Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ."— Előadás másolata:

1 KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ

2 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI HALHÚS ÖSSZETÉTELE Halfaj Víz Fehérje ZsírHamu % % % % Ponty ,8 – 1,0 Harcsa ,9 – 1,1 Süllő ,4-0,6 0,9 – 1,1 Pisztráng ,9-2,1 1,0 – 1,2

3 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A TAKARMÁNYOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SAJÁTOSSÁGOK: A takarmányfelvétel mértéke függ A takarmányfelvétel mértéke függ: - a száj (szájrés és garat) méretétől Lárvakorban különösen lényeges szempont: 0,02 - 0,25 g 0,42 – 0,85 mm szemcseméret 0,25 - 1,50 g 0,85 – 1,40 mm 1,50 – 5,00 g 1,40 – 2,80 mm 5,00 – 20, 00 g 2,80 – 5,60 mm - a fogak / garatfogak meglététől vagy azok hiányától zúzó és/vagy daráló mozgás (idegrendszeri kontroll)

4 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI - az állatok étvágyától - az ízlelőbimbók helyeződésétől (garatüreg, szájüreg, ajkak, bajuszképletek, bőr) - a víz / takarmány kémiai összetételétől (kémiai ingerek iránti receptivitás jelenléte vagy hiánya) keserű (kinin) és édes (cukor) ízre kevésbé reagálnak savakra érzékenyen reagálnak  sókra gyengén aminosavak iránt eltérő receptivitás: D  L forma 0  100 % Asp>Glu>Ala>Arg>betain >Pro>Gly>Leu>Thre

5 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI - a víz hőmérsékletétől Évszakhatás a ponty természetes takarmány- felvételében: Tél: bentosz – lárvák, férgek (>8 o C) Tavasz: alsó vízréteg – zooplankton Nyár: felső vízréteg – vegetáció, ízeltlábúak lárvái Ősz: bentosz – ízeltábuak lárvái, zooplankton - a mozgás intenzitásától - a telepítési sűrűségtől - a kiegészítő takarmány mennyiségétől testtömeg 1,5 – 2 % / nap optimális (DE: amur 15-20%) - a kiegészítő takarmány energia tartalmától A halak is energiára táplálkoznak !!

6 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI Az emésztési folyamatok intenzitása függ: - hőmérséklettől (adaptáció) - mirigyes gyomor megléte vagy hiánya – proteolítikus aktivitás mértéke (fehérje hasznosulás) - felszívó felület nagysága – intestinalis epithelium felszínének mérete (kefeszegély hiánya) - a vékonybél tartalom pH értékétől (enzimaktivitás) - a takarmányok antinutritív anyagainak jelenlététől - szója – tripszin inhibítor - búza -  -amiláz inhibítor A meg nem emésztett táplálóanyagok szennyezik a vizet  csökkentik a termelést

7 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A vékonybél mérete függ: - táplálkozási habitus - herbivora – testhossz néhány szorosa - omnivora – herbivorák átlagának kb 50 %-a - carnivora – relative nagyon rövid - életkor – allometriás növekedés (testhossz / bélhossz)

8 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A HALTAKARMÁNYOK ÉRTÉKELÉSÉNEK METODIKAI PROBLÉMÁI A haltakarmányok táplálóértékének meghatározása: Táplálóérték függ: a megetetett takarmány ellenében termelődött termék mennyiségétől - a takarmányfelvétel valós értéke nem mérhető - az ürülék (bélsár és vizelet) valós mennyisége nehezen meghatározható - a laboratóriumi és tavi körülmények között kapott eredmények nehezen összevethetők

9 A HALTAKARMÁNYOZÁS ALAPJAI A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMA Égéshő: Szénhidrát: 17,46 kJ/g Zsír: 39,77 kJ/g Fehérje: 23,95 kJ/g Rost. 20,05 kJ/g BE (kJ) = 23,95 Ny.f.(g) + 39,77 Ny.zs.(g)+20,05 Ny.r.(g) + 17,46 NMKA (g) ME (kJ) = - 3, ,82 Ny.zs.(g/g) + 17,21 Ny.f. (g/g) + (18,52 -31,27 ny.rost (g/g))NMKA (g/g) 1 MJ = 238,8 kcal

10 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A TAKARMÁNYOK ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA A HALAK SZERVEZETÉBEN Takarmány bruttó energiája (égéshő) – Bélsár energia tartalma – 4 Takarmányok emészthető energiája (DE) – 96 - Vizelet + ammónia energia tartalma – 11 Takarmányok metabolizálható energiája (ME) – 85 - Termikus energia tartalma (emésztési munka)– 5 Takarmányok nettó energiája – 80

11 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI TAKARMÁNYOK NETTÓ ENERGIA TARTALMÁNAK HASZNOSULÁSA 1.Metabolizmus – 10 – 80 - életfenntartás (sejtek anyagcseréje) – 40 - hőtermelés – 20 - izomkontrakció – 15 - sejtek újraképződés – 5 2.Növekedés és fejlődés – sejtek, szövetek növekedése és fejlődése - ivarszervek növekedése és fejődése

12 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI VÍZ A halak vízszükségletét biztosítja: -a takarmányok víztartalma -az anyagcsere – elsősorban a zsírok égetése során képződő – víz - a halak a nagy víztartalmú takarmányokat kedvelik - a nagy víztartalmú takarmányok gyorsan emésztődnek - a nagy víztartalmú takarmányok növelik az emésztőcső – növelik a táplálékfelvétel „kapacitását” - az alacsony víztartalmú (  14 %) takarmányok lassabban emésztődnek – jobb feltárás hatékonysága

13 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZÁRAZANYAG Szerves anyagok: - nitrogén tartalmú anyagok: fehérjék + NPN - nitrogén mentes anyagok: zsírok + szénhidrátok + szerves savak + alkaloidák és glükozidák - egyéb biológiailag aktív vagy járulékos anyagok Szervetlen anyagok: - ásványi anyagok - szennyező anyagok

14 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A TAKARMÁNYOK NITROGÉN TARTALMÚ ANYAGAI Fehérjék: Valódi fehérjék: kémiai értelemben vett fehérjék (csak aminosavakból épülnek fel) Proteidek: metalloproteidek (aminosavak + fémek) nukeloproteidek ( aminosavak + purin és pirimidin bázisok) glükoproteidek (aminosavak + cukor) lipoproteidek (aminosavak + lipidek)

15 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI FEHÉRJÉK ÉS PROTEIDEK HATÁSAI: -Katalítikus funkció (enzimek) -Transzformációs hatás (aminosav  energia) -Strukturális hatás (citoszkeleton, vázrendszer fehérjéi) -Fehérje szintézis takarmányozási alapját képezik FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE: Takarmányfehérje aminosav összetétele  állati termék (halhús, ivartermékek) aminosav összetétele Tak N – (Bélsár N + Vizelet N + NH 3 ) BÉ (%) = x 100 Tak N – Bélsár N

16 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Fehérjék biológiai értékét befolyásolja: -Aminosav összetétel -Esszenciális és nem-esszenciális aminosavak aránya -Limitáló aminosav mennyisége

17 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI AMINOSAVAK Aminosav Esszenciális Hiánytünetei Valin+ ataxia Leucin+ növekedési intenzitás  Izo-Leucin+ fehérje hasznosulás  Arginin + puffer aminosav Lizin + növekedési intenzitás  Metionin + máj steatosis, anémia Cisztein + bőrproblémák Met  Cys Cys hiány  Met hiány Treonin + Lys + Met limitáló tényezője Fenilalanin + pigmenthiány, anémia Triptofán + fertilitási és embrionális fejlődési zavarok

18 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Aminosav Esszenciális Hiánytünetei Hisztidin +/- nem ismert Aszparaginsav+/- nem ismert Prolin +/- nem ismert Hidroxi-prolin - nem ismert Glicin - nem ismert Alanin - nem ismert Glutaminsav- energia hasznosulás  Szerin - nem ismert Tirozin - nem ismert

19 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI A takarmányok nem-fehérje nitrogén tartalmú anyagai -Amid anyagok – peptidek, szabad aminosavak, savamidok -Purin és pirimidin bázisok -Nitrogén tartalmú glükozidák -Nitrát és nitrit -Nitrozo aminok -Ammónia -Karbamid

20 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI NITROGÉN MENTES ANYAGOK Zsírok és lipoidok: Neutrális vagy valódi zsírok: glicerin –zsírsav észterek A halak fő energia forrása (zsír >szénhidrát> fehérje> rost) Carnivora fajoknál a zsírtartalom limitáló tényező Lipid mobilizáció az energia termelés fő útja halaknál Lipoprotein lipáz aktivitás függ: éhezés   jóllakottság  Nagy lipáz aktivitás az extrahepatikus szövetekben Zsírsavak: telített  telítetlen nem esszenciális  esszenciális  -3 (linolénsav)   - 6 (linolsav) zsírsav család (inkább állati) (inkább növényi) halolaj /lenolaj (kukorica, búza, repce, szója)

21 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Zsírsavak átalakulása:  -3 zsírsav család: C18:3  C20:5 (EPA)  C22:6 (DHA) A lipoproteinekben a DHA mennyisége lényegesen nagyobb, mint a takarmányokban – elongáció és deszaturáció a vékonybél epitheliumban EPA és DHA fontos a vitellogenezis (oocita maturáció) során Esszenciális zsírsav hiány: Linolénsav (C18:3  -3)  növekedési zavarok Linolsavval (C18:2  -6) nem helyettesíthető!!

22 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Zsírsavak átalakulása a szervezetben függ: -Hőmérséklettől  a membránok zsírsav összetétele befolyásolja azok fluiditását 5 o C : deszaturáz aktivitás   PUFA  22 o C : alacsony deszaturáz aktivitás  MUFA  Zsírsavak hatása a zsírdepositio mértékére: Linolénsav  már 100 g /kg takarmány mennyiségben csökkenti a lipogenezist Linolsav (+ keményítő)  fokozott lipogenezis (depositio)

23 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ZSÍROK HATÁSAI: -Diétás hatás: növelik a zsíroldékony vegyületek (pl vitaminok) felszívódását. -A telítetlen zsírsavak lágyítják, a telített zsírsavak keményítik a halak zsírját (olaját) -Befolyásolják a halhús ízét (fenol akkumuláció) -Befolyásolják a zsíroldékony toxinok akkumulációját -Befolyásolják a takarmányok avasodását

24 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Lipoidok: -Foszfatidok – pl. lecitin (neurális folyamatok) Chlorella spp. 12 % lecitin tartalmú ! -Szterinek, szterolok, szteroidok – pl. koleszterin, 3- dehidro-koleszterin, ergoszterol -Lipokromok – pl. karotinoidok -Éterikus olajok – diétás hatás

25 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZÉNHIDRÁTOK CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK Monoszacharidok: xilóz, ribóz, glükóz, fruktóz, galaktóz Diszacharidok: szacharóz, maltóz, laktóz Triszacharidok: raffinóz Poliszacharidok: keményítő, inulin, glikogén -Legolcsóbb táplálóanyagok -Metabolikus hatásuk – energiatermelés (zsírképződés) (energiatartalmuk a zsírok 40 %-a) Herbivora és omnivora fajoknál limitáló /carnivora - toxikus -Nutritív ill. diétás hatásuk halaknál kérdéses -Jól hasznosulnak – a táplálkozási habitus függvénye

26 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI NEM CUKORSZERŰ SZÉNHIDRÁTOK – NYERSROST Cellulóz – fermentáció útján bomlik bakteriális és plankto- nikus enzimek által  ecetsav, propionsav Hemicellulóz - fermentáció útján bomlik bakteriális és planktonikus enzimek által  ecetsav, propionsav Pektin – gyakorlatilag nem bomlik (pektináz hiány) Kutin, szuberin – gyakorlatilag nem bomlik Lignin – gyakorlatilag nem bomlik (lignin-oxidáz hiány) Hasznosulásuk táplálkozási habitus / szoktatás függvénye

27 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI SZERVES SAVAK Takarmányok alkotóelemei: oxálsav, citromsav, borostyánkősav Fermentációs termékek: propionsav, ecetsav, vajsav, tejsav Biológiai oxidációs termékek: oxisavak, ketosavak, piroszőlősav Specifikus élettani illetve dietetikus hatásuk halaknál nem ismert, hasznosulásuk kérdéses (a táplálkozási habitus függvénye)

28 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ALKALOIDÁK ÉS GLIKOZIDÁK Alkaloidák: ergot alkaloidok – anyarozs lupin alkaloidok – csillagfürt konvincin – lóbab ricin – ricinus Glikozidák: szinigrin – repce linamarin – bab szolanin – burgonya Toxicitásuk halaknál nem ismert

29 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI ÁSVÁNYI ANYAGOK Kalcium: a csontvázrendszer legfontosabb kationja szükséges: izom kontrakció, véralvadás, membrán transzport folyamatok proteolítikus enzimeket aktiválja (kalpainok) Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu Igény: g/kg takarmány Foszfor: csontvázrendszer, energia tárolás (ATP) membránok (foszfolipidek) Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu Probléma: fitin-P : hasznosulás 20-50% !! fitinsav gátolja: Ca, Mg, Zn, Cu felszívódását sok kalcium gátolja a foszfor felszívódását Igény: 7-8 g/kg takarmány

30 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI optimális Ca / P arány: 1,2 : 1  1,5 : 1

31 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Magnézium: csontvázrendszer, izomműködés, enzimek telelés során fontos – alapanyagcsere  Ellátottság ellenőrzése: vérplazma és csonthamu (Ca / Mg) Igény: 0,6-1,1 g/kg takarmány Nátrium és klór: puffer kapacitás, ionegyensúly, ozmózis Növekedési ütemet fokozza Igény: 1-5 g/kg takarmány Kálium: ionegyensúly, szívizom működése Halaknál hiánya nem ismert Igény: 1-3 g/kg takarmány Kén: bőr-, porc regenerációhoz, ikra képzéshez szükséges Igény: 3-5 g/ kg takarmány

32 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Vas: hemoglobin, mioglobin, enzimek (felsz. Kopoltyú, bél) Hiánya ritka: anémia, mortalitás , növekedés , keltethetőség csökken (pisztráng) Ellátottság ellenőrzése: vér Hb, vérplazma vastartalma Igény: mg/kg takarmány (Fe 2+ ) Réz: coeruloplazmin, enzimek Vas beépülését segíti: Fe 2+  Fe 3+ Hiányában – másodlagos vashiány Ellátottság ellenőrzése: máj réz tartalma Igény: 3-5 mg/kg takarmány

33 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Mangán: csontszerkezet kialakítása, enzimek Hiányában: csökkent és abnormális növekedés, keltethetőség csökken Ellátottság ellenőrzése: teljes test Mn tartalma Mn-szuperoxid dizmutáz aktivitás (KCN- al nem gátolható) Igény: mg/kg takarmány Cink: A-vitamin transzport, bőr regeneráció (mucin) Hiányában: abnormális növekedés, elhullás (bőr) Ellátottság ellenőrzése: vér és teljes test Zn tartalma Igény: mg/kg takarmány

34 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Kobalt: B 12 vitamin szintéziséhez szükséges Halaknál hiánya ritka – anémia, növekedés  Igény: 0,05 -1 mg/kg takarmány Jód: pajzsmirigy hormonok szintézise (Tyr – jodináció) Hiányában a növekedés lassul / elzsírosodás, szaporodásbiológiai zavarok Hiánya – karsztvizek jódtartalma alacsony Igény: mg/kg takarmány Szelén: szeleno-proteinek alkotórésze (membrán védelem, sejtes immunválasz Hiányában májkárosodás, szaporodási zavarok. Igény: 0,15- 0,50 mg/kg takarmány (Se-Met)

35 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI

36 Króm: inzulin tolerancia faktor alkotórésze inzulin rezisztenciát (adipocita, izmok) csökkenti Igény: 2 mg/kg takarmány CrCl 3 – nagy szénhidrát tartalmú takarmányok etetésekor Bór: pontos hatása halaknál nem ismert 2-5 mg/kg takarmány mennyiségben a növekedési intenzitást jelentősen növeli – állati eredetű takarmányok etetésekor (hüvelyesek tartalmazzák)

37 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI VITAMINOK A-vitamin: növekedés, fejlődés, hámeredetű szövetek védelme és regenerációja Igény: 8000 (pontyfélék) (pisztráng) NE / kg tak. karotinoidokból is keletkezik (konverzió nem ismert) D-vitamin: kalcium transzport halaknál csak a D 3 vitamin aktív (ez a forma alakul át 1,25 (OH) 2 kolekalciferol-lá Igény: 1500 (pontyfélék) (pisztráng) NE/ kg tak.

38 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI E-vitamin: biológiai antioxidáns védelem / szaporodás Igény: 80 (pontyfélék) -100 (pisztráng) mg/kg takarmány K-vitamin: protrombin szintézis (véralvadás) Igény: 8 (pontyfélék) -10 (pisztráng) mg/kg takarmány Tiamin (B 1 vitamin): sejtek energia forgalma, növekedés  Igény: 10 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány Riboflavin (B 2 vitamin) : hiányában anorexia, növekedés  Igény: 15 (pontyfélék) -20 (pisztráng) mg/kg takarmány

39 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Pantoténsav (B 3 vitamin): idegrendszer fejlődése, zsír metabolizmus, mellékvese funkciók Igény: 50 (pontyfélék) -50 (pisztráng) mg/kg takarmány Kolin (B 4 vitamin) : metil-donor, lipid transzport (lipo- protein szintézis), acetil-kolin szintézis Hiányában: máj steatosis Igény: 800 (pontyfélék) (pisztráng) mg/kg takarmány Niacin (B 5 vitamin) : növekedéshez és túléléshez fontos halaknál anorexia, anémia, ödéma, mortalitás  Igény: 80 (pontyfélék) -120 (pisztráng) mg/kg takarmány

40 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Piridoxin (B 6 vitamin): zsírok metabolizmusához fontos Igény: 8 (pontyfélék) -12 (pisztráng) mg/kg takarmány Biotin: koenzim-A alkotórésze – energia felszabadítás Igény: 1 (pontyfélék) -1,2 (pisztráng) mg/kg takarmány Folsav: vérképzéshez szükséges – hiányában anémia Igény: 4 (pontyfélék) - 6 (pisztráng) mg/kg takarmány B 12 -vitamin: folsavval együtt a vérképzéshez, purin és pirimidin bioszintézishez Hiányában: anémia, növekedési zavarok Igény: 0,03 (pontyfélék) – 0,05 (pisztráng) mg/kg tak.

41 A HALTAKARMÁNYOK TÁPLÁLÓANYAGAI Inozitol: sejtek metabolizmusához szükséges foszforral fitinsavat képez (inozitol-hexafoszfát) Igény: 150 (pontyfélék) (pisztráng) mg/kg takarmány C-vitamin: redukáló ágens, szteroid bioszintézishez Halak általában nem szintetizálják Igény: 150 (pontyfélék) -300 (pisztráng) mg/kg takarmány

42 TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSA TÁPLÁLÓANYAGOK KIHASZNÁLÁSA Felvett – Bélsárral ürített táplálóanyag mennyiség Emésztési együttható = x 100 Felvett táplálóanyag mennyiség

43 TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányoktól függő tényezők: Takarmányok zsírtartalma : táplálkozási habitus függő !! Takarmányok rosttartalma: táplálkozási habitus függő !! Takarmányok víztartalma: emésztési folyamatok !! Takarmányok antinutritív anyag tartalma (pl. búza  -amiláz inhibitor, szója tripszin inhibítor) Takarmányok toxikus anyag tartalma – pl. mikotoxinok Takarmányszemcsék mérete – pl. darálás

44 TÁPLÁLÓANYAGOK HASZNOSULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A halak szervezetétől függő tényezők: Faj, fajta, ivar Életkor – javul az öregedéssel Egészségi állapot – bélcsatorna integritása / károsodása Egyedtől függő nem definiálható hatások Környezeti hatások: Napi adag mennyisége – ad libitum vs. adagolt Etetés gyakorisága – bélcsatorna kiürülése Hőmérséklet – tranzit idő hossza

45 TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányértékesülés: 1 kg súlygyarapodáshoz szükséges takarmány mennyisége kilogrammbanBefolyásolja: Energia / fehérje arány: g fehérje / MJ energia Takarmányok limitáló aminosav tartalma Takarmányadag mennyisége (testtömeg 1,5-3,0 %-a) Takarmányok fehérje tartalma

46 TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Takarmányadag mennyiségének hatása a takarmányértékesítésre pontynál Takarmányadag (% ttm./nap)1,5 1,8 2,0 2,2 2,5 Takarmányérté- kesítés (kg/kg) 1,59 1,91 2,12 2,33 2,65

47 TAKARMÁNYOK ÉRTÉKESÜLÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK TAKARMÁNYOK NYERSFEHÉRJE TARTALMÁNAK HATÁSA A TAKARMÁNYÉRTÉKESÍTÉSRE PONTYNÁL ÉS PISZTRÁNGNÁL Takarmányok nyersfehérje tartalma (%) Takarmány érté- 2,91 2,84 2,64 1,68 1,69 kesítés (kg/kg) Takarmány érté- 2,57 2,11 1,98 1,98 kesítés (kg/kg)

48 HALAK TAKARMÁNYAI TERMÉSZETES TAKARMÁNYOK Autochton takarmányok – vízi ökoszisztéma részei Phytoplankton, zooplankton, magasabbrendú növény, trágya Allochton takarmányok – tóba került takarmányok Falevelek, fűszálak ill. széna, rovarok, állati tetemek Monokultúra (pl. ponty) esetében a termelés meghatározója a fehérjebázis (zooplankton) Polikutúra (pl. ponty + növényevő) esetében a termelés Meghatározója a zooplankton + fitoplankton + magasabb- rendú növények

49 HALAK TAKARMÁNYAI ADAGOLT (KIEGÉSZÍTŐ) TAKARMÁNYOK 1.VIZENYŐS TAKARMÁNYOK Zöldtakarmányok – fűfélék – növényevőknek pillangósok – fehérjeforrás Burgonya – keményítő forrás (csak főzés után!) Takarmányrépa – cukor forrás (tisztítás !) Melléktermékek: borsóhéj – cukorforrás (könnyen erjed – alkohol) melasz – cukor forrás élesztő – fehérje, nukleotid forrás max. napi 1-2 % (puffaszt)

50 HALAK TAKARMÁNYAI Halhús – vegyes összetételű (hús/csont/belsőség arány) Tojás – főzve ! (avidin) 2. SZÁRAZ TAKARMÁNYOK Energia források: Olajok (halolaj és növényi olajok) + keményítő Gabonamagvak kukorica – kevés fehérje, sok keményítő, karotin, olaj nedvesen tartósított formában is !! búza – alacsony fehérje, sok keményítő  -amiláz inhibitor (pontynál lényeges- enzim „re-uptake” csökken  negatív fehérje hatás) árpa (őszi) – közepes fehérje, sok rost !

51 HALAK TAKARMÁNYAI rozs – alacsony fehérje (több Lys), anyarozs fertőzés!! tritikálé – búza x rozs – alkalmi takarmány (ld.rozs) zab –nagyon jó biológiai értékű cirok – ritka – csak áztatás után etethető köles – csak daráltan etethető Malomipari melléktermékek korpák – csak kiegészítésre (sok rost!) 5-10 % max. takarmányliszt – vegyes összetételű - szennyezések (csak nedvesített formában!) ocsú – vegyes összetételű (gyommagvak, konkoly !) (csak szemesen etethető – válogatás!!)

52 HALAK TAKARMÁNYAI Fehérje források: Hüvelyes magvak: csillagfürt – lupinin tartalma kevéssé veszélyes kék és sárgavirágú is etethető szója– fullfat formában nagy energia tartalmú (GMO) kiváló fehérje – aminosav összetétel Tripszin inhibítor – hőkezelés carnivora halaknál étvágycsökkentő hatású takarmányborsó – kiváló fehérjeforrás (bélben duzzad –csak daráltan áztatás után etethető) bab – kiváló fehérje – csak főzés után etethető szegletes lednek – ritka – csak főzés után etethető

53 HALAK TAKARMÁNYAI Olajos magvak: napraforgó (extrahált dara) – jó fehérje forrás (extraháló anyag maradvány veszély) len (extrahált dara) – csak kivételes haltakarmány csak főzés után etethető – linamarin  repce (extrahált dara) – ritka haltakarmány csak OO vagy OOO fajtákból – max. 10 % gyapotmag (extrahált dara, pogácsa) – ritka veszélyek – gosszipol, aflatoxinok – max. 10 %

54 HALAK TAKARMÁNYAI Állati eredetű takarmányok: halliszt – természetszerű fehérje forrás tejpor – csak hibás tételek haltakarmányok (emészthetőség kérdéses) halszilázs – kénsavval, foszforsavval illetve hangyasavval tartósított halhús kiváló fehérje – sav neutralizáció kérdéses

55 HALAK TAKARMÁNYAI EGYES ÁLLATI FEHÉRJÉK HATÁSA A PISZTRÁNG TAKARMÁNY ÉRTÉKESÍTÉSÉRE Fehérje forrás Takarmány értékesítés (kg/kg) Sertéslép Sertésmáj 6 – 9 Sertés vér6 – 9 Teljes értékű keveréktakarmányok etetése esetén Nyersfehérje 52 % 1,4 – 2,0 Nyersfehérje 50 % 0,9 – 1,1 Nyersfehérje 46 % 1,2 – 1,6

56 HALAK TAKARMÁNYAI Állati és növényi eredetű fehérjeforrások ideális aránya állati / növényi (pl. szója) (%) Herbivora fajok (pl. amúr) 0 / 100 Omnivora fajok (pl. ponty) / Carnivora fajok (pl. pisztráng) /

57 HALAK TAKARMÁNYAI ELTÉRŐ FEHÉRJEFORRÁSOK HATÁSA AZ ÁR / ÉRTÉK ARÁNYRA Paraméter Csillagfürt Halliszt Ár Lys / tonna 13,5 kg 59 kg Hozzáférhetőség75 % 95 % Ár (Lys, kg) 10 8

58 HALAK TAKARMÁNYAI 3. TELJES ÉRTÉKŰ KEVERÉKTAKARMÁNYOK Követelmények: - feleljen meg az adott faj, fajta, korcsoport tápláló- anyagokkal szemben támasztott igényeinek - minden komponenst homogén arányban tartalmazzon - ázásálló legyen - lebegjen a vízben és a tápláló- anyagok ne oldódjanak azonnal a vízben - csak kiváló minőségű alapanyagokat tartalmazzon - csak halak takarmányozására engedélyezett kiegészítő takarmányokat (pl. premixek) és takarmány kiegészítő- ket (aktív hatóanyagokat) tartalmazzon

59 TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK Takarmányozási eredetű problémák: -Túletetés (energiahordozó helytelen megválasztása pl. zsír vs. szénhidrát ) – elzsírosodás, máj steatosis, szaporodásbiológiai zavarok, növekvő mortalitás - táplálóanyag hiány – klinikai vagy szubklinikai zavarok specifikus tünetek, termelés , mortalitás  (rosthiány is – emésztési zavarok) -éhezés – csökkenő termelés, fokozott betegségekkel szembeni érzékenység, növekvő mortalitás - hirtelen takarmányváltás – min. 5. nap átállási idő !

60 TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK -Halfajok speciális igényei – táplálkozási habitus függő - erősen savanyú takarmányok – herbivora és omnivora fajok emésztési folyamatait gátolja - nagy keményítő tartalom – carnivora fajok nem képesek hasznosítani - lárvakorban a zooplankton fogyasztás dominál – nem képesek a phytoplankton hasznosítására - az amúr nagy rosttartalmú takarmányt igényel

61 TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK Takarmány eredetű problémák: -Szennyezettség – nehézfém (pl. Cd, As, Fe, Hg) - fonalas gomba (penészek) - herbicid, peszticid - állatgyógyászati készítmények -Toxikus anyagok – mikotoxinok -Defektes takarmányok – aminosav származékok - avasodott zsírok

62 TAKARMÁNYOZÁSI EREDETŰ PROBLÉMÁK Takarmány feldolgozási problémák: -Hibás feldolgozás – pl. túlmelegedés (aminosav, cukor, lipid károsodás) -Hibás tárolás – nedvesség (avasodás, penészesedés) - hőmérséklet (avasodás, aminosav, szénhidrát károsodás)

63 HALAK TÁPLÁLÓANYAG SZÜKSÉGLETE ENERGIA SZÜKSÉGLET -függ az aktuális hőmérséklettől (SET = standard environmental temperature) Pisztráng 15 o C Ponty 20 o C Afrikai harcsa 30 o C -függ a víz kémhatásától (pH 6,5-8,5) alatta-felette nő -függ a vízáramlás sebességétől (testhossz x 1-1,5 /sec) -függ a víz oxigén tartalmától (> % relatív) -függ a testtömegtől / testfelülettől

64 HALAK TÁPLÁLÓANYAG SZÜKSÉGLETE Életfenntartó energia szükséglet : Pisztráng : MEm = 0,038 MJ ME x w 0,75 Ponty: MEm = 0,04-0,07 MJ ME x w 0,75 Afrikai harcsa: MEm = 0,033 MJ ME x w 0,75 Növekedés energia szükséglete: Pisztráng : MEm+g = 0,17 - 0,25 MJ ME x w 0,75 Ponty: MEm+g = 0,23 – 0.26 MJ ME x w 0,75 Afrikai harcsa: MEm+g = 0,22 MJ ME x w 0,75

65 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Természetes és kiegészítő takarmányok aránya: intenzív termelésnél ideálisan 40 / 60 % Takarmány együttható: 1 kg hozamhoz szükséges kiegészítő takarmány mennyisége Monokultúra esetében: 1,8 – 2,2 kg Polikultúra esetében: 1,6 – 1,8 kg

66 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYADAG SZEZONÁLISAN SZÜKSÉGES MENNYISÉGE Hónap A teljes évi mennyiség %-ban Március 4 (+ szoktató etetés) Április 8 Május 12 Június 16 Július 20 Augusztus 28 Szeptember 10 Október 2 (+ utóetetés)

67 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Szoktató etetés jelentősége (tavasszal): -a zoo- és/vagy fitoplanktonok mennyiségének szükséges pótlása nem kielégítő hőmérséklet / napfénytartam esetén - tenyészállatok (anyák) előkészítése: fehérje mennyisége és minősége növelendő energia mennyisége csökkentendő vitamin és ásványi anyag mennyiség növelendő pontynál kevésbé lényeges – lezárult vitellogenezis növényevőknél fontos – tavasszal aktív vitellogenezis

68 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Utóetetés jelentősége (ősszel): -a zoo- és/vagy fitoplanktonok pótlása az önkéntes takarmányfelvételhez még elegendő hőmérséklet (> 8 o C) esetén -a telelésre való előkészítés – zsírdepók feltöltése, membránok „átstruktúrálása” – búza vs. kukorica - tenyészállatok (anyák) telelésre való előkészítése: pontynál lényeges – vitellogenezis utolsó szakasza növényevőknél kevéssé fontos – vitellogenezis tavasszal

69 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN 1.ZSENGE IVADÉK TAKARMÁNYOZÁSA Első táplálék: főtt tojás ( 1 tojás – ivadék) Kihelyezés ivadéknevelő tóba: zooplankton !! (méret !) Kihelyezés medencébe: zooplankton + kiegészítő tak. fehérje tartalom (45-50 %)

70 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Tavi ivadéknevelésnél (indító kiegészítő takarmány) DE = 15,27 – 18,40 MJ/kg  BE = 19,24 – 23,18 MJ/kg Nyersfehérje: 38 – 46 % Lizin: 3,1 - 4,5 % Metionin: 1,1 – 1,5 Nyerszsír: 10 – 14 % (esszenciális zsírsav !!) NMKA: 7 – 16 % Kalcium: 3,2 – 4,2 g/kg Foszfor: 1 – 1,4 g/kg (hozzáférhető foszfor – fitin!!)

71 TAKARMÁNYOZÁS A GYAKORLATBAN Medencés ivadéknevelésnél Kiegészítő takarmány optimális nyersfehérje tartalma 0,02 – 0,25 g 52 % 0,25 – 1,50 g 48 % 1,50 – 5,00 g 44 % 5,00 – 20,00 g40 % HA Fehérje emészthetőség : % Lizin tartalom: > 5,1 % (pl. 40 % ny. feh.  20,4 g / kg Lys) DE (MJ/kg) = 15,27  BE (MJ/kg) = 19,24


Letölteni ppt "KIEGÉSZÍTŐ TAKARMÁNYOZÁS HALASTAVAKBAN MÉZES MIKLÓS SZENT ISTVÁN EGYETEM TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK GÖDÖLLŐ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések