Mezőgazdasági munka Vidéki élet.

Az előadások a következő témára: "Mezőgazdasági munka Vidéki élet."— Előadás másolata:

1 Mezőgazdasági munka Vidéki élet

2 A foglalkoztatás szerkezeti átalakulása
A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének a szolgáltatások javára történő csökkenése figyelhető meg. A mező- és erdőgazdaság foglalkoztatási részesedése kevesebb, mint a felére esett vissza. A szolgáltatások foglalkoztatási szerepe 60% körüli. Az agrárágazat létszámcsökkenésének mértéke 68,4%. A községekben élők mezőgazdasághoz való kötődése 3-4-szerese a városokban megfigyelhetőnek. 2000-ben a népesség 1/5-e folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni gazdálkodások térnyerése az élőmunka-felhasználás mérséklődésével járt együtt.

3 Az agrárágazat tartós munkaerő-kibocsátásának okai
közgazdasági környezet kedvezőtlen hatásai (alacsony jövedelmezőség) a nagyüzemeket körüllengő szervezeti bizonytalanság tartós és kritikus méretű tőkehiány A műszaki fejlesztés szerepének felértékelődése, iparszerű technológiák elterjedése technikai-, technológiai színvonal költségfokozó romlása

4 A vidéki élet ill. gazdaság erősségei gyengeségei
Gazdag kulturális örökség, természeti értékek és változatos helyi adottságok Nyugodt lakókörnyezet A tanyás, aprófalvas és periférikus térségek kivételével a vidéki települések alapinfrastruktúrája megfelelő Esély az erős közösségtudat kialakulására – a komplex vidékfejlesztés alapja! Vidéki térségek kulturális és természeti értékeinek alacsony szintű gazdasági kihasználtsága A kistelepülések általánosan romló településképe Nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzájutás A nem mezőgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú A vidéki lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége, gazdasági aktivitása alacsony Szegényes gazdasági szolgáltatások Helyi fejlesztések közötti gyenge szinergia, gyenge integráció

5 A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai
Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban

6 Agrárfoglalkoztatás

7 A munkaerő korösszetétel szerinti megoszlása a mezőgazdaságban (%)
Agrárnépesség Korcsoportok A munkaerő korösszetétel szerinti megoszlása a mezőgazdaságban (%) 1990 1996 2001 14-29 év 23,5 21,8 17,9 30-39 év 31,0 25,9 23,1 40-49 év 27,2 35,1 34,0 50-X év 18,3 17,2 25,0 Összesen: 100

8 A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%)
1990 1996 2001 Általános isk. 55,3 42,4 34,0 Középiskola 39,2 50,4 58,3 Felsőfokú iskola 5,5 7,2 7,7 Összesen: 100

9 Jövedelmi különbségek
A jövedelmi különbség mértéke egyre növekszik: ’90-es évek eleje: 6,0-6,5-szeres 1997: 8-szoros napjainkban: szeres A leszakadó néprétegek nem tudják helyreállítani a korábban elvesztett jövedelem-pozíciójukat. A leszakadó rétegek: alacsony végzettségű és beosztású családfenntartók az átlagosnál több gyermeket nevelő háztartások a munkaerőpiacról szinte véglegesen kiszoruló, többnyire képzetlen nők Hazánkban a szegénységi ráta 25-30%-os.

10 Élőmunka - holtmunka Élőmunka Holtmunka
A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka Holtmunka Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak

11 Az élőmunka hatékonysága
Hatékonyság = termelékenység Kifejezi, hogy az alkalmazott munkaerő milyen mennyiségű és minőségű terméktömeget állít elő Akkor nő, ha ugyanannyi terméket kevesebb élőmunkával állítunk elő Munkatermelékenységi mutató MT = Q/T Q = előállított termékmennyiség T = a termelésben felhasznált munkaidő Munkaigényességi mutató MI = T/Q A terméktömeg előállításához mennyi élőmunka szükséges

12 A családi gazdaság A családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokra épít Kontrol az inputok fölött Összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önfogyasztás és az árutermelés Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg. tev. - A jövedelem többsége farmból származik. Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50% Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel 90% Kisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg. bevétel 10% és 50% között Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%

13 Műszaki fejlesztés

14 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban
A tudományos - technikai eredmények gyakorlati alkalmazása A gazdasági fejlődésre és a kitűzött társadalmi célok elérésére irányított tevékenységek összefüggő rendszere. Olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat

15 A műszaki fejlesztés céljai
A munka termelékenységének fokozása (önköltség csökkentése) A munkafeltételek javítása A terméshozamok növelése A lakosság fogyasztásának egyre magasabb szintű kielégítése A választék bővítése A minőség javítása

16 Indukált innováció átlag output (tonna/hektár) munkaidő (nap/hektár)
biokémiai, munkaintenzív innováció input-intenzív, hozamnövelő innováció Műszaki, munkatakarékos innováció input-megtakarító (de hozamcsökkentő) innováció vonóerő menny. (lóerő/hektár) műtrágya menny. (tonna/hektár)

17 A műszaki fejlesztés gazdálkodási kontextusban
A termőterület felső korlátja a termőterület tetszés szerint nem bővíthető A tőke- és föld koncentráció (centralizáció) előrehaladása Az ágazati méretek látványos növekedése. A gazdaságok, termelőegységek számának csökkenése A termelés erőteljes specializációja Bővülő az árukibocsátás

18 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai
A termelés eszköze a föld Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken Termelőeszközök egy része biológiai rendszer Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása Globalizálódó logisztikai rendszerek Tárolási, tartósítási veszteségek Természeti környezet - károk

19 A műszaki fejlesztés elemei
Gépesítés Energiagazdálkodás Mezőgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka + Humántényezők: Szakképzettség Üzemi és munkaszervezés

20 A gépesítés

21 A gépesítés Emberi munkaerővel végzett tevékenységek helyett technikai berendezések A gépesítés indokai: Korszerű termelési technológiák megvalósítása Fokozza az élőmunka termelékenységét Termékminőség javítása Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időben való elvégzése Termelési veszteségek csökkentése Veszteségmentes betakarítás Nagy tömegű szállítások Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)

22 A gépesítést meghatározó tényezők
Termelési célok Gépek műszaki állapota Erkölcsi elavulás mértéke Gépesítés iránya Mezőgazdasági munkaerőhelyzet alakulása Talaj és domborzati viszonyok

23 Géprendszerek Az erőgép és a munkagép nem kapcsolódik össze egész évben A növénytermelés munkaműveletei időszakhoz kötöttek Műveleti géprendszer Egy munkafolyamatban (pl. betakarítás) összehangolt gépek Ágazati (vertikális) géprendszer Egy termék előállításához szükséges gépek Funkcionális (horizontális) géprendszer Azonos funkciót végző gépekből áll (pl. növényvédő géprendszer, traktorrendszer)

24 Energiagazdálkodás Három fő energiaforrás:
Ipari eredetű energia Mezőgazdasági eredetű energia Napenergia Energiatermelés a mezőgazdaságban A fosszilis energiaforrások kimerülése (drágulása) és környezetvédelmi szempontok miatt jelentősége nő Megújuló energiaforrások Biomassza kiemelt jelentősége valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége Mg: növényi eredetű szerves anyagok

25 Megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban
Biomassza (közvetlen eltüzelés) mg. melléktermékek és hulladékok energianövények (ültetvények) Biomassza (folyékony energiahordozóként) Bioetanol (alkoholok) cukornádból, -répából, burgonyából, gabonafélékből, Biodízel (növényolajok) napraforgó, repce Biogáz trágya, melléktermékek, házt. hulladék, a kommunális, ipari eredetű, szilárd, a kommunális, az élelmiszer-ipari eredetű, híg, a mezőgazdasági eredetű, folyékony, hígtrágyák, a mezőgazdasági eredetű szalmás trágyák és hulladékok

26 Biogáz-gyűjtő EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

27 Biogáz-gyűjtő EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

28 A biogáz elégetése EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

29 A mg.-i energiaforrások gazdasági jelentősége
Az élelmiszer-túltermelési válság levezetésének egyik eszköze. A vidéki lakosságnak foglalkoztatási lehetőséget biztosít, a falu népességmegtartásának javításával enyhíthetők az urbanizációs problémák; Hozzájárul az okszerűbb földhasználathoz: nem maradnak parlagon szántóföldek, csökken a talajerózió, oxigéntermelő felületet képez. Energiaforrásként enyhíti az importfüggőséget, növeli az ország gazdaságpolitikai függetlenségét. Zárt termelési, feldolgozási termékpályát jelent, (új infrastruktúra, termelési biztonság)

30 Mezőgazdasági építészet
Állattenyésztés (istállók, ólak) Növényházak Tárolókapacitások (pl. gabonasiló) Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek) A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg Nem a kapacitások növelése a fontos, hanem a meglévő racionális kihasználása Jellemzően könnyűszerkezetes épületek A hazai létesítmények nagy része elavult

31 EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

32 Kemizálás Műtrágyázás Vegyszeres növényvédelem
Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és – kiegészítők Műanyagok felhasználása Fóliák, csövek

33 Genetikai munka Növénynemesítés, fajtakeresztezés
Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A „Zöld forradalom” e tevékenységeknek köszönhető A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

34

35 A műszaki fejlesztés komplexitása
A műszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai-biológiai és társadalmi tényezőinek együttese A tudományos-technikai fejlesztés szerepe a termelőerők növekedésében fokozódik Kutatás és termelés közötti közvetlen kapcsolat erősítése A munkaerő képzettségi színvonalának javítása Emberi és technikai feltételek megteremtése

36 Liebeg-féle minimum törvény
A termelési eredményt az eléréséhez szükséges valamennyi tényező közül éppen az korlátozza, amely a legkisebb mértékben (minimumban) van jelen Pl. hiába a nagy ráfordítás az állatok elhelyezésében, takarmányozásában, ápolásában, ha fajta termelőképessége alacsony szintű