Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KBSZ Tavaszi Szakmai Fórum Budapest, 2010. március 30. Hajós szakmai képzések Magyarországon Előadó: Bacher Károly KÜI HHF Hajózási, Tengerészeti és Kikötői.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KBSZ Tavaszi Szakmai Fórum Budapest, 2010. március 30. Hajós szakmai képzések Magyarországon Előadó: Bacher Károly KÜI HHF Hajózási, Tengerészeti és Kikötői."— Előadás másolata:

1 KBSZ Tavaszi Szakmai Fórum Budapest, március 30. Hajós szakmai képzések Magyarországon Előadó: Bacher Károly KÜI HHF Hajózási, Tengerészeti és Kikötői Osztály

2 § Jogszabályi háttér § Alap jogszabályok: 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 9/2009. (III. 6.) KHEM rendelet a 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet, valamint a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosításáról Kapcsolódó jogszabályok: évi XLII. törvény a vízi közlekedésről 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet

3 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet Átfogó jogszabály az Európai Uniós jogharmonizáció jegyében, amely a következő témaköröket szabályozza: Képesítési előírásokat Egyes képesítések megszerzésének feltételeit Felkészülést a vizsgára, a vizsgára bocsájtás feltételeit, a vizsgáztatás rendjét, a vizsgatárgyakat, a menetességet egyes vizsgatárgyak alól Fedélzeti képesítések helyettesíthetőségét Képesítő okmányok tartalmi elemeit, formátumát Külföldi okmányok elismerését Képzések és oktatók jóváhagyását, oktatók és vizsgabiztosok nyilvántartását

4 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet Hajó önálló vezetésére jogosító képesítés megszerzésére irányuló vizsgára való felkészülés január 1-jétől csak jóváhagyott képzés keretében történhet. Jóváhagyott képzés elvégzése alól felmentést kaphat az a jelölt, aki - a hajózási hatóság által elismert iskolarendszerű képzés keretében - hajós szakmunkás, hajózási technikus, hajózási üzemmérnök vagy hajózási mérnök képesítést szerzett.

5 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet A személyzet tagjai, a hajó teljes személyzetére vonatkozó képesítés (tanuló matróz, matróz, matróz- gépkezelő, fedélzetmester szolgálat betöltésének feltételeit definiálja) A képesítés igazolása, szolgálati könyv Egyes üzemmódok, üzemmódok változtatása Egyes hajótípusok (önjáró, tolt kötelék, személyhajó) minimális személyzete Személyhajók képesített biztonsági személyzetére vonatkozó előírások A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

6 9/2009. (III. 6.) KHEM rendelet előtt kiállított hajóskapitányi, hajóvezető „A” és „B”képesítések érvényesíthetősége Három új képesítés bevezetése a nemzetközi forgalomban résztvevő hajókra január 1-jétől, a csak belföldi forgalomban résztvevő hajókra január 1-jétől Új képesítések: - személyhajózási szakértő - elsősegélynyújtó - légzőkészülék kezelő

7 2000. évi XLII. törvény 51. § (1) Hajózási tevékenység hajózási engedély birtokában végezhető. 87. § E törvény alkalmazásában 13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítménynek a vízen egyéb célból (pl. halászat, kutatás, vendéglátás, munkavégzés) való működtetése, ide nem értve a kedvtelési célú hajózást; A hajós képzések hajózási engedély köteles tevékenységek, amennyiben a gyakorlati oktatás hajón történik, vagy az elméleti képzést is magában foglaló iskolahajó rendszerű képzés valósul meg. 58. § (1) A Balatonon, a Velencei-tó és a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó külön jogszabályban meghatározott részein belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot üzemeltetni tilos.

8 Iskolahajók „Hunnia” M/S „Sopron” M/S

9 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet A hajózási hatóság a korlátozás alá eső vízterületekre az üzemeltetési engedélyt a fenti jogszabály 5/A. § (1) i) pontja értelmében csak hivatásos hajósképzést és vizsgáztatást végző belső égésű motorral hajtott kishajóra vagy csónakra adja meg.

10 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet Regionális Igazgatóságok Kiemelt Ügyek Igazgatósága Belvízi sport- és kedvtelési célú képzések RévészHivatásos belvízi képzések Hivatásos és kedvtelési célú tengerész képzések

11 Az engedélyezési eljárás menete Az ügyfél által benyújtott kérelem és képzési terv A képzési tervben szereplő személyi és tárgyi feltételek elbírálása Határozathozatal (elutasítás v. engedélyezés) A határozat mellékletét képző oktatási terv jóváhagyása Oktatási napló hitelesítése NKH SMI HLF tájékoztatása a képzés jóváhagyásáról Tanfolyamok folyamatos ellenőrzése - szankcionálás Képzés, vizsgáztatás

12 Belvízi hivatásos képesítések Az összes képzésre vonatkozó adat nyilvános (NKH honlap) EGT államban szerzett hajózási képesítés a magyar víziúton és magyar lobogó alatt közlekedő hajón külön eljárás nélkül a képesítésben foglalt szolgálat ellátására jogosít, más EGT állam vagy Duna Bizottsági tagállam hatóságánál tett vonalvizsga bizonyítvány honosítható tartalma a magyar bizonyítványba átvezethető májusi adatok alapján: 11 jóváhagyott képzés (hiányos lefedettség) 2010.márciusi adatok alapján: 37 jóváhagyott képzés (minden képesítéshez hozzárendelhető képzés), az egyes képesítések megszerezhetőségét több képzőszerv is biztosítja, piaci verseny kialakulása. Zoltán Gőzös Alapítvány: egyetlen képzőszervként a teljes belvízi hivatásos és kedvtelési célút képesítési rendszert lefedi.

13 Tengeri képesítések március: 28 tengeri képzés (4 képzőszerv ) A hivatásos képzések a tengerészpályán történő elinduláshoz szükséges feltételeket biztosítják, középszintig fedik le a képesítéseket (igény hiánya, külföldön történő képzés vizsgáztatás miatt), továbbá tengeri kedvtelési célú tanfolyamok indulnak. A magyar tengerhajózás fénykora: , összesen 21 hajó, hasznos hordképességük tonna. Később a tengeri hajókat folyamatosan értékesítették, végül egy 2000 októberi kormányhatározat szerint – gazdaságossági okokra hivatkozva – megszüntették a magyar tengerhajózást. A Vörösmartyról október 16-án vonták le a magyar lobogót Amszterdamban ben az orosz államadósság fejében kapott hajókkal meghiúsult kísérlet az újraindításra. Ez után a hivatásos képzés és vizsgáztatás súlypontja is a tengerrel rendelkező külföldi államokba tevődött át.

14 Az NKH által jóváhagyott oktatások a felnőttképzési rendszerben A többször módosított évi LXXVI. törvény a szakképzésről bevezeti az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely tartalmazza az állam által elismert szakképesítéseket. (Az OKJ-t a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter évente adja ki a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével.) A korábban szakképesítést felölelő OKJ jelenleg 422 szakképzést foglal magában Hajózási jellegű szakképesítések: hajózási technikus, kishajóépítő, karbantartó, közlekedés üzemvitel ellátó A jóváhagyott hajós képzések nem szerepelnek az OKJ-ben. (haszongépjármű vezetés van)

15 Az NKH által jóváhagyott oktatások a felnőttképzési rendszerben Felnőttképzési Akkreditáló Testület ( FAT): A szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (a NSZFI) intézményi keretében, a felnőttképzés területén a képzést folytató intézmények és programok akkreditációjával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében jött létre. Nem szükséges akkreditáció a FAT-nál, de néhány képzőszerv vállalta. Előnyei: az intézmény minőségi működésének biztosítása - versenyelőny -megrendelői bizalom erősítése - az állami támogatásokhoz történő hozzáférés Kérdés: milyen előnyökkel járna egy kötelező akkreditáció bevezetése, az egységes oktatási rendszer megteremtése érdekében?

16 Pályakezdés és karrierépítés lehetőségei a hajózásban ma Magyarországon Általános feltételek: Az úszólétesítmény önálló vezetésére, valamint gépüzemének vezetésére jogosító képesítés megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá a betöltött 18. életév. Az „A” és „B” kat. hajóvezetői vizsgára bocsátás feltételei: betöltött 21. életév; fedélzeti szolgálatban szerzett négy év gyakorlat amelyből legalább két évet matróz vagy magasabb szintű szolgálatban kell megszerezni, A 4 éves szolgálati idő a képzés időtartamával csökken, ha a teljes gyakorlatot jóváhagyott képzés részeként szerezték, amely csökkenés azonban nem haladhatja meg a két évet. A gyakorlat 2 évre csökkenthető, ennek lehetőségét jelenleg a Zoltán Gőzös Alapítvány biztosítja. Jóváhagyott képzés elvégzése

17 1. számú lehetőség a pályakezdéshez Alapfokú iskola elvégzése után tanuló matrózként, majd matrózként az előírt gyakorlati idő megszerzése Jóváhagyott képzés elvégzése Vizsga a 21 éves életkor betöltésekor Előnye: Fiatalon elért szakmai és anyagi egzisztencia Hátránya: A középfokú, felsőfokú végzettség megszerzése a későbbiek során már nehezebb, alapfokú végzettségből származó hátrányok az elhelyezkedésnél az általános műveltség és szakmai képzettség tekintetében.

18 1. számú lehetőség a pályakezdéshez Követelmények tanuló matrózok esetében: legalább 15 éves életkor és hajózási szakképző intézménnyel fennálló tanulói jogviszony vagy tanulószerződés, vagy részvétel egy jóváhagyott hajós képzésben (gyakornok I.) vagy legalább 16 éves életkor (gyakornok II.) Követelmények matrózok esetében: legalább 18 éves életkor és egy jóváhagyott képzés sikeres elvégzése, vagy egy hajózási szakképző intézmény sikerrel letett záróvizsgája, vagy jóváhagyott hajós képzésben tett sikeres matrózvizsga vagy legalább 19 éves életkor és a fedélzeti személyzet tagjaként teljesített legalább 3 éves hajózási idő Tanuló matrózokra és matrózokra vonatkozó jogszabályi előírások:

19 2. számú lehetőség a pályakezdéshez Középfokú iskola elvégzése, a gyakorlat megszerzése részben iskola közben, részben annak elvégzése után Jóváhagyott képzés elvégzése (felmentés a már tanult tárgyakból) Vizsga ( 21 életév utánra tolódik) Előnye: Érettségi, hajózási technikusi képesítés, magasabb szintű általános szakmai ismeretek. Hátránya: A hajózási technikus képesítés csak matróz, fed.mester, mtr.- gk. beosztásokra jogosít. Az iskolaidő alatt korlátozottan megszerezhető gyakorlati idő, A 4 éves képzésben hajózási tárgyak nem tanulhatók. Jövedelemben jelentkező kiesés, felmentések a későbbi tanfolyam és vizsga során csak korlátozottak. A vizsga lehetőség 21 év utánra tolódik.

20 2. számú lehetőség a pályakezdéshez Magyar Hajózási Szakközépiskola: 4 évfolyamos; „általános” kerettanterv (klasszikus humán és reál tantárgyak), tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – OKJ szerinti - elméleti és gyakorlati közlekedés szakmacsoportos alapozó oktatás (közl. ism., közl. földrajz, mechanika, ált jogi ism., elektrotechnika, közl. alapgyakorlatok). Érettségi után szakképzés az OKJ szerinti hajózási technikus, vízi közlekedésüzemvitel-ellátó területen. A szakképzés MHSZ-ben a jelenleg még két kifutó osztállyal történik. Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola (Észak-pesti TISZK) : távlatilag itt valósul meg a képzés.

21 3. számú lehetőség a pályakezdéshez Felsőfokú tanulmányok elvégzése, a gyakorlat megszerzése részben iskola közben, részben annak elvégzése után Jóváhagyott képzés elvégzése (felmentés a már tanult tárgyakból) Vizsga (jóval a 21 életév utánra tolódik) Csak előnyök érvényesülnek, nemcsak az egyén, hanem a víziközlekedés, mint ágazat szempontjából. Az oktatásba, közigazgatásba, hajózási vállalkozásokba, rendészeti és egyéb testületek munkájába szakképzett, és több éves hajóvezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek kerülnek be, amely magas szintű szolgálatellátást nyújt.

22 3. számú lehetőség a pályakezdéshez Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Repülőgépek és Hajók Tanszék: Hajómérnöki szakirányban alap és mesterképzés. Magas szintű hajóépítő mérnöki ismeretek a tervezéshez, hajóépítéshez, hajójavításhoz, műszaki üzemeltetéshez, azonban nautikai jellegű ismereteket nem ad. (HSZ, hajóvezetéstan, vonalismeret, földrajz, vízrajz, meteorológia, egészségtan tárgyakból további ismeretek megszerzése szükséges.) Magyarországon a fedélzeti szolgálat ellátásához szükséges ismereteket adó felsőfokú képzés jelenleg nincs!

23 A felsőfokú hajósképzés története Magyarországon Az I. világháború végéig Fiumében, a Mária Terézia által alapított Tengerészeti Akadémián folyt hajós képzés ban az addig 3 éves tanulmányi idő 4 évesre növekedett. Az I. világháború után, az 1950-es évekig Budapesten, a Közlekedési Tanfolyamok keretében folyt a hajóstisztek képzése tól a Felsőfokú Technikumban (1971-től Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola) három ágazaton folyt az oktatás, a tengerész-fedélzeti, a belvízi-fedélzeti és a gépész ágazaton A főiskolai képzés 1975-ben a BME-re, majd innen 1988-ban a Győri Műszaki Főiskolára került ban felvette Széchenyi István nevét ban kezdte meg működését az ismét Gyõrbe helyezett Hajózási szak és Hajógépész szak ben jött létre az önálló Hajózási Tanszék, amely struktúra 1993-ig változatlan maradt ban megszűnt az önálló Hajózási Tanszék, majd pár évvel később a maga a felsőfokú hajós képzés is megszüntetésre került.

24 Középfokú hajós képzések Németországban Belvízi hajós = Binnenschiffer(in) Államilag elismert képesítés 1940 óta. Alapkövetelmény: alapfokú iskolai végzettség + egészségügyi alkalmasság Képzést nyújtó állami iskolák: Németország területén 2 db ún. „Schifferberufsschule” (= hajózási szakiskola) működik, egy Duisburgban, egy pedig Magdeburg mellett. Képzés időtartama: 3 év, ez alatt évente hét iskolai (tantermi) képzés, a többi gyakorlati képzés az iskola saját oktatóhajóján. A tanulmányi idő alatt az állam alapfizetést is biztosít, havi kb EUR-t! Megszerezhető képesítés: matróz, amely szakmunkás végzettségnek felel meg. Továbblépési lehetőség: hajóvezetői képesítés megszerzése Követelmények: legalább 21 éves életkor, hajós rádiós vizsga, 4 éves szakmai gyakorlat valamely belvízi hajón, fedélzeti beosztásban, egészségügyi alkalmasság, a hajó személyzetéből egy elöljáró javaslata. Képzés módja: továbbképző tanfolyam

25 Középfokú hajós képzések Ausztriában Ausztriában a hajósképzést a gazdasági és munkaügyi miniszter által kiadott rendelet szabályozza (száma: BGBl. II Nr. 183/2000) A belvízi hajós képesítés megszerzésének ideje a németországihoz hasonlóan 3 év, a képesítés megnevezése itt is Binnenschiffer(in) = belvízi hajós. A képzés során a tanulóknak a következő készségeket kell elsajátítaniuk: Géperejű és a nélküli meghajtású hajók vezetésében való közreműködés vízi úton és kikötőkben Gépek és fedélzeti berendezések kezelése Manőverek és csatolási műveletek, be- és kirakodási műveletek A hajó és annak gépeinek, berendezéseinek megóvása és karbantartása A hajón szállított rakomány őrzése Külső hatások, körülmények és előre nem láthatóan fellépő veszélyek észlelése, és azokra való reagálás, mentési és biztonsági intézkedések Utasokkal és hatóságokkal való bánásmód

26 Felsőfokú hajós képzések Németországban Hochschule Wismar: Nautik/Seeverkehr,Verkehrsbetrieb/Logistik (7, ill. 8 szemeszteres alapképzés) Fachhochschule Oldenburg/Ostfriesland/Wilhelmshaven: Seeverkehrs- und Hafenwirtschaft (6 szemeszteres alapképzés) Hochschule Bremen: Shipping and Chartering (7 szemeszteres alapképzés) Magyar diákok a DAAD (Német Felsőoktatási Információs Központ) szervezésében, diákcsere- Program részeként vehetnek részt a képzéseken.

27 Történelmi visszatekintés A század fordulóján, a nagy földrajzi felfedezések korában élt portugál herceg, Tengerész Henrik nagyon sokat tett a hajózás fejlesztéséért: Portugália legdélibb részén, a Vincent-foknál fekvő Sargesben megalapította az első navigációs iskolát Megalapította a Vila do Infante nevű települést, az akkori idők legkorszerűbb hajózási kutató- és gyártó központjával, ott nevelkedtek a kor legjobb hajósai. Az ő hajóépítő mérnökei tervezték az első karavellákat, melyek a tengeri felfedező utak fő eszközeivé váltak.

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "KBSZ Tavaszi Szakmai Fórum Budapest, 2010. március 30. Hajós szakmai képzések Magyarországon Előadó: Bacher Károly KÜI HHF Hajózási, Tengerészeti és Kikötői."

Hasonló előadás


Google Hirdetések