Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2006. május 12 Ujhelyi Tamás A vadászkutya kiképzése A vizsla kiképzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2006. május 12 Ujhelyi Tamás A vadászkutya kiképzése A vizsla kiképzése."— Előadás másolata:

1 2006. május 12 Ujhelyi Tamás A vadászkutya kiképzése A vizsla kiképzése

2 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A vadászkutya… „Sok vadász úgy képzeli, hogy a vadászkutya már úgy van teremtve – csak ki kell vele menni vadászni és az embernek még a gondolatait is eltalálja. Ezért ér azután sok vadászt keserű csalódás és ezért megy el a kedve a vadászkutyától. Bizony a vadászkutyához érteni kell! A vadászkutyával való bánás is egy külön tudomány, amelyet el kell sajátítani. A vadászkutya csak akkor szolgálhat segítségével, ha ismerjük képességeit, tulajdonságait, hajlamait, ha tudjuk hogyan bánjunk vele, ha tudjuk azt, miképpen vadásszunk vele különféle terepeken, különböző vadra.” (Felix Endre 1948)

3 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai – Az inger a külső vagy belső környezet valamilyen változása, amely az ingerlékeny szövetben kialakítja az ingerületi folyamatot. Az inger hatásossága függ az erősségétől, a behatás gyorsaságától, valamint az időtartamtól, amelyen keresztül az inger kifejti a hatását az ingerlékeny szövetre. – Az ingerek lehetnek fény, hő, hang, elektromos, vegyi, mechanikai tulajdonságúak. Ahhoz, hogy bármelyik típus ingerhatást váltson ki, vagy valamilyen érzetet keltsen, el kell érnie egy bizonyos erősséget. Minél erősebb az inger, annál rövidebb ideig kell hatnia, hogy az érzet kialakuljon. Azt a csekély erősségű ingert, amely megfelelő időtartamú behatás esetén ingerületi folyamatot vált ki, ingerküszöbnek nevezzük.

4 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai – Az ingerlékenység a szervezetnek az a tulajdonsága, hogy – mint külső és belső ingereket – képes felfogni a külső környezet hatásait, valamint saját belső állapotának megváltozását, s ezekre életfolyamatok megváltoztatásával válaszol. Az ingerlékenység valamennyi élő sejt tulajdonsága, az érzéksejtek pedig egyenesen az ingerek felfogására, ingerületképzésre és ingerületvezetésre specializálódtak. Az ingerület az inger hatására az ingerelt szövetben létrejövő folyamat. Bármilyen természetű az inger, az általa kiváltott ingerület természete az ingerelt szövettől függ. Így az idegben ingerületvezetés, a mirigyben váladékképződés, az izomban összehúzódás, stb. jelentkezik.

5 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai Reflex és a reflexív – Az idegrendszer működésének az alapja a reflex, amely törvényszerű kapcsolat a külső vagy a belső környezetből származó inger és a szervezet meghatározott tevékenysége között. A reflexnek, mint alapvető működési egységnek, illetve az egész idegműködés építőkövének a fogalma a kutya nevelése és kiképzése szempontjából igen nagy jelentőségű. – Reflexnek nevezzük az ingerületnek azt az útját, amely felfogó készülékből idegi úton vezet a végrehajtó szervhez. A reflex az idegrendszer működésének egysége. – Reflexív az a pálya, amelyen az egész reflexfolyamat végbemegy. A reflexív az idegrendszer anatómia egysége.

6 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai Reflex és a reflexív Részei: – - az ingerfelvevő készülék (receptor); – - az érzőideg, amely a központi idegrendszerbe vezeti az ingerületet; – - a központi idegrendszer elemző része; – - a kifelé vezető ideg, amelyen a válasz halad; – - a végrehajtó szerv, például az izom.

7 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltétlen reflex – A reflexek egy része öröklött, ezeket feltétlen reflexnek nevezzük. Ilyen például a táplálék látványának hatására meginduló nyálképződés vagy a pupillareflex. Az ingert feltétlenül követi a megfelelő reakció. A feltétlen reflexek az idegrendszer alacsonyabb régiói működésének eredményeképpen keletkeznek, s lehetővé teszik a szervezet környezethez való merev és ösztönös alkalmazkodását. – A feltétlen reflex a receptor által felfogott inger idegingerületté való átalakítása az idegsejtben, majd az ingerület átvezetése a reflexközponton keresztül a végrehajtó szervre, amely megindítja a válaszműködést. Ezek a reflexek mindig törvényszerűen azonos módon játszódnak le. – Ezek a reflexek mindig gépiesen, azonos módon mennek végbe, és az állattal vele születnek, tehát az elődöktől öröklöttek.

8 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltétlen reflex – A feltétlen reflexek a kutya születésétől a haláláig, a megfelelő inger hatására azonos módon mennek végbe. Nem függenek semmilyen külső feltételtől azon az ingeren kívül, amely minden esetben gépies pontossággal kiváltja azokat. – Feltétlen reflex a nyálelválasztási reflex is, amely akkor keletkezik, amikor a kutya szájába táplálék kerül. Ez ingerli a nyelven lévő ízlelőbimbókat. Ezekben az érzékelő készülékekben ingerületek keletkeznek, amelyek a központi idegrendszerbe jutnak, ott visszatevődnek a centrifugális pályákra, itt áthaladva eljutnak a szájüregben lévő nyálmirigyekbe. A nyálmirigyek ennek hatására megkezdik a nyálelválasztást. Ez a reflex is öröklött, és mindenkor kiváltható, ha a kutya szájába táplálék jut. – Az ösztönök összetett, bonyolult feltétlen reflexek. Az ösztön a kutya lét- és fajfenntartását célzó, veleszületett feltétlen reflexek szövevényes kombinációja.

9 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex Hajtsuk végre az alábbi kísérletet: – Megfújunk egy sípot, s közvetlenül utána adjunk a kutyának egy darab húst. (Behívás, jutalomfalat) Mintegy harmincszor megismételjük ezt az eljárást. Később csak sípolunk, de a kutya nem kap húst. Ekkor megfigyelhetünk egy érdekes jelenséget. A kutya nyugtalan lesz, várja, hogy mikor adjuk már oda a húst, és a nyálképződés megindul. – Kialakítottunk egy új reflexet: bármikor megfújjuk a sípot, a kutya nyálelválasztása megindul, és magatartásával elárulja, hogy várja a táplálékot. Ezzel a reflexszel nem rendelkezik minden kutya, azaz nem veleszületett. – Ez az új reflex nem tartós! Ha ugyanis a kutyának ismét sípolunk, anélkül, hogy utána minden esetben húst adnánk, ahogyan már megszokta azt, akkor a kiépített reflex bizonyos idő múlva eltűnik. A kutya a sípszóra nem termel nyálat, és újból úgy viselkedik, mintha a sípszó teljesen közömbös inger lenne a számára.

10 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex – Ez az új reflex tehát csak meghatározott körülmények között, és csakis bizonyos feltételek mellett marad meg. Ezt nevezzük feltételes reflexnek. Amennyiben ezek a bizonyos feltételek nem állandósulnak, akkor a reflex megszűnik, kialszik. – A feltételes reflex kialakításakor olyan zavartalan körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az új reflexek keletkezését. Ez azt jelenti, hogy a reflex kialakítása zajmentes helyiségben történjen, csak így lehet kizárni a külső, zavaró körülményeket. – Az agykéregben létrejövő feltételes reflexek hihetetlenül bonyolult halmaza alkotja a kutya viselkedésének alapját. Feltételes reflex esetén, a feltétlen és feltételes inger közötti tér- és időbeli kapcsolat alapján a közömbös feltételes inger váltja ki a reakciót. A semleges inger a legtöbb esetben megelőzi a feltétlen ingert.

11 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex – A feltételes reflex élettani alapja az azonos időben ingerelt feltétlen és feltételes ingerközpontok között kialakult időleges idegkapcsolat. Tehát, ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor nem alakul ki a reakció, azaz kialszik a feltételes reflex. – A feltételes reflex kialakulásának vannak törvényszerűségei. Bármely inger, vagy annak kioltása megfelelő körülmények között feltételes ingerré alakítható, más szóval minden ingerváltozás kiválthat feltételes ingert. A feltételes reflex akkor jön létre, ha a feltételes ingert azonnal követi a feltétlen inger, s bizonyos ideig együtt hatnak. Fordított sorrendben a feltételes reflex kialakítása lehetetlen. – Ha egy hosszan tartó feltételes inger megszűnését nyomban feltétlen inger követi, akkor kialakul a feltételes reflex, de késve nyilvánul meg. Minél erősebb a külső inger, annál erősebb a reflex, sőt, csökken az időkülönbség is.

12 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex – A feltételes reflex eltűnhet, ha többször egymásután nem kapcsolódik ahhoz a feltétlen reflexhez, amelynek alapján kialakult, vagyis, ha nem erősíti meg az alapját képező feltétlen reflex. (Következetesség fontossága a kiképzés során!) Állandóan erősíteni, szilárdítani kell a feltételes reflexet, ha azt akarjuk, hogy az fennmaradjon, azaz ki ne aludjék. A feltételes reflex kialvására akkor kerül sor, ha nem kap elegendő és rendszeres erősítést, ha nem rögzítődik újra és újra. Minden tanítás állandó ismétlést, gyakorlást igényel. Amint abbahagyunk egy engedelmességi gyakorlatot, észrevehetjük, hogy kutyánk fegyelme lazul, egyre inkább engedetlenné válik. Az ismétlés a tudás anyja!

13 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A reflexlánc – Ha hosszabb időn keresztül ugyanabban a sorrendben ismételjük a reflexek kiváltását, akkor megfigyelhetjük, hogy azok megerősödnek, egyúttal igen nagy pontossággal és szabályossággal jelennek meg. Amennyiben megváltoztatjuk a reflexek sorrendjét, azt tapasztaljuk, hogy a reflexek meggyengülnek, majdnem eltűnnek. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy kutya szűköl, nyugtalanná válik. Ha újra eredeti sorrendben működtetjük a reflexeket, akkor helyreáll a rend. – Az így kialakított feltételes reflexek között valamiféle új kapcsolat jött létre. Ezt nevezzük reflexláncnak. A reflexlánc nem más, mint a reflexek olyan egymás utáni kapcsolódása, amelyiknél az egyik reflextevékenység ingerként kiváltja a következő reflexet. Egy ilyen feltétel nélküli reflexlánc a kutya evése, mozgása, ürítése, stb.

14 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex és a nevelés-kiképzés – A kiképzés célja, hogy felhasználjuk a kutya természetes adottságait, az éberséget, az őrző-védő hajlamot, a kiváló szaglóképességet a feltételes reflexeinek kialakítása, a különböző feladatok eredményesebb végrehajtása érdekében. A kiképzés alapvetően nem más, mint az egyszerű és bonyolult reflexek kialakítása, azok rögzítése, valamint kialvásuk megakadályozása. – A tanulás lényegében alkalmazkodás, öröklött feltétlen reflexekre épülő, a változékony környezeti hatásokhoz igazodó feltételes reflexek kialakítása és szükség szerinti gátlása révén. – A tanulékonyság a kutya alapvető tulajdonsága, de ebben jelentős különbségek lehetnek a fajták, sőt az egyes egyedek között is.

15 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés elméleti alapjai A feltételes reflex és a nevelés-kiképzés – A kiképzés alapja a feltételes reflexek kiépítése. Amit a kutya tanulása, nevelése, kiképzése, szoktatása névvel jelölünk, nem más, mint meghatározott külső ingerek és választevékenységek közötti kapcsolat. A kiképzés során a kutyára feltétlen és feltételes ingerekkel hatunk. Elsősorban a kutyával veleszületett feltétlen ingerek közül – védekezési, tájékozódási reflexek – kell alkalmazni, amelyekre alapozzuk a kiképzést, mivel ezek segítségével egyéb reflexek könnyen kialakíthatóak. Természetesen feltétlen ingerként alkalmazzuk egyes cselekvések tanításakor a bőrre, az izmokra ható mechanikai ingereket, például a pórázrántást, a far lenyomását az ülés tanításakor, stb.

16 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés segédeszközei A kiképzéshez különböző segédeszközök használata nagy jelentőségű. – Póráz – a legfontosabb eszköz. – Az alapkiképzésnél minden feladatnál nélkülözhetetlen, mert már a kezdetén tudatosítani kell a kutyával, hogy megszökni nem lehet, a gazda hatása alól nem vonhatja ki magát. A kiképzés során kell egy rövid – 1,5-2 m -, és egy hosszú – 8-10m – póráz. – Szöges nyakörv – nem annyira a fájdalom okozása, mint inkább az ősi ösztönök – falkavezér harapása – a jelentősége. – Síp – különösen a szaruból készült, dupla hangú síp ajánlható, mely az egyik oldalán sima, éles hangot ad, a másik végén pedig a sípban lévő kis golyócska segítségével trillázó hangot ad. Beszerzésénél nagyon vigyázzunk arra, hogy a síp kis és nagy erővel fújva is egyaránt éles tiszta hangot adjon.

17 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés segédeszközei – Könnyű apportfa – az első elhozási gyakorlatoknál használjuk. Ez általában puhafából készül, melynek a középső hengeres részét kender madzaggal tekerjük be. Az is jó, ha fácántollakkal, vagy nyúlszőrrel vonjuk be a fogásra szánt részt. – Nehéz apportfa – nagyobb kutyák számára nélkülözhetetlen. Ez is fából készüljön, s lehetőleg tárcsákkal változtatható tömegű legyen. (2- 8 kg). – Vérebvezeték – az alapkiképzéshez még nem szükséges, de hozzátartozik a kiképző felszereléséhez. Jó, ha egy darabból van, nem összevarrott, s legalább 8-10 m hosszú legyen. – Csúzli – a kutya váratlan megbüntetéséhez a hatótávolsága miatt is kitűnő eszköz. Kitűnően alkalmazható a helytelen cselekedetkor, feltéve ha sikerül eltalálnunk a helytelenkedőt.

18 2006. május 12. Ujhelyi Tamás A kiképzés segédeszközei – Kitömött bőrök – nyúl-, rókabőrök kitömésével változatossá tehetjük az elhozási gyakorlatokat. Ezzel rászoktathatjuk a változatos tárgyak elhozására is. Helyes, ha a kitömött gerezna nagyságához mérten különböző tömegűre készítjük el. – Teletakt – elektromos nyakörv, mely a távoli kiképzésben nyújthat segítséget. Csak végső esetben használjuk, ameddig lehet, a hagyományos eszközöket használjuk. Használatában nagy veszély van, mert nincs tényleges, fizikailag érezhető visszajelzés a kiképző számára. Meglehetősen drága. – Lépésszámláló – vonszalékok, csapák készítésekor nyújthat segítséget. Későbbiekben, utánkereséskor is nagy hasznot hajt. Információ!

19 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv vizslák részére – Vadászni csak kiképzett vizslával szabad. A kiképzetlen vizsla zavarja a vadászatot. – Jó vizslánk csak tervszerű kiképzéssel lehet. – A kiképzést csak a kiképzésre érett vizslával kezdjük el (1 éves kor körül, általában a születést követő év tavaszán). – A kiképzés megkezdése előtti időszakot használjuk fel a fiatal vizsla előkészítésére.

20 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kölyök kiválasztása… Melyiket válasszam??

21 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kölyök kiválasztása…

22 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv vizslák részére Nevelés a kiképzési korig – A választástól kezdődően gondoskodjunk a helyes táplálásról. Mennyiségileg és minőségileg a fejlődő szervezet kielégítő táplálékról kell gondoskodni. A hiányos táplálás fejlődési elégtelenséget eredményez, és ez később a kutya teljesítőképességét erősen befolyásolja. – Mindig bánjunk kedvesen a fiatal vizslával, hogy kifejlődjön a feltétlen szükséges bizalom a kiképzővel szemben. – Tartsuk tisztán, távolítsuk el a fiatal vizslából a külső és belső élősködőket. A szükséges védőoltásokat adassuk be. – Dicsérjük sokat a fiatal vizslát. A dicséretet mindig érezze jutalomnak (jutalomfalat). Nagy hasznát vesszük ennek később.

23 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv vizslák részére Nevelés a kiképzési korig – Ha csak mód van rá, vigyük ki területre. Keressünk vadat, és a vad fekvőhelyén, csapásán ismertessük meg a vad szimatát a kutyával. Ne engedjük a vadat űzni! – Szoktassuk pórázra, és kezdettől fogva szoktassuk ahhoz, hogy a bal láb mellett nyugodtan kövesse gazdáját. – Szoktassuk a helyére. Parancsra menjen a helyére és feküdjön le. A helyén soha ne büntessük. – Parancsot csak akkor adjunk, ha a kutya már tudja, hogy mit kell tennie, mit várunk el tőle.

24 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv vizslák részére Nevelés a kiképzési korig – Az előkészítő szakaszban lehetőleg minden büntetést mellőzzünk, mert ez esetleg bizalmatlanságot kelthet a fiatal vizslában. – Biztosítsuk a napi mozgást. Ahogy fejlődik, mindig többet mozogjon a kutya. Csak a sok mozgás biztosítja a belső szervek megfelelő fejlődését és azt az edzettséget, amelyre a kutyának a későbbi munka során feltétlenül szüksége van. Eleinte gyalog vigyük. Jó, ha van játszópajtás, mert azzal jól kifuthatja magát. Ahogy erősödik, futtassuk kerékpár után. Vigyázzunk, hogy a futással ne erőltessük túl, tartsuk be a fokozatosság elvét. Tavasszal kezdjük meg a fiatal vizsla előkészítését a kiképzéshez.

25 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Adottságok - vizsgálatuk Az első időszakban a kiképzőnek a vizsla adottságaira kell különös tekintettel figyelnie, ezek a következők: – Orrjóság – Keresési hajlam – Vadmegállási hajlam – Idegállapot – Engedelmesség vizsgálata.

26 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Adottságok - vizsgálatuk Orrjóság Biztosítsunk vizslánknak minél több alkalmat, hogy a kutya használja az orrát. Sűrűségekben, gazosokban rejtsünk el olyan tárgyakat (pl: csontot, labdát), amelyet a kutya szeret. Figyeljük a kutyát, hogy jelzi e a tárgyat, és ha igen, akkor azt hogyan teszi. A legjobb, ha vadszimaton is gyakorolhat a kutya.

27 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Adottságok - vizsgálatuk Keresési hajlam – A keresési hajlam vizsgálatakor azt vizsgáljuk, hogy a van e hajlama a terep átkutatására, és azt hogyan végzi. Van e kitartása. – Tavasz kezdetén már szoktassuk hozzá, hogy keresgéljen. Ne engedjük túl messze, figyeljen ránk, és lehetőleg jobbra is és balra is keresgéljen. Ha hívjuk, jöjjön hozzánk. Az orrát használja, hagyjuk keresni. Ezt a gyakorlatozást már mindig csak egyedül végezheti a kutya, a játszótárs már zavarja, nem figyel a feladatra.

28 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Adottságok - vizsgálatuk Vadmegállási hajlam A vadmegállás örökölt hajlam. Nem minden kutyánál jelentkezik ugyanabban a korban. Van, amelyiknél egészen fiatalon, van amelyiknél csak később. Vadmegálláshoz a kutyának alkalmat kell biztosítani. Ha valamit meglát, megállja, lassan menjünk mellé, és nagyon dicsérjük meg. Ha beleszalad a vadba megállás nélkül, pórázon vezessük a vad felé és nyugtatgassuk. A legcsekélyebb állás jelére nagyon dicsérjük meg.

29 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Adottságok - vizsgálatuk Idegállapot Az idegállapotot munka (keresés) közben kell elbírálni. A kutya nem lehet lövésfélő. Szoktassuk hozzá a lövéshez. Minden lövésnél kezdetben vegyük pórázra, ha nem mutat félelmet, engedjük szabadon, de minden lövés után dicsérjük meg.

30 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Adottságok - vizsgálatuk Engedelmesség A fiatal vizslát keresés vagy csak egy egyszerű séta közben is hívjuk magunkhoz időnként. Nem rossz, ha ilyenkor – alkalmanként egyszer- egyszer – jutalomfalattal erősítjük meg a feladat végrehajtását. Ha a behívásra a fiatal vizsla örömmel jön, hívjuk be akkor is, amikor valami leköti a figyelmét.

31 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – A kiképzés alatt a fokozatosságot be kell tartani! Csak akkor térjünk át az új feladatra, ha az előbbi már tökéletesen megy. Lehetőleg naponta foglalkozzunk a kutyával, ha csak 5-10 percet is. Ennyi időt viszont minden nap szánjunk rá! – A kutya csak állandó ismétléssel tanul. Az ismétlés nagyon fontos! Ha gyengébb a kutya teljesítménye, intenzívebben kell gyakorolni. A sietség felszínes eredményt hoz. A kiképző legfőbb erénye a TÜRELEM! – A kiképzés előrehaladtával kombináljuk a gyakorlatokat, így tegyük változatossá a gyakorlást a kutya számára.

32 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok A kiképzés eredményessége, a szorgalmas gyakorlás mellett szinte kizárólag attól függ, hogy a kiképző mennyire tudja magát beleélni a növendék „lelkivilágába”. (Dr. Carl Tabel)

33 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Miért szükséges a kényszer? A csoportokban kialakuló rangsorviszonyok kényszer útján jönnek létre. A csoportban a rangsor szerint elfoglalt helyet harc árán szerzik meg a csoport tagjai. Ez felel meg a kutya természetének. A kényszer a kiképzés alapfeltétele!

34 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Mit értünk kényszer alatt? – A kényszer nem botot, korbácsot, éheztetést, verést jelent! Már a póráz használata is kényszerítés! A póráz megakadályozza a kutyát a gazdától való eltávolodásban, és arra kényszeríti, hogy gazdájával maradjon. A kemény tiltó parancs „Fuj!” a következő fokozat. A szöges nyakörv, mint kényszerítő eszköz szinte minden kutyánál nélkülözhetetlen, természetesen a kutya érzékenységéhez mérten. – Csak kényszerítéssel, kényszerítő eszközökkel tudjuk abszolút következetességgel akaratunkat a kutyára kényszeríteni. A verés nem tartoznak az eszközök közé!

35 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Mit értünk kényszer alatt? – A kiképzésnél alapvetően két, klasszikusnak nevezhető módszerről beszélhetünk. Az egyik a játékos módszer, ahol nem a fájdalomérzet felkeltésével, hanem enyhébb, a szükséghez mért erő kifejtésével kényszerítjük a kutyát, s a parancs teljesítését dicsérettel, jutalomfalattal erősítjük. A jutalom a kényszeridomítás során sem maradhat el, azonban a parancs végrehajtását – általában szöges nyakörv által okozott – fájdalomérzettel erőszakoljuk ki a kutyából. De ennek mértékét a kutya alaptermészete határozza meg.

36 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Pórázon vezetés, követés – A pórázon nem vezethető kutya nemcsak rossz benyomást kelt, hanem zavarja gazdáját számtalan alkalommal, nem utolsó sorban a vadászaton is. A tanítás folyamán nagyon gondosan kell eljárni, mert az első fegyelmi gyakorlattal a gazda és a kutya közötti magatartás alapjait rakjuk le. – Eszközei: nyakörv, szöges nyakörv (erősebb idegrendszerű kutyákhoz), póráz, vékony vessző.

37 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Pórázon vezetés, követés A gyakorlás fokozatai: – 1. az udvaron a kutya a vezető mellett megy, a kutya másik oldalán kerítés fal legyen. – 2. megfordítva, a vezető megy a kerítés mellett, a kutya kívül halad. – 3. szabadban akadály (kerítés, árok, fák, bokrok, stb) – 4. szabadban akadályok nélkül. – 5. gyors és változó tempóban. – 6. mint az 5. pontban, csak jobbra- balra fordulással.

38 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Pórázon vezetés, követés – Gyakorlás időtartama: 10 perc, utána játék! – Parancs: Lábhoz! – Lényeg: a kutyával tapasztaltatni mi az előnyös számára. A kutyát kényszeríteni kell arra, hogy gazdájára koncentráljon. A kutya a fegyelem első fokozatát tanulja, felismeri, hogy a gazda akaratát teljesíteni számára előnyös. De sohase követeljünk a kutyától olyat, amit nem tud végrehajtani.

39 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Ültetés – A gyakorlat már a pórázon követés tanulásával indulhat, a kettő kombinálható. – Eszközök: ugyanazok, mint a pórázon követésnél és hosszú póráz. A gyakorlás fokozatai: – 1. Póráz a jobb kézben, a bal kézzel a kutya farát lenyomjuk, miközben az „Ül!” parancsot kiadjuk. – 2. mint az 1. pontban, de már legalább egy percig ülve hagyjuk. A pórázt magasan tartani és körbejárni a kutyát. – 3. mint a 2. pontban, behívással.

40 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Ültetés 4. Ismétlés! 5. Ül, majd pórázt elengedjük. Kiképző eltávolodik, majd behívás. 6. A gyakorlat elvégzése hosszú pórázzal 7. A gyakorlat elvégzése szabadban – A gyakorlás időtartama: 10 perc, majd dicséret és szabadon keresés.

41 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Elhozás – A kiképzők nagy része elhiszi, hogy az elhozás játékos módszerrel is megtaníthatják kutyáiknak. Tévhit!! – Ezer kutya közül alig akad egy megbízható, minden vadat elhozó, ha az elhozás tanítása során nem kényszert alkalmaztunk. Kényszer nélkül itt nem megy, sok-sok gyakorlás mellett sem. Bizonyára vannak kutyák, amelyek játékos kiképzéssel is elhozzák a szárnyas és szőrmés vadat is egyaránt, de zavarás esetén már hibázik, ha egy szárnyas vagy szőrmés vad felkel, vagy egy lövés esik elhozás közben. Rendszeresen nem veszi fel, ha szokatlan vadat kell hoznia (szalonka, róka, varjak, apró ragadozók).

42 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Elhozás Eszközei: Rövid és hosszú póráz, szöges nyakörv, könnyű és nehéz apportfa, kitömött gereznák (nyúl, róka), kihűlt vad. A gyakorlás fokozatai: 1. Fogások a tárgyak megfogatásánál (ajak szorítása, fülcsípés, hátsó mancsokra lépés, stb) 2. A kutya tűri a szájában a kesztyűs kezet. 3. A kutya tűri a szájában a könnyű tárgyat és a nyúlszőrt. 4. A kutya tartja a szájában a könnyű tárgyat és a nyúlszőrt. 5. Viszi a könnyű tárgyat és a nyúlszőrt. 6. Ugyanezek a gyakorlatok nehezebb apportfával.

43 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Elhozás 7. A kutya maga fogja meg a könnyű tárgyat. 8. A kutya a rövid távolságról a szája elé tartott tárgyat megfogja. A távolságot fokozatosan növelni. Fokozatosan lefelé tartjuk a tárgyat. A tégla, mint segítő eszköz. 9. Gyakorlás különböző tárgyakkal. A gyors felvételhez erősíteni a kényszert. Ne hagyjunk időt a meggondolásra. 10. Hasalásból felvenni a tárgyat. 11. Kihűlt vad és dúvad elhozása. 12. Elhozás gyors tempóban (sűrűségből is!) 13. Nehezebb tárgyak elhozása. 14. Elhozás akadályon át (árok, farönk, stb) A következő fázisra csak akkor térünk át, ha az előző hibátlanul megy!

44 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Hasalás – Az egész kiképzés alfája és ómegája! A hasalás a kiképzés legfontosabb eleme! – Ha egy kutya minden helyzetben biztosan hasal, fokmérője az engedelmességének. A hasaltatással uralja a vezető a kutyáját, és megóvhatja a szevedélyességében elkövetett hibáktól. A hasaltatással a vezető hiánytalanul kézben tarthatja kutyáját. Amennyiben a kutya bármely helyzetben hasal, elértük a legfontosabb célt a kiképzésben: a kutya megtanult gazdája akaratának engedelmeskedni. A vezető személyiségét elismerte a kutya.

45 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Hasalás – A kutya, ha hasal, fejét tegye a földre vagy a mellső lábaira. Ez a helyzet már a legyőzöttség érzetét kelti, és elveszi minden ellenkezésnek az alapját. Ezért az alapkiképzésnél a legnagyobb szigorral, következetességgel kell a hasalást megtanítani. Ebben a gyorsaságra és a korrekt végrehajtásra kell kínosan ügyelni. – A legnagyobb hangsúlyt a gyakorlatnál a fejtartásra kell fordítani. A kutyának meg kell tanulnia, hogy ennél a hasalást nemcsak gyorsan kell végrehajtania, hanem a fejét szorosan a földre vagy a mellső lábaira kell szorítania. Sokan nem is hiszik el, hogy ennek az apróságnak milyen jelentősége van az engedelmesség szempontjából. A vezető következetlensége, a játékos kiképzés, felületesség sehol sem bosszulja meg magát ennyire, mint a hasalásnál.

46 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Hasalás A gyakorlat fokozatai: 1. Hasalás erős, fájdalmas kényszerítés nélkül (lenyomni a kutyát, a fejemelésnél vesszővel könnyű ütés). 2. Hasalás szöges nyakörvvel pórázon. 3. Hasalás vesszővel (fő célja a gyakorlatnak a gyors végrehajtás) 4. Hasalás karjelzésre, sípszóra (golyós síppal, a 3. és 4. gyakorlatot ülésből, majd állásból és járás közben). 5. Hasalás távolról (sípszóval behívni). 6. Hasalás zavartatással (horgászbot, játszótárs, stb).

47 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Hasalás…

48 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Hasalás…

49 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Láb mellett követés szabadon – Ez a feladat a gyakorlati vadászat szempontjából nagyon fontos, a kutyát arra neveli, hogy bármilyen zavarás ellenére is a vezetőjére koncentráljon. – Ezzel a feladattal akkor kezdünk el foglalkozni, amikor a hasalás már pontosan és gyorsan megy, mert a kutya minden figyelmetlenségét leggyorsabban a hasalással lehet megszüntetni és figyelmét a vezetőre irányítani.

50 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Alapkiképzés – fegyelmi gyakorlatok Láb mellett követés szabadon A gyakorlat fokozatai: 1. Zárt helyen, pórázon követés, a hibázás provokálása fordulókkal, tempóváltással. Minden hibát azonnali hasalás kövessen. 2. Pórázon követés a szabadban, ugyanúgy, mint zárt helyen. 3. Ha pórázon már jól megy a feladat, póráz nélkül folytassuk méteren. Utána feloldani, játék. 4. Minél többet gyakorolni, egészen 1-2 km-ig. Gyakori tempóváltás.

51 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Csapamunka mesterséges csapán Teljesen mindegy, hogy a kiképző a vonszalékhoz frissen lőtt vadat, és a friss vadat vérezteti is, vagy hideg vaddal húzza, vagy egy kitömött gereznát használ. A kutya finom szaglásával egyik szagot sem téveszti össze a szárnyazott vad, a sebzett vad, vagy egészséges nyúl nyomával. A vonszalék csapája a természetes csapával szemben a kutya számára csak gyakorlás. A sokat csapázó kutya szinte gépiesen, közömbösen végzi a vonszalék munkát, láthatóan nem nagy izgalommal. Ha azonban egy friss, természetes csapára tesszük rá, megindul az idegrendszer motorja. Minden vibrál! A belső ösztöntől felizgatott állapotban végzett munka örömét még a laikus is észreveszi.

52 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Csapamunka mesterséges csapán – A csapa előállítása: egy kb 3 m hosszú zsinóron nyakra vagy a mellső lábra erősítve a kívánt hosszúságban és formában húzzuk meg a vonszalékot. A csapa végén leoldjuk a zsinórt, és a húzó még legalább m-t egyenesen továbbmegy, majd nagy ívben visszatér vagy elhelyezkedik úgy, hogy róla a kutya szagot ne kapjon. – Az első vonszalékot kizárólag hosszúpórázon végezzük, m hosszan. Nem hosszabban! Ha a kutya nyugodtan és fegyelmezetten dolgozza ki azokat, és a végén hibátlan elhozást produkál, csak abban az esetben engedjük először szabadon dolgozni, de csak kb a csapa felétől. Nagyon fontos a fokozatosság, mint minden egyéb gyakorlatnál. A vad elhozásánál kínosan ügyeljünk az átadásra, illetőleg annak helyességére. Ha már így is nyugodtan és biztosan dolgozza ki a csapát, akkor a csapa hosszát fokozatosan nyújtsuk ki m-re.

53 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Csapamunka mesterséges csapán – Ha a csapakövetés mezőn már biztosan megy, lassan áttérhetünk a fedett területen húzott vonszalékmunkára is. Fedett területnek nevezzük azt a területet, ahol a kutya munkáját nem tudjuk nyomon követni, mivel a növényzet eltakarja. Először mezei területen, magasabb növényzettel fedett területen gyakoroljunk, majd térjünk át az erdei vonszalékmunkára. Az erdei vonszalékok készítésekor is tartsuk be a fokozatosság elvét. Először ritka szálerdőben, majd később sűrűbb, végül aljnövényzettel ellátott erdőben gyakorolunk, s a vonszalék hossza érje el itt is a m-t. – A vonszalékot szárnyas és szőrmés vaddal egyaránt gyakoroljuk. Törekedjünk a vonszalékok helyes, biztos kidolgozására, valamint az elhozás és átadás korrektségére. Ha mind a kidolgozásban, avagy az elhozásban és átadásban lazulást tapasztalunk, térjünk vissza egynéhány gyakorlás erejéig a hosszú pórázon való kidolgozáshoz. Erősítsük meg a kutyában, hogy nem tűrünk el semmilyen lazaságot, a feladatot korrektül végre kell hajtania, s csak ez az egyetlen lehetőség számára.

54 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Mesterséges vércsapa – A mesterséges csapa nem azonos a természetes csapával, s a kutya nem téveszti össze, de a kiképzésben megtanulja, hogy a csapa kezdetekor felvett szimatot a csapa végéig tévesztés nélkül kell követnie. A sikerhez bizonyos képességek szükségesek, mindenek előtt a nyugalom, összpontosító képesség, kitartás. Ezeket a mesterséges vércsapa során megköveteljük és erősíthetjük. – A vércsapa követésénél a legfontosabb dolog, hogy a kutya a legcsekélyebb, orrával még éppen érzékelhető szimatot is felvegye.

55 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Mesterséges vércsapa A mesterséges vércsapa kidolgoztatásakor a következő négy dolgot tanítjuk a kutyának: 1. feltétlen összpontosítás a legcsekélyebb szimatra, 2. céltudatosságot, azaz a felvett szimat tudatos követése, 3. kitartást a célig, 4. vezetékbiztonságot.

56 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Mesterséges vércsapa – A negyedik azt jelenti, hogy nem lesz érzékeny a hátráltató körülményekre. A kutyát a vezeték megakadása, belekeveredése a bokrokba se térítse el a munkájától. – A legszigorúbban kell ügyelni a vércsapánál a csapaállás idejére, amely elegendő ahhoz, hogy az ember szaga eltűnjön, hogy a kutya ne fogja fel a feladatot úgy, hogy az embernyomot kell követnie. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kutya a három órásnál idősebb nyomnál már a vérnyomot tekinti vezérfonalnak a kidolgozás során. – Lényeges a csapakészítés során a felhasznál vér mennyisége. Általában ¼ liter vért használjunk m csapa készítésére. Természetesen a vonszalékmunkánál ismertetett fokozatosság betartásával. Először a megnevezett vérmennyiséget 100 m-en használjuk fel, s fokozatosan növeljük a távolságot a vérmennyiség változatlanul hagyásával. Finom orrú kutyáknál a negyed liter vér méteren sem okoz gondot.

57 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Mesterséges vércsapa – Minden gyakorlat a kutya számára legyen örömteli esemény. A vércsapa tanítása az egyetlen feladat, ahol kerülnünk kell a kényszerkiképzést. Itt csak a kutyánk jóakaratára és kedvére lehetünk utalva. Ha lehetséges volna, minden csapa végére egy frissen lőtt vadat tenni, kellőképpen motiválná a kutyát a csapa kidolgozására. Azonban erre nem minden esetben van lehetőségünk, ezért a kutyakiképző találékonyságára van bízva, hogyan motiválhatja tanítványát a feladat végrehajtására, hogy kellőképpen kellemessé és érdekessé tegye számára a feladat végrehajtását. – Mindig éhes kutyával dolgozzunk. „Plenus venter non student libenter”. (A teli has nem gondolkodik, nem tanul szívesen.)

58 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Mesterséges vércsapa – Az éhség mindig motiválja a kutyát, főleg akkor, ha a vércsapa végén mindig finom falatokat kap. Néhány gyakorlás után – amennyiben következetesek vagyunk -, a kutya már tudni fogja, hogy a csapa végén finom falatok várják. Ez nagymértékben növeli a kedvét a feladathoz – A feladat kidolgozásához 8-10 méteres pórázt használjunk. A feladatok gyakorlását azonban ne alkalmazzuk sűrűn, hogy a kutya számára ne váljon unalmassá a motiválásunk hatásos és hosszan tartó legyen.

59 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Mesterséges vércsapa…

60 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Vadmegállás megszilárdítása – A vadmegállás szilárdítása nem okozhat gondot, amennyiben az alapkiképzést helyesen végeztük el, és kutyánk biztosan – akár 150 m- re is! – hasal. A kiképzés lényege abban áll, hogy kutyánk mezei keresése közben élesen figyeljük kutyánk minden mozdulatát, s a húzás első jelére hasaltatjuk kutyánkat. Itt megelégszünk azzal, ha a kutya úgy hasal, hogy fejét fennhagyja. Lassan közelítsünk kutyánkhoz, majd kellő közelségbe érve hozzá nyugtatgassuk, majd simogatva dicsérjük. Ha szilárdan áll, buzdítsuk lassú húzásra, de minden egyes kitörési kísérletét hasalással honoráljuk. Vad kelésekor a hasaltatásnál következetes végrehajtást kell megkövetelni. – Ezzel a módszerrel minden kutya kitartó vadmegállóvá tehető, melynek azonban feltétele a hiánytalan alapkiképzés, és a vezető következetes viselkedése.

61 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Vadmegállás…

62 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Vadmegállás…

63 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Vadmegállás…

64 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Vadmegállás…

65 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Vízi munka A vízi munka során kutyánkat a következő feladatok elé állítjuk: 1. a kutyát a vízhez szoktatni, megtanítani úszni. 2. a mélyvízből való elhozáshoz szoktatni. 3. világossá tenni előtte, hogy csak orrmunkával követett csapán találhatja meg a kívánt vadat. – A vízhez szoktatás és a mély vízből elhozás nem okozhat problémát abban az esetben, ha alapkiképzésünk helyes volt. Kevés azon kutyák száma, amelyek nem szeretik a vizet. Amennyiben mégis ilyen kutyával állunk szemben, ne riadjunk vissza attól sem, hogy mi magunk kísérjük be kutyánkat a vízbe, először csak olyan vízbe, ahol lába eléri a talajt, majd később olyan vízbe is, ahol már úsznia kell. A fokozatosság ebben az esetben is nagyon fontos.

66 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Vízi munka – A mély vízből elhozás már nem jelenthet gondot, ha az elhozás tanításakor a leírtaknak megfelelően jártunk el, s a vízhez is szoktattuk tanítványunkat. – A 3. feladat első lépése, hogy egy röpképtelen kacsát engedjünk el a vízen, s kutyánkat azonnal engedjük utána, miután a kacsa eltűnt a vízi növényzetben. Kutyánkat a csapa felvételekor szokásos paranccsal buzdítjuk a vízi csapa felvételére. Amennyiben sikeresen felvette, követi, majd kidolgozza a csapát, lőjük meg a kacsát úgy, hogy a kutya azt lássa, majd lehetősége legyen apportíroznia. – Általában egy ilyen sikeres feladat végrehajtása elég ahhoz, hogy a kutya örömmel dolgozzon és megismerje a vízben kajtatás célját. – A követező kacsát már messzebbre engedjük, mielőtt a kutyát elindítjuk, hogy megtanulja a vízi nyomot messzebbre is követni. A végén azonban mindig lássa az eredményt, hogy az előtte lőtt kacsát elhozhatja.

67 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Engedelmesség a felkelő nyúl előtt – Az a kutya, amely a felkelő nyúl előtt engedelmes, az csaknem minden más vad előtt is engedelmes, mert nincs még egy vad, amely olyan erős ingert gyakorol a kutyára, mint a menekülő nyúl. – A gyakorlatot minden területre menéskor gyakoroljuk. Előfeltétel a hasaltatás mindenkori 100 %-os végrehajtása. Sehol nincs olyan jelentősége a hasalásnak, mint ebben az esetben. A területen sétálva, nyúl kelésekor azonnal fektessük a kutyát, amelyet valószínűleg csak kelletlenül fog végrehajtani, de minden erővel meg kell neki mutatni, hogy inkább a világ süllyedjen el, mint hogy a fejét felemelhesse. Segítségre lehet – amennyiben van – egy tapasztalt, jól képzett társ is.

68 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Bevadászás Engedelmesség a felkelő nyúl előtt – Amikor a nyúl kelésekor hasaltattuk már többször tanítványunkat, s az korrektül végrehajtja a feladatot, amikor már a nyulat nem látja, engedjük, hogy csapáját kidolgozza. Amikor visszajött, különösen dicsérjük meg. Azt akarjuk elérni, hogy a nyúl meglátására is legyen engedelmes és nem nyúltisztává akarjuk nevelni. Fel kell ismernie, hogy nem a hajszát, hanem az engedetlenséget büntetjük. – Amennyiben a kutya nem hasal biztosan, használjunk hosszú pórázt és szöges nyakörvet. Nyúl kelésekor adjuk ki a parancsot, s ha nem teljesíti, hagyjuk belefutni a szögesbe. Intelligens kutya két-három alkalom után megérti, mit várunk tőle. Legyünk mindig következetesek és a hasalást mindenféle engedékenység nélkül követeljük.

69 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv Az alábbi kiképzési naptár két hetes szakaszokra oszlik. Ez általában elegendő egy feladat elsajátításához, feltételezve a napi foglalkozást. Gyakorlásra, ismétlésre is jut bőven idő. A már elsajátított feladatokat állandóan ismételjük, gyakoroljuk. Ha a kiképzést március 1-én kezdjük, akkor október végére a teljes kiképzést befejezhetjük. 1-2 hétPórázon követés láb mellett, ültetés, behívás 3-4 hétHasalás szóra, jelre, sípra. Tanítsuk meg parancsra, jelre csaholni 5-6 hétApportfa elhozása és szabályos átadása (2 kg). A kúszás megtanítása. 7-8 hétSzabadon követés láb mellett, hosszú pórázon hasaltatás hétEngedelmesség vad előtt, könnyű vad elhozása, elfektetés

70 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv hétNehéz apportfa elhozása (4kg). Csapa követés, hasalás lövésre hétVonszalék kidolgozása hétKülönféle vaddal készített vonszalék kidolgozása hétA fiatal vizslát megtanítjuk úszni. Mély vízből elhozás. Kajtatás nádban, vizenyős helyeken hétAz eddigi feladatok alapos gyakorlása a tökéletes végrehajtásig. Sokat úsztassuk a kutyát! Kitűnő erőfejlesztő hétIsmerkedés a dúvaddal. 6-8 kg-os apportfa elhozása. Ismétlés: sok csapázás, vízi munka, ismerkedés a vadkacsával hétIsmétlés, gyakorlás, tökéletesítés (fegyelem, keresési stílus, állás, elhozás, csapázás, vízi munka)

71 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv hétIsmerkedés a nagyvad csapával. Dermedtre csaholás megtanítása. Mesterséges vércsapa készítése hétKerestetés fedett terepen. Természetes és mesterséges vércsapa követése hétA vércsapa követés gyakorlása. Róka apportírozása 300 m hosszú vonszalékcsapa után hétGyakorlás

72 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési terv Ezzel lényegében a kiképzés befejeződött. Az egész kiképzés alatt állandóan gyakorolni kell a mezei munkához tartozó stílusozást, vadmegállást, viselkedést vadkelésre, lövésre, szabályos elhozást, a vízi munkát és valamennyi feladatot, amit már megtanultunk. Ha a kutyánk a felsorolt feladatokat pontosan végrehajtja, minden követelményt kielégítő, kiváló vizslánk lesz. Természetesen ahhoz, hogy beérjen, még legalább egy évre van szükség, ami alatt ne hagyjuk abba a gyakorlást. Vadászaton is főleg a vizslánk munkáját figyeljük. Ha hibázik, rögtön vegyük pórázra és a hiba kijavítására végeztessük le az alapgyakorlatokat.

73 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési és vezetési hibák – A tapasztalatlan kiképzők a kiképzés során gyakran akaratlanul is követnek el hibákat, melynek következtében a kiképzés eredménye nem olyan fokkal jelentkezik, mint az várható lett volna. A hibák mértékéből és irányából adódóan a kutyáknak nincs önállóságuk vagy ellenkezőleg, falkavezérré nevelődött, nem ismeri el gazdája rangelsőségét. Következetes kiképzéssel és vezetéssel a hibák jelentős része kiküszöbölhető, javítható. – A gyakran elkövetett hibák és javításuk a következő:

74 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési és vezetési hibák Helytelen képzés – A behíváskor a kutya felé menni, vagy utána futni, őt fenyegetni, megfélemlíteni – Kölyköket kiképezni – Kiképzésben póráz nélkül tartani kutyát Helyes képzés – Elfelé menni, leguggolni vagy elbújni, barátságosan hívni és dicsérni – Fiatal kutyákat a kiképzési korig diplomatikusan kezelni, úgy nevelni, hogy rossz szokásokat ne vegyen fel – Minden gyakorlatot alaposan pórázon gyakorolni addig, amíg maradéktalanul megy, utána zárt helyen szabadon, hosszú pórázon és csak fokozatosan áttérni a teljesen szabadon végzett munkához. A kutya sohasem érezheti, hogy kiképzője hatalma alól kivonhatja magát.

75 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési és vezetési hibák Helytelen képzés – Az egyes feladatoknál túl gyorsan haladni, a második lépést az első előtt megtenni. – Az egyes gyakorlatokat túl hosszúra nyújtani. – Az első gyakorlatozásnál megtűrni a zavarásokat. Helyes képzés – Mindig ismételni! A következő lépcsővel csak akkor kezdeni, amikor az előző már hibátlanul megy. – Tudni, mikor kell abbahagyni, sokat dicsérni! A feszültséget feloldani, sok változatosságot, többször lazítani. Minél keményebb a kényszerítés, annál több lazítást az érzékeny kutyáknál. – Naponta gyakorolni. Kezdetben kerülni a zavarásokat, később tudatosan keresni.

76 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési és vezetési hibák Helytelen képzés – Következetlenség (kényelmesség) – Kényszer alkalmazása olyan helyen, ahol helytelen (vércsapa, víz) – Korai kényszer, kevés kényszer, túl sok kényszer felszabadítás nélkül (túldresszírozás). Rosszul alkalmazott kényszer (emberi gondolkodás szerint), kényszer sikeres munka után. Helyes képzés – A kiképzőnek mindig igaza legyen! – Kényszeríteni a növendék koncentrálását, diplomatikusnak lenni, ahol a kutyát nem lehet kényszeríteni. – Mindig figyelembe kell venni, hogy a kutya másképpen „gondolkodik”, mint az ember. „Kutyául” gondolkodni, minden hibánál magamban keresni a hibát.

77 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Kiképzési és vezetési hibák Helytelen képzés – Az elkövetett hiba után természetesnek venni a hibát. Elmulasztani a dicséretet, amikor megérdemelt. – A kiképző saját hangulata szerint foglalkozik a kutyával. – Etetni gyakorlás előtt – Hangoskodás, kiabálás a kiképzés alatt Helyes képzés – A hiba elkövetésénél azonnal korrigálni, sikeres végrehajtás után dicsérni, örülni. – Nem mérgelődve a kutyához menni, föloldva, kiegyensúlyozottan dolgozzunk. – Éhes maradjon a kutya a foglalkozás végéig, a tele has nem szívesen „tanul”. – Halkan, de határozottan mondjuk a parancsokat

78 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Lőbolond – Az a kutya, mely a lövés hallatára betüzesedik és rohan keresni a vadat. Minden önuralom nélkül rohan egy ilyen kutya a területen, szemre keresi a lelőtt vadat. Ez idővel oda fejlődik, hogy a kutya meg sem várja már a lövést, amint vezetője felemeli a puskáját, már előreszalad vagy a megállt vadat felkelti és űzi. – A hiba kivétel nélkül a hibás vezetésből, a következetlenségből adódik. A vadász nyugtalansága, „lődühe” hamar átragad a kutyára. Megoldása: – a hasalás abszolút biztos végrehajtása, – vas következetesség – saját lőkedvünket csökkenteni.

79 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Lőbolond Aki a kutyáját a hasalásban pontosan, alaposan kiképezte, annak nem okozhat gondot, kutyáját megszabadítani a „lődühtől”. Semmi lazaságot nem eltűrni a parancs végrehajtásában. Az a kutya, amely 50 méter távolságban a sípszó után még hátranéz, vajon komolyan gondolták e a dolgot, nincs korrektül kiképezve.

80 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Lövésfélés – Legtöbbször az öröklött gyenge idegrendszer következménye. Ekkor gyógyítása szinte lehetetlen. – Lehet azonban rossz nevelés következménye is, egy esetleges, kölyök korban elszenvedett rossz élmény, ami kötődhet az erős, lövésszerű zajhoz (petárda). – Ez esetben a szoktatás és a fokozatosság elve a jó irány, a lövésfélősség leküzdésére. Kezdetben sétáltassuk a kutyát pórázon, a mezőn, s kérjünk meg egy segítőt, aki 150 méterre tőlünk elsüti fegyverét. Ügyeljünk arra, hogy közben játékkal vagy olyan tevékenységgel vegyük el kutyánk figyelmét, amit szeret csinálni. Figyeljük, hogyan viselkedik, s annak megfelelően fokozatosan csökkentsük a távolságot a kutya és a lövő között.

81 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Lövésfélés – Ha már elértük, hogy kb 50 méter távolság esetén nincs gond, akkor a lövő szerepét mi magunk is átvehetjük. Addig csökkentsük a távolságot, amíg el nem érjük, hogy kutyánk mellettünk ülve sem mutat félelmet a lövés hallatára. Ezt kombinálhatjuk azzal is, hogy a lövés hallatára segítőnk egy szárnyas vadat dob a magasba, s kutyánk azt apportírozhatja. – A lényeg az, hogy megmutassuk kutyánknak, a lövés számára nem kellemetlen dolog.

82 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Vezetőtől félő – Ez a magatartás kizárólag a helytelen vezetésből adódik. A nyers vadászkutya helyes nevelése és egy következetes alapkiképzés után a kutya nem félhet. – Olyan estekben fordulhat elő, ahol a kutya a büntetést nem tudja összefüggésbe hozni a helytelen cselekedettel. – A félésnek különböző fokozatai lehetnek, először csak félve jön hozzánk, majd rendszeresen távol tartózkodik, végül a napokig tartó csavargás. – Orvoslásakor először a teljes bizalmat kell visszaszerezni. A vezető maga etesse, éjjel nappal legyen körülötte, szeresse és legyen hozzá kedves. Jó kapcsolat nélkül a gazda és a kutya között a gyógyulás szinte lehetetlen.

83 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Vezetőtől félő – Ezután az alapkiképzést vegyük át újra úgy, hogy minél több dicsérettel erősítsük a jó kapcsolatot, s a büntetés mindig azonnal és a hibázás mértékével álljon egyenes arányban. Büntetés után azonnal oldjuk fel a kutyát játékkal vagy olyan gyakorlatokkal, amit a kutya biztosan tud és a dicséret a feladat végrehajtásáért szinte biztos. Fontos, hogy a kutyával megtanítsuk, a büntetés az engedetlenségért van.

84 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása A szárnyas vad felverése, üldözése A hiba szintén a nem megfelelő alapképzés és a következetlenség eredménye. Mindenek előtt a hasalásnak 100 %-osnak kell lennie mind otthon is és a mezőn is. Ha mezőn nagy távolságban is biztosan hasal a kutya, vigyük őt vad elé. A vad első bármilyen jelzésére azonnal hasaltatjuk a kutyát. Ha nem engedelmeskedik vagy vontatottan hajtja végre a feladatot, azonnal büntessük (hasaltatás, kúsztatás). Meg kell értetnünk a kutyával, hogy a hasalást zavartatás mellett is végre kell hajtania. Ha következetesek vagyunk, néhány gyakorlat után a vad észlelésekor megtorpan a kutyánk. Amennyiben megállta a vadat, közelítsünk hozzá, tegyük rá a hosszú pórázt, s a póráz teljes hosszában hátratávolodunk a kutyától. Kis idő után a kutyát halkan behívjuk, esetlegesen a póráz segítségével. Ha hozzánk ért, nagyon megdicsérjük. Ha ez párszor sikeres, engedjük, hogy – pórázon! - ráhúzzon a vadra, a vad felkelésekor azonnal hasaltatjuk.

85 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Nyúlüldözés – Az ilyen kutya a helytelen nevelés és vezetés terméke. Aki a kutyáját nem időben teszi engedelmessé a nyúl előtt, annak nyúlüldöző kutyája lesz. – Vannak kutyák, amelyek a jó nyulas területeken, ahol sokat vadásznak, maguktól elveszítik érdeklődésüket az egészséges nyúl iránt. – A nagy, mindig ismétlődő hiba, a kutya lecsatolása egy nyúlra, mindegy, hogy egészséges vagy sebzett. Az első mezős kutyát nem nehéz engedelmessé tenni a nyúl előtt, ha szabályos alapképzést kapott.

86 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Nyúlüldözés – A feltétel itt is a minden esetben való korrekt hasalás végrehajtása. Ha ez megy, akkor a kutya tudja, hogy a hatalma a vezetőnek a kartávolságon túl is hat rá. Az engedetlenséget kemény kúszással kell büntetni, amelynek ott kell végződnie, ahol a kutyának hasalnia kellett volna. – Ha legközelebb megállítható a kutya, vagy nem is ugrik be, nagyon meg kell dicsérni! Egy kis idő után – növelvén a dicséretet – engedhetjük a nyúl csapájának kidolgozását.

87 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Nem kívánt szokások és képzési hibák javítása Kóborló vadász – Az a kutya, amely rendszeresen elhagyja a házat, udvart, hogy egyedül vagy másik kutyával vadászni vagy kóborolni induljon, nem gyógyítható. – A hiba onnan eredhet, hogy a kutya felügyelet nélkül járkál otthon az udvarban, a házban. Megelőzésként, ha a kutya nincs felügyelet alatt, legyen kennelben. A kutya, amely egyszer megismerte a kóborlást, vadorzást, olyan erőszakos, hogy javítási kísérlet alig jár sikerrel. Be kell zárni olyan kennelbe, ahonnan nem tud megszökni. Csak akkor engedjük ki a kennelből, ha gazdája felügyelete alatt van. – Vannak olyan kutyák, amelyek annyira megszokták a vadorzást, hogy még a vadászaton is önállósítják magukat, órák, napok hosszat kóborolnak. Ez ellen csak egyetlen módunk van: a kutyát ki kell iktatni a vadászatból!

88 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Jó tanácsok… „Más vizslavezetők tapasztalatainak megismerése sokaknak adhat motivációt a szakmailag helyes módszerek alkalmazásához.” (Eppel János)

89 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Jó tanácsok… – A kutya tapasztalatból tanul. Gyakori, változatos gyakorlás. – Az alapkiképzés célja nemcsak bizonyos viselkedési formák megtanítása, hanem annak felismerése, hogy minden ellenkezés a gazda akaratával szemben céltalan! – Ideális kutya, amelyik magabiztos, nyugodt, jó idegrendszerű, amelyiket rendkívüli eredmény nem zavar meg. – Minden kutyát a kiképzésnél a természeti adottságainak megfelelően kell kezelni. – A kutya pillanatok alatt megérzi kiképzője belső beállítottságát. A jó kiképzőnek kemény akarattal, nyugodt, kötél idegekkel, türelemmel, kitartással és szívóssággal kell rendelkeznie. Türelemmel és szívóssággal előbb érünk célhoz, mint gorombasággal. – A vezetőnek az a képessége, hogy megértesse magát a kutyával, attól függ, képes-e minden helytelen viselkedésre büntetéssel, a jó teljesítményre pedig dicsérettel pillanatok alatt reagálni. A gyors változtatás a legnagyobb jelentőségű.

90 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Jó tanácsok… – Ne ordítsunk a kutyával. A parancsok halk sípjelek legyenek. Az állandó kiabálásra a kutya „megsüketül”. Ez nem tulajdonsága a kutyának, hanem a helytelen kiképzés eredménye. – Minden fázisban a hibák megelőzésének nagyobb jelentősége van, mint a hibák javításának. – Az intelligencia fokmérője, mennyi idő alatt képes a kutya egyik munkáról a másikra átállni. – Az új kutyatulajdonosnak első feladata a kutya és gazda közti közösséget megteremteni. Kölcsönös bizalom kialakítása. – Fontos, hogy megértessük a kutyával, hogy a gazda akaratának ellenszegülni és hatása alól kivonni magát, teljesen kilátástalan. „Ha a helyes rangsort kialakítottuk a gazda és a kutya között, a kutyának természetes lesz az engedelmesség.” (Eppel János)

91 2006. május 12. Ujhelyi Tamás Epilogus… „Azt vallom, hogy a vadászkutya egy élő vadászati eszköz, amely hozzájárul a kultúrált vadászathoz, és gazdasági hasznot hajt. Mivel élőlény, ezért sok gonddal jár a vadászok számára, akik kutyát tartanak. A kutya nem gép. Nem minden ember alkalmas kutya tartására és tanítására. Fegyelemre, tervszerűségre, következetességre és gondoskodásra van szükség. A kutyának éreznie kell az ember bizalmát.” (Eppel János, 2003.)


Letölteni ppt "2006. május 12 Ujhelyi Tamás A vadászkutya kiképzése A vizsla kiképzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések