Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK I. A TÉR ÉRTELMEZÉSEI FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő valós tér TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek zajlanak ABSZTRAKT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK I. A TÉR ÉRTELMEZÉSEI FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő valós tér TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek zajlanak ABSZTRAKT."— Előadás másolata:

1 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK I. A TÉR ÉRTELMEZÉSEI FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő valós tér TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek zajlanak ABSZTRAKT TÉR: modell tér, bizonyos társadalmi, gazdasági probléma értelmezésére CTÉR: computer-tér KIBERTÉR: a ctérből számítógépes kommunikációval teremtett új tér KÜLSŐ TÉR: az a földrajzi (fizikai) tér, mely „tartályszerűen” körülvesz BELSŐ TÉR: a különböző társadalmi, gazdasági szereplők kapcsolatrendszeréből felépült tér

2 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK II. A TÉR ÉS IDŐ VISZONYA Egyterű, egyidejű események: egy helyen egyidőben Egyterű, külön idejű események: egy helyen különböző időben Külön terű, egyidejű események: egyidőben, különböző helyen Külön terű, külön idejű események: különböző helyen és különböző időben

3 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK III. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÉRTELMEZÉSEI A területi egyenlőtlenség szükségszerűség, mivel nincs a térnek két olyan pontja, mely minden tulajdonságában azonos lenne. A tér kitüntetett pozíciói a következőek : Centrum Periféria Félperiféria

4 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK IV. A CENTRUM ÉRTELMEZÉSE KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN KÜLSŐ TÉRBEN a centrum a geometriai értelemben vett középponti helyzet BELSŐ TÉRBEN a centrum a minőségi értelemben vett középpontiság

5 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK V. A PERIFÉRIA ÉRTELMEZÉSE KÜLSŐ ÉS A BELSŐ TÉRBEN KÜLSŐ TÉRBEN a periféria a határmenti helyzetet jelenti BELSŐ TÉRBEN a periféria a szélre szorultságot jelöli

6 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VI. VÁLTOZÁSOK A CENTRUM, PERIFÉRIA, FÉLPERIFÉRIA HELYZETÉBEN A centrum, a periféria és félperiféria térbeli és időbeli helyzete változó. A változás iránya és eredménye kettős: IRÁNY EREDMÉNY polarizáció egyensúlytalanság kiegyenlítődés egyensúlyi állapot

7 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VII. A NIVELLÁLÓDÁS FOLYAMATA

8 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VIII. A DIFFERENCIÁLÓDÁS FOLYAMATA

9 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK IX. AZ EGYENLŐTLENSÉGI MUTATÓK A településrendszer két pólusa a területi egyenlőtlenségi dimenziórendszerben: Egyenlőtlenségi mutató NagyvárosAprófalu ElhelyezkedésCentrálisPeremhelyzetű MennyiségNépesKicsiny MinőségFejlettElmaradott SzerkezetTagoltHomogén SzerepkörSokfunkciósFunkcióhiányos KapcsolatokKapcsolatgazdagElszigetelt ViszonyokIrányítóFüggő Forrás (átvéve): Nemes Nagy J o.

10 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK X. AZ EGYENSÚLY ÉRTELMEZÉSE ZÁRT RENDSZER NYÍLT RENDSZER statikus egyensúlyi dinamikus egyensúlyi állapot állapot állandósult nyugvó időről időre újra- állapot rendeződő egyensúly

11 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XI. A STRUKTÚRA ÉS FOLYAMAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG StruktúraFolyamatA létrejött területi egyenlőtlenség jellege Nehéziparpárti támogatási és beruházási rendszer az államszocializmusban Mobil erőforrások elszívása a nehézipari adottságokkal nem rendelkező területekről A vidéki tér leértékelődése a nehézipari adottságú térségek egyidejű felértékelődésével

12 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XII. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉG ÁLTAL MEGHATÁROZOTT STRUKTÚRA ÉS FOLYAMAT A területi egyenlőtlenség FolyamatStruktúra Város-falu megosztottság A társadalom térbeli mobilitása Funkcionálisan összeszerveződő települések

13 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIII. A NÖVEKEDÉS ÉS FEJLŐDÉS KAPCSOLATA Növekedés: benne a mértékek változnak Fejlődés: benne az értékek változnak A fejlődés sokféle tartalmat hordozhat: gazdasági fejlődés társadalmi fejlődés fenntartható fejlődés

14 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIII. A fejlődést jellemző tényezők TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIV. A FEJLŐDÉST JELLEMZŐ TÉNYEZŐK Alonso nyomán (1964:) 1. gazdasági növekedési ráta 2. az osztályok, foglalkozások stb. közötti társadalmi egyenlőtlenség színvonala 3. a régiók közötti egyenlőtlenség színvonala 4. a földrajzi és területi koncentráció színvonala 5. a népesség növekedésének aránya

15 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XV. FEJLŐDÉSFORMÁK ENDOGÉN FEJLŐDÉS: helyi, belső erőforrásokra épít EXOGÉN FEJLŐDÉS: kívülről jövő beavatkozásra épít FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS: a jelen generáció szükségleteinek kielégítése úgy történik, hogy az nem korlátozza a jövőbeli generációk szükségleteinek kielégítését

16 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVI. CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 1. I. Wallerstein: A centrum, mint relatív központ és a periféria, mint peremi helyzet között függőségi kapcsolat van. A függőség formái: 1. Fekvésből adódó függőség 2. Gazdasági potenciálból adódó függőség 3. Hatalmi erőviszonyokból adódó függőség

17 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVII. CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 2. G. Myrdal: A perifériák és a növekedési centrumok közötti viszonyban két különböző előjelű hatás figyelhető meg: 1. Backwash hatás 2. Spread hatás

18 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XVIII. CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 3. Függőségi elméletek „A” P. Barant: a fejlett és fejlődő világ közötti fejlettségbeli különbségek kiküszöbölhetetlenek A. G. Frank: a fejlett és fejlődő világ között egy metropolisz-szatellit kapcsolat van

19 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XIX. CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 4. Függőségi elméletek „B” Gilbert: A függőség típusai: kereskedelmi függőség, technikai függőség, kulturális függőség, tőkefüggőség Foster-Carter: A függőségi elmélet ismérvei stagnálást hirdető bilineáris externalista diskontinuista

20 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XX. CENTRUM-PERIFÉRIA MODELLEK 5. I.Wallerstein: A világgazdasági centrumtér kialakulása hosszú történeti folyamat. A folyamatnak 2 fő állomása van: 1. Minirendszerek kialakulása 2. Világrendszerek kialakulása. Ez utóbbi lehet: A. világbirodalom B. világgazdaság

21 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXI. NÖVEKEDÉSI PÓLUS-ELMÉLETEK Perroux: a gazdaság növekedési pólusai a motorikus egységek Scitovsky: a motorikus egységek csatlakozási mechanizmusokon keresztül hatnak más ágazatokra Boudeville: a növekedési pólusok térbeli elhelyezkedése jellegzetes. Az ágazati polarizáció térbeli polarizációval jár.

22 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXII. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 1. P. Barant: modernizációs elmélete kimondja: a tradicionális társadalmakból jól megrajzolható az út a modern társadalmak felé. Az út szakaszai: 1. Tradicionális társadalmak szakasza 2. Nekilendülés előfeltételei kialakulásának szakasza 3. Gazdasági nekilendülés szakasza 4. Út az érettség felé 5. Magas tömegfogyasztás kora

23 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIII. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ- ELMÉLETEK II. Friedmann területi növekedés elmélete

24 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIV. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 3. Friedmann elmélete a területi fejlettségi különbségek összefüggésében

25 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXV. NÖVEKEDÉSI SZAKASZ-ELMÉLETEK 4. Friedmann területi fejlődésének differenciálódással, nivellálódással való összefüggése

26 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVI. A területi lépték kiválasztása

27 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVII. Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 1.

28 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXVIII. Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 2. A demográfiai egyensúly felbomlása Jellegzetességei: a képzett agilis fiatalok elköltözése elöregedés amortizálódás a szegénység térbeli koncentrációja

29 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXIX. Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 3. Az elszigeteltség Jellemzői: kedvezőtlen közlekedésföldrajzi helyzet fejletlen tömegközlekedés zsáktelepülés-jelleg a hírközlés és információáramlás csatornái kiépületlenek

30 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXX. Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 4. Gyenge térségi jövedelemtermelő képesség Jellemzői: tőkehiány a gazdaság teljesítőképességének alacsony szintje hiányzó érdekérvényesítés, fejletlen helyi menedzsment

31 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXI. Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 5. A szükségletek kielégítésének akadálya Jellemzői: családok csekély jövedelme az elérhető szolgáltatások alacsony színvonala

32 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXII. Az ELMARADOTTSÁG TÉNYEZŐI 6. A környezeti erőforrások alul vagy túlhasznosítása Az alulhasznosítás jellemzője: a viszonylag jó állapotú természeti környezet feltáratlan A túlhasznosítás jellemzője: az értékvédelem a környezettudatosság kontrollja nélkül kezdődik meg a területhasználat

33 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXiII. BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE 1. Cél: A térségek közötti viszonyban a verseny helyébe a kooperáció lépjen Az új értékszemlélet pillérei: 1. Az elmaradottság halmozott oksági probléma. Megoldása csak komplexen történhet 2. A periféria nem szociálisan megsegítendő tér, hanem olyan értékek birtokosa, melyek hasznosításában a centrumra is szükség van

34 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXiV. BEAVATKOZÁS A TERÜLETI FEJLŐDÉSBE 2. Az új értékszemlélet pillérei: 3. A stratégiai célok megfogalmazásában a centrumok és perifériák eltérő adottságait is figyelembe vevő eszközöket kell meghatározni. 4. A szereplőket fel kell készíteni arra, hogyan élhetnek ezekkel az eszközökkel, hogyan tudják önmaguk is fenntartani a változáshoz vezető folyamatokat.

35 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXV. A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI 1. A meglevő helyi szereplők ösztönzésére, a belső tartalékok mozgósítására építő fejlesztés forgatókönyve: Kiindulás: csak a helyi erőforrásokra épülő, helyieket bevonni képes fejlesztés lehet hosszútávon életképes.

36 TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK XXXVI. A FELZÁRKÓZTATÁS FORGATÓKÖNYVEI 2. A betelepülő lakosokra és vállalkozásokra, új gazdasági tevékenységekre épülő innovatív területfejlesztési forgatókönyv A kívülről bevitt innovációkat a helyi kezdeményezőkészséggel ötvöző, nem profitorientált vállalkozásokra orientált vállalkozásokra épülő szociális gazdasági forgatókönyv


Letölteni ppt "TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK I. A TÉR ÉRTELMEZÉSEI FÖLDRAJZI TÉR: a minket körülvevő valós tér TÁRSADALMI TÉR: ahol a társadalmi tevékenységek zajlanak ABSZTRAKT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések