Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségpszichológia Bizalmi tanácsadó képzés 2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségpszichológia Bizalmi tanácsadó képzés 2011."— Előadás másolata:

1 Egészségpszichológia Bizalmi tanácsadó képzés 2011.

2 Témakörei Egészség – betegség fogalma Egészségpszichológia történetisége Egészségmagatartás Stressz Betegségmagatartás Krónikus betegség Tanatológia Segítő hivatások pszichológiája Kiégés

3 Mit jelent számodra az egészség? Laikus meghatározás: * Sokak számára az egészség annyi, mint nem betegnek lenni = negatív definíció (inkább a „nincs” jellemzi, mintsem az, ami „van”). * Az egészség a legtöbb kultúrában egyfajta egyensúlyt és harmóniát jelent, egyensúlyban levést önmagunkkal és a természettel = pozitív definíció

4 WHO (1946): „Az egészség tökéletes fizikai, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csak a betegség és a fogyatékosság hiánya.” „-” Statikus nézőpont * azonban az élet folyamatos változás „-” Túlzottan ideális állapot * „tökéletes” „+” Holisztikus megközelítés csírája * biológiai, szociális és lelki faktorok Szakértői meghatározás

5 Az egészségnek fizikai, mentális, érzelmi, személyiséggel kapcsolatos, társadalmi (társas, szociális), valamint spirituális dimenziói vannak, és mindezek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. * McLain, 1997 Mai álláspont

6 Történetiség, előzmények Biomedikális modell Pszichoszomatika Bio-pszichoszociális modell

7 Biomedikális modell Az ember biológiai lény, amely sejtekből áll. Az emberi szervezetet egyfajta „gépnek” tekinti, mely egymástól függetlenül tanulmányozható részekből áll. Dualisztikus felfogás az orvostudományban, a testet és a lelket különválasztja (reneszánsz kortól) és a már megjelent betegségtüneteket gyógyszeresen kezeli. Redukcionizmus: a tudományok fejlődésével az emberi test egyre inkább megismerhetővé vált (redukcionizmus = részletekre bontva). 1. Egyenes okság → egyszerű ok-okozati viszony a fiziológiai zavar és a betegség között (gyógyszer és eszközközpontú). „A biomedikális orvoslás betegségeket, és nem a betegeket kezel.” * Engel (1977) Ez éppúgy feltételezés, nyugati néphit, dogma, mint az amerikai indián vagy a kínai gyógyászati tradíciók.

8 Sarafino (1990): a biomedikális modell a betegségeket fizikai zavarokra, mérhető biológiai változásokra vezeti vissza, amelyek hátterében fizikai sérülés, biokémiai egyensúlyzavar, bakteriális, vírusos vagy egyéb fertőzés áll. 2. Rendszerszemlélet → Cirkuláris okság, ill. oki háló → Bio-pszichoszociális modell (Engel 1977)

9 Pszichoszomatikus orvoslás között A lelki tényezők a testi történéseket a vegetatív idegrendszer közreműködésével befolyásolják. Franz Alexander (magyar) „pszichoszomatikus hétszentség” Magas vérnyomás (hipertónia) Gyomorfekély Pajzsmirigy-túlműködés Sokízületi gyulladás Fekélyes vastagbélgyulladás Bőrgyulladás (neurodermatitis) Asztma

10 Bio-pszichoszociális modell Felismeri a * pszichológiai * szociális * kulturális faktorok és az * orvosok, ápolók és egészségügy szerepét is. Azonban a test és lélek kapcsolatát már az ősi kultúrában is ismerték! Arisztotelész 2300 éve hangzott el: „ép testben ép lélek” XVIII. század Gaub: „ha egy egészséges test megbetegszik vagy egy beteg test meggyógyul, azért igen gyakran a lélek a felelős”.

11 Bio-pszichoszociális modell Rendszerelmélet: a rendszer lényege, hogy részei egymással állandó kölcsönhatásban állnak, kölcsönösen befolyásolják egymás működését. Pszicho-neuroimmunológia: Immunrendszer ↔ Idegrendszer * Allergia, asztma, szklerózis multiplex, rákbetegségek * Stressz, distressz (az a fajta stressz, amit akkor érzünk, amikor arra fókuszálunk, amit nem szeretnénk, vagy azokon a dolgokon aggódunk, amit el szeretnénk kerülni).

12 Önálló tudományág kialakulásának okai Az egészség – betegség értelmezésében a gyógyszeres terápia nem volt elégséges Megjelent az életminőséggel kapcsolatos kutatási irányzat A krónikus betegségek előtérbe kerülése A viselkedéstudományok fejlődése Alternatív megoldások keresése a drága betegség-kezelés helyett

13 az Egészségpszichológia fejlődése * II. Világháború után csak klinikai pszichológia volt, mely csak a pszichiátriai problémákra összpontosított * klinikai pszichológia * Schofield (1969): „a pszichológia úgy viselkedik, mint a pártában maradt lány, aki fennen hangoztatja ártatlanságát olyan életkorban, amikor ez már egyáltalán nem érdem”. * Millon (1982): a klinikai pszichológia „fejlődése tévúton jár, amikor a dualisztikus test-lélek modellt követve önmagát a mentális betegségekkel való foglalkozásra korlátozza”. * SAN FRANCISCO * Egészségpszichológia kurzus bevezetése * 1978 Amerikai Pszichológiai Társaság megalakult az egészségpszichológiai szekciója

14 * Joseph Matarazzo definíciója: „Az egészségpszichológia a pszichológia specifikus – tudományos és gyakorlati – hozzájárulása: * az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, * a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, * az egészség, betegség és a különböző működészavarok diagnosztikai azonosításához, * valamint az egészségvédelem rendszeréhez.” * EURÓPAI EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG megalakulása * MAGYAR EGÉSZSÉGLÉLEKTANI és HUMÁN PSZICHOFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG megalakulása * ELTE Egészségpszichológia szakirányú képzés indítása

15 EGÉSZSÉGMAGATARTÁS, EGÉSZSÉGMEGÖRZŐ MAGATARTÁS Califano (1979) * „az egyén többet tehet saját egészségéért, mint bármely orvos, kórház, gyógyszer vagy egzotikus gyógyászati eljárás” Az egészségvédő viselkedés vagy a krónikus betegséggel való megküzdés aktív magatartást kíván. Konfliktusmodell: A betegség vagy arra való hajlam konfliktushelyzetként való értelmezése, racionális döntéshozatali képesség próbája: 1. jelen viselkedés elemzése 2. alternatív megoldás keresése 3. ezek mérlegelése, a legjobb kiválasztása 4. döntés a legjobb mellett – elköteleződés 5. kitartás a negatív visszajelzések ellenére is

16 A stressz lehetséges szerepe 1. Konfliktusátélés hiánya * nincs stressz. 2. Kockázatosnak való ítélés, de megoldási alternatívát talál: kivédett stressz. 3. Defenzív elkerülés: felismeri a konfliktust, de úgy éli át, hogy a megoldás nem fog segíteni – fokozott stressz. 4. Hipervigilancia (hiperérzékenyítés): súlyosnak ítéli a kockázatot, de úgy érzi, a kivédésre nincs elég idő: kapkodó megoldások. 5. Vigilancia: súlyos a kockázat, de van remény: nagy a racionális döntés esélye. Minden fontos döntés stresszel jár. A döntési konfliktus kimenetele 3 faktor függvénye: kockázat, remény és időnyomás. E faktorok ötféle megküzdési (coping-) stratégiát határoznak meg:

17 Betegségmagatartás Kasl és Cobb, 1966 „Minden olyan magatartás – tevékenység, amit a beteg azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést.” Betegszerep (Parsons, 1964): ha egy adott személy nem tudja szociális szerepét ellátni, a társadalom felmenti és a betegszerep felvételét teszi lehetővé számára. A betegszerep 4 alapkomponense: 1. Az állapotért való felelősség hiánya. 2. A szociális szerepvitel alóli felmentés. 3. A betegszerep nemkívánatosként való címkézése. A beteg dolga, hogy változtasson, segítséget keressen. 4. Új feladata: az orvosnak való engedelmesség.

18 A BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS KOGNITÍV REPREZENTÁCIÓK TÍPUSAI A betegség, mint 1. ellenség: haragos szembenállás (tagadás) 2. nyereség: elsődleges, másodlagos és harmadlagos betegségelőny. 3. veszteség: gyászreakció 4. büntetés: önfeladás, harag 5. szégyen: stigmatizáltság érzése korrekciós műtét állapot kompenzálása elmagányosodás szociális környezet hasítása

19 „A betegség az az állapot, mely a személyiséget az önmagával való foglalkozásra, valamint segítség keresésére készteti.” * Mechanic, 1978 „Súlyos életkrízis, mely fizikai és pszichés dezorganizációt (rendezetlenség) okoz.” * Moos & Tsu-Davis, 1977 A krónikus betegség súlyos életkrízis, mely a beteg megküzdő képességét mozgósítja és teszi próbára.

20 Krónikus betegség szakaszai 1. A tünet megjelenésétől a diagnosztizálásig tart * nagy stresszt okoz 2. A „terápiás mézeshetek” ideje, ilyenkor a legtöbb az odafigyelés. Támogatás hiányában a megküzdő kapacitás nem elégséges, összeomláshoz, szuicidumhoz vezethet 3. Viszonylagos egyensúly: az állapot hullámzása – relapszusok (súlyos állapotok) mintázzák a jó állapotokat 4. Terminális szakasz: a megküzdési energiák kiürülnek; negatív indulat és viszont-indulatáttétel – halálhoz való viszonyunk tisztázatlan, megoldatlan.

21 1. Testi funkciók, a testi integritás fenyegetettsége: tünetek, orvosi vizsgálatok, kezelés negatív hatásai. 2. Új helyzethez való alkalmazkodás (pl: kórház) 3. Külső megjelenés, testkép hátrányos észlelése. 4. Szociális szerepek és státuszok veszélyeztetettségének átélése: család, munka. 5. A pszichés állapot negatív irányú változása: emocionális kiegyensúlyozatlanság; halálfélelem; bűntudat tehetetlenség, autonómia és kontrollvesztés bizonytalanság önértékelés megváltozása Krónikus betegséggel járó testi, élethelyzetbeli és pszichés változások * Cohen és Lazarus, 1979

22 A betegség következményei fölött gyakorolt kontroll, mint az áttolt kontroll lehetőségei * Thompson és mtsi, Az emocionális reakciók kontrollja, eszközei: a pozitív viszonyulás fenntartása a hit az aktivitás fenntartása 2. A házastárssal, barátokkal való kapcsolat kontrollja, eszközei: a kommunikáció fenntartása törekvés a „normalitás” fenntartására a panaszkodás elkerülése 3. A fizikai tüntetek kontrollja, eszközei: diéta torna relaxáció a tevékenység-pihenés időbeni szervezése Áttolt kontroll → a figyelem átváltása a betegségről az élet nem fenyegetett területeire.

23 4. Az orvosi kezelés és a betegségről szerzett információk kontrollja, eszközei: stabil orvos-beteg kapcsolat aktív részvétel a döntésekben, majd azok betartása információszerzés a betegséggel kapcsolatban

24 Mit ne várjunk a krónikus betegtől? Amire nincs mély, egyéni motivációja, azzal megküzdeni sem tud. A különleges teljesítményekre a beteg „tartalékerőből” válik képessé. Azonban az erőtartalék egyszer elfogy * kimerülés, hullámvölgy, relapszus.

25 Tanatológia Elisabeth Kübler-Ross A terminális betegség, a haldoklás és a halál pszichológiája „A halál átmenet egy új tudatállapotba, ahol az ember továbbra is érez, lát, hall, ért és nevet, és ahol képes a további gyarapodásra.” Elisabeth Kübelr-Ross

26 Polcz Alain évesen újraélesztették, halálközeli élményt élt át 1949 ELTE Pszichológia Művészetterápia, Játékdiagnosztika SOTE II. Gyermekklinika Hospice Alapítvány * április 29. „Az élet nem a halállal végződik.” „Az a valami amit halálnak nevezünk átlépés egy másik minőségű és formájú életbe, egy materiális, fizikai létből egy szellemibe. Csakhogy az utolsó órák és percek nagyon fontosak. Eldönthetik, meghatározhatják az örök élet helyét és minőségét.” Polcz Alain

27 Személyiségfejlődés és a halál elfogadása Erikson „integráció v. kétségbeesés” az integráció → megóv a halálfélelemtől, míg a kétségbeesés → az élet értelmének visszamenőleges megkérdőjelezése és a halál elfogadásának képtelensége. Higgins (1987) → self-diszkrepancia-elmélete * Akutuális self → a személy és a környezete által észlelt * Ideális self → a vágyak szintjén megélt * Elvárt self → másoktól elvárt Aktuális és ideális self között nagy a különbség → depresszióhoz vezet. A halállal való megbékélést a beteljesületlen vágyak gátolják. Aktuális és elvárt self között nagy diszkrepancia → félelem, fenyegetettség érzés, bűntudatot él át. Szorongásra hajalmosít. A halál elfogadását a teljesítetlen kötelezettségek, felelősségek nyomása teszi nehézzé.

28 „Lebegtető perspektíva” Kenyon (1990/91) → Lebegtető nyitott viszony, mely tudomásul veszi a halál elkerülhetetlenségét és megismerhetetlen jellegét. Ez a perspektíva csak a személyiségfejlődés érett szintjén valósulhat meg.

29 Empátia = együttérzés Altruizmus = segítőkészség Helytelenül értelmezett altruizmus: Nárcisztikus altruizmus a gyerek felé irányul (Freud) Egoisztikus altruizmus a barátok felé (A. Freud) Önző alturizmus * pszichoszomatikus orvoslás (kell a családban valaki, akit ápolni kell) Segítő szindróma Kiégési szindróma → az empátiás kapacitás kimerülése Segítőhivatások pszichológiája

30 Kiégési tünetek = burn-out szindróma keletkezése és megoldási lehetőségei „Mindnyájan tudjuk, hogy a túlzásba vitt jó dolog – rossz dolog” Todd G. Buchholz A kiégés egy folyamat (burnout), míg a helyrehozhatatlan végállapot a burn-out. A kiégés fogalmának eredete: pszichoanalitikus alkotta meg a fogalmat, egy bizonyos foglalkozási csoportokat alkotó egyének megfigyelése során.

31 A veszélyeztetettek köre * Sok frusztráció, nagy emocionális megterhelés; * A foglalkozás az egész családot érinti; * A pozitív kimenetel valószínűsége kicsi; * Hiányoznak a teljesítmény mérésének kritériumai; * Bizonytalan társadalmi presztízs; * Alacsony jövedelem, hosszú munkaidő; * A szerepek nem hierarchikusak, kevésbé stabilak és egyértelműek; Tartós vagy ismételt emocionális terhelés, más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben; pl.: orvos, pszichológus, tanár, szociális munkás, rendőr, jogász. Ezt a fogalmat csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használjuk.

32 A kiégés fő tünetei „A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár, s amelyet a saját személyre, munkára, ill. másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” ↓ Veszteségélmény, amely a gyász dinamikáját viseli magán.

33 A szindróma komponensei * Krónikus alvászavar; * Emocionális kimerültség, szorongás, másodlagos alexitímia (érzések érzésének képtelensége, tárgyként kezeli → empátia megszűnik); * Kliensek, betegek deperszonalizációja (elkülönülés) → negatívabban ítéli meg őket, távolságtartóbb velük szemben; * A saját munka hatékonyságának egyre erőteljesebb megkérdőjelezése, szakmai inkompetencia, reménytelenség, csökkent produktivitás;

34 A kiégettség következményei * A munkával való elégedettség alacsony mértéke; * Krónikussá válik a munkahelyről való hiányzás – eleinte kisebb betegség – állásváltoztatás. → Magas mobilitás. * Pszichoszomatikus betegségek megjelenése – hipertónia, colitis, infarktus, étkezési zavarok; * Reaktív depresszió – kompetencia csökkenése; * Drog- és alkoholfogyasztás; * Szuicidum * A válások száma is megnő a szindrómásoknál;

35 A kiégés folyamatának öt szakasza 1. Az i dealizmus szakasza: Kezdeti lelkesedés a szakmáért, kliensért való intenzív fáradozás, kollégákkal való élénk kapcsolattartás; Irreális, idealisztikus elvárások; Túlazonosulás miatt összekeverednek a segítő saját szükségletei a kliensével, a határok feloldódnak a segítő privát és szakmai élete között; → cél a realizálás; 2. A realizmus fázisai: Szakma iránti elköteleződés, kollégákkal való kooperáció; Távolságtartás és részvét egyensúlya; Nyitottság és kreativitás; 3. Stagnálás vagy kiábrándulás: Csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság; Leszűkül a kliensekkel való kapcsolattartás. Cél a mozgósítás, képzés, tréning;

36 A kiégés folyamatának öt szakasza 4. Frusztráció: * Szakmai visszahúzódás, empátia helyett tekintélyelvűség; * Megkérdőjeleződik a hivatás hatékonysága; * A kliens egyre idegesítőbbé válik; → cél a pozitívumok láttatása, elnyomott energiák felhasználásával változás előidézése; 5. Apátia: * A frusztrációval szembeni védekezés; * A minimumra korlátozódik a klienssel való interakció; * A szakmai munka rutinná és sematikussá válik; * Kihívások kerülése, a klienssel szembeni ellenségesség; * A változtatás lehetőségének elvetése → cél az új, reális célok keresése. Fontos megkülönböztetni a kiégést és a kifáradást (életkor előrehaladása, személyes élettörténet); ők ált. megtalálják számításaikat, szupervízorokká válnak, tudományos tevékenység, új módszer kidolgozása.

37 A kezelő-kliens ráta kialakítása; A munka változatossá tétele; Átmeneti visszavonulás a terhet jelentő munkaterülettől; A munkával kapcsolatban a saját személy fontosságának érzése; (önismeret, autonómia, szakmai fejlődés); A problémák megoszthatósága – felelősség és feszültség: társas támogatás, szociális háló; Involválódás mérséklése; Szupervízió: a fogalom eredetileg a pszichoterápiából származik: a terapeuta viszontáttételével foglalkozik. Goodyears (1992) kiterjesztette ezt a fogalmat a nem pszichoterápiás professzióra is: ahol segíteni kell a segítőt; Intézményesített formája a kontrollnak, az ellenőrzésnek, a segítő, támogató megfigyelésnek. Támogató csoportok megléte: stressz-menedzsment, coping technikák (relaxáció); mindezt az empirikus eredmények is alátámasztják. (Rowe, 1999) →kontroll- érzet, elégedettség; A kiégettség prevenciója

38 Irodalom * Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia ELTE Eötvös Kiadó Budapest, 1998 * Egészségpszichológia a gyakorlatban * Medicina Könyvkiadó 2007 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Egészségpszichológia Bizalmi tanácsadó képzés 2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések