Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mezőgazdasági munka Vidéki élet. A foglalkoztatás szerkezeti átalakulása  A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének a szolgáltatások javára történő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mezőgazdasági munka Vidéki élet. A foglalkoztatás szerkezeti átalakulása  A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének a szolgáltatások javára történő."— Előadás másolata:

1 Mezőgazdasági munka Vidéki élet

2 A foglalkoztatás szerkezeti átalakulása  A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének a szolgáltatások javára történő csökkenése figyelhető meg.  A mező- és erdőgazdaság foglalkoztatási részesedése kevesebb, mint a felére esett vissza. A szolgáltatások foglalkoztatási szerepe 60% körüli.  Az agrárágazat létszámcsökkenésének mértéke 68,4%.  A községekben élők mezőgazdasághoz való kötődése 3-4-szerese a városokban megfigyelhetőnek.  2000-ben a népesség 1/5-e folytatott mezőgazdasági tevékenységet.  Az egyéni gazdálkodások térnyerése az élőmunka- felhasználás mérséklődésével járt együtt.

3 Az agrárágazat tartós munkaerő-kibocsátásának okai  közgazdasági környezet kedvezőtlen hatásai (alacsony jövedelmezőség)  a nagyüzemeket körüllengő szervezeti bizonytalanság  tartós és kritikus méretű tőkehiány  A műszaki fejlesztés szerepének felértékelődése, iparszerű technológiák elterjedése  technikai-, technológiai színvonal költségfokozó romlása

4 A vidéki élet ill. gazdaság erősségei gyengeségei  Gazdag kulturális örökség, természeti értékek és változatos helyi adottságok  Nyugodt lakókörnyezet  A tanyás, aprófalvas és periférikus térségek kivételével a vidéki települések alapinfrastruktúrája megfelelő  Esély az erős közösségtudat kialakulására – a komplex vidékfejlesztés alapja!  Vidéki térségek kulturális és természeti értékeinek alacsony szintű gazdasági kihasználtsága  A kistelepülések általánosan romló településképe  Nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzájutás  A nem mezőgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú  A vidéki lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége, gazdasági aktivitása alacsony  Szegényes gazdasági szolgáltatások  Helyi fejlesztések közötti gyenge szinergia, gyenge integráció

5 A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai  Helyhez kötöttség – mobilitási problémák  A háztartási gazdaság sajátos hatása  Alacsonyabb bérszínvonal  A munkaerő képzettségbeli eltérése  A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben  Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei  A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok  Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka- igényes ágazatokban

6 Agrárfoglalkoztatás

7 Agrárnépesség Korcsoportok A munkaerő korösszetétel szerinti megoszlása a mezőgazdaságban (%) év 23,521,817, év 31,025,923, év 27,235,134,0 50-X év 18,317,225,0 Összesen:

8 Iskola A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) Általános isk. 55,342,434,0 Középiskola39,250,458,3 Felsőfokú iskola 5,57,27,7 Összesen:

9 Jövedelmi különbségek  A jövedelmi különbség mértéke egyre növekszik:  ’90-es évek eleje: 6,0-6,5-szeres  1997: 8-szoros  napjainkban: szeres  A leszakadó néprétegek nem tudják helyreállítani a korábban elvesztett jövedelem-pozíciójukat.  A leszakadó rétegek:  alacsony végzettségű és beosztású családfenntartók  az átlagosnál több gyermeket nevelő háztartások  a munkaerőpiacról szinte véglegesen kiszoruló, többnyire képzetlen nők  Hazánkban a szegénységi ráta 25-30%-os.

10 Élőmunka - holtmunka  Élőmunka  A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka  Holtmunka  Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés  A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát  Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak

11 Az élőmunka hatékonysága  Hatékonyság = termelékenység  Kifejezi, hogy az alkalmazott munkaerő milyen mennyiségű és minőségű terméktömeget állít elő  Akkor nő, ha ugyanannyi terméket kevesebb élőmunkával állítunk elő Munkatermelékenységi mutató MT = Q/T Q = előállított termékmennyiség T = a termelésben felhasznált munkaidő Munkaigényességi mutató MI = T/Q MI = T/Q A terméktömeg előállításához mennyi élőmunka szükséges

12 A családi gazdaság  A családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokra épít  Kontrol az inputok fölött  Összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önfogyasztás és az árutermelés  Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg. tev. - A jövedelem többsége farmból származik. Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50%  Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel 90%  Kisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg. bevétel 10% és 50% között Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%

13 Műszaki fejlesztés

14 Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban  A tudományos - technikai eredmények gyakorlati alkalmazása  A gazdasági fejlődésre és a kitűzött társadalmi célok elérésére irányított tevékenységek összefüggő rendszere.  Olyan technikai és biológiai eljárások, amelyek a régi helyébe olyan újat léptetnek, amely hasznos módon változtatja meg a terméket, az eszközöket vagy a munkafolyamatot  Az egész nemzetgazdaságot érintő folyamat

15 A műszaki fejlesztés céljai   A munka termelékenységének fokozása (önköltség csökkentése)   A munkafeltételek javítása   A terméshozamok növelése   A lakosság fogyasztásának egyre magasabb szintű kielégítése   A választék bővítése   A minőség javítása

16 Indukált innováció átlag output (tonna/hektár) műtrágya menny. (tonna/hektár) munkaidő (nap/hektár) vonóerő menny. (lóerő/hektár) biokémiai, munkaintenzív innováció Műszaki, munkatakarékos innováció input-intenzív, hozamnövelő innováció input-megtakarító (de hozamcsökkentő) innováció

17 A műszaki fejlesztés gazdálkodási kontextusban  A termőterület felső korlátja  a termőterület tetszés szerint nem bővíthető  A tőke- és föld koncentráció (centralizáció) előrehaladása  Az ágazati méretek látványos növekedése.  A gazdaságok, termelőegységek számának csökkenése  A termelés erőteljes specializációja  Bővülő az árukibocsátás

18 A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének sajátosságai   A termelés eszköze a föld   Holtmunka tömege és aránya nő, élőmunkáé csökken   Termelőeszközök egy része biológiai rendszer   Egyre nagyobb tömegű élelmiszer szállítása   Globalizálódó logisztikai rendszerek   Tárolási, tartósítási veszteségek   Természeti környezet - károk

19 A műszaki fejlesztés elemei GépesítésEnergiagazdálkodás Mezőgazdasági építés Kemizálás Genetikai munka +Humántényezők:Szakképzettség Üzemi és munkaszervezés

20 A gépesítés

21  Emberi munkaerővel végzett tevékenységek helyett technikai berendezések  A gépesítés indokai:  Korszerű termelési technológiák megvalósítása  Fokozza az élőmunka termelékenységét  Termékminőség javítása  Munkacsúcsok kiküszöbölése, a munkák időben való elvégzése  Termelési veszteségek csökkentése  Veszteségmentes betakarítás  Nagy tömegű szállítások  Biológiai hatások kompenzálása (romlékonyság)

22 A gépesítést meghatározó tényezők  Termelési célok  Gépek műszaki állapota  Erkölcsi elavulás mértéke  Gépesítés iránya  Mezőgazdasági munkaerőhelyzet alakulása  Talaj és domborzati viszonyok

23 Géprendszerek  Az erőgép és a munkagép nem kapcsolódik össze egész évben  A növénytermelés munkaműveletei időszakhoz kötöttek  Műveleti géprendszer  Egy munkafolyamatban (pl. betakarítás) összehangolt gépek  Ágazati (vertikális) géprendszer  Egy termék előállításához szükséges gépek  Funkcionális (horizontális) géprendszer  Azonos funkciót végző gépekből áll (pl. növényvédő géprendszer, traktorrendszer)

24 Energiagazdálkodás  Három fő energiaforrás:  Ipari eredetű energia  Mezőgazdasági eredetű energia  Napenergia  Energiatermelés a mezőgazdaságban  A fosszilis energiaforrások kimerülése (drágulása) és környezetvédelmi szempontok miatt jelentősége nő  Megújuló energiaforrások  Biomassza kiemelt jelentősége  valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége  Mg: növényi eredetű szerves anyagok

25  Biomassza (közvetlen eltüzelés)  mg. melléktermékek és hulladékok  energianövények (ültetvények)  Biomassza (folyékony energiahordozóként)  Bioetanol (alkoholok)  cukornádból, -répából, burgonyából, gabonafélékből,  Biodízel (növényolajok)  napraforgó, repce  Biogáz  trágya, melléktermékek, házt. hulladék,  a kommunális, ipari eredetű, szilárd,  a kommunális, az élelmiszer-ipari eredetű, híg,  a mezőgazdasági eredetű, folyékony, hígtrágyák,  a mezőgazdasági eredetű szalmás trágyák és hulladékok Megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban

26 Biogáz-gyűjtő EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

27 Biogáz-gyűjtő

28 A biogáz elégetése EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

29 A mg.-i energiaforrások gazdasági jelentősége  Az élelmiszer-túltermelési válság levezetésének egyik eszköze.  A vidéki lakosságnak foglalkoztatási lehetőséget biztosít, a falu népességmegtartásának javításával enyhíthetők az urbanizációs problémák;  Hozzájárul az okszerűbb földhasználathoz: nem maradnak parlagon szántóföldek, csökken a talajerózió, oxigéntermelő felületet képez.  Energiaforrásként enyhíti az importfüggőséget, növeli az ország gazdaságpolitikai függetlenségét.  Zárt termelési, feldolgozási termékpályát jelent, (új infrastruktúra, termelési biztonság)

30 Mezőgazdasági építészet  Állattenyésztés (istállók, ólak)  Növényházak  Tárolókapacitások (pl. gabonasiló)  Egyéb agrárlogisztikai rendszerek (pl. gépszínek, post harvest tevékenységek)  A mg. összes állóeszköz-állományának nagy része az épületek formájában jelenik meg  Nem a kapacitások növelése a fontos, hanem a meglévő racionális kihasználása  Jellemzően könnyűszerkezetes épületek  A hazai létesítmények nagy része elavult

31 EARTH University, Costa Rica; photo by Vasa ©

32 Kemizálás  Műtrágyázás  Vegyszeres növényvédelem  Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és – kiegészítők  Műanyagok felhasználása  Fóliák, csövek

33 Genetikai munka  Növénynemesítés, fajtakeresztezés  Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása  Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok  A „Zöld forradalom” e tevékenységeknek köszönhető  A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

34

35 A műszaki fejlesztés komplexitása  A műszaki fejlesztés komponensei + a természeti és közgazdasági adottságok a hatásukat együttesen fejtik ki  A komplexitás a műszaki fejlesztés technikai- biológiai és társadalmi tényezőinek együttese  A tudományos-technikai fejlesztés szerepe a termelőerők növekedésében fokozódik  Kutatás és termelés közötti közvetlen kapcsolat erősítése  A munkaerő képzettségi színvonalának javítása  Emberi és technikai feltételek megteremtése

36 Liebeg-féle minimum törvény  A termelési eredményt az eléréséhez szükséges valamennyi tényező közül éppen az korlátozza, amely a legkisebb mértékben (minimumban) van jelen  Pl. hiába a nagy ráfordítás az állatok elhelyezésében, takarmányozásában, ápolásában, ha fajta termelőképessége alacsony szintű


Letölteni ppt "Mezőgazdasági munka Vidéki élet. A foglalkoztatás szerkezeti átalakulása  A termelő ágazatok foglalkoztatási szerepének a szolgáltatások javára történő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések