Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG"— Előadás másolata:

1 A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG
A közlekedés-gazdaságtan az anyagi termelés különleges ágának (szolgáltatás), a közlekedés fejlődésének törvényszerűségeit tanulmányozza. Az adott társadalmi formációban ható gazdasági törvények érvényesülését vizsgálja közlekedésben. Maga is feltár olyan törvényszerűségeket és összefüggéseket, amelyek gazdagítják a közgazdasági elméletet.

2 A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG
Kutatja és elemzi a közlekedés és a nemzetgazdaság egyes ágazatai közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. Feltárja az egyes közlekedési alágazatok közötti kapcsolatokat és a közlekedés távlati fejlesztési lehetőségeit. A rendelkezésre álló adatok birtokában elemzi a közlekedés fejlődését, tevékenységét, az állóeszközök gazdaságos felhasználását, a munkaszervezést, a tarifákat stb.

3 A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG
Nem csupán leírja a tényeket, nem egyszerűen történeti aspektusaiban vázolja, hanem elemzi a közlekedés, mint nemzetgazdasági ág fejlesztésének objektív alapjait. Utat mutat a gyakorlat számára, megmutatja a megoldások helyes irányait, elősegíti a gyakorlati problémákban a tisztánlátást. Tárgya a termelési viszonyok, nem pedig a termelési berendezések, felszerelések és azok működésének vizsgálata.

4 A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG
Azokat a viszonyokat is tanulmányozza, amelyek a szállítási folyamatban jönnek létre (pl. a közlekedési termék érték-, ill. árképzése). A közlekedés az anyagi termelés önálló, de sajátos ágává vált, és szoros kapcsolata van az újratermelési folyamat valamennyi szférájával (termelés, csere, elosztás, fogyasztás) Meghatározó szerepe van a külgazdasági kapcsolatok realizálásában.

5 A KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK JELLEMZŐI I.
A közlekedési alágazatok azonos terméket hoznak létre. HELYVÁLTOZTATÁS

6

7 A KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK JELLEMZŐI II.
Egy közlekedési rendszer alatt az összes közlekedési alágazat és a szállítási folyamat minden láncszeme értendő kölcsönhatásukban, egymást kiegészítve. A közlekedési rendszer alatt nem csak a közhasznú közlekedés értendő. Ide tartozik: ipari, üzemen belüli helyváltoztatás mezőgazdasági helyváltoztatás (iparvágányok, üzemrészek, műhelyek között)

8 A KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK JELLEMZŐI II.
A közlekedési rendszerhez tartoznak a rakodással kapcsolatos tevékenységek is: be-, ki- és átrakás Az egyes országok közlekedési rendszerei igen nagy eltérést mutatnak. Az eltérések okai: a gazdasági földrajzi adottságok,sajátosságok a lakosság területi megoszlása a városok nagysága a termelőerők területi földrajzi megoszlása (területi struktúra) a természeti adottságok (pl. folyók száma és folyási iránya, az ország domborzata, az éghajlati viszonyok)

9 A KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEK
A termelés-elosztás-fogyasztás egységes folyamatának mozgásterét biztosító strukturális keret. Szolgáltatásai maguk is értéktermelő tényezők. A társadalmi, gazdasági élet szinte valamennyi megnyilvánulása közlekedési igényeket támaszt. Okai: A termelés és a fogyasztás időben és térben nem esik egybe. A társadalom tagjai különböző szükségleteiket a tér különböző pontjain tudják kielégíteni.

10 A KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEK I.
Közlekedési szükséglet alatt valamely áru (személy) elszállításának (helyváltoztatásának) igényét értjük. Áruszállítási szükséglet az elszállítandó áru milyensége Személyszállítási szükséglet szállítási távolság Meglevő közlekedési szükségletek az ismert, napjainkban jelentkező és általában kielégített közlekedési igények jól körülhatárolhatók és jól mérhetők

11 A KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEK II.
Jövőben jelentkező közlekedési szükségletek Adott fejlesztések közlekedési vonzatai Más ágazatok fejlesztési elképzeléseiből ismerhető meg Nem pontosan definiálhatók Becslésszerű ismeretük szükséges Látens (lappangó) közlekedési szükségletek A helyváltoztatási (szállítási) igény valamilyen ok miatt nem jelentkezik jelenleg. A látens igények általában a közlekedés technikai- technológiai feltételrendszerének hiányosságaiból adódnak. A technikai feltételek jelentős javulása esetén váratlanul törnek elő.

12 AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLET ÉS FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI
A termelés térben elkülönült egységekben történik. Az egyes vállalatok felhasználják egymás termékeit, így azokat a termelés helyéről a továbbfeldolgozás helyére kell szállítani. Az egyes üzemeken belül is jelentkezik szállítási szükséglet a különböző üzemrészek között (ezeket anyagmozgatásnak vagy ipari belső szállításnak nevezzük).

13 AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLET ÉS FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI
Jelentős közlekedési szükségletet okoz az áruk terítése, vagyis a termelő- (vagy raktározó-) helyekről a fogyasztókhoz (vagy végső felhasználókhoz) való szállítása. Az áruszállítás teljesítményét az elszállított súly, valamint a szállítási távolság szorzataként értelmezhetjük.

14 AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLET ÉS FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI
Az áruszállítási szükségleteket befolyásoló főbb tényezők: A közlekedéstől független közlekedési szükségletet befolyásoló tényezők: Az adott makrogazdaság társadalmi termelésének nagysága. A termelés anyagintenzitása. A termelés és fogyasztás területi tagoltsága.

15 AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLET ÉS FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI
Az áruszállítási szükségleteket befolyásoló főbb tényezők: A közlekedés által is befolyásolható közlekedési szükségletek: A tarifaszínvonal, a szállítási kereslet tarifaérzékenysége. A szállítás közlekedéstechnikai és szolgáltatási színvonala. A szállítások ésszerűsítése. Tranzitforgalom

16 AZ ADOTT MAKROGAZDASÁG TÁRSADALMI TERMELÉSÉNEK NAGYSÁGA
Döntő szerepe van az árutermelés arányának, és az anyagi ágak kibocsátása jelenti a szállítási szükségletek jelentős hányadát. A szolgáltatások is jelentkeznek szállítási igénnyel.

17 AZ ADOTT MAKROGAZDASÁG TÁRSADALMI TERMELÉSÉNEK NAGYSÁGA
A gazdaság meghatározott fejlettségi szintjéig a szállítási teljesítmények növekedési üteme meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A gazdasági fejlettség alacsony szintjén (napjainkban a fejlődő országoknál) tapasztalható. Magyarországon ez az arány az ötvenes években volt jellemző.

18 AZ ADOTT MAKROGAZDASÁG TÁRSADALMI TERMELÉSÉNEK NAGYSÁGA
A két mutató növekedési üteme közel azonos. Az extenzív gazdasági növekedés körülményei között érvényesül (nálunk a 80-as évek első felében lezárult). A nemzeti jövedelem növekedési üteme magasabb lesz az áruszállítási teljesítmények növekedési üteménél. A nemzeti jövedelem növekedése meghaladja a szállítási teljesítmények növekedését (intenzív gazdasági fejlődés jellemzője).

19 AZ ADOTT MAKROGAZDASÁG TÁRSADALMI TERMELÉSÉNEK NAGYSÁGA
Szállítási koefficiens: megtermelt árumenny./elszállított árumenny. A szállítási koefficiensek értékét csak az egyes áru-főcsoportokra értelmezhetjük. A különböző megtermelt áruk egyedi tulajdonságaik alapján más és más szállítási igénnyel jelentkeznek. A szállítási koefficiensek értéke általában egynél nagyobb.

20 A TERMELÉS ANYAGINTENZITÁSA
A társadalmi termelés nagyságát általában értékben mérjük A szállítási (közlekedési) szükségletek szempontjából a súlynak (tömegnek) van jelentősége A kettő közötti kapcsolatot az ún. anyagintenzitás teremti meg

21 A TERMELÉS ANYAGINTENZITÁSA
Az anyagintenzitás azt fejezi ki, hogy egységnyi, értékben kifejezett termelési eredmény mekkora súlyú (tömegű). előállított terméksúly Σ Q termelési érték Σ T =

22 A TERMELÉS ANYAGINTENZITÁSA
A termelés anyagintenzitása függ a gazdasági fejlettségtől és a különböző ágazatok arányától. Hazánk termelésének anyagigényessége nemzetközi összehasonlítások alapján magasnak mondható. Míg ezer dollár nemzeti jövedelem előállításához a 90-es években Japánban 63, az USA-ban 77 kg acélt használnak fel, addig hazánkban 185 kg-ot. A fejlett ipari országokhoz viszonyítva egyes termékeink fajlagos anyagráfordítása 20-30%kal magasabb.

23 A TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS TERÜLETI TAGOLTSÁGA
A termelés és fogyasztás területi tagoltsága alatt azt értjük, hogy az egyes termelő- (és fogyasztó-) helyek (körzetek) a tér különböző pontjain hogyan helyezkednek el, és milyenek a köztük lévő (elsősorban közlekedési) kapcsolatok.

24 A TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS TERÜLETI TAGOLTSÁGA
Alapvetően függ a termelés koncentrációjától, valamint az adott ország közlekedési hálózatától. A termelés koncentrációját gazdaságtörténeti, gazdaságföldrajzi tényezők határozzák meg. Jelentős szerepe van a tudatos regionális gazdaságpolitikának is. A termelés koncentrálása (a termelési kapacitások méretnövelésének) a termelési költségek csökkentése szempontjából lényeges. A koncentráció azonban növeli a szállítási távolságokat, így növekszik a fajlagos termékegységre eső szállítási költség.

25 A TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS TERÜLETI TAGOLTSÁGA
A termelés koncentrációjának mértékét egyéb tényezők is befolyásolják, pl. a termelés és a fogyasztás jellege: Koncentrált termelés – koncentrált felhasználás (alapanyagok, vegyipari termékek, nyersanyagok) Koncentrált termelés – differenciált (nagyobb területen szétszórt) felhasználás (energia, építőanyag, műtrágya stb.) Differenciált (területileg szétszórt) termelés – koncentrált felhasználás (továbbfeldolgozásra termelt mg. termékek) Mind a termelés, mind a fogyasztás differenciált (területileg erősen megoszló) (egy-egy körzet önellátása)

26 A TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS TERÜLETI TAGOLTSÁGA
A közlekedési hálózat jellemzője a kialakult településszerkezettől és a domborzati viszonyoktól függ. A szállítási távolság nagyságát befolyásolja a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás mértéke, vagyis a külkereskedelmi forgalom aránya.

27 A TARIFASZÍNVONAL, A SZÁLLÍTÁSI KERESLET TARIFAÉRZÉKENYSÉGE
A szállítási kereslet nagyságának alakulásában fontos szerepe van a tarifaszínvonal alakulásának. A közlekedés az újratermelési folyamat elengedhetetlen láncszeme. Az anyagi termelés feltétele a szállítás. A szükséges alapanyagok beszállítása, az elkészült termékek kiszállítása nélkül nem jöhet létre a termelés.

28 A TARIFASZÍNVONAL, A SZÁLLÍTÁSI KERESLET TARIFAÉRZÉKENYSÉGE
Az anyagi termeléssel összefüggő szállítások kereslete általában merev. Merev kereslet alatt azt értjük, hogy egységnyi tarifaszínvonal-változás egységnél kisebb szállításikereslet-változást eredményez.

29 A TARIFASZÍNVONAL, A SZÁLLÍTÁSI KERESLET TARIFAÉRZÉKENYSÉGE
A szállítási kereslet tarifaérzékenysége két dologtól függ. Az elszállítandó áru értéke, értékének aránya a szállítási költségekhez (a tarifához). Fuvarpiacon kialakult verseny. A szállítási kereslet nagy mértékben függ az adott, elszállítandó áru keresletétől.

30 A SZÁLLÍTÁS KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALA
Közlekedéstechnikai színvonalon általában az egyes közlekedési alágazatok műszaki felszereltségét, az alkalmazott közlekedési- és a kapcsolódó eszközök műszaki színvonalát értjük. A közlekedéstechnikai színvonal igen komplex fogalom, hatással van rá: a szállítóeszközökön kívül a pálya állapota és milyensége, a forgalomirányítás, a rakodósak gépesítettsége, az egységrakomány-képző eszközök elterjedtsége, stb.

31 A SZÁLLÍTÁS KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALA
Az áruszállítás szolgáltatási színvonala csak több mutatóval jellemezhető, pl.: gyorsaság, biztonság, rendelkezésre állás, ügyfélkiszolgálás, kiegészítő szolgáltatások nyújtása stb. Az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálása szükségletnövelő hatású. Elősegítheti a termelési kooperációt, a központtól távolabb fekvő területeken a telephelyek létesítését, az áruk nagyobb területre való terítését, stb.

32 A SZÁLLÍTÁS KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI ÉS SZOLGÁLTATÁSI SZÍNVONALA
Az alacsony technikai és szolgáltatási színvonalú közlekedés korlátjává válhat az ipartelepítésnek. Mind a technikai, mind a szolgáltatási színvonal jelentősen befolyásolhatja adott makrogazdaság szállítási szükségleteit. A technikai, illetve a szolgáltatási színvonalnak jelentős szerepe lehet az egyes alágazatok (egyes vállalatok) közötti versenyben.

33 A SZÁLLÍTÁSOK ÉSSZERŰSÍTÉSE
Lehetőség van a szállítások optimalizálására, a jelentkező igények lehető legkisebb ráfordítással való kielégítésére. Az optimális útvonal meghatározására számos operációkutatási módszer ismert. A közlekedésnek meghatározott hasznos teljesítmény létrehozásához bizonyos üzemi teljesítményt is létre kell hoznia. Az üzemi teljesítmény adódik: a közlekedési eszközök mozgatásából az üres (rakomány nélküli) futásokból

34 A SZÁLLÍTÁSOK ÉSSZERŰSÍTÉSE
A közlekedés makrogazdasági szintű hatékonyságát növeli. Lehetőséget teremt a szállítási díjtételek csökkentésére is.

35 TRANZITFORGALOM A tranzitforgalom a belföldi forgalom által is használt közlekedési hálózatot veszi igénybe. Ha a hálózati kapacitás iránti igényt tekintenénk közlekedési szükségletnek, a tranzitforgalmat jelentős tényezőként kellene számba venni. Hazánk – kedvező közlekedés-földrajzi helyzeténél fogva – jelentős tranzitország. A tranzitforgalom szinten tartása jelentős hálózatfejlesztéseket is igényel. A várható közlekedési szükségletek meghatározásakor a tranzitforgalom várható alakulása – alágazatonként – feltétlenül figyelembe veendő.

36 A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLET
A személyszállítási szükségletet a társadalom tagjainak mozgásigénye (utazásigénye) okozza. Keletkezésének okai: munkába/iskolába járás (hivatásforgalom) kulturális, kereskedelmi, idegenforgalmi, stb. helyi (városi) szükséglet helyközi szükséglet

37 A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZÜKSÉGLET
A személyszállítási szükségletet a személyszállítás teljesítményével mérjük. elszállított utasok száma X átlagos utazási távolság Az egyéni közlekedés magas fejlettségi szintje (motorizációs szint) csökkenti a tömegközlekedési szükségleteket, amely fordítva is igaz. Az egyéni- és a tömegközlekedés kölcsönhatása eltérő módon jelentkezik a helyi, helyközi és az elővárosi (agglomerációs) utasforgalomban.

38 A HELYI (VÁROSI) ÉS AZ ELŐVÁROSI (KÖRNYÉKI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Mindkét szükséglet azonos jellemzőkkel rendelkezik és általában azonos indokok alapján jön létre. Az adott településen felmerülő utazási igényt alapvetően meghatározza a település és vonzáskörzetének lakosságszáma.

39 A HELYI (VÁROSI) ÉS AZ ELŐVÁROSI (KÖRNYÉKI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A lakosságszám a teljes utazási szükségleten kívül a fajlagos utazási igényt is befolyásolja. A városi közlekedésben a fajlagos utazási igényt a fejenként és naponta jelentkező utazások számaként értelmezzük. Jelentős szerepe van a keresők és az iskolába járók arányának. Ez a réteg a népesség utazásigényesebb része. demográfiai, mobilitási adatok

40 A HELYI (VÁROSI) ÉS AZ ELŐVÁROSI (KÖRNYÉKI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A személyszállítási szükségletet meghatározza az utazások területi tagoltsága. Ez a helyi (elővárosi) közlekedés esetében a városszerkezet függvénye. A helyi közlekedés iránti kereslet merevnek tekinthető. A tarifaszínvonal csak a közl. eszköz választásánál játszik szerepet, azonban jelentős lehet a tömegközlekedés-egyéni közlekedés közötti választásban. A helyi szükségleteket időszakosan befolyásolhatja az idegenforgalom is.

41 A HELYKÖZI (TÁVOLSÁGI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Távolságinak tekinthetjük azokat az utazásokat, amelyek iránt az igény nem merül fel napi rendszerességgel. Ebben az esetben az adott ország lakosságszáma a meghatározó, de fontos a fajlagos szükséglet is. A távolsági szükségleteket szintén a lakosságszám határozza meg.

42 A HELYKÖZI (TÁVOLSÁGI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Kisebb arányt képvisel a hivatásforgalom, de lényeges az ingázók száma. A koncentráció következtében létrejövő ipari központok munkaerőigénye nagyobb az adott körzet munkaerő-kínálatánál. Az életszínvonal és a távolsági utazási szükségletek között szoros kapcsolat és kölcsönhatás áll fenn. Az életszínvonal növekedésével nőnek a lakossági utazási szükségletek. A szükségletek magas színvonalú kielégítése az életszínvonal szerves részét képezi.

43 A HELYKÖZI (TÁVOLSÁGI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A reáljövedelemmel szerves kapcsolatban áll a reáltarifa-szint. A reáltarifa-színvonal csökkenésével olcsóbb lesz a közlekedés, nő az utazási kedv. A tömegközlekedési tarifák meghatározása elsősorban életszínvonal-politikai és csak aztán gazdasági kérdés. A szükségletekre nagy hatással van a közlekedéstechnikai és a szolgáltatási színvonal (mennyire vonzó a közlekedés). eljutási sebesség (eljutási idő), járatsűrűség, menetrendszerűség, kényelem, zsúfoltság, kulturáltság

44 A HELYKÖZI (TÁVOLSÁGI) KÖZLEKEDÉSI SZÜKSÉGLETEKET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A tömegközlekedés erős versenytársa az egyéni közlekedés. Szabadságot biztosít, ám többletráfordításokat igényel. Az utasok általában az egyéni közlekedést preferálják még akkor is, ha a tömegközlekedési eszköz ésszerűbb lenne. A tömegközlekedés színvonala a munkatermelékenységre is hatással van.

45 A KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI-MŰSZAKI JELLEMZŐI
A közlekedés termékét nem lehet tárolni és felhalmozni. A közlekedés termelési folyamatában a termék elkülönül a munka tárgyától. A közlekedés együttműködik a nemzetgazdaság minden egyes ágával, és fontos szerepet játszik számos társadalmi, gazdasági, ökológiai probléma megoldásában. A közlekedési folyamat anyagi ráfordításai az üzemanyag- és villamosenergia-ráfordításból adódnak, hiányzik a „saját” nyersanyag.

46 A KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI-MŰSZAKI JELLEMZŐI
A közlekedés nagyon tőkeigényes ágazat. Általában jellemző a beépített, helyhez kötött építmények kapacitásának szakaszos kiépítése. A közlekedési objektumok működtetése inercia jellegű: bizonyos ideig meghatározott tehetetlenséggel képes működni túlterheltség alatt is, megőrizve a szükséglet-kielégítés látszatát, a minőség rovására.

47 A KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI-MŰSZAKI JELLEMZŐI
Jellemző az idő függvényében változó leterheltség, kihasználtság. Jelentősek a szezonális ingadozások. A közlekedési rendszerben egymással együttműködő, nagyszámú rendszerelem funkcionál, ami lehetővé teszi a kitűzött cél többféle módon való elérését, eltérő hatékonysággal.

48 A KÖZLEKEDÉS GAZDASÁGI-MŰSZAKI JELLEMZŐI
A közlekedési rendszer egészére és elemeire nehéz meghatározni a munkafeltételeket, a létesítmények, a működtetés és a fejlesztés műszaki-gazdasági paramétereit. A közlekedés működtetésének és fejlesztésének hatása nem tükröződik a saját mutatószámokban, hanem továbbgyűrűző hatásként az általa kiszolgált nemzetgazdasági ágazatokban jelenik meg.

49 A KÖZLEKEDÉS SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN
Napjaink közlekedésének gazdasági jelentősége: A közlekedés részaránya a nemzetgazdaságokban kb. 20%. A világ nemzeti jövedelmének kb. 7,5%-át hozza létre. A szállítási folyamatok lebonyolításában kb. 80 millió ember vesz részt. A nemzeti költségvetésekben a közlekedés az állam juttatások tekintetében a 2-3. helyet foglalja el, a központi beruházásoknak 10-13%-át köti le).

50 A KÖZLEKEDÉS SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN
A közlekedés állóeszköz-kihasználtsága egyre romlik: A mozdonyok élettartamuk 2/3-át állásban töltik. A vasúti teherkocsik üzemeltetési idejük csupán 3-5%-át futják rakott állapotban. A vasúti személykocsik naponta csak 4,5-5 órát töltenek forgalomban, csupán minden harmadik ülőhely foglalt. A teherhajók évente napot töltenek a kikötőkben. A repülőgépek kihasználtsági foka kb. 60%-os.

51 A KÖZLEKEDÉS SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN
Az ipartelepítés kezd függetlenné válni a természeti erőforrások lelőhelyeitől. Ezt a tendenciát erősíti: Nagyfeszültségű villamosenergia távvezeték kiépítése. Nagyátmérőjű csővezetékes szállítás. Nagy kapacitású hajók alkalmazása. A vasúti szállítások koncentrálása, korszerű vontatási nemek, nagy raktömegű teherkocsik alkalmazása és pályakorszerűsítés. A gépjármű-közlekedés ésszerűsítése gépkocsivonatok és nagy raktömegű teherkocsik alkalmazásával. A légi közlekedés olcsóbbá tétele.

52 A KÖZLEKEDÉS SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN
Gazdasági növekedésünk egyik fontos feltétele, hogy milyen hatékonysággal kapcsolódunk be a nemzetközi munkamegosztásba. Az eredményes munkamegosztás egyik meghatározó tényezője a KÖZLEKEDÉS.

53


Letölteni ppt "A KÖZLEKEDÉS-GAZDASÁGTAN MINT TUDOMÁNYÁG"

Hasonló előadás


Google Hirdetések