Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biomassza: nélküle nem fog menni. Vele hogyan? Konferencia előadás 2010. november 25. CONFIDENTIAL AND PROPRIETARY Any use of this material without specific.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biomassza: nélküle nem fog menni. Vele hogyan? Konferencia előadás 2010. november 25. CONFIDENTIAL AND PROPRIETARY Any use of this material without specific."— Előadás másolata:

1 Biomassza: nélküle nem fog menni. Vele hogyan? Konferencia előadás november 25. CONFIDENTIAL AND PROPRIETARY Any use of this material without specific permission of McKinsey & Company is strictly prohibited A biomassza kihasználásának lehetőségei és korlátai

2 McKinsey & Company | 1 Vezetői összefoglaló 1.A biomassza szerepe a jelenlegi megújuló-energia felhasználásban kiemelkedő, és vezető szerepe a jövőben is megmarad – Jelenleg az EU bioüzemanyagok nélküli megújuló-energia fogyasztásának majdnem felét, míg Magyarországon több, mint 3/4-ét adja a szilárd biomassza – Az Európai Bizottság és Magyarország előrejelzései alapján a biomassza súlya 2020-ig nem fog számottevően változni a megújuló-energia forrásszerkezetében, ami a többi megújuló energiaforráshoz képest fennálló gazdasági, műszaki és egyéb előnyöknek köszönhető – A megújuló célok elérése érdekében a biomassza felhasználásnak nagymértékben növekednie kell 2020-ig 2.Európa nagyrészt képes lesz saját forrásokból fedezni biomassza igényét, de elsősorban nyugat- és dél-európai országok részben importra szorulhatnak, amit egyrészt a tengerentúlról, másrészt a túlkínálattal rendelkező keleti országoktól tudnak beszerezni. Magyarországnak szüksége van a biomassza nagyobb mértékű hasznosítására, ugyanakkor rendelkezik a saját igényeinek kielégítéséhez szükséges potenciállal, illetve némi többletkínálattal is. 3.A biomassza megfelelő mértékű hasznosítása több szempontból is további fejlesztéseket igényel, elsősorban az ellátási lánc kialakítását, a szabályozási környezetet, és a környezeti fenntarthatóság biztosítása jelenthet kihívást – A megbízható ellátási lánc kialakítása komoly befektetéseket követel meg – Egységes, európai szintű szabályozási környezet kialakítására van szükség a biomassza felhasználásának növelése érdekében – Megoldást kell találni a biomassza hasznosításának fenntarthatóvá tétele érdekében 4.A biomassza felhasználásának növelése előtt álló kihívásokra Magyarországnak is figyelmet kell fordítania. Amennyiben Magyarország képes megoldásokat találni a fennálló problémákra, a biomassza iparág kiemelten fontos ágazattá is válhat 1.A biomassza szerepe a jelenlegi megújuló-energia felhasználásban kiemelkedő, és vezető szerepe a jövőben is megmarad – Jelenleg az EU bioüzemanyagok nélküli megújuló-energia fogyasztásának majdnem felét, míg Magyarországon több, mint 3/4-ét adja a szilárd biomassza – Az Európai Bizottság és Magyarország előrejelzései alapján a biomassza súlya 2020-ig nem fog számottevően változni a megújuló-energia forrásszerkezetében, ami a többi megújuló energiaforráshoz képest fennálló gazdasági, műszaki és egyéb előnyöknek köszönhető – A megújuló célok elérése érdekében a biomassza felhasználásnak nagymértékben növekednie kell 2020-ig 2.Európa nagyrészt képes lesz saját forrásokból fedezni biomassza igényét, de elsősorban nyugat- és dél-európai országok részben importra szorulhatnak, amit egyrészt a tengerentúlról, másrészt a túlkínálattal rendelkező keleti országoktól tudnak beszerezni. Magyarországnak szüksége van a biomassza nagyobb mértékű hasznosítására, ugyanakkor rendelkezik a saját igényeinek kielégítéséhez szükséges potenciállal, illetve némi többletkínálattal is. 3.A biomassza megfelelő mértékű hasznosítása több szempontból is további fejlesztéseket igényel, elsősorban az ellátási lánc kialakítását, a szabályozási környezetet, és a környezeti fenntarthatóság biztosítása jelenthet kihívást – A megbízható ellátási lánc kialakítása komoly befektetéseket követel meg – Egységes, európai szintű szabályozási környezet kialakítására van szükség a biomassza felhasználásának növelése érdekében – Megoldást kell találni a biomassza hasznosításának fenntarthatóvá tétele érdekében 4.A biomassza felhasználásának növelése előtt álló kihívásokra Magyarországnak is figyelmet kell fordítania. Amennyiben Magyarország képes megoldásokat találni a fennálló problémákra, a biomassza iparág kiemelten fontos ágazattá is válhat

3 McKinsey & Company | 2 Tudta-e… … hogy Magyarországon az erdőterületek nagysága folyamatosan növekszik, jelenleg 8%-kal nagyobb, mint 2000-ben, és mára meghaladja az ország területének 1/5-ét? Ebből nagyjából 3800 MW-nyi biomassza erőművet lehet üzemeltetni fenntarthatóan, az erdőgazdálkodás keretei között … hogy a világ legerősebb sorozatgyártott autója, a Koenigsegg CCXR modellje a magas oktánszámú bioetanolnak köszönhetően több, mint 200 lóerővel volt erősebb, mint a normál üzemanyaggal működő modell, és meghaladta az ezer lóerőt? … hogy Magyarország fakészlete évente 3-4 millió m3-rel növekszik, 2009-ben megközelítve a 356 millió m3-t? … hogy 1 MW beépített kapacitás biomassza erőmű esetén akár közel háromszor annyi munkahelyet teremthet, mint szén- vagy gáztüzelés esetén? … hogy Japánban végzett kísérletek alapján, ha a biomasszát a forrástól 200 km-nél messzebb található felhasználási helyre szállítják, akkor a szállítás energiafelhasználása magasabb, mint a biomasszából nyerhető energia? … Szakolyban az egyetlen működő zöldmezős beruházásban épült, 2009-ben átadott 20 MW kapacitású biomassza erőmű tüzelőanyag igénye évente majdnem 200 ezer tonna, amely ellátásához 100 km2 erdős területre van szükség? …hogy először 2008-ban fordult elő, hogy a víztartalmú etanol, amelyet tiszta formában töltenek a gépjárművekbe, megelőzte a benzint az eladásokban Brazíliában? Ennek egyik oka, hogy a brazil piacon eladott autók 90%-a képes tiszta alkohollal (és benzinnel, illetve ezek bármilyen arányú keverékével) üzemelni. A másik fő oka az, hogy egy liter tiszta szesz ára a benzin árának nagyjából 2/3-a FORRÁS: McKinsey, Sajtócikkek, KSH

4 McKinsey & Company | 3 Jelenleg a biomasszának van a legnagyobb szerepe a megújulóenergia-felhasználásban az EU-ban és Magyarországon is 47% 100% Napenergia Geotermikus Szélenergia Vízenergia Biogáz és TSZHBiogáz és TSZHBiogáz és TSZHBiogáz és TSZH 2 Szilárd biomasszaSzilárd biomasszaSzilárd biomasszaSzilárd biomassza Magyarország 68 0% 1% 75% EU 27 6,324 1% 4% 1 Gépjármű-üzemanyag nélkül 2 Települési szilárd hulladék FORRÁS: Eurostat Megújuló energiaforrások 1 bruttó felhasználása az EU-ban és Magyarországon, 2008 PJ (NCV)

5 McKinsey & Company | 4 Európai Unió 1 1 Luxemburg nélkül 2Független modellek alapján 3 Maradék elven FORRÁS: Európai Bizottság; Europower and heat; EIA; McKinsey Módszertan: ▪ 1. lépés: az EU 20/20/20 célkitűzéséből kiindulva ▪ 2. lépés: Levonva a bioüzemanyag kötelezettségeket ▪ 3. lépés: Levonva az alapeset 2 egyéb megújuló kapacitásait Módszertan: ▪ 1. lépés: az EU 20/20/20 célkitűzéséből kiindulva ▪ 2. lépés: Levonva a bioüzemanyag kötelezettségeket ▪ 3. lépés: Levonva az alapeset 2 egyéb megújuló kapacitásait Hő és áram biomasszábólHő és áram biomasszábólHő és áram biomasszábólHő és áram biomasszából 1,6371,55285 Geotermikus hő és áramGeotermikus hő és áramGeotermikus hő és áramGeotermikus hő és áram 16 Hőtermelés napenergiábólHőtermelés napenergiábólHőtermelés napenergiábólHőtermelés napenergiából 44 Áram napenergiából59 Áram szélenergiából Áram vízenergiából Hő és áram megújulókbólHő és áram megújulókbólHő és áram megújulókbólHő és áram megújulókból 2,651 Bioüzemanyag kötelezettségekBioüzemanyag kötelezettségekBioüzemanyag kötelezettségekBioüzemanyag kötelezettségek Teljes VEF megújulókbólTeljes VEF megújulókbólTeljes VEF megújulókbólTeljes VEF megújulókból 2,977 Szennylúg (papíripari melléktermék, 85 TWh) 3 Biomassza nélkül az európai országok ambiciózus megújuló-energia céljai nem elérhetőek Végső energia felhasználás (VEF) a különböző megújulókból, 2020 TWh

6 McKinsey & Company | 5 A biomassza igény várt növekedésének három fontos oka Az EU biomassza igénye a következő 10 évben növekedni fog, több fontos tényezőnek köszönhetően Szabályozói/gazdasági tényezők ▪ Jelentős ÜHG kibocsátás csökkentési lehetőség ▪ Gazdaságosság – a biomassza az egyik legköltséghatékonyabb megújuló forrás ▪ Jelentős helyi bevételi forrás ▪ Hozzájárul az energiabiztonság és forrásdiverzifikáció megteremtéséhez A többi megújuló energiaforrás limitált jelenléte ▪ A többi megújuló forrás (szél, nap) jelenléte mérsékelt az EU 20%-os megújuló forrású energiafelhasználási céljához képest Technológiai tényezők ▪ A biomassza képes ellátni az alap- és csúcsidőszaki keresletet is ▪ A 20/20/20 célok elérése biomassza nélkül jóval költségesebb megújuló források alkalmazását és magas hálózati beruhá- zásokat feltételezne ▪ Az EUban 2020-ig gyors biomassza-igény növekedés várható (évente 8,3% 2005-től 2020-ig) ▪ A 20/20/20 célok elérése biomassza nélkül jóval költségesebb megújuló források alkalmazását és magas hálózati beruhá- zásokat feltételezne ▪ Az EUban 2020-ig gyors biomassza-igény növekedés várható (évente 8,3% 2005-től 2020-ig) FORRÁS: McKinsey

7 McKinsey & Company | 6 1 Gazdaságos felhasználás €20/tonna CO2 és 70 USD/hordó kőolajár esetén Villamos- energiaVillamos- energiaVillamos- energiaVillamos- energia Hő Bioüzem- anyagBioüzem- anyagBioüzem- anyagBioüzem- anyag , , % CAGR, 2005–20 FORRÁS: McKinsey biomassza modell 11% 7% 15% EU-27 A biomasszából származó energia felhasználásának évente nagyjából 9%-kal kell növekednie 2005-től ahhoz, hogy az EU elérje a kitűzött célrendszert 9% p.a. 1 Ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a 2020-as célkitűzést, a biomassza felhasználásnak nagymértékben növekednie kell Végső energiafelhasználás TWh, EU-27 ALAPESET

8 McKinsey & Company | 7 Bulgária Ausztria Belgium Dánia Franciaország Németország Írország Hollandia Svájc Egyesült Királyság Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Görögország Olaszország Portugália Spanyolország Finnország Norvégia Svédország Ukrajna Közép/Nyugat 688 1,058 Biomassza potenciál Igény Kelet Dél Ukrajna PotenciálIgény 1 Skandinávia Bioüzemanyag, hő és villamosenergia igényt figyelembe véve FORRÁS: McKinsey biomassza modell Végső energia TWh Európa biomassza-termelése az igény nagy részét képes kielégíteni, de Nyugat- és Dél-Európának szüksége lesz importra

9 McKinsey & Company | 8 Bioetanol Növényi olaj Fás biomassza Oroszország Ukrajna Európa Kanada U.S. Brazília Afrika Ausztrálázsia Alapesetet figyelembe véve FORRÁS: McKinsey biomassza modell Végső energia igény 1, 2020 TWh Észak-Amerikának biomassza-feleslege van, amit Európába tud exportálni ALAPESET

10 McKinsey & Company | 9 VEF 1 BAU FORRÁS: GKM; Magyarország Megújuló Stratégia 2020; EC DG Trends to 2020 előrejelzés; McKinsey Hő Villamos- energiaVillamos- energiaVillamos- energiaVillamos- energia Bioüzem- anyagBioüzem- anyagBioüzem- anyagBioüzem- anyag Magyarország végső energiafogyasztása 2020 előrejelzés, TWh Jelenlegi termelés megújulókból, Várt növekedés a 2020-as célhoz TeljesT Wh Ebből biomassza TWh Megú- julók VEF % ▪ Annak ellenére, hogy Magyarország megújuló célja 2020-ra 13% az energiafo-gyasztásban, nem lesz könnyű elérni a jelenlegi 6%-ról ▪ Az erőforrások korlátozott jelenlétének köszönhetően a 2020-ig várt növekedés 80%-át várhatóan biomasszából fedezzük ▪ A szél és a napenergia aránya kedvező technológiai és szabályozási változások esetén magasabb lehet az előrejelzésnél ▪ A világos és kiszámítható politikai és szabályozási háttér hiánya gátolja a jelentős szektorbeli beruházásokat ▪ Annak ellenére, hogy Magyarország megújuló célja 2020-ra 13% az energiafo-gyasztásban, nem lesz könnyű elérni a jelenlegi 6%-ról ▪ Az erőforrások korlátozott jelenlétének köszönhetően a 2020-ig várt növekedés 80%-át várhatóan biomasszából fedezzük ▪ A szél és a napenergia aránya kedvező technológiai és szabályozási változások esetén magasabb lehet az előrejelzésnél ▪ A világos és kiszámítható politikai és szabályozási háttér hiánya gátolja a jelentős szektorbeli beruházásokat Magyarországnak elsősorban biomasszára kell támaszkodnia ahhoz, hogy elérje az EU által kitűzött 13%-os célt Összesen: % 82% 86% 100% 71% 76% … Biomassza aránya 85% 1 Hő adat 2007-es A 2020-as cél teljesítéséhez szükséges növekedés 80%-át biomasszával kell betölteni 80% TeljesT Wh Ebből biomassza TWh

11 McKinsey & Company | 10 A biomassza megfelelő mértékű alkalmazásának biztosítása érdekében három kihívásnak kell megfelelni 2 Megfelelő szabályozási környezet ▪ A szabályozónak stabil keretet kell kialakítani, biztosítva a szükséges beruházásokhoz a megfelelő szintű ösztönzést és garanciákat. ▪ A szabályozónak egyensúlyt kell teremtenie az energiabiztonság, a helyi bevételek és a környezeti feltételek között azért, hogy ki tudja alakítani politikáját 1 Magas szintű biomassza ellátási lánc kialakítása ▪ A megbízható ellátási lánc beruházásokat igényel, amely képes mozgósítani a hulladékot, energianövény termelését teszi lehetővé, elősegíti a biomassza tárolását, szállítását és kereskedelmét ▪ Új technológia szükséges a biomassza begyűjtéséhez, tárolásához és energiává alakításához 3 Környezeti fenntarthatóság ▪ A fenntartható biomassza ellátás széles körben elfogadott kritériumainak kialakítása szükséges ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek a nemkívánatos földhasználati változások, hogy csökkenjenek a befektetők hírnevét fenyegető kockázatokat, és hogy lehetővé váljon a biomassza kereskedelme FORRÁS: McKinsey

12 McKinsey & Company | 11 A biomassza ellátási lánc fenntartható mobilizálásának komoly kockázata van Kínálat-mozgósítási potenciál 2020-ban TWh, Végső Energia Magas Alacsony Erdészeti biomasszaErdészeti biomasszaErdészeti biomasszaErdészeti biomassza Holtfa Hulladék Élelmiszer- növényekÉlelmiszer- növényekÉlelmiszer- növényekÉlelmiszer- növények Energianövények Mezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladék 18,056 A fenntartható mobilizálás veszélyei Részesedés a teljes potenciálból % Teljes elméleti ellátási potenciál ▪ Épülhet a jelenlegi erdészeti infrastruktúrára, ugyanakkor az ellátási láncot ki kell építeni az újonnan belépő felhasználók felé ▪ A növénytípusok kialakítás alatt vannak ▪ Az ellátási lánc lassú felépítése – Hiányzik a begyűjtés technológiai háttere és gyakorlata – Hiányoznak a beruházások ▪ A mezőgazdászok és a közvélemény lassan fogadja el ▪ Élelmiszernövény árak növekednek, Rising prices for food crops, ellátásszűkösség ▪ Az ellátási lánc lassú felépítése – Hiányzik a begyűjtés technológiai háttere és gyakorlata – Hiányoznak a beruházások ▪ Az eltávolítási arányt meg kell találni (Egyensúly a gazdaságosság és az eltávolítás hatásai között) 2 ILLUSZTRÁCIÓ 1 A % érték függ az elvetett növényekkel kapcsolatos feltételezésektől, ezáltal indikatív érték, a modell a beállítások alapján számított telepítésnek megfelelően számítja FORRÁS: McKinsey 1

13 McKinsey & Company | 12 Megbízható és hatékony ellátási lánc létrehozásához beruházásokra lesz szükség A jelenlegi értéklánc problémája A biomassza minőségének és mozgó- sításának növelése ▪ A mezőgazdasági hulladék egy részének a tulajdonságai nem megfelelőek (magas hamu jelenlét) ▪ Erdészeti biomassza: Csökkent fűtőérték a nedvesség miatt (< 4.5 MWh/t) ▪ Biomassza-feldolgozó infrastruktúra kialakítása, például – Pellettáló (Körülbelül € /tonna beruházás szükséges) – Pörkölés: A biomassza inert környezetben, viszonylag alacsony hőmérséklenet történő hevítése javítják a biomassza tulajdonságait 1 ▪ Biomassza-szállítási és tárolási infrastruktúra fejlesztése Szükséges fejlesztés ▪ A nagyméretű, megbízható beszállítói háttér hiánya miatt nehéz tonnánál nagyobb beruházásokat véghezvinni ▪ Egy aggregátor képes nagy, megbízható, egyenletesen jó minőségű biomasszát szolgáltató partnerré alakítani az aprózottan szállító termelőket Megfelelő méretű beszállítók létrehozása 1 1 A pörkölés szilárd, alacsony nedvességtartalmú, víztaszító anyagot hoz létre, ami magasabb energiatartalmú, mint a feldolgozatlan biomassza FORRÁS: Bioenergy Business; McKinsey

14 McKinsey & Company | 13 A biomassza források és a szabályozói környezet befolyásolja az árat és a kínálatot Ø „Zöld Világ" (nincsenek kereskedelmi korlátok, teljes biomassza potenciál, teljesült elvárás) Globális egyensúlyi biomassza-kínálat €/t biomassza Mg. hulladék Energianövények Egyéb biomassza Erdészeti biomassza 3,292 1 / 2 „Fosszilis Világ" (kereskedelmi korlátok, csökkentett biomassza potenciál, 50%-nyi elvárás) „Alapeset" (kereskedelmi korlátok, csökkentett biomassza potenciál, teljesült elvárás) 1,892 2,764 Mennyiség (m tonna) Ø Ø 88 Következmények ▪ Kedvezőbb szabályozói háttér és több mozgósítható biomassza („Zöld Világ" forgatókönyv) – A biomassza átlagos ára 10%- kal csökken – A kibocsátás-csökkentés intenzitását 50%-kal növeli ▪ Egy korlátozottabb változat ("Fosszilis Világ" forgatókönyv) – A kibocsátás-csökkentés intenzitását 55%-kal csökkenti – A biomassza átlagos ára 15%- kal növekszik Mennyiség (m tonna) FORRÁS: McKinsey biomassza modell

15 McKinsey & Company | 14 1 Minden beruházási és működési ösztönzővel 2PÁ: Piaci ár. Finnországban a kapacitás-beruházást az állam támogatja, a teljes érték legfeljebb 40%-áig. A becsült beruházási költség 45 EUR / MWh. A kötelező átvételi árat január elsején vezetik be 3Szárazföldön 4A megújuló portfólió szabvány (RPS) elvárja egy villamosenergia-szolgáltatótól, hogy az energia bizonyos része megújuló forrásból származzon 5 Magyarországon létezik beruházási támogatás, legfeljebb 1 Milliárd Forint értékben Megjegyzés: Az árak országon belül is különbözhetnek, például kapacitás vagy technológia alapján. Az ábra általános közelítéseket tartalmaz 2007, biomassza erőművek teljes támogatása 1 €/MWh 60+PÁ PÁ 2 44+PÁ FORRÁS: EU PV Policy Group; Kormányzati honlapok; Fraunhofer Intézet ▪ Nincs európai szintű biomassza- támogatási vagy szabályozási terv, ezáltal az országonkénti modellek nagymértékben eltérnek egymástól ▪ A legtöbb országban nincs kialakult szemlélet arra, hogy hogyan osszák fel a megújuló célmennyiségeket az egyes típusok között, illetve nincs következetes és optimális szabályozó rendszer ennek támogatására ▪ Jelentős szabályozói irányítás szükséges a biomassza támogatásának biztosításához Közvetlen beru- házási támogatás Kötelező átvételi ár Zöld bizonyítvány /RPS 4 Adókedvezmény 98 5 Jelenleg nincs konzisztens szabályozói támogatása a bioenergiának 2

16 McKinsey & Company | 15 Erdészet Holtfa Hulladék Mezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladékMezőgazdasági hulladék Növény termőterület Szabad terület Legelő Szűz terület Teljes elméleti ellátási potenciál 2, ,890 Elvárt igény Villamosenergia Hő Bioüzemanyag 800 1, Potenciális biomassza termelés az összes egyéb területigény kielégítését követően (élelmiszer, erdészeti termékek, erdősítések, REDD - erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése) FORRÁS: McKinsey biomassza modell EU-27 Az EU-ban nem áll rendelkezésre elegendő terület ahhoz, hogy kielégíthesse azokból a biomassza-igényt Biomassza-termelő területek elméleti hozama 2020-ban 2020, TWh, Primer Energia, EU-27

17 McKinsey & Company | Biomassza ellátási lánc – A lehetséges biomassza területek aprózottak, és az országban elszórva találhatóak. Emiatt együttműködésre lenne szükség a termelők között – Nehéz tárgyalni a potenciális termelőkkel. Nincs stabil, megbízható beszállítói háttér, a lassú megtérülés és a költségek miatt – Kezdetleges infrastrukturális háttér, elsősorban a feldolgozásban 1. Biomassza ellátási lánc – A lehetséges biomassza területek aprózottak, és az országban elszórva találhatóak. Emiatt együttműködésre lenne szükség a termelők között – Nehéz tárgyalni a potenciális termelőkkel. Nincs stabil, megbízható beszállítói háttér, a lassú megtérülés és a költségek miatt – Kezdetleges infrastrukturális háttér, elsősorban a feldolgozásban Bár Magyarországnak szüksége, és lehetősége is van a biomassza- felhasználás növelésére, a három fő akadállyal szembe kell néznünk 3. Környezeti fenntarthatóság – Jelenleg elsősorban a támogatások miatt építenek biomassza erőművet az országban. Ez hatékonysági differenciálás hiányában nem ösztönzi a befektetőt arra, hogy magas hatékonyságú erőműveket építsenek. – A biomassza által kínált környezeti előnyök kiaknázásának feltétele, hogy a terület környezetterhelése ne csökkenjen (tápanyagpótlás, növényültetés) 3. Környezeti fenntarthatóság – Jelenleg elsősorban a támogatások miatt építenek biomassza erőművet az országban. Ez hatékonysági differenciálás hiányában nem ösztönzi a befektetőt arra, hogy magas hatékonyságú erőműveket építsenek. – A biomassza által kínált környezeti előnyök kiaknázásának feltétele, hogy a terület környezetterhelése ne csökkenjen (tápanyagpótlás, növényültetés) 2. Szabályozási háttér – Erőmű létesítése jelenleg szélsőségesen bonyolult folyamat Magyarországon, a megvalósítás időtartama pedig akár 4–5 év is lehet társadalmi beleegyezés esetén – Ösztönzési rendszer bizonytalan, és hátrányosan érinti a zöldmezős beruházást – Nincs egységes biomassza szabvány 2. Szabályozási háttér – Erőmű létesítése jelenleg szélsőségesen bonyolult folyamat Magyarországon, a megvalósítás időtartama pedig akár 4–5 év is lehet társadalmi beleegyezés esetén – Ösztönzési rendszer bizonytalan, és hátrányosan érinti a zöldmezős beruházást – Nincs egységes biomassza szabvány FORRÁS: E-met.hu; Energia Hivatal; Biomassza tanulmányok


Letölteni ppt "Biomassza: nélküle nem fog menni. Vele hogyan? Konferencia előadás 2010. november 25. CONFIDENTIAL AND PROPRIETARY Any use of this material without specific."

Hasonló előadás


Google Hirdetések