Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A gazdaság fogalma Gazdaság – társadalom Gazdaság – társadalom A gazdaság A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A gazdaság fogalma Gazdaság – társadalom Gazdaság – társadalom A gazdaság A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások."— Előadás másolata:

1 1 A gazdaság fogalma Gazdaság – társadalom Gazdaság – társadalom A gazdaság A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége Termelés  Fogyasztás

2 2 Szükségletek és javak szubjektív hiányérzet  szükséglet igény + motiváció a hiány megszüntetésére Szükségletek: Szükségletek: - biológiai, kulturális, szociális, eü, stb - gazdasági szükségletek Javak: a gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei Javak: a gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei Fogyasztás: a szükséglet-kielégítés mozzanata Fogyasztás: a szükséglet-kielégítés mozzanata Hasznosság: a javak olyan hasznos tulajdonságai, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi őket Hasznosság: a javak olyan hasznos tulajdonságai, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi őket

3 3 Javak gazdasági javakszabad javak gazdasági javakszabad javak (termeléssel létrehozott javak)(természet adta) magánjavakközjavak anyagi javak nem anyagi javak fogy. javakberuházási javak szolgáltatásokjogosultságok

4 4 Szabad javak: nem emberi munkával előállított, természet adta javak Szabad javak: nem emberi munkával előállított, természet adta javak Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak (szükségletek kielégítése nagyrészt ezekkel), szűkösek Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak (szükségletek kielégítése nagyrészt ezekkel), szűkösek Termékek: tárgyi formában jelentenek hasznosságot Szolgáltatások anyagi jellegű termékekhez kapcsolódik nem anyagi jellegűtevékenység Magánjavak: egyének fogyasztják, versengés Közjavak mindenki számára elérhetők Szűkösség: a gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozottan állnak rendelkezésre Szűkösség: a gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozottan állnak rendelkezésre

5 5 A gazdálkodás folyamata

6 6 A termelési folyamat Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak - előállításának, - elosztásának, - forgalmazásának, - végső felhasználásának (személyes + term. fogy.) folyamata. Társadalmi újratermelési folyamata: a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés újratermelés. Társadalmi újratermelési folyamata: a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés újratermelés. Az újratermelés tartalma: Az újratermelés tartalma: a) anyagi javakb) munkaerő c) gazdasági viszonyokd) szükségletek

7 7 Termelési tényezők termelési tényezők = gazdasági erőforrások Munka Munka az ember a termelés során felhasznált szellemi és fizikai képességeinek összessége Tőke Tőke termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, anyagok, energia stb./tőkejavak/, + pénz- és értékpapírok) Természeti tényezők Természeti tényezők földterület, vizek, bányakincsek, stb. Vállalkozó ismeretek, készségek Vállalkozó ismeretek, készségek egységbe szervezi, kombinálja a többi termelési tényezőt, döntéseiben kockázatot vállal Információ Információ

8 8 Gazdálkodás „A termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, amellyel a szükségletek a legmagasabb fokon elégíthetők ki.” Gazdálkodás: választások és döntések sorozata Gazdálkodás: választások és döntések sorozata kényszere lehetősége kényszere lehetősége (szűkösség miatt) (altern. felhasználhatóság)

9 9 A termelési lehetőségek határa

10 10 Gazdálkodási fogalmak Gazdasági racionalitás: jobb helyzetbe kerülni, mint korábban vagy elkerülni a korábbinál rosszabb helyzetet Gazdasági racionalitás: jobb helyzetbe kerülni, mint korábban vagy elkerülni a korábbinál rosszabb helyzetet Gazdasági hatékonyság: Adott ráfordítással a legnagyobb kibocsátás elérése vagy adott kibo- csátás legkisebb ráfordítással való elérése Gazdasági hatékonyság: Adott ráfordítással a legnagyobb kibocsátás elérése vagy adott kibo- csátás legkisebb ráfordítással való elérése Feláldozott haszon (alternatív költség): valamely dolog (haszon) megszerzése más dolgok feláldozásával jár Feláldozott haszon (alternatív költség): valamely dolog (haszon) megszerzése más dolgok feláldozásával jár Takarékosság: az erőforrások felhasználása, a javak elfogyasztása a jövőben kielégítendő szükségleteink figyelembe vételével Takarékosság: az erőforrások felhasználása, a javak elfogyasztása a jövőben kielégítendő szükségleteink figyelembe vételével

11 11 A közgazdaságtan tárgya I. „ A szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya” Az embereknek a gazdasági folyamatokban (termelés, elosztás, csere, fogyasztás) felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. Alapkérdések:- MIT termeljünk? - HOGYAN termeljünk? - KINEK termeljünk?

12 12 A közgazdaságtan tárgya II. A közgazdaságtan a gazdaság egészét, annak viszonyait, összefüggéseit feltáró elméleti alaptudomány A közgazdaságtan a gazdaság egészét, annak viszonyait, összefüggéseit feltáró elméleti alaptudomány A közgazdaságtan részei: A közgazdaságtan részei: - Mikroökonómia piac, piaci szereplők, alapegységek - Makroökonómia gazdaság egészének törvényszerűségei - Nemzetközi közgazdaságtan - Összehasonlító gazdaságtan

13 13 A tulajdon A termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége A termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége A tulajdon mozzanatai: A tulajdon mozzanatai: - birtoklás, - rendelkezés, - használat A tulajdon típusai:- magántulajdon A tulajdon típusai:- magántulajdon - intézményi tulajdon - köztulajdon Érdek: az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz Érdek: az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz

14 14 A gazdaság szervezeti struktúrája A gazdaság a gazdálkodó szervezetek, intézmények kapcsolatrendszere A gazdaság a gazdálkodó szervezetek, intézmények kapcsolatrendszere A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: - háztartás - üzleti szervezet (vállalat) - kormányzat (állam)

15 15 A háztartás I. A háztartás egy vagy több független egyén alkotta szervezet, amely egy adott időszakban változatlan összetételben végzi a „mindennapos” megélhetéshez szükséges tevékenységeket. A háztartás egy vagy több független egyén alkotta szervezet, amely egy adott időszakban változatlan összetételben végzi a „mindennapos” megélhetéshez szükséges tevékenységeket. A háztartás alapja a gazdasági közösség A háztartás alapja a gazdasági közösség A háztartástagok egy jövedelmi és fogyasztási egységet alkotnak A háztartástagok egy jövedelmi és fogyasztási egységet alkotnak Az egyéni szükséglet kielégítés gazdasági kerete. Hasznosságmaximalizáló, igyekszik tagjainak szükségletét maximálisan kielégíteni. Az egyéni szükséglet kielégítés gazdasági kerete. Hasznosságmaximalizáló, igyekszik tagjainak szükségletét maximálisan kielégíteni. háztartás ≠ család háztartás ≠ család család – szociológiai, jogi kategória háztartás – közgazdasági kategória

16 16 A háztartás II. Döntéshozó- fogyasztói döntések Döntéshozó- fogyasztói döntések - tényezőkínálati döntések - vagyontartási döntések Végső fogyasztó Végső fogyasztó Jövedelme van:- jövedelmet koncentrál és felhasznál Jövedelme van:- jövedelmet koncentrál és felhasznál Vagyona van:- tartós javak Vagyona van:- tartós javak - befektetett eszközök - pénzeszközök Erőforrás-kínálata van: Erőforrás-kínálata van: - munka - munka - tőke (megtakarítás  hitelkínálat) - tőke (megtakarítás  hitelkínálat) Önellátási funkcióval rendelkezik Önellátási funkcióval rendelkezik

17 17 Alapfunkciója: javak és szolgáltatások előállítása Alapfunkciója: javak és szolgáltatások előállítása A termelés szervezeti alapegységei A termelés szervezeti alapegységei Jellemzői: Jellemzői: - önállóság, gazdasági elkülönültség - profitérdekeltség (bevétel>kiadás) - kockázatvállalás (erőforrás-mobilizáció) - piaci viszonyok között működnek Vállalat: önálló jogalanyként működő (jogi személyiséggel rendelkező) üzleti vállalkozások Vállalat: önálló jogalanyként működő (jogi személyiséggel rendelkező) üzleti vállalkozások Sokféle formája van Sokféle formája van Az üzleti szervezet (vállalat)

18 18 Állam (kormányzat) Gazdasági szereplő + közhatalmi tényező Gazdasági szereplő + közhatalmi tényező Az állam gazdasági funkciói Az állam gazdasági funkciói - gazdasági hatékonyság tökéletes verseny – monopóliumok külső gazdasági hatások közjavak biztosítása adók szerepe - társadalmi igazságosság progresszív adózás jövedelmek újraelosztása „szociális háló” - egyensúly, stabilitás költségvetési + monetáris politika

19 19 Gazdaságkoordináció A gazdasági tevékenységek összehangolása A gazdasági tevékenységek összehangolása Gazdaságkoordinációs formák: Gazdaságkoordinációs formák: - etikai koordináció - agresszív koordináció - piaci koordináció - bürokratikus koordináció - vegyes koordináció

20 20 Etikai + agresszív koordináció Etikai koordináció Etikai koordináció - erkölcsi normák, tradíciók mentén - pl. család, egyház, alapítványok - a gazdaság egésze szempontjából csak kiegészítő funkciója van Agresszív koordináció Agresszív koordináció - alá- és fölérendeltségi viszonyok - erőszak, függőségi viszonyok - pl. hadigazdaság, gyarmatosítás - napjainkban nem jellemző

21 21 Piaci koordináció A piaci szereplők egyenrangúak, egymás mellé rendeltek A piaci szereplők egyenrangúak, egymás mellé rendeltek Cserekapcsolatok pénz közvetítésével Cserekapcsolatok pénz közvetítésével  Az információkat a pénz közvetít

22 22 Bürokratikus koordináció Központi (kormányzati) tervek, utasítások Központi (kormányzati) tervek, utasítások Alá- és fölérendeltség, utasítások és tiltások Alá- és fölérendeltség, utasítások és tiltások A piac szerepe marginális A piac szerepe marginális

23 23 Vegyes koordináció A mai fejlett gazdaságok rendszere A mai fejlett gazdaságok rendszere „Szociális piacgazdaság” „Szociális piacgazdaság” Piaci + állami koordináció Piaci + állami koordináció A piacé a döntő szerep, az állam koordinál A piacé a döntő szerep, az állam koordinál

24 24 A piac A piac a csere megvalósulásának helyszíne A piac a csere megvalósulásának helyszíne - vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere - a vételek és eladások lebonyolításának intézménye, - önszabályozó mechanizmus, a kereslet és kínálat hatásának eredménye: az ár A piac funkciói: A piac funkciói: - rangsorolja a szükségleteket - információkat közvetít (az árakon keresztül) - méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket; - elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását; - gondoskodik a fogyasztók számára szükséges javak mennyiségéről és minőségéről - elosztja a jövedelmeket

25 25 A piac szereplői Piaci szereplők: Piaci szereplők: Személyek, szervezetek és csoportok, hatóságok, amelyek termelési, fogyasztási, közvetítői, vagy hatósági tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők. A piac legjellemzőbb szereplői: A piac legjellemzőbb szereplői: - vásárlók, - eladók, - állam, állami intézmények A piaci szereplők közös jellemzői: A piaci szereplők közös jellemzői: - racionális gazdasági cselekvés - önérdek - gazdasági hatékonyság

26 A piac elemei, a piaci tényezők KeresletKínálatÁrJövedelem

27 27 A kereslet Az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni kereslet = fizetőképes kereslet kereslet ≠ szükségletek a kereslet mindig vásárlási szándékot, nem tényleges vásárlást jelent Egyéni kereslet: azon árumenny., amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni Egyéni kereslet: azon árumenny., amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni Piaci kereslet: adott áru valamennyi potenciális vásárlójának piaci kereslete Piaci kereslet: adott áru valamennyi potenciális vásárlójának piaci kereslete

28 28 A keresleti függvény Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségei t fejezi ki a termék árának függvényé- ben Egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségei t fejezi ki a termék árának függvényé- ben

29 29 A kínálat Az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak a csere szándékával a piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség a csere szándékával a piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség Piaci kínálat: adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége Piaci kínálat: adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége A kínálat eladási szándékot és nem tényleges eladásokat fejez ki. A kínálat eladási szándékot és nem tényleges eladásokat fejez ki.

30 30 A kínálati függvény A termelők különböző árak mellett milyen árumennyisé geket kínálnak eladásra a piacon A termelők különböző árak mellett milyen árumennyisé geket kínálnak eladásra a piacon

31 31 Az ár Az ár az áru értékének pénzben történő kifejezése A kereslet és a kínálat alakítja A kereslet és a kínálat alakítja Az egyes piaci szereplők számára az ár külső adottság Az egyes piaci szereplők számára az ár külső adottság az ár és jövedelem viszonya rangsorolja a fogyasztó a szükségleteit az ár és jövedelem viszonya rangsorolja a fogyasztó a szükségleteit Reáljövedelmek meghatározásának eszközei Reáljövedelmek meghatározásának eszközei A gazdasági döntések meghozatalának segédeszköze. A gazdasági döntések meghozatalának segédeszköze. elszámolóeszköz, alkalmas a termékek, tevékenységek, vagyontárgyak számbavételére, nyilvántartására elszámolóeszköz, alkalmas a termékek, tevékenységek, vagyontárgyak számbavételére, nyilvántartására eszköze az egyéni, vállalati teljesítmények, a költségek és vagyonok értékelésének. eszköze az egyéni, vállalati teljesítmények, a költségek és vagyonok értékelésének.

32 32 A jövedelem Termelő jövedelem Termelő jövedelem = árbevétel – költségek Tiszta jövedelem: árbevétel > költségek Fogyasztói jövedelem: Fogyasztói jövedelem: a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége munkabér, transzferek, stb.

33 33 A piaci verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége  olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. A piaci verseny funkciói jóléti funkció a fogyasztó a haszon- maximalizáló módon választ a termékekből jóléti funkció a fogyasztó a haszon- maximalizáló módon választ a termékekből allokációs funkció a termelők erőforrásaikat a fogyasztói igényeket kielégítő termékek termelésébe fektetik allokációs funkció a termelők erőforrásaikat a fogyasztói igényeket kielégítő termékek termelésébe fektetik hatékonysági funkció a termelők igyekeznek termékeiket a lehető legalacsonyabb ráfordítással előállítani hatékonysági funkció a termelők igyekeznek termékeiket a lehető legalacsonyabb ráfordítással előállítani

34 34 A piac szerkezetét meghatározó tényezők Piaci szereplők száma és nagysága A piacra lépés feltételei A termék jellege A piaci szereplők befolyása az árakra Az információ-hozzáférés lehetőségei kompetitív piac monopolpiac

35 35 A kompetitív piac Tökéletes piaci verseny Tökéletes piaci verseny Nagyon sok eladó és vásárló Nagyon sok eladó és vásárló az egyes piaci szereplőknek nincs hatásuk a piaci mozgásokra A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest A piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest A piacra való be- és kilépés szabad A piacra való be- és kilépés szabad Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása Homogén, egymást helyettesítő termékek forgalmazása Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság Az árak alakulása független a piaci szereplők szándékaitól, külső adottság Információk szabadok Információk szabadok

36 36 A monopolpiac A szabadverseny ellentéte A szabadverseny ellentéte Egyetlen vállalat van jelen Egyetlen vállalat van jelen A termék nem helyettesíthető A termék nem helyettesíthető A piacra való belépés nem lehetséges A piacra való belépés nem lehetséges  nincs versenytárs Az árat a vállalat határozza meg Az árat a vállalat határozza meg A jelen lévő egyetlen vállalat birtokolja az összes információt A jelen lévő egyetlen vállalat birtokolja az összes információt Abszolút monopolhelyzet ritkán fordul elő Abszolút monopolhelyzet ritkán fordul elő

37 37 Az oligopolpiac Abszolút monopolpiac + monopolverseny Néhány vállalat van jelen Néhány vállalat van jelen A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól A vállalatok árkövetők + áralakítók A vállalatok árkövetők + áralakítók Példák: Példák: olajtársaságok, autóipar, légitársaságok Ha a vásárló van uralkodó helyzetben: Monopszónia, oligopszónia


Letölteni ppt "1 A gazdaság fogalma Gazdaság – társadalom Gazdaság – társadalom A gazdaság A gazdaság a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések