Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Andragógia történeti távlatokban 8. ea. A felnőttoktatástól a lifelong learningig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Andragógia történeti távlatokban 8. ea. A felnőttoktatástól a lifelong learningig."— Előadás másolata:

1 Andragógia történeti távlatokban 8. ea. A felnőttoktatástól a lifelong learningig

2 A felnőttoktatás/andragógia kialakulása

3 1. Közművelődés 1867 óta szinte töretlenül fejlődik Jelentése: szabadidőben, önkéntes alapon végzett önfejlesztő, műveltségszerző folyamat Helyi közösségek által elfogadott és támogatott A társadalom minden egyes tagja számára elérhető Egyéni és csoportos formák – intézményes és civil keretek Tartalma: tudományos, művészeti, szórakoztató, hobbi, önkifejezés,szórakozás, rekreáció stb. „SZABADMŰVELŐDÉS” (45-48)– „NÉPMŰVELÉS” (60), - KÖZMŰVELŐDÉS (76) Népművelő, közművelődési szakember, művelődésszervező, kulturális menedzser Kultúraközvetítő: könyvtáros, múzeológus; színházak, galériák, média stb. munkatársai, Andragógusok, oktatásszervezők Közművelődési tv. 1976, 1997, 2001

4

5 2. Felnőttoktatás/ felnőttképzés formái Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája, szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője) Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése, Szabadidő-szektorbeli művészeti, idegen nyelvi képzés Népfőiskolai képzés (mozgalom) A képzés szervezése szerint (aszerint, hogy milyen keretek közt zajlik): önművelés-önképzés (egyénileg), szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés „learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzéskeretében folyó képzés Módszerei-eszközrendszere szerint: Hagyományos képzés (face to face képzés) és távoktatás (azaz irányított önképzés)

6 Nyitott képzés, flexibilis tanulás, aktív vagy támogatott egyéni tanulás E-learning Távoktatás

7 A felnőttoktatás/andragógia színterei, ágazatai

8 3. A felnőttnevelés/andragógia fő területei/ágazatai Inkább: az elméleti andragógia szempontjából Irányultsága/ célja (a választott diszciplína) szerint: Általános andragógia Szakirányú andragógia Közéleti andragógia Kriminálandragógia Katonai andragógia Vallásos hitéletbeli andragógia Inkább: a gyakorlati andragógia szempontjából Kötöttsége (időbelisége, elismertsége) szerint: Iskolarendszerű felnőttnevelés Tanfolyamrendszerű felnőttnevelés Iskolán kívüli felnőttnevelés

9 Az egész életet átfogó tanulás területei/színterei – összefoglaló táblázat (Durkó Mátyás)

10

11 Memorandum az egész életen át tartó tanulásról A céltudatos tanulási tevékenységnek három alapkategóriája van. A formális tanulás oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és elismert oklevéllel, szakképesítéssel zárul. A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúsági szervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenységének a keretében is. Megvalósulhat olyan szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. képzőművészeti, zenei kurzusok, sportoktatás, vagy vizsgára felkészítő magánoktatás), amelyeket a formális rendszerek kiegészítése céljából hoztak létre. Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formális tanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeik gyarapodását.

12 Nonformális Félig strukturált – iskolarendszeren kívüli kiegészítő funkciója van nem feltétlenül ad képesítést Informális Nem strukturált (spontán) – élethelyzetekhez kötött esetleg észrevétlen marad a tanuló ember számára is Formális azaz strukturált – iskolarendszeren belüli, bizonyítvány, oklevél, szakképesítés

13 Új és régi jelszavak az ember neveléséről, oktatásáról… „A tanulás kulcs a XXI. Századhoz” Hamburgi felnőttképzési világkonferencia „Az oktatás közügy” VII. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus Az andragógia - akárcsak a pedagógia - mára nem pusztán egy szakma belügye, hanem a gazdaság élő problémája, a társadalom és az egyes ember jövőjének biztosítéka lett.

14 “Ha egy évre tervezünk, ültessünk kukoricát. Ha egy évtizedre tervezünk, ültessünk fákat. Ha egy életre tervezünk, képezzünk és tanítsunk embereket.” Kínai szólás: Guanzi (i.e. 645 körül)

15 A LIFELONG LEARNING és a tanuló társadalom

16 Montreali felnőttoktatási világkonferenciától (1960.) máig Tanuló társadalom: ahol a felnőttek is tanulnak A „lifelong learning” kifejezés első használata  Jelentése akkor: az élet során többször kell szakmát váltani, tehát nem elegendő az iskolában egyszer megtanult tudás, újat kell szerezni  Jelentése később: a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztése céljából élethosszig végzett, mindenre kiterjedő (Lifewide) tanulási tevékenység  Jelentése ma: mindent átfogó irányító elv az állam és az állampolgár számára egyaránt

17

18 Versenyképesség növelése Társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése Fenntartható növekedés és környezetvédelem Az életminőség átfogó javítása Az egész életen át tartó tanulás stratégiája Esély- teremtés Oktatás, képzés és a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése Új tanítási, tanulási kultúra Tanulási lehetőségek bővítése Az oktatás, képzés minőségének fejlesztése Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási lehetőségeinek kiemelt támogatása Nem formális, informális tanulás elismerése Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat- építés) Oktatás, képzés hatékonyságát segítő eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás) Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi feltételeinek javítása Mérési, értékelési, minőségirányítási rendszerek fejlesztése Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció erősítése Oktatási infrastruktúra fejlesztése Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek összehangolt fejlesztése Munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása Tanulásba, képzésbe történő egyéni és munkáltatói befektetése ösztönzése

19 A Lifelong és lifewide learning mint paradigmaváltás Egy társadalmi folyamat – illetve egy szemlélet Alapja: a változó gazdaság változó szükségletei Feltétele: az egyes ember megértse és magáévá tegye ezt a szemléletet birtokolja a folyamatos változás, tanulás, önfejlesztés és megújulás képességét

20 20-24 éves alacsony iskolázottságú, iskolába nem járó fiatalok aránya, akik még sohasem dolgoztak - nemek szerint (2002)

21

22 Oktatásban, képzésben résztvevő évesek a korosztály százalékában

23 Ország Országkód összese nnőkférfiak BelgiumBE6,58,58,78,3 Cseh KöztársaságCZ5,95,45,75,1 DániaDK18,418,922,016,0 MagyarországHU3,266,55,4 HollandiaNL16,416,517,016,2 AusztriaAT7,57,97,88,0 EU 25 átlagEU25899,78,3 IzlandIS24,0 27,720,4 NorvégiaNO13,321,322,420,2

24 Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Angolul: Magyarul:

25 A memorandum 6 kulcsüzenete Szakítás a formális, nonformális, informális képzés hierarchikus szemléletével: mindhármat az egész életen át tartó tanulás keretébe helyezi el – egymás mellett (Ld.melléklet)

26 1.Új ismereteket és készségeket mindenki számára! Célkitűzés: A tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában való fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és megújítása céljából

27 2. Több befektetést az emberi erőforrásokba! Célkitűzés: Érzékelhető módon növelni kell az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjét, elsőbbséget biztosítva Európa legfontosabb tőkéje - az ember - számára

28 3. Innovációt az oktatásba és a tanulásba! Célkitűzés: Hathatós oktatási és tanulási módszerek és feltételrendszerek kifejlesztése az egész életen át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás folyamatossága érdekében

29 4. A tanulás értékelését! Célkitűzés: Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén

30 5. Az orientáció és a tanácsadás újragondolását! Célkitűzés: Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és tanácsadás biztosítása az európai tanulási lehetőségekről

31 6. Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz! Célkitűzés: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit a lehető legközelebb kell vinni a tanulókhoz és lakóhelyi közösségeikhez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az IKT-alapú szolgáltatásokat

32 Cselekvési program 2001 prioritásai (kevesebb közös feladat) A tanulás megbecsülése (Pl: Europass keretrendszer) Tanulási útmutatás és tájékoztatás (Pl.: Európai Képesítési Keretrendszer) A tanulás támogatása több idővel és pénzzel

33

34

35 Európai Képesítési Keretrendszer Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál

36 Nemzeti keretek és EKKR Nemzeti keret a hazai realitásokhoz igazodik a nemzeti hatóságok/szervezetek működtetik meghatározza milyen képesítések szerezhetők Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait EKKR megkönnyíti a kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét

37 Miért van szükség általában képesítési keretre? A képesítések tartalmának elemzése, megjelenítése és megértése A hangsúly az eljárásokról a kimenetekre helyeződik (tanulási eredmények) Természetes következménye  A tömeges képzésnek  A tudás gyors fejlődésének és elévülésének  a nemzetköziesedésnek  Az európai szintű célkitűzéseknek Elősegíti hogy az állampolgárok többféle módon juthassanak képesítésekhez (LLL) Kifejezi és rendszerezi az oktatás-képzés céljait

38 Ízelítő a hazai válaszokból:

39 TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAMRÓL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA Elkészült-e 2006 végéig országában az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégia, és ha nem, mikorra várható elkészülése? Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került. A 2005 tavaszán elkészült stratégia hét fejlesztési kulcsterületet sorol fel.

40 A hét fejlesztési kulcsterületet 1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban.(ld: 5.ea 27. diától) 2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban. 3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás). 4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés. 5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése. 6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra. 7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, minőségkultúra).

41 Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény 97. §-ának (5) bekezdésében tesz említést az Oklevél- kiegészítésről (Oklevélmellékletről): „Külföldi felhasználásra, kérelem alapján idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki,…” A évi XXXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdésével módosított felsőoktatási törvény 97. §- a július 1. napjától újabb, (8) bekezdéssel került kiegészítésre: „A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki ……...”

42 Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 63. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.” Az Oklevélmelléklet kiadása tehát a kötelezővé válik mind magyar, mind angol nyelven.

43 Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés Hazánkban a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványról, illetve ennek keretében a szakmai bizonyítvány kiegészítőlapról a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 37. § (2)-(4) §-aiban rendelkezik. „Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kap.” 2. Bizonyítvány kiegészítőlapként Magyarországon csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható.

44 Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet 9. § (1) és (4) bekezdése értelmében:  az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítőket a július 1. napját követően megkezdett szakmai vizsgák esetében kell alkalmazni,  az iskolarendszeren kívüli szakképzésben – ha a képzési program a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény 16. §-a és 19. §-a alapján akkreditált program – az akkreditált program lajstromszámát a bizonyítvány kiegészítőlapon fel kell tüntetni. 4. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, illetve Magyarországon korábban megszerezhető, államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványokról és mesterlevelekről állítható ki Bizonyítvány-kiegészítés.

45 A munkavégzés kompetencia csoportjai A munkakörök sikeres ellátásához szükséges kompetenciák tekintetében négy kompetencia csoport különül el. Az Ön képző intézményében, iskolájában mennyire tartják fontosnak az alább felsorolt egyes kompetenciák fejlesztését? pontok: Szakmai kompetenciák 3.1Szakmai ismeretek, tudás3.2Szakmai készségek, jártasságok, alkalmazások 2. Módszertani kompetenciák3.3Gondolkodás3.4Problémamegoldás3.5Munkamódszer, munkastílus 3. Társas kompetenciák3.6Kommunikáció3.7Kooperáció (együttműködési készség)3.8Konfliktuskezelés3.9Rugalmasság 4. Személyi kompetenciák3.10Kreativitás3.11Önállóság3.12Adottságok, rátermettség3.13Jellemvonások

46 Információs társadalom- tanulótársadalom- tudástársadalom TANULÓ- TÁRSADALOM tanulás TUDÁS- TÁRSADALOM munkaELMÉLETiskola INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM gazdaságGYAKORLAT

47 TUDÁSMUNKÁS

48 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Andragógia történeti távlatokban 8. ea. A felnőttoktatástól a lifelong learningig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések