Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Ipargazdaságtan. 2 Az ipargazdaságtan tárgya és feladata Feltárja, elemzi Az ipari tevékenység főbb gazdasági céljait és feltételeit, Az ipari tevékenység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Ipargazdaságtan. 2 Az ipargazdaságtan tárgya és feladata Feltárja, elemzi Az ipari tevékenység főbb gazdasági céljait és feltételeit, Az ipari tevékenység."— Előadás másolata:

1 1 Ipargazdaságtan

2 2 Az ipargazdaságtan tárgya és feladata Feltárja, elemzi Az ipari tevékenység főbb gazdasági céljait és feltételeit, Az ipari tevékenység főbb gazdasági céljait és feltételeit, Az ipari tevékenységben szerepet játszó gazdasági tényezőket, folyamatokat és azok összefüggéseit, Az ipari tevékenységben szerepet játszó gazdasági tényezőket, folyamatokat és azok összefüggéseit, Az iparban és iparvállalatoknál érvényesülő törvényszerűségeket, tendenciákat és azok megnyilvánulási formáit. Az iparban és iparvállalatoknál érvényesülő törvényszerűségeket, tendenciákat és azok megnyilvánulási formáit.Keresi Az iparpolitika, az ágazati irányítás, tervezés és gazdálkodás leghatékonyabb rendszerét, módszerét és eszközeit. Az iparpolitika, az ágazati irányítás, tervezés és gazdálkodás leghatékonyabb rendszerét, módszerét és eszközeit.

3 3 Az ipar tevékenysége Kitermeli a természetben feltalálható, ember által újra nem termelhető anyagi javakat, feldolgozza ezeket + a mezőgazdasági termékeket. bányászatbányászati és mezőgazdasági termékek feldolgozása IPAR KITERMELŐIPARFELDOLGOZÓIPAR

4 4 Gazdasági folyamatok az iparban Technikai oldaltól elválaszthatatlan gazdasági folyamatok Technikai oldaltól elválaszthatatlan gazdasági folyamatok Pl. egy gyártmány előállítása műszaki és gazdasági folyamat is egyben Önálló gazdasági folyamatok Önálló gazdasági folyamatok Pl. jövedelemelosztás, bérezés, adófizetés, hitelfelvétel,

5 5 A gazdasági folyamatok főbb fajtái I. Termelőfolyamatok Termelőfolyamatok A szűkebb értelemben vett termelés,A szűkebb értelemben vett termelés, A termelés egyben fogyasztás is (energia, gépek stb. felhasználás)A termelés egyben fogyasztás is (energia, gépek stb. felhasználás)

6 6 A gazdasági folyamatok főbb fajtái II. Forgalmi folyamatok Forgalmi folyamatok Az előállított termékek értékesítése Az előállított termékek értékesítése Szolgáltatások igénybevétele (szállítás, hírközlés) Szolgáltatások igénybevétele (szállítás, hírközlés) Belföldi és külföldi kereskedelem Belföldi és külföldi kereskedelem Az áruforgalmi folyamatok, jelenségek, kapcsolatok összessége a piac Az áruforgalmi folyamatok, jelenségek, kapcsolatok összessége a piacÉrtékfolyamatok jövedelmek keletkezése és elosztása költségek keletkezése és elszámolása Pénzügyi folyamatok az értékfolyamatok megnyilvánulási formája

7 7 Az ipari termelés sajátos vonásai Telepített jellegű tevékenység. Telepített jellegű tevékenység. Az előállítás helye elkülönülhet a felhasználás helyétől. Az előállítás helye elkülönülhet a felhasználás helyétől. A feldolgozó ipar esetében (ellentétben a mezőgazdasággal) a föld és a természeti tényezők kis szerepet játszanak. A feldolgozó ipar esetében (ellentétben a mezőgazdasággal) a föld és a természeti tényezők kis szerepet játszanak. Az ipari termelés nagymértékben koncentrálható (kis területen nagy mennyiségű termék állítható elő). Az ipari termelés nagymértékben koncentrálható (kis területen nagy mennyiségű termék állítható elő). Nagymértékű a munkamegosztás, amely lehetővé teszi az ipari üzemek nagyfokú specializálását. Nagymértékű a munkamegosztás, amely lehetővé teszi az ipari üzemek nagyfokú specializálását. A gépesítés és automatizálás nagy szerepet játszik a termelés folyamatában. A gépesítés és automatizálás nagy szerepet játszik a termelés folyamatában. Az iparban állandóan és jelentős mértékben növelhető a munka termelékenysége, javítható a termelés gazdaságossága, gyorsan bővíthető a termelés. Az iparban állandóan és jelentős mértékben növelhető a munka termelékenysége, javítható a termelés gazdaságossága, gyorsan bővíthető a termelés.

8 8 Az ipari termékek jellegzetességei Az ipar termékei ingóságok (megoszthatóak, szállíthatóak) Az ipar termékei ingóságok (megoszthatóak, szállíthatóak) Az ipar termékek összetételét, megjelenési formáját az ember alkotja meg, így sokféleképpen alakítható Az ipar termékek összetételét, megjelenési formáját az ember alkotja meg, így sokféleképpen alakítható a lehetséges termékek sora végtelen, a gyártmányok köre gyorsan bővül a lehetséges termékek sora végtelen, a gyártmányok köre gyorsan bővül az ipari termékek csoportjai egymással különféle kapcsolatban állnak az ipari termékek csoportjai egymással különféle kapcsolatban állnak

9 9 Az ipari termékek közötti kapcsolatok vertikális kapcsolat: vertikális kapcsolat: a termelőeszközöket más termelőeszközök és fogyasztási cikkek előállítására is felhasználják szubsztitúciós (helyettesítési kapcsolat): szubsztitúciós (helyettesítési kapcsolat): azonos vagy hasonló jellegű szükségletek kielégítésére többféle termék is alkalmas (helyettesítő termékek: szén – kőolaj – földgáz, fémek – műanyagok, stb.) komplementer (kiegészítő) kapcsolat: komplementer (kiegészítő) kapcsolat: számos iparcikk használata maga után vonja más termékek beszerzését és felhasználását (komplementer termékek: szerszámgépek – szerszámok, televízió – antenna, mosógép – mosóporok, stb.)

10 10 IPARI TERMELŐTEVÉKENYSÉG TERMELŐ- SZOLGÁLTATÁS TERMÉK KÉSZTERMÉK Pl. gépek javítása, bérmunka -kibocsátásra kész termékek -további megmunkálást nem igényel FÉLKÉSZTERMÉKEK -egy vagy több teljes technológiai folyamaton keresztülment -a vállalat valamely üzemrésze szempontjából befejezett Pl. szerelésre kész alkatrész a gépgyárban BEFEJEZETLEN TERMÉKEK -a vállalat valamelyik üzemében a munkafolyamatot megkezdték, de még nem fejezték be Pl. két forgácsolási művelet között lévő alkatrész

11 11 Termelési tényezők az iparban I. A termelés azon természeti, technikai és emberi feltételei, amelyek a használati értékek létrehozásához szükségesek. A termelés azon természeti, technikai és emberi feltételei, amelyek a használati értékek létrehozásához szükségesek. véges mennyiségben állnak korlátozó feltételek rendelkezésre Természeti tényezők Természeti tényezők bányakincsek, vízbányakincsek, víz földrajzi, természeti környezetföldrajzi, természeti környezet Korl á toz ó t é nyező: Korl á toz ó t é nyező: - á sv á nyi kincsek mennyis é ge - ásványi kincsek hozzáférhetősége - környezetszennyező hatások

12 12 Termelési tényezők az iparban II. Tőke (felhalmozott termelési eszközök) Tőke (felhalmozott termelési eszközök) munkaeszközök (gépek, berendezések)munkaeszközök (gépek, berendezések) termelési eszközök (építmények, anyagkészletek)termelési eszközök (építmények, anyagkészletek) állóeszközök állóeszközök forgóeszközök forgóeszközök Földterület Földterület üzemek telephelye üzemek telephelye Munkaerő Munkaerő mennyiség (létszám, munkaidőalap)mennyiség (létszám, munkaidőalap) minőség (műveltség, képzettség, szaktudás,minőség (műveltség, képzettség, szaktudás, Foglalkozási ágak, szakmák szerinti összetételFoglalkozási ágak, szakmák szerinti összetétel „K+F” potenciál, szellemi termékek „K+F” potenciál, szellemi termékek elkülönül a folyó termeléstőlelkülönül a folyó termeléstől tudomány, szakirodalom, elméleti tevékenységtudomány, szakirodalom, elméleti tevékenység szabadalmak, licenc, know-howszabadalmak, licenc, know-how

13 13 Termelési tényezők az iparban III. Infrastruktúra Infrastruktúra külső (termelő) infrastruktúra (közlekedés, energetika, hírközlés)külső (termelő) infrastruktúra (közlekedés, energetika, hírközlés) vállalaton belüli infrastruktúra (belső termelőtényező) (áram-, gáz-, vízvezeték, csatorna, stb.)vállalaton belüli infrastruktúra (belső termelőtényező) (áram-, gáz-, vízvezeték, csatorna, stb.) Szervezési-vezetési képességek (menedzsment) Szervezési-vezetési képességek (menedzsment)

14 14 TERMELÉSI TÉNYEZŐK KAPCSOLATA Kiegészítés (komplementaritás) Kiegészítés (komplementaritás) T ö bb termel é si t é nyező egy ü ttes haszn á lata.T ö bb termel é si t é nyező egy ü ttes haszn á lata. Helyettesítés (szubsztitúció) Helyettesítés (szubsztitúció) Egyes termel é si t é nyezők n ö vel é s é vel cs ö kkenthető egy m á sik termel é si t é nyező ig é nybev é tele, annak hi á nya p ó tolhat ó.Egyes termel é si t é nyezők n ö vel é s é vel cs ö kkenthető egy m á sik termel é si t é nyező ig é nybev é tele, annak hi á nya p ó tolhat ó.

15 15 IPARI STRUKTÚRA Társadalmi szektorok szerint: állami szektorállami szektor magán szektormagán szektor Földrajzi elhelyezkedés alapján: világ iparavilág ipara kontinensek iparakontinensek ipara nemzeti iparnemzeti ipar regionális iparregionális ipar megyei, tartományi iparmegyei, tartományi ipar kistérségi iparkistérségi ipar települési ipartelepülési ipar IPARI STRUKTÚRA=IPAR TERMELÉSI STRUKTÚRÁJA

16 16 IPARI STRUKTÚRA A termelési struktúra vizsgálati szintjei A termelési struktúra vizsgálati szintjei Az ipar ágazati struktúrája Az ipar ágazati struktúrája iparágak, iparcsoportok iparágak, iparcsoportok iparágak, iparcsoportok súlya az ipar egészében iparágak, iparcsoportok súlya az ipar egészében iparágak, iparcsoportok közötti arányok, kapcsolatok iparágak, iparcsoportok közötti arányok, kapcsolatok GyártmánystruktúraGyártmánystruktúra a termelés gyártmányok szerinti megoszlása a termelés gyártmányok szerinti megoszlása az ipari termelés tárgyi összetételét jellemzi az ipari termelés tárgyi összetételét jellemzi a gyártmánystruktúrát csak iparágakon belül vizsgálják, gyártmánycsoportokba összevonva (pl. autóbusz) a gyártmánystruktúrát csak iparágakon belül vizsgálják, gyártmánycsoportokba összevonva (pl. autóbusz)

17 17 Az iparág Az iparág az ipari tevékenységek önálló, a munkamegosztás eredményeképpen elkülönült része. Az ipari vállalatok egy-egy csoportja meghatározott, hasonló jellegű termékek előállításával foglalkozik. Az ipari vállalatok egy-egy csoportja meghatározott, hasonló jellegű termékek előállításával foglalkozik. Azonos, vagy hasonló rendeltetésű terméket gyártanak pl. gyógyszeripar, bútoriparAzonos, vagy hasonló rendeltetésű terméket gyártanak pl. gyógyszeripar, bútoripar Azonos, vagy hasonló jellegű nyersanyagot dolgoznak fel pl. vaskohászat, kőolaj- feldolgozóipar, húsiparAzonos, vagy hasonló jellegű nyersanyagot dolgoznak fel pl. vaskohászat, kőolaj- feldolgozóipar, húsipar Azonos, vagy hasonló jellegű technológiát alkalmaznak Pl. textilruházati iparAzonos, vagy hasonló jellegű technológiát alkalmaznak Pl. textilruházati ipar Ipari tevékenységJelentős volumenIparág

18 18 Az iparág belső struktúrája I. Az ipari termelés a környezet irányában homogén, befelé azonban heterogén. IPARI ALCSOPORTOK Pl. közlekedési eszközök gyártása iparág, vasúti járműgyártás, hajógyártás GYÁRTMÁNYSTRUKTÚRA

19 19 Az iparág belső struktúrája II. Iparágon belüli tagozódás Vertikális Vertikális A gyártmányok egy összefüggő termelési folyamat egymás után következő láncszemeit alkotják (pl. kohászat). Horizontális Horizontális Az iparág termékeinek termelése párhuzamosan, technológiailag egymástól függetlenül folyik (pl. szerszámgépipar: esztergák, marók, gyaluk yártása).

20 20 Az iparágak gazdasági jellemzése I. Minős é gi jellemzők: A gyártmányok változékonysága A gyártmányok változékonysága A felhasználásra kerülő anyagok fajtái A felhasználásra kerülő anyagok fajtái A munkaeszközök fajtái A munkaeszközök fajtái A dolgozók szakmái A dolgozók szakmái Konvertálható iparág: termelő-berendezései, szakemberei sokféle gyártmány előállítására alkalmasak, ezért gyorsan változtatható a termelés összetétele, a gyártmánystruktúra. (pl. gépipar) A konvertálhatóság függ a termelő berendezések univerzális vagy speciális jellegétől.

21 21 Az iparágak gazdasági jellemzése II. Mennyiségi jellemzők: Mennyiségi jellemzők: 1. Fajlagos igények: A termelés egységére (db, t, millió Ft, stb.) vonatkoztatva fejezi ki az erőforrás-szükségletet: - anyag- és energiaigény (naturálisan és pénzértékben) -munkaigény (órában vagy létszámban) -álló- és forgóeszközigény (pénzértékben) -beruházásigény (pénzértékben) -importigény (devizában) -szállítási igény (tonna km-ben)

22 22 Az iparágak gazdasági jellemzése III. 2. Struktúrák: A főbb gazdasági jelenségek egyes iparágakban jellemző belső arányai: - ráfordítási struktúra - ráfordítási struktúra - költségstruktúra (anyagköltség, bérköltség) - költségstruktúra (anyagköltség, bérköltség) - munkaerő-struktúra (szakképzett és képzetlen munkások) - munkaerő-struktúra (szakképzett és képzetlen munkások) - állóeszköz-struktúra (gépek és épületek aránya) - állóeszköz-struktúra (gépek és épületek aránya)

23 23 Az iparágak gazdasági jellemzése IV. Időbeli jellemzők: Időbeli jellemzők: fejlesztés, gyártás átfutási ideje Gyártmányválaszték kiterjedése Gyártmányválaszték kiterjedése

24 24 Az iparágak csoportosítása I. Iparcsoportok Gyártmányai, technológiája és a feldolgozott nyersanyag hasonló. (vaskohászat+alumíniumkohászat=kohászat) Kitermelő és feldolgozó iparágak Feldolgozóipar Bányászati nyersanyag Mg. nyersanyag Elsődleges feldolgozás Feldolgozóipar termékeiből új termék Feldolgozóipar termékeiből új termék Elsődleges feldolgozás

25 25 Az iparágak csoportosítása II. A-B szektor „A” szektor: termelési eszközök termelése „B” szektor: fogyasztási cikkek termelése „A” szektor: nehézipar „B” szektor: fogyasztási ipar (könnyű- és élelmiszeripar)

26 26 „A” szektor Munkaeszközök termelése Munkatárgyak termelése Munkaeszközök az „A” szektor számára (szer- számgépek) Munkaeszközök a „B” szektor számára (ércek, acél) Munkaeszközök egyéb népgazdasági ágak számára (traktor, vasúti jármű) Munkatár- gyak az „A” szektor szá- mára (ércek, acél) Munkatár- gyak a „B” szektor szá- mára (fonal, liszt) Munkatárgyak egyéb népgazdasági ágak számára (szén, műtrágya)

27 27 Iparágak kapcsolatai Egyirányú kapcsolat VaskohászatMezőgazdasági gépgyártás Kölcsönös kapcsolat SzerszámgépiparVillamosgépipar Bányászat Kohászat Energiatermelés Gépgyártás

28 28 AZ IPAR ÁGAZATI SZERKEZETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI I. Az ipari termelés ágazati megoszlását az ipari termékek iránt megnyilvánuló szükséglet, kereslet struktúrája határozza meg. Az ipari termelés ágazati megoszlását az ipari termékek iránt megnyilvánuló szükséglet, kereslet struktúrája határozza meg. A hazai kereslet, a külkereskedelem és a termelés összefüggései: T + I kieg = F term + F ber + F impr ± Z + E ahol: T = az egyes iparágak termeléséből képzett vektor I kieg = az egyes iparágak termelését kiegészítő import vektora F term = az iparágak termékeinek a folyó termelésben való felhasználása F ber = az iparágak termékeinek beruházásokhoz való felhasználása F impr = improduktív fogyasztás Z= készletváltozások E= az egyes iparágak termékeinek exportja

29 29 AZ IPAR ÁGAZATI SZERKEZETÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI II. A kiegészítő import felhasználás szerint bontva: T = / F term – I kieg, term / + / F ber –I kieg, ber /+/ F impr – I kieg, impr / ± Z + E A modell egy iparágon belül termék- részletezésben, a gyártmánystruktúra összefüggéseinek kifejezésére is alkalmazható. A modell egy iparágon belül termék- részletezésben, a gyártmánystruktúra összefüggéseinek kifejezésére is alkalmazható.

30 30 AZ IPARÁGAK KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSE I. Az ipar iparágakra való tagolódása állandó változásban van: Az ipar iparágakra való tagolódása állandó változásban van: új iparágak keletkeznek,új iparágak keletkeznek, meglevő iparágak tovább differenciálódnak,meglevő iparágak tovább differenciálódnak, egyes iparágak megszűnnekegyes iparágak megszűnnek

31 31 Az új iparágak keletkezésének fő lépései A nemzetgazdaság más ágából valamely tevékenység kiválik, a termelők egy része erre specializálódik, s így önálló tevékenységgé alakul át (az iparágak keletkezésének történelmileg első módja) A nemzetgazdaság más ágából valamely tevékenység kiválik, a termelők egy része erre specializálódik, s így önálló tevékenységgé alakul át (az iparágak keletkezésének történelmileg első módja) A mezőgazdaságból szakadtak el, és váltak iparággá egyes folyamatok (húsipar, konzervipar)A mezőgazdaságból szakadtak el, és váltak iparággá egyes folyamatok (húsipar, konzervipar) Az iparon belüli munkamegosztás eredményeképpen meglevő iparágakból új iparágak fejlődnek ki Az iparon belüli munkamegosztás eredményeképpen meglevő iparágakból új iparágak fejlődnek ki Egyes korábban kis mértékben gyártott termékek volumene megnő, egyes üzemek ezek gyártására specializálódnak.Egyes korábban kis mértékben gyártott termékek volumene megnő, egyes üzemek ezek gyártására specializálódnak. Igen sok iparág születik a tudomány és technika fejlődése, új gyártmányok feltalálása következtében. Igen sok iparág születik a tudomány és technika fejlődése, új gyártmányok feltalálása következtében. autó-, repülőgép-, műanyagipar stb.).autó-, repülőgép-, műanyagipar stb.). Az új iparág keletkezésének második és harmadik útja tehát gyakran összefonódik.

32 32 IPARI SPECIALIZÁCIÓ I. A vállalatokat minél kevesebb fajta, hasonló jellegű gyártmány előállítására szakosítják. A vállalatokat minél kevesebb fajta, hasonló jellegű gyártmány előállítására szakosítják. A specializáció két fő formája: A specializáció két fő formája: gyártmányok szerinti specializáció: a vállalat az iparág egy vagy néhány végtermékének előállítására specializálódikgyártmányok szerinti specializáció: a vállalat az iparág egy vagy néhány végtermékének előállítására specializálódik részlet-specializáció: egy bizonyos végtermék előállításának szakaszait különböző vállalatok végzik. Ezen belül:részlet-specializáció: egy bizonyos végtermék előállításának szakaszait különböző vállalatok végzik. Ezen belül: alkatrész-specializáció: a kész gyártmány valamely alkatrészét a specializált vállalat állítja elő (pl.: csapágyak, motorblokkok) alkatrész-specializáció: a kész gyártmány valamely alkatrészét a specializált vállalat állítja elő (pl.: csapágyak, motorblokkok) technológiai (fokozatonkénti) specializáció: a gyártás technológiai fázisait, fokozatait külön vállalatok végzik (pl. a gépiparban öntödék és gépgyárak) technológiai (fokozatonkénti) specializáció: a gyártás technológiai fázisait, fokozatait külön vállalatok végzik (pl. a gépiparban öntödék és gépgyárak) kiszolgáló tevékenység: különálló vállalatok specializálódnak a fő termelési folyamatot kiszolgáló tevékenységre (pl. javító-üzemek, egy kohászat energiaellátását biztosító házi-erőmű is)  kiszolgáló tevékenység: különálló vállalatok specializálódnak a fő termelési folyamatot kiszolgáló tevékenységre (pl. javító-üzemek, egy kohászat energiaellátását biztosító házi-erőmű is) 

33 33 IPARI SPECIALIZÁCIÓ II. A specializáció gazdasági előnye: a termelés specializált vállalatokban termelékenyebb, olcsóbb lehet, mintha minden vállalat sokfajta különböző terméket állítana elő. A specializáció gazdasági előnye: a termelés specializált vállalatokban termelékenyebb, olcsóbb lehet, mintha minden vállalat sokfajta különböző terméket állítana elő. A specializáció jelentősége: azokban az iparágakban nagy, ahol a gyártmányok választéka széles és állandóan bővül, valamint ahol a gyártmányok összetettek, sok részegységből, alkatrészből állnak (pl.: autóipar). A specializáció jelentősége: azokban az iparágakban nagy, ahol a gyártmányok választéka széles és állandóan bővül, valamint ahol a gyártmányok összetettek, sok részegységből, alkatrészből állnak (pl.: autóipar).

34 34 AZ IPARI SPECIALIZÁCIÓ KORLÁTAI A gyártmányok szükségletének, keresletének meghatározott volumene az országban illetve az adott régióban. A gyártmányok szükségletének, keresletének meghatározott volumene az országban illetve az adott régióban. Minél nagyobb valamely gyártmány(csoport)ból a szükséglet, annál inkább érdemes a specializációt megvalósítani.Minél nagyobb valamely gyártmány(csoport)ból a szükséglet, annál inkább érdemes a specializációt megvalósítani. Mennyi hasonló jellegű üzem található az adott régióban. Mennyi hasonló jellegű üzem található az adott régióban. (túl kevés túl sok specializált iparág egy országban)(túl kevés túl sok specializált iparág egy országban) A specializációt össze kell hangolni az ipartelepítési törekvésekkel. A specializációt össze kell hangolni az ipartelepítési törekvésekkel. A specializálás fokozása  nő az ellátandó terület kiterjedése,  a szállítási költség is. Az arányos ipartelepítés és a gazdasági környezetek fejlesztésének követelménye korlátozza a túlzott specializációt.A specializálás fokozása  nő az ellátandó terület kiterjedése,  a szállítási költség is. Az arányos ipartelepítés és a gazdasági környezetek fejlesztésének követelménye korlátozza a túlzott specializációt.

35 35 AZ IPARI SPECIALIZÁCIÓ LEHETŐSÉGEI A specializálás fokozottan teszi lehetővé a gépesítést, automatizálást, a legkorszerűbb technológia alkalmazását, a folyamatos gyártási rendszer bevezetését. A specializálás fokozottan teszi lehetővé a gépesítést, automatizálást, a legkorszerűbb technológia alkalmazását, a folyamatos gyártási rendszer bevezetését. Ez a műszaki fejlődés egyik követelménye.Ez a műszaki fejlődés egyik követelménye. A szabványosítás A szabványosítás lehetővé teszi a specializáció kiszélesítését, a szabványosított alkatrészek nagysorozat- és tömeggyártását,lehetővé teszi a specializáció kiszélesítését, a szabványosított alkatrészek nagysorozat- és tömeggyártását, növeli a specializáció hatékonyságát annak előnyeitnöveli a specializáció hatékonyságát annak előnyeit

36 36

37 37 KOOPERÁCIÓ AZ IPARBAN A végtermékek gyártási folyamatának specializált vállalatok között történő allokálása szükségessé teszi a vállalatok közötti kooperációt. A végtermékek gyártási folyamatának specializált vállalatok között történő allokálása szükségessé teszi a vállalatok közötti kooperációt. A kooperáció állandó, kölcsönös termelési kapcsolatot jelent olyan specializált, önálló vállalatok között, amelyek együttesen állítanak elő valamely gyártmányt Azok a termelési kapcsolatok, amelyek konkrét gyártmányok és alkatrészek termelésére és szállítására vonatkoznak. Azok a termelési kapcsolatok, amelyek konkrét gyártmányok és alkatrészek termelésére és szállítására vonatkoznak. A kooperáció szorosabb együttműködést kíván meg a kooperáló vállalatoktól. A kooperációs szállítás akadályoztatása a gyártmány előállítását akadályozza, bevételkiesést ill. költségnövekedést okoz. A kooperáció szorosabb együttműködést kíván meg a kooperáló vállalatoktól. A kooperációs szállítás akadályoztatása a gyártmány előállítását akadályozza, bevételkiesést ill. költségnövekedést okoz.

38 38 A KOOPERÁCIÓ TÍPUSAI Az alkatrész-előállításra specializálódott vállalat alkatrészeket, félkészgyártmányokat szállít a készgyártmányt előállító vállalatnak Az alkatrész-előállításra specializálódott vállalat alkatrészeket, félkészgyártmányokat szállít a készgyártmányt előállító vállalatnak pl. az autóbuszgyár a motorokat az egyik gyártól, a futóműveket a másik gyártól kapjapl. az autóbuszgyár a motorokat az egyik gyártól, a futóműveket a másik gyártól kapja A vállalatok különböző mértékű kapacitás-terhelése A vállalatok különböző mértékű kapacitás-terhelése egy vállalat egyes műveleteket a másikkal végeztet el, ún. bérmunkábanegy vállalat egyes műveleteket a másikkal végeztet el, ún. bérmunkában nagy szerepe van a szűk keresztmetszetek feloldásában, a termelés beruházás nélkül is növelhetőnagy szerepe van a szűk keresztmetszetek feloldásában, a termelés beruházás nélkül is növelhető napjainkban ez a forma egyre inkább elterjedtebb (pl. az elektronikai iparban).napjainkban ez a forma egyre inkább elterjedtebb (pl. az elektronikai iparban).

39 39 KOMBINÁCIÓ AZ IPARBAN A kombinát olyan vállalat, amely különböző gyártási ághoz, iparághoz tartozó termelési folyamatokat egyesít. A folyamatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz, azaz műszaki-termelési egységet alkotnak. A kombinát különféle termelési folyamatokat foglal magában, amelyek szoros termelési, műszaki kapcsolatban állnak egymással. A kombinát különféle termelési folyamatokat foglal magában, amelyek szoros termelési, műszaki kapcsolatban állnak egymással. Több, egymással össze nem függő gyártás egy vállalatban való egyesítése nem eredményez kombinátot. Több, egymással össze nem függő gyártás egy vállalatban való egyesítése nem eredményez kombinátot.

40 40 A KOMBINÁTOK FŐ TÍPUSAI Valamely nyersanyag feldolgozásának egymást követő technológiai szakaszait egyesítő kombinát Valamely nyersanyag feldolgozásának egymást követő technológiai szakaszait egyesítő kombinát Pl. a kohászati kombinát: nyersvas-gyártómű – acélmű – hengerüzemek; a textilkombinát: fonoda – szövöde – kikészítő – festőüzem.Pl. a kohászati kombinát: nyersvas-gyártómű – acélmű – hengerüzemek; a textilkombinát: fonoda – szövöde – kikészítő – festőüzem. A nyersanyagok komplex felhasználására irányuló kombinátok A nyersanyagok komplex felhasználására irányuló kombinátok Pl. a vegyi-kohászati kombinátok (szénkokszosítás: koksz, gáz és kátrány, ebből különböző vegyi termékek).Pl. a vegyi-kohászati kombinátok (szénkokszosítás: koksz, gáz és kátrány, ebből különböző vegyi termékek). Az egyik gyártási folyamatban keletkező hulladékok nyersanyagként való felhasználásán alapuló kombinátok. Az egyik gyártási folyamatban keletkező hulladékok nyersanyagként való felhasználásán alapuló kombinátok. A fakitermelő és a fafeldolgozó ipar hulladékai vegyipari alapanyagként.A fakitermelő és a fafeldolgozó ipar hulladékai vegyipari alapanyagként. A cukorgyári hulladékok és melléktermékek feldolgozására pl. szeszgyárak.A cukorgyári hulladékok és melléktermékek feldolgozására pl. szeszgyárak.

41 41 A KOMBINÁCIÓ ELŐNYEI csökkenti az egyes gyártási szakaszok közötti időveszteséget és a szállítási költségeket, lerövidíti a termelési ciklust. csökkenti az egyes gyártási szakaszok közötti időveszteséget és a szállítási költségeket, lerövidíti a termelési ciklust. kisebb anyag- és félkészgyártmány- készletre van szükség, fokozottan lehet tehát biztosítani az egyenletes anyagminőséget kisebb anyag- és félkészgyártmány- készletre van szükség, fokozottan lehet tehát biztosítani az egyenletes anyagminőséget a nyersanyagok komplex felhasználása lehetővé teszi a természeti kincsek maximális felhasználását, a felhasználhatatlan hulladék mennyiségének minimalizálását. (különösen fontos a nyersanyag-szegény országokban, mert kiszélesíti a hazai nyersanyagbázist) a nyersanyagok komplex felhasználása lehetővé teszi a természeti kincsek maximális felhasználását, a felhasználhatatlan hulladék mennyiségének minimalizálását. (különösen fontos a nyersanyag-szegény országokban, mert kiszélesíti a hazai nyersanyagbázist)

42 42 KONCENTRÁCIÓ AZ IPARBAN Koncentráció: a nagyvállalatok adják egy-egy iparág termelésének túlnyomó részét, ezekben összpontosul az ipari dolgozók és a termelőeszközök nagy része. A koncentráció a termelés összpontosulását jelenti A koncentráció a termelés összpontosulását jelenti Az ipar koncentrálásának eszközei: Az ipar koncentrálásának eszközei: a kisebb üzemek összevonása, vagy beolvasztása nagyobb vállalatba,a kisebb üzemek összevonása, vagy beolvasztása nagyobb vállalatba, új, nagy vállalatok létesítése,új, nagy vállalatok létesítése, a meglévő üzemek bővítése.a meglévő üzemek bővítése. A gyártási koncentráció a termelés és a munkaerő egy telephelyen való összpontosítását jelenti. A szervezeti koncentráció több különböző telephelyen lévő üzem összevonását jelenti egy vállalatba. Elsősorban szervezetvezetési célokat szolgál.

43 43 IPARFEJLŐDÉS, IPARNÖVEKEDÉS Növekedés – ipari növekedés Az ipari növekedés része, részfolyamata a gazdaság egésze növekedésének, Az ipari növekedés része, részfolyamata a gazdaság egésze növekedésének, A gazdasági növekedésre általános elméleti tételei alkalmazhatók az ipari növekedésre is A gazdasági növekedésre általános elméleti tételei alkalmazhatók az ipari növekedésre is Gazdasági fejlődés – gazdasági növekedés Időbeni, pozitív változásra utalnak Időbeni, pozitív változásra utalnak A gazdaság állapotának időbeli módosulásai magasabb színvonalra való emelkedést eredményeznek A gazdaság állapotának időbeli módosulásai magasabb színvonalra való emelkedést eredményeznek N Ö V E K E D É S Mennyiségi változások  bővülés, kiterjedés Mennyiségi változások  bővülés, kiterjedés F E J L Ő D É S Mennyiségi és minőségi változások Mennyiségi és minőségi változások magasabb rendű állapot felé való mozgás feltételezi a termelés növekedését megnyilvánulhat strukturális változásokban, minőségi jellemzőkben is A gazdaság fejlődhet akkor is, ha a növekedés átmenetileg leáll A gazdaság fejlődhet akkor is, ha a növekedés átmenetileg leáll

44 44 AZ IPARI NÖVEKEDÉS FŐBB FOLYAMATAI, MEGNYILVÁNULÁSAI az ipari termelés, termékkibocsátás és szolgáltatás-nyújtás bővülése  az ipar outputjának növekedése az ipari termelés, termékkibocsátás és szolgáltatás-nyújtás bővülése  az ipar outputjának növekedése az ipar tevékenységében szerepet játszó termelési tényezők bővülése az ipar tevékenységében szerepet játszó termelési tényezők bővülése az iparcikk-fogyasztás (produktív és inproduktív) növekedése (csak saját gyártásúaké!!!) az iparcikk-fogyasztás (produktív és inproduktív) növekedése (csak saját gyártásúaké!!!) jövedelemrugalmasság >1 ipari külgazdasági kapcsolatok bővülése ipari külgazdasági kapcsolatok bővülése

45 45 A NÖVEKEDÉS INPUT ÉS OUTPUT OLDALA hosszabb távon a termelési tényezők összessége is növekszik hosszabb távon a termelési tényezők összessége is növekszik Az output növekedése feltételezi az input növekedését Az output növekedése feltételezi az input növekedését Az output növekedésének értéke haladja meg az input növekedésének értékét ! (hatékonyság!!!) Az output növekedésének értéke haladja meg az input növekedésének értékét ! (hatékonyság!!!) Az egyes input-elemek, termelési tényezők vonatkozásában az output-növekedés és az input-növekedés viszonya erősen eltérő lehet (pl. munkaerő) Az egyes input-elemek, termelési tényezők vonatkozásában az output-növekedés és az input-növekedés viszonya erősen eltérő lehet (pl. munkaerő)

46 46 AZ IPARI NÖVEKEDÉS, FEJLETTSÉG MÉRÉSE A növekedés mérése A növekedés mérése Ipari termelés növekedéseIpari termelés növekedése Ipari foglalkoztatottság növekedéseIpari foglalkoztatottság növekedése Ipari beruházások növekedéseIpari beruházások növekedése Az ipar relatív súlyának mérése Az ipar relatív súlyának mérése Összes munkaerő hány %-át foglalkoztatjaÖsszes munkaerő hány %-át foglalkoztatja GDP-n belüli részesedésGDP-n belüli részesedés Egy lakosra számított ipari termelés T ip / L tEgy lakosra számított ipari termelés T ip / L t Foglalkoztatottsági fok L a / L tFoglalkoztatottsági fok L a / L t Ipar súlya a foglalkoztatásban L ip / L aIpar súlya a foglalkoztatásban L ip / L a Ipari munka termelékenysége T ip /L ipIpari munka termelékenysége T ip /L ip

47 47 AZ IPARI NÖVEKEDÉS TÉNYEZŐI Azok a jelenségek, amelyek a növekedést befolyásolják (segítik vagy fékezik), amelyekkel a növekedés folyamata magyarázható. növekedés tényezői = növekedés forrásai források ki nem használt lehetőségei = növekedés tartalékai A növekedésnek nincs egyetlen meghatározó tényezője!!!

48 48 AZ IPARI NÖVEKEDÉS TÉNYEZŐI Természeti tényezők Fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben, jelentősége azonban történelmi, társadalmi feltételektől függ Fontos szerepet játszik a gazdasági növekedésben, jelentősége azonban történelmi, társadalmi feltételektől függ A tudás és a technika haladásával jelentősége csökken A tudás és a technika haladásával jelentősége csökken Népesség, munkaerő tömeg-komponens ( +  Ø  – ) munkaerő létszám változása munkaerő létszám változása népesség száma, szaporodása (természetes szaporodás+migráció)népesség száma, szaporodása (természetes szaporodás+migráció) a népesség kor szerinti megoszlása, munkaképes korúak száma, stb.a népesség kor szerinti megoszlása, munkaképes korúak száma, stb. a munkaképes korúak foglalkoztathatóságát csökkentő tényezők (továbbtanulás, egészségügyi okok)a munkaképes korúak foglalkoztathatóságát csökkentő tényezők (továbbtanulás, egészségügyi okok) a munkaidő-alap változása a munkaidő-alap változása foglalkoztatott létszám X 1 fő által ledolgozható 1 évi munkaidő, órában kifejezvefoglalkoztatott létszám X 1 fő által ledolgozható 1 évi munkaidő, órában kifejezve foglalkoztatottsági fok foglalkoztatottsági fok hatásfok-komponens (mindig +) a termelékenység változása a termelékenység változása

49 49Tőke Forgóeszközök Forgóeszközök a növekedés vonzataa növekedés vonzata a készletek felhalmozódása csökkenti a beruházható tőke nagyságáta készletek felhalmozódása csökkenti a beruházható tőke nagyságát Állóeszközök Állóeszközök extenzív, intenzív kihasználásextenzív, intenzív kihasználás műszaki és szervezési változtatások (amelyek révén a termelés növelhető az adott állóeszköz-állománnyal)műszaki és szervezési változtatások (amelyek révén a termelés növelhető az adott állóeszköz-állománnyal) kihasználás növelése egyéb növekedési tényezők oldaláról (pl. munkaerő-bővítés)kihasználás növelése egyéb növekedési tényezők oldaláról (pl. munkaerő-bővítés) kapacitások konvertálhatósága (a termékösszetétel változtatásának lehetőségei)kapacitások konvertálhatósága (a termékösszetétel változtatásának lehetőségei) Beruházások Beruházásoktömeg-komponens bruttó beruházás = a beruházásra fordított össz. pénzössz. nettó beruházás = bruttó beruházás – amortizáció hatásfok-komponens egységnyi beruházással elérhető termelésnövekedés egységnyi beruházással elérhető termelésnövekedés egységnyi termelésnövekedésre eső beruházási összeg egységnyi termelésnövekedésre eső beruházási összeg beruházás-igényesség beruházás-igényesség

50 50 A beruházás-igényességet csökkentő tényezők: az üzemek méreteinek növekedése az üzemek méreteinek növekedése intenzifikáló fejlesztések intenzifikáló fejlesztések meglévő ipari bázisokon technológiai létesítmények létrehozása, technikai fejlesztésmeglévő ipari bázisokon technológiai létesítmények létrehozása, technikai fejlesztés gépipari gyártmányfejlődés gépipari gyártmányfejlődés a gépek, berendezések teljesítőképességének növekedése meghaladja az ár emelkedését, a kapacitásegységre eső gépár csökkena gépek, berendezések teljesítőképességének növekedése meghaladja az ár emelkedését, a kapacitásegységre eső gépár csökken a technológiai főfolyamatok állóeszközeinek korszerűsítő és teljesítőképességet növelő cseréje a technológiai főfolyamatok állóeszközeinek korszerűsítő és teljesítőképességet növelő cseréje műszaki, szervezési racionalizálás műszaki, szervezési racionalizálás A beruházás-igényességet növelő tényezők: teljesen új ipartelepek, gyárak létesítése teljesen új ipartelepek, gyárak létesítése zöldmezős beruházások, ipartelepülés földrajzi kiterjedésezöldmezős beruházások, ipartelepülés földrajzi kiterjedése vállalaton belüli infrastruktúra teljes vagy nagyfokú kicserélődésével, átépítésével járó rekonstrukció vállalaton belüli infrastruktúra teljes vagy nagyfokú kicserélődésével, átépítésével járó rekonstrukció természeti feltételek nehezebbé válása természeti feltételek nehezebbé válása nehezebben hozzáférhető, nagyobb beruházást igénylő természeti kincsek kiaknázásának szükségessé válásanehezebben hozzáférhető, nagyobb beruházást igénylő természeti kincsek kiaknázásának szükségessé válása az ökológiai és humán tényezők hatásai az ökológiai és humán tényezők hatásai környezetvédelmi, munkavédelmi, szociális stb. következmények miatti többletberuházásokkörnyezetvédelmi, munkavédelmi, szociális stb. következmények miatti többletberuházások

51 51 Külkapcsolatok Külkereskedelem Külkereskedelem nemzetközi munkamegosztás specializáció és koncentráció a növekedési tényezők hatásfoka növekszik ExportExport Keresleti impulzusokkal gerjeszti a termelés növekedését, bővíti az értékesítési lehetőségeket. Keresleti impulzusokkal gerjeszti a termelés növekedését, bővíti az értékesítési lehetőségeket. ImportImport Bővíti a munkatárgyakkal és munkaeszközökkel való ellátottságot. Az új technika beáramlásának egyik legfőbb csatornája. Bővíti a munkatárgyakkal és munkaeszközökkel való ellátottságot. Az új technika beáramlásának egyik legfőbb csatornája. A tőke, a munkaerő és a tudás nemzetközi áramlása A tőke, a munkaerő és a tudás nemzetközi áramlása

52 52 Nyersanyagok, energiák Hazai források Hazai források Nemzeti ásványvagyon mennyisége, ásványvagyon-kutató tevékenység, a kitermelés infrastrukturális vonzataiNemzeti ásványvagyon mennyisége, ásványvagyon-kutató tevékenység, a kitermelés infrastrukturális vonzatai Import-források Import-források Beszerzési lehetőségek, világpiaci kínálat, az import költségei, külföldi forrásokra való alapozás biztonságaBeszerzési lehetőségek, világpiaci kínálat, az import költségei, külföldi forrásokra való alapozás biztonsága Tudományos műszaki haladás, műszaki fejlesztés gyakran beruházásokat kíván gyakran beruházásokat kíván együtt a munkaerő minőségi változásával együtt a munkaerő minőségi változásával

53 53 Elcoteq Ericsson, Temic-Telefunken, IBM, Simens PSE, GE Lighting, GE Health-care, Nokia, Cisco, SAP, TATA Consulting, T-Systems, Sanofi-Aventis, Servier, Astra-Zeneca, Knorr-Bremse, Arvin Meritor Bosch Power Tool Continental Teves, Valeo Auto-Electric Audi, Magna Steyr, EDAG Michelin Denso, Visteon Knorr-Bremse W.E.T. Flextronics Samsung SDI Draixlmaier Electrolux Teva-Biogal, National Instruments Zenon General Electric Teva-Biogal Corporate Research Centres ZF Hungária GM Powertrain

54 54 A NÖVEKEDÉS EXTENZÍV ÉS INTENZÍV VONÁSAI Extenzív forrás A termelési tényezők rendelkezésre álló, ill. felhasznált összes mennyiségének, tömegének változása. Ezek segítségével a termelés extenzív módon bővül. A termelési tényezők rendelkezésre álló, ill. felhasznált összes mennyiségének, tömegének változása. Ezek segítségével a termelés extenzív módon bővül. Intenzív forrás A termelési tényezők felhasználása hatásfokának (pl. termelékenység) változása. A termelési tényezők felhasználása hatásfokának (pl. termelékenység) változása.  Az extenzív és intenzív forrás lehet negatív előjelű is!

55 55 AZ IPARI FEJLŐDÉS EXTENZÍV ÉS INTENZÍV SZAKASZA Az ipari fejlődés extenzív szakasza Az ipari fejlődés extenzív szakasza munkahelyek száma nő, a foglalkoztatott létszám bővülmunkahelyek száma nő, a foglalkoztatott létszám bővül a termelékenység emelkedése részben a létszám-faktorra vezethető vissza (volumen-hatás)a termelékenység emelkedése részben a létszám-faktorra vezethető vissza (volumen-hatás) a létszám-növekedés forrása az újonnan munkába lépők (fiatalok, nők) beáramlása, és az ágazatközi áramlás (mg)a létszám-növekedés forrása az újonnan munkába lépők (fiatalok, nők) beáramlása, és az ágazatközi áramlás (mg) a beruházásokon belül nagy hányadot képvisel az új munkahelyek létesítésea beruházásokon belül nagy hányadot képvisel az új munkahelyek létesítése Az ipari fejlődés intenzív szakasza Az ipari fejlődés intenzív szakasza a termelés növekedése nagyrészt a munkatermelékenység emelkedéséből fakada termelés növekedése nagyrészt a munkatermelékenység emelkedéséből fakad gépesítés, automatizálás nagy szerepe a termelékenység növekedésébengépesítés, automatizálás nagy szerepe a termelékenység növekedésében a lokális extenzív növekedés munkaerőforrása nagyrészt az iparon belüli átáramlása lokális extenzív növekedés munkaerőforrása nagyrészt az iparon belüli átáramlás a beruházásokra a meglévő termelési folyamatok gépesítése jellemzőa beruházásokra a meglévő termelési folyamatok gépesítése jellemző az iparágak nagy részében csökken a létszám, vagy stagnálaz iparágak nagy részében csökken a létszám, vagy stagnál

56 56 A FEJLETT IPARÚ GAZDASÁGOK JELLEMZŐI I. A feldolgozó ipar struktúrájának alakításának főbb tényezői: A feldolgozó ipar struktúrájának alakításának főbb tényezői: a népességszám,a népességszám, az 1 főre jutó nemzeti jövedelem,az 1 főre jutó nemzeti jövedelem, az iparosítás viszonylagos fejlettségi fokaaz iparosítás viszonylagos fejlettségi foka A gazdasági fejlettség magasabb fokának jellemzői: A gazdasági fejlettség magasabb fokának jellemzői: a gépipar és a vegyipar nagy részaránya,a gépipar és a vegyipar nagy részaránya, a textilipar viszonylag alacsonyabb részesedése,a textilipar viszonylag alacsonyabb részesedése, a gépipar, vegyipar, villamosenergia-ipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben nő.a gépipar, vegyipar, villamosenergia-ipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben nő.

57 57 A FEJLETT IPARÚ GAZDASÁGOK JELLEMZŐI II.a Az ágazati szerkezet változásában szerepet játszó tényezők (belföld) Az ágazati szerkezet változásában szerepet játszó tényezők (belföld) A termelőfogyasztás struktúrájának változása.A termelőfogyasztás struktúrájának változása. a szerkezeti anyagok arányainak eltolódása (fémek-műanyagok a gépek, gépjellegű gyártmányok előállításában) a szerkezeti anyagok arányainak eltolódása (fémek-műanyagok a gépek, gépjellegű gyártmányok előállításában) az energiahordozók arányainak változása az energiahordozók arányainak változása a textilipariban a természetes és a műszálak arányának változása a textilipariban a természetes és a műszálak arányának változása A beruházási felhasználás anyagi összetételének változásaA beruházási felhasználás anyagi összetételének változása gép-építés arány eltolódása, gép-építés arány eltolódása, beton és tégla, acél-szerkezet és vasbeton, stb. beton és tégla, acél-szerkezet és vasbeton, stb.

58 58 A FEJLETT IPARÚ GAZDASÁGOK JELLEMZŐI II.a Az improduktív fogyasztás struktúrájának változásaAz improduktív fogyasztás struktúrájának változása technikai fejlődés (új gyártmányok – új szükségletek) technikai fejlődés (új gyártmányok – új szükségletek) életszínvonal-emelkedés (eltérő jövedelemrugalmasság) életszínvonal-emelkedés (eltérő jövedelemrugalmasság) Az export és az import súlyának valamint áru-struktúrájának változása.Az export és az import súlyának valamint áru-struktúrájának változása. aránya a belföldi termeléshez illetve felhasználáshoz aránya a belföldi termeléshez illetve felhasználáshoz a nemzetközi munkamegosztást preferáló gazdaságpolitika, a nemzetközi munkamegosztást preferáló gazdaságpolitika, a külgazdasági kapcsolatok tendenciája és hatása, a külgazdasági kapcsolatok tendenciája és hatása, a külkereskedelem piaci viszonyai (kereslet, verseny, ár), a külkereskedelem piaci viszonyai (kereslet, verseny, ár), a külkereskedelem hatékonysága. a külkereskedelem hatékonysága.


Letölteni ppt "1 Ipargazdaságtan. 2 Az ipargazdaságtan tárgya és feladata Feltárja, elemzi Az ipari tevékenység főbb gazdasági céljait és feltételeit, Az ipari tevékenység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések