Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A takarmányok rosttartalma. A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A takarmányok rosttartalma. A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban."— Előadás másolata:

1 A takarmányok rosttartalma

2 A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza l a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége l ‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)

3 Nyersrost l Alkotórészei: l 1. Cellulóz l 2. Hemicellulózok l 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok, mézgák, pektin l 4. Inkrusztáló anyagok: lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav

4 Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján l 1./ Rostban gazdag takarmányok: l szalmák35-45 % l szénák22-35 % l zöldtakarmányok20-30 % l 2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: l magvak 2-10 % l 3./ Rostban szegény takarmányok: l gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 % l 4./ Nem tartalmaznak rostot: l állati eredetű takarmányok

5 Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)

6 Gabonamagvak rostalkotó anyagai: új kémiai módszerek 'Élelmi ’ rost = ‘Összes’ rost (?) Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995) : 1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz,  -glükán, arabinoxilánok stb.) 2. lignin (Klason lignin) 3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítő Oldhatatlan élelmi rost - IDF Oldható élelmi rost - SDF

7 A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése 1. Nem keményítő poliszacharidok: cellulóz (fibrilláris poliszacharid) hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’): åpentozánok: arabinoxilánok åhexóz polimer: (1-3) (1-4)-  -D-glükán 2. Lignin : aromás alkoholok polimerje

8 A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától. l Búza: toklász nélküli szemtermés l Árpa (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász l Zab (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász +30%-arányban virágpelyva és orsótag Oscarsson, 1997

9 A rostalkotó anyagok: egyes abraktakarmányok rostösszetétele AlkotókKukorica BúzaBúzakorpaÁrpa (hántolatlan) Árpakorpa Zab(hántolatlan) Zab (hántolt) Zabkorpa SzójadaraNapraforgó pogácsa Összes cukor Keményít ő  -glükán S-NCP I-NCP Cellulóz Összes NSP Klason lignin ‘Élelmi’ rost

10 A nyersrost emésztésélettani hatásai l 1. A nyersrost emészthetősége l Saját tápláló hatás: l bontása: bakteriális celluláz enzim l monogasztrikusok: vak- és vastagbélben l kérődzők: bendőben l Szénhidrátok lebomlása: l Cellulóz l Hemicellulóz l Pektinecetsav l Keményítőpiroszőlősavpropionsav l Szacharózvajsav l Laktóz

11 A nyersrost emésztrésélettani hatásai 2. Saját tápláló hatás l A nyersrost emészthetőségét befolyásolja: l - a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, l - az emésztőrendszer baktérium flórája, l - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka, inkrusztáltsága

12 A nyersrost emésztésélettani hatásai 3. A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére 2. Sejtfalhatás 3. ‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ l endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték l 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz l rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos kihasználását (mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése) 4. Viszkozitás 5. Egyéb hatások

13 A rostalkotó anyagok emésztésélettani hatása II.

14 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1. lnlnyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése lnlnöveli a takarmány teriméjét és töltőhatását lrlrontja a takarmány ízletességét lnlnöveli a jóllakottság érzését: csökkenti a gyomortartalom kiürülését lclcsökkenti az állat étvágyát lnlnöveli a béltartalom kiürülési sebességét l → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány értékesülését

15 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2. l Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmat Legalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen: sertés: 2-5 mm-es szmha: min. 75 %-a (szecskaméret) Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→ MMA szindróma (koca), nyelőcsői gyomorfekély Nyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!

16 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3. lOlOptimális rosttartalom a takarmányban: lMlMalac:2-3 % lHlHízósertés: 5-6 % lTlTenyészsertés:7-8 % lBlBaromfi: tyúkfélék: 2-3 %, viziszárnyas: 4-5 % A monogasztrikus állatok rostellátása Sertés: nem szereti a rostot rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel) Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásához NEM jelentős mint energiaforrás: csak néhány % optimális a tak.-ban megemésztése sok energiát igényel

17 A kérődző állatok rostellátása l Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás l 1./ A rost átalakítása a bendőben: l fermentáció: E, P, V, l tejsav l Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) l Propionsav: tejcukor-képzés l fehérjeszintézis l a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak l pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzott l c./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány l depózsír mobilizáció l g/nap testtömeg csökkenés: l bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok) l megoldás: tömegcsökkenés mérséklése l akár rost csökkenése árán is

18 A kérődző állatok rostellátása l Saját tápláló hatás jelentős l Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1 l =18-22 % nyersrosttal biztosítható l Min: 16%, max:27 % l Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1 l =12-17 % nyersrosttal biztosítható l Min.:10 %, max.:18-19% l Strukturális rostigény: l befolyásolja a tak. áthaladásának ütemét l min. 75 %-a strukturális rost legyen!

19 A rostalkotó anyagok hatása a zsíranyagcserére I. A rostalkotó anyagok hatása az epesavak anyagcseréjére: a kiürülés mértékének növekedése å A béltartalom kémhatásának csökkenése az aktív mikrobiális fermentáció (illózsírsavak képződése) révén. å A kalcium rövid szénláncú zsírsavak által való megkötése, ezáltal az epesavak oldhatóságának csökkenése.

20 A rostalkotó anyagok hatása a zsíranyagcserére II. A rosthordozók csoportosítása a koleszterin-anyagcserére gyakorolt hatás alapján: 1. Jelentős koleszterincsökkentő hatás: oldható rostalkotókban gazdag rosthordozók (zabkorpa). 2. Közepes koleszterincsökkentő hatás: oldható és oldhatatlan alkotókat hasonló mennyiségben tartalmazó rosthordozók (árpa). 3. Csekély koleszterincsökkentő-, esetenként koleszterin-szint növelő hatás: elsősorban oldhatatlan alkotókat tartalmazó rosthordozók (búzakorpa).


Letölteni ppt "A takarmányok rosttartalma. A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás l Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések