Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tápelemvisszapótlás. Liebig törvény N K Ca MgP Fe Zn.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tápelemvisszapótlás. Liebig törvény N K Ca MgP Fe Zn."— Előadás másolata:

1 Tápelemvisszapótlás

2 Liebig törvény N K Ca MgP Fe Zn

3 TALAJ TÁPANYAG TARTALOM TERMÉS b c

4 Mitscherlich törvény csökkenő hozamnövekedés törvénye

5 Mitscherlich törvény ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész x - ható tényező pl. műtrágya y - termés A A - maximális termés

6 Az árbevétel, a trágyázás költségének és jövedelmezőségének alakulás a kiadott trágya mennyiségének függvényében

7 1 t őszi búza megtermesztéséhez javasolt P műtrágya hatóanyag

8 Tápanyag-gazdálkodási módok

9 A műtrágyák tápelemtartalmának érvényesülése az időben

10 Biológiai módszerek

11  Üzemi táblákról mintavétel  Növényanalízis  Üzemi kísérlet  tábla felosztása, kezelése, betakarítása (ha)  nagy parcella – kevés tápelem kezelés Kezelések, Ismétlések, Elrendezés Kezelések Ismétlések I.I. II. III. IV. Például: 1.kezelés: Kontroll (N,P,K = 0) 2.kezelés: N 50, K 50, P 0 3.kezelés: N 50, K 50, P 25 4.kezelés: N 50, K 50, P 50 5.kezelés: N 50, K 50, P 75

12  Kisparcellás kísérlet  sok kezelés, üzemihez hasonló (100 m 2 ) viszonyok, természetes viszonyok, adott termőhelyre érvényes  Mikroparcellás kísérlet  Főleg nemesítési célokra (1 m 2 )  Liziméter  öntözés és tápelem mozgás, párolgás, (1 m 2 – 1m) párologtatás vizsgálata  Tenyészedénykísérlet  Több talajjal, szabályozott (1-10 kg tömegű talaj) körülmények, kis talajtömeg, kedvező vízellátás

13  Klimatizált növénynevelő  Szabályozott körülmények (Fitotron) fény, hő, páratartalom  Vízkultúra  kutatás, termelés

14 Üzemi kísérlet

15 Kisparcellás kísérlet /1

16 Kisparcellás kísérlet / 2

17 Mikroparcellás kísérlet

18 Tenyészedény kísérlet/1

19 Fitotron

20 Vízkultúra (hydroponika)

21 Talajmintavétel szántóföldön és állókultúrában

22 KÉMIAI TÁPELEM VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

23 HIVATALOS MAGYAR MÓDSZER: AL Ammónium-laktát-acetát ecetsavas oldata pH = 3.7 A talaj könnyen oldható foszfor és káliumtartalmának meghatározására szolgál Mérési eredmény:AL-P 2 O 5 mgkg -1 talaj AL-K 2 O mgkg -1 talaj

24 P: Savanyú kémhatásánál fogva elsősorban a különböző oldékonyságú Ca-foszfátokat oldja. Vizsgálati eredmények korrekciója pH illetve CaCO 3 tartalom alapján. K :Az NH 4 + ionok nagy mennyisége leszorítja a talajkolloidok felületéről az ott adszorbeált K + ionokat. Vizsgálati eredmények korrekciója a talaj kötöttsége (K A ) alapján.

25 KCl és EDTA kioldás 1 M KCl: NH 4 + -N, NO 3 - -N, SO 4 -, Mg 2+ meghatározására EDTA + 0,1M KCl Zn, Cu, Mn, (Mo, B) komplexképzés

26 MŰTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁS

27 Műtrágyázási szaktanácsadás 7. Elvei Módszerei -növényanalízis - talajvizsgálat 4. Műtrágyák Szervestrágyák (mesterséges tápanyagpótlás) 1. Növény kémiai összetétele 6. Kölcsönhatás a növénnyel (mennyiség, minőség) 5. Kölcsönhatás a talajjal 3. Tápanyagfelvétel 2. Tápanyagok a talajban (természetes tápanyag szolgáltatás)

28 MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS 1. Talajtípus temőhely (I-VI) 2. Növény tervezett termése 3. Tápanyagellátási kategóriák 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása 5. Műtrágyahatóanyag mennyiség kiszámítása 6. Korrekciók 7. Műtrágyázás módja és ideje

29 Talajtípus - temőhely (I-VI)

30 Termőhelyi csoportok I. Csernozjom talajok  mély termőrétegűek  kiváló a vízgazdálkodásuk  jó a tápanyag-szolgáltató képességük  viszonylag könnyű a művelhetőségük  a legigényesebb szántóföldi növények is sikeresen termeszthetők rajtuk II. Barna erdőtalajok  jó a tápanyag- és vízgazdálkodásuk  megfelelő a művelhetőségük  igényesebb szántóföldi növények is sikeresen és biztonságosan termeszthetők rajtuk  az eróziós károk agrotechnikai eljárásokkal megakadályozhatók

31 III. Kötött réti talajok  jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-feltáródás  víztartó képességük nagy, vízvezetésük kedvezőtlen  felmelegedésük lassú  a növénytermesztést az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas talajvízállás, valamint a nagyobb esők utáni túltelítődés kedvezőtlenül befolyásolja  művelhetőségük kedvezőtlen  kora tavaszi vetésű, valamint a tartósan magas talajvízállást és vízborítást nem tűrő növények termesztése nem ajánlatos, de a nagy vízigényű növények biztonságos termesztése is korlátozott IV. Laza, homoktalajok  könnyű művelhetőség  kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség, tápanyagok túlzott mozgékonysága  gyakori a széleróziós kártétel  az elérhető termésszint általában kicsi, a termésbiztonság ingadozó  a biztonsággal termeszthető növények száma kevés

32 V. Szikes talajok  fizikai és kémiai tulajdonságaik kedvezőtlenek  víz- és tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges  a viszonylag sikerrel termeszthető növényfajok száma erősen korlátozott  a termésingadozás nagy  leginkább az őszi gabonaféléket (búza, árpa), a késő tavaszi vetésű növényeket és lucernát, esetleg a repcét termeszthetjük viszonylag biztonságosan  gyakran szükséges a kémiai talajjavítás VI. Sekély termőrétegű talajok  kevés a tárolható víz mennyisége  a termesztés korlátozó tényezője a víz  kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű, nyár elején betakarítható növényfajok termeszthetők viszonylag biztonságosan

33 Növény tervezett termése

34 Termésszinthatárok az I. termőhelyen (t/ha) NövényI.II.III.IV.V.VI.VII. Búza-4,0-4,7-5,7-6,2-6,9-7,7-8,5 Kukorica-5,0-5,7-6,5-7,4-8,3-9,2-10,0 Cukorrépa-30,0-36,0-42,0-48,0-55,0-62,0-70,0 Burgonya-15,0-17,5-20,0-22,0-25,0-,27,5-30,0 Borsó-2,0-2,3-2,7-3,1-3,5-4,0-4,5 Szója-1,5-1,7-2,0-2,3-2,6-3,0-3,5 Bab-0,8-0,9-1,2-1,4-1,6-1,8-2,0 Lucerna-20,0-23,3-26,6-29,9-33,2-36,6-40,0 Napraforgó -2,0-2,3-2,6-3,0-3,4-3,9-4,4 Repce-1,8-2,0-2,3-2,6-3,0-3,3-3,6 Olajlen-1,5-1,7-2,0-2,3-2,7-3,0-3,4 Silókukorica -26,0-28,0-31,0-34,0-38,0-42,0-46,0 Egynyári szálas -15,0-19,0-23,0-27,0-31,0-35,5-40,0 A VII. termésszint kategória felső hatását meghaladó termések a VIII. kategóriába tartoznak.

35 Tápanyagellátási kategóriák

36 A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely KAKA Humusz % Igen gyenge GyengeKözepesMegfelelő jóIgen jó I.-42-1,501,51-1,801,81-2,302,31-2,802,81-3,253, ,002,01-2,302,31-2,802,81-3,303,31-3,753,76- II.-38-1,001,01-1,251,26-1,601,61-2,002,01-2,502, ,251,26-1,501,51-2,002,01-2,502,51-3,003,01- III ,251,26-1,751,76-2,552,56-3,203,21-3,753, ,501,51-2,002,01-2,502,51-3,253,26-4,004, ,751,76-2,252,26-2,752,76-3,503,51-4,254,26- IV.-30-0,500,51-0,750,76-1,001,01-1,401,41-1,751, ,750,76-1,001,01-1,501,51-2,002,01-2,502,51- V ,61,61-1,901,91-2,252,26-2,802,81-3,603, ,801,81-2,102,11-2,452,46-3,003,01-3,803, ,002,01-2,302,31-2,752,76-3,203,21-4,004,01- VI.-42-1,001,01-1,351,36-1,751,76-2,152,16-2,752, ,301,31-1,751,76-2,152,16-2,752,76-3,253,26-

37 AL-oldható K 2 O mg/1000g Termő hely KAKA Igen gyenge gyengeKözepesmegfelelőjósok I. <42 >42 < 150 < < 381 < II. < >50 < 120 < 140 < < 276 < 301 < III. < < IV. < < 50 < < 281 < V > 51 < 150 < < 481 < VI. <42 >42 < 120 < < 341 <

38 AL-oldható P 2 O 5 mg/1000g Termő hely CaCO 3 % vagy pH KCl Igen gyenge gyengeKözepesmegfelelőjósok I. <1% >1% < 80 < < 301 < II. < 5,5 pH 5,5-6,5 >6,5 < 45 < 60 < < 241 < 281 < III. <1% >1% < 60 < < 261 < IV. <1% >1% < 50 < < 231 < V. < 6,5 pH >6,5 < 50 < < 261 < VI. < 5,5 pH 5,5-6,5 >6,5 < 4 < 75 < < 231 < 276 <

39 Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása

40 NövénycsoportNP2O5P2O5 K2OK2O Őszi búza Kukorica22920 Hüvelyesek Napraforgó Cukorrépa Burgonya * A N-igény egy részét a N-kötő mikroorganizmusok fedezik

41 Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyengeGyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó Nitrogén I II III IV V VI Foszfor I II III IV V VI Kálium I II III IV V VI

42 Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföl di termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge GyengeKözepesMegfelel ő jóIgen jó Nitrogén I. 6,05,55,04,53,52,5 II. 7,06,56,05,04,03,0 III. 8,57,57,06,05,03,7 Foszfor I. 5,04,03,32,71,80,8 II. 5,24,23,52,82,01,1 IV. 6,05,24,03,22,21,4 Kálium I. 10,09,59,07,56,04,5 II. 11,511,010,59,59,07,0 IV. 12,011,511,010,09,07,0

43 Korrekciók

44 ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgN/ha - évelő pillangós 50 kgN/ha - lucerna 2 éves 30 kgN/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor Kukorica szár 5-10 kg/K 2 O/t szemtermésenként csökkenti Napraforgószár kg/K2O/t kaszattermésenként csökkenti Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti - IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a

45 AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P 2 O 5, 40 kg/10t K 2 O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P 2 O 5, 20 kg/10t K 2 O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m 3, P 2 O 5 0,6 kg/m 3, K 2 O 0,9 kg/m3

46

47 N min módszer A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO NO NH 4 +


Letölteni ppt "Tápelemvisszapótlás. Liebig törvény N K Ca MgP Fe Zn."

Hasonló előadás


Google Hirdetések