Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Forrás: PRKK, 2006 HEFOP-3.5.4.-05/1.-2005-07- 0015/2.0.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Forrás: PRKK, 2006 HEFOP-3.5.4.-05/1.-2005-07- 0015/2.0."— Előadás másolata:

1 1 Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Forrás: PRKK, 2006 HEFOP / /2.0

2 2 A minőség fogalma A minőséget megfogalmazni nem egyszerű dolog, hiszen relatív kifejezésről van szó. Az alábbiakban több minőségdefiníciót ismertetünk: Megfelelés a követelményeknek. (Crosby) Megfelelés a követelményeknek. (Crosby) Az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő alacsony ár mellett. (Deming) Az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő alacsony ár mellett. (Deming) Teljes vevői megelégedettség. (Feigenbaum) Teljes vevői megelégedettség. (Feigenbaum) Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően. (Juran) Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően. (Juran)

3 3 A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, azaz a kinyilvánított igényeket és/vagy elvárásokat. (ISO 9000) A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, azaz a kinyilvánított igényeket és/vagy elvárásokat. (ISO 9000) Egy tevékenység, vagy folyamat, termék, szervezet, rendszer vagy személy, ezek bármilyen kombinációja azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. (ISO 8402) Egy tevékenység, vagy folyamat, termék, szervezet, rendszer vagy személy, ezek bármilyen kombinációja azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. (ISO 8402)

4 4 A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. (Tenner-DeToro, TQM) A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. (Tenner-DeToro, TQM) A minőség a célok elérését jelenti, azonban a minőség csak akkor érhető el, ha a tevékenységek betöltik céljukat. Ebből következően a minőség egyenlő az elvárásokkal. (CQAF, 2003) A minőség a célok elérését jelenti, azonban a minőség csak akkor érhető el, ha a tevékenységek betöltik céljukat. Ebből következően a minőség egyenlő az elvárásokkal. (CQAF, 2003)

5 5 A minőséget meghatározó tényezők és minőségszintek A minőség fogalom-meghatározásokból már nyilvánvalóan látszik, hogy a minőséget befolyásoló tényezők egyikét a vevői igények, illetve elvárások alkotják. A minőség fogalom-meghatározásokból már nyilvánvalóan látszik, hogy a minőséget befolyásoló tényezők egyikét a vevői igények, illetve elvárások alkotják. vevői vevői A minőségirányítás szempontjából megkülönböztetjük egyrészt a külső és belső vevőket, a felhasználás ideje szerint pedig a végfelhasználókat, megrendelőket, közvetett vevőket. A minőségirányítás szempontjából megkülönböztetjük egyrészt a külső és belső vevőket, a felhasználás ideje szerint pedig a végfelhasználókat, megrendelőket, közvetett vevőket.

6 6 A vevői igények lehetnek meghatározott, kinyilvánított és rögzített igények; meghatározott, kinyilvánított és rögzített igények; elvárások: amit a vevő elvár és a hiánya jó vagy rossz benyomást kelt a vevőben; elvárások: amit a vevő elvár és a hiánya jó vagy rossz benyomást kelt a vevőben; látens igények: a vevő által nem megfogalmazott igények. látens igények: a vevő által nem megfogalmazott igények.

7 7 Szervezeti tényezők A minőséget meghatározó tényezők következő csoportját úgy tudnánk összefoglalni, mint a terméket előállító és/vagy a szolgáltatást nyújtó szervezet terméketterméket folyamatai, eljárásai folyamatai, eljárásai folyamataieljárásai folyamataieljárásai erőforrásai (tárgyi, személyi, pénzügyi), erőforrásai (tárgyi, személyi, pénzügyi), makro- és mikrokörnyezete. makro- és mikrokörnyezete.

8 8 Az eljárások általános felépítése a minőségügy szempontjából: Cél(ok) meghatározása Cél(ok) meghatározása Terület (érvényességi terület) Terület (érvényességi terület) Végrehajtó és felelős azonosítása Végrehajtó és felelős azonosítása Az eljárás leírása Az eljárás leírása Hivatkozások, kapcsolódási pontok Hivatkozások, kapcsolódási pontok Jóváhagyó és módosító azonosítása Jóváhagyó és módosító azonosítása

9 9 Erőforrások hatása A terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó személy tulajdonságai, a tárgyi és pénzügyi feltételek szintén befolyásolják a termék minőségét. A terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó személy tulajdonságai, a tárgyi és pénzügyi feltételek szintén befolyásolják a termék minőségét. Például egy utazási irodai alkalmazott hozzáértése, helyismerete, az iroda felszereltsége, a partnerszervezetek köre (ez közvetetten utal az iroda pénzügyi helyzetére) nagymértékben befolyásolhatja a szolgáltatás igénybe vételét. Például egy utazási irodai alkalmazott hozzáértése, helyismerete, az iroda felszereltsége, a partnerszervezetek köre (ez közvetetten utal az iroda pénzügyi helyzetére) nagymértékben befolyásolhatja a szolgáltatás igénybe vételét.

10 10 Környezeti hatások A minőséget továbbá befolyásolhatja a szervezet makro- és mikrokörnyezete is, hiszen a környezeti tényezők folyamatosan hatással vannak a szervezet működésére. A minőséget továbbá befolyásolhatja a szervezet makro- és mikrokörnyezete is, hiszen a környezeti tényezők folyamatosan hatással vannak a szervezet működésére. Egy erős versenykörnyezetben például a vállalatok piaci pozíciójuk megőrzése érdekében állandó termékfejlesztésre és a termékeik minőségi megújítására „kényszerülnek”. Egy erős versenykörnyezetben például a vállalatok piaci pozíciójuk megőrzése érdekében állandó termékfejlesztésre és a termékeik minőségi megújítására „kényszerülnek”.

11 11 A minőség négy szintje: Megfelelés a szabványnak Megfelelés a szabványnak A vevők igényének való megfelelés A vevők igényének való megfelelés Megfelelő ár/minőség viszony Megfelelő ár/minőség viszony Megfelelés a látens igényeknek Megfelelés a látens igényeknek A szintek egymásra épülését, a szintek közötti mozgást a folyamatos javítás, javulás biztosítja.

12 12 A minőség fejlődésének szakaszai Minőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Minőségirányítás

13 13 A minőség-ellenőrzés célja az új termékek megfelelőségének vizsgálata, azaz mérések és vizsgálatok eredményének összevetése a meghatározott követelményekkel a megfelelőség meghatározása céljából. A minőség-ellenőrzés célja az új termékek megfelelőségének vizsgálata, azaz mérések és vizsgálatok eredményének összevetése a meghatározott követelményekkel a megfelelőség meghatározása céljából. A minőség-ellenőrzés célja az új termékek megfelelőségének vizsgálata, azaz mérések és vizsgálatok eredményének összevetése a meghatározott követelményekkel a megfelelőség meghatározása céljából. A minőség-ellenőrzés célja az új termékek megfelelőségének vizsgálata, azaz mérések és vizsgálatok eredményének összevetése a meghatározott követelményekkel a megfelelőség meghatározása céljából.

14 14 A minőségszabályozás eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazása annak érdekében, hogy a minőségi követelmények, azaz a vevő igényei és elvárásai teljesüljenek. A minőségszabályozás eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazása annak érdekében, hogy a minőségi követelmények, azaz a vevő igényei és elvárásai teljesüljenek. A minőségszabályozás eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazása annak érdekében, hogy a minőségi követelmények, azaz a vevő igényei és elvárásai teljesüljenek. A minőségszabályozás eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazása annak érdekében, hogy a minőségi követelmények, azaz a vevő igényei és elvárásai teljesüljenek.

15 15 A minőségbiztosítás az a tevékenység, amivel a minőség megtervezésre és beépítésre kerül a termékbe/ szolgáltatásba. A minőségbiztosítás az a tevékenység, amivel a minőség megtervezésre és beépítésre kerül a termékbe/ szolgáltatásba. A minőségbiztosítás az a tevékenység, amivel a minőség megtervezésre és beépítésre kerül a termékbe/ szolgáltatásba. A minőségbiztosítás az a tevékenység, amivel a minőség megtervezésre és beépítésre kerül a termékbe/ szolgáltatásba. A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó fogalom. A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó fogalom. A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó fogalom. A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó fogalom. A minőség szabályozása és a minőség biztosítása a minőségügyi rendszeren keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti rendszer, mely magában foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség magvalósításához és bizonyításához. A minőség szabályozása és a minőség biztosítása a minőségügyi rendszeren keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti rendszer, mely magában foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség magvalósításához és bizonyításához. A minőség szabályozása és a minőség biztosítása a minőségügyi rendszeren keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti rendszer, mely magában foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség magvalósításához és bizonyításához. A minőség szabályozása és a minőség biztosítása a minőségügyi rendszeren keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti rendszer, mely magában foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség magvalósításához és bizonyításához.

16 16 A minőségirányítás a minőségi célkitűzések megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, valamint az ehhez szükséges erőforrások (tárgyi, személyi, pénzügyi) biztosítása. A minőségirányítás a minőségi célkitűzések megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, valamint az ehhez szükséges erőforrások (tárgyi, személyi, pénzügyi) biztosítása. A minőségirányítást definiálhatjuk szervezetirányítási filozófiaként is, melynek elemei: A minőségirányítást definiálhatjuk szervezetirányítási filozófiaként is, melynek elemei: Célok (Purposes): küldetés (szervezeti célok) és minőségpolitika (minőségre vonatkozó célok) Célok (Purposes): küldetés (szervezeti célok) és minőségpolitika (minőségre vonatkozó célok) Folyamatok (Processes) tervezése, működtetése, szabályozása, javítása és fejlesztése Folyamatok (Processes) tervezése, működtetése, szabályozása, javítása és fejlesztése Emberek (People) motiválása, bevonása, felhatalmazása és oktatása Emberek (People) motiválása, bevonása, felhatalmazása és oktatása

17 17 A minőség megvalósítása A minőséget a következő módszerek, modellek alkalmazásával valósíthatjuk meg a felnőttképzésben: Nyilvántartás és akkreditáció Nyilvántartás és akkreditáció TQM (teljes körű minőségirányítás) TQM (teljes körű minőségirányítás) EFQM-modell: Minőségi díj EFQM-modell: Minőségi díj Comenius 2000 I.-II. (közoktatás) Comenius 2000 I.-II. (közoktatás) Minőségirányítási rendszerre épülő megvalósítás (ISO 9001) Minőségirányítási rendszerre épülő megvalósítás (ISO 9001) CQAF (Közös minőségirányítási keretrendszer) CQAF (Közös minőségirányítási keretrendszer)

18 18 Nyilvántartás és akkreditáció Az intézmények a felnőttképzési törvény szerint kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. Az intézmények a felnőttképzési törvény szerint kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.

19 19 Az akkreditáció önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszert jelent, amely magában foglalja a kívánt minőséghez kapcsolódó követelmények meghatározását, majd az értékelési rendszer leírását és működtetését, amelynek központi eleme az intézmények önértékelése.

20 20 A felnőttképzésről szóló törvény az akkreditáció céljaként a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét fogalmazta meg, mely garanciát ad a felnőttképzést igénybe vevők számára a magasabb színvonalú oktatást biztosító képző helyekről és programokról. A felnőttképzésről szóló törvény az akkreditáció céljaként a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét fogalmazta meg, mely garanciát ad a felnőttképzést igénybe vevők számára a magasabb színvonalú oktatást biztosító képző helyekről és programokról. Ezáltal a felnőttképzési intézmények összehasonlíthatóvá válnak az intézményi működés és a képzési programok, valamint a felnőttképzési szolgáltatások tekintetében. Ezáltal a felnőttképzési intézmények összehasonlíthatóvá válnak az intézményi működés és a képzési programok, valamint a felnőttképzési szolgáltatások tekintetében.

21 21 Az intézmény akkreditációval kapcsolatos előírások: 1.A felnőttképzési intézménynek szakmai tanácsadó testülettel kell rendelkeznie. 2.Képzési tervet kell készíteni. 3.Humánerőforrás-tervet kell kidolgozni (ebben szerepel például a megfelelő végzettségű és szakmai gyakorlattal rendelkező képzésért felelős és oktatók megnevezése). 4.Minőségpolitikát kell megfogalmazni.

22 22 5.Minden évben meg kell fogalmazni a minőségpolitikával összhangban álló minőségcélokat. 6.Az akkreditációs dokumentációnak tartalmaznia kell a képzési és értékelési folyamat leírását. 7.Az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának folyamatleírása szintén az akkreditációs dokumentáció részét képezi. 8.Az intézménynek vevőszolgálati és panaszkezelési folyamat leírással, illetve panaszkezelési szabályzattal kell rendelkeznie, valamint ügyfélszolgálatot kell működtetnie.

23 23 9.Ki kell dolgozni az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszert. 10.Önértékelési rendszert (lehet az előző részeként) kell bevezetni 11.A képzések lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket (pl.: tantermek és egyéb helyiségek és azok felszereltsége) biztosítani kell.

24 24 Total Quality Management (TQM) Teljes körű minőségmenedzsment A TQM fogalmát több szinten lehet értelmezni, egyrészt jelentheti a szervezet irányítási koncepcióját, egyrészt jelentheti a szervezet irányítási koncepcióját, másrészt szemléletet, amikor is a szervezet minőségkultúrájaként azonosítjuk. másrészt szemléletet, amikor is a szervezet minőségkultúrájaként azonosítjuk.

25 25 A szervezet irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, amelynek középpontjában a minőség áll, a szervezet összes munkatársának részvételén alapul, a szervezet összes munkatársának részvételén alapul, célja a hosszú távú sikeres működés a vevői megelégedettség és a társadalmi és a munkatársi hasznosság figyelembe vételével célja a hosszú távú sikeres működés a vevői megelégedettség és a társadalmi és a munkatársi hasznosság figyelembe vételével A szervezet minőségkultúrája, mely különböző eszközöket használ a kultúra kifejlesztésére és folyamatos javítására.

26 26 A TQM-modell a célok megfogalmazásából, a célok megfogalmazásából, a minőségi elvek meghatározásából, és a minőségi elvek meghatározásából, és a kiegészítő elemek azonosításából áll. a kiegészítő elemek azonosításából áll.

27 27 A TQM jellemzői a modell alapján: Célkitűzés: Folyamatos javítás Folyamatos javítás Minőségi elvek: Középpontban a vevő (igényei, elvárásai) Középpontban a vevő (igényei, elvárásai) A folyamatok állandó javítása A folyamatok állandó javítása Teljes elkötelezettség Teljes elkötelezettség

28 28 A TQM jellemzői a modell alapján: (folyt) Kiegészítő elemek: A vezetőség szerepe, elkötelezettsége A vezetőség szerepe, elkötelezettsége Munkatársak oktatása és képzése Munkatársak oktatása és képzése Támogató struktúrák (külső tanácsadó / belső csoport) Támogató struktúrák (külső tanácsadó / belső csoport) Hatékony belső kommunikáció Hatékony belső kommunikáció Jutalmazás és elismerés a munkatársi csoportoknak, munkatársaknak Jutalmazás és elismerés a munkatársi csoportoknak, munkatársaknak Mérés: adat- és információgyűjtés a vevői megelégedettségről Mérés: adat- és információgyűjtés a vevői megelégedettségről

29 29 EFQM-modell kialakulása A TQM gyakorlati alkalmazása Európában az EFQM-modell alapján történik. A TQM gyakorlati alkalmazása Európában az EFQM-modell alapján történik. Az EFQM-modell a japán Deming Díj (1951) és az amerikai Malcolm Baldrige Minőségi díj (1987) mintájára került kidolgozásra. Az EFQM-modell a japán Deming Díj (1951) és az amerikai Malcolm Baldrige Minőségi díj (1987) mintájára került kidolgozásra.

30 30 Az EFQM-et (az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) 14 vezető vállalat (pl. Fiat, Renault, Volkswagen, BT, Philips, Bosch, Nestlé, KLM) hozta létre 1988-ban. Az EFQM-et (az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) 14 vezető vállalat (pl. Fiat, Renault, Volkswagen, BT, Philips, Bosch, Nestlé, KLM) hozta létre 1988-ban. Az Európai Minőségi Díj meghirdetésére ben került sor először, a magyar Nemzeti Minőségi Díjat pedig 1996-ban vezették be. Az Európai Minőségi Díj meghirdetésére ben került sor először, a magyar Nemzeti Minőségi Díjat pedig 1996-ban vezették be. Az EFQM Kiválóság Modell®-t 1999-ben hirdették meg. Az EFQM Kiválóság Modell®-t 1999-ben hirdették meg. A magyar közoktatásban a Comenius 2000 I-II program keretében használták először az EFQM- modellt, azóta a Közoktatás Minőségéért Díjat (KMD) is meghirdették. A magyar közoktatásban a Comenius 2000 I-II program keretében használták először az EFQM- modellt, azóta a Közoktatás Minőségéért Díjat (KMD) is meghirdették.

31 31 [ Az EFQM-modell

32 32 Az EFQM önértékelésen és a javításra való képességen alapul. Az EFQM önértékelésen és a javításra való képességen alapul. A rendszer 9 vizsgálandó területből (kritériumból) áll, amelyek további részterületekre (specifikumokra) bonthatók. A rendszer 9 vizsgálandó területből (kritériumból) áll, amelyek további részterületekre (specifikumokra) bonthatók. Ezek értékelő táblázatokban vannak összefoglalva. Ezek értékelő táblázatokban vannak összefoglalva.

33 33 Az értékelési, pontozási rendszer képezi minden önértékelés alapját. Az értékelési, pontozási rendszer képezi minden önértékelés alapját. önértékelés Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által meghatározott szempontok szerint elvégzett felülvizsgálata. Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által meghatározott szempontok szerint elvégzett felülvizsgálata. Az önértékelés segít meghatározni a szervezet erősségeit (amelyekre építhet a továbbfejlesztésében), valamint a legfontosabb fejlesztendő területeket és a továbbfejlődés irányait. Az önértékelés segít meghatározni a szervezet erősségeit (amelyekre építhet a továbbfejlesztésében), valamint a legfontosabb fejlesztendő területeket és a továbbfejlődés irányait.

34 34 Az EFQM-modell felépítése Az adottságok blokk: válaszkeresés arra, hogy a szervezet hogyan éri el eredményeit; válaszkeresés arra, hogy a szervezet hogyan éri el eredményeit; azon módszerek összessége, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait (kiemelten emberi erőforrásait) hasznosítja az eredmények érdekében. azon módszerek összessége, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait (kiemelten emberi erőforrásait) hasznosítja az eredmények érdekében.

35 35 Az EFQM-modell felépítése Az eredmények blokk: válaszkeresés arra, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e az elvárt sikereket; válaszkeresés arra, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e az elvárt sikereket; a szervezet által az üzleti kiválóság terén elért eredmények bemutatása. a szervezet által az üzleti kiválóság terén elért eredmények bemutatása.

36 36 Az EFQM-modell felépítése Vezetés A vezetők hogyan alakítják ki a szervezet küldetését, jövőképét és értékrendjét, hogyan alakítják ki a szervezet küldetését, jövőképét és értékrendjét, részvételükkel hogyan biztosítják a szervezet irányítási rendszerének kialakítását, működtetését és fejlesztését, részvételükkel hogyan biztosítják a szervezet irányítási rendszerének kialakítását, működtetését és fejlesztését, hogyan működnek együtt a vevőkkel, partnerekkel és a társadalom képviselőivel, hogyan működnek együtt a vevőkkel, partnerekkel és a társadalom képviselőivel, mit tesznek a szervezet dolgozóinak motiválása, támogatása céljából és erőfeszítéseik elismerése érdekében. mit tesznek a szervezet dolgozóinak motiválása, támogatása céljából és erőfeszítéseik elismerése érdekében.

37 37 Az EFQM-modell felépítése Politika és stratégia A küldetés megvalósítását segítő politika és stratégia az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényein, elvárásain alapulnak, az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényein, elvárásain alapulnak, a teljesítményméréshez, kutatáshoz, tanuláshoz és kreativitáshoz kapcsolódó tevékenységekből származó információkra épülnek, a teljesítményméréshez, kutatáshoz, tanuláshoz és kreativitáshoz kapcsolódó tevékenységekből származó információkra épülnek, a kialakításuk, felülvizsgálatuk és aktualizálásuk, valamint megvalósításuk a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül történik. a kialakításuk, felülvizsgálatuk és aktualizálásuk, valamint megvalósításuk a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül történik.

38 38 Az EFQM-modell felépítése Emberi erőforrások A következő elem arra vonatkozik, hogy a szervezet hogyan irányítja és hasznosítja a munkatársak szakmai ismereteit, képességeit, készségeit. Kapcsolódó kritériumok: az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése, az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése, a dolgozók szakmai ismereteinek, felkészültségének meghatározása, szinten tartása és fejlesztése, a dolgozók szakmai ismereteinek, felkészültségének meghatározása, szinten tartása és fejlesztése, a dolgozók bevonása és felhatalmazása, a dolgozók bevonása és felhatalmazása, párbeszéd kialakítása és fenntartása a dolgozók és a szervezet között, párbeszéd kialakítása és fenntartása a dolgozók és a szervezet között, a dolgozók jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás róluk. a dolgozók jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás róluk.

39 39 Az EFQM-modell felépítése Partnerkapcsolatok és erőforrások A szervezet a stratégia támogatása és a munkafolyamatok javítása érdekében megtervezi és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait. Ehhez az egységhez az alábbi elemek tartoznak: külső partnerkapcsolatok, külső partnerkapcsolatok, pénzügyi források, pénzügyi források, ingatlanok, berendezések, és készletek ingatlanok, berendezések, és készletek (gyűjtőnéven: eszközök) technológia, technológia, információ és tudás. információ és tudás.

40 40 Az EFQM-modell felépítése Folyamatok A szervezet tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait a politika és a stratégia támogatása érdekében, a vevők megelégedettségére és a számukra nyújtott érték növelése céljából. Ehhez az elemhez az alábbi tevékenységek tartoznak: folyamatok módszeres tervezése és menedzselése, folyamatok módszeres tervezése és menedzselése, folyamatfejlesztés az innováció alkalmazásával, folyamatfejlesztés az innováció alkalmazásával, termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése vevőigények alapján, termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése vevőigények alapján, termékek és szolgáltatások előállítása, szállítása és szervizelése, termékek és szolgáltatások előállítása, szállítása és szervizelése, vevői kapcsolatok menedzselése és fejlesztése. vevői kapcsolatok menedzselése és fejlesztése.

41 41 Az EFQM-modell felépítése Vevői elégedettség A vevői elégedettség mérését lehetővé tevő teljesítménymutatók: a vevők véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a vevők véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a vevői elégedettség jellemzésére a szervezet belső teljesítménymutatói a vevői elégedettség jellemzésére

42 42 Az EFQM-modell felépítése Munkatársak elégedettsége Teljesítménymutatók a munkatársak elégedettségének meghatározásához: a munkatársak véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a munkatársak véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a munkatársi elégedettség jellemzésére a szervezet belső teljesítménymutatói a munkatársi elégedettség jellemzésére

43 43 Az EFQM-modell felépítése Társadalmi hatás A társadalmi hatás mutatói: a társadalom véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a társadalom véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a társadalmi hatás jellemzésére a szervezet belső teljesítménymutatói a társadalmi hatás jellemzésére

44 44 Az EFQM-modell felépítése Kulcsfontosságú eredmények A kulcsfontosságú eredmények azonosításához a szervezet pénzügyi és pénzügyi és nem pénzügyi kulcsfontosságú eredményeinek és mutatóinak figyelemmel kísérése szükséges. nem pénzügyi kulcsfontosságú eredményeinek és mutatóinak figyelemmel kísérése szükséges.

45 45 Forrás:

46 46 Comenius 2000 program A Comenius 2000 I. intézményi modelljének célja a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúra kialakítása volt. A Comenius 2000 I. intézményi modelljének célja a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúra kialakítása volt. E tevékenység során az alkalmazó intézménynek meghatározott célok megvalósítását kellett szem előtt tartania. E tevékenység során az alkalmazó intézménynek meghatározott célok megvalósítását kellett szem előtt tartania.

47 47 Comenius 2000 program Partneri vélemények fontossága A vezetőkben, munkatársakban tudatosodjon, hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás, amely szolgáltatásnak számos érdekeltje (partnerek) van. Az intézmény a tevékenységét akkor tudja hatékonyan és eredményesen végezni, ha annak középpontjába partnereinek igényeit, elvárásait állítja. Ebből következően törekednie kell az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó partneri vélemények megismerésére.

48 48 Comenius 2000 program Munkatársak bevonása Az intézményi működés folyamatos, tudatos fejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres végrehajtásához elengedhetetlen feltétel az elkötelezett vezetés. Legyen azonban egy intézményvezető bármennyire is elkötelezett, egyedül nem képes javítani az intézmény működésén, ehhez szüksége van a kollégák támogatására, aktív részvételére is. Legyen azonban egy intézményvezető bármennyire is elkötelezett, egyedül nem képes javítani az intézmény működésén, ehhez szüksége van a kollégák támogatására, aktív részvételére is. Ezért biztosítani kell számukra, hogy a napi rutinfeladatok elvégzésén túlmenően részt vehessenek az intézmény működését kialakító folyamatok formálásában is, azaz szükséges a bevonásuk, az együttgondolkodás, a team- munka. Ezért biztosítani kell számukra, hogy a napi rutinfeladatok elvégzésén túlmenően részt vehessenek az intézmény működését kialakító folyamatok formálásában is, azaz szükséges a bevonásuk, az együttgondolkodás, a team- munka.

49 49 Comenius 2000 program Intézményi felelősség A (közoktatási) intézmények szervezetekként működnek, amelyekben a feladatokat megosztják, a tevékenységeket pedig a közösen elfogadott intézményi célok elérésének rendelik alá. Azaz a vezetők feladata annak végiggondolása, hogy hol ér véget a pedagógusi autonómia, és hol kezdődik az intézményi felelősség, a közös cselekvés.

50 50 Comenius 2000 program A gyakorlatban, a kis lépésekben történő folyamatos fejlesztés valósítható meg. Ebben a folyamatos fejlődési folyamatban a PDCA-SDCA ciklus tudatos és következetes alkalmazása nyújt segítséget az intézményeknek. PDCA-SDCA ciklus: Tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés, korrekció, beavatkozás, fejlesztés folyamatának ciklusa

51 51 Comenius 2000 program

52 52 Az I. intézményi modell logikai folyamata Tervezés (P) A tervezési szakasz az intézmények nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérésével kezdődik. Ezt követi az intézmény életében szerepet játszó partnerek azonosítása, elvárásaik és elégedettségük mérése. Az adatok elemzését követő célmeghatározás során az intézmény képessé válik az elvárásoknak megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célok kitűzésére. A kitűzött célok megvalósításának tervezése történik az intézkedési tervek elkészítésével.

53 53 Az I. intézményi modell logikai folyamata Megvalósítás (D) Az intézkedési tervek elkészítésével és az abban foglaltak megvalósításával az intézmény a gyakorlatban is reagál az érdekelt felek elvárásaira.

54 54 Az I. intézményi modell logikai folyamata Értékelés és ellenőrzés Az intézkedési tervek megvalósításának eredményeit elemezni kell, annak érdekében, hogy az intézmény világosan lássa, mennyire haladt előre céljai megvalósításában.

55 55 Az I. intézményi modell logikai folyamata Beavatkozás Ha az elemzés eredménye szerint nem történt meg az elvárásoknak megfelelő tevékenység, illetve változás (pl.: nem csökken az elégedetlenség, vagy nem nő az elégedettség) az intézménynek a tervezési fázistól újra kell indulnia. Amennyiben az elemzés pozitív eredményt hoz, a folyamat szabványosíthatóvá válik.

56 56 A Comenius 2000 II. szakasz A Comenius 2000 program II. szakasza a teljes körű minőségirányítás megvalósításáról szól. E szakaszban az intézmény képessé válik a folyamatok szabályozására, a folyamatok szabályozására, a szervezeti kultúra fejlesztésére, és a szervezeti kultúra fejlesztésére, és a folyamatos fejlesztésre. a folyamatos fejlesztésre. Ennek dokumentációja az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP). Ennek dokumentációja az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP).Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP)

57 57 IMIP Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

58 58 Intézményi Minőség- Irányítási Program kidolgozása IMIP

59 59 IMIP- Folyamatok szabályozása Az intézmény: váljék képessé folyamatainak azonosítására, váljék képessé folyamatainak azonosítására, szerezze meg a tudatos folyamattervezés képességét, szerezze meg a tudatos folyamattervezés képességét, a partnerek elvárásai alapján szabályozza folyamatait, olyan mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az intézményi célokat megvalósítsa, a partnerek elvárásai alapján szabályozza folyamatait, olyan mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az intézményi célokat megvalósítsa, az intézmény mindennapos működésébe vezesse be a folyamatszabályozás eredményeit, az intézmény mindennapos működésébe vezesse be a folyamatszabályozás eredményeit, alakítsa ki folyamatainak mérő és értékelő rendszerét, alakítsa ki folyamatainak mérő és értékelő rendszerét, rendszeresen értékelje az intézmény belső működését, rendszeresen értékelje az intézmény belső működését, folyamatainak javítása során alkalmazza a PDCA-SDCA ciklus elvét. folyamatainak javítása során alkalmazza a PDCA-SDCA ciklus elvét.

60 60 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége: Jogi követelmények Jogi követelmények Stratégiai tervezés Stratégiai tervezés Belső működési rend biztosítása Belső működési rend biztosítása Vezetői ellenőrzés Vezetői ellenőrzés Az intézmény működésének értékelése Az intézmény működésének értékelése Irányított önértékelés Irányított önértékelés Az intézmény működésének javítása és fejlesztése Az intézmény működésének javítása és fejlesztése

61 61 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Partnerkapcsolatok irányítása: A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kommunikáció a partnerekkel Kommunikáció a partnerekkel Nyomon követés és a beválás vizsgálata Nyomon követés és a beválás vizsgálata

62 62 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer működtetése Ösztönző rendszer működtetése Ösztönző rendszer működtetése

63 63 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása: Gazdasági erőforrások biztosítása Gazdasági erőforrások biztosítása Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Munkakörnyezet biztosítása Munkakörnyezet biztosítása

64 64 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Az intézmény működtetése: Beszerzési terv készítése Beszerzési terv készítése Gazdasági és pénzügyi folyamatok Gazdasági és pénzügyi folyamatok Adminisztráció Adminisztráció Egyéb kiszolgáló folyamatok (pl.: karbantartás) Egyéb kiszolgáló folyamatok (pl.: karbantartás)

65 65 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Biztonságos intézmény (szemléletformálás): Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Mentálhigiéné Mentálhigiéné Szemléletformálás és prevenciós tevékenység Szemléletformálás és prevenciós tevékenység

66 66 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Oktatás-nevelés: Helyi képzési kínálat tervezése Helyi képzési kínálat tervezése Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése Módszertani eszköztár és kultúra Módszertani eszköztár és kultúra Tanulás támogatás Tanulás támogatás A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe A pedagógusok együttműködése A pedagógusok együttműködése Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása

67 67 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Mérés, elemzés, javítás: Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése Indikátorrendszer Indikátorrendszer Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztése Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztése Belső értékelések (auditok) Belső értékelések (auditok)

68 68 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Szervezeti kultúra fejlesztése Az intézmény ügyeljen az alábbiak megvalósítására: a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba, a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba, a személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítására és működtetésére, a személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítására és működtetésére, a személyes fejlődés támogató rendszerének kialakítására, a személyes fejlődés támogató rendszerének kialakítására, a humánerőforrás-gazdálkodás tudatos tervezésére, a humánerőforrás-gazdálkodás tudatos tervezésére, a feladatok ésszerű delegálására, a feladatok ésszerű delegálására, az intézményen belüli kommunikáció fejlesztésére, az együttműködés támogatására, az intézményen belüli kommunikáció fejlesztésére, az együttműködés támogatására, a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére, a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére, az intézményi motivációs rendszer kialakítására, az intézményi motivációs rendszer kialakítására, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére. a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére.

69 69 Folyamatszabályozás az IMIP-ben A szervezeti kultúra fejlesztésének képessége az IMIP-ben: Helyzetfelmérés Helyzetfelmérés A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének meghatározása A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének meghatározása Beavatkozás Beavatkozás Fejlesztési terv (program) készítése Fejlesztési terv (program) készítése Eszközök és módszerek meghatározása és alkalmazása Eszközök és módszerek meghatározása és alkalmazása Értékelés és továbbfejlesztés Értékelés és továbbfejlesztés

70 70 Folyamatszabályozás az IMIP-ben Folyamatos fejlesztés A szervezet honosítsa meg azokat a módszereket, amelyek elősegítik: a szervezet közös tanulását, a szervezet közös tanulását, a szervezet nyitottságát és a szervezet nyitottságát és az egymástól (más intézményektől) való tanulást. az egymástól (más intézményektől) való tanulást.

71 71 Folyamatszabályozás az IMIP-ben A folyamatos fejlesztés képessége az IMIP-ben: Folyamatos fejlesztés tervezése Folyamatos fejlesztés tervezése A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása A folyamatos fejlesztés stratégiája A folyamatos fejlesztés stratégiája A folyamatos fejlesztés megvalósítása A folyamatos fejlesztés megvalósítása

72 72 A Közoktatás Minőségéért Díj (KMD) modellje

73 73 A KMD céljai A közoktatási minőségfejlesztés iránti elkötelezettség és lelkesedés fenntartása A közoktatási minőségfejlesztés iránti elkötelezettség és lelkesedés fenntartása Egységes mérőeszköz biztosítása a folyamatos fejlődés méréséhez Egységes mérőeszköz biztosítása a folyamatos fejlődés méréséhez A minőségfejlesztés hatásosságának és hatékonyságának mérése és fejlesztése A minőségfejlesztés hatásosságának és hatékonyságának mérése és fejlesztése Az oktatási-nevelési intézmények közötti egészséges versenyszellem erősítése Az oktatási-nevelési intézmények közötti egészséges versenyszellem erősítése

74 74 KMD koncepció Szakmai alap: EFQM Kiválóság Modell Kategóriák: az alkalmazott intézményi minőségfejlesztési modell követelményei szerint az alkalmazott intézményi minőségfejlesztési modell követelményei szerint Partnerközpontúság Díj Partnerközpontúság Díj Kiválóság Díj Kiválóság Díj Olimpiai rendszerű modell (arany-, ezüst- és bronz fokozat) Olimpiai rendszerű modell (arany-, ezüst- és bronz fokozat) Kategóriánként 10 „döntős” intézmény: Kategóriánként 10 „döntős” intézmény: 3 díjazott, 7 oklevelet kap 3 díjazott, 7 oklevelet kap

75 75 Minőségirányítási alapelvek[ [ Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait. A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait.

76 76 Minőségirányítási alapelvek[ [ Vezetés A vezetők megteremtik a célok és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében. A vezetők megteremtik a célok és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében.

77 77 Minőségirányítási alapelvek[ [ Munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

78 78 Minőségirányítási alapelvek[ [ Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják. A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

79 79 Minőségirányítási alapelvek[ [ Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait.

80 80 Minőségirányítási alapelvek[ [ Folyamatos fejlesztés A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

81 81 Minőségirányítási alapelvek[ [ Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak. Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.

82 82 Minőségirányítási alapelvek[ [ Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és beszállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét. A szervezet és beszállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét.

83 83 A minőségirányítási rendszer (MIR) követelményei A minőségirányítási rendszert (MIR) létre kell hozni, dokumentálni kell, be kell vezetni, fent kell tartani, és javítani kell a hatékonyságát. minőségirányítási rendszertminőségirányítási rendszert Meg kell határozni: a szükséges folyamatokat, és ezek alkalmazásának módját a szükséges folyamatokat, és ezek alkalmazásának módját a folyamatok sorrendjét a folyamatok sorrendjét a folyamatok hatásosságának biztosításához szükséges módszereket a folyamatok hatásosságának biztosításához szükséges módszereket a szükséges információkat a figyelemmel kiséréshez a szükséges információkat a figyelemmel kiséréshez Mérni, elemezni kell a folyamatokat, és alkalmazni a továbbfejlesztéshez szükséges tevékenységeket. Mérni, elemezni kell a folyamatokat, és alkalmazni a továbbfejlesztéshez szükséges tevékenységeket.

84 84 MIR - Dokumentálási követelmények: A vezetőség racionálisan határozza meg a dokumentálás módját, a dokumentálás módját, a dokumentálás körét, a dokumentálás körét, figyelembe véve a szerződéses és vevői követelményeket, a szerződéses és vevői követelményeket, a szabványokat, a szabványokat, a jogszabályokat, a jogszabályokat, a szervezeti döntéseket, a szervezeti döntéseket, a külső információforrásokat, a külső információforrásokat, az igényeket és elvárásokat. az igényeket és elvárásokat.

85 85 MIR - Minőségirányítási dokumentáció tartalma: Minőségpolitika Minőségpolitika Minőségcélok Minőségcélok Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv A szabvány által meghatározott A szabvány által meghatározott dokumentált eljárások dokumentált eljárások dokumentumok (pl.: folyamatleírások) dokumentumok (pl.: folyamatleírások) feljegyzések (pl.: használt űrlapok) feljegyzések (pl.: használt űrlapok) Külön eljárások vonatkoznak a dokumentumok és a feljegyzések kezelésére, megőrzésére.

86 86 MIR- Minőségpolitika Követelmények a minőségpolitikával szemben: minőségpolitikával feleljen meg a szervezet céljainak, feleljen meg a szervezet céljainak, tartalmazza az elkötelezettséget a MIR hatékonyságának növelése iránt, tartalmazza az elkötelezettséget a MIR hatékonyságának növelése iránt, adjon keretet a minőségcélok megfogalmazásához, és átvizsgálásához, adjon keretet a minőségcélok megfogalmazásához, és átvizsgálásához, tegyék közzé, értsék meg és alkalmazzák a szervezetben, tegyék közzé, értsék meg és alkalmazzák a szervezetben, vizsgálják át aktualitás szempontjából. vizsgálják át aktualitás szempontjából.

87 87 Példák minőségpolitikára:[5] [5] „Az ÉRÁK tevékenységének alapvető célja a gazdaság igényeinek megfelelő felnőttképzés, és széleskörű fejlesztési és szolgáltatási tevékenység minőségének megvalósítása.” „Az ÉRÁK tevékenységének alapvető célja a gazdaság igényeinek megfelelő felnőttképzés, és széleskörű fejlesztési és szolgáltatási tevékenység minőségének megvalósítása.” „Az intézmény valamennyi vezetőjétől és dolgozójától elvárt a minőség iránti elkötelezettség” „Az intézmény valamennyi vezetőjétől és dolgozójától elvárt a minőség iránti elkötelezettség” „A minőségirányítási rendszerünk folyamatos értékelése és javítása mellett gondoskodunk dolgozóink képzéséről, továbbképzéséről az intézmény működésének és fejlesztési, képzési és szolgáltatási színvonalának emelése érdekében” „A minőségirányítási rendszerünk folyamatos értékelése és javítása mellett gondoskodunk dolgozóink képzéséről, továbbképzéséről az intézmény működésének és fejlesztési, képzési és szolgáltatási színvonalának emelése érdekében” „Elhatározásunk, hogy az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos tökéletesítésével: „Elhatározásunk, hogy az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos tökéletesítésével: fejlesszük intézményünk kompetenciáit és fejlesszük intézményünk kompetenciáit és ezáltal javítsuk vevőink megelégedettségét.” ezáltal javítsuk vevőink megelégedettségét.” „Részvénytársaságunk vezetése - beleértve a telephelyvezetőket is - elkötelezett a kitűzött célok megvalósítása mellett, ezért: „Részvénytársaságunk vezetése - beleértve a telephelyvezetőket is - elkötelezett a kitűzött célok megvalósítása mellett, ezért: motiválja és továbbképzi a munkatársakat, hogy képességeiket, tudásukat teljes mértékben a társaság céljainak megvalósítására fordítsák, motiválja és továbbképzi a munkatársakat, hogy képességeiket, tudásukat teljes mértékben a társaság céljainak megvalósítására fordítsák, rendszeresen ellenőrzi a minőségirányítási rendszer működésének hatékonyságát és meghatározza a továbbfejlesztési irányokat. rendszeresen ellenőrzi a minőségirányítási rendszer működésének hatékonyságát és meghatározza a továbbfejlesztési irányokat.

88 88 MIR- Minőségcélok Követelmények a minőségcélokkal szemben: minőségcélokkal összhangban legyenek a minőségpolitikával összhangban legyenek a minőségpolitikával mérhető, igazolható legyen a célok elérése mérhető, igazolható legyen a célok elérése Példák minőségcélokra: Intézmény akkreditáció megszerzése/megújítása Intézmény akkreditáció megszerzése/megújítása Bevételek növelése 5%-kal Bevételek növelése 5%-kal Új tanfolyamok indítása Új tanfolyamok indítása

89 89 MIR- Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv tartalma: Érvényességi, alkalmazási terület Érvényességi, alkalmazási terület Dokumentált eljárások Dokumentált eljárások Folyamatok közötti kölcsönhatások Folyamatok közötti kölcsönhatások

90 90 Minőségirányítási rendszer felépítése VEvŐKELVÁRÁSAIVEvŐKELVÁRÁSAI V E v Ő K E L É G E D ET T S É G E MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE A vezetés felelőssége Erőforrás gazdálkodás Termék és/vagy szolgáltatás előállítása Folyamatok Bemenet Kimenet Mérés, elemzés, fejlesztés

91 91 MIR Vezetés, a vezetőség felelőssége Elkötelezettség: MIR létrehozása, bevezetése, fenntartása Elkötelezettség: MIR létrehozása, bevezetése, fenntartása Vevőközpontúság kinyilatkoztatása Vevőközpontúság kinyilatkoztatása Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségpolitikai nyilatkozat Tervezési feladatok: minőségcélok és a MIR tervezése Tervezési feladatok: minőségcélok és a MIR tervezése Felelősségi körök és hatáskörök meghatározása Felelősségi körök és hatáskörök meghatározása Minőségirányításban a vezetőség képviselőjének kijelölése (minőségügyi vezető) Minőségirányításban a vezetőség képviselőjének kijelölése (minőségügyi vezető) Hatékony belső kommunikáció biztosítása (pl. rendszeres értekezletek, körlevelek) Hatékony belső kommunikáció biztosítása (pl. rendszeres értekezletek, körlevelek) MIR felülvizsgálat (vezetőségi átvizsgálás) MIR felülvizsgálat (vezetőségi átvizsgálás)

92 92 MIR Erőforrás gazdálkodás : Emberi erőforrások biztosítása: munkatársak tudatos bevonása és képzése (belső továbbképzés, külső oktatók képzése, új belépők képzése, munkavédelmi képzés stb.) Emberi erőforrások biztosítása: munkatársak tudatos bevonása és képzése (belső továbbképzés, külső oktatók képzése, új belépők képzése, munkavédelmi képzés stb.) A munkavégzés infrastruktúrájának biztosítása (pl.: oktatásra alkalmas terem biztosítása) A munkavégzés infrastruktúrájának biztosítása (pl.: oktatásra alkalmas terem biztosítása) Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (pl. nyelvi oktatásra alkalmas eszközök biztosítása) Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (pl. nyelvi oktatásra alkalmas eszközök biztosítása)

93 93 MIR Erőforrás gazdálkodás : Információgyűjtés, elemzés, információátadás a megfelelő felelősségi és hatáskörökkel (pl.: statisztikák hozzáférhetősége, hallgatói adatok rendelkezésre állása, adatvédelem stb.) Információgyűjtés, elemzés, információátadás a megfelelő felelősségi és hatáskörökkel (pl.: statisztikák hozzáférhetősége, hallgatói adatok rendelkezésre állása, adatvédelem stb.) Partnerkapcsolatok beleértve a szállítókat is (Beszállítók száma a beszállítók tevékenységi területeit figyelembe véve, kapcsolattartás a beszállítókkal stb.) Partnerkapcsolatok beleértve a szállítókat is (Beszállítók száma a beszállítók tevékenységi területeit figyelembe véve, kapcsolattartás a beszállítókkal stb.) Természeti erőforrások kezelése a fenntartható fejlődésnek megfelelően Természeti erőforrások kezelése a fenntartható fejlődésnek megfelelően Pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása a működés érdekében (az oktatás finanszírozható legyen a rendelkezésre álló pénzeszközökből) Pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása a működés érdekében (az oktatás finanszírozható legyen a rendelkezésre álló pénzeszközökből)

94 94 MIR Termék előállítása: Az előállítás megtervezése (képzési terv, program- és tananyagfejlesztés módszertana stb.) Az előállítás megtervezése (képzési terv, program- és tananyagfejlesztés módszertana stb.) Vevőkkel kapcsolatos folyamatok: vevői követelmények meghatározása, átvizsgálása, kapcsolattartás a vevőkkel (pl. felnőttképzési szerződés) Vevőkkel kapcsolatos folyamatok: vevői követelmények meghatározása, átvizsgálása, kapcsolattartás a vevőkkel (pl. felnőttképzési szerződés) A termék tervezése és fejlesztése: tervezés, bemenő és kimenő adatok azonosítása, átvizsgálás, igazolás, érvényesítés, változtatás kezelése (pl.: program- és tananyagfejlesztés) A termék tervezése és fejlesztése: tervezés, bemenő és kimenő adatok azonosítása, átvizsgálás, igazolás, érvényesítés, változtatás kezelése (pl.: program- és tananyagfejlesztés)

95 95 MIR Termék előállítása: Beszerzés: beszállítók nyilvántartása, értékelése, beszerzés folyamata, beszerzett termék vizsgálata (beszállítók minősítése, nyilvántartása, képzése stb.) Beszerzés: beszállítók nyilvántartása, értékelése, beszerzés folyamata, beszerzett termék vizsgálata (beszállítók minősítése, nyilvántartása, képzése stb.) Termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása: folyamatleírás, termék nyomon követhetőségének biztosítása, vevő tulajdonának kezelése, termék minőségének megőrzése, mérő- és megfigyelő eszközök kezelése (pl.: tanfolyamszervezés, tanfolyam lebonyolítása, hallgatói kérdőívek kezelése, vizsgadokumentációk kezelése stb.) Termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása: folyamatleírás, termék nyomon követhetőségének biztosítása, vevő tulajdonának kezelése, termék minőségének megőrzése, mérő- és megfigyelő eszközök kezelése (pl.: tanfolyamszervezés, tanfolyam lebonyolítása, hallgatói kérdőívek kezelése, vizsgadokumentációk kezelése stb.)

96 96 MIR - Mérés, elemzés és fejlesztés: A rendszer működésének megfigyelése és mérése: belső audit (önértékelés) A rendszer működésének megfigyelése és mérése: belső audit (önértékelés) Vevői megelégedettség mérése (hallgatói kérdőívek, megrendelői kérdőívek, panaszkezelések száma) Vevői megelégedettség mérése (hallgatói kérdőívek, megrendelői kérdőívek, panaszkezelések száma) Folyamatok figyelemmel kísérése, vizsgálata (statisztikai adatok feldolgozása például) Folyamatok figyelemmel kísérése, vizsgálata (statisztikai adatok feldolgozása például) Termékminőség mérése (pl.: óralátogatás) Termékminőség mérése (pl.: óralátogatás) Termék megfelelőség: nem megfelelőség, megelőzés, helyesbítés (pl.: képzési program módosítása az új OKJ szerint, panaszkezelés hatékonysága stb.) Termék megfelelőség: nem megfelelőség, megelőzés, helyesbítés (pl.: képzési program módosítása az új OKJ szerint, panaszkezelés hatékonysága stb.)

97 97 MIR - Tanúsítvány A minőségirányítási rendszer hitelesítése minőségügyi szervezet által történik. A minőségirányítási rendszer hitelesítése minőségügyi szervezet által történik. A követelményeknek való megfelelés esetében tanúsítvány kerül kiadásra. A követelményeknek való megfelelés esetében tanúsítvány kerül kiadásra. A tanúsítványban foglaltak teljesülését, a minőségirányítási rendszer működését a szervezet évente legalább kétszer ellenőrzi (belső minőségaudit és vezetőségi átvizsgálás által), valamint felülvizsgálati auditon a minősítő szervezet külső auditora is megvizsgálja. A tanúsítványban foglaltak teljesülését, a minőségirányítási rendszer működését a szervezet évente legalább kétszer ellenőrzi (belső minőségaudit és vezetőségi átvizsgálás által), valamint felülvizsgálati auditon a minősítő szervezet külső auditora is megvizsgálja.

98 98 MIR - Tanúsítvány

99 99

100 Közös európai minőségbiztosítási keretrendszer Common Quality Assurance Framework (CQAF) A szakoktatás és szakképzés minőségének fejlesztésével kapcsolatos európai szintű munka keretét az alábbi szakmapolitikai prioritások alkotják és határozzák meg: a munkaerő jobb foglalkoztathatósága; a munkaerő jobb foglalkoztathatósága; a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang; a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang; a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai esetében. a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai esetében. 100

101 CQAF A CQAF egy olyan, a legfontosabb létező minőségbiztosítási modellek kulcselemeire épülő európai közös minőségbiztosítási keretrendszer, amely elősegíti és biztosítja a szakképzés minőségének javítását, fejlesztését. A CQAF egy olyan, a legfontosabb létező minőségbiztosítási modellek kulcselemeire épülő európai közös minőségbiztosítási keretrendszer, amely elősegíti és biztosítja a szakképzés minőségének javítását, fejlesztését. Bár a közös keretrendszer alkalmazása önkéntességen alapszik, alkalmazása fokozatosan hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagállamok szakképzési szakmapolitika kezdeményezései és szakképzési rendszerei között növeljék az átláthatóságot és a konzisztenciát, a saját rendszereik kidolgozására vonatkozó teljes körű felelősségük tiszteletben tartása mellett. Bár a közös keretrendszer alkalmazása önkéntességen alapszik, alkalmazása fokozatosan hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagállamok szakképzési szakmapolitika kezdeményezései és szakképzési rendszerei között növeljék az átláthatóságot és a konzisztenciát, a saját rendszereik kidolgozására vonatkozó teljes körű felelősségük tiszteletben tartása mellett. 101

102 CQAF A keretrendszer meghatározza a minőségi követelmények referencia keretét, melynek megfelelően az intézmény minőség- fejlesztésének középpontjában az önértékelés áll. A keretrendszer meghatározza a minőségi követelmények referencia keretét, melynek megfelelően az intézmény minőség- fejlesztésének középpontjában az önértékelés áll.önértékelés Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által meghatározott szempontok szerint elvégzett felülvizsgálata. Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által meghatározott szempontok szerint elvégzett felülvizsgálata. 102

103 CQAF felépítése 103

104 CQAF felépítése 104 A keretrendszer elemei: Modell, amely lehetővé teszi a rendszerek megtervezését, gyakorlati alkalmazását, működtetését, felülvizsgálatát és értékelését Megfelelő módszertan a rendszerek felülvizsgálatára, értékelésére és fejlesztésére Monitoring külső nemzeti vagy regionális szerv(ezet) által Mérés: mutatók (indikátorok) referenciakeretének kifejlesztése és működtetése

105 Önértékelési rendszer 105

106 Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) Az SZMBK koncepciója a szakképzés európai szinten kialakított Minőségbiztosítási Keretrendszere (CQAF) hazai adaptálásának lehetőségeit tárgyalja az iskolarendszerű szakképzés területén. Kidolgozásának alapját az európai szintű munkát meghatározó szakmapolitikai prioritások és szempontok adják, azaz a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang megteremtése, a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang megteremtése, a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai számára). a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai számára). 106

107 Magyar szakképzési keretrendszer 107 ISKOLARENDSZERŰ SZAKK É PZ É SRE ADAPT Á LT KERETRENDSZER FELNŐTTK É PZ É SRE ADAPT Á LT KERETRENDSZER EUR Ó PAI SZAKK É PZ É SI KERETRENDSZER Magyar szakképzési keretrendszer

108 A keretrendszer nem tesz különbséget iskolarendszerű és felnőttképzés között. Ennek oka elsősorban, hogy az EU országaiban nem jellemző e két képzési mód olyan típusú elválasztása, mint a hazai szakképzés területén. A keretrendszer nem tesz különbséget iskolarendszerű és felnőttképzés között. Ennek oka elsősorban, hogy az EU országaiban nem jellemző e két képzési mód olyan típusú elválasztása, mint a hazai szakképzés területén. 108

109 Az SZMBK és a minőségirányítási rendszerek kapcsolata Az SZMBK és a minőségirányítási rendszerek kapcsolata 109 Jogszabályi követelmények SZMBK Modell

110 A Keretrendszer első eleme az SZMBK Modell, amely olyan követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetők bármilyen szakképzési intézmény minőségbiztosítási rendszerében. A Keretrendszer első eleme az SZMBK Modell, amely olyan követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetők bármilyen szakképzési intézmény minőségbiztosítási rendszerében. Az SZMBK Modell (Közös követelmények) elősegíti a minőségirányítási rendszerek tudatos tervezését, végrehajtását, értékelését és fejlesztését. Az SZMBK Modell (Közös követelmények) elősegíti a minőségirányítási rendszerek tudatos tervezését, végrehajtását, értékelését és fejlesztését. A Modell tartalmazza a szakképzésre vonatkozó azon kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata alapvető fontosságú a szakképző intézmények képzési tevékenységének és az irányítási rendszerek minőségbiztosítása szempontjából. A Modell tartalmazza a szakképzésre vonatkozó azon kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata alapvető fontosságú a szakképző intézmények képzési tevékenységének és az irányítási rendszerek minőségbiztosítása szempontjából. 110

111 Kulcskérdések (minőségi alapkövetelmények) 1. TERVEZÉS 1.1. Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola céljai / célkitűzései? 1.1. Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola céljai / célkitűzései? 1.2. Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok / célkitűzések? 1.2. Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok / célkitűzések? 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vették-e a szakképzéssel kapcsolatos ágazati és regionális célokat és ezeket beépítették-e célrendszerükbe? 1.3. A célok kitűzésekor figyelembe vették-e a szakképzéssel kapcsolatos ágazati és regionális célokat és ezeket beépítették-e célrendszerükbe? 1.4. Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósulását? 1.4. Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósulását? 1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőség megközelítésen belül! 1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőség megközelítésen belül! 111

112 2. MEGVALÓSÍTÁS 2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a fejlesztési tervek végrehajtása? 2.1. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a fejlesztési tervek végrehajtása? 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek végrehajtása? 2.2. Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek végrehajtása? 112

113 3. MÉRÉS és ÉRTÉKELÉS 3.1 Mutassák be, hogy milyen méréseket, értékeléseket alkalmaznak az iskolában? 3.1 Mutassák be, hogy milyen méréseket, értékeléseket alkalmaznak az iskolában? 3.2 Hogyan biztosítják, hogy a mérések és az értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, rendszeresek, módszeresek) legyenek? 3.2 Hogyan biztosítják, hogy a mérések és az értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, rendszeresek, módszeresek) legyenek? 3.3 Mely partnerek vesznek részt a mérési és az értékelési folyamatokban? 3.3 Mely partnerek vesznek részt a mérési és az értékelési folyamatokban? 3.4 Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a mérési és az értékelési folyamatokban? 3.4 Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a mérési és az értékelési folyamatokban? 3.5 Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a mérések és értékelések? 3.5 Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a mérések és értékelések? 113

114 4. FELÜLVIZSGÁLAT (Visszacsatolás és változásmenedzsment) 4.1. Hogyan valósítja meg az iskola a mérések és értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a változtatások bevezetését? 4.1. Hogyan valósítja meg az iskola a mérések és értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a változtatások bevezetését? 4.2. Hogyan történik a mérések,értékelések eredményeiről való visszajelzés? 4.2. Hogyan történik a mérések,értékelések eredményeiről való visszajelzés? 4.3. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos a külső mérésekből, értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? 4.3. Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos a külső mérésekből, értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? 4.4. Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti szintű tanulási folyamatait a mérések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? 4.4. Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti szintű tanulási folyamatait a mérések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? 4.5. Hogyan használják fel a mérési, értékelési eredményeket az intézményi célok / célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához? 4.5. Hogyan használják fel a mérési, értékelési eredményeket az intézményi célok / célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához? 114

115 5. MÓDSZERTAN 5.1. Milyen szisztematikus minőségbiztosítási megközelítést alkalmaznak? 5.1. Milyen szisztematikus minőségbiztosítási megközelítést alkalmaznak? 5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az alkalmazott minőségbiztosítási megközelítésben? 5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az alkalmazott minőségbiztosítási megközelítésben? 5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőség megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan milyen tevékenységekbe? 5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőség megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan milyen tevékenységekbe? 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény minőségbiztosítási rendszerében? 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény minőségbiztosítási rendszerében? 5.5.Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy a vállalt feladatukat megfelelően ellássák? 5.5.Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy a vállalt feladatukat megfelelően ellássák? 5.6. Milyen külső értékelést alkalmaznak és hogyan (milyen esetekben, formában)? 5.6. Milyen külső értékelést alkalmaznak és hogyan (milyen esetekben, formában)? 115

116 Önértékelés A Keretrendszerben a második elem az önértékelés, amely alatt a minőség mérésére és értékelésére, valamint a minőség (rendszer és intézményi szintű) fejlesztésére alkalmazható módszertant kell érteni. A Keretrendszerben a második elem az önértékelés, amely alatt a minőség mérésére és értékelésére, valamint a minőség (rendszer és intézményi szintű) fejlesztésére alkalmazható módszertant kell érteni. Az önértékeléshez tartozik egy részletesebb, az alapvető közös követelményeket további vizsgálati szempontokra lebontó önértékelési modell és egy önértékelési módszertan. Az önértékeléshez tartozik egy részletesebb, az alapvető közös követelményeket további vizsgálati szempontokra lebontó önértékelési modell és egy önértékelési módszertan. 116

117 Önértékelés Az önértékelést végző szervezet tényekre alapozva tudja megállapítani azokat az erősségeit, amelyekre építve további sikereket tud elérni, és azonosítani tudja a fejlesztendő folyamatait, tevékenységeit és területeit is. Az önértékelést végző szervezet tényekre alapozva tudja megállapítani azokat az erősségeit, amelyekre építve további sikereket tud elérni, és azonosítani tudja a fejlesztendő folyamatait, tevékenységeit és területeit is. Az önértékelés során feltárt fejlesztendő területekre a szervezetek fejlesztési célokat fogalmaznak meg, a célok megvalósítására fejlesztési terveket készítenek, és fejlesztési tevékenységeket indítanak el. Az önértékelés során feltárt fejlesztendő területekre a szervezetek fejlesztési célokat fogalmaznak meg, a célok megvalósítására fejlesztési terveket készítenek, és fejlesztési tevékenységeket indítanak el. 117

118 Önértékelés Az intézményi önértékelések fontos eleme az önértékeléshez alkalmazandó modell. Az intézményi önértékelések fontos eleme az önértékeléshez alkalmazandó modell. Az önértékelés modellje határozza meg azon vizsgálati területeket (amit általánosan kritériumoknak neveznek az önértékelési modelleknél), és vizsgálati szempontokat, amelyeket az intézménynek át kell tekintenie önértékelése során. Az önértékelés modellje határozza meg azon vizsgálati területeket (amit általánosan kritériumoknak neveznek az önértékelési modelleknél), és vizsgálati szempontokat, amelyeket az intézménynek át kell tekintenie önértékelése során. A modell elsősorban azon területeket határozza meg, amelyeken el kell végezni az önértékelést. A modell elsősorban azon területeket határozza meg, amelyeken el kell végezni az önértékelést. 118

119 Önértékelés A vizsgálati területek (kritériumok) biztosítják, hogy az önértékelés az intézmény minden területére kiterjedjen. Általában a vizsgálati kritériumok két nagyobb egységre oszthatóak, a működés áttekintését célzó kritériumokra, és az intézmény eredményeit áttekintő kritériumokra. Általában a vizsgálati kritériumok két nagyobb egységre oszthatóak, a működés áttekintését célzó kritériumokra, és az intézmény eredményeit áttekintő kritériumokra. 119

120 Önértékelés Tehát az önértékelés modellje adja meg az intézményekben kialakítandó minőség- irányítási rendszer fő elemeit. Tehát az önértékelés modellje adja meg az intézményekben kialakítandó minőség- irányítási rendszer fő elemeit. Különbség a minőségirányítási rendszer modellek és az önértékelési modellek között, hogy míg az előbbiek konkrét követelményeket fogalmaznak meg, addig az önértékelési modellek, csak a vizsgálandó területeket adják meg, amelyekre szabályozott működést kell kialakítani az intézménynek. Különbség a minőségirányítási rendszer modellek és az önértékelési modellek között, hogy míg az előbbiek konkrét követelményeket fogalmaznak meg, addig az önértékelési modellek, csak a vizsgálandó területeket adják meg, amelyekre szabályozott működést kell kialakítani az intézménynek. 120

121 Önértékelés Ugyanakkor az önértékelési modellek is megfogalmaznak bizonyos elvárásokat az intézményeknél kialakítandó működéssel és eredményekkel kapcsolatban. Ezen elvárásokat az önértékelési modellhez kapcsolódó alapelvek, és az önértékeléshez kapcsolódó értékelési módszertan tartalmazza. Tehát az önértékelés során azt kell vizsgálni, hogy az önértékelési modellhez tartozó alapelvek és értékelési szempontok hogyan tükröződnek az intézményben kialakított működésben, és az intézmény eredményeiben, az önértékelési modellhez tartozó vizsgálati területeken, kritériumoknál. 121

122 Az intézményi önértékelés 3 szintje 1. szint: Helyzetfelmérő szint, mely csupán az eredmények vizsgálatára terjed ki, valamint az elért eredmények tükrében a kialakított célrendszer vizsgálatára. 1. szint: Helyzetfelmérő szint, mely csupán az eredmények vizsgálatára terjed ki, valamint az elért eredmények tükrében a kialakított célrendszer vizsgálatára. 122

123 Az intézményi önértékelés 3 szintje 2. szint: Fejlesztési szint, mely követelményrendszer tartalmazza a Keretrendszer kulcskérdéseinek vizsgálatát is, valamint az SZMBK Önértékelési Modelljében szereplő kérdéseket. 2. szint: Fejlesztési szint, mely követelményrendszer tartalmazza a Keretrendszer kulcskérdéseinek vizsgálatát is, valamint az SZMBK Önértékelési Modelljében szereplő kérdéseket. 123

124 Az intézményi önértékelés 3 szintje 3. szint: Kiválóság szint, mely követelményrendszer alkalmas arra, hogy az intézmény teljes körűen megvizsgálja működését. 3. szint: Kiválóság szint, mely követelményrendszer alkalmas arra, hogy az intézmény teljes körűen megvizsgálja működését. A Kiválóság szinten történő önértékelés a díj típusú modellek alkalmazása felé viszi el az intézményeket. A Kiválóság szinten történő önértékelés a díj típusú modellek alkalmazása felé viszi el az intézményeket. 124

125 Külső értékelés Az intézményi működés fejlesztésének az önértékelést kiegészítő, azt nem helyettesítő egyik lehetséges és fontos eszköze a külső értékelés, amely a keretrendszer 4. eleme. Az intézményi működés fejlesztésének az önértékelést kiegészítő, azt nem helyettesítő egyik lehetséges és fontos eszköze a külső értékelés, amely a keretrendszer 4. eleme. 125

126 Külső értékelés A külső értékelés segít a belső mérések és értékelések rendszeres felülvizsgálatában, az intézmény működésének és eredményeinek rendszeres értékelésében, valamint összehasonlítható adatok szolgáltatásában a szakképzésen belül (az összehasonlító adatokat az indikátorok fogják megadni, amelyek áttekintése a monitoring rendszer egyik feladata). A külső értékelés segít a belső mérések és értékelések rendszeres felülvizsgálatában, az intézmény működésének és eredményeinek rendszeres értékelésében, valamint összehasonlítható adatok szolgáltatásában a szakképzésen belül (az összehasonlító adatokat az indikátorok fogják megadni, amelyek áttekintése a monitoring rendszer egyik feladata). A külső értékelés tehát két elemből áll: monitoring rendszerből és az arra épülő, annak eredményeit használó ún. minősítési rendszerből. A külső értékelés tehát két elemből áll: monitoring rendszerből és az arra épülő, annak eredményeit használó ún. minősítési rendszerből. monitoring 126

127 Külső értékelés Monitoring: folyamatos adtagyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban és szükség esetén befolyásolhassa menetét. Monitoring: folyamatos adtagyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban és szükség esetén befolyásolhassa menetét. Leszűkítve a monitoring fogalmát, egy adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósíthatóságának nyomon követését jelenti; azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése. Leszűkítve a monitoring fogalmát, egy adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósíthatóságának nyomon követését jelenti; azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése. 127

128 Külső értékelés Az intézményi monitoring rendszernek lehetőséget kell teremtenie az intézményi működés tartalmi értékelésére, az intézmények által indított fejlesztések értékelésére, valamint a folyamatos fejlődés és fejlesztés támogatására. Az intézményi monitoring rendszernek lehetőséget kell teremtenie az intézményi működés tartalmi értékelésére, az intézmények által indított fejlesztések értékelésére, valamint a folyamatos fejlődés és fejlesztés támogatására. 128

129 Külső értékelés Az intézményi monitoring rendszernek a működés során ezért az alábbi területekre szükséges kiterjednie: - az indikátorok meghatározása és értékelése (melynek érdekében kötelezővé kell tenni az intézmények számára a kulcsindikátorok összesítését), indikátorok - az indikátorok és az önértékelés alapján elindított fejlesztések és megvalósulásuk értékelése. 129

130 Külső értékelés Az indikátor más néven a mutató egy olyan szám, amelynek segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. Az indikátor más néven a mutató egy olyan szám, amelynek segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. A mutató mennyiségi információt nyújt, hogy segítse a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt. A mutató mennyiségi információt nyújt, hogy segítse a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt. A mutató olyan elemeket számszerűsít, amelyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek. A mutató olyan elemeket számszerűsít, amelyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek. 130

131 Külső értékelés A monitoring rendszerre épül a minősítési rendszer, amely négyévente vizsgálja teljes körűen az intézmények szakmai tevékenységét. A monitoring rendszerre épül a minősítési rendszer, amely négyévente vizsgálja teljes körűen az intézmények szakmai tevékenységét. A minősítési rendszer a monitoring rendszer keretében gyűjtött információkon felül (indikátorok és fejlesztések eredményei) a Keretrendszerhez kapcsolódó Modell kulcskérdéseinek teljesülését vizsgálja az intézmény működésében A minősítési rendszer a monitoring rendszer keretében gyűjtött információkon felül (indikátorok és fejlesztések eredményei) a Keretrendszerhez kapcsolódó Modell kulcskérdéseinek teljesülését vizsgálja az intézmény működésében 131

132 Külső értékelés A minősítési rendszer háromszintű, amelynek legmagasabb szintje az intézmény akkreditációja. A minősítési rendszer háromszintű, amelynek legmagasabb szintje az intézmény akkreditációja. 132

133 Mérés - indikátorok A különböző minőségirányítási rendszerek kiemelt feladata az intézmények tevékenységének, eredményességének mérésére vonatkozó rendszer kialakítása. A különböző minőségirányítási rendszerek kiemelt feladata az intézmények tevékenységének, eredményességének mérésére vonatkozó rendszer kialakítása. A mérési rendszerek alapja azon indikátorok meghatározása, amelyek segítségével mérhető és értékelhető egy-egy intézmény teljesítménye. Ezért alapvető feladat az indikátorrendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mérési rendszerek alapja azon indikátorok meghatározása, amelyek segítségével mérhető és értékelhető egy-egy intézmény teljesítménye. Ezért alapvető feladat az indikátorrendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése. indikátorok 133

134 Mérés - indikátorok A Szakképzési Önértékelési Modellbe (az Eredmények oldalon) beépítésre kerültek mind a kulcsindikátorok mind a benchmarking adatbázis indikátorai. benchmarking A Szakképzési Önértékelési Modell mindhárom szinten azonos indikátorrendszert tartalmaz, mely egységesen három fő elemből áll: a 40 kötelezően mérendő kulcsindikátor (amelyek a Keretrendszerrel összhangban kerültek meghatározásra), beillesztve (és megjelölve) a SZÖM struktúrájába(n) a 40 kötelezően mérendő kulcsindikátor (amelyek a Keretrendszerrel összhangban kerültek meghatározásra), beillesztve (és megjelölve) a SZÖM struktúrájába(n) ajánlott indikátorok (ezeknél figyelembe véve a korábbi SZÖM elemeit, és a benchmarking adatbázis elemeit is) ajánlott indikátorok (ezeknél figyelembe véve a korábbi SZÖM elemeit, és a benchmarking adatbázis elemeit is) egyéb (pl. intézményi saját) ajánlott indikátorok. egyéb (pl. intézményi saját) ajánlott indikátorok. 134

135 Mérés - indikátorok A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában. A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában. 135

136 CQAF modell a gyakorlatban 136 CQAF modell a gyakorlatban

137 A keretrendszer működésének gyakorlati lépései: 1. Önértékelés lefolytatása 2. Adatok feldolgozása 3. Prioritási területek meghatározása 4. Fejlesztési terv Az adatok feldolgozásával nem foglalkozunk részletesen, hiszen az nem jelent mást, mint a kérdőívben található kérdésekre adott válaszok összesítését és értékelését. Az adatok feldolgozásával nem foglalkozunk részletesen, hiszen az nem jelent mást, mint a kérdőívben található kérdésekre adott válaszok összesítését és értékelését. 137

138 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása, a kérdőívek kitöltése Önértékelés lefolytatásaCél és terv Önértékelés lefolytatásaCél és terv 138 Vizsgált terület Vevőszolgálat KérdésekVálaszok 1. Cél és terv 1.1. Vezetés 1.2. Célok és értékek 1.3. Stratégia és tervezés 1.4. Partnerség Hogyan tervezi meg és irányítja a vevőszolgálati tevékenység partnerségi kapcsolatait az intézmény (vezetősége)? 1.5. Finanszírozás és erőforrások

139 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása 2. Végrehajtás Önértékelés lefolytatása 2. Végrehajtás 139 Vizsgált terület: Vizsgáztatás KérdésekVálaszok 2. Végrehajtás 2.1. Tanárok, oktatók és egyéb alkalmazottak irányítása Hogyan határozza meg és ellenőrzi az intézmény vezetősége a vizsgáztatásban közreműködők legitimitását és kompetenciáját? 2.2. Folyamatirányítás Hogyan alakították ki és hajtják végre a vizsgaellenőrzési folyamatokat?

140 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása 3. Felmérés és értékelés Önértékelés lefolytatása 3. Felmérés és értékelés 140 Vizsgált terület: Személyzettanúsítás KérdésekVálaszok 3. Felmérés és értékelés 3.1. Oktatási és képzési eredmények Hogyan és mennyiben járul hozzá az oktatók szakmai felkészültsége a hallgatók eredményességéhez? 3.2. Alkalmazottakkal kapcsolatos eredmények 3.3. Munkaerő-piaci és társadalmi eredmények 3.4. Pénzügyi eredmények

141 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása4. Visszajelzés és változtatás Önértékelés lefolytatása4. Visszajelzés és változtatás 141 Vizsgált terület: Programfejlesztés KérdésekVálaszok 4. Visszajelzés és változtatás 4.1. A fejlesztési tevékenységek megtervezése és végrehajtása Milyen indikátorok vannak meghatározva a program- és tananyagfejlesztésre vonatkozóan? 4.2. Külső hitelesítés Rendelkezik-e az intézmény akkreditált képzési programokkal?

142 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Prioritások meghatározása: Prioritások meghatározása: 142 Intézkedés Szervezetre gyakorolt hatás Végrehajtási képesség Pontszámok Prioritások sorrendje Akkreditált képzési programok fejlesztése Belső képzések indítása az OKJ változásával kapcsolatban Új program fejlesztése a helyi egyetemmel közösen A prioritási területek meghatározásánál először értékeljük (5-ös skálán /5: a legnagyobb hatás, illetve a legkönnyebben végrehajtható feladat/) a szervezetre gyakorolt várható hatást, illetve a végrehajthatóságot. A két érték szorzata adja az adott tevékenység prioritási pontszámát. A legmagasabb értékű feladat lesz az első a prioritási sorrendben.

143 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Fejlesztési terv kidolgozása Fejlesztési terv kidolgozása 143 Célok és feladatok FelelősVégrehajtóHatáridő Belső képzések indítása az OKJ változásával kapcsolatban Képzési program összeállítása Módszertani vezető Módszertani referens november 20. Képzés megszervezése Módszertani vezető Módszertani asszisztens december 5.

144 Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Gyakorlati példa a CQAF működtetésére 144


Letölteni ppt "1 Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Forrás: PRKK, 2006 HEFOP-3.5.4.-05/1.-2005-07- 0015/2.0."

Hasonló előadás


Google Hirdetések