Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hajóút kitűzése Magyarországon Előadó : Kojnok Róbert Nemzeti Közlekedési Hatóság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hajóút kitűzése Magyarországon Előadó : Kojnok Róbert Nemzeti Közlekedési Hatóság."— Előadás másolata:

1 A hajóút kitűzése Magyarországon Előadó : Kojnok Róbert Nemzeti Közlekedési Hatóság

2 Tartalom Jelenlegi jogi szabályozás Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek Kitűző jelek állapota és karbantartása Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések A kitűző jelzések megjelenítése elektronikus térképen.

3 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás -a nemzetközi szabályozás Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében kidolgozásra került a 24. számú határozat „Resolution No. 24, the European Code for Inland Waterways (CEVNI)”, amely a hajózási szabályokat, továbbá a 22. számú határozat „Resolution No. 22, the Signs and Signals on Inland Waterways (SIGNI)”, amely a víziutak jelzésrendszerét tartalmazza, továbbá az 59. számú határozat „Resolution No. 59, Guidelines for Waterway Signs and Marking”, amely a jelzések elhelyezésére vonatkozó részletszabályokat A Belgrádi Egyezmény kimondja, hogy a Duna Bizottság hatásköre kiterjed a következőkre (is): „a Duna egész hajózható részén a hajózható vonalak kitűzésénél egységes rendszer létesítése és az egyes szakaszok különleges viszonyainak figyelembevételével a Dunán való hajózás alapvető szabályainak elkészítése”. E feladatának a Duna Bizottság – egyebek mellett - „a Dunai Hajózás Alapvető Rendelkezései”-nek (DHAR) kiadásával tesz eleget, amely a Duna hajóútjának jelzéseit is tartalmazza.

4 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt. Rendelkezései és a vonatkozó rendeletek A víziközlekedésről szóló XLII törvény rendelkezései a kitűzés alapjául szolgáló vízi útról és hajó útról: 2. § (1) Az állam feladata h) az állami tulajdonban lévő felszíni vizeken és vízi létesítményeken (mesterséges vízi út) (a továbbiakban együtt: állami tulajdonú hajózható vizek) a vízi út - nemzetközi kötelezettségekre is tekintettel történő - fenntartása, fejlesztése, továbbá az állami tulajdonú hajózható vizeken szükségkikötők létesítése, működtetése „69. § (1) A miniszter az állam tulajdonában lévő hajózható vizeket - a vízi utak osztályba sorolása és nyilvántartása szabályainak megállapításával - rendeletben vízi úttá nyilvánítja. 72. § * (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt, a 69. § (1) bekezdésében meghatározott víziutakkal kapcsolatos és a 71. §-ban foglalt állami feladatok forrását a központi költségvetés elkülönítetten biztosítja. A vízi úttal kapcsolatban tehát a Vkt előírásainak megfelelően megjelent a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002 (III.7.) KöViM rendelet. A rendelet meghatározza –Vízállásokat (hajózási kisvíz, hajózási nagyvíz, LKHV LNHV) –Osztályba sorolásokat – milyen mérető hajóval illetve tolt kötelékkel hajózható az adott osztályú víziút –A Duna az fkm között VI/B és az fkm között VI/C osztályú (nemzetközi jelentőségű), ez a VI/B szakaszon 2X2 méretű kötelék (85x11,4 m bárka + továbbító tolóhajó) illetve VI/C szakaszon 3X2 illetve 2X3 méretű kötelék valamint 140x15 m önjáró hajó közlekedését jelenti merülés tekintetében 2,5 méter merülést jelent –, hogy a A Duna víziútjával kapcsolatos hatósági, illetve szakhatósági eljárása során a hajózási hatóság a Duna Bizottság vonatkozó ajánlásait is érvényesíti. (A BD ajánlása a vízmélységek tekintetében szintén 2,5 m a hajóút szélesség tekintetében pedig Gönyüig 120 m, Gönyü Bp 150m és Bp-Déli országhatár 170 m)

5 Kitűzés Jelenlegi jogi szabályozás - a 17/2002 KöViM rendelet

6

7 Jelenlegi jogi szabályozás -a Vkt. Rendelkezései és a vonatkozó rendeletek A víziközlekedésről szóló XLII törvény rendelkezései a kitűzés alapjául szolgáló vízi útról és hajó útról: 71. § (1) A vízi utat folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy az alkalmas legyen az osztályának megfelelő úszólétesítmények rendeltetésszerű közlekedésére. (2) * A nagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas vízi úton a hajóutat ki kell tűzni. (3) A vízi út és a szükségkikötők rendeltetésre alkalmas állapotban tartása, fejlesztése, a hajóút kijelölése és kitűzése a vízi út fenntartójának feladata. A zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő kikötőhöz csatlakozó vízterületen a hajóút fenntartása, kijelölése és kitűzése - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartójának feladata. Zárt öbölben vagy medencében elhelyezkedő több kikötő esetében a bejárat, a fordítóhely és a közösen használt vízterületek fenntartásáról, kitűzéséről a kikötők üzemben tartói együttesen gondoskodnak. (4) * A hajóút kijelölését és kitűzését a vízügyi hatóság engedélyezi. (5) * A hajózást irányító jelek elhelyezéséről a hajózási hatóság rendelkezik, illetve azt engedélyezi. (6) A vízi utat érintő létesítményeken a (4)-(5) bekezdések szerinti jelzések elhelyezése és üzemeltetése a létesítmény tulajdonosának feladata. 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet foglalkozik a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről. A rendelet: értelmező rendelkezései foglakozik többek között – vízi közlekedés irányításának meghatározásával: –a kitűzési és szabályozási tervvel –a laterális és kardinális kitűzési rendszerrel, –g) általános rend alapján történő, valamint a kisvízi, nagyvízi és téli kitűzéssel –Továbbá kimondja a 3. § (1) pontban, hogy „Vízi úton a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.

8 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet A 27/2002 GKM rendelet (kitűzési) megállapítja még A vízikjözlekedés irányítására szolgáló jelek tekintetében a a jelek elhelyezésének (tervezési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárási szabályait, A jel kihelyezésére vonatkozó szabályokat –(1) Az irányító jelek kihelyezése a vízi út fenntartójának feladata. –(2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége. –(3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt. –(4) A jel kihelyezését elrendelő vagy engedélyező hajózási hatóság a kihelyezést megelőzően helyszíni szemlét tarthat. –(5) A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály * alapján kártalanítás illeti meg. –(6) Természeti területen és védett természeti területen * irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el. A jel üzemeltetése vonatkozó szabályok – A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala rendelkezése alapján kihelyezett jelet a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság üzemelteti. –(3) A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető. –(4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli. –(5) A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású vízi úton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.

9 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet A 27/2002 GKM rendelet (kitűzési) megállapítja még A hajóút kitűzésére szolgáló jelek tekintetében (1) A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni. (2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni. (3) A kitűzést –a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli, –b) egyéb vízterületen általános és téli kitűzési rend szerint kell végezni. Az eljárások hasonlóak a hajózás irányító jelzésekéhez (tervezés, létesítés, üzemeltetést) A kitűző jel kihelyezéséről az alábbi rendelkezést tartalmazza a) állami tulajdonú vízi úton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, b) kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen, c) egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese köteles intézkedni. (2) * A kitűzési terv - korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított - jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni. (3) Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye alapján esetenként állapít meg határidőt.

10 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet A jel üzemeltetése (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti. (2) Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni. (3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli. (4) A változó vízállású vízi úton az úszó jelet - a kitűzési tervben meghatározottak szerint - a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel - kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt - szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt. (5) Ha az áthelyezés a vízi közlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni. (6) A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni: a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni, b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni, c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani. (7) Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen: a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni, b) a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani, c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani. (8) A változó vízállású vízi út kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén: a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre, b) a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan - külön bejelentés nélkül - a hajóút határára kell helyezni, c) ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút vízi útosztályában * meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.

11 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, méretei. Jelek elhelyezése - A mindkét irányú hajózásra vonatkozó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az a hajóúttal párhuzamos legyen. Szükség esetén ettől legfeljebb 10°-kal szabad eltérni, vagy a kétirányú láthatóság érdekében két egymás mellett °-ra elhelyezett táblát kell elhelyezni. - Ha a jel csak az egyik irányba haladókra tartalmaz rendelkezést, akkor azt a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni. Szükség esetén ez legfeljebb 60°-ig csökkenthető. - Ideiglenesnek tekintendő az a jel, amely vízi vagy vízközeli munkák, vagy egyéb okok miatt korlátozott ideig kerülnek kihelyezésre. Egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírások Az egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírásokat a jelet tartalmazó tervlap tartalmazza. Az e mellékletben ábrázolt méretek centiméterben kerültek megjelölésre és a 2. számú melléklet 1. rész 2. pontjában az 1000 méteres szemlélési távolságra megállapított (általános) méreteket tartalmazzák. Ezeket a méreteket a szemlélési távolság szerint arányosan kell növelni, illetve csökkenteni. A jelek tábláin - a jobb láthatóság érdekében az ábrák szerint - fehér keretet kell alkalmazni. A jelek műszaki jellemzői - A jeleket olyan anyagokból kell készíteni és módon kell kialakítani, hogy a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálljanak, és olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely a jelek folyamatos üzemelését biztosítja. - Az irányító jel láthatóságát a vízen közlekedők számára annak megfelelő elhelyezésével és kialakításával kell biztosítani, azaz (a) a jelet a hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV) feletti kellő magasságban kell elhelyezni, illetve egyes vízi utakra a hajózási hatóság meghatározott magasságot is előírhat, (b) biztosítani kell a jel láthatóságát mindaddig, amíg a hajónak a jellel közvetített utasítás betartásához az adott jelre szüksége van, (c) a jel fényvisszaverő képességének biztosítania kell a jel legalább 1000 méter távolságból való jó láthatóságát, (d) a jel mérete a 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint növelhető, (e) az úszó testen elhelyezett irányító jel láthatóságára a kitűző jelnél meghatározott szabályokat kell kiegészítésül alkalmazni.

12 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet Egy jel műszaki leírása A.4.1 jel a jel jelentése: kötelékek találkozása és előzése tilos; - a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblákon el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblákat, amelyek jelzik annak a szakasznak a hosszúságát, amelyen a kötelékek találkozása és előzése tilos;

13 Jelenlegi jogi szabályozás -a kitűző rendelet A rendelet előírásai a kitűzésre

14 Vízügyi illetékességi térkép

15 Jelenleg alkalmazott berendezések, jelek A hajózás biztosítására parti és úszó jelek szolgálnak. A mind a parti mind pedig az úszó jelek lehetnek világítóak és nem világítóak (vak). A megvilágírtáshoz szükséges áramot a parti jelek hálózati áramról, vagy akkumulátorról kapják. A biztonságos működést befolyásolják az esetenkénti lopások és rongálások, valamint a viharkárok. A parti jeleket veszélyeztetik még az árvizek és a jeges árvizek is. Az úszó kitűző jelek állandóak vagy ideiglenesek. Az állandó jelek a hajózási nagyvízszint alatti vízállás- tartományban folyamatosan a helyszínen vannak, az ideiglenes jeleket meghatározott vízállásokhoz kötve helyezik ki, illetve szedik be. A világító úszó kitűző jelek áramellátása akkumulátorról történik. Az úszó kitűző jeleket az uszadék, a zajló jég vagy egyegy hajó elsodorhatja, ami esetenként zavarja a hajóforgalmat. Az úszó jeleket árvízkor, vagy jeges időszakban az előírásoknak megfelelően beszedik, illetve biztonságos helyre szállítják. A jelenleg használatos szivar alakú bóják általános gyakorlat szerint vaslemezből készülnek. Hengeres test, amelynek felső részén található a szabványos mérető radar reflektor, és az alján vaslemez uszony biztosítja az egyenes úszáshelyzetet erős keresztszélben.

16 Kitűző jelek állapota és karbantartása A jelenlegi állapot vegyes képet mutat. Hajózás irányítására szolgáló jelek állapota változó, az újonnan kihelyezett jelek általános állapota jó, a régebben kihelyezett jelek sokszor gazdátlanok illetve az üzemeltető nehezen azonosítható Az úszó jelek vonatkozásában a vízügyi igazgatóságok az üzemeltetői a bójáknak, s a karbantartás és az ellenőrzés is hozzájuk tartozik. Közzététel A hajózási hatóság a víziközlekedésben érintetteket hajósoknak szóló hirdetményben tájékoztatja a kitűző jelekről, az ideiglenes hajóforgalmat érintő rendelkezéseiről, valamint a víziút állapotáról. Bizonyos területeken forgalmi rendekben szabályozza a vízi közlekedést. Ezek a területek Budapest Mohács (határ) Ezeken a területeken is a kitűzést a forgalmi rendben meghatározottak alapján a vízügyi igazgatóságok végzik

17 Kitűzési térkép Duna 1563, fkm között

18 NKH által kiadott ideiglenes rendelkezés (HSZH) 85/Du/2007. számú Hajósoknak szóló hirdetmény Az Újpesti vasúti híd felújítási munkálataival kapcsolatos korlátozások. (Brückenbauarbeiten mit Beschränkung bei Donau-km:1654.5) A víziközlekedésről szóló évi 42. törvény 56.§-ában kapott felhatalmazás, a NKH Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály – Hajózási, Tengerészeti és Kikötő Osztály KU/HO/99/172/0/2007. számú határozata alapján az alábbi hirdetményt teszem közzé:A Hídépítő Speciál Kft. hídpillérek bevédésével kapcsolatos munkálatokat végez: a Duna fkm szelvényében lévő Újpesti vasúti híd térségében, a kijelölt hídnyílásokon kívül, november 05 – től visszavonásig, az alábbiak szerint: A munkavégzés miatt az Újpesti Vasúti híd jobb parttól számított 4. hídnyílása a kétirányú hajóforgalom számára kijelölésre kerül. A hídnyílásban a hegy és völgymeneti irányban kihelyezésre kerülnek a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet szerinti D.1.a) és A.10-es jelzések. A kijelölt hídnyílás radarbójákkal kerül megjelölésre. A jobb parttól számított és 5. hídnyílásban a munkavégzés miatt az áthajózás tilos, ezért a hídszerkezet mindkét oldalán a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet A.1 jelzései (Áthaladni tilos) jelzések kerülnek kihelyezésre. A Duna 1653,0 fkm-nél a bal partban és az 1656,5 fkm-nél a jobb partban kihelyezésre kerül a Hajózási Szabályzat I-7 Melléklet szerinti B.8 (Fokozott elővigyázatosság) és C.4 (Hajózási korlátozások, tudakozódjék) jelzések. A VHF 10-es rádiócsatornán állandó figyelőszolgálatot tartanak. A hajóút áthelyezése miatt a Duna 1654,0 és az 1656,0 fkm között november 05-én órától óráig TELJES HAJÓZÁSI ZÁRLAT kerül elrendelésre. Az 56/Du/2007 számú Hajósoknak szóló hirdetmény november 05- én órától visszavonásra kerül. 456Felhívom a térségben közlekedő vízi járművek vezetőinek figyelmét, hogy a fenti térségben fokozott körültekintéssel közlekedjenek! A hirdetményben foglalt szabályozás betartása, illetve végrehajtása a víziközlekedésben résztvevők részére a 39/2003.(VI.13.) GKM rendelettel kihirdetett Hajózási Szabályzat I. részének 1.22 cikkében, valamint II. részének 1.11 cikkében foglaltak alapján kötelező.. Budapest, 2007.október.29.

19 Hajósoknak szóló tájékoztató részlet a Dunai kitűzésről

20 Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések A víziút kitűzésének korszerűsítésével az NKH nem készít terveket. Ami fellelhető az a 2007-ben a Duna hajózhatósága kapcsán készült javaslat, amely lényegében a bóják korszerűsítését tartalmazza. A meglévő bóják lecserélése olyan bójákra, amely –A jelenleg ellátott funkciókat továbbra is üzembiztosan ellátja (navigációs fény, radar reflektor, stb) –Korszerű energia felhasználású –Több funkciót ellát (meteorológiai adatok mérése illetve továbbítása) –Függőleges úszáshelyzetű –Pozíció tartó

21 Tervek a jövőben alkalmazott berendezésekre, jelzésekre, fejlesztési elképzelések - látványterv

22 A kitűző jelzések megjelenítése elektronikus térképen ENC – azaz elektronikus navigációs térkép megjelenése már idén várható a Duna vonatkozásában. A RIS- kapcsán megjelent Uniós irányelv szerint az Inland ECDIS részeként lesz felhasználható. Jelentős mértékben segíti a hajózást (főleg, ha a vízmélységgel kapcsolatos adatok megfelelő részletességű és pontosságú) A kitűzési jelek szerepelnek rajta Az ECDIS összeveti a radarképet a térképi állománnyal és külön jelzi a bóják hiányát illetve azonosságát.

23 Elektronikus térkép és a kitűző jelek

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A hajóút kitűzése Magyarországon Előadó : Kojnok Róbert Nemzeti Közlekedési Hatóság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések