Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neuromuscularis betegségek Arányi Zsuzsanna. Neuromuscularis betegségek  Radiculopathiák  Plexopathiák  Mononeuropathiák  Polyneuropathiák  Motoneuron.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neuromuscularis betegségek Arányi Zsuzsanna. Neuromuscularis betegségek  Radiculopathiák  Plexopathiák  Mononeuropathiák  Polyneuropathiák  Motoneuron."— Előadás másolata:

1 Neuromuscularis betegségek Arányi Zsuzsanna

2 Neuromuscularis betegségek  Radiculopathiák  Plexopathiák  Mononeuropathiák  Polyneuropathiák  Motoneuron betegségek  Neuromuscularis junkció betegségei  Myopathiák

3 Motoneuron betegségek  Motoneuronok progresszív degenerációja Paresis Normális sensoros és autonóm funkciók  Két fő típus: Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS): centralis és peripheriás motoneuronok degenerációja Spinalis izomatrophia (SMA) / peripheriás motoneuronok degenerációja

4 ALS Jean Martin Charcot írta le először 1874-ben.  Incidencia: 2 / / év  Prevalencia: 6 / Lou Gehrig-f. betegség

5 ALS- Klinikai típusok Klasszikus ALS Peripheriás motoneuron kezdet Progresszív muscularis atrophia (PMA) Bulbaris kezdet Progresszív bulbaris paresis Centralis motoneuron kezdet Primer lateralsclerosis  Sporadikus ALS Klasszikus ALS Progresszív muscularis atrophia (PMA) Primer lateral sclerosis Progresszív bulbaris paresis Progresszív pseudobulbaris paresis  Familiaris ALS (5-10%) Autosom domináns  SOD1 mutációk  Nincs SOD1 mutáció Autosom recesszív  SOD1 mutáció  Chronicus juvenilis ALS (Tunézia) X-hez kötött  ALS + frontotemporalis dementia

6 ALS- Kezdeti klinikai tünetek  Aszimmetrikus kiskézizom atrophia és paresis (szegmentális eloszlás) % Diff. dg.: radiculopathia, n. ulnaris laesio  Proximalis kar atrophia és gyengeség (‘cséphadaró’ arm) Diff. dg.: radiculopathia  Bulbaris kezdet % Dysarthria és dysphagia Diff. dg.: myasthenia gravis, pseudobulbaris paresis  Spasticus paraparesis Diff. dg: spinalis betegség

7 ALS- tünetek és lefolyás  Centrális és peripheriás motoneuron károsodás tünetei egyszerre Atrophia, fasciculatio, izomgörcsök Spasticitás, hyperreflexia, Babinski  Gyors progresszió  Átlagos túlélés: 2-5 év Halál oka: légzési elégtelenség

8 ALS- kezelés  Nincs gyógymód  Egyetlen ALS kezelésére törzskönyvezett gyógyszer: riluzol (gátolja a glutamát preszinaptikus felszabadulását), túlélést 3-6 hónappal hosszabbítja meg  Szupportív kezelés: Izomrelaxánsok Antidepresszánsok, anxiolytikus gyógyszerek PEG súlyos dysphagia esetén Segédeszközök Lélegeztetés?? Riluzol vizsgálatok

9 Infantilis és juvenilis spinalis izomatrophiák (SMA I-III)  1 / élveszületés  Autoszom recesszív  A betegek 95%-ában az SMN (survival motoneuron) génben (chr. 5) mutáció mutatható ki

10 Infantilis és juvenilis spinalis izomatrophiák (SMA I-III)  SMA I: Werdnig-Hoffmann betegség. Születéskor fennálló tünetek- ‘floppy baby’. Halál 1-2 éven belül.  SMA II.: közbülső forma  SMA III: Kugelberg-Welander betegség Tünetek éves korban kezdődnek: proximalis, szimmetrikus alsó végtagi paresis Változó mértékű progresszió Differential diagnosis: izomdystrophiák Dg.: EMG (krónikus neurogen jelek), genetikai vizsgálat

11 Felnőttkori spinalis izomatrophiák / peripheriás motoneuron betegségek SMA IV: ‘felnőttkori' proximalis spinalis izomatrophia  Kezdet: éves korban  Öröklődésmenet: 70% AR, 30% AD  Gén ismeretlen  Tünetek: végtagövi izmok nagyon lassan progrediáló paresise és atrophiája. Aszimmetrikus lehet, m. quadriceps gyakran érintett. Nincs bulbaris érintettség.  Differential diagnosis: izomdystrophia, ALS

12 Felnőttkori spinalis izomatrophiák / peripheriás motoneuron betegségek dSMA V: ‘felnőttkori' distalis spinalis izomatrophia  Kezdet: éves korban  Öröklődésmenet : AD  Gén ismeretlen  Tünetek: lassan progrediáló distalis paresis és atrophia  Differential diagnosis: polyneuropathiák

13 Felnőttkori spinalis izomatrophiák / peripheriás motoneuron betegségek Benignus focalis amyotrophia  Általában sporadikus  Gyakoribb férfiaknál  Fiatal felnőttkorban kezdődik, néhány éven keresztül lassan progrediál, majd stagnál  Tünetek: kiskézizom atrophia az egyik oldalon  Differential diagnosis: ALS, n. ulnaris laesio

14 Neuromuscularis junctio NormálisMyasthenia gravis

15 Neuromuscularis junctio betegségei Preszinaptikus  Lambert-Eaton sy.  Botulismus  Hypermagnesiemia  Skorpióméreg Postszinaptikus  Myasthenia gravis  Congenitalis myasthenia  Kígyóméreg

16 Myasthenia gravis  Incidencia: 1-9 /  Prevalencia: /  Kissé gyakoribb nőknél  Incidencia csúcsok: év év

17 Myasthenia gravis  Ok: a neuromuscularis junctio posztszinaptikus membránján levő ACh receptorok elleni autoimmun válasz  kóros neuromuscularis transzmisszió  fáradékonyság és gyengeség  Gyakran társul thymomával (10%), perzisztáló thymus- szal (70%) Thymoma jelenléte esetén 55%-ban alakul ki MG  Gyakran társul más autoimmun betegségekkel (pl. thyroiditis, rheumatoid arthritis stb.)

18 Myasthenia gravis tünetei  Fájdalmatlan, változó intenzitású izomgyengeség, amelyet megerőltetés, kifáradás előhoz, pihenés javít  A gyengeség mértéke változhat percről percre, diurnalisan (este kifejezettebb) vagy egyik hétről a másikra  Hidegben csökkennek a tünetek  A kezdeti tünetek spontán elmúlhatnak és hónapok múlva vagy még később térnek vissza  A gyengeség eloszlása jellegzetes  Az agyidegek által innervált izmok gyakran érintettek  Nincs atrophia, reflexeltérés, érzészavar, ill. autonóm eltérés

19 A myasthenia gravis klinikai tünetei  Ocularis forma A betegek 50%-ánál először izolált ocularis tünetek jelentkeznek A betegek 90%-ánál valamikor előfordul ocularis tünet Változó mértékű ptosis, kettőslátás  Bulbaris forma Dysarthria, dysphagia Nasalis regurgitatio Rágási nehezítettség Köhögés, orrfújás nehezített Hypophonia, nasalis hang Facialis gyengeség, lógó fej  Generalizált forma Elsősorban proximalis izmokat érinti A betegek 10-40%-ánál nem fognak kialakulni generalizált tünetek

20 Ocularis myasthenia

21 Myastheniás crisis  Súlyos generalizált és/vagy bulbaris gyengeség vagy légzési elégtelenség  A betegek 8-27%-nál kialakul  Kiváltó tényezők: légúti infekció aspiratio műtéti beavatkozások gyógyszerek

22 A myasthenia gravis diagnózisa  Klinikai kép  Iv. Tensilon (edrophonium) teszt  Elektrofiziológia Repetitív ingerlés Single-fiber EMG  Szerológia Ach receptor ellenes antitest: a betegek 70-90%-ánál jelen van MuSK antitestek  Mellkas CT

23 Repetitív ingerlés Normális repetitív ingerlés A neuromuscularis junkció ‘biztonsági faktora’ miatt normális esetben hosszan tartó, nagy frekvenciájú ingerlés hatására sem csökken az izomválasz nagysága

24 Repetitív ingerlés myasthenia gravisban Decrement alakul ki 3 Hz-es repetitív ingerléssel nyugalomban 30 s maximal innervatio után innervatio után 2 perccel innervatio után 4 perccel Nem obligát eltérés – nem minden izomban van jelen Az izom melegítésekor megnő a decrement mértéke

25 Myasthenia kezelése  Kolin-észteráz gátlók (piridosztigmin) tüneti kezelés idővel csökken a hatása adag: 4-6 x 60 mg  Immunszuppresszív kezelés kezdetben kortikoszteroidok + azatiopirin végül azatiopirin monotherapia  Plasmapheresis vagy IVIG myastheniás krízisben  Thymectomia

26 Lambert-Eaton syndroma  A neuromuscularis junctio preszinaptikus zavara  Autoimmun betegség  Feszültségfüggő preszinaptikus calcium csatornák elleni antitestek  60-70%-ban paraneoplasiás eredetű paraneoplasiás LEMS-ben 90%-ban kissejtes tüdőrák LEMS diagnózisa sokszor megelőzi a tumor diagnózisát  Ritka

27 Lambert-Eaton syndroma- tünetek  Fluktuáló gyengeség, elsősorban a proximalis alsó végtagi izmok érintettek  Areflexia  Kolinerg autonom tünetek: szájszárazság, ortosztatikus hipotensio stb.

28 Lambert-Eaton syndroma- diagnózis Alacsony motoros válaszok 3 Hz-es repetitív ingerlés- decrement 20 Hz feletti repetitív ingerlés- increment at rest 30 s-os maximalis innervatio után innervatio után 2 perccel 20 Hz-es ingerlés Elektrofiziológia Szerológia

29 LEMS kezelése  Tumor eltávolítása  ACh-észteráz gátlók mérsékelt hatás  lmmunmoduláns szerek  Aminopyridinek

30 Myopathiák  Öröklődő izombetegségek Izomdystrophiák Izom ioncsatorna betegségek (channelopathiák) Mitochondrialis myopathiák Metabolicus myopathiák  Szerzett izombetegségek Inflammatoros myopathiák Endokrin és toxikus myopathiák Infectiosus izombetegségek

31 Izombetegségek tünetei  Izomfájdalom és fáradtság; exercise intolerancia  Proximalis és szimmetrikus izomgyengeség Kacsázó járás; nehezen áll fel ülésből, nehezen jár lépcsőn; Gower’s jel Térdek hyperextensioja Fokozott lumbalis lordosis, scoliosis Kontrakturák, feszes Achilles ínak  Myopathiás arc  Izomatrophia; pseudohypertrophia  Myotonia  Ínreflexek normálisak vagy csökkentek

32 Izombetegségek diagnózisa  Kreatinin kináz (CK) emelkedett sok myopathiában (izomrost necrosis jele)  Myoglobinuria (izomrost necrosis jele)  ENG / EMG: neurogen és myogen gyengeség elkülönítése  Izombiopszia kóros izomrostok gyulladás jelei izomrost összetevők immunhisztokémiai vizsgálata  Genetikai vizsgálat

33 Izomdystrophiák  Herediter myopathiák- progresszív gyengeség és izomatrophia  A sarcolemma-asszociált cytoskeletalis rendszer összetevőinek genetikai hibája

34 Sarcolemma-asszociált cytoskeletalis rendszer

35 Duchenne izomdystrophia Dystrophinopathia  A betegséget először 1881-ben írták le- a dystrophin gént kb. 20 éve fedezték fel  Ok: dystrophin hiánya, amely az izomrostok progresszív pusztulásához vezet Becker típus: csökkent dystrophin mennyiség; enyhébb lefolyás  X-kromoszómához kötött  1 / 3500 élveszületés, csak fiúknál fordul elő, lányok hordozók lehetnek

36 Duchenne izomdystrophia  3-5 éves korban kezdődik  Kezdeti tünetek: nehezen kel fel ülésből, guggolásból, nehezen tud lépcsőt járni, kacsázó járás  A gyengeség legkifejezettebb a végtagövi és a paravertebralis izmokban; craniobulbaris izmok megkíméltek  Skeletalis deformitások  Cardiomyopathia  9-11 éves korra járásképtelen  Várható élettartam: év

37 Duchenne izomdystrophia Gower-f. jel

38 Duchenne izomdystrophia Vádli pseudohypertrophia

39 Duchenne izomdystrophia Diagnózis: Dystrophin immunhisztokémiai vizsgálata az izombiopsziás anyagban Deléció kimutatása a dystrophin génben Normális Duchenne izomdystrophia

40 Limb-girdle dystrophiák  Okok: Sarcoglycanopathiák Calpain hiány Caveolin hiány Dysferlin hiány stb.  Sarcoglycanopathiák- autoszom recesszív limb-girdle dystrophiák kb. 10%-a α, β, γ, δ sarcoglycanok

41 Dystrophia myotonica  Prevalencia: 3-5 /  Második leggyakoribb izomdystrophia  Ok: CTG trinukleotida expanzió a 19. kromoszómán  Autoszom domináns öröklődés, anticipáció  Multiszisztemás betegség: Myotonia: az izommembrán fokozott ingerlékenysége  gyors izomelernyedés nem lehetséges Progresszív izomgyengeség és sorvadás, főként a craniális és distalis izmokban Cataracta, frontalis kopaszodás, hereatrophia Cardialis érintettség, mentalis retardatio

42 Dystrophia myotonica

43

44

45 Myopathiás arc

46 Facioscapulohumeralis dystrophia  Prevalencia: 50 /  Harmadik leggyakoribb izomdystrophia  Autoszom domináns  Kezdődhet csecsemőkorban  középkorban  Progresszív izomgyengeség és sorvadás főként az arc, scapularis, proximalis kar és peronealis izomzatban  myopathiás arc, scapula alata, karok emelése nehezített, lógó lábfej  Élettartamot nem befolyásolja jelentősen

47 Facioscapulohumeralis dystrophia

48

49

50 Izom ioncsatorna betegségek

51 Myotonia congenita  Az izom Cl csatornájának mutációja  Autoszom domináns forma: Thomsen, autoszom recesszív forma: Becker  Tünetek: Myotonia (izommembrán fokozott ingerlékenysége): izommerevség, izom elernyedésenek nehézsége, warm-up jelenség Hypertrophisált izmok  Therapia: carbamazepin, phenytoin, mexiletin

52 Myotonia congenita Mytoniás kisülés EMG-ben Izomhypertrophia ‘Lid-lag’ jelenség

53 Hypokalemiás periodikus paralysis  Ca csatorna mutációk  AD öröklődés, csökkent penetrancia nőknél  Prevalencia- 1 :  Generalizált vagy körülírt, rohamokban jelentkező gyengeség, hipokalemiával társulva  A roham alatt az izommembrán depolarizált állapotban van (nincs EMG aktivitás)  Gyakran éjszaka jelentkeznek a rohamok  Fizikai megerőltetés vagy szénhidrátban gazdag étel rohamot provokálhat  Idővel myopathia alakulhat ki

54 Hypokalemiás periodikus paralysis  Diagnózis: Hypokalemia a roham alatt Roham provokálása (glukóz + inzulin adásával)  Kezelés: Roham alatt- per os kálium (2-10 g) Rohamok megelőzése- acetazolamid, fizikai megerőltetés + szénhidrátban gazdag étel kerülése

55 Gyulladásos izombetegségek  Dermatomyositis  Polymyositis  Inclusion body myositis  Más systemás autoimmun betegségekhez társuló myositis (SLE, Sjögren sy. stb.)

56 Dermatomyositis  Humoralisan mediált autoimmun betegség (microangiopathia), izom és bőr érintettséggel  A tünetek hetek, hónapok alatt alakulnak ki  Gyakran paraneoplasiás

57 Dermatomyositis- tünetek  Izom Fájdalom és gyengeség a proximalis végtagizomzatban Dysphagia Lógó fej  Bőr Bőrpír az arcon, nyakon, mellkason elől (V-alakban) Bőrpír az ízületek extensor felszínén (Gottron-jel) Periorbitalis oedema, szemhéjak lilás elszíneződése Az izomgyengeség megelőzheti a bőrtüneteket Bőrtünetek jelentkezhetnek izomtünetek nélkül is

58 Dermatomyositis

59

60 Dermatomyositis- társuló tünetek  Cardialis eltérések  Interstitialis tüdőbetegség (a betegek 10-20%- ánál)  Ízületi betegség  Malignus betegség (6-45%)

61 Dermatomyositis Perivascularis gyulladásos infiltrátum

62 Polymyositis  Cellularisan-mediált immunválasz az izomrostok ellen  A tünetek a dermatomyositishez hasonlóak; nincsenek bőrtünetek  Ritkábban paraneoplasticus mint a dermatomyositis

63 Polymyositis Endomysialis gyulladás az izomrostok körül ill. az izomrostokon belül

64 Dermato-, polymyositis diagnózisa / therápiája  CK emelkedett (ált. > 1000)  Autoantitestek  EMG: myogen eltérések  Izombiopszia: gyulladás jelei DM: perivascularis infiltratio, főként a perimysiumban PM: endomysialis gyulladás  Therápia: immunszuppresszió, hosszú távú szteroid kezelés (1 mg/tskg/nap)

65 Endocrin és toxicus myopathiák  Toxicus myopathiák: Koleszterint csökkentő szerek: sztatinok, clofibrát Kortikoszteroidok Alkohol Heroin

66 Kortikoszteroid myopathia  Hosszú távú kortikoszteroid kezelés szövődménye  Nincs izomrost necrosis – CK normális  EMG normális

67 Endocrin és toxicus myopathiák  Endocrin myopathiák Thyreotoxicus myopathia Hypothyreosis Hyperparathyreosis Mellékveseelégtelenség Hypokalemia


Letölteni ppt "Neuromuscularis betegségek Arányi Zsuzsanna. Neuromuscularis betegségek  Radiculopathiák  Plexopathiák  Mononeuropathiák  Polyneuropathiák  Motoneuron."

Hasonló előadás


Google Hirdetések