Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tejmirigy anatómiája és a tejtermelés élettana.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tejmirigy anatómiája és a tejtermelés élettana."— Előadás másolata:

1 A tejmirigy anatómiája és a tejtermelés élettana

2 A tejmirigy összehasonlító anatómiája Tejmirigy, vagy tőgy : Morfológiailag a legnagyobb bőrmirigy, módosult verejtékmirigy. Funkcionális értelemben járulékos nemi mirigynek fogható fel. Terméke a tej. Ivarérettség után fejlődik ki. A tejmirigy alakja, helyeződése és fejlettsége állatfajonként eltérő.

3 Az első laktáció idején, a szülés után éri el kifejlett nagyságát és funkcióját. Tejtermelés a szoptatási periódusban van, a tejmirigy ezután visszaalakul, de már nem éri el az ellés előtti állapotot. A következő ellés előtt, hormonális hatásokra újra megindul a tejtermelés. A magasabb életkorban a tejmirigy visszafejlődik (senile involutio), működése csökken, és a mirigyállomány nagy részét kötőszövet, zsírszövet foglalja el. A magasabb életkorban a tejmirigy visszafejlődik (senile involutio), működése csökken, és a mirigyállomány nagy részét kötőszövet, zsírszövet foglalja el.

4 A tejmirigyek szimmetrikusan a törzs ventrális (hasfelé) falán a mediánsíktól (középfelé) jobbra és balra végighúzódó vonal mentén foglalnak helyet. Helyeződésüknek megfelelően lehetnek: Mellkasi (thoracalis v. pectoralis Mellkasi (thoracalis v. pectoralis Hasi (abdominalis), Hasi (abdominalis), Lágyéltájéki (linguinalis) tejmirigyek. Lágyéltájéki (linguinalis) tejmirigyek. A tejmirigyek állatfajonként eltérnek számban, helyeződésben, és alakban.

5 Mellkasi : ember, elefánt, majmok. Mellkasi és hasi : macska. Mellkasi, hasi és lágyéktáj : kutya, sertés. Lágyéktáji: ló, kérődzők. Ló, kérődzők: egy tejmirigy van, két részarányos félből. Juh, kecske: tejmirigyében mindegyik oldalon egy-egy mirigytest. Kanca, tehén: tejmirigyében mindegyik oldalon két-két önálló, mirigytest. Sertések, húsevők, ember: egy- egy tejmirigyre több önálló, egymástól független mirigytestekből tevődik össze mirigykomplexussá. Tejmirigyek helyeződése fajonként: Tejmirigyek száma fajonként:

6 A tejutak rendszere vázlatosan A: kiskérődzők (juh, kecske), B: ló, C: szarvasmarha, D: sertés, E: kutya, a: bimbócsatorna (ductus papillaris), b: tejmedence a bimbókon, (sinus lactiferi pars papillaris), c: tejmedence a mirigytestben (sinus lactiferi pars gladularis), d: tejutak (ductus lactiferi), e: mirigyszövet (parenchyma)

7 Juh, kecske: két bimbójú tejmirigye két önálló mirigytestből áll, mindegyik bimbón egy-egy bimbócsatorna. Juh, kecske: két bimbójú tejmirigye két önálló mirigytestből áll, mindegyik bimbón egy-egy bimbócsatorna. Kanca: két csecsbimbójú tejmirigye négy mirigytestből épül fel, egy-egy csecsbimbóján két nyílással. Tehén tőgy: négy mirigytestből, tőgynegyedből áll, négy tőgybimbóval, mindegyik bimbó hegyén egy bimbócsatorna. A sertés (csecsbimbóik száma 6-8 pár) csecsbimbóin 3, a kutyáén (a csecsbimbóik száma 4-5 pár) 8, az embernél pontszerű bimbócsatorna nyílás figyelhető meg, és azok mindegyike egy-egy önálló mirigytestbe vezet.

8 A tejmirigy fejlődése A Wolf-féle végtaglánc laterális szélén Schultze-féle tejlécből indul fejlődésnek. A mesenchymális kötőszövet a mellkastól a lágyéktájékig az ectodermát elődomborítja. Az izomzat fejlődésével a tejléc ventralis hasfalra kerül, rajta tejdombok fejlődnek. A tejdomb hámja korán mesenchymába sarjadzik → mirigybimbó. Primer sarj → szekunder sarj → tercier sarj → tejmirigy parenchymája.

9 Primer sarj körüli mesenchyma szaporodásával a fedő hám felemelkedik → bimbótelep. Canalisatios folyamat szekunder és tercier sarjakra terjed → bimbócsatorna, tejmedence, tejutak kezdeménye. Sarjak hámja mirigyhámmá fejlődik (alveolusok hámja). Végleges kifejlődése párhuzamos a vemhesség időszakával. Két szakasza: Mammogemesis Mammogemesis Lactogenesis. Lactogenesis.

10 A tejmirigy kialakulása, mammogenesis Tejtermelés előfeltétele. Női nemi szervek fejlődésével és ciklusos működésével összhangban. Előszőr szerkezetileg épül fel, eléri fejlettségének és működésének maximumát, majd aktívitása csökken. Hím és nő ivarban születéskor a tejmirigy azonos fejlettségű, eltérés ivarérettség elérésekor, fokozott petefészek eredetű hormonelválasztás hatására alakul ki (ösztrogén, progeszteron). Tejmirigy fejlődése ivarérés után folytatódik, vemhesség idején teljesedik ki, ellés után, föcstejtermelés végén fejeződik be.

11 Fejlődési rendellenességek Parenchyma állomány csökkent fejlődése = hypoplasia: Bibmbók fejlődési rendellenességei: Bibmbók fejlődési rendellenességei: Bimbók csökkent számú kifejlődése (hypothelia) Bimbók hiánya (oligothelia) Szám feletti tőgybimbók (hyper,- polythelia). Bimbófisztulák kialakulása. Bimbófisztulák kialakulása. Bimbócsatorna kettőzöttsége, szűkülése, nyílásának hiánya. Bimbócsatorna kettőzöttsége, szűkülése, nyílásának hiánya. Tőgybimbó nyílásának fejlődési rendellenességből, mechanikai károsodásból származó deformáció. Tőgybimbó nyílásának fejlődési rendellenességből, mechanikai károsodásból származó deformáció.

12 A tőgy külső megjelenése A szarvasmarha tőgye : Meglehetősen nagy, félgömb alakú egységes mirigy, négy mirigytestből (tőgynegyedből), mindegyik mirigytesthez egy-egy tőgybimbő tartozik. A lágyéktájon foglal helyet. A tőgy két részarányos félből tevődik össze. A jobb és a bal tőgyfelet egy mély, középső tőgybarázda különíti el. Mindegyik tőgyfél még két egymással szorosan összefüggő tőgynegyedre oszlik.

13 a: normáltőgy eltávolított fattyúbimbóval, b:vadtőgy, c: hastőgy, d: combtőgy, e: elülső negyedek hypoplasiája, f: hátulsó negyedek hypoplasiája, g: a tőgybimbó bázisának kitágulása, áttört tőgy, h: kecsketőgy. Különböző tőgyformák sematikus ábrázolása a b cd e f g h

14 A tőgy fejlettsége függ: fajtától, fajtától, alkattól, alkattól, kortól, kortól, laktációs fázistól, laktációs fázistól, fejéstől, fejéstől, takarmányozástól. takarmányozástól. Tőgy tapintata: telt állapotban: feszes, de nem kemény. telt állapotban: feszes, de nem kemény. kifejés után: lágy, ernyedt, és a bőr különösen a hátulsó felszínen hosszan ráncolt. kifejés után: lágy, ernyedt, és a bőr különösen a hátulsó felszínen hosszan ráncolt.

15 Laktáló szimentáli tehén tőgye a f bc de a: hátulsó tőgybimbók, b: elülső tőgybimbók, c: tőgybimbő – hehye, d:- bázisa aFürstenberg-féle vénagyűrűvel, e: felületes tőgyvénák, f: tejér, v. epigastrica cranalis superficialis

16 A tőgyet vékony, ráncolható, finoman szőrözött bőr fedi., amelyen kersztül a felületes tőgyvénák gyakran előtűnnek. Bőr alatti kötőszövet (subcutis) is vékony, laza szerkezetű, kevés zsírszövetet tartalmaz. A tőgybimbókon a bőr subcutis nélkül kapcsolódik a bimbó kötőszövetes falához, nem ráncolható. A tehén tőgyének hátulsó felületén gyakran függőleges, a pérarés felé haladó bőrredők, jól észrevehető szőrlécekkel a tejtükröt képezik.

17 Kiskérődzők tejmirigye Lágyéktájékon, mindkét oldalon egy-egy mirigytestként helyeződik. Mindegyiken egy-egy bimbó és bimbócsatorna található. Két mirigytest jobban (kecske), kevésbé jól (juh) elkülönül egymástól. Két mirigytest jobban (kecske), kevésbé jól (juh) elkülönül egymástól. Külső megjelenésre változatos: Tejelő kecske: a tőgy terjedelmes, széles alapú, kúpos. Tejelő kecske: a tőgy terjedelmes, széles alapú, kúpos. Juh: kisebb, félgömb alakú. Juh: kisebb, félgömb alakú. e d a f f g b c a: félgömb alakú mirigytest, b: bimbó, c: bimbócsatorna nyílása, d: mirigytestek közötti árok, e: szőrtelen gáttájék, f: lágyéktasak a combok és tőgy között. Laktáló juh tejmirigye

18 A tőgybimbó alakja: fiatal állatnál henger, idősebbnél kúp alakú. Kecske: gyakori a járulékos bimbó. Kecske tőgy bőre azonos színű a kültakaróval, szőrözött. Juh tőgyének felső részét gyapjúszőr borítja, szőrtelen terület kevésbé pigmentált. Tejmirigy felépítése, függesztőkészüléke, vérellátása hasonló a szarvasmarháéhoz. Többször ellett állatnál tejvéna is kialakul.

19 A tejmirigy két fő része: Mirigytest (corpus mammae), Mirigytest (corpus mammae), Bimbó (tőgybimbó v. csecsbimbó (papilla mammae). Bimbó (tőgybimbó v. csecsbimbó (papilla mammae). A mirigyvégkamrából kiinduló csövecskék nagyobb tejutakká egyesülnek és ezek a tejmedencébe nyílnak. A mirigyvégkamrából kiinduló csövecskék nagyobb tejutakká egyesülnek és ezek a tejmedencébe nyílnak. A tejmedencéből a bimbócsatorna vezet a külvilágba, amely a bimbó hegyén nyílik. A tejmedencéből a bimbócsatorna vezet a külvilágba, amely a bimbó hegyén nyílik.

20 A mirigyállomány és a tőgybimbó felépítése Mirigytest (corpus mammae): kötőszövetes vázba (interstitium) ágyazott mirigyszövetekből (parenchyma) áll. Interstitium : parenchyma arányt befolyásolja: Életkor, működési állapot, kor, konstitucuó. Életkor, működési állapot, kor, konstitucuó. Mirigyállomány levél alakú mirigylemezekbe/mirigylebenyekbe rendeződik. Mirigylebenykék: csöves-bogyós (tubulo-alveolaris) végkamrákból szőlőfürt szerűen épülnek fel. Az alveolus-rendszer végső kamráiból a tej előbb az előtte lévő kamrába jut, utána a kivezető járatokba.

21 Mirigylebenyke szerkezete 1: alveolus, 2: terminális alveolus, 3:intraloburaris tejvezeték, 4: mirigyhámsejtek, 5: myoepithel sejtek, 6: interlobularis tejvezeték, 7: kétrétegű hám az interlobularis tejvezetékben, 8. simaizomköteg, 9: artéria, 10: v.éna

22 Tejmirigy-alveolus elektronmikroszkópos kép alapján 1. zsírgolyó, 2: fehérjeszemcsék, 3: mirigysejt,4: alaphártya, 5: kapilláris endothel, 6:pericyta, 7: myoepithel sejt, 8: zsírgolyó, 9: Golgi-apparátus, benne fehérjeszemcsék, 10: szemcsés endoplazmatikus reticulum, 11: zsírcsepp

23 1.2. tejmedence (sinus lactiferus), 1.a mirigytesben (pars gladularis), 2. a bimbóban (pars papillaris), 3. tejutak (ductus lactiferi) nyílásai, 4. Fürstenberg-féle vénagyűrű (circulus venosus papillae), 5. bimbócsatorna (ductus papillaris), 6. vénafonatok a bimbó falában (plexus venosus papillaris), 7. bimbócsatorna nyílása (ostium papillare). Tőgybimbó hosszanti metszete

24 A bal tőgyfél belső szerkezete 1.v. mammaria cranalis, 2. a bal elülső negyed parenchymája, 3. Fürsenberg-féle 2. vénagyűrű, 4. vasa lymphatica superficialis, 5. lamina suspensoria lateralis, 6. a bal hátulsó negyed parenchymája, 7. ductus lactiferi, 8. pars glandularis sinus lactiferi, 9. pars papillaris sinus lactiferi, 10. ductus papillaris, 11. ostium papillare

25 Tőgybimbó (papilla mammae) alakja, nagysága, helyeződése, iránya és hegye változatos. A tejmedence distalis része foglal helyet, és vége bimbócsatornába megy át, és nyílásával a külvilágra nyílik. Tőgybimbó 3 rétegű fala: Külső: mirigy nélküli száraz bőr Külső: mirigy nélküli száraz bőr Középső: irha Középső: irha Belső: nyálkahártya→bimbócsatorna záróizom. Belső: nyálkahártya→bimbócsatorna záróizom. A tőgybimbó hegyének leggyakrabban előforduló alakjai A: tölcsér formájú, B: tányér formájú, C: lekerekített, D: elhegyesedő.

26 A tőgy érellátása és beidegzése A tőgy fő artériái a külső szeméremartériából (a. pudenda externa) származnak, a belső szeméremartériából (a. pudenda interna) eredő erek egészítenek ki. Külső szeméremartériából a tőgyartériára ágazódik. Vénás vér a tőgyből három úton távozik: Külső szeméremvéna, Külső szeméremvéna, Tejér, Tejér, Belső szeméremvéna Belső szeméremvéna

27 1. külső ferde hasizom, 2. belső ferde hasizom, 3. egyenes hasizom, 4. hashártya, 5. fehér vonal,6. nyirokér, 7. külső szeméremvéna, 8. külső szeméremartéria, 9. függesztőkészülék medialis lemeze, 10. tejmedence, 11. bimbócsatorna, 12. a függesztőkészülék laterális lemeze. A ventralis hasfal és az elülső tőgynegyedek harántmetszete

28 A tőgy artéria és vénái (bal oldali nézet) 1: a. epigastrica caudalis, 2. jobb oldali hasfal, 3. m. rectus abdominis, 4. m. obliquus abdominis internus, 5. n. genitofemoralis, 6. m. obliquus abdominis externus a tunica flava abdominis-sal, 7. nn. Spinales Th XII-LII. rr. cutanei, 8. v. epigaastrica cranalis superficialis, 9.tőgy felületes vénái, 10. v. pudenda interna, 11. tendo symphyaialis, 12. laminae suspensoriae mediales, 13. a. et v. pudenda externa, 14. In. inguinalis superficialis, 15. a. pudenda ext. r. basalis caudalis, 16. a. et v. mammaria caudalis, 17. a. et v. mammaria cranalis, 18. parenchyma, 19. vasa lymphatica superficialis, 20. fascia superficialis

29 A tőgy vénái 1.tejvéna, 2. tejcsésze/tejtányér, 3.belső mellkasi véna, 4. elülső üres véna, 5. külső szeméremvéna, 6. belső szeméremvéna, 6. az előbbi tőgyhöz térő ága, 7. hátulsó üres véna.

30 A. Borjúban és üszökben a v. epigastrica cranialis superficialis (1) a v. epigastrica caudalis superficialistól (2) elkülönül, köztük nincs kapcsolat, a cranialis vénabillentyűk csak cranialis, a caudalis vénabillentyűk csak caudalis irányba teszik lehetővé a vér elfolyását. B. A vemhesség során kialakul az átjárható tejér. A megnagyobbodott tőgy fokozott vérátfolyása miatt a vénák kitáguknak, ami billentyűelégtelenséget okoz, íyg az egymással kapcsolódó cranalis és caudalis vénákban mindkét irányban lehetőség van a vér elfolyására. A tejérben végbemenő változás a vemhesség során

31 Nyirokér kis nyirokerek fonatából indul ki és a tőgy nyirokcsomóihoz tér. Nyirokcsomók: hátulsó tőgynegyedek fölött helyezkednek el, ált. mindkét oldalon 2-2. Tőgy vegetatív és érző idegekkel jól ellátott, főleg a tőgybimbó dús érző idegvégződésekben (nyomás-, hideg,- fájdalomérző receptorok). Tőgy mélyebb rétegeit a n. genitofemoralis idegzi be, ami afferens és efferens szinaptikus rostokat is tartalmaz.

32 A tőgy felfüggesztése Tőgyet a bőr alatti kötőszövet (subcutis) alatt a tejmirigy felületes pólyája vonja be, amiben a felületes vénák és nyirokerek foglalnak helyet. Felületes pólyát interfascialis kötőszövet fűzi a mély pólyához, ami a törzs mély pólyájának, növényevőkben a sárga haspólyának tejmirigyre térő részlete. Sárga haspólya a külső ferde hasizom ínlemezével szorosan összenőtt, ebből eredő pólyalemezek és szalagok a tőgyet a ventrális hasfalhoz rugalmasan rögzítik, együttesen a tőgy függesztőkészülékét alkotják. Pólyalemezeket külső és belső oldalról mindkét tőgyfelet beborítják, és a tőgy kötőszövetes tokját képezik.

33 A hátulsó tőgynegyedek harántmetszete 1. medence symphysise, 2. symphisis alatti ín, 3. a függesztőkészülék lateralis lemeze, 4. felületes lágyéki v. tőgyfeletti nyirokcsomó, 5. a függesztőkészülék mediális lemeze, 6. a külső szeméremvéna.

34 A tejleadást befolyásoló tényezők egyedi és állomány szinten: anatómiaineuro-hormonálistechnológiai A legfontosabb feladat a fejést befolyásoló tényezők közötti összhang megteremtése!

35 Fejést (gépi) befolyásoló anatómiai tulajdonságok: tőgy arányossága arányossága függesztése függesztése mirigyesállomány és tőgymedence aránya (mérete) mirigyesállomány és tőgymedence aránya (mérete) erekkel, idegekkel való ellátottsága erekkel, idegekkel való ellátottságatőgybimbó mérete mérete alakja alakja elhelyezkedése elhelyezkedése bimbómedence mérete bimbómedence mérete bimbónyak bimbónyak bimbónyílás bimbónyílás fattyúbimbók fattyúbimbók

36 Fejést (gépi) befolyásoló neuro- hormonáslis tulajdonságok: hormonok mennyisége receptorok száma és aktivitása feltételes reflex kialakulását befolyásoló tényezők

37 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A tejmirigy anatómiája és a tejtermelés élettana."

Hasonló előadás


Google Hirdetések