Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Élelmiszergazdasági logisztika Segédanyag Összeállította: Dr. Kerekes Benedek és Dr. Antal Tamás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Élelmiszergazdasági logisztika Segédanyag Összeállította: Dr. Kerekes Benedek és Dr. Antal Tamás."— Előadás másolata:

1 Élelmiszergazdasági logisztika Segédanyag Összeállította: Dr. Kerekes Benedek és Dr. Antal Tamás

2 Bevezetés A logisztika az anyagáramlás tervezésével, megvalósításával és irányításával kapcsolatos tevékenységek rendszerszemléletű vizsgálatát és koordinálását végzi a nyersanyag előállításától a késztermék felhasználásáig, sőt a hulladékkezelésig terjedő teljes termelési-fogyasztási láncig. A logisztika feladatköre kiterjed: - anyag-készletgazdálkodás, - csomagolás, - raktározás, - anyagmozgatás, - szállítás, - tárolás - értékesítés, - hulladékgazdálkodás. Az élelmiszeripari logisztika célja: 4M (7 M).

3 A vállalat logisztikai rendszere LOGISZTIKAI RENDSZER: az anyagáramlások, és a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. 3

4 A logisztikai folyamat három fő szakaszra bontható: Az értékesítés köti össze a vállalatot a fogyasztóval, a fogyasztói igény kielégítésének térben és időben történő lebonyolítása. A termelés ellátása (kiszolgálása) a termelési folyamaton belüli anyagellátási folyamatok megoldását jelenti. A beszerzés feladata a vállalkozás számára szükséges anyagok biztosítása. A termeléshez szükséges anyagok biztosítása. A logisztika: vállalati tevékenység, módszer és probléma-megközelítés. Fő jellemzői: Nem kötelezi le magát egyetlen tudomány módszertani megoldásai mellett sem. A legmegfelelőbb módszertani megoldásokat alkalmazza. A logisztika az optimumra törekszik. Nemcsak a matematikailag optimális problémamegoldást keresi, hanem a vizsgált feladat gyakorlati megoldásához szükséges gazdálkodási, szervezési, műszaki és technológiai feltételek et is. Nem részmegoldásokra koncentrál, hanem egyszerre építkezik alulról és felülről, vizsgálja a makro-és mikroszempontokat is

5 2. Élelmiszeripari vállalkozások telephelyválasztása Thünen elméletében a földrajzi munkamegosztás térbeli rendjét a piac, mint központ körül alakult, különböző gazdasági tevékenységekre szakososodott övezetek koncentrikus sávjai alkotják. Az egyes termelési övezeteket egyrészt a termékek árában érvényesített jövedelem, másrészt a termékek tömege, illetve kettő kombinációja. 5

6 Thünen elmélete szerint a piac közelében azokat a javakat célszerű termelni, amelyek értékükhöz képest nagy tömegűek és térfogatúak, illetve a szállítás során romlik a minőségük. Az egyéb, külterjes termékek a perifériára kerülnek. Városellátó zöldségtermelő övezetek: a nagyvárosok környékén olcsó mezőgazdasági munkaerő. Közlekedés (vasút+tehergépkocsi), konzervgyártás, gyorsfagyasztás elterjedésével a zöldség- és gyümölcstermesztés súlypontja városokból áthelyeződött a távolabbi övezetekbe. Az első jelentősebb övezet Budapest körül alakult ki. Utána: Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét-Szeged, Nyíregyháza-Debrecen-Békéscsaba. Optimális telephelyválasztás célja a termelés sajátos igényeinek és a telephelyi adottságok nyújtotta előnyöknek minél célszerűbb egyeztetése

7 Telephelyelméletek Launhardt szerint Launhardt szerint a termelést tulajdonképpen három fő komponens a térbeli háromszög súlypontjába kell telepíteni: o A – termelőhely o B – energiabázis, o C – fogyasztópiac. Pl: Konzervgyár a felvevőpiac, a nyersanyagtermelés közelébe, vagy a jelentős munkaerővel rendelkező térségbe települ. Másik elmélet: Másik elmélet: A telephelyválasztás célja a termelési költségek minimalizálása. Akkor az ideális telephely az a földrajzi pont, ahol valamennyi termelési tényező a legkevesebb költségráfordítással biztosítható Szállítási ktsgek összege itt a minimális. 7

8 Gazdasági nagytér fogalma: Gazdasági nagytér fogalma: több országot is felölelő gazdasági egység, amely viszonylag önálló fejlődésre képes, és a legtöbb termelési ágban telephelyek vertikálisan együttműködő rendszerét alkotja. Térgazdaság iskolája Térgazdaság iskolája: a költségek minimalizálása helyett a nyereség maximalizálását állította előtérbe. Két új dinamikus elemet kapcsolt be, az árak és a kereslet-kínálat hatását a telephelyválasztásra. Felismerte, hogy a konkrét fizikai tér mellett létezik egy másik tér is: gazdasági tér. A gazdasági tér fejlődések során különböző egyensúlytalanságok érvényesülnek. A telepítések során az optimum megtalálásának legfőbb kritériuma, a területi egyensúly kialakítása. Korszerű telephelyelméletek Korszerű telephelyelméletek: nem a költségek minimalizálására vagy a nyereség maximalizálására, hanem az összes tényező optimalizálására törekednek, felismerve, hogy a tényezők köre nem állandó

9 A különböző gyártástechnológiák más más telephely megválasztását indokolják. A lehetséges telepítési elvek alapján két nagy telephely-választási csoport különíthető el: Azok a vállalatok, amelyek jelentős nyersanyagigényűek, a nyersanyag-termelőhely közvetlen közelébe települnek: konzervgyártás, borászat, növényolajgyártás, húsipar. A felvevőpiac közelébe épül: söripar, sütőipar. Gyakori, hogy a technológia egyes fázisait egymástól térben elkülönítve valósítják meg. Cukoripar: a cukorrépa feldolgozása a nyersanyag-termelőhelyhez közel, a cukor finomítása a termelőhelytől távolabb kerül sor. Előnye: a speciális gyártókapacitások jobban kihasználhatók és a sűrűlé szállítási költsége lényegesen alacsonyabb, mint a cukorrépáé. (Környezetvédelem)

10 3. A termelés anyagszükségletének biztosítása Az élelmiszeripari termelésben kiemelkedő fontosságú az anyaggazdálkodás. A termelési költségek 2/3-3/4-e anyagköltség, ezért a megfelelő hatékonyságú anyaggazdálkodás az eredményes vállalati működés feltétele

11 3.1. A termeléshez felhasznált anyagok csoportosítása Eredet szerint megkülönböztetünk: o Mezőgazdasági eredetű. o Élelmiszeripari eredetű (mezőgazdasági termékek másodlagos feldolgozása, ami vmely élelmiszeripari késztermék alapanyagként történő felhasználása). o Egyéb ipari eredetű (vegyipari termékek). A termék előállításában betöltött szerepük: o Alapanyagok, nyersanyagok [a termék fő, lényeges alkotórésze]. o Segédanyagok [a késztermék előállításában nélkülözhetetlen, de nem válik annak meghatározó részéve ]. o Egyéb anyagok csoportja [a termék közvetlen előállításához nem szükségesek, de nélkülük a késztermék forgalomba hozatala, minőségének megóvása nem lehetséges]

12 3.2. Az anyaggazdálkodás Minden olyan gazdálkodási tevékenységet felölel, amely lehetővé teszi és megvalósítja a gazdaságos anyagfelhasználást, gondoskodik a fennakadás nélküli vállalati működéshez nélkülözhetetlen anyagkészletek tervezéséről és beszerzéséről. Feladatai: o A termelés anyagszükségletének tervezése. o Gazdaságos anyagbeszerzési források feltárása. o A termelés ütemének megfelelő anyagszükséglet biztosítása. o Anyagok átvétele. o Termelés ütemének megfelelő anyagszükséglet munkahelyig történő kielégítése. o Anyagfelhasználás ellenőrzése

13 Az anyagszükséglet tervezése ANYAGNORMÁK (1) felhasználásával történik. Megállapítják a felhasználandó anyagok fajtáit, minőségét, fajlagos mennyiségét. A fajlagos anyagszükséglet csökkentése: egymást helyettesítő anyagok, új anyagok. MINŐSÉG!! Az anyagnormák nélkülözhetetlenek az anyagfelhasználás tervezéséhez, üzemek anyagellátásának szervezéséhez, anyagfelhasználás utólagos ellenőrzéséhez, elszámolásához. Megjelenhet: o Felhasználási normaként (egységnyi késztermék előállításához mennyi anyagot kell felhasználni). o Kihozatali normaként (azt a késztermék mennyiséget jelenti, amelyet egységnyi alapanyagból kell előállítani). Nettó norma: az az anyagmennyiség, amely egységnyi késztermékben benne van Bruttó norma: a nettó normán túl tartalmazza a gyártás folyamatából adódó veszteségeket is

14 Az alapanyagok felhasználására vonatkozó normák megállapítása: Becsléssel [ Kevésbé megalapozott. Kis üzemekben, kis sorozatszámú termék gyártásánál alk. ]. Statisztikai módszerrel [Korábbi, hasonló termelési feladatokra vonatkozó tényadatok felhasználására épül]. Műszaki-gazdasági elemzésen alapuló módszer [Nagysorozatban előállított termékeknél. Alapja a zárt ciklusú termelés. Anyagmérleg= input+output+veszteség]. Anyagveszteség értékelésekor elkülönítjük a szükségszerű veszteséget és a gondatlanságból adódó veszteséget (ezt csökkenteni kell!). Átlagnormák: az élelmiszeripari alap-, és segédanyagok nem állandó minőségben állnak rendelkezésre (szezon eleje és vége). Egyedi normák: csak az adott termékre megállapított. Csoportnorma: több egynemű termék, amelyekhez egy normát alakítanak ki

15 Anyagnormalap Az anyagfelhasználás tervezésére anyagnormalapot használnak. A termelés anyagszükségletének meghatározása után kerül sor a GAZDASÁGOS ANYAGBESZERZÉSI FORRÁSOK (2) feltárására. Mérlegeli: -Melyik szállító képes megbízhatóan és folyamatosan betartani a minőségi és mennyiségi követelményeket? -Milyen pontosan szállít? -Hogyan alakulnak az árfeltételek? 15

16 A TERMELÉS ÜTEMÉNEK MEGFELELŐ ANYAGSZÜKSÉGLET FOLYAMATOS BIZTOSÍTÁSA (3) A termelési program és az anyagnormák felhasználásával kiszámítható az adott időszak anyagszükséglete. Három tényezőt vesz figyelembe: A mezőgazdasági termékek jelentős hányadánál szezonalítás érvényesül. A beszállítók részéről jelentkezhet a bizonytalanság. A gyárban tárolt, feldolgozásra váró anyagok a tőke lekötését is jelentik, ennek minimalizálása fontos cél. JUST IN TIME

17 ANYAGOK ÁTVITELE (4) A jó minőségű élelmiszer előállításának feltétele a jó minőségű alapanyag. A termeléshez szükséges anyagok a megkívánt minőségben álljanak rendelkezésre. A MUNKAHELYEK ANYAGSZÜKSÉGLETÉNEK FOLYMATOS BIZTOSÍTÁSA (5) A vállalathoz beérkező anyagokat az anyaggazdálkodási részleg veszi raktárra. Ez alól kivételt képez, amelyek közvetlenül a termelőüzembe jutnak ( gyorsan romló ). A raktárra kerülő anyagokról mennyiségi és minőségi ellenőrzés után anyag-bevételezési jegyet állítanak ki. Ezt követően valósul meg a vállalaton belüli anyagfelhasználás

18 Az anyagigények kielégítése utalványozással történik. Utalványozás: vmilyen anyag meghatározott mennyiségének kiadására vonatkozó utasítás. Az utasítás írásban történik. Az igénylők közlik a raktárossal, hogy az anyagot az előírt mennyiségben, az utalványon feltüntetett célra a címzettnek kiadja. Két formája van: o Tételesen utalványozott anyagot egyszerre és általában kisebb anyagszükséglet esetén lehet a raktárból kivenni (pl. egy műszak alatt teljes mennyiségben felhasználják: fogyóeszköz, segédanyagok). o Keretutalványozás hosszabb felhasználási időszak alatt, nagyobb anyagszükséglet esetén, amikor az egész mennyiség kivételezése nehézségbe üközne. Adott időszakra (egy hónap) állítják ki, a felhasználó részleg mindaddig vételezhet a raktárból, amíg az utalványozott keretmennyiséget teljes egészében át nem vette. o Ha a kivételezett anyagot teljes mennyiségben nem használták fel, azt vissza kell adni a raktárnak, visszavételezési jegy kíséretében

19 Az anyaggazdálkodás befejező része: ANYAGFELHASZNÁLÁS ELLENŐRZÉSE ÉS ELSZÁMOLÁSA (6) Az anyagok beérkezéséről és felhasználásáról az anyagkönyvelés szolgáltat adatokat. Az ellenőrzés kiterjed: o Anyagok mennyiségi és minőségi átvételére. o A raktárgazdálkodás szabályainak betartására (előírás szerinti tárolás, kezelés). o A raktár és az üzem közötti anyagmozgatások rendjére. o Az anyagfelhasználásra és az anyagnormákra. o A felmerülő veszteségek okainak vizsgálatára és elemzésére. o Σ Feladata annak megállapítása, hogy a vállalat a rendelkezésre álló anyagokat a legcélszerűbben, a legkisebb veszteséggel használta fel

20 3.3. A készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a termelés és az értékesítés folyamatos, zavartalan működéséhez szükséges erőforrásokat biztosító gazdasági tevékenységet és hozzá kapcsolódó döntési és tervezési feladatok rendszerét jelenti. Feladata: meghatározza és biztosítsa az optimálisnak tekinthető beszerzési mennyiséget és a beszerzési ütemet. Készletek fajtái: o A vásárolt készletek állománya: alapanyagok, segédanyagok, alkatrészek, fűtőanyag, üzemanyag. o Félkész termékek: befejezetlen termelés állománya. o Késztermék: a termelési folyamat végén új teremék keletkezik. o Árukészlet: azok a termékek, amelyeket a vállalat megvásárol és változtatás nélkül értékesít

21 Készletszint optimalizálása A készletek mértéke közvetlenül befolyásolja a vállalat gazdálkodásának egészét, mert jelentős tőkelekötést igényelnek, számottevő erőforrást kötnek le. Az üzemek anyagai készletgazdálkodás szempontjából négy csoportba sorolható: o Az egész év folyamán viszonylag folyamatosan beszerezhető anyagok, amelyek felhasználása folyamatosan történik. o Lökésszerűen beérkező anyagok, amelyek felhasználása folyamatos. o Lökésszerűen beérkező anyagok, amelyek feldolgozását beérkezéskor azonnal el kell végezni. o Viszonylag egyenletesen beérkező anyagok, amelyeket a beérkezés után azonnal fel kell dolgozni

22 Folyamatosan beszerezhető és folyamatosan felhasználásra kerülő anyagok (1) Pl. cukor, liszt, fűszerek, csomagolószerek. Ezen anyagok felhasználásának mértéke, ideje ismert, ezért készletezésüknél arra kell törekedni, hogy a termelés legkisebb költséggel, optimális forgóeszköz-lekötéssel történjék. Készletidőnorma: hány napi termeléshez szükséges anyagokat kell vagy lehet készleten tartani. Minimális készlet: az az anyagmennyiség, amely a biztonságos termelés érdekében, az anyagszállításokban beálló esetleges fennakadások idejére biztosítja a termelés anyagszükségletét. Folyókészlet: a normális ütemű termelés ellátására szolgál két egymást követő anyagszállítmány beérkezése közötti időtartamban. Maximális készlet: minimális készlet+folyókészlet

23 Lökésszerűen beérkező, de az év folyamán egyenletesen feldolgozásra kerülő anyagok (2) Pl. kenyérgabona. Kiemelkedő fontosságú szempont a beérkezési idő optimalizálása. Kompromisszumot kell keresni a műszaki és gazdasági szempontok között. Miért? o Ha azonnal képes a vállalat az összes beérkező anyag fogadására, akkor ehhez nagyon nagy raktár szükséges. o Ha kisebbek a raktárak, fennáll a veszély, hogy a raktárba még nem került termékek károsodnak

24 Lökésszerűen beérkező és azonnal feldolgozandó anyagok (3) Pl. nedvdús gyümölcsök, zöldségfélék nagy része, napraforgómag. Tárolás során a minőségük romlik (beltartalom, állomány). Lényeges a szállítási távolság és idő rövidítése, a feldolgozás mielőbbi elkezdése. Törekedni kell a lökésszerű beérkezés dömpingjellegének tompítására (megfelelő fajta kiválasztása, betakarítási idő összehangolása)

25 Viszonylag egyenletesen beérkező anyagok, amelyeket beérkezés után azonnal fel kell dolgozni (4) Pl. tej, élő állat. Egyenletes beszállítás az azonnali feldolgozás érdekében. „Legolcsóbb tárolás a feldolgozás.” A vágás előtti helytelen tartás súlyos minőségromlást eredményez a késztermékben

26 Készletgazdálkodás költségei A költségeket két csoportba osztjuk. Készlettartási költség: a készletezett termékek minőségének és mennyiségének megőrzéséhez és a hozzá kapcsolódó tőke finanszírozásához szükséges kts-ek. o Raktárak létesítésének költségei. o Raktárak üzemeltetési költségei. o Raktártechnológiai berendezések fenntartása, üzemeltetése. o Raktári dolgozók bérköltségei. o Idegen raktár bérleti díja. o A termék tárolási vesztesége. o Különleges tárolási körülmények kts-e. o A termék finanszírozása. o A termék biztosítási kts-ei. Készletrendelési költségek: o Egy-egy tétel szállítási költsége. o Egy-egy tétel megrendelésének kts-e

27 Optimális készletszint: a készletgazdálkodással kapcsolatos költségek minimálisak, ugyanakkor a termelés anyagellátása zavartalan. Nehézsége, hogy mind a felhasználandó anyagok árai és beszerzési feltételei, mind a vállalat termékei iránti piaci igények változnak. Közelítő megoldás számítógépes szimulációval. Készletszint meghatározásának legegyszerűbb esete: a termelés igényét vmely anyagból állandónak tekintjük, összes egyéb paraméter is konstans értékű. Legyen: o TC – adott időszakban a készletgazdálkodással kapcsolatos összes kts. o S – egy rendelés lebonyolításának kts. o R – adott időszakban fellépő anyagigény. o Q – az egyszerre rendelt készletmennyiség. o K – a készleten tartás költsége két rendelés között

28

29 4. Raktározás DEF:A készletek elhelyezésére szolgáló tevékenység. Két funkciója van: tárolás (készleten tartás), ellátás (termelés vagy a kiszállítás igényeinek biztosítása). A raktározási technológia: az összes lényeges követelményt és feltételt, amely a raktár működését befolyásolja. A raktározási tevékenység elemei 29

30 A raktár elhelyezése: o Raktárból-raktárba – az ellátó raktárból termel, a felhasználó raktárból gyárt. A zavarmentes kapcsolat feltételezi a biztonsági készletek felhalmozását mindkét félnél. o JIT – az ellátók a felhasználónál felmerülő követelmények szerint ütemezve szállítsák áruikat. Ellátó raktárak rendszere- logisztikai ellátó központok. Raktárszervezés főbb célkitűzései : o Nagy befogadóképességű, nagy forgalom lebonyolítására alkalmas raktárak létrehozása. o Gépesített, automatizált rendszerek kialakítása. o Tároló magasság növelése. o Tároló tér és tároló alapterület jó kihasználtsága. o Számítógépes technika felhasználása a raktárirányításai, szervezési, nyilvántartási feladatok megoldásában

31 Be – és kiszállító rendszerrel szemben támasztott általános követelmények: o Állványkiszolgálás megoldásával biztosítsanak bizonyos mértékű tárolási lehetőséget. o Elkülöníthető legyen az állványos tárolásra alkalmatlan egységrakomány. o Automatikusak, számítógéppel irányíthatóak legyenek. o Megbízhatóan működjenek. o Biztosítsák a tárolás környezetében szükséges kapcsolódó feladatok hatékony elvégzését (komissiózás, minőség-ell). o Illeszkedni tudjon a már rögzített be- ill. kitárolást végző eszközrendszerhez. Folyamatos eszközrendszer alkalmazása o Függősínpályás anyagmozgató rendszer (két oldalra kitolható teleszkópos villa, folyosók előtt liftben mozgatható pályaelem). o Elosztó kocsis raktár. o Nagyobb emelési magasságot áthidaló, műveletközi mozgatást megvalósító vezető nélküli targoncás rendszer

32 4.1. Kereskedelmi raktárak A termék előállítást és disztribúciót magában foglaló logisztikai folyamatban döntő helyzetben vannak. Meghatározó a szerepük mind a termék-, mind az információáramlásban. Az információáramlási folyamatban a kezdőpont a meghatározó. Fel kell mérni a piaci igényeket, amelyek a termékáramlással ellentétes irányban haladnak. A termékáramlásban a végpont jut a döntő szerephez, mert itt dől el, hogy az információkkal közvetített igényeknek az előállított termékek megfelelnek-e

33 4.2. Raktárak tervezése Az eredményességét befolyásolják az alábbi alapinformációk: o A tárolandó áruk és jellemzőik (méret, tömeg, ERKE). o Anyagáram-jellemzők (áruféleségként, beszállítóként prognosztizált termelési tervek). o Tárolási funkciókon kívüli elvárások (ellenőrzés, komissiózás, ERKE, azonosítás). o Rendelkezésre álló épület, terület, eszközök. o Minőségbiztosítással kapcsolatos követelmények. o Automatizáltsági fok, irányítási jellemzők. o Beruházásra, fejlesztésre álló pénzügyi forrás

34 Sajátos tervezési szempontok: o Képes legyen speciális rakományok fogadására (rakoncák). o Kapcsolódó folyamat megszervezése során ismertetni kell, hogy alkalmazható-e a JIT-elvű be- és kiszállítás. o Raktározási célra felhasználható, már meglévő épületek, építmények állaga. o Vállalati információs rendszerhez történő csatlakozás műszaki (hardver), technológiai (szoftver), szervezési feltételei. o Tárolandó anyag sajátosságaiból adódó követelmények (hűtés). o Biztonságtechnikai és tűzvédelmi követelmények. o Rugalmasság jellemezze a raktárt: alkalmazkodik a változó input és output piaci követelményekhez. o Raktár áttekinthetősége (sokféle termék nyomon követése)

35 4.3. Raktárirányítás Átfogja a teljes raktári folyamatot. Feladata: o A készletezés, az árumozgások é a tárolás optimális lebonyolításának irányítása. o Adatokat szolgáltat a készletek változásáról. o Meghatározza a be- és kitárolási műveletek sorrendjét. o Kijelöli az egyes tételek optimális helyét. o Ütemezi a komissiózási műveleteket. o Irányítja az anyagmozgató gépek működését. o Figyelemmel kíséri a készletszint változását+ statisztikai kimutatás. o Szállítók és a megrendelők adatainak kezelése, elemzése. Információkra van szükség: o Nyilvántartási információk – tárolandó árukra vonatkozó, minőségi és mennyiségi információk. o Irányítási információk – tárolóhely-kijelölés, betárolási utasítás

36 A raktárirányítás információi

37 4.4. Számítógépes raktárirányítás Készlet és a tárolóhely nyilvántartásánál alkalmazzák. Számítógépes raktárirányítás több szintű. o Hierarchikus: az adatátvitel on-line üzemmódban történik. Az áruk nyilvántartása vonalkód leolvasással, rádiófrekvenciás, mágneses, infravörös megoldások is vannak. Adatfeldolgozáshoz szükséges: tételsorszám, cikkszám, mennyiségi egység, elszámoló ár, érvényesség, dátum, bizonylat sorszáma, szállítólevél száma. Raktári készletet tartalmazó állomány adattartalma, így nyomon követhető a készletek változása. Raktártérkép: melyik tárolóhelyen mi található, hol van szabad hely (lineáris programozáson alapuló optimalizációs módszer)

38 4.5. Komissiózás A tárolt árufajtákból az egyes megrendelések szerinti áruválasztékot állítják össze. Biztosítania kell a megrendelők igényeinek pontos, mennyiségi és minőségi szempontból megfelelő, gyors kielégítését. Automatizálhatósága, gépesíthetősége ellenére a legtöbb élőmunka-ráfordítással rendelkezik

39 5. Szállítás és szervezése A mezőgazdasági termék-előállítás, a feldolgozás és a fogyasztás térben jelentős mértékben elkülönül egymástól. Élelmiszer-gazdaság a leginkább szállításigényes nemzetgazdasági területek egyike. Szállításnak nevezzük, a személyek és dolgok eszközökkel megvalósított tömeges helyváltoztatását. Szállítás módjai:- közúti, - vasúti, - vízi, - légi (gyorsan romló termékek). Kombinált szállítás: - gépjármű-vasút-gépjármű, - gépjármű-hajó-gépjármű. Egy-, két-, háromdimenziós szállítás

40 Szállítás szervezése: o A szállítási mód megválasztása. o A szállítási teljesítmény optimalizálása. o A szállítási útvonal meghatározása

41 5.1. Az egyes szállítási módok jellemzői Függ: a szállítandó áru tulajdonságától, a szállítási távolságtól, gyorsaságtól, biztonságtól stb. VASÚTI SZÁLLÍTÁS A magyar mezőgazdaság fejlődése és iparosodása szorosan kötődött a vasút fejlődéséhez ben az összes szállítás több mint háromnegyede vasúton történt. 90-es évek közepére a magyar árúszállítási teljesítménynek csak a felét adja a vasút (KGST összeomlása). Hozzájárult a fajlagos költségek növekedéséhez, romlott a versenyképessége. A vasút műszaki állapota kritikus mértékűre romlott. A törzshálózati vonalak fejlesztésének elmaradása, a vasút finanszírozás tervezhetetlensége. Σ A vasút helyzetének újragondolása, korszerűsítése

42 Előnye (elvben): o Viszonylagos olcsóság. o Nagyobb tömegű termék egyszerre történő szállítása esetén gazdaságos! Hátránya: o Kiépített pályát igényel. Díjszabás o Önköltségű: a díjtételt a szállított áru tömege alapján határozzák meg. o Értékosztályozási rendszer: a díjtétel kiszámításának alapja nem az árú mennyisége, hanem az értéke. o Vegyes díjszabású rendszer: a kettő kombinációja. o Teherárú vagy gyorsárú. Az árú továbbítása lehet darabáruként ( ≤ 5 tonna )vagy kocsirakományként. Fuvarozási útvonal kiválasztásánál figyelembe kell venni: a legrövidebb útvonal nem biztos, hogy a legolcsóbb; vasúti pályaszakasz teherbírása, speciális szolgálatsások

43 VÍZI SZÁLLÍTÁS Csoport: belvízi ( elhanyagolható: lassú, vízi utak kis sűrűsége, kikötői berendezések kiépítettlensége ), tengeri. A tengeri fuvarozásnak három fő csoportja van: Vonalhajózás – menetrend szerint közlekednek, a fuvarozási időtartam viszonylag rövid. Frekventált hajózási útvonalakon működik, speciális igényekhez nehezen illeszthető. Bérelt hajózás - érvényesülnek a fuvaroztatók speciális igényei. Költségesebb, a bérbe adók kevesebb biztosítékkal rendelkeznek szállítóeszközeik megfelelő kihasználására. Speciális hajózás – különleges kezelést igénylő termékek továbbítása. Előfordul, hogy a speciális árukat fuvaroztatók maguk veszik igénybe hosszabb időre (3-15 év). Figyelembe venni: minimalizálni a szárazföldi útvonal hosszát; kikötőkben nyújtott szolgáltatások díjszintje (helye, tradíciói, gazdasági háttér)

44 LÉGI ÁRUFUVAROZÁS Jelentősége az élelmiszeripari termékek továbbításában kicsi, de a jövőben növekedni fog. Előnye: - gyorsaság (elkerülhető a torlódások okozta késedelmek). - biztonság (nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, sérülésnek, lopásnak). - alacsonyabb biztosítási kts-ek. - olcsóbb csomagolóanyagok felhasználása. Hátránya: - magas fuvarköltség, - elő- és után fuvarozás megnöveli a szállítási időt és kts-et. Járatok csoportosítása: menetrendszerű (nagy mennyiségű áru), nem menetrendszerű. Magyarországon csak drága élelmiszereket szállítanak ezzel a módszerrel

45 KÖZÚTI FUVAROZÁS Szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt. Oka: motorizáció fejlődése, rugalmasság ( nincs kötött pálya). Előnye: o Nem kíván bonyolult infrastruktúrát. o Fuvarozók közötti versenyhelyzet. Hátránya: - közúti forgalom korlátozása, - biztonság, - környezetszennyezés

46 5.2. A szállítási teljesítmény mutatószámai

47 5.3. Szállítási útvonal meghatározása A járatszerkesztés feladata, hogy a szállítóeszköz összes útvonalának hossza minimális legyen. Lineáris programozás! Legegyszerűbb esete az ingajárat ( a szállítóeszközök kihasználtsága max. 50%-os ). Üres menetek minimalizálása. Centrumból vezényelt. Körutazási feladat: a fuvareszköz minél több fel- vagy leadóhelyet érintsen. Little, Murty, Sweeney és Karel algoritmusa. Szekvenciális optimalizálási módszer. Travelling salesmann. Olyan útvonal megtalálása, amely valamennyi megadott pont érintését lehetővé teszi, ugyanakkor a legrövidebb. Az érinthető helyek és az útvonalak száma: n=(m-1)!/

48 Az utazó ügynök problémájának közelítő megoldása

49 5.4. A kombinált szállítás és logisztikai központok Kombinált fuvarozás: Az árutovábbítás a feladótól a címzettig többféle szállítóeszköz egymáshoz kapcsolódó alkalmazásával valósul meg. Többször kell az árut ki-, és berakodni, mozgatni (időigényes, speciális eszközök, sérülés). Kenguru módszer: a közúti és a vasúti szállítás optimális kombinációja (H: speciális vasúti csomópontok, speciális vasúti pótkocsik). Magyarországon jelentősége van, a keresztül menő tranzitforgalom részleges átterelése a vasúthálózatra. Közúti és vízi szállítás kombinációja (RO-RO): a folyami és a tengeri hajózás közötti kapcsolódás egyszerűbbé tétele, a nagy óceánjárókat folyami uszályokkal töltik meg

50 RO-LA RO-RO 50

51 Logisztikai szolgáltató központok (Záhony) Az árutovábbításhoz közvetlenül kapcsolódó funkciókon kívül számos egyéb feladatot is vállalnak. Jelentős szerepük van a termékút optimalizálásában. INFORMATIKAI HÁTTÉR (adatbázis) Tárolja az ügyfélköréhez tartozó települések szállítási és tárolási infrastruktúrájának adatait. Szolgáltató központon belüli és ahhoz kapcsolódó úthálózat adatrendszerét. Rendelkezésre álló rakodó- és szállítógépek tartózkodási helyét. Egyes fuvarfeladatok kiinduló és célpontját. Áruazonosító kódokat. Szállítási határidőket. Rakodóhelyeken töltött átlagos rakodási időket. Szállító járművek kapacitását

52 5.5. A disztribúciós rendszer sajátosságai Az élelmiszeriparban előállított készítmények döntő hányada olyan biológiai anyag, amely speciális csomagolást, tárolást és raktározást igényel. Változások: fizikai, kémiai, mikrobiológiai. Közvetlenül emberi szükségletet elégítenek ki: keresletük időben és térben változó (periódikus). Négyféle ciklus (IDŐ): Évente néhány alkalommal jelentkező fogyasztásnövekedés. Havi keresleti ingadozások. Heti ciklus. Egyéb: fogyasztási hagyományokhoz kötődő

53 A disztribúció térbeli megszervezésének kérdése: alapvető élelmiszeripari termék, amely még kisebb településeken sem nélkülözhető, tárolásukra csak korlátozott lehetőség van. Három döntési alternatíva: A terméket egy központban állítja elő, innen valósul meg a kiszállítás (UNILEVER). A termék előállítás bizonyos folyamatai egy központi üzemben történik, más technológiai lépések decentralizáltan valósulnak meg (Coca-cola). A gyártás egész művelete decentralizáltan történik (sörfőzdék, sütőipari üzemek). Tapasztalat: azok az értékesítők aratták a legnagyobb sikereket, akik olyan területen jelentek meg, ahol nőtt az élelmiszer-fogyasztás iránti igény (repülőterek mellé épített étkezdék, autós gyorsétkezők)

54 6. Csomagolás az élelmiszeriparban KÖVETELMÉNYEK Az élelmiszerek csomagolásának három fő funkciója: o 1.Termék védelme a külső hatásoktól – mechanikai igénybevétel, klímával összefüggő igénybevételek, mikrobiológiai fertőzés, állati kártevők elleni védelem, lopás. o 2. Termék szállíthatóságának és fogyaszthatóságának megkönnyítése – egyszerűen szállítható; optimális kitöltés; a csomagolás feleljen meg a munkaszervezési, ergonómiai, balesetvédelmi követelményeknek. o 3. Tájékoztatási funkciók: információ a gyártóról; előállítás helye, módja, technológiája; táplálkozási élettani jellemzők; elkészítési előírások, egészségügyi javallatok

55 Túlcsomagolás problémája: a termék kelendőségének fokozása érdekében az indokoltnál nagyobb mennyiségű csomagolóanyag felhasználása. Környezetszennyezés. A csomagolás fejlesztésének főbb irányai: o Ésszerű mértékű csomagolás kialakítása. o A csomagolás okozta környezeti terhelés csökkentése, gyorsabban elbomló, újrahasznosítható csomagolóanyagok. o Egységrakományok képzésének lehetővé tétele ( a ki- és berakodás, anyagmozgatási műveletek megkönnyítése, gépesítése és automatizálása érdekében a kisebb árudarabok egybefoglalása céljából speciálisan kialakított segédeszközökkel továbbítható áruegységek)

56 EGYSÉGRAKOMÁNYOKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNY: Egységes, nemzetközi szinten rögzített méretek. Egyszerű továbbíthatóság. A fuvareszközök jó térkihasználása. Halmozhatóság, stabilitás, tartósság. Kis önsúly, kis térfogat. ESZKÖZÖK: Rakodólapok anyaga: fa, fém, műanyag. Tartályláda: ömlesztett anyagok. Konténerek: leegyszerűsíti az átrakodást, kizárja a dézsmálást, a termék egyszerű csomagolása, hűtés, fűtés. o Csoportosítás: kis – 1-5 m³, közepes – 5-20 m³, nagy> 20 m³


Letölteni ppt "Élelmiszergazdasági logisztika Segédanyag Összeállította: Dr. Kerekes Benedek és Dr. Antal Tamás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések