Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A HAJÓZÁS NEHÉZSÉGEI TÉLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2011. november 08. Sárkány Gábor balesetvizsgáló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A HAJÓZÁS NEHÉZSÉGEI TÉLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2011. november 08. Sárkány Gábor balesetvizsgáló."— Előadás másolata:

1 1 A HAJÓZÁS NEHÉZSÉGEI TÉLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, november 08. Sárkány Gábor balesetvizsgáló

2 2 KBSZ HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI: I.JEGESEDÉS, JÉGTÁBLÁK KIALAKULÁSA II.TÉLI HAJÓZÁS III.TELELÉS KIKÖTŐBEN

3 3 JÉG MEGJELENÉSE FOLYÓVIZEKEN: -Rendszeresen ismétlődő természeti jelenség -Kisebb folyókon: felszínen, széleken kezdődik, és lassan átfogja az egész folyót -Nagyobb folyókon: jégzajlással kezdődik, a fenékjég kialakulásával. A jégrészecskék a turbulens vízáramlás hatására leülnek a fenékre, majd attól elválva csomókban a felszínre kerülnek. A felszínen a hideg levegővel érintkezve megfagyasztják a körülöttük levő vizet, így jégtáblák alakulnak ki. I. JEGESEDÉS

4 4 JÉGZAJLÁS TÍPUSAI A HAJÓZÁS SZEMPONTJÁBÓL:  Elsődleges jégzajlás  Másodlagos jégzajlás

5 5 I. JEGESEDÉS ELSŐDLEGES JÉGZAJLÁS:  Téli időszak kezdetén alakul ki.  Lassan erősödő jégképződés.  Kásás, laza szerkezetű jégtáblák, néhol vastagabbak is lehetnek.  Nem ritka napjainkban sem, a tél egész időszakára elhúzódhat. HATÁSA A HAJÓZÁSRA:  Az utazás mindaddig lehetséges, amíg azt a jég tömege lehetetlenné nem teszi. MÁSODLAGOS JÉGZAJLÁS:  A tavasz kezdetén alakul ki, amikor a befagyott folyókon a jégtakaró felszakad, és a jégtáblák megindulnak.  Vastag, kemény jégtáblák.  Szűkületekben, kanyarulatokban a jégtáblák feltorlódhatnak, torlaszokat építhetnek, a víz folyását elzárva jeges árvizet okozhatnak. JELENTŐS JÉGFELTORLÓDÁSBÓL BEKÖVETKEZETT ÁRVIZEK:  március 13-i  március 9-i

6 6 Az március 13-i pesti árvíz Víz alatt a Rókus kápolna I. JEGESEDÉS

7 7 Az március 13-i pesti árvíz Vízszint a Rókus kápolna falán I. JEGESEDÉS

8 8 Az március 09-i budai árvíz Az elöntött Fazekas (ma Szilágyi Dezső) tér I. JEGESEDÉS

9 9 II. TÉLI HAJÓZÁS

10 10 A szállítási feladatok megkívánják, hogy a vízi járművek maximálisan kihasználják a hajózási lehetőségeket, ezért az elsődleges jégzajlás számos hajót találhat a nyílt vízen. Erre a hajózási feladatra megfelelően fel kell készülni. JÉG HATÁSA MENETBEN LEVŐ HAJÓRA  A feltorlódott jégtáblák nyomása a hajót az útjából kitéríti.  A feltorlódott jég a hajó ellenállását megnöveli.  A hajótest eljegesedik, „jégfenék” alakul ki.  A téli hidegben ridegebb lemezelés miatt a testsérülés, lemezszakadás veszélye megnő.  Hajókaravánok egységei összefagynak, a hajóoldalra tapadt jég miatt különálló egységek egymás mellé állítása nehézkes. II. TÉLI HAJÓZÁS

11 11 HAJÓZÁS JÉGZAJLÁSBAN ≈A hajó útitervét úgy kell elkészíteni, hogy a jégzajlás fokozódása esetén a legközelebbi téli kikötőt, menedékhelyet el lehessen érni. ≈A meteorológiai viszonyokat fokozottan figyelni kell, számítani kell ködre, hóesésre, hófúvásra és szélviharra. ≈Az úszó hajózási jeleket bevonják jégzajláskor, nehezebb a navigáció. ≈Fontos, hogy a radarberendezés üzemképes legyen. ≈A jég nyomása miatt a hajótestre fokozott erők hatnak, hamarabb elveszti a lendületét, nehézkesebb a fordulás. ≈Horgony felszedése nehézkesebb. ≈Hajók egymás mellé állása a jégtáblák miatt nehezebb, az acél hajótest a hideg miatt ridegebb, könnyebben szakad. ≈Fedélzeti munkák a csúszásveszély miatt veszélyesebbek és lassabban végrehajthatók. II. TÉLI HAJÓZÁS

12 12 A jégzajlás fokozódásával a hajózás veszélyesebbé, lehetetlenné válik, a hajóknak téli kikötőkbe, menedékhelyekre kell vonulniuk. A telelés fokozott elővigyázatosságot és munkafegyelmet követelő tevékenység. A téli kikötők meghatározásával és üzemeltetési rendjével a 39/2003 (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat is foglakozik.  I. rész (Általános Hajózási Szabályok), 1. fejezet, 1.02 cikk: A hajó vezetője  I. rész, 1. fejezet, 1.25 cikk: Menedékhely és telelés  I. rész, 7. fejezet, A veszteglés szabályai  II. rész (A Magyar Köztársaság területén levő belvizekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések), 1. fejezet 1.02 cikk: A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy  II. rész, 5. fejezet: A veszteglés szabályai  II. rész, 7. fejezet, cikk: Közlekedési Rend (Dunára vonatkozik)  II. rész, 7. fejezet, cikk: Budapest térségének közlekedési rendje  II. rész, 7. fejezet, cikk: Közlekedési Rend (A Szentendrei-Duna-ágra vonatkozik) III. TELELÉS KIKÖTŐBEN

13 13 TÉLI KIKÖTŐK ÜZEMELTETÉSÉNEK FELADATAI:  Telelőparancsnok kijelölése.  Telelőrend készítése, amely tartalmazza a következőket: - Őrszolgálat megszervezése és kijelölése. - Hó és jég eltakarítása a járókon, közlekedési útvonalakon. - Hajófenekek rendszeres ellenőrzése. - Tűzrendészeti ellenőrzés. - Meteorológiai, vízállási információk figyelése, rögzítése.  Riadó tervek készítése tűz és vízbetörés esetére.  Vázlat készítése a telelőben álló hajók elhelyezkedéséről, kikötésük módjáról.  A telelés folyamán üzemképes géphajót kell biztosítani.  A kikötő jegét folyamatosan törni kell.  A hőmérséklet-változással együtt járó fagyás-kiolvadás különösen veszélyes, mert a csőrendszerekben maradt víz fagydugót okozhat, amelynek kiolvadásával vízbetörés keletkezhet. III. TELELÉS KIKÖTŐBEN

14 14 Néhány fénykép a nem megfelelő téli tárolás bemutatására: Pilismarót, december, lakóhajó elsüllyedt III. TELELÉS KIKÖTŐBEN

15 15 Győr, Mosoni-Duna december, állóhajó elsüllyedt III. TELELÉS KIKÖTŐBEN

16 16 Harta, december, kotróhajó elsüllyedt III. TELELÉS KIKÖTŐBEN

17 17 Jelen előadással a téli időszak sajátosságaira, és az ebből adódó speciális feladatokra kívántam rámutatni.

18 18 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "1 A HAJÓZÁS NEHÉZSÉGEI TÉLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2011. november 08. Sárkány Gábor balesetvizsgáló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések