Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Dr. Fogarassy Csaba GTK RGVI

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Dr. Fogarassy Csaba GTK RGVI"— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Dr. Fogarassy Csaba GTK RGVI

2 Közös Környezetpolitika  1972 Párizsban vetődött fel a közös környezetpolitika igénye (intenzív gazdasági, növekedés, fokozódó energiafelhasználás)  Közös Agrárpolitika (CAP 57’, 92’, 06’)  1973 Első Környezetvédelmi Akcióprogram  Alkotmányos jogforrások, másodlagos jogforrások  Eurozöldek (Ausztria, Finnország, Svédország)

3 Környezetpolitika felértékelődése  Bővítés hatásainak, határainak értékelése környezetvédelmi szempontból  Környezetvédelmi ipar expanziója  Egységes környezetvédelmi követelményrendszer (versenyképesség)  Környezeti menedzsment rendszerek, mint termelési tényezők

4  GYÓGYITÓ KÖRNYEZETPOLITIKA  HATÁSORIENTÁLT KÖRNYEZETPOLITIKA  FORRÁSORIENTÁLT KÖRNYEZETPOLITIKA  MEGELŐZŐ KÖRNYEZETPOLITIKA KÖRNYEZETPOLITIKÁK TÍPUSAI

5  SZENNYEZŐ FIZET ELV (PPP) – 1974 OECD  A SZENNYEZŐ ÉS FELHASZNÁLÓ FIZET ELV (PUPP)  MEGELŐZÉS ALAPELVE  KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI ALAPELV  SZUBSZIDIARITÁS ALAPELVE  KÖZÖS FELELŐSSÉG ALAPELVE KÖRNYEZETPOLTIKAI ALAPELVEK

6 KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK Direkt szabályozás  Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulaj- donképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabá- lyoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása! Indirekt szabályozás  Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, adók, engedélyek, támogatások, biztosítás. Tőzsdei műveletek. Olcsó szabályozási forma. Megelőző szabályozás  Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megsze- gése büntetést von maga után.

7 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Európai Környezetvédelmi Ügynökség: információs és megfigyelőhálózat, melynek feladata a hatékony környezetvédelmi politikához szükséges technikai, tudományos és gazdasági információ szolgáltatása minden érdekelt számára, valamint a környezetvédelmi előrejelzés fejlesztése és környezetvédelmi adatok szolgáltatása nemzetközi programok számára. - Passzív információszolgáltatás - Aktív információszolgáltatás

8 Környezeti menedzsment Környezetbarát menedzsment: a vállalatok önkéntes alapon környezetbarát menedzsmentet vezethetnek be, miután bizonyos követelményeknek eleget tettek, melyet független környezetvédelmi auditor ellenőriz. Mindennek a célja a környezetvédelem integrálása a vállalatok tevékenységébe, és annak bizonyítása, hogy a környezetbarát termelés végső soron csökkenti a költségeket.

9 Környezetbarát jelölés Öko-címkézés: azt jelenti, hogy a gyártók és az importőrök termékeikre "környe- zetbarát" címkét kérhetnek az illetékes hatóságoktól, amelyeket azok bizonyos szakmai kritériumok teljesülése alapján ítélnek oda. Sajnos ez nem sok eredménnyel járt, mert a kritériumok nem voltak elég szelektívek ban az Európai Bizottság ezért többlépcsőssé és szigorúbbá tette a kritériumok teljesü- lésének jóváhagyását.

10 Hatósági eszközök Környezeti hatástanulmány: a közösségi politika lényeges eszköze. A szabályozás kötelezi a kormányokat, hogy részletesen tájékoztassák a nagyközönséget az őt érintő terveikről (például erőmű, veszélyeshulladék-égető létesítéséről vagy kiterjedt erdőirtásról). A Közösségi joganyag alapszabálya.

11 Hatósági eljárás Üzemengedélyezési eljárás: 1996-tól a tagállamoknak üzemengedélyezési eljárást kellett bevezetniük, ami minden olyan környezeti tényezőre (talaj, levegő, víz stb.) kiterjed, melyet érinthet az adott üzem, gyár vagy erőmű működése. Az Európai Bizottság továbbá adózási javaslatot dolgozott ki a hatékony energiafelhasználás hangsúlyozására és a szén-dioxid- kibocsátás csökkentésére.

12 Környezeti felelősség Szigorú felelősség: a környezeti felelősségnek az a típusa, amikor nem a károkozó hibáját kell bizonyítani, hanem csak azt a tényt, hogy egy adott cselekmény kárt okozott. Ez azért van így mert a környezetszennyezési ügyekben az elkövetett hiba nagyon nehezen bizonyítható. Fajgazdagság károsítása: ha a kár nem okozója nem azonosítható, az államnak kell jóvátenni az okozott kárt.

13 Környezetvédelmi Alapelvek 300 irányelvben fogalmazódik meg - egészséges környezet - elővigyázatosság - magas szintű védelem - integrálás (szakpolitikák is tartalmazzák az irányelveket) - a szennyezés forrásánál való fellépés (keletkezési hely elve) - a szennyező fizet - a környezetvédelem mindenki felelőssége - oktatása nélkülözhetetlen - szubszidiaritás (kisegítés) - hatalmi szintek között - együttműködés (partnerség elve) - helyettesítés - kevésbé veszélyesre - diszkrimináció tilalma - a biodiverzitás védelme - fenntartható fejlődés

14 Jogszabályi mozgástér Önként vállalt kötelezettségek struktúrája (vállalati szinten):  Környezeti állapotfelmérés  Környezetvédelmi politika  Környezetvédelmi célok  Környezeti menedzsment rendszer kialakítása

15 Környezetvédelmi határértékek  Levegőszennyezés (ólommentes)  Kén-dioxid kibocsátás évi 73%-kal csökken  Felszíni és talajvizek állapotának határértékei – szennyvíztisztító telep  Mezőgazdasági szennyezés, főként nitrát csökkentés  Hulladéklerakók helyett hulladékégetők  Veszélyes hulladék exportjának tilalma (89”)  Zajcsökkentés – 75 dB-re (Ausztria 23 dB)

16 Környezetvédelmi politika eszközei  AKCIÓPROGRAMOK (73-77; 77-81; 82-86; 87-92; 92-00, 00-10)  MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK  FINANSZIROZÁSI FORRÁSOK

17 I. Akcióprogramok I. AKCIÓPROGRAM - A Közösségi környezetvédelmi politika első látványos megjelenítése volt az első akcióprogram ( ). Ez olyan politikai állásfoglalás, mely első ízben fogalmazta meg a célokat és az alapelveket. Az alapelvek a nemzeti környezetvédelmi politikák alapelveire épülnek, azokkal összehangolva kerültek kidolgozásra, prioritásaiban leginkább a Német nemzeti környezetvédelmi jogszabályok voltak mérvadóak.

18 1. Alapelv Szennyezés vagy környezeti ártalmak megelőzése: Olyan technikai fejlődést kell elérni, amely tekintettel van a környezetvédelemre és az életminőség javítására, a közösségnek a legkisebb költséget okozva. Összhangban kell állnia a gazdasági fejlődéssel, technikai haladással.

19 2. Alapelv Környezeti hatások figyelembe vétele: A környezeti hatásokat minden technikai tervezési folyamatban a lehető legkorábbi szakaszban számításba kell. Szükséges értékelni az életminőségre és természetes környezetre gyakorolt hatásait az alkalmazott eszközöknek.

20 3. Alapelv A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása: Ökológiai egyensúly, természeti erőforrás- gazdálkodás súlyos károsításának elkerülése. Ökológiai pufferkapacitás maximális figyelembe vétele. Az alapelv előrevetíti a környezeti hatásvizsgálatok intézményének meghonosítását.

21 4. Alapelv A tudomány és a technológia környezetvédelmi célú fejlesztése: Nagyon szükséges a természettudományi korlátok meghatározásának fontossága, mely szempontok alapvető eszközei a hatékony környezetpolitikák kialakításának.

22 5. Alapelv A szennyező fizet alapelve: A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit főszabályként a szennyezőnek kell viselnie. A szennyező fizet elv értelmezésnek fontossága! Nemcsak a szennyezést kell felszámolni, hanem a megelőzést is meg kell valósítani.

23 6. Alapelv Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak: Határon átnyúló szennyezések, levegő és vízszennyezés vonatkozásában is elkerülendők. Az esetleges szennyeződéseket nemzeti szinten, uniós szinten csak a legvégső esetben lehet kezelni.

24 7. Alapelv A fejlődő országok érdekeinek a figyelembe vétele: A szennyező iparágak elhelyezésének tilalma a fejlődő országok területén. Szennyezés és hulladék export elkerülése.

25 8. Alapelv EU szintű regionális és nemzetközi együttműködések a tagállamok között: Világméretű összefogások kialakítása, regionális együttműködések létrehozása a hulladékgazdálkodásban, területi tervezésben. Globális környezeti hatások kutatása, megfékezése.

26 9. Alapelv Környezetvédelmi oktatás prioritása: Mindenki ügye a környezetvédelem, minden szinten oktatni kell! Az 5. Akcióprogram tartalmaz kibontott részleteket a megosztott felelősségről. Társadalmi felelősség vállalati eszközei.

27 10. Alapelv Környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása: Helyi – regionális – nemzeti – közösségi – nemzetközi szinteken!!!!

28 11. Alapelv A tagállamok környezeti politikájának összehangolása: Nem lehet egymástól elszigetelten fejleszteni, kialakítani az egyes nemzeti szintű környezetpolitikákat! Hulladék nevezéktan, minősítés összehangolása!

29 II. Akcióprogram II. AKCIÓPROGRAM - A második környezeti akcióprogram ( ) a folyamatosságot biztosítja és új területeket is kijelöl (víz-, levegő-, zajvédelem stb.)  A jogszabályok hiányos végrehajtására hívja fel a figyelmet  Nagyon sok irányelv született ebben az időszakban

30 Új területek  Megelőzés eszközeinek feltérképezése és használata;  Környezeti hatásvizsgálat eljárásának elemzése a gazdasági tervezéssel összehangolva;  Hangsúlyos: „a környezetpolitika nem áll ellentétben a gazdasági fejlődéssel”!  Környezetvédelmi információszolgáltatás rendszerének kiépítését veti fel – a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését kiemelve!

31 III. Akcióprogram III. AKCIÓPROGRAM - A harmadik ( ) erőteljesen kihangsúlyozza a Közösség környezetvédelmi tevékenységét.  EK intézkedések szabják meg a folyamatok fejlődési irányát, nemcsak irányelvek.  1985-ben került bevezetésre a környezetvédelmi hatásvizsgálat kötelezettsége (USA-ból).  Bevonja a rendszerbe az ipar, agrárium, közlekedés.

32 Politikai karakter  A környezetpolitika és Közös Piac működésének összehangolását hangsúlyozza;  Kiemelt szerepet szán a környezetvédelmi iparágak által teremthető új foglalkoztatási lehetőségeknek;  Különös hangsúlyt fektet a Közösségi politika és jogszabályok nemzeti jogrendszerbe való átültetésére.

33 IV. Akcióprogram IV. AKCIÓPROGRAM - A negyedik ( ) és harmadik akcióprogram között látványosak a különbségek. Konkrétabban fejezi ki a célokat, hiszen már támaszkodhat az Egységes Európai Okmánnyal kiegészült Szerződésben a környezeti politikával kapcsolatos megfogalmazásokra.  Horizontális feladatokat határoz meg  Integrált szennyezés-megelőzés a fő szempont  Környezetvédelmi célú jogalkotása EK szinten  Ágazati szintű programkezelés háttérbe szorul

34 Egységes Európai Okmány  A közösség Környezeti Politikájának alkotmányos rangra emelése;  Az egységes belső piac létrehozásához eszközként használja fel a környezetpolitikát, és nem ellene irányul;  A környezetvédelem parancsoló gazdasági szükségszerűség, nélküle nem lehet sikeres a gazdaságpolitikát kialakítani.

35 V. Akcióprogram V. AKCIÓPROGRAM - Az ötödik akcióprogram ( ) az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiroban rendezett környezeti konferencián elfogadott alapelvek megvalósítását célozza meg. Az általános célkitűzések mellett az alábbi tevékenységekre összpontosít: természeti kincsek fenntartható kezelése, hulladékok újrahasznosítása, a nem megújuló energiaforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, környezetbarát közlekedéspolitika kialakítása, a közegészség és -biztonság erősítése, az ipari termelés környezeti kockázatainak mérséklése, a nukleáris biztonság növelése.

36 V. Akcióprogram Fő célja: Célja a környezeti szempontok ágazati politikába integrálása. JOGI ESZKÖZÖKGAZDASÁGI ESZKÖZÖK HORIZONTÁLIS ELEMEK SzabályzatokÖkoadókEurópai Környezetvéd. Ügynökség HatározatokKörnyezethasználati díj Egyéb intézmények : OPET, EBRD JavaslatokSzennyezési jogok rendszere VéleményekLetét-visszafizetési rendszer DirektívákTámogatási rendszer Felelősségi rendszer Zöld preferanciák

37 Érvényes Akcióprogram VI. AKCIÓPROGRAM A hatodik környezetvédelmi akcióprogram a 2001 és 2010 közötti időszakra jelöli ki a prioritásokat, négy fő területet kiemelve: éghajlatváltozás, természeti és biológiai változás, környezet és egészség, természeti erőforrások és hulladék. Problémás területek maradtak: Levegőszennyezés Hulladékgazdálkodás Vízszennyezés

38

39 Összefoglalás

40 Másodlagos jogforrások A másodlagos jogforrások, irányelvek és rendeletek. Ezek túlnyomó többsége vertikális irányelv, egyes szektorokra, termékekre vagy kibocsátási típusokra vonatkoznak. Néhány nagy jelentőségű ún. horizontális rendelet viszont általános környezetgazdálkodási kérdéseket szabályoz, eltérő súlyú témaköröket ragad meg, elsősorban az ipari tevékenység területén.

41 Vertikális irányelvek  Irányelv az ivóvízről  Irányelv a települési szennyvízről  Keretirányelv a levegőről az új, a speciális szennyezőanyagokra vonatkozó irányelvvel  Irányelv a nagy méretű égetőművekről  Irányelv a települési hulladékégetőkről  Irányelv a veszélyes-hulladékégetőkről  Egységes irányelv a szennyezés megelőzésről és ellenőrzésről  Irányelv a csomagolásról és hulladék csomagolóanyagról  Irányelv a hulladékok lerakásáról

42 Horizontális irányelvek Alig néhány irányelv, illetve rendelet az, amely az általános környezetgazdálkodási kérdéseket szabályozza. Ezek közül nagy jelentőségűek:  a környezeti információkkal,  környezetei hatásvizsgálattal,  az öko-címkével, öko-audit rendszerrel és az  integrált szennyezés-megelőzéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos szabályzások.

43 ÖKO-CIMKE A környezetvédelmi termékmegjelöléssel - öko-címke - a Közösség voltaképpen egy versenyeszközt fejlesztett ki, a marketing termékpolitikai eszköztárát bővítetve ben hozták létre a német „kék angyal” mintájára, három kritériuma van:  A fogyasztó jobb tájékoztatása  A közösség minden tagja egyformán hozzájuthat  Ösztönzi a környezetbarát termék előállítást, értékesítést A termékek életciklusát öt szakaszra bontották, és minden egyes szakaszban nyolc környezeti kívánalomnak kell eleget tenni: Ciklusok: TERVEZÉS, TERMELÉS, CSOMAGOLÁS-ÉRTÉKESITÉS, FELHASZNÁLÁS, ELTÁVOLITÁS Kívánalmak: HULLADÉKOKOZÁS, LEVEGŐSZENNYEZÉS, ZAJ, ENERGIAFOGYASZTÁS, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK HASZNÁLATA, AZ ÖKORENDSZERRE GYAKOROLT HATÁS

44 Hulladékok kezelése A Közös Hulladékgazdálkodási Stratégiát 1989-ben fogadták el. A Stratégia 5 irányelvet különböztet meg:  megelőzés  újrahasználat és újrafeldolgozás  a végleges ártalmatlanítás optimalizálása  a szállítás szabályozása  a helyreállítási cselekmények.

45 Hulladékkezelési elvek  Az első elv a megelőzés elve, amely lényegében a hulladéktermelés csökkentését jelenti. A technológiákkal kapcsolatos legfőbb elképzelés az ún. tiszta technológiák alkalmazása. A második lehetőség a terméken keresztül közelíti meg a kérdést. Cél a termék teljes életciklusán keresztül figyelni és rögzíteni a környezeti hatásokat.  A második elv magában foglalja az újrafelhasználást, illetve az újrafeldolgozást, amennyiben már hulladék keletkezett. Ennek kapcsán a Stratégia számos megoldást elemez.  A tagállamokat arra ösztönzik, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket a hulladékok visszanyerésének vagy elhelyezésének megoldására, egyebek között tiltsák meg a hulladékok tömeges lerakását és ellenőrizhetetlen elhelyezését, illetve hulladéklerakó telephelyhálózat létrehozására, a túlzott költségeket nem igénylő legjobb elérthető technológia figyelembe vételével. A veszélyes hulladékok szállítása egyre inkább nemzetközi szintű szabályozás alá kerül (példa erre a Bázeli Egyezmény).

46 A hulladékok ártalmatlanításának lehetőségei  Rendezett és biztonságos lerakás  Égetés  Újrafelhasználás közvetlenül vagy átalakítás után (komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés)

47 Hulladékgazdálkodás „szelektív” mutatói A szelektív hulladékgazdálkodás arra jó, hogy az újrahasznosítható és feldolgozható hulladékfajták ne a szemétlerakókba, hanem a gazdasági körforgásba kerüljenek vissza.  Kevés a szabad földterület, pl. Hollandiában 2000-óta a csomagolási hulladékot nem lehet kidobni.  Németország – 80 kg/fő az éves szelektíven gyűjtött hulladék (EU átlag – 40 kg, Mo-1 kg, Turai szelektív gyűjtőkörzet -15 kg)  Csomagolási szeméttermelés  Finnország, Magyarország – kg/fő  Németország – 170 kg/fő  USA – 270 kg/fő

48 Szelektív gyűjtésmódok  Járdaszéli gyűjtés (kukás módszer)  Gyűjtősziget (áruházaknál, bevásárlóközpontokban)  Hulladékudvar (személyzet is van, Bp. 10 db,)  Ökofon (nagy mennyiségű hulladék elszállítását telefonon lehet megrendelni) Szelekciós módszerek:  Összetevők szerinti válogatás (papír, műanyag, üveg)  Csomagolóanyag szelekció (válogatás nélküli csomagolóanyag gyűjtés, későbbi válogatás)

49 Szelekciós alapelvek  Szerves hulladék  Papír  Üveg  Műanyag  Fémek

50 Visszaváltható csomagolás  Egyutas – Többutas üvegpalackok  Termékdíjak rendszere: 1U-60 Ft; 2U-10 Ft  Tisztítás, szárítás energiaigénye, környezetterhelése  Járható alternatíva a szelektív gyűjtés, és az újrafeldolgozás (aszfalt, vödör, oszlop, hipós üveg stb.)

51 Tájsebészet program  Tájsebészeti kampány (2001) célja az illegális hulladéklerakók feltérképezése és felszámolása  Kb működő lerakó van, ebből 216 működhet tovább 1100 be kell zárni, a többit át kell alakítani.  Ezek mellett 802 db illegális lerakót is feltártak, melyek közül 82 felszámoltak a program civil résztvevői  Rekultiváció, eredet azonos flóra-fauna visszaállítása a tájsebészet eredeti célja pl. bányászati tevékenység felhagyása után

52 Levegőtisztaság védelem A Közösség környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrált. Alapvetően két szabályozási módot tartalmaztak:  levegőminőségi normákat határoztak meg a kibocsátott szennyező anyagokra, illetve a  kibocsátható mennyiséget korlátozták. Az ipari létesítmények légszennyezésének csökkentésére alkalmas "csővégi" technológiák meglehetősen költségesek. A környezetvédő társadalmi szervezetek olyan integrált környezetkímélő technológiák bevezetését szorgalmazzák, amelyek elkerülik a szennyezések kialakulását (IPPC).

53 LEVEGŐMINŐSÉG A Bizottság levegőminőségi határértékeket vezetett be a kén dioxidra, a lebegő szennyeződésekre, a nitrogén dioxidra, a koromra és az ólomra. A levegőminőségre vonatkozóan Keretdirektívát fogadtak el 1992-ben.  A közelmúltban az EU leginkább a közlekedésből származó levegőszennyezéssel, valamint a CO2 kibocsátással és egyéb üvegházhatású gázokkal kapcsolatos légszennyezéssel foglalkozott elsősorban.  ALTENER - SAVE  Az ún. Auto-Olaj program célja a szigorúbb üzemanyag minőségi és kipufogógáz kibocsátási normák bevezetése. A szabályozás értelmében január 1-étől a nehéz olajtartalmú üzemanyagok alkalmazása tilos, amennyiben annak kéntartalma meghaladja az 1%- ot, január 1-étől pedig a 0,1%-nál nagyobb mennyiségű ként tartalmazó gázolajok használata tilos.

54 IPPC DIREKTIVA Az 1996-ben elfogadott Integrált Szennyezés és Megelőzési Ellenőrzés Direktíva (Integrated Pollution Prevention and Control - IPPC) a kibocsátások olyan ellenőrzési rendszerét vezette be, amely az ún. "elérhető legjobb technológiák" (Best Available Technologies - BAT) használatán alapszik. Mivel a szabályozásnak figyelembe kell vennie az adott ipari létesítmény földrajzi fekvését és a helyi környezeti feltételeket, az IPPC Direktíva sok "kiskaput" tartalmaz. Az IPPC Direktíva a levegő, a víz és a talaj szennyezésének integrált kezelésére irányul. Az IPPC Direktívát a legtöbb tagállam még nem alkalmazza.

55 KLIMAPOLITIKA Az EU klímapolitikájának további elemei a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ALTENER program, valamint az energiahatékonysággal és a kapcsolódó címkézéssel foglalkozó SAVE program. A Bizottságnak 2003-ig nem sikerült bevezetnie az uniós szintű CO2/energia adót, de 2004-ben erre is sor került. A CO2 kereskedelem 2006-ban hazánkban is elindult. Az Unió távolabbi terveibe tartozik, hogy légszennyezés mértéke - porból, és kén-dioxidból 2005-ig, nitrogén-dioxidból 2010-ig - egyetlen órára, illetve napra se haladja meg a limiteket, vagyis a tűréshatár csökkenjen 0%-ra.

56 Zajvédelem Az EU jogalkotása ezen a területen alapvetően a zajkibocsátásra irányul. Ez egyben azt is jelenti, hogy a környezeti zajterhelési szintek, a környezeti zaj káros hatásai elleni védőzónák és a védett területek meghatározása a tagállamok szuverén joghatósága alá tartozik. Az EU zajkibocsátással foglalkozó normáinak legfontosabb vonása, hogy a terméke által kibocsátott zajra összpontosítanak. Az EU a zajvédelem esetében a következő fő területekkel foglalkozik: a) Járművekre vonatkozó normák b) Építési eszközökre vonatkozó normák, és c) Háztartási eszközökre vonatkozó normák.

57 Zajvédelmi irányelvek Az EU irányelvek tárgya a következő volt: - különböző építőgép (kompresszorok, toronydaruk, hegesztőgenerátorokstb.) - két féle, a hangsebességnél lassabban közlekedő repülőgép, - a gépjárművek és a motorkerékpárok kipufogórendszere, - kerekes mező- és erdőgazdasági traktorok (zajkibocsátás és kezelőre ható zaj) - a fűnyírók - a villamos háztartási gépek A "zajvédelem végső célja az ember" elvét azzal érvényesítették, hogy a néhány direktívát a gépek kezelőhelyére vonatkozó zajterhelési előírással egészítettek ki.

58 VIZSZENNYZÉS A vonatkozó direktívák alapvetően háromféle kategóriába sorolhatóak a bennük foglalt általános megközelítés szerint: - a kibocsátás ellenőrzése, - a vízminőségi célok és határértékek realizálása és -a különböző szennyező tevékenységek ellenőrzése. A direktíva nem foglalkozik a természetes ásványvizekkel és a termálvizekkel, ezeket a nemzeti joghatóságra bízza.

59 Mosószerek vízszennyezése A mosószer direktíva  A mosószer direktíva tárgya a tartósan megmaradó, habzó mosószerek általi vízszennyezés csökkentése. Ennek érdekében a Direktíva megkívánja, hogy a tagállamok tiltsák be azoknak a tisztítószereknek a kereskedelmét és használatát, amelyek szennyező hatása meghaladja a megállapított határértéket, valamint megkívánja olyan tisztítószerek használatát, amelyek nem károsak az ember és állati egészségre.

60 VESZÉLYES ANYAGOK Ezen belül két altémáról van szó: - a veszélyes vegyi anyagok és készítmények szabályozása, amelyen belül megkülönböztetünk általános és speciális szabályokat, valamint - genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó szabályokat. A genetikailag módosított organizmusokkal (rövidítése: GMO) kapcsolatban átfogó felülvizsgálat folyik, a szabályok megújítása várható.

61 Veszélyes hulladékok csoportosítása A veszélyes vegyi anyagok és készítmények körét az EU három csoportba sorolja:  veszélyes anyagok és készítmények minősítése, csomagolása, jelölése és a felhasználása  ugyanezek nemzetközi kereskedelmének szabályozása, valamint  a megfelelő, illetve helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) és a kockázatelemzés (RA) kérdései.

62 TERMÉSZETVÉDELEM A szabályozás elsődleges tárgya, mint minden természetvédelmi szabályozás esetében az élőhelyek és a vadon élő fajok védelme. Az EU három legfontosabb törvénye:  Madarakról szóló Direktíva  Élőhely Direktíva  CITES Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény

63 Madarakról szóló direktíva  1977 – vadon élő madárfajok állománya csökkent (vonuló fajok közös védelme)  Madárbefogás, élőhely pusztítás szabályozása- vadászati kérdések  Irányelv vonatkozik a madarakra, tojásaikra, fészkeikre, élőhelyeikre  Biotópok és élőhelyek megőrzése, fenntartása  Védett területek kialakítása  Légi biztonság megteremtése  Ésszerű madártartás feltételeinek lehatárolása

64 Élőhely direktíva  1992-es rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény és állatvilág megőrzéséről  Állat- és növényvilág megőrzése közérdek  A „szennyező fizet elv” csak korlátozottan alkalmazható – a közösség finanszíroz leginkább  Növény és állatvédelmi rendszer kialakítása a tájban (Natura 2000)  Őshonos állat és növényfajok újratelepítése  Közönségtájékoztatás megvalósítása

65 CITES Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény  Vadászatból származó teriték országok közötti szállítása  Nemzeti szintű vadgazdálkodási szabályozás van érvényben – jelentős eltérések az EU-ban

66 Köszönöm megtisztelő figyelműket! Goodbye next time!


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM Dr. Fogarassy Csaba GTK RGVI"

Hasonló előadás


Google Hirdetések