Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, 2007. április 13. Barnácz István balesetvizsgáló A Túristvándi malomöbölben történt csónakborulás szakmai vizsgálata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, 2007. április 13. Barnácz István balesetvizsgáló A Túristvándi malomöbölben történt csónakborulás szakmai vizsgálata."— Előadás másolata:

1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, április 13. Barnácz István balesetvizsgáló A Túristvándi malomöbölben történt csónakborulás szakmai vizsgálata

2 április 13. Ebből: 55 fő különféle viziközlekedési baleset következtében Melyből: 10 fő víziközlekedési baleset során 7 fő halászat-, horgászat alkalmával 2007-BEN HAZÁNK SZABAD VIZEIBEN 192 FŐ LELTE HALÁLÁT Az elhalálozások valamennyi esetben - egy kivételével - kisgéphajó vagy csónak használata során következtek be.

3 április JÚLIUS :50 ÓRA TÚRISTVÁNDI Három fiatalember július 3­án fürdőzni ment. Lakásukról kb. egy órányi kerékpározás után 10:30 óra körül érkeztek Túristvándiba. Ott az egyik csónak tulajdonosától érdeklődtek, hogy vízre tette-e már a csónakját, - mivel korábban megegyeztek, hogy csónakázásra kölcsönveszik -.

4 április 13. A csónak tulajdonosa átadta a lezárt csónak lakatkulcsait, 2 db fa evezőt, és egy műanyag vödröt mondván, hogy a csónak még ereszt a vizet azzal merjék ki. A csónakban kb. 2-3 cm víz volt, annak kimerését nem tartották szükségesnek, így beszálltak. A 2. sz. ült a csónak faránál, 1. sz. középen ők eveztek, 3. sz. pedig elől foglalt helyet, így először lefelé, a híd felé mentek.

5 április sz. 67 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg.

6 április 13. Később kb méter megtétele után visszafordultak orral a Vízimalom felé, ekkor 3. sz. átvette az evezőt, előröl próbálta hajtani a csónakot, és a hátul ülő 2. sz. az evezővel kormányzott, kieveztek az üdülő partjához. A csónakot 3. sz. a combig érő vízbe kiszállva, a parthoz kihúzta. Ezután kb. 10 percig fürödtek. Visszaszálltak a csónakba, 2. sz. hátulról a második padon balra, előtte a harmadik padon 1. sz. jobbra helyezkedett el úgy eveztek, míg 3. sz. a csónak hátsó részében, a fenék részen ült.

7 április sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 3. sz. 67 kg.

8 április 13. Az üdülő területtől a vízimalom irányába indultak, majd a malom előtti öbölrészbe érve a zsilip kifolyót („zubogót”) kb. 10 m-re megközelítve az evezést végzők elhatározták, hogy kikötnek. A csónakot a partra merőleges irányba próbálták kormá- nyozni úgyhogy 1. sz. az evezőt kiemelte és 2. sz. egyedül evezett a csónak bal oldaláról. Ekkor a csónak hirtelen megtelt vízzel, majd a víz átcsa- pott rajta, megbillent és az orra kezdett emelkedni.

9 április 13. Amikor a csónak első része elkezdett emelkedni, a hátulja, pedig süllyedni 1. sz. kiugrott jobbra, 2. sz. pedig balra. 1. sz. az ugrás után azonnal elmerült a vízben. 2. sz. megpróbált a part felé úszni, mivel rendkívül rosszul úszott, pár mozdulat után visszaindult a csónak felé, és a csónaktól kb. 2-3 m-re elmerült. 3. sz. közben felült a hátsó pad közepére, majd féloldalasan a vízbe esett, ezalatt a csónak elmerült, majd fejjel lefele for- dulva a víz felszínére úszott, 3. sz.-nek (aki szintén nem tud úszni) ebbe sikerült megkapaszkodnia, amíg, a közben segít- ségükre érkező evezősök, szerencsésen partra nem segítet- ték. 1. sz. és 2. sz. holttestét a tűzoltóság búvárai emelték ki.

10 április 13. A baleset bekövetkezésének jogi kötelezettségi háttere

11 április § (1)Úszólétesítményt csak hajózásra alkalmas állapotban szabad üzemben tartani. A hajózásra alkalmas állapot- ban tartás az úszólétesítmény üzemben tartójának feladata. (2)Az úszólétesítmény hajózásra alkalmas, ha …„rendeltetésének, továbbá az engedélyezett hajózási zónára, illetőleg hajózási körzetre vonatkozó - külön jog- szabályban megállapított - műszaki, biztonsági és kör- nyezetvédelmi követelményeknek megfelel.”… továbbá rendelkezik a)a biztonságos üzemeléshez szükséges, a hajózási ható- ság által megállapított létszámú, összetételű és képesíté- sű személyzettel, valamint felszereléssel, b)a tervezett út megtételéhez szükséges készletekkel, c)az úszólétesítményre előírt érvényes hajóokmányokkal, d)osztályozásra kötelezett úszólétesítmény esetén, érvé- nyes osztályozási bizonyítvánnyal ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL

12 április § (1)Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen - a külön jog- szabályokban megállapított - biztonsági, humán-, állat- és növény egészségügyi, valamint környezet- védelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról. 26. § (1)Úszólétesítményt csak külön jogszabályban megha- tározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet. A vezetés közben a vezető kimerült vagy bódult állapotbannem lehet ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL

13 április §Az úszólétesítményen tartózkodó minden személy köteles végrehajtani az úszólétesítmény vezetőjé- nek a biztonságra és a rend megtartására vonatkozó utasítását. 36. § (1)Az úszólétesítmény vezetője felel az úszólétesít- mény biztonságos, környezet- és természetkímélő üzemeléséért, a hajózás rendjének megtartásáért, az úszólétesítmény, valamint az azon lévő személyek és tárgyak biztonságáért és épségéért ÉVI XLII. TÖRVÉNY A VÍZIKÖZLEKEDÉSRŐL

14 április Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki a) a gépi hajtású vízijármű esetén életévét be- töltötte b)úszni tud, c)a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, d)ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. 2.Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízijármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b) - d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1.02 cikk – A vízijármű vezetője

15 április 13. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 4.07 cikk – A csónak és a vízi sporteszköz használata 1.A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni. 2.A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezésé- ről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni. 3.A vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tar- tózkodó úszni nem tudó és kiskorú, valamint a vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni. A csónakban tartózkodók közül nyilatkozatot csak nagykorú személy tehet, kiskorú személy minden esetben köteles mentőmellényt viselni.

16 április A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását. 2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végre- hajtani a hajó vezetőjenek a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait. 3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat elő- írásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek. 4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt- vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT 1.03 cikk – A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei

17 április 13. HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT II-2. melléklet Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet: a)mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db, b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető), d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db, f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék élemmel -1db, g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telep- helyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

18 április A vízterület sajátosságai, 2.A vízijármű állapota, 3.A vízijármű felszereltsége, 4.A balesetet elszenvedők víziközlekedési ismeretei, jártassága, 5.A balesetet szenvedők úszási készsége. A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNÉL KÖZREJÁTSZÓ TÉNYEZŐK

19 április 13. A folyó alapvetően lassú folyású, szinte állóvíz jellegű. Rendkívül kedvelt az evezősök és túrázók körében.

20 április 13. A folyó a malom alatti területen öblözetté szélesedik, amelyben az átlagos vízmélység 1-1,5 méter. A víz sodrása a zsilip kifolyójánál, egy kb. 10 m hosszúságú 3-4 m szélességű 5-6 m mélységű kutat alakított ki, amelyben örvénylő, visszaforgó rendellenes vízmozgás keletkezett.

21 április 13. A rendellenes vízmozgás veszélyeire semmilyen utalás nem hívja fel a figyelmet, sem a parton, sem a vízen. Semmilyen mentőeszköz (mentőcsónak, dobógyűrű- vagy – körte) nem állt rendelkezésre.

22 április 13. A csónak, a felhasznált anyagok megfelelőek, sérülés, nem látható rajta. A csónak kivitelezése, és gyártási körülményei (házilagos kivitelezésű) megfelelnek az ilyen technológiával épített termékek előírásainak. A vizsgált csónak az esemény bekövetkezésekor csak kor- látozottan volt használható, mivel még nem volt kellőkép- pen bedagadva, így terhelt állapotban a vizet - feltehetően a fenekénél és az oldalánál is - eresztette. A vízbefolyás nem következik be, ha használat előtt kellően bedagasztják, ahogy ez szokás, és gyakorlat az ilyen építésű csónakoknál.

23 április 13. evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db, kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm, legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db (helyett egy vizes vödör, ami korlátozottan volt alkalmas a rendelteté- sének ellátására A legfontosabb felszerelés - a mentőmellény – Hiánya, az úszni még minimális szinten sem tudók esetében alapvető- en közrejátszott a tragédia bekövetkezésében. AZ ELŐÍRT KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEKBŐL

24 április sz. 67 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 1. sz. 65 kg. 2. sz. 100 kg. 3. sz. 67 kg. A csónakban ülők nem fordítottak kellő figyelmet az arányos elhelyezkedésre, a testsúlyuk megfelelő elosztásá- ra, ezért következett be a hirtelen elárasztódás. Az evezést végzők szabálytalanul, a csónak első részében ülve hajtották a csónakot. Annak ellenére, hogy a csónakot csak a hátsó padon ülve és onnan evezve lehet irányítani.

25 április 13. ("úgy tűnt, mint akik nem nagyon jártasak a csónakázás terén, mert olyan esetlenül eveztek". ) „Hangoskodást hallva egy kicsit megbotránkoztam a viselkedé- sükön. Az volt a benyomásom, mintha nem tisztelték volna a vizet, sokkal fegyelmezettebben kellett volna viselkedni.” A csónakot használók nem rendelkeztek az alapvető víziköz- lekedési ismeretekkel sem, mert körültekintés nélkül közelítet- ték meg, a mindenki által veszélyesnek ítélt, rendellenes víz- mozgásáról közismert "zubogó" előtti vízterületet. A csónakot a kifolyóra, és a partra merőleges irányba fordították, az hirtelen megtelt vízzel, majd megbillent. Nem figyeltek a csónakban lévő víz mennyiségére sem, hiszen a fenék-vízszint emelkedésekor a csónak kimerésére, vagy kiköté- sére vonatkozóan lehetett volna intézkedni.

26 április A rendellenes vízmozgás veszélyeire nincs felhívás, 2.Semmilyen mentőeszköz nem állt rendelkezésre, 3.Víziközlekedésre korlátozottan alkalmas vízijármű, 4.A kötelező felszerelések (a mentőmellény) hiánya, 5.A balesetben résztvevők úszni nem tudtak 6.A víziközlekedési ismeretek hiánya: nem rendelkeztek a legalapvetőbb víziközlekedési ismeretekkel sem. a kölcsönzés körülményei, 7.Az evezési jártasság hiánya nem fordítottak kellő figyelmet a csónakban az arányos elhelyezkedésre, a testsúlyuk megfelelő elosztására, Az evezést végzők, kellő gyakorlat nélkül, a csónak első részében ülve hajtották a csónakot A BALESET BEKÖVETKEZÉSÉNEK OKAI

27 április 13. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Agárd, 2007. április 13. Barnácz István balesetvizsgáló A Túristvándi malomöbölben történt csónakborulás szakmai vizsgálata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések