Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az orvosi professzionalizáció kérdései Magyarországon a 18-19. században 2011. március 30. Simon Katalin.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az orvosi professzionalizáció kérdései Magyarországon a 18-19. században 2011. március 30. Simon Katalin."— Előadás másolata:

1 Az orvosi professzionalizáció kérdései Magyarországon a században március 30. Simon Katalin

2 Professzionalizációs lépések monopóliumtörekvések képzés és szakmai jogok gyakorlása fölötti kontroll hivatással kapcsolatos normák rögzítése szakmai önállóság kivívása

3 Eltérő képzési formák Képzés ma: 1. egységes alapok, utána specializálódás 2. ismeretek megszerzése szigorúan szabályozva, helye az egyetem / főiskola 3. elmélet és gyakorlat fontossága Képzés a középkortól a 18. századig: 1. sokféle orvosló, eltérő képzettséggel (tudásszintben óriási különbségek) 2. ismeretek megszerzése több helyről (egyetem, magániskola, céh, pusztán gyakorlatok ellesése) 3. tevékenységtől függően hangsúlyos az elmélet vagy a gyakorlat

4 Medicina – chirurgia kettőssége 1163, Tours-i zsinat 1215, IV. lateráni zsinat 1279, Buda „Ecclesia abhorret a sanguine” MedicinaChirurgia belső betegségekkülső betegségek egyetemcéh elméletgyakorlat tudóskézműves

5 A sokszínű „orvosi piac” 1. orvosdoktor 2. sebészmester 3. specialisták, vándorgyógyászok: lithotomus herniotomus fogász szemész (hályogműtő) 4. népi gyógyászok

6 Jan Steen: Doktori vizit ( körül, London, Wellington Museum)

7 David Teniers, ifj.: A sebész (1670 körül, Norfolk, Chrysler Museum of Art)

8 Gerrit Dou: A doktorJohann Christian Fiedler: Vizit (1653, Bécs, Kunsthistorisches Museum) (17. sz. közepe, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)

9 Jacob Toorenvliet: Érvágó sebész (1666, London, Wellcome Library) Amputáció Lorenz Heister Lehrbuch der Chirurgie című tankönyvéből (1718)

10 Jan Victors: Piac kuruzslóval (1650 körül, Budapest, Szépművészeti Múzeum)

11 Giovanno Domenico Tiepolo: Vásári fogász ( , Párizs, Louvre)

12 Magyarország a 18. század első felében krónikus orvoshiány 1720: 37 orvosdoktor, 105 borbély-sebész orvosok főleg városokban képzésük: külföldi egyetem vagy orvosi magániskolák sebészek városokban (céhek: borbély, sebész, fürdős) és vidéken (céhbe inkorporálva vagy kontárként) képzésük: céh vagy hadsereg

13 Az állami beavatkozás kezdetei politia medica 1770: Generale Normativum közegészségügyi ellátás megszervezése 1752: tiszti főorvosi helyek „kuruzslók” kiszorítása képzés egységesítése orvosok: 1754-től egyetemi diploma kell működési engedélyhez sebészek: 1761-től orvos előtti vizsga kötelezővé tétele 1770, Nagyszombat – orvosi kar

14 Sebészképzési modellek a 18. században 1. céhek 2. Itália: doctor utriusque medicinae 3. sebészeti iskolák, társaságok, akadémiák: sebészek a kezdeményezők: 1724, Párizs: École de Chirurgie 1731, Párizs: Académie Royal de Chirurgie 1745, London: Company of Surgeons orvosok vagy az uralkodó a kezdeményező: Montpellier 4. egyetemi képzés

15 Speciális sebészképző iskolák Cél: jól képzett sebészek a hadseregben modern felszerelés – erős elméleti alapok – sok gyakorlat 1724, Berlin: Collegium Medico-Chirurgicum (I. Frigyes Vilmos) 1785, Bécs: Josephinum (II. József – Alessandro Brambilla) 1795, Berlin: Pepinière (Johann Goercke)

16 Sebészképzési modellek a 18. században 2. Céhek visszaszorítása : orvosok megjelenése a vizsgán regionális iskolák létrehozása → általában szülészet oktatása is → sebészeknek, bábáknak pl. Habsburg Birodalom líceumai …és megszüntetése 1791: Franciaország 1802: Szászország 1811: Poroszország

17 Első kísérletek az orvosi és sebészeti képzés egységesítésére 1770, Nagyszombat orvosdoktor – sebészmester (1774) 1786, II. József: 5 év, közös tanterv, különbözeti vizsga után sebészdoktor is lehet sikertelen → 1788/9: 4 év orvosdoktori 2 év sebészmesteri 1789: „magasabb sebészet” (Dr. Chir., Mg. Chir.) polgári seborvos (Civil- und Landwundarzt, patronus chirurgiae) – Mo.: , Párizs: École de santé 1795, Berlin: Pepinière

18

19

20 Elsőéves orvostanhallgatók és sebészhallgatók a Pesti Egyetemen (1825/6-1846/1847)

21 A Pesti Egyetemre beiratkozott orvostanhallgatók és sebészhallgatók összesített létszáma (1825/6-1846/7)

22 Végzett orvosdoktorok, valamint sebészmesterek és polgári sebész és szülészek a Pesti Egyetemen (1825/ /189)

23 Az első orvosi érdekvédelmi szervezetek 1837: Patzek József 1839: Czilchert Róbert ― Wachtel Dávid minták: Bécs, Gesellschaft der Ärzte (1837) Gesellschaft Deutscher Naturforscher (1822) 1837: Budapesti Királyi Orvosegyesület, Budapesti Sebészegyesület 1839: Nyitra vármegye, Temesvár, Szatmárnémeti 1840: Borsod vármegye, Miskolc 1842: Moson vármegye, Jász Kerület 1846: Pápa 1847: Arad nyugdíjintézeti tervek, folyóiratok, Schuster-alapítvány

24 Reformkori orvosegyesületek Magyarországon

25 „ a sebészetet fel kell emelni a kézművességből a tudomány szintjére ” Pro és kontra képzés hiányosságai képzés megszüntetése „félorvosok” sebészet fejlődése vidék ellátása betegek bizalma medicina és chirurgia egységesítése

26 Magyarországi orvosdoktorok, 1840 Magyarországi sebészek, 1840

27 Orvos- és sebészhallgatók Pesten 1849/50-től az egységes képzés bevezetéséig

28 Orvos- és sebészi diplomát szerzők Pesten 1849/50-től az egységes képzés bevezetéséig

29

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az orvosi professzionalizáció kérdései Magyarországon a 18-19. században 2011. március 30. Simon Katalin."

Hasonló előadás


Google Hirdetések