: 146 db

3 3 -Állami helikopter: 0 db légiközlekedési baleset (Accident) 47 db repülőesemény (Incident)  Sérült 0 fő 0 súlyos repülőesemény (Serious Incident) - Polgári helikopter: 1 db légiközlekedési baleset (Accident) autogiro  Súlyosan sérült 2 fő 6 db repülőesemény (Incident) 1 db súlyos repülőesemény (Ka-26) HELIKOPTER ESEMÉNYEK MEGOSZLÁSA

4 P LÉGIKÖZLEKEDÉSI BALESET ISMERTETÉSE (autogiro )

5 5  október 16-án délután jelentették a légiközlekedési baleset.  Szép őszi napon, jó látási viszonyok mellett. A hőmérséklet 12 fok volt, az égbolt közepesen felhős. Az autogiro Komárom térségében hobbyrepülés céljából felszállás közben felborult egy mezőgazdaságilag művelt területen.  Személyi sérülések: a pilóta és utasa súlyosan megsérült. Az autogiro gazdaságosan javítható.  A Vb műszaki meghibásodásra utaló jeleket a szakmai vizsgálat során nem talált.  A pilóta képesítése: jogosítását külföldön szerezte. Az erről szóló igazolást az Aero Sports Connektion (USA) adta ki. Repült ideje autogiron: 56 óra.  A légijármű adatai: 2006-ban gyártották, külföldi regisztrációval ellátva, repült 56 órát. Üres tömege 260 kg. Megengedett max. felszálló tömeg: 450 kg. Az eset idején 508 kg volt.  Az autogirot a feladatra a pilóta maga készítette fel P BALESET ISMERTETÉSE

6 6 A roncs a vizsgált helyszínen P

7 7 Az autogiro felszállás közben (a földi szakaszban) felborult. A légiközlekedési balesetben két fő súlyos sérülést szenvedett. Felmerülő kérdések:  Elfogyott a tüzelőanyag (?)  Elromlott a motor (?)  Elromlott az autogiro vezérlése (?)  A légköri viszonyok alkalmatlansága a repülésre (extrém időjárási elemek jelenléte) (?) P ELSŐ INFORMÁCIÓK

8 8 –Az autogiro forgószárnyai a légcsavar és a jobb oldali függőleges vezérsík a felborulástól sérültek (következmény). –Két fő súlyos sérülést szenvedett. –Az esetről a mentőket és a tűzoltókat a helyszínen tartózkodó tanú értesítette. –A légijárművezető és a tanú elmondása szerint a légiközlekedési baleset a nekifutás szakaszában keletkezett. –A repülés G típusú légtérben került végrehajtásra így a repüléshez nem került repülési terv leadásra, ezzel esélye sem volt arra a személyzetnek, hogy a légiforgalmi irányító szolgálat a számított érkezés elmaradását követően intézkedhessen a kutatás- mentés indításáról. –A Vb a helyszíni szemle során a következő tényeket állapította meg:  Az autogiro irányítható volt, a hajtómű működött az esemény bekövetkezéséig és tüzelőanyag volt a tartályban P HELYSZÍNEN LÁTOTTAK, TAPASZTALTAK

9 9 –A Vb a helyszínen megállapította, hogy a vezérlés épp és akadálymentesen működött mindvégig. – Az autogiro irányítottan végezte a felszálláshoz a sebességgyűjtést. – A tüzelőanyag nem fogyott el (40), a rendszer nem volt szennyezett. – A motortérben található berendezések az esemény bekövetkezéséig üzemszerűen működtek. – A vezetőfülkében levő kezelőszervek az üzemmódnak megfelelő helyzetben voltak, a műszerek az esemény bekövetkezéséig üzemszerűen működtek. – A vizsgálat alapján, a forgószárnyakon a légcsavaron talált sérülések jellege, mint következmény azonosítható. –Az időjárás a feladat végrehajtására alkalmas volt (semmilyen extrém időjárási elem nem volt tapasztalható a térségben). –A pilóta levélben engedélyt kért az NKH LH-tól a magyar légtér használatára, válasz a (2005. évi CLXXXIV.törvény -Lt.22.§.-) értemében a sport és hobbycélú tevékenység nem engedélyköteles. –Végső megállapítás: mindezek alapján a Vb megállapította, hogy a légijármű az esemény bekövetkeztéig nagy valószínűséggel üzemképes állapotban volt P VIZSGÁLTI EREDMÉNYEK

10 10 Általánosságban megállapítható: - a pilóta érvényes szakmai (külföldön szerzett, nem honosított) és egészségügyi alkalmassággal rendelkezett, - a légijármű Aero Sports Connection Europe Wing képviselője által aláírt és lepecsételt légijármű azonosító lappal redelkezett, - a légijármű a feladatra elő volt készítve, - a légijármű rendszerei a felborulásig működtek és irányítható volt, - a légijárművet a pilóta maga vezette, - a légiközlekedési baleset bekövetkezésében a pilóta pszichofizikai állapota valószínűleg nem volt befolyásoló tényező, - az autogiro aktuális hasznos terhelése 248 kg volt, azaz a terhelés 30,5%-al meghaladta a technikai paraméterekből adódó maximális (190 kg) értéket. Ebből következően az autogiro felszálló tömege (508 kg) ezzel 12,8%-al haladta meg a maximális megengedett (450kg) felszálló tömeget. Emiatt jelentősen nőtt a forgószárnyak felületi terhelése. Alapszabály, hogy minden légijárművet csak a megengedett statikus terheléssel szabad üzemeltetni. Mivel az autogiro tömege a megengedett érték fölött volt a sebességgyűjtés időszakában a keletkező felhajtóerő mértéke nem tudta meghaladni a meglevő súlyerő nagyságát P KÖVETKEZTETÉSEK

11 11 A légijármű jó műszaki állapotot mutatott, az esemény okaként műszaki hiba nem valószínűsíthető. A légiközlekedési balesethez vezető okok: - A repülés felkészülése időszakában a pilóta nem vette figyelembe az autogiro tömegének megfelelő értékek közötti tartását és indokolatlanul a megengedett érték fölé növelte azt. Az autogiro tömegének a megengedett fölé való növekedésével minden teljesítményjellemző leromlik, a vezethetőség is jelentősen romlik, ami nagyobb tapasztalatot igényel, - a pilóta tapasztalata a repült órák alapján kevés volt ahhoz, hogy felismerje a túlterheléses felszállás jelenségét, hogy kellő időben döntést hozzon a felszállás megszakítására, - a megengedett maximális felszálló tömeggel való repülés minimum 100 repült óra feletti időt igényel, megfelelő elméleti felkészülést követő jól begyakorolt készség mellett is először oktatóval, A fent említett okok egyenként is jelentenek olyan fokú biztonsági kockázatot, ami a repülőbalesethez vezethetett volna, azonban együttes hatásuk már jelentős és kiválthatta az esemény bekövetkezését. BIZTONSÁGI AJÁNLÁS A vonatkozó szabályok betartásával az ilyen esetek elkerülhetők, ezért biztonsági ajánlás kiadására nincs szükség P - ÖSSZEFOGLALÓ

12 12

13 13 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "1 HELIKOPTER REPÜLÉS – 2011. KBSZ SZAKMAI NAPOK - REPÜLÉS Budapest, 2011. március 29. Papp István balesetvizsgáló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések