Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Verseny- és reklámjog Dr. Kovács László 2009.. I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI 1. Versenyjog Versenytörvény: A tisztességtelen piaci.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Verseny- és reklámjog Dr. Kovács László 2009.. I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI 1. Versenyjog Versenytörvény: A tisztességtelen piaci."— Előadás másolata:

1 Verseny- és reklámjog Dr. Kovács László 2009.

2 I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI 1. Versenyjog Versenytörvény: A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény 2. Reklámjog Reklámtörvény: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény 3. A verseny és reklámjog szerzői és védjegyjogi összefüggései 3.1. szerzői jogi törvény: évi LXXVI. törvény 3.2. A szabadalmaztatható találmányokról szóló évi XXXIII.I törvény találmányokról szóló évi XXXIII.I törvény találmányokról szóló évi XXXIII.I törvény 3.3. A védjegyekről és a földrajzi árujelzőkről szóló évi XI. tv.

3 I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI 4. Fogyasztóvédelmi jog 4.1. Fogyasztóvédelmi törvény: A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 4.2. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII törvény 5. A verseny és reklámjog polgári jogi összefüggései 5.1. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tv.

4 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA I. A VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS KERETEI A versenyjogi szabályozás alkotmányos alapja A szociális piacgazdaság, mint államcél, a piacgazdaság elemeinek meghatározása A szociális piacgazdaság, mint államcél, a piacgazdaság elemeinek meghatározása - A tulajdonformák egyenlősége, a tulajdonhoz való jog biztosítása - A vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának deklarálása 1.2. A gazdasági verseny hatásai - Allokációs hatás: a gazdasági erőforrások allokálása a vállalkozók közötti versenyben dől el - Termelékenységre vonatkozó hatás: a termékek előállítása a lehető legalacsonyabb áron történjen - Innovációs hatás: a verseny a fogyasztókért való folyamatos küzdelemben jelenik meg, a vállalkozók a termelési tevékenységük folyamatos megújítására törekednek

5 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 2. A versenyjogi szabályozás gazdasági indokai 2.1. A kartellek megjelenése: A vállalkozások a versenyből adódó kockázatok bizonytalanságok kezelésére megállapodást kötnek „magán- piacszervezés” - negatív hatása: a verseny korlátozása 2.2. A piaci struktúrában a koncentrációk miatt beálló változások Cél a monopóliumok, oligopóliumok kialakulásának megakadályozása „Annyi verseny, amennyi lehetséges és annyi állami beavatkozás, amennyi szükséges.” A piaci verseny „kresz” szabályainak kialakítása a piaci „balesetek” megelőzése érdekében.

6 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A magyar versenyjogi szabályozás áttekintése 1. Az első versenytörvény a tisztességtelen piaci magatartásról szóló évi LXXXVI. tv. A törvény - egyéb jogszabályok mellett - a piacgazdaság szabályainak megteremtésében alapvető szerepet játszott. A törvény - egyéb jogszabályok mellett - a piacgazdaság szabályainak megteremtésében alapvető szerepet játszott. Fő feladata: Fő feladata: - a gazdasági kapcsolatokban a tisztességes piaci magatartás szabályai érvényesüljenek. - a gazdasági kapcsolatokban a tisztességes piaci magatartás szabályai érvényesüljenek. - meghatározza a tisztességes versenybe ütköző magatartások körét - meghatározza a tisztességes versenybe ütköző magatartások körét - megteremtse az állami beavatkozás törvényes, kiszámítható formáit - megteremtse az állami beavatkozás törvényes, kiszámítható formáit

7 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A magyar versenyjogi szabályozás áttekintése 2. A második (jelenleg hatályos) versenytörvény : A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. tv. Az új törvény indokai: Az új törvény indokai: - tömegesen piacra lépő új vállalkozások - privatizáció, átalakult piaci szerkezet - uniós jogharmonizációs követelmények Hatálybalépését követően, több jelentős módosítás, legutolsó: évi XIV. tv.

8 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A hatályos versenytörvény szerkezete 1. A tisztességtelen verseny elleni szabályok 1.1. A tisztességtelen verseny tilalma – védi a versenytársakat a konkurencia tisztességtelen piaci magatartásaival szemben 1.2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: védi a fogyasztók érdekeit 2. A versenykorlátozás elleni szabályok védik a közérdeket 2.1. Kartelltilalmi szabályok 2.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 2.3. A vállalkozások szervezeti összefonódásának ellenőrzése

9 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A hatályos versenytörvény szerkezete 3. A versenyjogi szabályok betartását biztosító állami szerv jogállása, eljárási szabályok 3.1. Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete 3.2. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai

10 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A versenytörvény hatálya A törvény hatályai kiterjed a természetes és jogi személyeknek valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, továbbá a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesül 1. Személyi hatály: Rendkívül széleskörű nem kizárólag vállalkozások hanem non-profit szervezetek, költségvetési szervek is. 2. Tárgyi hatály: Minden piaci magatartás, akkor is ha nincs közvetlenül nyereségszerzésre irányuló célja 3. Területi, földrajzi hatály: a Külföldön tanúsított magatartás is ha hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesül

11 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA III. A TISZTESSÉGES PIACI VERSENYT KORLÁTOZÓ MAGATARTÁSOK 1. A tisztességtelen verseny tilalma Versenytársak védelmét szolgálja a) Általános tilalom Tilos a gazdasági tevékenységet tisztességtelenül, különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatni. b) Nevesített tilalmak - hírnévrontás tilalma, - az üzleti titoksértés tilalma, - bojkott-felhívás tilalma, - szolgai utánzás tilalma, - manipulálás, illetve a kartellszerű összejátszás tilalma.

12 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 2. Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma a) Szédelgő feldicsérés, lényeges információ elhallgatása. b) Megtévesztésre alkalmas tájékoztatás. c) Az előnyös vásárlás hamis látszata. d) A fogyasztó választási szabadságának korlátozása.

13 A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (kartelltilalom) A horizontális és vertikális kartell A horizontális és vertikális kartell Kartelltilalomba ütköző magatartások: Kartelltilalomba ütköző magatartások: árkérdésben, árkérdésben, a piac felosztásában a piac felosztásában a fogyasztók meghatározott körének, valamely áru beszerzéséből, értékesítésből való kizárásában, a fogyasztók meghatározott körének, valamely áru beszerzéséből, értékesítésből való kizárásában, a beszerzési források vagy az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozásában, a beszerzési források vagy az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozásában, más vállalkozó piacra lépésének megakadályozásában. más vállalkozó piacra lépésének megakadályozásában.

14 I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A) A gazdasági erőfölény fogalma B) Az erőfölénnyel való visszaélés tipikus esetei a) Indokolatlanul egyoldalú előny kikötése. b) A szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás. c) Indokolatlan előny szerzése. d) A piacrabló ár alkalmazásának tilalma. e) Az áruvisszatartás tilalma. f) Az árukapcsolás tilalma.

15 I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése (fúziókontroll) Három esetét határozza meg a törvény: A) Fúzió. B) Irányítás megszerzése másik vállalkozás felett. C) Új vállalkozás létrehozása tevékenység egyesítésére.

16 I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA III. A VERSENYHIVATAL ÉS A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS 1. A Gazdasági Versenyhivatal GVH a gazdasági élet alkotmánybírósága. GVH a gazdasági élet alkotmánybírósága. Önálló, egyedi közigazgatási szerv. Önálló, egyedi közigazgatási szerv. Országgyűlés hozta létre versenyjogi jogviták elbírálására. Országgyűlés hozta létre versenyjogi jogviták elbírálására. Kizárólag az Ogy ellenőrzése alatt áll. Kizárólag az Ogy ellenőrzése alatt áll. Elnökét és 2 elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki. Elnökét és 2 elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki. Az elnök: Irányítja a hivatal tevékenységeit, Irányítja a hivatal tevékenységeit, képviseli a hivatalt, képviseli a hivatalt, gyakorolja a munkáltatói jogokat, gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, meghatározza a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, felelős a versenykultúra fejlesztéséért. felelős a versenykultúra fejlesztéséért.

17 I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA Versenytanács működik, mely: Érdemi határozatot hoz a versenyfelügyeleti eljárás során, Érdemi határozatot hoz a versenyfelügyeleti eljárás során, hivatalból elrendeli a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat végrehajtását, hivatalból elrendeli a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat végrehajtását, elbírálja a vizsgáló határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet. elbírálja a vizsgáló határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet.

18 I. A PIACI VERSENY SZABÁLYOZÁSA 2. A versenyfelügyeleti eljárás szabályai A versenytörvénybe ütköző magatartás miatt a bírósághoz vagy a versenyfelügyeletet ellátó szervhez lehet fordulni. A versenyfelügyeleti szervnél az alábbi ügyekben lehet eljárást indítani: a) fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, b) versenyt korlátozó megállapodások, c) Erőfölénnyel való visszaélés, d) Összefonódások ellenőrzése. A versenyfelügyelet eljárás szakaszai: a) vizsgáló eljárás, b) a versenytanács eljárás, c) utóvizsgálat, d) végrehajtás.

19 A REKLÁMJOG ALAPVETŐ SZABÁLYAI A REKLÁMJOG ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1. Általános és átfogó szabályozás: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény, Grtv) 2. Speciális, különös szabályok: 2.1. A rádióban és televízióban közzétett reklám: évi I. tv (Médiatörvény) 2.2. A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök reklámozása: évi XCVIII. Tv. (A gyógyszerforgalmazásról szóló tv.) 2.3. Az elektronikus hirdetések vonatkozásában: évi CVIII. Tv. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló tv.)

20 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya alanyi hatály: a) reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik (aki megrendeli) b) reklámszolgáltató: aki gazdasági tevékenysége keretében a reklámot megalkotja c) reklám közvetítője: aki a reklám közvetítésére alkalmas közvetítő eszközzel rendelkezik, a reklámot megismerhetővé teszi

21 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya tárgyi hatály: a) Gazdasági reklámtevékenység: olyan közlés, tájékoztatás, amely - forgalomképes ingó dolog - ingatlan, - szolgáltatás - vagyoni értékű jog értékesítésének, felhasználásának előmozdítására, vagy vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítésére, vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

22 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya tárgyi hatály: b) szponzorálásra: minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, valamely személy számára, amelynek célja valamely áru vásárlásának ösztönzése c) Magatartási kódexre: A piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás, szabály-gyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg azon vállalkozások számára, akik azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tárgyi hatály nem terjed ki: Többek között a politikai és társadalmi reklámtevékenységre

23 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 1. A törvény hatálya Időbeli hatály: Főszabály: 2008: szeptember 1. Főszabály: 2008: szeptember 1. Dohánytermék reklámozására vonatkozó szabályok: március 1. Dohánytermék reklámozására vonatkozó szabályok: március 1.

24 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 2. A reklám közzétételének feltételei A feltételek meghatározásának céljai: a) a reklám címzettjeinek védelme b) A felelősség megállapításának megkönnyítése 2.1. A reklámozó a reklámszolgáltatónak köteles megadni alapadatait (pl. cégnév, székhely. adószám) 2.2. Előzetes minőségvizsgálatra kötelezett termékek reklámozása esetében a reklámozó nyilatkozata a reklámszolgáltatónak, hogy a termék forgalomba hozható 2.3. Szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles cégnevét, és székhelyét feltűntetni

25 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. A közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) feltételei 3.1. Főszabály: reklám természetes személynek közvetlen megkeresés módszerével csak akkor küldhető, ha ehhez előzetesen írásban hozzájárult: 3.2. a) Kivétel: A postatörvényben ( évi CI.) meghatározott címzett reklámküldeményben reklám a címzett előzetes hozzájárulása nélkül is küldhető b) De biztosítani kell, hogy a címzett a reklám küldését bármikor és ingyenesen, korlátozás nélkül letilthatja

26 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak 3.1. Tilos az olyan reklám, amely a) erőszakos, a személyes, ill. közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz b) Amely a környezetet károsító magatartásra ösztönöz c) A gyermek- vagy fiatalkorút szerencsejátékban való részvételre ösztönöz d) Gyermek, ill. fiatalkorú fizikai, szellemi, érzelmi, erkölcsi fejlődését károsíthatja, e) Gyermek, ill. fiatalkorúaknak szóló reklám, ha a fejlődését kedvezőtlenül befolyásolhatja, különösen ha - erőszakra, szexualitásra utal, - erőszakra, szexualitásra utal, - gyermek, v. fiatalkorút veszélyes, erőszakos v. szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat - gyermek, v. fiatalkorút veszélyes, erőszakos v. szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat

27 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak 3.2. A gyermekjóléti intézményben (bölcsőde, óvoda) általános iskolában, általános iskolai kollégiumban tilos a reklám 3.3. Tilos az olyan reklám, amely f) a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja (pornográf reklám) g) A szexuális szolgáltatás reklámja h) Az olyan áru reklámja, amelynek forgalmazása jogszabályba ütközik i) Temetkezési szolgáltatás reklámja egészségügyi intézmény területén

28 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak 3.2. Egyes árukra, szolgáltatásokra vonatkozó reklámtilalmak a) fegyver, lőszer, robbanóanyag, közbiztonságot különösen veszélyeztető eszköz b) veszélyes eb, állatviadal c) emberi szerv, szövet bármilyen felhasználás céljára szóló reklám d) terhesség-megszakítás, ilyen eszköz, azt végző intézmény

29 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak – az alkoholra vonatkozó szabályok Tilos alkoholtartalmú ital olyan reklámja amely a) gyermek- ill. fiatalkorúaknak szól, vagy ilyen személyt mutat be b) alkoholtartalmú ital mértéktelen fogyasztására ösztönöz c) a fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel járművezetéssel kapcsolja össze d) olyan benyomást kelt, hogy gyógyászati tulajdonsága van, serkentő, nyugtató hatású

30 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak – az alkoholra vonatkozó szabályok Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját a) Sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, honlap nyitóoldalán b) Színházban, moziban 20 óra előtt, gyermek- ill. fiatalkorúnak készült műsorszámot közvetlenül megelőzően c) Játék céljára szánt terméken d) Közoktatási, ill. egészségügyi intézményben

31 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 3. Általános reklámtilalmak – a dohánytermékekre vonatkozó szabályok Főszabály: tilos a dohánytermékek reklámja Kivételek: a) Kizárólag a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklám b) Az EGT államain kívül nyomtatott és terjesztett sajtótermékekre c) Az üzletben, elkülönített helyen elhelyezett kizárólag a dohányárú nevét és árát megjelenítő reklám - az ilyen reklámnak tartalmaznia kell „A dohányzás súlyosan károsítja….” szöveget, valamint a cigaretta kátrány, nikotin és szén-monoxid tartalomra vonatkozó adatait

32 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 4. A megtévesztő reklám 4 1. Tilos a megtévesztő reklám Fogalma: minden olyan reklám, amely bármilyen módon megtéveszti, vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását A reklám megtévesztő jellegének megállapításának legalapvetőbb szempontjai: a) Az áru jellemző tulajdonságai (pl. kivitelezés, összetétel, származási hely, műszaki jellemzői, egészségre gyakorolt hatása, energiafelhasználása) b) Az áru ára, valamint az áru megvételének egyéb szerződéses feltételei c) A reklámozó megítélésére, jellemzőire, vagyonára, minősítésére, díjai

33 A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A REKLÁMTÖRVÉNY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI 4. Az összehasonlító reklám 4 1.Fogalma: olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz más a reklámozóéval azonos vagy hasonló tevékenységet folytató vállalkozást vagy ilyen vállalkozás által előállított a reklámban bemutatott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut Az összehasonlító reklámmal szembeni követelmények: a) azonos rendeltetésű árukat hasonlíthat össze, b) tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk lényeges egy vagy több jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát c) az áruk árainak összehasonlításánál, köteles azt tárgyilagosan bemutatni 4.2. Tilos az összehasonlító reklám: ha 4.2. Tilos az összehasonlító reklám: ha a) sérti más vállalkozás jó hírnevét, b) összetévesztésre vezethet a reklámozó és az azonos tevékenységet folytató más vállalkozás között c) más vállalkozás jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre vezet

34 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása A fogyasztóvédelem jogi eszközei 1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerepe (piacfelügyelet, reklámfelügyelet, szabálysértési hatóság) 2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása (A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetei, a megtévesztő információ adása az áruról) 3. A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatai (képviselőtestület, jegyző hatásköre) 4. A fogyasztói igények érvényesítése. (fogyasztói panasz, békéltető testületi eljárás, polgári peres eljárás, fizetési meghagyás, közérdekű panasz)

35 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A fogyasztóvédelem követelményei betartásának hatósági felügyeletére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezete jogosult, két szintre tagozódik. A fogyasztóvédelem követelményei betartásának hatósági felügyeletére a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szervezete jogosult, két szintre tagozódik. NFH Központi Hivatal (másodfokú hatóság) NFH területi szervei: a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek, melyek megyei kirendeltséget is működtetnek. (első fok) Első fokon a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el, amelyek: o piacfelügyeleti, o reklámfelügyeleti és o szabálysértési hatóságok is egyben.

36 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1.1. Az NFH mint piacfelügyeleti hatóság feladata: a) a fogyasztók tájékoztatására; b) a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmére; c) a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó jogszabályi előírások betartatása

37 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása A) A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok: o Címkézés: Az áru címkéjén, magyar nyelven kell feltüntetni az áru megnevezését, a gyártó, vagy forgalmazó nevét és címét, a származási helyet + egyéb adatokat o Használati és kezelési útmutató: Meghatározott termékeket (pl. tartós fogyasztási cikkek) kötelezően el kell látni használati és kezelési útmutatóval. o Az ár feltüntetése: A forgalmazó köteles írásban tájékozatni a fogyasztót az áru eladási áráról, illetve szolgáltatási díjáról.

38 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása B) A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok: szükséges olyan szabályokat megállapítani, amelyek a fogyasztók megkárosítását megelőzik A fogyasztók vagyoni érdekeit védő főbb szabályok a következők: o Hamis mérés, számolás, és az áru minőségének megrontása, o üzletkörbe nem tartozó áruk árusítása, o minőségi kifogások intézése o vásárlók könyve, o áru indokolatlan kivonása, o áruk nyilvántartására vonatkozó szabályok betartása,

39 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása C) A fogyasztók egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó szabályok: o Termékbiztonság Csak biztonságos termék forgalmazható. Csak biztonságos termék forgalmazható. - A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét egészségét, rendeltetésszerű használat mellett nem, vagy csak a rendeltetésszerű használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. - A termék akkor biztonságos, ha a fogyasztó életét egészségét, rendeltetésszerű használat mellett nem, vagy csak a rendeltetésszerű használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. - A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy amelyről a rendelkezésre álló adatok alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. - A forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy amelyről a rendelkezésre álló adatok alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.

40 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása C) A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme: o Termékbiztonság -A termék biztonságosságáról a gyártó köteles gondoskodni, például a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen: a) a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, b) a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni, c) a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,

41 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása o Megfelelőség tanúsítása – Egyes termékek esetében jogszabály megfelelőség tanúsítást írja elő. Ilyen esetben az áru csak speciális tanúsítvánnyal hozható forgalomba. o Csomagolás – A termék csomagolásának olyannak kell lenni, ami megóvja az áru minőségét, megkönnyíti a szállítást

42 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása Az NFH piacfelügyeleti jogkörei – A felügyelőségeket a vizsgálat során széles körű jogosítványok illetik meg: bármely helyiségbe beléphetnek, akár a rendőrség közreműködésével is. A felügyelet az alábbi intézkedések megtételére jogosult: o Áruk forgalomból történő kivonása, és megsemmisítése. o Üzlet működésének felfüggesztése, illetve bezárása o Az eladásra felkínált, vagy raktárkészleten lévő árukból mintát vehet, próbavásárlást tarthat. o Forgalmazást megtilthatja. o Kivonja a mérőeszközt a használatból. o Jogsértő magatartás abbahagyása.

43 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása Az NFH további szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság összege Ft-tól Ft-ig, a 100 millió Ft éves nettó árbevétel feletti vállalkozások esetében viszont az árbevétel 5%-áig is emelhető. Az NFH további szankcióként fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság összege Ft-tól Ft-ig, a 100 millió Ft éves nettó árbevétel feletti vállalkozások esetében viszont az árbevétel 5%-áig is emelhető. Az első fokú hatóság határozatával szembeni jogorvoslat: fellebbezés Az első fokú hatóság határozatával szembeni jogorvoslat: fellebbezés Másodfok: NFH Központi Hivatala Másodfok: NFH Központi Hivatala

44 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1.2. Az NFH mint reklámfelügyeleti hatóság Az NFH reklámfelügyeleti jogkörei: Ha a reklámfelügyeleti szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát: Ha a reklámfelügyeleti szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát: o elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, o megtilthatja a jogsértő magatartás (reklámozás) további folytatását, valamint o reklámfelügyeleti bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette.

45 A fogyasztóvédelem jogi szabályozása 1.3. Az NFH mint szabálysértési hatóság a fogyasztóvédelmi felügyelőségek szankciók alkalmazása mellett szabálysértési bírság kivetésére, illetve áruelkobzásra is jogosult. Így különösen: o aki engedély nélküli kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy kereskedelmi szolgáltatást nyújt, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal és áruelkobzással sújtható; o aki a vásár és piac rendjére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegi, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható; o aki az áru hamis mérésével vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, o aki a mérleget az üzletben úgy helyezi el, hogy a vevő a mérlegnek az áru elhelyezésére szolgáló felületét, illetve a mérleg mutatóját nem láthatja, illetve nem teszi lehetővé, hogy a vevő a vásárolt áru súlyát az üzletben hitelesített ellenőrző mérlegen lemérje, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható; Súlyosabb esetekben a Btk állapít meg tényállást és szankciót.

46 Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetei (2008. évi XLVII. Tv. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) A kereskedő a szakmai tisztesség követelményeit megsértve, a) agresszív, vagy b) megtévesztő módon jár el. A) Agresszív kereskedelmi gyakorlat – Agresszív kereskedelmi gyakorlatról akkor beszélünk, ha az ügylet (szerződéskötés) o pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlás o a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználásán alapult, illetve o a fogyasztó zavarása útján valósul meg (pl. ajánlattétel időzítése, jellege)

47 Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása B) Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat A fogyasztók megtévesztésének két alapesetét különítjük el: o aktív megtévesztésről beszélünk, ha a kereskedő az áruról a valós tényektől eltérő információkat szolgáltat; míg o passzív megtévesztés esetében valamely lényeges (adott esetben a fogyasztóra nézve kedvezőtlen) tulajdonságot elhallgat.

48 Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása Az eljáró hatóságok és jogköreik: o Gazdasági Versenyhivatal o Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa jár el azokban a fogyasztóvédelmi ügyekben, melyek során a fogyasztót nyilvánosan közzétett reklám, hirdetés vagy egyéb tájékoztató útján megtévesztették.

49 Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása o Amennyiben a megtévesztés egyedi jellegű, azaz nem nyilvánosan közzétett reklám vagy hirdetés útján valósult meg, tehát a gazdasági verseny befolyásolására nem volt alkalmas, az eljárást a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság folytatja le. o A fogyasztó, amennyiben a megtévesztéssel kár is érte, békéltető testületi eljárásban, vagy polgári peres úton, bíróságtól kérheti annak megtérítését.

50 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei A települési önkormányzat képviselő-testülete döntésétől függően o a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja; o meghatározza a helyi vásárok, illetve a piac működési rendjét, és arról hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat; o megállapítja a piaci helypénzt, valamint a piaci árusító helyiségek (pavilonok) rendelkezésre bocsátása esetén fizetendő bérleti díjat.

51 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei A települési önkormányzat jegyzője oa boltok, kereskedelmi egységek és vendéglátó-ipari üzletek működésével, oa településen rendezett vásárok, rendezvények és a helyi piacok ellenőrzésével és egyes termékek alkalmi árusításának engedélyezésével, valamint oa kereskedelmi szálláshelyekkel kapcsolatos hatósági feladatokat; oa fogyasztóvédelemmel összefüggő szabálysértési hatósági feladatokat.

52 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei A) Üzletek működtetése o üzlet működésének engedélyezése o Működési engedély megadása o Üzlet nyilvántartásba vétele o Megjelölt üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. + Az üzletkör függvényében szakhatóságok bevonása

53 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei Amennyiben a kereskedő a tevékenysége folytatásával kapcsolatos szabályokat megsérti, a jegyző az alábbi szankciókat alkalmazhatja: o meghatározott tevékenység folytatásától való eltiltása; o dönt az üzlet ideiglenes vagy azonnali bezáratásáról, o az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárva tartási időszak megállapítása, o jelentős zajhatást okozó eszköz használatának tiltása vagy korlátozása, o a működési engedély visszavonása

54 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei B) Helyi piacok felügyelete o Nyilvántartásba veszi a vásár rendezésére, illetve a helyi piac fenntartására jogosult, megfelelő engedélyekkel rendelkező gazdálkodó szervezetet, vállalkozót. o ellenőrzi a vásárok és piacok rendjének megtartását. o Egyes termékek piaci árusítása korlátozható, illetve engedélyhez kötött. Így például szeszes ital és dohánytermék alkalmi árusítása csak az árusítás helye szerint illetékes jegyzőhöz történt előzetes bejelentés esetén folytatható Tilos azonban ilyen termékeket árusítani : o az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti távolságon belül, valamint o diáksport egyesület és az iskolai sportkör létesítményeiben.

55 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei C) Kereskedelmi szálláshelyek hatósági felügyelete o Magánszállásadó tevékenység csak akkor folytatható, ha a település jegyzője a szolgáltatást nyújtó személyt hatósági nyilvántartásba vette. Köteles a jegyző által hitelesített vendégkönyvet vezetni. o Ha a jegyző ellenőrzése során megállapítja, hogy a szálláshely minősítése kifogásolható, törli a szállásadót a nyilvántartásból.

56 A helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi feladatkörei D) Szabálysértési hatósági feladatok A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség mellett, illetve azzal együttműködve jogosult eljárni a fogyasztóvédelmi szabálysértések elkövetése esetén..

57 A fogyasztói igények érvényesítése 1. A fogyasztói panasz 2. Békéltető testület eljárása 3. Bírósági eljárás - fizetési meghagyásos eljárás - polgári peres eljárás

58 A fogyasztói igények érvényesítése 1. A fogyasztói panasz : o A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, arról jegyzőkönyvet felvenni. o Amennyiben a fogyasztó a kereskedő intézkedésével nincs megelégedve panaszát írásban is közölheti a vásárlók könyvében. o Az írásbeli panaszt a kereskedő harminc napon belül köteles megvizsgálni és írásban megválaszolni.

59 A fogyasztói igények érvényesítése 2. Békéltető testületi eljárás o gazdasági kamarák megyei és fővárosi szervei mellett működő független testületek o Hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. o Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. o Az előbbi igazolására szolgál, hogy a fogyasztó panaszáról a kereskedő jegyzőkönyvet vegyen fel, vagy beírjon a vásárlók könyvébe.

60 A fogyasztói igények érvényesítése o Az eljárás megindítása ingyenes, de az ügymenet során felmerülő költségeket (levelezés, útiköltség, keresetkiesés stb.) az a fél köteles viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. o Az ügyek elbírása során a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el o a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között: - ajánlás (ha nincs alávetési nyilatkozat) - kötelezést tartalmazó határozat (alávetési nyilatkozat esetén)

61 A fogyasztói igények érvényesítése 3. Polgári peres eljárás, fizetési meghagyás o Érvényesítése ún. fizetési meghagyásos eljárással kezdődik, ha a követelés összege az egymillió forintot nem haladhatja meg. o Ha a gyártó vagy kereskedő a fogyasztó igényét nem ismeri el, írásban ellentmondással élhet, az eljárás perré alakul át.

62 A fogyasztói igények érvényesítése Ha egy cég jogsértő magatartása a fogyasztók széles körét érintő hátrányt okoz, vagy tisztességtelen általános szerződési feltételeket alkalmaz, akkor o fogyasztóvédelmi hatósági szervek (pl. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, bankok, hitelintézetek esetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete); o az ügyész; valamint o a fogyasztói érdekeket ellátó érdekképviseleti szervek (pl. Autóklub) bírósági pert indíthatnak a fogyasztók érdekeinek védelmére, és az okozott hátrány kiküszöbölésére. A jogsértő köteles a bíróság ítéletét saját költségére országos napilapban is közzétenni, és a fogyasztók kárát megtéríteni.

63 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben 1. Szavatosság Jogintézmény a szavatosság, mely azt jelenti, hogy a gyártó, illetve a forgalmazó felelős azért, hogy az áru, vagy a szolgáltatás meghatározott követelményeknek eleget tegyen. Ezek a követelmények az alábbiak: o A jogszabály által meghatározott minőség o A szerződésben meghatározott mennyiség. o A rendeltetésszerű használatra alkalmasság. o Használati utasítás adása. o A szerződésben kikötött speciális feltételek.

64 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A felelősség kétszintű: o beáll a kellékszavatosság, és o indokolt esetben a kártérítési kötelezettség

65 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A) Kellékszavatosság – A kellékszavatosság olyan feltétlen, a törvény által szabályozott helytállási kötelezettség, amely az alábbiakat foglalja magába: o A fogyasztó elsősorban kérheti az áru kijavítását vagy kicserélését. o A kijavítást vagy kicserélést ésszerű határidőn belül o A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. o Amennyiben nincs lehetőség a kijavításra, vagy a kicserélésre, illetve azt a forgalmazó nem vállalja, akkor a fogyasztó árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.

66 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A fogyasztó szavatossági igényét a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül köteles bejelenteni A kellékszavatosság objektív felelősségi forma A gyártó és forgalmazó feltétlen Csak két esetben mentesül a szavatossági kötelezettség alól: 1. Ha a hibát a fogyasztó már a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibáról szóló tájékoztatás a szerződéskötés időpontjában nyilvánvaló volt. 2. Minőségvizsgálati szakvélemény tanúsítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett.

67 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben o Fogyasztói szerződések esetén a határidő a vásárlás napjától számított két év o menthető okból nem tudta érvényesíteni o A szavatossági igény a vásárlástól számított három éven túl már nem érvényesíthető! o A szavatossági időn belül az első hat hónapban a hibás teljesítést vélelmezni kell o Ha a termék az értékesítés időpontjában hibátlan volt, ezt követően a bizonyítási teher megfordul, és a fogyasztónak kell bizonyítani a hibás teljesítést.

68 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben B) Kártérítés : o A forgalmazó kártérítéssel is tartozik. o Csak akkor tartozik a forgalmazó, ha nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható.

69 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben 2. Jótállás fokozott helytállás hibás teljesítés esetén. o A jótállási kötelezettség létre jöhet o a fogyasztó és a forgalmazó közötti önkéntes szerződéssel; o a forgalmazó egyoldalú nyilatkozatával (pl. hirdetés alapján); o jogszabályon alapuló kötelező jótállás révén.

70 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A jogszabályon alapuló kötelező jótállási idő egyes tartós használatra rendelt termékekre (pl. hűtőszekrény, mosógép, lakókocsi) egy év, egyes javító- karbantartó szolgáltatások esetén hat hónap (pl. háztartási gépek, személygépkocsik javítása), lakásépítés esetén három év.

71 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A fogyasztó jótállási igényei azonosak a szavatosságnál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy: o Három munkanapon belül a forgalmazónál csereigényt érvényesíthet. o A kijavítás iránti igényét pedig a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Ha pedig a szerviz úgy nyilatkozik, hogy a termék nem javítható, köteles csereutalványt kiállítani. A fogyasztó a jótállási idő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállásra kötelezett forgalmazó a jótállás teljes időtartama alatt csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett

72 A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A kötelmi jog helye a jogrendszerben A Polgári Törvénykönyv (Ptk) egyik szabályozási részterülete A Ptk szerkezeti felépítése:  Bevezető rendelkezések,  A személyek  A tulajdonjog  A kötelmi jog  A szerződés,  Az értékpapír  Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért  A jogalap nélküli gazdagodás  Egyes szerződések  Öröklési jog  Záró rendelkezések

73 A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A polgári jogi szerződés fogalma  A kötelem leggyakoribb forrása  A vagyoni kapcsolatok tipikus formája  Megállapodás,, meghatározott dolog vagy tevékenység szolgáltatására irányuló viszony 2. A szerződés jellemzői  Konszenzus, akarategyezség  Gazdasági tartalma van  Joghatást vált ki - az állam elismeri és lehetővé teszi a szolgáltatás teljesítésének kikényszeríthetőségét  Feltétele  érvényesség és  hatályosság

74 A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 3. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A szerződés alapelvei  Mellérendeltség  Dominánsan diszpozitív szabályok  Együttműködés a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően  tájékoztatási, értesítési kötelezettség  Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly  A joggal való visszaélés tilalma 4. A szerződéses szabadság elvének tartalmi ismérvei  A szerződéskötés formájának megválasztása  Az írásbeli okiratok típusai  A szerződés típusának megválasztása (tipikus és atipikus szerződések)  A szerződés tartalmának megválasztása

75 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 1. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 1. A szerződés létrejötte A szerződés létrejötte A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata. Szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződéskötés szakaszai:  ajánlat - az ajánlat fogalma- az ajánlati kötöttség (egyoldalú nyilatkozat, nem csak szerződést hanem egyéb kötelmi viszonyt is megalapozhat)  Az ajánlati kötöttség időtartama: célszerű, ha az ajánlattevő határozza meg, cél a kiszámíthatóság megteremtése  a) elfogadás – a szerződés a felek között létrejön  B) eltérő tartalmú elfogadás – ajánlatnak minősül – a felek helyzetének megváltozása  Ajánlati kötöttség megszegése: kártérítés lehetősége

76 A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE 2. Az előszerződés Az előszerződés  Olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak meg, hogy később fogják a végleges szerződést megkötni egymással  Gyakorlati javaslat: Az előszerződésben lehetőség szerint minél több a a végleges szerződésbe kerülő kérdésben kerüljön sor megállapodásra.  Alakiságára a végleges szerződés előírásai vonatkoznak  A bíróság a másik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja.  A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni, ha az előszerződés létrejötte után beállott körülmények miatt az adott fél a szerződés teljesítésére nem képes. Képviselet a szerződéskötés során  Törvényes  Meghatalmazás útján  Szervezeti szabályon alapuló

77 Az állam viszonya a szerződésekhez Az állam viszonya a szerződésekhez 1. Elismeri és támogatja 2. Elismeri, érvényes de állami úton nem kikényszeríthető  Olyan szerződés, amelynek tárgya nem hatósági engedély alapján folyó fogadás vagy szerencsejáték  Elévült kötelmek 3. Az állam nem ismeri el: ezek az érvénytelen szerződések

78 A szerződés érvénytelensége A szerződés érvénytelensége 1. Az érvénytelenség fogalma: Valamilyen formai vagy tartalmi ok miatt a szerződés nem alkalmas az abban meghatározott cél elérésre 2. Az érvénytelenség típusai 2.1. Semmisség : a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat Semmisség : a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.  Semmisségi okok: pl. fizikai kényszer, jogszabályba ütköző szerződés, színlelt szerződés, uzsorás szerződés 2.2.Megtámadhatóság: A megtámadás joga csak meghatározott ideig (1 évig) gyakorolható  Megtámadási okok: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség, tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazása

79 A szerződés tartalma 1. A szerződés tartalma A feleknek a lényeges valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben kell megállapodni. Nem kell megállapodni olyan kérdésekben, amelyet jogszabály rendez. 2. A szerződés tipikus tartalmi elemei 2. A szerződés tipikus tartalmi elemei  A szerződő felek megnevezése, adataik  Szolgáltatás  Ellenszolgáltatás  A teljesítés helye, ideje, módja  Szerződéses biztosítékok  Keltezés, a felek aláírása

80 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem lenne hajlandó teljesíteni 1. Szankciót fokozó biztosítékok – a kötelezett fizetési kézségét erősítő biztosítékok, ha nem lenne hajlandó teljesíteni 1. Foglaló 2. Kötbér 3. Jótállás 4. Jogvesztés kikötése 2. Fedezetet erősítő biztosítékok – ha a kötelezett nem tudna teljesíteni 1. Zálogjog 2. Kezesség 3. Óvadék 4. bankgarancia

81 Szankciót fokozó biztosítékok 1. Szankciót fokozó biztosítékok FOGLALÓ: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más értékes dolog. Nem előleg és nem bánatpénz A teljesítés meghiúsulásáért személy a) az adott foglalót elveszti b) a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie 1.2. A szerződés olyan okból szűnik meg, amiért egyik fél sem felelős: a foglaló visszajár

82 Szankciót fokozó biztosítékok 2. Szankciót fokozó biztosítékok KÖTBÉR: vétkes szerződésszegés esetén járó, előre kikötött pénzösszeg. Csak írásban érvényes 2.1. Funkciója: kártérítési átalány. Ha a kár meghaladja a kötbér mértékét, azt a jogosult külön érvényesítheti Mértéke: szabad megállapodás tárgya, rendszerint a vállalkozási díj meghatározott százaléka, ezreléke Jellemzően késedelmes teljesítés késedelmes teljesítés hibás telesítés hibás telesítés nemteljesítés nemteljesítés esetére kötik ki. esetére kötik ki Pénztartozás késedelmes teljesítésének kötbére: a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni

83 Szankciót fokozó biztosítékok 3. Szankciót fokozó biztosítékok JÓTÁLLÁS: a kötelezett a Ptk-ban előírt általános szabályoknál szigorúbb felelősséggel biztosítja a szerződésszerű teljesítést Tipikusan a hibátlan teljesítésért vállalt felelősség 3.2. A kötelezett csak akkor mentesül ha bizonyítja, hogy a hiba oka a szerződés teljesítése után keletkezett A kötelező jótállás 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító- karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet az egyes javító- karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

84 Szankciót fokozó biztosítékok 4. Szankciót fokozó biztosítékok Jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt. Csak írásban érvényes 4.1. Tipikus esetei: - Adós elveszíti részletfizetési kedvezményét ha késedelembe esik -mobilszolgáltatóknál hűségnyilatkozat megszegése estén a készülék teljes árának megfizetése

85 Fedezetet erősítő biztosítékok 1. Fedezetet erősítő biztosítékok Zálogjog: Amennyiben a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít, a zálogtárgy nyújt fedezetet a követelés kielégítésére. Írásban kell megkötni Zálogjog tárgya: - ingó, ingatlan birtokba vehető dolog - Átruházható jog vagy követelés 1.2. Több zálogjogosult ugyanarra a zálogtárgyra: sorrend a zálogjog keletkezése szerint

86 Fedezetet erősítő biztosítékok 1. Fedezetet erősítő biztosítékok A zálogjog fajai Dolgokon: a) Jelzálog A zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad. - Ingatlan esetében: írásbeli szerződés és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés - ingó esetében: Közjegyzői Kamara zálogjogi nyilvántartásba vétel b) Kézizálog: a zálogtárgy jogosult vagy harmadik személy részére történő átadására kerül sor Vagyonon: jogi személy teljes vagyonára (ingó, ingatlan, jogok, követelések) jön létre) Közjegyzői okiratba foglalás, Közjegyzői Kamara zálogjogi nyilvántartásbavétel

87 Fedezetet erősítő biztosítékok Kezesség Amennyiben a kötelezett nem teljesít, helyette a kezes köteles teljesíteni, c sak írásban lehet érvényesen kikötni 2.1. Típusai: -. rendes (sortartói) kezesség, a kezes megtagadhatja a teljesítést, amíg a kötelezettől behajtható - készfizetői kezesség, a kötelezett nem teljesítése esetén közvetlenül a kezestől hajtható be a követelés - készfizetői kezesség, a kötelezett nem teljesítése esetén közvetlenül a kezestől hajtható be a követelés 2.3. Amennyiben a kezes a kötelezett helyett fizet, ő jogosult a kötelezettel szemben követelni

88 Fedezetet erősítő biztosítékok 3-4. Fedezetet erősítő biztosítékok ÓVADÉK (biztonsági letét, kaució): valamely kötelezettség biztosítására nyújtott biztosíték, tárgya: pénz, takarékbetétkönyv, értékpapír. Amennyiben a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít a jogosult közvetlenül érvényesítheti követelését 4.Bankgarancia A bank arra kötelezi magát, hogy meghatározott feltételek - pl. okmányok benyújtása - esetén és határidőn belül meghatározott összeghatárig fizetést fog teljesíteni a kedvezményezettnek

89 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 1. Szerződés módosítása  1.1.A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát  1.2. Bíróság által, feltételei a) a felek tartós jogviszonyban vannak. b) a szerződés megkötését követően a körülmények lényegesen megváltoztak c) ez a változás az egyik fél számára jelentős és lényeges érdeksérelemmel jár  1.3. Jogszabály által pl. hatósági árváltozás

90 A SZERZŐDÉS EGSZŰNTETÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE A SZERZŐDÉS EGSZŰNTETÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE A szerződés megszüntetése A szerződés megszüntetése 1. A felek által 1.2. kétoldalúan, megegyezéssel a) Felbontás – a megkötés időpontjára visszamenőleg b) Megszüntetés- azonnali hatállyal, vagy a jövőre nézve 1.2. Egyoldalúan a) Felmondás a) rendes felmondás b) rendkívüli felmondás b) Elállás 2. Egyéb okból a) Bíróság által A szerződés megszűnése 1. A teljesítéssel 2. A határozott idő leteltével 1. Valamelyik fél halála

91 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A szerződésszegésről általában, a szerződésszegés közös szabályai 2. Ptk. Által külön nevesített szerződésszegési esetek: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) A hibás teljesítés, d) A teljesítés lehetetlenné válása, e) A teljesítés megtagadása

92 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 2. A jogosult és a kötelezett késedelme A jogosult és a kötelezett késedelme 1. A kötelezett késedelme A késedelem alatt a szerződés nemteljesítését értjük kikötött teljesítési határnapon vagy teljesítési határidő lejáratakor. A KÉSEDELMI KAMAT MÉRTÉKE: a) A jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű b) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok részben eltérőek: - A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege - A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap elteltével esedékes - A felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamat a bíróság megváltoztathatja.

93 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogosult késedelme Esetei:  szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el,  elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon,  nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza.

94 11. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A hibás teljesítés  A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.  Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése.  A kötelezett a hibás teljesítésért felelőséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak.  Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg.  Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, vagy árleszállítást, meghatározott feltételek esetén elállhat a szerződéstől

95 10. A SZERZŐDÉSSZEGÉS Teljesítés lehetetlenné válása  Egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.  A kötelezett a felelős, a jogosult kártérítést követelhet.  A jogosult a felelős a kötelezett szabadul tartozása alól.

96 11. Felelősség a szerződésen kívül 1. I. A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai 1. Kártelepítésnek négyféle módja:  aki a kárt jogellenes és felróható magatartásával okozta, kártérítésre köteles  aki a kárt jogos magatartással idézte elő kártalanításra kötelezett,  ha a károsultnak biztosítása van, akkor kár esetén a biztosító fizet,  ha a kár megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, akkor a károsult a kárát maga kénytelen viselni (kárveszélyviselés).

97 11. Felelősség a szerződésen kívül Kártérítési felelősség négy feltétele:  kár bekövetkezte,  jogellenes magatartás a károkozó részéről,  okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között,  vétkesség a károkozó részéről.

98 11. Felelősség a szerződésen kívül 3. II. A polgári jogi kártérítési felelősség különleges esetei 1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk (fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károk) 2. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott. 3. Az alkalmazott, a képviselő és megbízott károkozása 4. Az állattartók felelőssége 5. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 6. A nem vagyoni kár

99 A szerződések tipizálása I. 1. Gazdasági cél szerint: 1.1. Adásra irányuló szerződések  Adásvételi szerződés  Szállítási szerződés  Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés  Csereszerződés  Ajándékozási szerződés  Közüzemi szerződés  Pénzszolgáltatásra irányuló szerződések (kölcsön, hitelszerződések) 1.2. Eredménykötelmek  Alaptípus: Vállalkozási szerződések – ezen belül  Építési, tervezési, szerelési  Kiadói szerződés  Kutatási szerződés

100 A szerződések tipizálása II. 1. Gazdasági cél szerint: 1.3. Ügyviteli szerződések, gondossági kötelmek Alaptípus: Megbízási szerződések – ezen kívül  Bizományi szerződés  Szállítmányozási szerződés  Bankszámla, folyószámla szerződése  Letéti szerződés 1.4. Használati szerződések  Bérleti szerződés  Haszonkölcsön szerződés  Licencia szerződés 1.5. Helytállásra irányuló szerződések  Biztosítási szerződés 1.6. Organizációs célú szerződések  Társasági szerződések

101 A szerződések tipizálása III. 2. A szerződés ötvözöttsége szerint: 2.1. A Ptk-ban meghatározott tipikus szerződések A tipikus szerződéseken belül altípusok pl. biztosításon belül pl. biztosításon belül  vagyonbiztosítás  Felelősségbiztosítás  Életbiztosítás stb Vegyes szerződések A nevesített szerződések ötvözetei  Pl. lízing, adásvétellel vegyes csere, megbízással vegyes vállalkozás 2.3. Atipikus szerződések Speciális, a Ptk-ban nem szereplő szerződések  Pl. konzorciális szerződések, együttműködési megállapodások

102 Egyes tipikus gazdasági szerződések adásvételi szerződés 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Vevő 1.2. Kötelezett: Eladó 2. A szerződés tárgya: Forgalomképes dolog 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) A dolog tulajdonjogának átruházása (jogszavatosság, kellékszavatosság) b) A dolog birtokba adása 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Vételár megfizetése b) Dolog átvétele 4. Az adásvétel különleges esetei 4.1. Az elővásárlási jog 4.2. Visszavásárlási jog 4.3. Vételi jog

103 Egyes tipikus gazdasági szerződések szállítási szerződés 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megrendelő 1.2. Kötelezett: Szállító 2. A szerződés tárgya: Tulajdonjog későbbi időpontban történő átruházása, fajta szerint meghatározható dolog (szabvány, típus) általában ipari termék 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Meghatározott dolog előállítása és tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása b) A dolog átadása 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Vételár megfizetése b) Dolog átvétele

104 Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megrendelő 1.2. Kötelezett: Vállalkozó 2. A szerződés tárgya: Munkával elérhető eredmény létrehozása, mennyiségileg és minőségileg meghatározható dolog, amit a vállalkozó tervez, épít, üzembe helyez, megjavít stb. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Eredmény szolgáltatása, átadása, határidőben b) A megrendelő utasításainak betartása, figyelmeztetése ha szakszerűtlen az utasítás c) Az alvállalkozó magatartásáért való felelősség d) A megrendelő értesítési kötelezettsége az esetleges akadályokról e) A megrendelő ellenőrzési jogának biztosítása f) A szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatás

105 Egyes tipikus gazdasági szerződések vállalkozási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) A munkafeltételek biztosítása b) Ellenőrzési kötelezettség (ha jogszabály, vagy szerződés előírja) c) A vállalkozó birtokába kerülő vagyontárgyat zálogjog terheli d) A szerződés tárgyát képező eredmény átvétele e) A vállalkozói díj és költségek átvétele 4. Speciális szabályok: a) A megrendelő korlátlan elállási joga b) A lehetetlenülés szabályai a vállalkozói díjra nézve 5. A szerződés egyes altípusai: a) Fővállalkozási szerződés b) Építési szerződés c) Szerelési szerződés d) Tervezési szerződés

106 Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Megbízó 1.2. Kötelezett: Megbízott 2. A szerződés tárgya: Gondos és szakszerű ügyintézés. A megbízott a tőle elvárható legjobb tudás és gondossá mellett vállalja el valamely ügy, feladat elintézését, ellátását. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Az ügy gondos és szakszerű ellátása b) Almegbízott magatartásáért való felelősség c) A megbízó utasításainak betartása d) Szakszerűtlen utasításra való figyelmeztetés e) Jogszabályba ütköző utasítás megtagadása f) Tájékoztatási, titoktartási kötelezettség g) Elszámolási kötelezettség

107 Egyes tipikus gazdasági szerződések megbízási szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) A díj ( sikerdíj, jutalék) és költségek megfizetése b) Törvényes zálogjog a megbízott birtrokába jutott vagyontárgyakon c) Egyetemleges kártérítési felelősség a megbízott által harmadik személynek okozott károkért 4. Speciális szabályok: a) A megrendelő korlátlan felmondási joga, a megbízottat alapos esetén megillető felmondási jog b) A felmondási jog korlátozása semmis 5. A szerződés egyes altípusai: a) Bizományi i szerződés b) Képviseleti megbízás c) ügynöki szerződés d) Összetett vegyes piaci megbízások (pl. értékpapír forgalomba hozatal e) Kutatási szerződések

108 Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: Bérlő 1.2. Kötelezett :bérbeadó 2. A szerződés tárgya: Használati jog- jellemzően ingó vagy ingatlan bérleti jogának - időleges átruházása. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) A dolog időleges használatba/birtokba adása b) Kellékszavatosság és jogszavatosság c) Bizonyos költségek viselése 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Bérfizetés b) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadások c) Értesítési kötelezettség d) A bérlő nem jogosult a dolgot albérletbe adni e) Visszaadási kötelezettség a bérlet megszűnése után f) Törvényes zálogjog terheli a bérlő ingatlanbérleménybe bevitt vagyontárgyait g) A bérbeadó ellenőrzési jogának tűrése

109 Egyes tipikus gazdasági szerződések bérleti szerződés II. 4. Speciális szabályok: a) Az elvitel joga a bérlőt illeti meg, állagsérelem nélkül b) A visszatartás joga c) A feleket megillető határidőhöz kötött felmondási jog d) A bérlő halála esetén a az örökösöket határozott idejű szerződés esetén is megilleti a rendes felmondási jog 5. Önállósult típusai: a) Lakásbérlet (speciális tárgya: lakás, külön törvényi szabályozás alá tartozik) b) Haszonbérlet (speciális tárgya: mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog.

110 Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: lízingbevő 1.2. Kötelezett: lízingbeadó 1.3. Közvetett lízing esetén harmadik fél: szállító, akitől a lízingbeadó megvásárolja lízing tárgyat – ő nem részese a lízingszerződésnek, hanem külön adásvételi vagy szállítási szerződést köt a lízingbeadóval 2. A szerződés tárgya: Valamely dolog megvásárlása, bérbeadása, majd a dolog tulajdonjogának későbbi időpontban történő átruházása – ingó vagy 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) A meghatározott dolog bérbeadása b) A dolog tulajdonjogának átruházása a bérleti futamidő végén maradványértéken 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) Lízingdíj fizetése b) Lízingtárgy átvétele, rendeltetésszerű használata c) Automatikus vétel esetén a dolog megvásárlása, átvétele a futamidő végén

111 Egyes tipikus gazdasági szerződések lízing szerződés II. 4. Speciális szabályok: a) Az általános szabályoktól eltér a lízingbeadó szavatossági felelőssége ( a szavatossági jogokat általában a lízingbevevő közvetlenül a szállítóval szemben érvényesíti b) A dologra a biztosítási szerződést nem a tulajdonos lízingbeadó, hanem a lízingbevevő köti ( a kedvezményezett /biztosított/ viszont a tulajdonos/ c) A kárveszélyt az átvételtől a lízingbevevő viseli d) Sok esetben a szállítótól a lízingtárgyat már eleve maga a lízingbevevő veszi át

112 Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés I. 1. A szerződés alanyai: 1.1. Jogosult: franchise átvevő 1.2. Kötelezett: franchise átadó 2. A szerződés tárgya: Franchise rendszer használati jogának átadása. A franchise rendszer immateriális vagyoni jogok (licencia, know-how, védjegy, termék előállításának részletes leírása, értékesítési módszer, szervezési ismeret stb.) összességét jelenti. 3. A szerződés tartalma: 3.1. A kötelezett kötelezettségei: a) Know-how és kapcsolódó egyéb jogok és ismeretek átvevőre történő átruházása b) A know-how teljes körű megismertetése az átvevővel c) Átvevő betanítása d) Egyes marketing költségvonzatok viselése e) Adott esetben a know-how fejlesztése

113 Egyes tipikus gazdasági szerződések franchise szerződés II. 3. A szerződés tartalma: 3.2. A jogosult kötelezettségei: a) A know-how rendeltetésszerű, lehető leghatékonyabb használata b) Belépési díj fizetése c) Ún. royalti fizetése ( a forgalomból az átadó százalékos részesedése) d) Reklámozási költségek egy részének fizetése e) Az átadó ellenőrzési jogának tűrése f) Működési adatok szolgáltatása az átadó részére 4. Típusai: a) Termelési b) Értékesítési c) Szolgáltatási

114 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben 1. Szavatosság Jogintézmény a szavatosság, mely azt jelenti, hogy a gyártó, illetve a forgalmazó felelős azért, hogy az áru, vagy a szolgáltatás meghatározott követelményeknek eleget tegyen. Ezek a követelmények az alábbiak: o A jogszabály által meghatározott minőség o A szerződésben meghatározott mennyiség. o A rendeltetésszerű használatra alkalmasság. o Használati utasítás adása. o A szerződésben kikötött speciális feltételek.

115 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A felelősség kétszintű: o beáll a kellékszavatosság, és o indokolt esetben a kártérítési kötelezettség

116 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A) Kellékszavatosság – A kellékszavatosság olyan feltétlen, a törvény által szabályozott helytállási kötelezettség, amely az alábbiakat foglalja magába: o A fogyasztó elsősorban kérheti az áru kijavítását vagy kicserélését. o A kijavítást vagy kicserélést ésszerű határidőn belül o A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. o Amennyiben nincs lehetőség a kijavításra, vagy a kicserélésre, illetve azt a forgalmazó nem vállalja, akkor a fogyasztó árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.

117 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A fogyasztó szavatossági igényét a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül köteles bejelenteni A kellékszavatosság objektív felelősségi forma A gyártó és forgalmazó feltétlen Csak két esetben mentesül a szavatossági kötelezettség alól: 1. Ha a hibát a fogyasztó már a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibáról szóló tájékoztatás a szerződéskötés időpontjában nyilvánvaló volt. 2. Minőségvizsgálati szakvélemény tanúsítja, hogy a hiba oka a vásárlás után keletkezett.

118 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben o Fogyasztói szerződések esetén a határidő a vásárlás napjától számított két év o menthető okból nem tudta érvényesíteni o A szavatossági igény a vásárlástól számított három éven túl már nem érvényesíthető! o A szavatossági időn belül az első hat hónapban a hibás teljesítést vélelmezni kell o Ha a termék az értékesítés időpontjában hibátlan volt, ezt követően a bizonyítási teher megfordul, és a fogyasztónak kell bizonyítani a hibás teljesítést.

119 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben B) Kártérítés : o A forgalmazó kártérítéssel is tartozik. o Csak akkor tartozik a forgalmazó, ha nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható.

120 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben 2. Jótállás fokozott helytállás hibás teljesítés esetén. o A jótállási kötelezettség létre jöhet o a fogyasztó és a forgalmazó közötti önkéntes szerződéssel; o a forgalmazó egyoldalú nyilatkozatával (pl. hirdetés alapján); o jogszabályon alapuló kötelező jótállás révén.

121 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A jogszabályon alapuló kötelező jótállási idő egyes tartós használatra rendelt termékekre (pl. hűtőszekrény, mosógép, lakókocsi) egy év, egyes javító- karbantartó szolgáltatások esetén hat hónap (pl. háztartási gépek, személygépkocsik javítása), lakásépítés esetén három év.

122 Polgári jogi eszközök a fogyasztóvédelemben A fogyasztó jótállási igényei azonosak a szavatosságnál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy: o Három munkanapon belül a forgalmazónál csereigényt érvényesíthet. o A kijavítás iránti igényét pedig a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. Ha pedig a szerviz úgy nyilatkozik, hogy a termék nem javítható, köteles csereutalványt kiállítani. A fogyasztó a jótállási idő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállásra kötelezett forgalmazó a jótállás teljes időtartama alatt csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett


Letölteni ppt "Verseny- és reklámjog Dr. Kovács László 2009.. I. A VERSENY- ÉS REKLÁMJOG ALAPVETŐ JOGSZABÁLYAI 1. Versenyjog Versenytörvény: A tisztességtelen piaci."

Hasonló előadás


Google Hirdetések