Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020) és a Norvég Alap (2009-2014) - Zöld ipari innováció Dr. Makai Martina főosztályvezető Környezetügyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020) és a Norvég Alap (2009-2014) - Zöld ipari innováció Dr. Makai Martina főosztályvezető Környezetügyi."— Előadás másolata:

1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020) és a Norvég Alap (2009-2014) - Zöld ipari innováció Dr. Makai Martina főosztályvezető Környezetügyi Államtitkárság Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

2 2 Miért volt szükség a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megalkotására? Globális, országos válság mint kihívás és lehetőség:  Szűkülő erőforrás készletek ↔ erőforrás hatékonyság növelés  Szaporodó, egyre komplexebbé váló környezeti problémák ↔ gazdaság zöldítése: gazdaság fejlesztésének szétkapcsolása a környezetkárosító gyakorlatoktól (decoupling)  Növekvő munkanélküliség ↔ munkahely teremtés, KKV-k támogatása 1307/2011. (IX. 6.) Kormány határozat hirdette ki Magyarország első Környezettechnológiai Stratégiáját Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS)2012. április 23.

3 3 EU és Nemzeti (szak)politikai kontextus  Európa 2020 Stratégia  Magyarország Nemzeti Reform Programja  18. intézkedés: NKIS  EU Környezettechnológiai Cselekvési Terve (ETAP,) Integrált termékpolitika (IPP), Vezető Piacok Kezdeményezés, Zöld közbeszerzés (GPP), Európai Duna Stratégia  Új Széchenyi Terv Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23.

4 4 Környezettechnológia értelmezése Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS)2012. április 23. Termék innováció Folyamat innováció Szervezeti innováció Tisztább termelési technológiák Csővégi technológiák Széleskörű beavatkozási lehetőség:

5 5 A stratégia céljainak és fejlesztési irányainak kapcsolata Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23. Célok NKIS megvalósításának eszközrendszer Szakterületi (környezettechnológiai) beavatkozási eszközök Támogatni a környezetipart, és a környezettechnológiát Növelni a környezetvédelmi vonatkozású innovációk arányát és a versenyképességet Paradigma váltás: csővégi helyett, megelőző intézkedések Növelni az erőforrás hatékonyságot Csökkenteni a primeranyag felhasználást Növelni az újrafelhasználást/újrahasznosítá st Kormányzati Együttműködés: környezetvédelem elősegítésére fokozni a kormányzaton belüli együttműködést Jogszabályi eszközök: innováció-barát jogi környezet megteremtése, adminisztratív eljárások egyszerűsítése Gazdasági eszközök: adórendszer zöldítése, zöld közbeszerzés, környezetvédelem- barát támogatási rendszer kialakítása Társadalmi eszközök: tudatformálás, oktatás, zöld menedzsment Szennyezés megelőzésre irányuló technológiai innovációk Termékek környezetvédelmi szempontú innovációja Szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja Szennyezés-kezelési technológiai innováció A környezettechnológia hatásainak vizsgálata és beágyazása társadalmi szemléletformálással, oktatással

6 6 llll Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23. CélokFejlesztési irányok Horizontális jellegű technológiai innovációk  fenntartható anyaggazdálkodás,  erőforrás hatékonyság javítása,  kulcstechnológiák alkalmazása a környezetterhelés csökkentése érdekében a releváns ágazatokban  erőforrás-hatékonysági, illetve anyag- és energiagazdálkodási célú technológiai innovációk, pl:  nanotechnológia alkalmazása az energia-, a környezet- és a gyártástechnológia terén,  biotechnológia mezőgazdasági–élelmiszeripari, vegyipari, energia-, kármentesítési alkalmazása  fotonika a megújuló energia előállítás technológiáinál  korszerű anyagok kifejlesztése,  bioalapú termékek Hulladék  keletkezés csökkentése, veszélyességének csökkentése különösen  települési hulladék szelektív gyűjtése  papír, műanyag, üveghulladék feldolgozása  építési bontási hulladék hasznosítása  lerakott települési hulladék szerves anyag tartalmának csökkentése terén  hulladékszegény technológiák fejlesztése  szelektíven gyűjtött hulladék feldolgozása, (különösen vas, acél, papír, üveg, műanyag)  a hulladékból másodnyersanyag előállítása (építési-bontási, gumi, textil, stb.) Víz  fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentése  szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként  megfelelő ivóvíz biztosítása  víztakarékosabb technológiák fejlesztése  releváns kulcstechnológiák bevezetése  víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése  ivóvízhez vas, mangántalanító technológiák Levegő  települések levegőminőségének javítása  közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM 10 kibocsátás csökkentése  lakossági eredetű légszennyezés csökkentése  tömegközlekedés gépjármű állományának fejlesztése  forgalomszervezési-, és a közlekedési igényeket csökkentő településszervezési fejlesztések  lakossági fűtéskorszerűsítés, energiahatékonyság javítása Zaj  települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a közlekedésre  zajvédő falak fejlesztése,  közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések  hangszigetelést biztosító építőanyagok

7 7 llll Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23. CélokFejlesztési irányok Agrárium  a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése;  talajvédelem;  a vízhasznosítás hatékonyságának növelése;  a növényvédőszer-felhasználás csökkentése;  talajszennyezés csökkentése;  hulladék csökkentése  kisebb környezeti hatású mezőgazdasági technológiák, eljárások  biotermesztési technológiák  a tápanyag-hasznosítás növelése,  öntözési, vízhasznosítási technológiák  biológiai hatóanyagok integrált növényvédelmi technológiák – IPM  mezőgazdasági hulladék energetikai hasznosítása  geotermikus energia felhasználása az agráriumban Kármentesítés  szennyezett területek (talaj, víz, stb.) kármentesítése, és annak monitorozása  „zöld” kármentesítések előtérbe helyezése  bioremediáció  innovatív technológiák  in-situ beavatkozások Megújuló energia  különböző megújuló energia források hatékony hazai felhasználása  fotovillamos technológiák, berendezések fejlesztése  hőszivattyús energiahasznosítás  hulladék hőt is kihasználó integrált (kaszkád) hőhasznosítási rendszerek  geotermikus energiahasznosítás  napenergia hatékony hazai felhasználása  biomassza és az élelmiszergyártás hulladékainak és melléktermékeinek fenntartható felhasználása  kisteljesítményű szélmotorok  energiatárolás lehetőségeinek kidolgozása Építőipar  környezetbarát építés,  fenntartható anyaggazdálkodás  energia-hatékony épületek  megújulóból előállított építő anyagok  másodnyersanyagok felhasználása  megújuló forrásból származó energiaellátás  hőszigetelés

8 8 A kiválasztott mutatókhoz kapcsolódó célkitűzések Mutató Mérték- egység Célkitűzés 2020-ra, % (2007=100%) Átfogó cél AnyagigényességDMC/GDP80nyersanyagok felhasználásának csökkentése Energiaigényességtoe/GDP80nyersanyagok felhasználásának csökkentése Vízigényességm3/GDP80erőforrás-hatékonyság Fosszilisenergia-hordozói importfüggőség%75erőforrás-hatékonyság Megújuló energiaforrások részesedése a villamos- energiatermelésben %275megújuló, megújítható erőforrások használata Közúti szállítási energiahatékonyságtoe/tkm80erőforrás-hatékonyság Vasúti szállítási energiahatékonyságtoe/tkm85erőforrás-hatékonyság Kereskedelmi csomagolóanyag-felhasználást75hulladékhasznosítás fejlesztése Települési szilárd hulladék keletkezésekg/fő70hulladékhasznosítás fejlesztése Csomagolási hulladék hasznosítása%150 hulladékhasznosítás fejlesztése a másodlagos nyersanyagok növekvő felhasználása Szennyvízkeletkezésm370erőforrások takarékos használata Szennyvíztisztítással ellátott lakosság%125erőforrás-hatékonyság Környezetvédelmi célú* K+F+I tevékenységekre fordított állami és magánkiadások GERD %200 magas hozzáadott értékű, tudásigényes technológiák kifejlesztése, elterjesztése Energiatakarékos eszközök és berendezések forgalmazása mFt250erőforrások takarékos használata Környezetvédelmi iparban foglalkoztatottak aránya%200 magas hozzáadott értékű, tudásigényes technológiák kifejlesztése, elterjesztése Környezetvédelmi vonatkozású** bejegyzett oltalmak, minősítések és bejelentések száma db300 magas hozzáadott értékű, tudásigényes technológiák kifejlesztése, elterjesztése Exportbevétel a környezetvédelmi ipari értékesítésből%150magas hozzáadott értékű, tudásigényes technológiák kifejlesztése, elterjesztése

9 9 Az NKIS 2020-ig becsült foglalkoztatási hatásai Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23. 20042005200620072008200920142020 A környezetvédelemmel összefüggésben közvetlenül foglalkoztatottak száma (fő) 19 60722 19020 62921 08521 04820 75930 00050 000 ebből: környezetvédelmi szolgáltatónál15 43716 42815 79516 75016 65517 03622 50037 500 egyéb szervezetnél4 1705 7624 8344 3354 3933 7237 50012 500 Környezetvédelmi ipari tevékenységgel összefüggésben foglalkoztatottak száma (fő) 18 05618 95018 53319 48919 52219 58428 35047 500 ebből: közvetlen szennyezéscsökkentésre irányuló termékelőállítással és szolgáltatásnyújtás 17 72518 69518 16119 13719 24419 42025 00040 000 integrált szennyezéscsökkentést szolgáló technológiák és termékek előállítása 3322553723522781643 3507 500 Foglalkoztatottak száma (fő)3 874 7003 878 6003 906 0003 897 0003 849 1003 751 3004 050 0004 750 000 Foglalkoztatási ráta (%)56,856,957,3 56,755,46575 A környezetvédelmi iparban foglalkoztatottak részesedése a foglalkoztatottak számához viszonyítva (%) 0,470,490,470,500,510,520,71

10 10 Az NKIS finanszírozása  Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus (2009-2014) –Magyarország Nemzeti Reformprogramja alapján  EU források (Kohéziós és Strukturális alap)  Egyéb lehetőségek: FP7, FP8, CAP (?)  Többéves pénzügyi keret (2014-2020)  Állami társfinanszírozással kiegészítve Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23.

11 11 A tárca részvétele a Norvég –EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 tervezésében Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS)2012. április 23. Norvég FM 2009-2014 Programterület neve: A. Zöld ipari innováció B. Globális alap a méltányos munka és háromoldalú párbeszéd előmozdításáért C. Kétoldalú kutatási együttműködés D. Intézményfejlesztés és intézményközi együttműködés a magyar és norvég közintézmények, helyi és regionális hatóságok között E. Népegészségügyi kezdeményezések EGT FM 2009-2014 Programterület neve: A. Energiahatékonyság B. Megújuló energia C. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz D. Civil szervezetek támogatása E. Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok F. Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása G. Ösztöndíjak

12 12 Elvárt eredmények (outcomes) összhangban Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23. Norvég FM 2009-2014 Zöld ipari innováció programterület Hulladék mennyiségének és a levegő, víz, talaj szennyezésének csökkentése Környezetbarát technológiák használatának növelése, zöld innovációk Zöld ipari munkahelyek teremtése, vállalkozói szellem erősítése Európai gazdaság zöldebbé tétele érdekében üzleti lehetőségek megvalósítása Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020) Szennyezés-megelőző (levegő, víz, talaj védelem) ill. szennyezést kezelő innovatív technológiák elterjedése a piacon Erőforrás hatékonyság növelés Gazdaság zöldítése: gazdaság fejlesztésének szétkapcsolása a környezetkárosító gyakorlatoktól (decoupling) munkahely teremtés Európai Környezettechnológiai Cselekvési Terv végrehajtásán keresztül nemcsak a hazai, de a EU térségbeli zöld üzleti lehetőségek elősegítése

13 13 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia2012. április 23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020) és a Norvég Alap (2009-2014) - Zöld ipari innováció Dr. Makai Martina főosztályvezető Környezetügyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések