Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTIZMUS 5. A funkcionális analfabétizmus fogalma, jellemzői az új évezredben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTIZMUS 5. A funkcionális analfabétizmus fogalma, jellemzői az új évezredben."— Előadás másolata:

1 A FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTIZMUS 5. A funkcionális analfabétizmus fogalma, jellemzői az új évezredben.

2 Definíciók  Első definíció: UNESCO (1956)  Hazai szakirodalom (1996)- Lada László, Adamikné Jászó Anna A funkcionális analfabetizmus olyan műveltségi állapot, amelyben az olvasni-írni tudás képességeinek megszerzett színvonala egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen új információk befogadására és közlésére, új tudás megszerzésére, feldolgozására és kezelésére, személyközi interakciók lebonyolítására. Az elnevezés az olvasás-írás tudásának funkcionális ellehetetlenülésére utal. Nem az olvasni-írni tudás képességeinek teljes hiányára, még csak nem is az olvasás-írás használatának a hiányára, hanem arra, hogy az olvasni-írni tudás színvonala – az, ami általa felfogható és megérthető, valamint az, ahogyan felfogható és megérthető, illetve az, ami általa kifejezhető, és az, ahogyan kifejezhető – egyre kevésbé alkalmas arra, hogy használható legyen a személyes fejlődés előmozdítására és a közösség javára (Lada László, Országos Felnőttképzési Intézet)

3 Definíciók: „A nem használható tudás” A funkcionális analfabetizmus röviden azt jelenti, hogy a diákok mechanikus értelemben éppen tudnak olvasni, de nem értik a mondatokat, bekezdéseket: A 20. század végére az ipari országokban felütötte fejét egy új jelenség, melyet funkcionális analfabetizmusnak neveznek. A fejlett európai és észak-amerikai államokban a felnőtt korú lakosság körében a funkcionális analfabéták becsült aránya 15–20% lehet. Nem működő tudásról van szó, a disfunctional literacy volna a logikus elnevezés. Az a funkcionális analfabéta, aki megtanult ugyan írni és olvasni, de alaptudása nem fejlődött készséggé, inkább visszafejlődött az évek során, mégpedig azért, mert megszerzett tudását nem használja mindennapi tevékenysége során. Tud is, meg nem is olvasni-írni. ( Adamikné Jászó Anna: Okozat és okok korunk olvasáskultúrájában)

4 A használható tudás Adamikné Jászó Anna: Okozat és okok korunk olvasáskultúrájában A használható tudás (functional literacy) meghatározása a következő: az olvasásban és az írásban olyan tudás és olyan készségek, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy részt vegyen minden olyan tevékenységben, melyben az írásbeliség elvárható abban a kultúrában vagy közösségben, amelyben él. A nem használható tudás, a functional illiteracy ennek az ellenkezője: az embert az írás-olvasási képességei nem teszik arra képessé, hogy megfeleljen kultúrája vagy közössége elvárásainak. Tulajdonképpen az olvasás-írás használatának képtelensége, ám a fogalom relatív, mindig az adott közösség igényeihez kell mérni.

5 … és akiket érint A funkcionális analfabetizmus azonban nem csak a hátrányos helyzetű csoportokat érintheti. A gyakorlat hiánya miatt sokan részlegesen elfelejthetik a szövegértelmezést, vagy csak lassan, döcögően képesek megérteni az olvasott szöveget.  Ritkábban ugyan, de az is előfordul, hogy valaki egyetemi végzettséggel felejti el az összefüggő olvasást: létezik a „bújtatott funkcionális analfabetizmus” jelensége, de ezt kimutatni szinte lehetetlen. A jó álláshoz jutottak többnyire jól beágyazottak munkahelyükön, ezért lehetséges, hogy hiányosságaik nem derülnek ki.  Nagyon sok dolgozó embert érint, például kiváló szakmunkásokat, lakatosokat, szerelőket. A mezőgazdaságban dolgozók közül rengetegen válnak funkcionálisan analfabétává, hiszen a munkájukhoz szinte egyáltalán nincs szükségük az írás- olvasásra. Mivel nem kényszeríti őket semmi arra, hogy ezt a készségüket használják, hiányosságuk akár egész aktív életük során rejtve maradhat.  A funkcionális analfabéták között sokan akadnak, akik 3-4 nyelven is beszélnek. Az írás-olvasási hiányosságok ellenére a jeleket, ikonokat kiválóan ismerik, például a pénzzel kitűnően tudnak bánni. Ezek az emberek általában a feketepiacon és a szervezett bűnözésben töltenek be aktív szerepet. Oktatásuk rendkívül nehéz, mert nem képesek az aktív tanulásra, és rendszerint kihullanak a hagyományos továbbképzési programokból.

6 A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁI A személyiségre és a közösségre (demokráciára) irányuló felnőttképzés lehetőségei Magyarországon. A „második esély” az iskolai végzettség megszerzésére.

7 A képzettség hiánya mint rendellenesség a tudás-társadalomban  Egyre összetettebb ismeretek és készségek kellenek  Az egyes ember személyes, társadalmi és szakmai élete komoly döntésekből áll  Egy közösség vagy terület fejlődési kilátásai kritikusabb mértékben függenek attól, hogy vannak-e ott nagyon gyengén képzett embercsoportok, mint a népesség általános írástudási szintjétől.  A társadalom egyes rétegeinek általános oktatási színvonala a kormányzati vezetők egyik legnagyobb gondja. A különféle nemzeti rendszerek által megvalósított kezdeményezések sok szempontból különböznek. Néhány trend azonban különösen kiemelkedő: - A kormányoknak, a hatóságoknak, a vállalatoknak és az egyéneknek hozzá kell járulniuk az egész életen át tartó tanuláshoz. - Hangsúlyt fektetnek az új alapkészségek hatékony kiaknázására és ezzel együtt az elérendő szintek meghatározására. - Minden szereplőt - nem utolsósorban a tanárokat, oktatókat és magukat a tanulókat is - arról kell meggyőzni, hogy mindenki képes a megállapított szinteknek megfelelő eredményt elérni.

8 Mire van szükség?  Több átfogó, rendszerszerű megközelítésre van szükség, beleértve az orientációs és tanácsadó szolgálatokat is.  A partnerségek, valamint az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása rugalmasságot, több választási lehetőséget kínál,  Bizonyos esetekben azonban a gazdaságosságra való törekvés segít elérni az új célokat.  Az információs és kommunikációs technológiák fontosak, de nem jelentenek minden betegségre jó, univerzális gyógymódot. A megnövelt ráfordítások helyett a hangsúly inkább a rendszerek vagy a rendszerek elemeinek az újjáépítésén, vagyis az átfogó hatékonyság javításának eszközén legyen.  A legkiemelkedőbb "tanuló" országok azok, melyek a leggyorsabban haladnak a fejlett tudás alapú társadalom és gazdaság felé.

9 Uniós szintű törekvés  A lisszaboni csúcstalálkozón megfogalmazódott, hogy az oktatásban európai szintű együttműködésre van szükség. Csak így érhető el, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb, tudás alapú gazdaságává váljék, amely több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió mellett képes a fenntartható gazdasági növekedésre.  Ennek érdekében aktív oktatáspolitika kialakítására van szükség azért, hogy a munkanélkülieknek szervezett képzés biztosításával és a szociális juttatások megőrzésével mielőbb megszűnjön a tömeges munkanélküliség.  Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a képzéssel párhuzamosan folytatható legyen a szakmai tevékenység, vagy hogy a családi kötelezettségek ellátása mellett is részt lehessen venni benne, ez azt eredményezi, hogy a kurzusok gyakran modulárisak.

10 Hazai célcsoportok:  Alacsony iskolázottságúak  Pályakezdő munkanélküliek  Idős korú (45 év felett!) munkanélküliek vagy veszélyeztetettek  Női munkanélküliek (nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők)  Szociális konfliktusokkal rendelkező családok  Hátrányos helyzetű térségben vagy településen élők  Depressziós ipari övezetben lakók  Megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, fogyatékosok  Romák  Állami gondozottak  Börtönből szabadultak  Társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdők (drogfüggők, szenvedélybetegek, depressziós tünetekkel rendelkezők, szociopátiás személyek)  Tanköteles korban lévő korai iskolaelhagyók  Sajátos nevelési igényekkel rendelkező tanköteles korú tanulók.  Az itt felsoroltak közül valamilyen értelemben mindenki hátrányos helyzetűnek tekinthető/tekintendő,  A munkanélküliek  A képesítés nélküli nők  Az idősebb dolgozók  Romák: A munkanélküliség problémája különösen a romák esetében már a pályakezdő fiataloknál is jelentkezik. Éppen ezért ezt a korosztályt kell egyik fő célcsoportként megjelölni, hiszen az időben kezelt integráció, illetve reintegráció sokat segíthet abban, hogy legalább ők ne váljanak tartósan munkanélkülivé.

11 A probléma: Az idő előtti iskolaelhagyás Az OKI Felnőttoktatási és Kisebbségi Központ 2002-ben indult programja  A második esély iskoláinak nevezett középiskolák, szakiskolák e tendencia mérséklése érdekében megkísérlik még időben elősegíteni e csoportok integrációját, illetve reintegrációját, munkaerő-piaci helyzetük javítását, hogy legalább a pályakezdők ne váljanak tartósan munkanélkülivé.  Ezek az iskolák a közoktatásból kimaradt fiatal felnőtteket, romákat tekintik fő célcsoportjuknak, számukra szerveznek tréningeket, képzéseket, kínálnak piacképes szakmát adó oktatási programokat.

12 A második esély típusú programok jellemző jegyei  A második esély típusú iskolákat Európa gazdagabb országaiban viszonylag csekély azoknak a tanulóknak a száma (aránya), akik a rendszerből kimaradva (vagy elmaradva a tanulásban) segítségre, újabb esélyt nyújtó oktatási programokra szorulnak.  A tanulók iskolai kudarcai nálunk jelentősebb mértékben következnek be. Sokan idő előtt maradnak ki az alap- és középfokú iskolai programokból.  Számukra mindenképpen „újabb esélyt” nyújtó programokat kell biztosítani, még akkor is, ha történetesen még a tankötelezettség időtartamán belül vannak. A hagyományos iskolai utak (és pedagógiai megoldások) az eddigi tapasztalatok szerint nem vezettek eredményre.  Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a klasszikus „második esélyt” nyújtó programokat, azoknak a fiatal (és kevésbé fiatal korcsoportokhoz tartozó) felnőtteknek, akik erre rászorulnak.

13 Szükséges feltételek:  testre szabott második esélyt nyújtó oktatási programok kialakítása, amely egyenértékű(síthető) a középiskolai programokkal,  e programok alkalmazásának az előkészítése olyan intézményekben, amelyek elérhetőek és hozzáférhetőek a rászorulóknak,  pozitív médiakampány támogatásának biztosítása a bevezetésre kerülő „második esélyt” nyújtó programok számára

14 Zöld Kakas Líceum  

15 III. Az Európai Uniós csatlakozás utáni időszak (napjaink):  A társadalmi szerepvállalás lehetőségeinek és módozatainak alapos átgondolása  Kiemelten közhasznú státus bejegyeztetése  EQUAL és HEFOP projektek Uniós projekttámogatások  Nemzeti Civil Alapprogram támogatása

16 Szakmai programok:  Általános felnőttképzési és aktív állampolgár-képzési programok - a különféle okokból hátrányos helyzetű embercsoportok esélynövelő képzései  Tanárok és munkaerő-piaci szakemberek felkészítése sajátos felnőttképzési feladatokra (500 résztvevő-5 megye) funkcionális analfabéták tanítására  Életmód- és értékrend-formáló foglalkozások a megyei büntetésvégrehajtási intézet előzetes fogvatartottjainak szocializációjáért  „Tanulási központ kifejlesztése közművelődési–felnőttképzési integrációval”  Alap- és középfokú idegen-nyelvi, valamint számítástechnikai kurzusokat szerveznek („21 településnek több mint 200 lakója számára”).


Letölteni ppt "A FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTIZMUS 5. A funkcionális analfabétizmus fogalma, jellemzői az új évezredben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések