Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KOMPETENS KOMPETENCIA TÁMOP-3.1.4./08/2. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS- EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN MOSONSZENTMIKLÓS, 2009-08-31.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KOMPETENS KOMPETENCIA TÁMOP-3.1.4./08/2. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS- EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN MOSONSZENTMIKLÓS, 2009-08-31."— Előadás másolata:

1 KOMPETENS KOMPETENCIA TÁMOP /08/2. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS- EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN MOSONSZENTMIKLÓS,

2 Kompetencia, kompetenciafejlesztés 2009

3 Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Tudás és kompetencia Kulcskompetenciák munkacsoport Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006 december) tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás kompetencia

4 1.Anyanyelven folytatott kommunikáció 2.Idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4.Digitális kompetencia 5.A tanulás (meg)tanulása 6.Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia 7.Vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség Kulcskompetenciák 1.Anyanyelvi kommunikáció 2.Idegen nyelvi kommunikáció 3.Matematikai kompetencia 4.Természettudományos kompetencia 5.Digitális kompetencia 6.A hatékony, önálló tanulás 7.Szociális és állampolgári kompetencia 8.Kezdeményzőképesség és vállalkozói kompetencia 9.Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség NAT 2007

5 Kompetenciák a gyakorlatban Helyzetkép a 21. század elején

6 Országos kompetenciamérés 2006 A diákok százalékos aránya az egyes képességszinteken

7 Országos kompetenciamérés 2006 A diákok százalékos aránya az egyes képességszinteken

8 A diákok százalékos aránya az egyes szövegértés képességszinteken PISA 2003 Forrás: OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 6.1, p.443.

9 kognitív eljárások alkalmazása reális (életszerű) helyzetekben kereszttantervi és interdiszciplináris kontextusban nem az iskolai tantárgyakban tanultak reprodukciója nem nyilvánvaló (algoritmussal megoldható) problémák A komplex problémamegoldás képessége A problémamegoldás általános modellje azonosítás  megértés  reprezentáció  megoldás  kommunikálás Pólya György: A problémamegoldás iskolája ; PISA 2003

10 Tennivalók

11 Paradigmaváltás  tanulóközpontú pedagógiai gyakorlat - differenciált módszertan - személyre szabott tanulási utak - önszabályozó stratégiák kialakítása  változatos tanulásszervezési megoldások - tevékenységre épülő tanulói szerepek - kooperatív technikák  megváltozott pedagógus-szerep (adaptáció)  befogadó iskola (változásmenedzsment) A kompetenciafejlesztés minimális feltételei

12 kompetencia alapú gyakorlat egy hagyományosan tartalomvezérelt oktatási rendszerben a tantárgyközi szemlélet erősítése egy tantárgyközpontú gyakorlatban tanulóközpontú, differenciált módszertan egy tanárközpontú módszertani környezetben befogadó iskolamodell egy szélsőségesen szelektív iskolarendszerben A kihívás:

13 komplex taneszközegyüttes tanulói eszközök tanári eszközök A programcsomag elemei program- tanterv értékelő eszközök koncepció modulok rendszere digitális eszközök támogató rendszer továbbképzés + mentorálás kompetencia képességek rendszere Példa : Példa :

14 A programcsomagok típusai vertikális (műveltségterületi) rendszer kompetencia: a műveltségterület (egyik) elsődleges fejlesztési célja szövegértés-szövegalkotás: magyar nyelv és irodalom horizontális (kereszttantervi) rendszer kompetencia: a műveltségterületnek nem elsődleges fejlesztési célja szövegértés-szövegalkotás: matematika A A B B C C tanórán kívül feldolgozható programok matematikai kompetencia matematika matematikai kompetencia magyar nyelv és irodalom ember és társadalom ember a természetben művészetek testnevelés Példa :

15 programcsomag: taneszközegyüttes bemeneti mérés tanári eszközök koncepció kompeten- cia diagnózis modulok a képességfejlesztés fókuszai módszertani ajánlások tanulásszervezési javaslatok differenciálás (szintek - útvonalak) tevékenységek (lépések) folyamatos visszajelzés modulzáró értékelés kimeneti mérés tanulói eszközök Az értékelés szintjei képességek rendszere

16 „A jó tanítás interaktív, egyénileg vonja be a gyereket a folyamatba, s minden érzékre hat, vagyis megfelel a gyerek személyiségének. ”Malcolm GladwellMalcolm Gladwell „Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” Paulo CoelhoPaulo Coelho

17 TÁMOP-3.1.4/08/2.   Az oktatási programok fejlesztése első ízben az Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretei között vált lehetővé. Korábban a hazai pályázati rendszerben, illetve a világbanki, Phare és egyéb közösségi programok keretében egy-egy részterület (pl. IKT, idegen nyelv, szakképzés, minőségbiztosítás) konkrét célra és célcsoportra való fejlesztései valósultak meg, amelyek eredményei azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy rendszerszintű változásokat eredményezzenek.   A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) program keretében hat kompetencia területen készültek el modul rendszerű oktatási programok, amelyek kipróbálása és bevezetése közoktatási intézmények 10 %-ában sikeresen megtörtént.   A PHARE programok és az NFT 1 keretei között zajló fejlesztések között is volt olyan program, amelynek célja a befogadó iskolarendszer és pedagógiai környezet kialakítása. Ennek keretei között megkezdődött a tényleges együttnevelés támogatása, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése.

18 A fenti célok megvalósulását az alábbi részcélok támogatják:   - a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezi eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetenciaalapú tananyagok, taneszközök, egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása);   - a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás);   - a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés, IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).

19 Az alábbi kötelező tevékenységeket kell tervezni és megvalósítani:   · A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy az tartalmazza a következő kötelező elemeket:   legalább egy tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása: 5. és 7. osztály

20   legalább egy tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása : 1. és 7. osztály   legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása; idegen nyelv 4. osztály

21   Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább %-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni (választott műveltségterület/tantárgy). 5. osztályban, Ember a természetben műveltség területen. Bilógia, egészségtan 7.oszt.

22 Tantárgytömbösítés: Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52. §-a (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább öt százalékának, a 2010/2011. tanévben legalább tíz százalékának, a 2011/2012 tanévben legalább tizenöt százalékának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: a tanítási ciklusoknak legalább két hetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek, tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.

23   műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy műveltségterületen: 3. osztályban, és 6. osztályban magyar nyelv és irodalom műveltségi területen.   Ez azt jelenti, hogy nem lesz külön olvasás, írás, fogalmazás és nyelvtan óra.

24   Az előző pontban szereplő, oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). A tevékenységet a pályázónak úgy kell megterveznie, hogy annak körében (a tanulásszervezési eljárások bevezetésének keretében) a következő kötelező elemek megvalósuljanak:   Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. Lovagok a középkorban; 6. osztályban.

25 Projektoktatás, pedagógiai projekt:   Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása.   A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta.   A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges.   Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül.   A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot.   A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.

26   Legalább egy témahét megszervezése tanévenként: Népköltészet-mesevár (mesék feldolgozása). „Évszakhét”- komplex tantárgyi koncentrációval. 3. osztály.   Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése tanévenként. Tanulásmódszertan”, 5-8. osztályban.

27   Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagyföldrajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.

28   Moduláris oktatás, moduláris taneszköz:   A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek.   A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre.   A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett.   A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is.   A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot.   Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése.   A modulleírás nem más, mint részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a módszertani lehetőségekről, a tanulói tevékenységekről, és az ajánlott eszközökről.

29   Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT- eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. (12 db laptop, 7 db digitális tábla)

30   A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, megvalósítására, szaktanácsadói támogatás igénybevétele. Ennek keretében kötelezően megvalósítandó továbbképzések:   Menedzsmentképzés a vezetők számára (2x30 óra; általános projektvezetési tréning, oktatásszervezési módszertani tréning)   Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását segítő általános pedagógiai módszertani képzések (valamennyi, az implementációban résztvevő pedagógusok számára kötelező: 2x30 óra; projektpedagógia, tömbösített oktatás és műveltségterületi integrált oktatás, valamint egy választott képzés a szolgáltatói kosárban felsorolt tematikán belül)   A kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok komplex alkalmazását támogató módszertani képzés (a választott oktatási programnak és kompetenciaterületnek megfelelően kötelező)   Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés (valamennyi az implementációban résztvevő pedagógusok számára kötelező)

31 A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása (szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása):   A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása.   A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.   A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése ezen feladatok megvalósítására, illetve szaktanácsadói támogatás igénybevétele.   Ennek keretében kötelezően megvalósítandó továbbképzések:   SNI-tanulók érintettsége esetén (amennyiben a feladatellátási helyen SNItanuló nevelése, oktatása zajlik) együttnevelésre felkészítő tréning. (2*30 óra)

32   innováció megvalósítása   Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja ("jó gyakorlatok átvétele").   – Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása, a pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele (pl. a pedagógiai eljárást már sikerrel alkalmazó intézményben tanóra-látogatási alkalmak szervezése a jó gyakorlatot adaptáló intézmény pedagógusainak, pedagógusok közötti szakmai konzultáció, tapasztalatcsere megvalósítása).   Nálunk SNI gyerekek együttnevelését sikeresen alkalmazó iskolától a jó gyakorlat átvétele.

33   Az intézmény (feladatellátási hely) saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik. Pl.: oktatási projektek, fejlesztő programok, átvezetési tervek, korszerű tanulásszervezési eljárások stb. kidolgozása, önálló programok, módszerek létrehozása, alkalmazása.   Az önálló intézményi innováció nálunk a tanulásmódszertan lesz.

34 MEGVALÓSÍTÁS  Projekt menedzsment:  Projekt menedzser: Héczné Tóth Mária  Feladata:szervezés, irányítás, megvalósítás, pénzek szabályos elköltése, beszámolók, jelentések, kommunikáció, kapcsolattartás, szerződésmódosítások  Elvárások: felsőfokú végzettség, vezetői gyak., kitűnő komm. Készség, szg ismeret, projekt tap.

35 Pénzügyi vezető:  Németh Richárdné, Gabi  Feladata: számlák befogadása, könyvelése; elszámolások; számlaösszesítők, számla másolatok, kifizetési dok. Elkészítése; költségvetési sorok, tételek figyelemmel kísérése,előleggel történő szabályos elszámolás.  Elvárások: regisztrált mérlegképes könyvelő, felsőfokú végzettség, rugalmas, logikus gondolkodás, spec. Pü ismeret (ESZA, ERFA)

36 Titkár: Jenei Jánosné, Erzsike  Feladata: szervezés, információk eljuttatása adminisztráció, technikai feladatok (fénymásolás, spirálozás…), levelezés, dokumentálás, pr. Menedzser munkájának támogatása

37 Szakmai vezető: Frank Györgyné, Rózsika  Feladata:  Feladata: a projekt szakmai megvalósításának koordinálására és nyomon követése, az implementációs folyamatban résztvevő pedagógusok támogatása (óralátogatás, a tanórák kiértékelése, stb.), a továbbképzések és tanácsadói szolgáltatások igénybe vételének szakmai koordinációja, az integrációt célzó tevékenységek és folyamatok támogatása, az önálló intézményi innováció szervezése, nyomon követése.   Szakmai vezető képesítési feltételei: legalább 5 eves pedagógiai tapasztalat es 2 eves közoktatás-fejlesztési programban szerzett tapasztalat

38  Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk. Rudolf Steiner  Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk. Rudolf Steiner Rudolf SteinerRudolf Steiner  Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája. Szent- Györgyi Albert Szent- Györgyi AlbertSzent- Györgyi Albert

39  Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "KOMPETENS KOMPETENCIA TÁMOP-3.1.4./08/2. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS- EGYENLŐ HOZZÁFÉRÉS INNOVATÍV INTÉZMÉNYEKBEN MOSONSZENTMIKLÓS, 2009-08-31."

Hasonló előadás


Google Hirdetések