Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A versenyképesség elméletei. A klasszikus (statikus) elméletek (az abszolút előnyök, komparatív előnyök elmélete, a Heckscher-Ohlin elmélet Az abszolút.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A versenyképesség elméletei. A klasszikus (statikus) elméletek (az abszolút előnyök, komparatív előnyök elmélete, a Heckscher-Ohlin elmélet Az abszolút."— Előadás másolata:

1 A versenyképesség elméletei

2 A klasszikus (statikus) elméletek (az abszolút előnyök, komparatív előnyök elmélete, a Heckscher-Ohlin elmélet Az abszolút előnyök elmélete (Adam Smith): Abszolút előnyről a nemzetközi kereskedelemben akkor beszélhetünk, ha valamely országnak egyes termékek előállításában a munkatermelékenység, illetve a költségek színvonala tekintetében más országgal szemben előnye van, vagyis magasabb termelékenységgel, illetve alacsonyabb költségszínvonallal rendelkezik. 2

3 A Komparatív előnyök elmélete (David Ricardo): A komparatív előny a nemzetközi kereskedelemben valamely országnak különböző termékek előállításában a relatív munkatermelékenységek, illetve relatív ráfordításköltségek, vagyis a másik országéhoz és a másik termékéhez viszonyított relatív költségek, vagy az ún. „alternatív költségek” színvonala tekintetében fennálló viszonylagos előnye. 3

4 A Hecksher-Ohlin elmélet: A tétel szerint minden ország akkor juthat kölcsönösen előnyökhöz a nemzetközi kereskedelemben, ha a termékek relatíve eltérő tényezőigényességét (munkaintenzív vagy tőkeintenzív jellegét) és az ország más országokéhoz viszonyított tényezőellátottságát (relatíve tényezőgazdag vagy munkaerőben gazdag állapotát) figyelembe véve a viszonylag bőven rendelkezésre álló termelési tényező intenzívebb felhasználását igénylő termék termelésre szakosodik. 4

5 A Leontieff paradoxon A klasszikus versenyképességi elméletek sokan bírálták, a legismertebb kritika Leontieff nevéhez fűződik Leontieff az 1950-es években az USA külkereskedelmi adatait vizsgálva empirikusan tesztelte, hogy az ország szakosodása Heckscher-Ohlin tételben megfogalmazott elvek szerint történik-e. A kutatás eredménye: ez a viszonylag tőkegazdagnak minősíthető gazdaság inkább munkaintenzív, mint tőkeintenzív termékeket exportált, míg importjára a tőkeintenzív termékek dominanciája volt jellemző (Leontieff paradoxon) 5

6 Porter versenyképesség elmélete A versenyképesség fogalma az elmúlt két három évtizedben fokozatosan került előtérbe a közgazdaságtudományban. Michael Porter Reagan elnök ágazati bizottságának tagjaként már a 80-as évek elején foglalkozni kezdett a versenyképesség vizsgálatával ben indult el a Porter által irányított, 10 ország száznál több iparágára kiterjedő empirikus kutatás, amelynek során az egyes országok iparágainak versenyképességét vizsgálták. Porter műveiben azokat a tényezőket kísérelte meg azonosítani, amelyek hozzájárulnak egy vállalat vagy nemzet iparágainak kompetitív előnyéhez versenytársaikkal szemben A kutatás eredményeit 1990-ben adta közre a The Competetive Advantage of Nations c. művében

7 Porter a komparatív előnyök helyett a kompetitive előnyök fogalmát vezette be (5 tényezős modell) Porter felfogásában a versenyképesség fogalma nem értelmezhető nemzetgazdaságokra, csak iparágakra, ill. vállalatokra A vállalatok, iparágak versenyképessége alatt az innováción alapuló – költségelőny, ill. termékdifferenciálás nyújtotta – versenyelőnyöket érti (költségvezető, illetve megkülönböztető stratégia), míg a versenyképesség egyetlen értelmezhető koncepciója nemzetgazdasági szinten a nemzeti termelékenység Későbbi munkáiban Porter annyiban módosította álláspontját, hogy a versenyképesség fogalmát már nemzetgazdaságokra is használja. Egy nemzetgazdaság versenyképességének azonban továbbra is a magas és növekvő termelékenységi szintet tartja, ami elsősorban a mikroökönómiai szinten zajló folyamatok eredménye

8 Ha nem volna külkereskedelem, akkor az elérhető hatékonyság független volna a többi ország iparágainak teljesítményétől. A nemzetközi piacok azonban lehetőséget adnak egyrészt arra, hogy az adott iparág a többi ország iparágával mérje össze hatékonyságát. Másrészt szükségtelenné teszik, hogy minden terméket az ország maga állítson elő. A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi, hogy az ország a számára leghatékonyabb iparágakra specializálódjon, míg a kevésbé versenyképes iparágak termékeit külföldről importálja Természetesen egy ország sem lehet versenyképes minden egyes iparágban, mivel az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre Ideális esetben az erőforrások a kevésbé produktív iparágakból a leginkább versenyképes iparágakba áramlanak, ezáltal megemelkednek az inputok árai, ami az alacsonyabb versenyképességű iparágak pozícióit még tovább rontja Még a leggazdagabb országokban is vannak olyan iparágak, ahol a helyi cégek nem versenyképesek az importtal szemben Következésképpen egy ország versenyképességének vizsgálatánál nem a teljes gazdaságot, mint egységes egészet kell vizsgálnunk, hanem mindössze néhány iparágra kell koncentrálni Vagyis Porter egy makrogazdaság versenyképességét az ott tevékenykedő nemzetközileg sikeres iparágak versenyképességére vezeti vissza

9 Porter: a komparatív előnyök nem adnak elfogadható magyarázatot a nemzetközi munkamegosztásra, a specializációra, mert nemcsak a Leontieff-paradoxon figyelhető meg, hanem a komparatív előnyök elmélete nincs tekintettel a méretgazdaságosságra, a technológia és a kapcsolódó know-how jelentőségére, a termékdifferenciálásra, és a monopolisztikus piacokra, a vállalati hálózatok és a stratégiai szövetségek megerősödésére, valamint állandónak tekinti egy országon belül a termelési tényezőket és nem foglalkozik a termelési tényezők országok közötti áramlásával Emiatt a komparatív előnyök elméletét kell továbbfejleszteni, döntően a globális vállalatok stratégiájából kiindulva, amelyek egy-egy iparágat jelenítenek meg a nemzetközi versenyben, és amely vállalatok az innovációk kidolgozásában és alkalmazásában, a technológiák fejlesztésében, a termékdifferenciálásban, a kormányzati politikák befolyásolásában stb. élen járnak.

10 A globális-lokális paradoxon A vállalatok versenyelőnyeinek forrásaiban jelentős változások történtek az utóbbi évtizedekben, amelyek ellentmondásos helyzethez vezettek. Ezt hívja Porter globális-lokális paradoxonnak. Korábban a termelési tényezőkhöz vagy a vásárlói piacokhoz való hozzáférés játszott jelentős szerepet a versenyelőnyök kialakulásában, ezért a vállalatok többsége az input-, vagy az output piacokhoz közel telepedett. A szállítási költség relatív csökkenése révén azonban átértékelődött a lokalitás szerepe a versenyképességben. Egyrészt a vállalatok egyre nagyobb földrajzi távolságokból képesek erőforrásaikat beszerezni, valamint termékeiket egyre távolabbi piacokra is képesek eljutatni Másrészt a globális (deregulációs) folyamatok következtében az egyes országokban található gazdálkodói környezet egyre inkább hasonlóvá válik, ahogy a termékek, szolgáltatások és erőforrások útjában álló mesterséges akadályok (pl. vámok, mennyiségi korlátozások, stb.) megszűnnek és a különböző országok gazdasági szabályozó rendszerei közelednek egymáshoz. Ennek megfelelően a nemzetközi vállalatok termelési egységei a föld különböző pontjain találhatók: oda telepítik a termelést, ahol az a legolcsóbban megvalósítható

11 A globális-lokális paradoxon Globális folyamatok A piaci verseny az egész világra kiterjed A vállalatok globális stratégiákkal versenyeznek A globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat Lokális folyamatok Jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes országok, régiók, ill. városok gazdasági teljesítményében A legtöbb iparágban a világ vezető vállalatai néhány országban, azon belül gyakran csak néhány régióban koncentrálódnak A globális vállalatok minden egyes üzletáguk esetén jól meghatározható hazai bázissal rendelkeznek; a hazai bázis kijelölésében gyakran nincs jelentősége a tulajdonosok nemzetiségének

12 A versenyelőnyök forrása ma már nem az olcsó inputok, nem a piacok elérhetősége, hanem a termelékenység, aminek alapja főleg a tudás és az információ Az információs technológia fejlődése lehetővé tette ugyan az információ gyors áramlásának lehetőségét, de vannak olyan ismeretek, pl. a rejtett (tacit) tudás, amelyeket nem lehet nagy távolságból a vállalatok szervezetébe integrálni. A cégek felismerték, hogy nem elég kapcsolatot kialakítani egy adott lokalitással, hanem jelen kell lenni, hogy az ottani ismereteket hasznosítani tudják. A tudás terjedése gyakran a munkahelyek között áramló munkaerő révén zajlik, a munkahelycserénél pedig a távolságnak döntő szerepe van Porter bevezeti a hazai bázis fogalmát, ez alatt azt az országot érti, ahol a vállalat kulcsrészlegei megtalálhatók, ahol a vállalkozás alapvető versenyelőnyei keletkeznek. Empirikus tények azt mutatják, hogy az egyes iparágak vezető vállalatai csak néhány országban találhatók, így hazai bázisuk gyakran ugyanaz az ország, pl. gyógyszergyártás Svájcban, az USA-ban. A vállalatok kulcsrészlegei gyakran egy országon belüli kis földrajzi területen koncentrálódnak (pl. egy régióban). (hazai helyett térségi bázis)

13 A globális-lokális paradoxon lényege A globális-lokális paradoxon lényege: a globalizáció korában, ahol a szállítási költségek relatív csökkenése révén az egyes vállalatok gazdasági tevékenysége világméretekben kiterjedt, egy iparágon belül a globálisan versengő vállalatok hazai bázisa gyakran néhány régióra koncentrálódik Porter a rombusz modellben rendszerezte egy adott iparág hazai bázisa által nyújtott versenyelőny-forrásokat

14 Porter rombusz (gyémánt) modellje A verseny jellegzetességei iparáganként változnak, ezért külön- külön minden egyes iparágra meg kell határozni, hogy az adott iparág versenyképességére milyen hatással van egy ország, ill. régió Vagyis a versenyképesség javítására nincs egységes, minden iparágra alkalmazható recept, iparáganként kell feltárni a versenyelőnyök lehetséges forrását Porter szerint csak azokat az iparágakat kell megvizsgálni, amelyek a legjobb külföldi versenytársakkal szemben versenyelőnyökkel rendelkeznek. Ennek megállapítására alkalmas lehet a jelentős mértékű és tartós exporttevékenység és/vagy az iparág által – az ott felhalmozott képességek és tőkejavakk által lehetővé tett – külföldre irányuló jelentős tőkebefektetés. De Porter a vizsgálatból kizárta azokat az iparágakat, amelyek erősen függnek a természeti erőforrásoktól, mivel azok nem tartoznak a gazdaság gerincét képező iparágak közé

15 A nemzeti szintű versenyelőnyt meghatározó tényezők: Tényezőfeltételek (az iparági verseny szempontjából kulcsfontosságú termelési tényezőkkel való ellátottság; pl. képzett munkaerő, megfelelő infrastruktúra) Keresleti feltételek (az adott iparág termékei vagy szolgáltatásai iránti hazai kereslet) Kapcsolódó és támogató iparágak (a nemzetközi szinten is versenyképes beszállító és kapcsolódó iparágak megléte vagy hiánya) A vállalat stratégiája, szervezeti felépítése, a verseny erőssége (a vállalatok létrehozásának, szervezésének, menedzselésének módjait meghatározó feltételek, valamint a hazai verseny természete) Ezek a tényezők egyedileg és rendszer szinten is hatással vannak a vállalatokra. A tényezők közötti kölcsönhatások erőssége határozza meg, hogy egy iparág milyen gyorsan képes alkalmazkodni a piaci változásokhoz versenyelőnyeinek újratermelésével kk15

16 A négy determinánsra hatással van a kormányzat és a véletlen események Egy ország azokban az iparágakban a legsikeresebb, ahol magasrendű előnyök vannak, azaz minden determináns hordoz valamilyen előny(öke)t A mindössze egy-két determinánson alapuló versenyelőnyök általában nem tartósak; ezek leggyakrabban a természeti erőforrásoktól függő, az alacsony szakképzettséget igénylő iparágakra jellemzőek A rombusz modellben két közgazdaságtani fogalom bír kiemelt jelentőséggel: a verseny és az innováció. De egyik fogalom sem köthető kizárólagosan valamelyik determinánshoz, mivel mindkettő alapvetően befolyásolja a vállalatok versenyelőnyeit

17 A versenyt tekintve Porter kétféle szót használ – Competition (a verseny általánosan kifejező szóÖ – Rivalry (rivalizálás): az egy iparágon, illetve földrajzi térségen belül az egyes helyi cégek versenye Az innováció révén a vállalkozásoknak lehetőségük van kínálati monopóliumhoz hasonló helyzetbe kerülni és ebben a piaci szerkezetben monopolprofitra tehetnek szert A monopolprofit arra ösztönzi a többi vállalkozást, hogy utánozzák az innovátort és behatoljanak az új piacra Vagyis az innovátor monopolprofitja az előny időben korlátozott hozadékának bizonyul Ahhoz tehát, hogy egy vállalkozás biztosítsa versenyelőnyét a többiekkel szemben, folyamatos innovációra van szüksége

18 A Porter-féle gyémántmodell Vállalati stratégia, szervezeti felépítés és verseny Kapcsolódó és támogató iparágak Kormány Véletlen Keresleti feltételek Tényezőfeltételek 18

19 A kormányzat szerepe Egy ország alapvető gazdaságpolitikai célja magas szintű és növekvő életszínvonalat biztosítani állampolgárai számára Kormányzat: azon szervek összessége, melyek a vállalatok működésének jogi környezetét alakítják. A kormányzat döntéseivel mind pozitívan mind negatívan tud hatni az egyes determinánsokra: – Tényezőellátottság: az infrastrukturális elemek biztosításával befolyásolja a tényezőellátottságot – Keresleti feltételek: a kormányzat maga is vásárlóként lép fel sok termék piacán, másrészt megalkotja azokat a szabványokat, előírásokat, törvényeket, amelyek kijelölik a piaci szereplők mozgásterét – Támogató és kapcsolódó iparágak: a verseny-, adó-, és pénzügyi szabályozás révén befolyásolja az egyes vállalatok közötti együttműködési lehetőségeket – Vállalati stratégia, szerkezet és rivalizálás: behatárolja a vállalatok stratégiájának mozgásterét a kialakítható vállalatformák, a különböző piaci szerkezetek szabályozásával

20 Porter öt területét különbözteti meg a kormányzati feladatoknak: Gazdasági és pénzügyi stabilitás biztosítása A tényezőellátottság javítása A termelékenység növelését elősegítő mikroökonómiai környezet kialakítása Klaszterek fejlesztésének elősegítése, valamint Gazdaságfejlesztési programi kidolgozása és végrehajtása Porter helytelennek tartja a kormányzati gazdaságpolitikai magatartást két, egymással ellentétes irányzatra egyszerűsíteni: protekcionista, ill. lassez faire kategóriákra. Ahhoz, hogy a kormányzat meg tudjon felelni feladatainak bizonyos területeken be kell avatkoznia gazdaságba, bizonyos területeken pedig tartózkodnia kell a direkt beavatkozásoktól, így a két irányzat kombinációjára van szükség

21 külföldi működőtőke és nemzetgazdasági versenyképesség A Porter-modell kritikája: nem számol a transznacionális vállalatok jelenlétével és szerepével Porter tagadja a külföldi működőtőke-import és a nemzetgazdasági versenyképesség összekapcsolásának helyességét, amikor a vállalati-ágazati klasztereket keresve kizárja a vizsgálatból azokat az ágazatokat, amelyeket a külföldi tőke dominál. Ezt azzal indokolja, hogy ezek a globális hálózat részeként és nem a vizsgált nemzetgazdaság adottságaira korlátozva szerepelnek sikerrel a világpiacon. Dunning ezzel szemben a transznacionális vállalatok (TNC) tevékenységének intenzifikálódását hozó 90-es évek tükrében úgy gondolja, hogy szükséges a versenyképesség külső tényezői közé bevonni a multinacionális vállalatok adott országbeli tevékenységét. (Dunning javaslata: a multinacionális vállalatok adott országbeli tevékenységét egy harmadik, külső változóként vegyék be a gyémánt modellbe)

22 Krugman versenyképesség koncepciója Krugman értelmetlen koncepciónak tartja egy ország versenyképességének értelmezését, valamint szerinte e fogalom emlegetése veszélyes megszállottsággá is válhat. Krugman azt állítja, hogy egy olyan ország számára, amely a nemzetközi kereskedelemtől kevésbé függ, - mint pl. az USA, a versenyképesség tulajdonképpen a termelékenység szinonímájának tekinthető. Kritizálja azt is, hogy bármi összefüggés lenne egy ország világpiaci teljesítménye és állampolgárainak reáljövedelme között, ugyanis az amerikaiak reáljövedelmét csaknem teljes mértékben hazai tényezők határozzák meg 22

23 A versenyképesség a krugmani értelmezés szerint csak vállalatok esetében létezik. A versenyképtelen cégek tönkremennek, míg az államok vagy nemzetek nem szoktak csődbe menni. Krugman kritizálja, hogy egy ország jóléte világpiaci versenyképességétől függne. Két ország kereskedelme szokásos esetben mindkét ország jövedelmét növeli: jelent-e egyáltalán valamit, hogy egyikük versenyképesebb a másiknál – kérdezi Krugman 23

24 A külkereskedelmet folytató gazdaság kárt szenvedhet attól, hogy más gazdaságok növekedése miatt az exportjával szembeni verseny erősebb lesz; az azonban ugyanígy lehetséges, hogy a külföldi növekedés a belföldi reáljövedelmet növeli, és – legalábbis az USA szempontjából – az ilyen hatások mennyiségileg mindkét irányban jelentéktelennek tűnnek. Akkor tehát milyen értelemben állítható, hogy a gazdaságok versenyben állnak egymással? – teszi fel Krugman a kérdést. 24

25 A nemzetgazdasági versenyelőny meghatározó tényezői A nemzetgazdaság szerepe a vállalatok innovációját és fejlődését ösztönző környezet létrehozása: A nemzetgazdaság szerepének megértéséhez az alábbi tényezőket kell figyelembe venni. 1.A verseny természete, ill. a versenyelőny forrásai eltérnek egymástól az egyes iparágakban ill. azok egyes szegmenseiben (pl. méretgazdaságosság, differenciált termékek) 2.A nemzetközi szinten versenyző vállalatok az értéklánc egyes szakaszait kihelyezik más országokba (outsourcing) 3.A vállalatok tevékenységük fejlesztésével, folyamatos innovációval tehetnek szert versenyelőnyre (ill. tarthatják fenn azt). Az innováció kiterjed mind a technológiára, mind a módszerekre; új termékek kifejlesztése, új technológiák alkalmazása, új fogyasztói csoportok felkutatása, stb.

26 A versenyképesség két kategóriája: a termelékenység és a hatékonyság Termelékenység Fogalma: egységnyi input felhasználásával előállított output Mutatói: – I. a munkaerő termelékenysége, ami az egy munkás által, vagy az egy munkaóra alatt előállított output mérőszáma. – II. teljes tényezőtermelékenység, amely az összes termelési tényező felhasználásával realizált outputot mutatja – III. termelékenységi mutatónak tekinthető az egy főre jutó GDP is, mivel ez a mutató is a megtermelt output és az input (munkaerő) arányát tükrözi

27 Hatékonyság Fogalma: adott mennyiségű inputból a lehető legtöbb output előállítása, illetve adott mennyiségű outputot a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával hozunk létre Fajtái: – Statikus hatékonyság: adott időpontban, adott mennyiségű erőforrásból előállítható output mennyisége. Ezen belül megkülönböztetünk termelési és allokációs hatékonyságot Termelési hatékonyság: a vállalat adott mennyiségű jószágot a lehető legalacsonyabb költségek mellett állít elő. Allokációs hatékonyság: A társadalom szintjén értelmezhető fogalom. Jelentése: a társadalom optimálisan osztja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat, minden termékből annyit állít elő, amennyinek az árát a fogyasztók hajlandók megfizetni. Dinamikus hatékonyság: A hatékonyság jövőbeli alakulására utal, és az innovációt, a vállalatok innovációs technológiai fejlődési képességét, és alkalmazkodóképességét fejezi ki. A dinamikus hatékonyság képes idővel termelési, illetve allokációs hatékonysággá alakulni, így növeli a jólétet.

28 A kompetitív előnyök elmélete (Porter) Kompetitív előny a versenytársakkal szemben értelmezhető. A versenytársakkal szembeni előnyt lényegében azok a tényezők határozzák meg, amelyeket tartósan fenn lehet tartani, és amelyeket a versenytársak nem tudnak ellensúlyozni. Porter egy adott iparágban öt ún. versenytényezőt különböztet meg: az új belépők, a helyettesítés fenyegetése, a vevők alkupozíciója, a szállítók alkupozíciója és az iparági versenytársak közötti vetélkedés 28

29 29 A Porter-féle versenymodell A versenytársak közötti verseny Helyettesítő terméket gyártók Potenciális piacralépők beszállítók Fő vásárlók Fenyegetés az új piacra lépők részéről A beszállítók alkuereje A vásárlók alkuereje Fenyegetés a A helyettesítő terméket gyártók részéről

30 30 Versenytársak Kérdés: Milyen éles a verseny az adott iparágban? Növekedési ütem a piacon versengő cégek száma a termék-megkülönböztetési lehetőség a piacra lépési korlát Fő vásárlók Kérdés: Milyen mértékű a vevők alkuereje? Sok vásárló van-e, vagy csak kevés monopolhelyzetű? Mennyire könnyen tudják váltani a fogyasztók az ellátót? Mennyire fontos a minőség?

31 31 Beszállítók Kérdés: Milyen mértékű a beszállítók alkuereje? Sok vagy kevés a beszállító? Erősen megkülönböztetett-e a termék vagy homogén? Helyettesítő terméket, szolgáltatást nyújtók Kérdés: Milyen mértékben nyomja le a helyettesítő termék gyártója az iparág profitját? Milyen mértékű a helyettesíthetőség? Potenciális piacra lépők Kérdés, milyen könnyű egy új cégnek a piacra lépés? A piacra jellemző méretgazdaságosság A belépéshez szükséges befektetési források Az elosztási hálózathoz való hozzáférés A műszaki és piaci ismeret megszerzésének ára


Letölteni ppt "A versenyképesség elméletei. A klasszikus (statikus) elméletek (az abszolút előnyök, komparatív előnyök elmélete, a Heckscher-Ohlin elmélet Az abszolút."

Hasonló előadás


Google Hirdetések